Szolnok Megyei Néplap, 1956. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-13 / 11. szám

1958. január 13. SZOLNOK MEGVt! NÉPLAP 3 t^SU Az idén ú| cikkek gyártását kezdi meg a Jászberényi Fémnyomó és Lemezárugyár ötéves tervünk nagyszerű alko­tása a Jászberényi Fémnyomó es Lemeaárugyár. A korszerű, jól fel­szerelt üzemiben alumínium 'háztar­tási cikkeket gyártanak. A múlt év augusztusaiban egy újabb üzemrész, a hordógyártó részleg kezdte meg működését. Az aszfalt járdák burkolásához szüksé­ges kőolajpárlat (bitumen) szállítá­sához a hordóikat külföldről vásá­roltuk. 1955-ben a Fémnyomóban megindult a fontos import-cikk hazai gyártása. A hordógyártó üzemrészt teljes egészében a vál­lalat tervezése és kivitelezése alap­ján szerelték fel. A kész hordók gyártása mellett húzott hordóalkat- részekat is készítenek a Zalaeger­szegi Hordógyár részére. A gyártás megindulásakor zava­rokat okozott a lemezhúzó szer­számok nagyfokú kopása. Megin­dultak a kísérletek a szerszámok keménységének fokozására. Ez rö­vid időn bélül sikerült is. Külön­féle hegesztési és hőteezelési eljá­rásokkal a kopás mértékét tized- résaére sikerült csökkenteni. Nehéz fizikai munkát jelentett az üzem dolgozóinak az öt tonnás lemez- tekercsek főhajtása. A munka meg­könnyítésére készítettek egy gör­gető szerkezetet, melynek .segítsé­géved 6—7 ember munkáját hár­mam el bírják végezni. Az idén az üzem új, eddig még nem gyártott ipari és háztartási cikkeket is fog készíteni. Január­ban megkezdik az oüajoshomdók gyártását. Ez a gépek kisebb át­alakítását teszi csak szükségessé. Ebből 70 OCO darabot kell az idén legyártani az üzemnek. Ugyancsak januárban kezdik meg az eigy lite­res alumínium szifonpalackok gyár­tását. Ebből az első negyedévben 5000 darabot készítenek. A vágóhidak és húsüzemek ré­szére nagymennyiségű alumínium tálcát készítenek. Ezzel az eddig külföldről importált fatálcákat tud­juk helyettesíteni. A vállalat vezetősége jól meg­szervezte a termelést. Ezt a dol­gozók száz százalék fölötti átlag­teljesítménye is bizonyítja. Bohár Jánosné néhány napja ke­rült az edény-osztályról a hordó- üzemibe és új munkahelyén máris 140 százalékot teljesít naponta. Lelkiismeretesen dolgozik Gulyás Sándor daraboló és brigádja, ök párhuzamosan az ipar is fejlődésnek indult. Ma már a város jelentős üzeme az Elektromos Tömegcikk és Játékárugyár. Ebben az üzem­ben elektromos berendezésekhez szükséges alkatrészeket gyártanak bakelitből. A párt Központi Vezetőségének azon bírálatára, hogy hazánkban elmaradt a műanyagipar, Mezőtú­ron is hozzáláttak ez új iparág megteremtéséhez. A PVC félesé­gek gyártásához szükséges kísérteti gép már elkészült. A tervek sze­rint márciustól tizenöt fajta FVC- ciikket gyártanak, másutt előállí­tott alapanyagokból. Az első termék műanyagból készült ízléses, prak­tikus éjjeliszekrény-lámpa 'lesz. ... . «-«— m i......— sz abják a lemezekből a hordók al­katrészeit és munkájuktól függ az egész üzemrész kiszabott anyaggal való ellátása. Munkájukból szár­mazó fennakadás még -soha nem fordult elő. Átlagosan 160 százalé­kot teljesítenek. Felscralhatnámk a hordógyárt« üzemrész minden dolgozóját, hi­szen a munkából mindannyian be­csülettel kiveszik részüket és segí­tenek egymásnak a Madatok meg­oldásában. Az eddigi eredmények megíté­lése alapján arra lehet következ­tetni, hogy kötelezettségüket egész évben becsülettel fogják teljesí­teni. VilLamósságj alkatrészeket, csóma- golástisehnikai cikkeket és háztar­tási eszközöket gyártanak műanyag­ból. Még ebben az évben sok tu­cat műanyag-árufajta hagyja el az üzemet. A1 műanyaggyártás 30—40 százalékkal lesz olcsóbb a bake­lit-féleségek gyárfásánál. Nagyjelentőségű kezdeményezés a nyolc mm-es keskenyfilm felvevő­én vetítőkészülékek gyártása. Már dolgoznak a poototípusan. A lehe­tőségek megengedik, hogy még eb- bsn az évben kétezer vetítőgépet és ezer felvevőgépet gyártsanak. Az év vége felé kombinált vetítőket is készítenek majd. Ezekkel nyolc és 16 mm-es filmeket is lehet vetíteni. A vetítőgépek gyártását kezdik meg először, mert ebben nagyobb a kereslet; PVC-féleségek, kesken'vfilm-felvevő és vetítőkészülékek gyártását kezoik meg a Mezőtúri Elektromos Tömegcikk és Játékárugyárban Mezőtúron a mezőgazdasággal A szolnoki bútorüzletben Kálló Sándor nagy ala­possággal nézegeti, ko­cogta tja a fényesre poli­túrozott szekrény ajtaját, hátdeszkáját, aztán ami­kor végez a szemlével, mégegyszer megkérdi az árátj — A két szekrény, a két ágy, meg a háromré­szes állótükör 7461 forint — válaszolja Szokolay clvtáns, az üzletvezető. Kálló Sándor 6 holdas besenyszögl dolgozó pa­raszt ma éppen a tizedik, aki a szolnoki Bútorérté­kesítő Vállalatnál kombi­nált hálószobabútort vá­sárol. Itt áll mellette a jóképű lánya is, kissé dundi, barna, a Beseny­szögi Állami Gazdaság bérelszámolója; — Szép bútor — nézzük fni is egyes darabjait. — Szép — bólint a kis­lány — sokat is kellett dolgozni érte. — Csak ne panaszkodj — szól rá az apja —, ami­kor mi anyáddal össze­kerültünk, használt fes­tett bútort kapott hozo­mányba, talán még a nagyanyja is azt hasz­nálta; Egy magas, kucsmás fiatalember, Balázs Ist­ván a Szolnoki Vágóhíd dolgozója, aki ugyan­ilyen hálószobabútort vá­sárol, beleszól a beszél­getésbe: — Én két éve nősültem, most eljutottunk odáig, hogy rendes bútorunk is lesz; A vevők pedig egyre jönnek, aki azonban már délfelé érkezik, annak nem jut a 7461 forintos bútorból, mert ha van is még, azoknak van félre­téve, akik előjegyezték. Holnap jön egy ilyen gar­nitúráért Terék Antal, az abenyi Lenin Termelő- szövetkezet tagja is. — 1955-ben — mondja Szokolay elvtárs — üzle­tünkben 40 százalékkal emelkedett a forgalom. Az elmúlt esztendőben — 1954-hez viszonyítva — 20 kombinál tszekrénnyel, 170 hálószobabútorral és 420 konyhagamitúrával adtunk el többet. Tavaly június óta részletre lehet vásárolni csőbútort. Ed­dig több mint 100 garni­túra fogyott el. A forga­lom tehát szépen emelke­dett, de még így sem tud­juk teljes mértékben ki­elégíteni a növekvő igé­nyeket. Különösen hiány mutatkozik hajlított szé­kekből, ami szerintünk elsősorban az ipar terve­zési hibájából származik. 1955-ben 170 új háló­szobabútorral, 420 kony­hagarnitúrával vásároltak itt többet a dolgozók, mint 1954-ben. Ez ennyi­vel több, szebb, kulturál­tabb lakást és örömet je­lent;^ cákik a párt hűié számum laliLra mentek CSORBA SÁNDOR elvtárs a Ma­gyar Nemzeti Bank dolgozója volt. Most Szolnok megyében segíti a termelőszövetkezeti mozgalmat. KISS ANDRÁS elvtárs az Országos Mérésügyi Hivatal dolgozója, a Nagykunsági Állami Gazdaságba került falusi pártmunkára. Este a jászberényi Déryné hűl túr otthonban Esténként a jászberényi Déryné kultúrotthont fiatalok keresik fel, hogy a téli estéket társasjátékokkal, beszélgetésekkel, olvasással, te­hát hasznosan töltsék el. A város fiatalsága egyre jobban magáénak tekinti a kulturotthont. Februárban íregRezdik „R TBC elleni küzdelem belét" A tuberkulózisnak, mint népbe­tegségnek leküzdése terén a felsza­badulás óta jelentős eredményeket értünk el: a TBC-halálozás 1938- hoz viszonyítva egynegyedére esett. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a tuberkulózis leküzdésére végzett erőfeszítéseiket csökkenteni lehetne. Az egészségügyi minisztérium — a társadalmi és a tömegszervezetek bevonásával — 1956-tól kezdődően minden évben megrendezi „A TBC elleni küzdelem hetét.’4 Az első íziben február 12—19. között rendezendő hét jelszava: ,A TIBC fertőző betegség, de meg­előzhető és gyógyítható.44 A hetet mindenekelőtt rendkívül széleskörű felvilágosító munka jellemzi majd; A fővárosban, minden megyében és megyei jogú városban ezekben a napokban alakulnak meg a taná­csok egészségügyi állandó bizott­ságainak elnökeiből, a tenmlőszö- vetkezetek — elsősorban a Vörös- kereszt — képviselőiből, a TBC- kezeiő intézmények főorvosaiból és másokból azok az előkészítő bizott­ságok, amelyek kidolgozzák a hét helyi programmját. (MTI.) A szövetkezet problémáit csak a tagok tudják megoldani- A kunszentmártoni Zalka Máté TSZ zárszámadó közgyűlése ­l I; Á llítom, hogy vannak témák,- amiket nem lehet szürke szavakkal, hideg tudósításban megírni. Mert ha így beszélünk róluk, hazudjuk a valóságot, hi­szen az élet izzó tüze hiányzik be­lőlük; Itt van például a kunszentmár­toni Zalka Máté Termelőszövetke­zet zárszámadó közgyűlése. Meg­írhatnánk az elnöki beszámoló adatait. Megvan abban minden „mérnöki”, könyvelői pontosság­gal. Mennyi volt a bevétel, mennyi a. kiadás és mi adósság maradt er­re az évre. De ha csak ezt monda­nánk el, nem szólnánk az embe­rekről. Pedig ez a legeslegfonto­sabb; Forradalmi, igen, merem állítani, forradalmi volt, ami ezen a köz­gyűlésen megmutatkozott. Az eleje úgy folyt, mint minden összejövetelen. Gyülekeztek, beszél­gettek az emberek s a kultúrter­men kívülállók addig-addig éke­lődtek, míg nem maradt ülőhely számukra. Ez is elég meglepetés volt. Any- nyian eljöttek, hogy egyszerűen szűknek bizonyult a ház. pereg az első napirend. Uj ta- *■ gok felvétele. — Harangozó Mátyás — kiáltja Marton elvtárs s lapozgatja az első felvételi kérelmet, hogy szükség esetén bővebbet is mondjon. Valaki feláll a sűrű embererdő­ben. de még szólni se igen van ideje, vidáman felhangzik minden­felől: —- Nagyon jó lesz! Elfogad­juk! A laikus azt gondolná, túl köny- nyedén döntenek. Hohó! Nem is­meri jól, mit jelent százak és szá­zak együttes emberismerete. Ha Szabó Sándor nevénél csak annyi a zengő vélemény: — El! — azt bizonyítia. hogy az illető ember a talpán. Megnézik, szemtől szembe fordul vele az okos, erős szövetke­zet; — Ilyet — akár ötszázat felve­szünk! — kiáltják Győri Sándor mosolygó tekintetét viszonozva; Hiszen már munkájából .megismer­ték; — Cs. Varga József! Leghátul kissé hajlott, dús ba­juszú, dereshajú paraszt áll fel. — Hisz maga tag már régen! — derül valaki; Az öreg nem zavar­tatja magát. — Kint van a rizsföldön::; dol­gozik. A fiamról van szó; — Akkor kivált jöhet! Ugyanígy Lázi Mihály is, aki szintén a rizsnél van most halaszt­hatatlan munkán. De nem így, akik nincsenek itt. — Zsiga István! Minthogy senki nem jelentkezik, hiába nyújtogatja nyakát a sok- száz fejű gyűlés-tömeg, hátha vala­mi meghúzódó, kistermetű ember­ről van szó, az elnök megismétli: — Zsiga István. — Nincs.;; Nincs itt.­— Akkor félretesszük, mivel nem tudjuk, kiről van szó. így megy tovább derűsen, biz­tonsággal. míg egyszercsak Hege­dűs Lajosra kerül a sor. Mintha incselkedne vele a sokszáz kutató, jókedvű pillantás, mikor pülanat- nyi csenddel válaszol az elnök kérdésére. Marton elvtárs sejti, miért a kíváncsi hallgatás. — Mondja el, hol járt egy évig, ezt várják a tagtársak? A zömök, feketekabátos ember kicsit megfelhőzve pislog, hol is kezdje. — Tanulmányúton voltam — in­dítaná őszinte érzéssel és most olyan szívmelengetően hangzik ez az erősek, a biztoshitű szövetke­zeti tagok előtt hogy jóízű neve­téssel szakítják félbe. — Elfogadjuk, biztosan megfi­zette a tandíjat, ha már tanul­mányúton járt; — ::: ezt látom az igazinak — szűrődik át a vidám lármán, ahogy Hegedűs meghatottan leül; 111 armincöt új taggal erősödött 11 a Zalka Máté. Az „öreg ter­melőszövetkezet” kiállta a próbát. Hej, de sok baj, huzakodás járta. Idegtépő küzdelembe került, de sok verejték, belső harc után győ­zött az új a régi felett. Még most egy kicsit lihegni kell, szörnyen fá­rasztó volt a viaskodás, de meg­érte. Megjavult a munkához való viszony; jobban gazdálkodnak; nőtt a dolgozó családtagok szá­ma. Az ország egyik legnagyobb termelőszövetkezetében ebben az évben történt meg először, hogy a saját erejéből rendezte sok­éves adósságait, állami kötelezett­ségeit. Maradt még erre az esztendőre is, de azzal sokkal-sokkal köny- nyebben megbirkóznak már. Folyik a beszámoló. Elég egy­hangúan s úgy tűnik az idegen­nek, hogy tán nem is figyelik az emberek, bár hangosan mondja az elnök. így van ez, míg az eredmé­nyeket rakosgatja elő. De mikor.;; — ;.. Rizsből 1 millió forint ki­esés .. Kenderből kiesés: 120 hold alig 6000 forintot hozott — ezele hallatára olyan erejű zúgás kél, hogy még a szelét is érezni, mint a viharnak. — Talajerőhiány, a rossz trágyakezelés miatt adott kevesebbet a tervezettnél a len, a cukorrépa s ha mindezeket meg a többit , egymás mellé tesszük, bizony sokszázezer, millió forint a kiesés .. Ez pedig a munkaegység értékéből veszett oda. 1U ire a hozzászólások következ­x nek, megtüzesedik a levegő. Gácsi elvtárs Intelmében, hogy „legyünk józanul mérlegelők, bí­ráljunk, de építően, javaslatokkal segítsünk;.— mindebben mint­ha jóadag aggodalom lenne. Túlsá­gosan feszült a hangulat és talán..: A terem közepe táján kopasz, teltarcú, idősebb ember áll fel. Ha­talmas papírívek zizegnek a kezé­ben s mintegy visszahárítva a tü­relmetlenséget, hogy mások is akarnak szólni, beszélni kezd. — Hallgassatok meg, tagtársak..; Amit itt elmondok, ez egy tanul­mány. Benne van az egész esz­tendő .: , — Röviden! — Ahogy ő akarja, tessék enged­ni mindenkit beszélni! — csattan másfelől. Az öreg Kudlik Gyula idéz régi felszólalásaiból. Hogy például má­jusban megmondta, baj lesz, ha nem egyformán töri magát min­denki a munkában. íme, idegen munkaerőre volt szükség a rizs- adáshoz, a kukoricatöréshez: apadt a munkaegység... Sok a kocsma előtt ácsorgó kocsi, még több az udvaron, a raktárnál, a kovácsműhely előtt 8—10 ló vesz­tegel néha... Az idő telik, megy rá a munkaegység, de mögötte oiyan üresség van, mint a szappanbubo­rék elpukkanása után. Nincs ter­melés sok-sok beirt egység mögött. Megint végigdördül a haragos mormogás. Bizony nem a legjob­ban esik, mikor későn ébredünk a hibáinkra..; Tavaly a Szepesi- brigádban 3 tizenhat-tizennyolc- soros vetőgép csőberendezése ma­radt valamelyik gyep sarkára iök- ve... Egy-egy cső ára 56 forint... A munkaegység söványodott. tőle. de attól is, ha a brigádvezető nem megdolgozott időt igazolt a vonta­tóénak, vagy rossz munkát a trak­torosnak . ; : így, mind°nt egycsomőban hal­lani, valóban mellbeütő. Mennyi, mennyi forinttal lett volna több :: — Jól van már, mert sose ér a végére! — Minek papol annyit! — ugyancsak türelmetlenek, akiknek talán szarkáinak, fájnak a vissza­emlékezések. Kudlik Gyula azért se hagyja abba. _]Vf indnyájunk érdekében 1TJ" mondom — villantja kö­rül harciasán a szemüvegét.:: És most a vezetőségnek.;; Jobban tö­rődjenek az emberekkel, az öre­gekkel. Hadd olvasom fel a Szabad Nép cikkét, illetve annak az idős tsz-tagnak a levelét a szociális alapra vonatkozóan; Olvassa a levelet. Az elnöki asz­talnál feszengenék a vezetők. Egyik a fejét forgatja, a másik ko- mo’yan figyel valamit az asztal kö­zepén. De meg kell hallgatni, mert az öreg szavát az összesség egyet­értése erősíti. ; : — Jobban gondoskodjatok az öregekről, mert ti is megvénültök egyszer, fiaim .:, A következő mondatoknál álta­lános zajongás támad. ■— Építtessetek szép, világos bri­gádszállásokat. Úgy, mint ahogy az üzemi munkásoknak megvan. Bú­torokat bele, csak egyszerűeket, de az asztalra tiszta térítőt, virágot... Úgy lesi kedvünk kint tartózkodni huzamosabb ideig. — Haha. csak várja;:: Majd lesz csipkefüggöny is. meg parkett. — Ne gúnyolódjatok... A mun­kásoknak megvan. Mi is meg tud­nánk csinálni — csap ingerülten a levegőbe Kudlik elvtárs. — Ahhoz még ki kel] fizetni az adósságot! Ez is igaz. amaz is. Tégla, tető, faanyag, bútor kellene mindezek­hez, tehát pénz meg munkaerő; Még nyomja a nyakukat vala­melyes teher az elmúlt évekről.:; De ezután? Rajtuk múlik. Minden a tagokon múlik. Mert hogy is volt? (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom