Szolnok Megyei Néplap, 1956. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-13 / 11. szám

1958. január 13.

SZOLNOK MEGVt! NÉPLAP

3

t^SU

Az idén ú| cikkek gyártását kezdi meg a Jászberényi Fémnyomó és Lemezárugyár

ötéves tervünk nagyszerű alkotása a Jászberényi Fémnyomó es Lemeaárugyár. A korszerű, jól felszerelt üzemiben alumínium 'háztartási cikkeket gyártanak.

A múlt év augusztusaiban egy újabb üzemrész, a hordógyártó részleg kezdte meg működését. Az aszfalt járdák burkolásához szükséges kőolajpárlat (bitumen) szállításához a hordóikat külföldről vásároltuk. 1955-ben a Fémnyomóban megindult a fontos import-cikk hazai gyártása. A hordógyártó üzemrészt teljes egészében a vállalat tervezése és kivitelezése alapján szerelték fel. A kész hordók gyártása mellett húzott hordóalkat- részekat is készítenek a Zalaegerszegi Hordógyár részére.

A gyártás megindulásakor zavarokat okozott a lemezhúzó szerszámok nagyfokú kopása. Megindultak a kísérletek a szerszámok keménységének fokozására. Ez rövid időn bélül sikerült is. Különféle hegesztési és hőteezelési eljárásokkal a kopás mértékét tized- résaére sikerült csökkenteni. Nehéz fizikai munkát jelentett az üzem dolgozóinak az öt tonnás lemez- tekercsek főhajtása. A munka megkönnyítésére készítettek egy görgető szerkezetet, melynek .segítségéved 6—7 ember munkáját hármam el bírják végezni.

Az idén az üzem új, eddig még nem gyártott ipari és háztartási cikkeket is fog készíteni. Januárban megkezdik az oüajoshomdók gyártását. Ez a gépek kisebb átalakítását teszi csak szükségessé. Ebből 70 OCO darabot kell az idén legyártani az üzemnek. Ugyancsak januárban kezdik meg az eigy literes alumínium szifonpalackok gyártását. Ebből az első negyedévben 5000 darabot készítenek.

A vágóhidak és húsüzemek részére nagymennyiségű alumínium tálcát készítenek. Ezzel az eddig külföldről importált fatálcákat tudjuk helyettesíteni.

A vállalat vezetősége jól megszervezte a termelést. Ezt a dolgozók száz százalék fölötti átlagteljesítménye is bizonyítja.

Bohár Jánosné néhány napja került az edény-osztályról a hordó- üzemibe és új munkahelyén máris 140 százalékot teljesít naponta.

Lelkiismeretesen dolgozik Gulyás Sándor daraboló és brigádja, ök

párhuzamosan az ipar is fejlődésnek indult. Ma már a város jelentős üzeme az Elektromos Tömegcikk és Játékárugyár. Ebben az üzemben elektromos berendezésekhez szükséges alkatrészeket gyártanak bakelitből.

A párt Központi Vezetőségének azon bírálatára, hogy hazánkban elmaradt a műanyagipar, Mezőtúron is hozzáláttak ez új iparág megteremtéséhez. A PVC féleségek gyártásához szükséges kísérteti gép már elkészült. A tervek szerint márciustól tizenöt fajta FVC- ciikket gyártanak, másutt előállított alapanyagokból. Az első termék műanyagból készült ízléses, praktikus éjjeliszekrény-lámpa 'lesz.

... . «-«— m i......— sz

abják a lemezekből a hordók alkatrészeit és munkájuktól függ az egész üzemrész kiszabott anyaggal való ellátása. Munkájukból származó fennakadás még -soha nem fordult elő. Átlagosan 160 százalékot teljesítenek.

Felscralhatnámk a hordógyárt« üzemrész minden dolgozóját, hiszen a munkából mindannyian becsülettel kiveszik részüket és segítenek egymásnak a Madatok megoldásában.

Az eddigi eredmények megítélése alapján arra lehet következtetni, hogy kötelezettségüket egész évben becsülettel fogják teljesíteni.

VilLamósságj alkatrészeket, csóma- golástisehnikai cikkeket és háztartási eszközöket gyártanak műanyagból. Még ebben az évben sok tucat műanyag-árufajta hagyja el az üzemet. A1 műanyaggyártás 30—40 százalékkal lesz olcsóbb a bakelit-féleségek gyárfásánál.

Nagyjelentőségű kezdeményezés a nyolc mm-es keskenyfilm felvevőén vetítőkészülékek gyártása. Már dolgoznak a poototípusan. A lehetőségek megengedik, hogy még eb- bsn az évben kétezer vetítőgépet és ezer felvevőgépet gyártsanak. Az év vége felé kombinált vetítőket is készítenek majd. Ezekkel nyolc és 16 mm-es filmeket is lehet vetíteni. A vetítőgépek gyártását kezdik meg először, mert ebben nagyobb a kereslet;

PVC-féleségek, kesken'vfilm-felvevő és vetítőkészülékek gyártását kezoik meg a Mezőtúri Elektromos Tömegcikk és Játékárugyárban

Mezőtúron a mezőgazdasággal

A szolnoki bútorüzletben

Kálló Sándor nagy alapossággal nézegeti, kocogta tja a fényesre politúrozott szekrény ajtaját, hátdeszkáját, aztán amikor végez a szemlével, mégegyszer megkérdi az árátj

— A két szekrény, a két ágy, meg a háromrészes állótükör 7461 forint — válaszolja Szokolay clvtáns, az üzletvezető.

Kálló Sándor 6 holdas besenyszögl dolgozó paraszt ma éppen a tizedik, aki a szolnoki Bútorértékesítő Vállalatnál kombinált hálószobabútort vásárol. Itt áll mellette a jóképű lánya is, kissé dundi, barna, a Besenyszögi Állami Gazdaság bérelszámolója;

— Szép bútor — nézzük fni is egyes darabjait.

— Szép — bólint a kislány — sokat is kellett dolgozni érte.

— Csak ne panaszkodj — szól rá az apja —, amikor mi anyáddal összekerültünk, használt festett bútort kapott hozományba, talán még a nagyanyja is azt használta;

Egy magas, kucsmás fiatalember, Balázs István a Szolnoki Vágóhíd dolgozója, aki ugyanilyen hálószobabútort vásárol, beleszól a beszélgetésbe:

— Én két éve nősültem, most eljutottunk odáig, hogy rendes bútorunk is lesz;

A vevők pedig egyre

jönnek, aki azonban már délfelé érkezik, annak nem jut a 7461 forintos bútorból, mert ha van is még, azoknak van félretéve, akik előjegyezték. Holnap jön egy ilyen garnitúráért Terék Antal, az abenyi Lenin Termelő- szövetkezet tagja is.

— 1955-ben — mondja Szokolay elvtárs — üzletünkben 40 százalékkal emelkedett a forgalom. Az elmúlt esztendőben — 1954-hez viszonyítva — 20

kombinál tszekrénnyel, 170 hálószobabútorral és

420 konyhagamitúrával adtunk el többet. Tavaly június óta részletre lehet vásárolni csőbútort. Eddig több mint 100 garnitúra fogyott el. A forgalom tehát szépen emelkedett, de még így sem tudjuk teljes mértékben kielégíteni a növekvő igényeket. Különösen hiány mutatkozik hajlított székekből, ami szerintünk elsősorban az ipar tervezési hibájából származik.

1955-ben 170 új hálószobabútorral, 420 konyhagarnitúrával vásároltak itt többet a dolgozók, mint 1954-ben. Ez ennyivel több, szebb, kulturáltabb lakást és örömet jelent;^

cákik a párt hűié számum laliLra mentek

CSORBA SÁNDOR elvtárs a Magyar Nemzeti Bank dolgozója volt. Most Szolnok megyében segíti a termelőszövetkezeti mozgalmat.

KISS ANDRÁS elvtárs az Országos Mérésügyi Hivatal dolgozója, a Nagykunsági Állami Gazdaságba került falusi pártmunkára.

Este a jászberényi Déryné hűl túr otthonban

Esténként a jászberényi Déryné kultúrotthont fiatalok keresik fel, hogy a téli estéket társasjátékokkal, beszélgetésekkel, olvasással, tehát hasznosan töltsék el. A város fiatalsága egyre jobban magáénak tekinti a kulturotthont.

Februárban íregRezdik „R TBC elleni küzdelem belét"

A tuberkulózisnak, mint népbetegségnek leküzdése terén a felszabadulás óta jelentős eredményeket értünk el: a TBC-halálozás 1938- hoz viszonyítva egynegyedére esett. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a tuberkulózis leküzdésére végzett erőfeszítéseiket csökkenteni lehetne. Az egészségügyi minisztérium — a társadalmi és a tömegszervezetek bevonásával — 1956-tól kezdődően minden évben megrendezi „A TBC elleni küzdelem hetét.’4 Az első íziben február 12—19. között rendezendő hét jelszava:

,A TIBC fertőző betegség, de megelőzhető és gyógyítható.44 A hetet mindenekelőtt rendkívül széleskörű felvilágosító munka jellemzi majd; A fővárosban, minden megyében és megyei jogú városban ezekben a napokban alakulnak meg a tanácsok egészségügyi állandó bizottságainak elnökeiből, a tenmlőszö- vetkezetek — elsősorban a Vörös- kereszt — képviselőiből, a TBC- kezeiő intézmények főorvosaiból és másokból azok az előkészítő bizottságok, amelyek kidolgozzák a hét helyi programmját. (MTI.)

A szövetkezet problémáit csak a tagok tudják megoldani- A kunszentmártoni Zalka Máté TSZ zárszámadó közgyűlése l I;

Á

llítom, hogy vannak témák,- amiket nem lehet szürke szavakkal, hideg tudósításban megírni. Mert ha így beszélünk róluk, hazudjuk a valóságot, hiszen az élet izzó tüze hiányzik belőlük;

Itt van például a kunszentmártoni Zalka Máté Termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlése. Megírhatnánk az elnöki beszámoló adatait. Megvan abban minden „mérnöki”, könyvelői pontossággal. Mennyi volt a bevétel, mennyi a. kiadás és mi adósság maradt erre az évre. De ha csak ezt mondanánk el, nem szólnánk az emberekről. Pedig ez a legeslegfontosabb;

Forradalmi, igen, merem állítani, forradalmi volt, ami ezen a közgyűlésen megmutatkozott.

Az eleje úgy folyt, mint minden összejövetelen. Gyülekeztek, beszélgettek az emberek s a kultúrtermen kívülállók addig-addig ékelődtek, míg nem maradt ülőhely számukra.

Ez is elég meglepetés volt. Any- nyian eljöttek, hogy egyszerűen szűknek bizonyult a ház. pereg az első napirend. Uj ta- *■ gok felvétele.

— Harangozó Mátyás — kiáltja Marton elvtárs s lapozgatja az első felvételi kérelmet, hogy szükség esetén bővebbet is mondjon.

Valaki feláll a sűrű embererdőben. de még szólni se igen van ideje, vidáman felhangzik mindenfelől: —- Nagyon jó lesz! Elfogadjuk!

A laikus azt gondolná, túl köny- nyedén döntenek. Hohó! Nem ismeri jól, mit jelent százak és százak együttes emberismerete. Ha Szabó Sándor nevénél csak annyi a zengő vélemény: — El! — azt bizonyítia. hogy az illető ember a talpán. Megnézik, szemtől szembe fordul vele az okos, erős szövetkezet;

— Ilyet — akár ötszázat felveszünk! — kiáltják Győri Sándor

mosolygó tekintetét viszonozva; Hiszen már munkájából .megismerték;

— Cs. Varga József!

Leghátul kissé hajlott, dús bajuszú, dereshajú paraszt áll fel.

— Hisz maga tag már régen! — derül valaki; Az öreg nem zavartatja magát.

— Kint van a rizsföldön::; dolgozik. A fiamról van szó;

— Akkor kivált jöhet!

Ugyanígy Lázi Mihály is, aki

szintén a rizsnél van most halaszthatatlan munkán. De nem így, akik nincsenek itt.

— Zsiga István!

Minthogy senki nem jelentkezik, hiába nyújtogatja nyakát a sok- száz fejű gyűlés-tömeg, hátha valami meghúzódó, kistermetű emberről van szó, az elnök megismétli: — Zsiga István.

— Nincs.;; Nincs itt.— Akkor félretesszük, mivel nem tudjuk, kiről van szó.

így megy tovább derűsen, biztonsággal. míg egyszercsak Hegedűs Lajosra kerül a sor. Mintha incselkedne vele a sokszáz kutató, jókedvű pillantás, mikor pülanat- nyi csenddel válaszol az elnök kérdésére. Marton elvtárs sejti, miért a kíváncsi hallgatás.

— Mondja el, hol járt egy évig, ezt várják a tagtársak?

A zömök, feketekabátos ember kicsit megfelhőzve pislog, hol is kezdje.

— Tanulmányúton voltam — indítaná őszinte érzéssel és most olyan szívmelengetően hangzik ez az erősek, a biztoshitű szövetkezeti tagok előtt hogy jóízű nevetéssel szakítják félbe.

— Elfogadjuk, biztosan megfizette a tandíjat, ha már tanulmányúton járt;

— ::: ezt látom az igazinak — szűrődik át a vidám lármán, ahogy Hegedűs meghatottan leül;

111 armincöt új taggal erősödött

11 a Zalka Máté. Az „öreg termelőszövetkezet” kiállta a próbát. Hej, de sok baj, huzakodás járta. Idegtépő küzdelembe került, de sok verejték, belső harc után győzött az új a régi felett. Még most egy kicsit lihegni kell, szörnyen fárasztó volt a viaskodás, de megérte. Megjavult a munkához való viszony; jobban gazdálkodnak; nőtt a dolgozó családtagok száma. Az ország egyik legnagyobb termelőszövetkezetében ebben az évben történt meg először, hogy a saját erejéből rendezte sokéves adósságait, állami kötelezettségeit.

Maradt még erre az esztendőre is, de azzal sokkal-sokkal köny- nyebben megbirkóznak már.

Folyik a beszámoló. Elég egyhangúan s úgy tűnik az idegennek, hogy tán nem is figyelik az emberek, bár hangosan mondja az elnök. így van ez, míg az eredményeket rakosgatja elő. De mikor.;;

— ;.. Rizsből 1 millió forint kiesés .. Kenderből kiesés: 120 hold alig 6000 forintot hozott — ezele hallatára olyan erejű zúgás kél, hogy még a szelét is érezni, mint a viharnak. — Talajerőhiány, a rossz trágyakezelés miatt adott kevesebbet a tervezettnél a len, a cukorrépa s ha mindezeket meg a többit , egymás mellé tesszük, bizony sokszázezer, millió forint a kiesés .. Ez pedig a munkaegység értékéből veszett oda.

1U ire a hozzászólások következx nek, megtüzesedik a levegő. Gácsi elvtárs Intelmében, hogy „legyünk józanul mérlegelők, bíráljunk, de építően, javaslatokkal segítsünk;.— mindebben mintha jóadag aggodalom lenne. Túlságosan feszült a hangulat és talán..:

A terem közepe táján kopasz, teltarcú, idősebb ember áll fel. Hatalmas papírívek zizegnek a kezében s mintegy visszahárítva a türelmetlenséget, hogy mások is akarnak szólni, beszélni kezd.

— Hallgassatok meg, tagtársak..; Amit itt elmondok, ez egy tanulmány. Benne van az egész esztendő .: ,

— Röviden!

— Ahogy ő akarja, tessék engedni mindenkit beszélni! — csattan másfelől.

Az öreg Kudlik Gyula idéz régi felszólalásaiból. Hogy például májusban megmondta, baj lesz, ha nem egyformán töri magát mindenki a munkában. íme, idegen munkaerőre volt szükség a rizs- adáshoz, a kukoricatöréshez: apadt a munkaegység... Sok a kocsma előtt ácsorgó kocsi, még több az udvaron, a raktárnál, a kovácsműhely előtt 8—10 ló vesztegel néha... Az idő telik, megy rá a munkaegység, de mögötte oiyan üresség van, mint a szappanbuborék elpukkanása után. Nincs termelés sok-sok beirt egység mögött.

Megint végigdördül a haragos mormogás. Bizony nem a legjobban esik, mikor későn ébredünk a hibáinkra..; Tavaly a Szepesi- brigádban 3 tizenhat-tizennyolc- soros vetőgép csőberendezése maradt valamelyik gyep sarkára iök- ve... Egy-egy cső ára 56 forint... A munkaegység söványodott. tőle. de attól is, ha a brigádvezető nem megdolgozott időt igazolt a vontatóénak, vagy rossz munkát a traktorosnak . ; :

így, mind°nt egycsomőban hallani, valóban mellbeütő. Mennyi, mennyi forinttal lett volna több ::

— Jól van már, mert sose ér a

végére!

— Minek papol annyit! — ugyancsak türelmetlenek, akiknek talán szarkáinak, fájnak a visszaemlékezések.

Kudlik Gyula azért se hagyja abba.

_]Vf indnyájunk érdekében 1TJ" mondom — villantja körül harciasán a szemüvegét.:: És most a vezetőségnek.;; Jobban törődjenek az emberekkel, az öregekkel. Hadd olvasom fel a Szabad Nép cikkét, illetve annak az idős tsz-tagnak a levelét a szociális alapra vonatkozóan;

Olvassa a levelet. Az elnöki asztalnál feszengenék a vezetők. Egyik a fejét forgatja, a másik ko- mo’yan figyel valamit az asztal közepén. De meg kell hallgatni, mert az öreg szavát az összesség egyetértése erősíti. ; :

— Jobban gondoskodjatok az öregekről, mert ti is megvénültök egyszer, fiaim .:,

A következő mondatoknál általános zajongás támad.

■— Építtessetek szép, világos brigádszállásokat. Úgy, mint ahogy az üzemi munkásoknak megvan. Bútorokat bele, csak egyszerűeket, de az asztalra tiszta térítőt, virágot... Úgy lesi kedvünk kint tartózkodni huzamosabb ideig.

— Haha. csak várja;:: Majd lesz csipkefüggöny is. meg parkett.

— Ne gúnyolódjatok... A munkásoknak megvan. Mi is meg tudnánk csinálni — csap ingerülten a levegőbe Kudlik elvtárs.

— Ahhoz még ki kel] fizetni az adósságot!

Ez is igaz. amaz is. Tégla, tető, faanyag, bútor kellene mindezekhez, tehát pénz meg munkaerő; Még nyomja a nyakukat valamelyes teher az elmúlt évekről.:; De ezután? Rajtuk múlik.

Minden a tagokon múlik. Mert hogy is volt?

(Folytatjuk.)