Szolnok Megyei Néplap, 1956. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-08 / 7. szám

1956. január 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Harc volt Liosszú ideje nem írok senki- nek. Bár rengeteg élmény, esemény loeriil utazásom közben elém, megragad bennem egy ideig, hogy azután eltűnjön örökre. De ezt az egyet, ami Szilveszter éjsza­káján történt, messze a Szolnoki Cukorgyártól és mégis a Szolnoki Cukorgyár életéért, eredményéért, nem akarom, hogy nyomtalanul eltűnjön. Maradjon meg, legyen ez is tanúbizonyság arra, hogy a munkásak magukénak érzik a gyá­rat, a hazát és azért nem riadnak vissza semmi áldozattól. Az eseményekben én is részt vettem. Irányítója voltam a mun­kának, de egészséges 42 éves em­ber vagyok, míg egyik társunk tü- döbajban szenved. Felesége, gyer­meke van, de szó nélkül vállalta a 10 napos erős munkát vidéken, esőben, sárban, fagyban. Amikor a sártól, szakadó esőtől és a 10 napos alig alvástól fáradtan bement a pálmatéri mérlegházba, hogy csiz­máját levetw, védje egészségét, — a gondjaira bízott motor megállt. Szó nélkül visszahúzta lábbelijét és ment a szakadó esőben. Szilveszter napja van. Odahaza a gyárban csendes nyugalom­ban hol sustorogva, hol egy kicsit akadozva, de magabiztosam, járnak a gépek, megy hosszú útján a répa leve, hogy útja végén fehér kris­tályban újjáéledve hulljon a zsák­ba, vagy raktárba. Otthon min­denkinek vám szilvesztere. Búcsúz­nak az óévtől és várják az újat, de nekünk, leik itt vagyunk Pálmaté- ren és vívjuk kegyetlen harcunkat a répával, mély mindent megra­gad, hogy ne menjen el innen, eb­ből a sár- és víztengerből, — csak késő este lesz. Ha lesz?! Még 8 vagon répa van a földön. A prizma melleti transzportőr mo­torja nem bírja, ki-kihagy. Leáll. A tíz réparakó rákóczifalvi mun­kás mogyorószár villájára támasz­kodik. A szerelők hárman nekies­nek. Simogatják, becézik, homo- kolják a szalagot, működnek a sár- pucőlók és a kis motor felbúg új­ra. Megy a répa a másik szalagra, onnan a vasúti kocsikba. Tanácsot tartunk. Ez a motor nem bírja ki. Indulás Gádorosra, ott most ment el a répa. Leszerel­jük a motort, vissza Pálmarétre. Még megy a motor, néha leáll. Iz­galom. 200 méterről vizet hordunk a szalagra. Salak, sárpucolás ... Sötétedik, nem látjuk egymást, viharlámpát gyújtunk. A rakodók egymást szurkolják a villával. Én egyedül mozgatom a vagont a vas­rúddal és megdöbbenve hallom, amint az egyik, rakodó elkiáltja magát: — Menjünk be, hisz agyonszúr­juk egymást. Bemennek a jó meleg mérleg­házba. Az autóról leszedünk két benzi­nes hordót, ráteszik a lámpákat, az autó odaáll közel az úton. Lám- náivaú megvilágítsa a rakadóhe- IV. lyet, hogy dolgozni tudjanak a ra­kodók. Este 9 óra, benn a lakott helye­ken már szól a zene, tiszta ruhába öltöznek az emberek és vigadni készülnek. — A családunk jár eszünkbe, amikor beindulunk az emberekért. Egyikünk ott marad a berregő motor mellett. Csúszká­lunk és elesünk a sárban. — Kérő szavunkra megindulnak az embe­rek kifelé. A répát becsüljék. Még hét va­gon. 'Viegérkezik o másik teherautó, amely hazaviszi az embere­ket Szolnokra. Az is világít. A hangulat javul. A lehulló répa alá kínlódva oda­tolom az utolsó vagont. Összeütközünk a sötétben, meg­fogom a kezét: — Te vagy Gazsi? — Én. Győzünk Zsiga. — Győzünk — mondom. — Mis­ka ki ne fogyjon a benzin — kiál­tom. Az utolsó kocsit rakjuk. Már azt nézem, hogy bemegy-e ebbe vagy az utolsóba is kell tenni, amikor elcsendesedik a bűnös motor. Az emberek újra elmerengnek. Mi hárman ottmaradunk és a szemer­kélő esővel összekeveredik a mocs­kos arcokon végigfolyó könny. Nincs gyújtó. Vége. Fél vagon répa itt marad? Más gyárnak jut? Minket azért küldtek ki, hogy a mi gyárunk kapja meg. Mit lehet itt tenni? Levonszoljuk a többmázsás motort az autóról. Talpfára tesszük. A talpfa elmerül a sárban, de a lendkerekek mozog­nak. Gazsi szíjat varr, a gép már kész. Ráülünk a talpfára, vasrúd­dal tartjuk ketten a motort. Indít­juk és begyül. A szíj fönn van. Az emberek jönnek, rakodnak. Fogy a répa! Győztünk? Nem, mégegyszer leesik a szíj. Ékszíjat teszünk és most már kifo­gástalanul megy a munka. Hármam ott a sártenger köze­pén, billegő motoron megkeressük egymás kezét és melegen szorítjuk. Éjfél van. Tizenkét óra. Üj év. Meggyujtjuk az előre elkészített máglyát és ennek fénye mellett hullott le az utolsó répa a vasúti kocsiba. Leállítjuk a motorokat és nagy csendben boldogan kiáltja húsz fá­radt, sáros ember egymásnak: — Boldog újévet kívánunk! Aj ekem még ez sem jut eszem­L ' be és zúgó füllel az egészna­pos motorzúgástól alig hallom, amint tele torokkal szavalok egy régi-régi verset: „Hogy amint az óra éjfélt üt, itno Mi jut a bolondos cigány eszibe; Feledi hagyja a Pista gyerek búját, és a szobán a Himnusz bűvös hangja (zúg át,” p's három óra múlva megkezd- tűk 1956. január 1-én az utol­só vagonok berakodását. Kiscsákó vasúti állomáson, ahová 31-én a MÁV nem adott vasúti kocsit — hol 11 órára végeztünk. Tíznapos kint tartózkodás után. Ezt megírta: Zsigmond Béla mérlegszerelő cso­portvezető, és résztvevői még: Gás­pár Gyula transzportőr szerelő, — Moravszki Mihály, a Szolnoki Cu­korgyár dolgozói. Kampány idején így harcolnak a Cukor­gyár munkásai. Ha a munka úgy kívánja, sokszor el kell felejteni hogy ünnepnap, vagy vasárnap van. Egy a fontos: milliók várják a legfontosabb élelmicikk egyikét. — a cukrot. (A szerk.) Készülnek a termelőszövetkezeti csoportok ezévi tervei A mezőgazdasági termelőszövet- kezetetóhez hasonlóan ezekben a napcíkban készítik el termelési ter­veiket a termelőszövetkezeti cso­portok is. Az alapszabály szerint a csoportoknak a helyi viszonyoknak megfelelő hároméves vetésforgót kell készítendők. Ebben meghatá­rozzák az egyes szakaszok, táblák istállótrágyázásának idejét és mér­tékét. Az intézőbizottságok a közös vetésforgó alapján a tagok egyéni vetésterveinek egyesítésével készíti el a csoport vetéstervét. Emellett nemcsak a szántás, ve­tés és a kalászos növények ápolási, betakarítási munkája közös a ter­melőszövetkezeti csoportokban, ha­nem közös erővel végzik a talaj ja­vítási munkálatokat az öntözött te­lepek építését is. A kunszentmártoni járás hét ter­melőszövetkezeti csoportjában most éppen a vetésterv készítés folyik. Az öcsödi József Attila TSZCS-ben pedig a legutóbbi közgyűlésen kö­zös állatállomány létesítését hatá­rozták el a csoporttagok, s most en­nek megfelelően állítják össze a termelési tervet. Számos helyen nagy az érdeklő­dés a termelőszövetkezeti csopor­tokban az egyes munkafolyamatok gépesítése iránit. Az örményesi Dó­zsa TSZCS intézőbizottsága a na­pokban bejelentette a Fegyverneki Gépállomáson, hogy nemcsak a ga­bonatermeléshez, hanem a kapás­növények termeléséhez is gépi se­gítséget igényelnek. A kukoricave- t'ést a közös táblában négyzetes ve­tőgéppel akarják megoldani. A Fegyverneki Gépállomás körzetében különben olyan nagy az igény a gépi munka iránt, hogy a műsza­kiak hat Icul'tiváDbrt is átlakítanak négyzetes vetésre. 1908. január 7-én, ötven évvel ezelőtt alakult meg a Földmunkások 0 szagos Szöve'séje Az alakulás jelentőségét elsősor­ban az adja meg, hogy a földmun­kások az ipari munkásokéhoz ha­sonló érdekvédelmi szervet ekkor alakították először. Ezzel lényegé­ben hozzákapcsolódott a földmun­kás mozgalom az ipani munkásoké­hoz. Az alakuló közgyűlésről írott tu­dósításból, mely a Világszakadság című lapban jelent meg, a követ­kezőket olvashatjuk: „1948-ban névleg felszabadították őket (föld­művelő munkásokról van szó. — A szerk.), de a felszabadított rabszol­gának megmaradtak a terhei, si­lány bér mellett robotol ma is a családja, ott koplal... Ma a mező­gazdasági munkás nem lehet soha önálló, mindig a más kutyája. A kisbirtokosok nem bírják a ver­senyt a gépekkel felszerelt nagy­birtokkal. A gép üdvös volna, ha a közt szolgálná, de ma önző embe­rek kisajátítják és így kidobja a munkából a dolgozni akarókat.“ A földmunkások nyomorúságos helyzetére derít fényt a Kiss Új­ság 1905 június 30-i száma is, mely­ből a következőiket olvashatjuk: „A nép rettenetes nyomorban van. Tu­dósítónknak alkalma volt a nép táplálékát képező kenyeret látni. Valami fekete, penészes, száraz, agyagszerű pép az." Ebbe a rettenetes sorsiban termé­szetesen nem törődött bele a sze­gényparasztság. Munkája alapján emberibb életet követelt. Az 1905-ös forradalom híre így nálunk is ter­mékeny talajra talált, nemcsak a .munkások, de a szegényparasztok körében is. A munkások harci for­máit követve, felélénkültek a sztrájk-mozgalmak. Legjelentőseb­bek a parasztság körében az aratósztrájkok voltak, melyek megszervezésében a munkások is tevékenyen ásözremű- ködtek. Ez a sztrájk az egész or­szágra kiterjedt. Megyénkben is több százan sztrájkoltak 1905-ben. Az egykori rendőrségi jelentések szerint a legnagyobb arányú sztrájk a pusztakürti uradalomban volt, ahol három vezetőt le is tartóztat­tak. 1906- ban a Szociáldemokrata Párt tilalma ellenére még nagyobb elemi erővel bontakozott ki a sztrájkok sorozata. — Az uralkodó osztály csendőröket, katonaságot vezényelt ki a sztrájkolok ellen és több mint 5000 embert letartóztatott. A sztrájk emnisfc ellenére a legtöbb helyen si­kert hozott. 1907- ben az uralkodó osztály látva a szegényparasztsáig mozgal­mainak egyre növekvő méretét és jelentőségét, a legszégyenteJjesebb megtorlások egyikéhez folyamodott. Megszavaztatta az úgynevezett „de. rés törvényt.’“ Ez feudális jogokat szentesített. Kiterjesztette a sztrájk­ellenes intézkedéseket a cseiédéfcre is. Eszerint 12 évse kortól már cse­lédnek lehetett felfogadni a gyer­mekeket. és 18 éves koráig ki volt szolgáltatva a kulák kénye-kedvé- nek. A cselédemiber ezenkívül bir­tokát csak engsdéllyei hagyhatta el és látogatót is csak engedéllyel fogadhatott. Aki sztrájkolt, el lehe­tett bocsátani. Ilyen intézkedések nyomán nem csoda, ha az első években többezer tagot számláló szövetség nagyon meggyengült. Csak 1912-ben volt némi fellendülés. Legélénkebb tevé­kenységét a dicsőséges Tanács­köztársaság idején folytatta, de bukása után teljesen elvesztette jelen-tőségét a Bethlen-- Peyer paktum következtében. A SZDP lemondott a földmunkások szervezéséről, A felszabadulás után hazánkban két érdekvédelmi szervezet jött létre. Egyik a FÉKOSZ volt, mely a fö'dmunkások, kisbirtokosok, kte- bérlők érdekeit védte, a másik az UFOSZ, mely az újonnan földhöz- juttatott parasztokat segítette. A fordulat éve után az előfelté­telek megértek a két szervezet egyesítésére. Létrejött a DÉFOSZ, mely 1952-ig működött, majd ez­után a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezete (MEDOSZ) néven folytatta tevékenységét. A MEDOSZ megalakulását a szo­cializmus építése során falun is bekövetkezett változások tették szükségessé. Létrejöttek az állami gazdaságok, gépállomások, melyek jellegének a MEDOSZ. mint szak- szervezet felel meg leginkább. Fog­lalkozik tenmfitesi, verseny-kérdé­sekkel és ügyel arra, hogy az ál­lami gazdaságok, gépállomások, er­dészeti szervek vezetői biztosítsák a dolgozók részére törvényesen elő­írt jogokat, juttatásokat. * Ötven éve a földmunkások jelen­tős' része felismerte, hogy érdekeit akkor védi helyesen, ha összefog a munkásokkal és közös erővel vívják meg harcukat. Az azóta eltelt idő megerősítette abban a dolgozó pa­rasztságot, hogy ma is csak úgy tud felemsükedni, ha a munkás- osztály vezetését elfogadva, véle szoros szövetségben harcol a szo­cializmus építésének további sike­réért. E szövetség segítségével sza­badult meg a parasztság a múlt minden keservétől, a csendőrtől, a szolgabírótól, a kiiátástalanságtól, a nélkülözéstől és a nyomortól. A ter- me’őszövetkezetek útján a munkás- osztály, a párt és az állam segít­ségével, gépek közreműködésével válik még könnyebbé, megalapo­zottabbá, szebbé az egész dolgozó parasztság élete. fyzUna 'Tíyikőlaiet-iCL: Elbeszélés a gépállomás igazgatójáról meg a főagronómusróf A technikumot kitüntetéssel vé­TERMELŐSZÖVETKEZETI HÍRADÓ IV. Amint megláttam szikár, magas, beesett mellű alakját, kissé hajlott- orrú profilját, törtívelósű, bozontos szemöldöke alól rámvillanó tekin­tetét és kis fekete pipáját, azt gon­doltam: „Hű, micsoda sas rakott itt fészket a zsuravinói gépállomá­son!“’ Arkagyij Petrovics sokat beszélt nekünk az életéből. — Két nagy bajom van nekem — mondja — az egyik a betegsé­gem, a másik — a főnökök... Ez a két nagy bajom űzött ide életem végére ebbe a sztyeppi üdülőbe! Hogy kell a szívnek ez a sztyeppi szabad levegő. És százki lomé teres körzeten belül egyedül csak te vagy a főnököm. Aljósa. Nagyon nyug­talanul vártam az új igazgatót: va­jon mifélét küldenek? De ahogy rádnéztem, rögtön tudtam, rendes fickó! Jól megteszünk együtt! Meg kell hagyni, dolgozni na­gyon tudott, de élni is. A felesége — valódi szépség, nagyszerű otthon, két remek vad as z.pus.ka, a kutyája — díjnyertes szuka. Otthon minden a legnagyobb rendben van. A mun­kájában nemkülönben. A javítási munkálatokat, ha csak három nap­pal is, de mindig a szomszédok előtt fejezi be. A szerkezeti egységek ja­vítási módszerét is ő vezette be a kerületben elsőnek. Igaz, hogy ez nem is egész pontosan az volt... No, dehát a mi körülményeink kö­zött, ugye ... ahogy Arkagyij Pet­rovics mondta: „Nem a részletek az érdekesek, hanem az irány;,.“ geztem, de bizony a gyakorlati munkában semmi tapasztalatom nem volt. Arkagyij kezdettől fogva segített nékem. De hogy segített! Mindig idejében, mások számára észrevétlenül... Gazdasági ügyek­ben is, meg a munkafegyelem te­rén is.. s Dolgozik nálunk például a követ­kező pár: Sztyenka meg Venyika. Sztyenka feketehajú, barna bőrű maszatos legény. Éles, gyanakvó te­kintetű. Sohasem néz csak úgy egy­szerűen. mindig szemügyre veszi a dolgokat. Nem ül, hanem figyelő állásiba helyezkedik. Hajlotthátú, görbe kis emberke, vékony nyakán ülő feje folyton ide-oda forog! Venykát egészen más fából farag­ták. Szép, tiszta fiatalember. Ha az ember szidni kezdi különböző fegyelmezetlenségekért, hát csak néz az emberre vidáman, még he­lyese! is. „Hiába, csak okos ember vagy te, mindig megtalálod azokat a szavakat, amelyeket éppen ki kell mondani... De én is okos ember vagyok, megértem a te ma­gatartásodat, sőt a legnagyobb mér­tékben helyeslem isi A te helyed­ben én ugyanígy beszélnék!’’ He­lyeslőén végighallgat mindent, amit mondok neki, vidáman válaszol rá, ahogy illik, aztán elmegy és to­vábbra is úgy csinál mindent, ahogy eszébe jut! Hói fogják magukat és elutaznak a görögdinnyés vagonnal Novoszibirszkbe, hol meg elmennek egy kicsit a7- erdökitermeiéshez dolgozni .:: Ki tudja, merre csa­varognak, de a tavaszi munkálatok idején — egyszeresak: adjon isten, itt vagyunk! Megjelennek egy kis pénzkeresésre! És az ember felveszi ókét... Fel kell vennie, mert bi­zony ugyancsak nagy hiány volt rólunk gépkezelőkben ;.. Mind­ehhez még — meg kell mondanom — nem a legutolsók a munkában. Mindenkire fütyül ez a párocska. Az egész gépállomáson csak egy ember tud velük bánni, Arkagyij... Egyetlen szóra hallgattak rá. sőt még kedvükre is volt a dolog. Igen... Még ők is elismerték, hogy fölöttük áll... Én meg úgy voltam vele, mindig, minden bo­nyolult esetben hozzáfordultam... Ö tanított meg a sztyepp ízére is. Bemegy az ember hivatalos ügy­ben a kerülethez, a mezőgazdasági osztályon mindenféle papírokat, lo­bogtatva sürögnek-foirognak, fut­kosnak az agronómusek. Én meg csak úgy kényelmesen járok köz­tük nabbarnílottan, magabiztosan! A gépállomáscd jóhirnek örvend a területen, tizenötezer hektár földet mondhatsz a magadénak, csak traktorod ötven van, személygép­kocsi, meg egy telívór hátas'ó áll rendelkezésedre. A lakásodban öt farkasbőr, sajátkezűleg ejtetted el! Hát hogyne lenne büszke minderre az ember? így telt-múlt szép csendesen a-/ "' “fűink. (Folytatása következik) Hetenként egyszer. a vasárnapon­ként megjelenő lapszámunkban tá­jékoztatjuk olvasóinkat a termelő­szövetkezeti alapszabály egyes pontjairól. Ezúttal azzal foglalko­zunk, hogy a termelőszövetkezetbe lépő dolgozó paraszt mit tarthat meg a háztáji gazdaságban és mit kell be-átadnia a szövetkezet kö­zös használatába. A termelőszövetkezetbe lépő dol­gozó paraszt tulajdonában tarthat­ja a lakóházat és a háztáji állat­állomány elhelyezéséhez szükséges gazdasági épületeket, a háztáji föld megműveléséhez szükséges kézi szerszámokat (ásó. kapa. gereblye, slb.) továbbá egy tehenet és egy­két növendék marhát, egy-két anyakocát a malacaival, évenként három-négy hízósertést, öt juhot, vagy kecskét, korlátlan számú ba­romfit. házinyulat és méhcsaládot. Minden önálló háztartással ren­delkező család a közgyűlés határo­zata alapján megtarthat legfeljebb egy kát. hold földet. Mindazokat a munkaeszközöket és állatokat. — amelyek a háztáji gazdálkodás ke­reteit meghaladják a termelőszö­vetkezet közös használatába kell adni. Ennek megfelelően be kell vinni a belépő tulajdonában, haszonbér­letében. haszonélvezetében, vagy bármilyen más címen használatban lévő földet, akkor is. ha az a fe­lesége. vagy a vele közös háztar­tásban lévő családtagjainak tulaj­donát képezi. Kivételt képez az egy kát. holdig teriedő háztáji föld. — amelybe beleszámít a ház körül: veteményes kert. szőlő, gyümöl­csös. vagy be nem épített házhely. A közös gazdálkodásba be kel! adni az összes igásáilatokat. (ló. sza­már, ökör, öszvér, stb,) valamint azokat a haszonállatokat (tehén, sertés, juh. stb.). amelyek a ház­táji gazdálkodás kereteit megha­ladják. Be kell vinni továbbá az össze« nagyobb mezőgazdasági eszközöket (ipari eszközöket is. ha van ilyen), mint az igáskocsi. lószerszám, vető­gép. melegágyi felszerelés, daráló, műhelyi felszerelés, stb.) a közös használatba adott föld bevetéséhez szükséges vetőmagot, a bevitt álla­tok eltartásához az új termésig szükséges takarmányt, végül* közös használatba kell adni a háztáji gaz­daság szükségletét meghaladó me­zőgazdasági épületeket, A bevitt ingóságokat felértékelik. Az érték 20—35 százalékát a közös alaphoz csatolják, a többit kifizetik. A vető­magért térítés nem jár. A tehenek és anyasertések értékét egy éven belül, a lovak és egyéb felszere­lési tárgyak értékét négy évi egyen­lő részletben kifizetik. IDOJ AR AS JELENTÉS Várható időjárás vasárnap estig: felhős idő, löbb helyen, elsősorban délkeleten havazás, esetleg havas­eső. Mérsékelt, időnként élénkebb keleti szél. Éjszaka mérsékelt erős­ségű fagyok. A nappali hőmérséklet nulla fok közelében. Várható leg­alacsonyabb hőmérséklet ma éjjel: mínusz három — mínusz hat, leg­magasabb nappali hőmérséklet va­sárnap mínusz egy — plusz két fok között. A fűtés alapjául szolgáló várha­tó középhömérséfelet nulla — mí­nusz, négy fok között. (MTI).

Next

/
Oldalképek
Tartalom