Szolnok Megyei Néplap, 1956. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-08 / 7. szám
1956. január 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Harc volt Liosszú ideje nem írok senki- nek. Bár rengeteg élmény, esemény loeriil utazásom közben elém, megragad bennem egy ideig, hogy azután eltűnjön örökre. De ezt az egyet, ami Szilveszter éjszakáján történt, messze a Szolnoki Cukorgyártól és mégis a Szolnoki Cukorgyár életéért, eredményéért, nem akarom, hogy nyomtalanul eltűnjön. Maradjon meg, legyen ez is tanúbizonyság arra, hogy a munkásak magukénak érzik a gyárat, a hazát és azért nem riadnak vissza semmi áldozattól. Az eseményekben én is részt vettem. Irányítója voltam a munkának, de egészséges 42 éves ember vagyok, míg egyik társunk tü- döbajban szenved. Felesége, gyermeke van, de szó nélkül vállalta a 10 napos erős munkát vidéken, esőben, sárban, fagyban. Amikor a sártól, szakadó esőtől és a 10 napos alig alvástól fáradtan bement a pálmatéri mérlegházba, hogy csizmáját levetw, védje egészségét, — a gondjaira bízott motor megállt. Szó nélkül visszahúzta lábbelijét és ment a szakadó esőben. Szilveszter napja van. Odahaza a gyárban csendes nyugalomban hol sustorogva, hol egy kicsit akadozva, de magabiztosam, járnak a gépek, megy hosszú útján a répa leve, hogy útja végén fehér kristályban újjáéledve hulljon a zsákba, vagy raktárba. Otthon mindenkinek vám szilvesztere. Búcsúznak az óévtől és várják az újat, de nekünk, leik itt vagyunk Pálmaté- ren és vívjuk kegyetlen harcunkat a répával, mély mindent megragad, hogy ne menjen el innen, ebből a sár- és víztengerből, — csak késő este lesz. Ha lesz?! Még 8 vagon répa van a földön. A prizma melleti transzportőr motorja nem bírja, ki-kihagy. Leáll. A tíz réparakó rákóczifalvi munkás mogyorószár villájára támaszkodik. A szerelők hárman nekiesnek. Simogatják, becézik, homo- kolják a szalagot, működnek a sár- pucőlók és a kis motor felbúg újra. Megy a répa a másik szalagra, onnan a vasúti kocsikba. Tanácsot tartunk. Ez a motor nem bírja ki. Indulás Gádorosra, ott most ment el a répa. Leszereljük a motort, vissza Pálmarétre. Még megy a motor, néha leáll. Izgalom. 200 méterről vizet hordunk a szalagra. Salak, sárpucolás ... Sötétedik, nem látjuk egymást, viharlámpát gyújtunk. A rakodók egymást szurkolják a villával. Én egyedül mozgatom a vagont a vasrúddal és megdöbbenve hallom, amint az egyik, rakodó elkiáltja magát: — Menjünk be, hisz agyonszúrjuk egymást. Bemennek a jó meleg mérlegházba. Az autóról leszedünk két benzines hordót, ráteszik a lámpákat, az autó odaáll közel az úton. Lám- náivaú megvilágítsa a rakadóhe- IV. lyet, hogy dolgozni tudjanak a rakodók. Este 9 óra, benn a lakott helyeken már szól a zene, tiszta ruhába öltöznek az emberek és vigadni készülnek. — A családunk jár eszünkbe, amikor beindulunk az emberekért. Egyikünk ott marad a berregő motor mellett. Csúszkálunk és elesünk a sárban. — Kérő szavunkra megindulnak az emberek kifelé. A répát becsüljék. Még hét vagon. 'Viegérkezik o másik teherautó, amely hazaviszi az embereket Szolnokra. Az is világít. A hangulat javul. A lehulló répa alá kínlódva odatolom az utolsó vagont. Összeütközünk a sötétben, megfogom a kezét: — Te vagy Gazsi? — Én. Győzünk Zsiga. — Győzünk — mondom. — Miska ki ne fogyjon a benzin — kiáltom. Az utolsó kocsit rakjuk. Már azt nézem, hogy bemegy-e ebbe vagy az utolsóba is kell tenni, amikor elcsendesedik a bűnös motor. Az emberek újra elmerengnek. Mi hárman ottmaradunk és a szemerkélő esővel összekeveredik a mocskos arcokon végigfolyó könny. Nincs gyújtó. Vége. Fél vagon répa itt marad? Más gyárnak jut? Minket azért küldtek ki, hogy a mi gyárunk kapja meg. Mit lehet itt tenni? Levonszoljuk a többmázsás motort az autóról. Talpfára tesszük. A talpfa elmerül a sárban, de a lendkerekek mozognak. Gazsi szíjat varr, a gép már kész. Ráülünk a talpfára, vasrúddal tartjuk ketten a motort. Indítjuk és begyül. A szíj fönn van. Az emberek jönnek, rakodnak. Fogy a répa! Győztünk? Nem, mégegyszer leesik a szíj. Ékszíjat teszünk és most már kifogástalanul megy a munka. Hármam ott a sártenger közepén, billegő motoron megkeressük egymás kezét és melegen szorítjuk. Éjfél van. Tizenkét óra. Üj év. Meggyujtjuk az előre elkészített máglyát és ennek fénye mellett hullott le az utolsó répa a vasúti kocsiba. Leállítjuk a motorokat és nagy csendben boldogan kiáltja húsz fáradt, sáros ember egymásnak: — Boldog újévet kívánunk! Aj ekem még ez sem jut eszemL ' be és zúgó füllel az egésznapos motorzúgástól alig hallom, amint tele torokkal szavalok egy régi-régi verset: „Hogy amint az óra éjfélt üt, itno Mi jut a bolondos cigány eszibe; Feledi hagyja a Pista gyerek búját, és a szobán a Himnusz bűvös hangja (zúg át,” p's három óra múlva megkezd- tűk 1956. január 1-én az utolsó vagonok berakodását. Kiscsákó vasúti állomáson, ahová 31-én a MÁV nem adott vasúti kocsit — hol 11 órára végeztünk. Tíznapos kint tartózkodás után. Ezt megírta: Zsigmond Béla mérlegszerelő csoportvezető, és résztvevői még: Gáspár Gyula transzportőr szerelő, — Moravszki Mihály, a Szolnoki Cukorgyár dolgozói. Kampány idején így harcolnak a Cukorgyár munkásai. Ha a munka úgy kívánja, sokszor el kell felejteni hogy ünnepnap, vagy vasárnap van. Egy a fontos: milliók várják a legfontosabb élelmicikk egyikét. — a cukrot. (A szerk.) Készülnek a termelőszövetkezeti csoportok ezévi tervei A mezőgazdasági termelőszövet- kezetetóhez hasonlóan ezekben a napcíkban készítik el termelési terveiket a termelőszövetkezeti csoportok is. Az alapszabály szerint a csoportoknak a helyi viszonyoknak megfelelő hároméves vetésforgót kell készítendők. Ebben meghatározzák az egyes szakaszok, táblák istállótrágyázásának idejét és mértékét. Az intézőbizottságok a közös vetésforgó alapján a tagok egyéni vetésterveinek egyesítésével készíti el a csoport vetéstervét. Emellett nemcsak a szántás, vetés és a kalászos növények ápolási, betakarítási munkája közös a termelőszövetkezeti csoportokban, hanem közös erővel végzik a talaj javítási munkálatokat az öntözött telepek építését is. A kunszentmártoni járás hét termelőszövetkezeti csoportjában most éppen a vetésterv készítés folyik. Az öcsödi József Attila TSZCS-ben pedig a legutóbbi közgyűlésen közös állatállomány létesítését határozták el a csoporttagok, s most ennek megfelelően állítják össze a termelési tervet. Számos helyen nagy az érdeklődés a termelőszövetkezeti csoportokban az egyes munkafolyamatok gépesítése iránit. Az örményesi Dózsa TSZCS intézőbizottsága a napokban bejelentette a Fegyverneki Gépállomáson, hogy nemcsak a gabonatermeléshez, hanem a kapásnövények termeléséhez is gépi segítséget igényelnek. A kukoricave- t'ést a közös táblában négyzetes vetőgéppel akarják megoldani. A Fegyverneki Gépállomás körzetében különben olyan nagy az igény a gépi munka iránt, hogy a műszakiak hat Icul'tiváDbrt is átlakítanak négyzetes vetésre. 1908. január 7-én, ötven évvel ezelőtt alakult meg a Földmunkások 0 szagos Szöve'séje Az alakulás jelentőségét elsősorban az adja meg, hogy a földmunkások az ipari munkásokéhoz hasonló érdekvédelmi szervet ekkor alakították először. Ezzel lényegében hozzákapcsolódott a földmunkás mozgalom az ipani munkásokéhoz. Az alakuló közgyűlésről írott tudósításból, mely a Világszakadság című lapban jelent meg, a következőket olvashatjuk: „1948-ban névleg felszabadították őket (földművelő munkásokról van szó. — A szerk.), de a felszabadított rabszolgának megmaradtak a terhei, silány bér mellett robotol ma is a családja, ott koplal... Ma a mezőgazdasági munkás nem lehet soha önálló, mindig a más kutyája. A kisbirtokosok nem bírják a versenyt a gépekkel felszerelt nagybirtokkal. A gép üdvös volna, ha a közt szolgálná, de ma önző emberek kisajátítják és így kidobja a munkából a dolgozni akarókat.“ A földmunkások nyomorúságos helyzetére derít fényt a Kiss Újság 1905 június 30-i száma is, melyből a következőiket olvashatjuk: „A nép rettenetes nyomorban van. Tudósítónknak alkalma volt a nép táplálékát képező kenyeret látni. Valami fekete, penészes, száraz, agyagszerű pép az." Ebbe a rettenetes sorsiban természetesen nem törődött bele a szegényparasztság. Munkája alapján emberibb életet követelt. Az 1905-ös forradalom híre így nálunk is termékeny talajra talált, nemcsak a .munkások, de a szegényparasztok körében is. A munkások harci formáit követve, felélénkültek a sztrájk-mozgalmak. Legjelentősebbek a parasztság körében az aratósztrájkok voltak, melyek megszervezésében a munkások is tevékenyen ásözremű- ködtek. Ez a sztrájk az egész országra kiterjedt. Megyénkben is több százan sztrájkoltak 1905-ben. Az egykori rendőrségi jelentések szerint a legnagyobb arányú sztrájk a pusztakürti uradalomban volt, ahol három vezetőt le is tartóztattak. 1906- ban a Szociáldemokrata Párt tilalma ellenére még nagyobb elemi erővel bontakozott ki a sztrájkok sorozata. — Az uralkodó osztály csendőröket, katonaságot vezényelt ki a sztrájkolok ellen és több mint 5000 embert letartóztatott. A sztrájk emnisfc ellenére a legtöbb helyen sikert hozott. 1907- ben az uralkodó osztály látva a szegényparasztsáig mozgalmainak egyre növekvő méretét és jelentőségét, a legszégyenteJjesebb megtorlások egyikéhez folyamodott. Megszavaztatta az úgynevezett „de. rés törvényt.’“ Ez feudális jogokat szentesített. Kiterjesztette a sztrájkellenes intézkedéseket a cseiédéfcre is. Eszerint 12 évse kortól már cselédnek lehetett felfogadni a gyermekeket. és 18 éves koráig ki volt szolgáltatva a kulák kénye-kedvé- nek. A cselédemiber ezenkívül birtokát csak engsdéllyei hagyhatta el és látogatót is csak engedéllyel fogadhatott. Aki sztrájkolt, el lehetett bocsátani. Ilyen intézkedések nyomán nem csoda, ha az első években többezer tagot számláló szövetség nagyon meggyengült. Csak 1912-ben volt némi fellendülés. Legélénkebb tevékenységét a dicsőséges Tanácsköztársaság idején folytatta, de bukása után teljesen elvesztette jelen-tőségét a Bethlen-- Peyer paktum következtében. A SZDP lemondott a földmunkások szervezéséről, A felszabadulás után hazánkban két érdekvédelmi szervezet jött létre. Egyik a FÉKOSZ volt, mely a fö'dmunkások, kisbirtokosok, kte- bérlők érdekeit védte, a másik az UFOSZ, mely az újonnan földhöz- juttatott parasztokat segítette. A fordulat éve után az előfeltételek megértek a két szervezet egyesítésére. Létrejött a DÉFOSZ, mely 1952-ig működött, majd ezután a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezete (MEDOSZ) néven folytatta tevékenységét. A MEDOSZ megalakulását a szocializmus építése során falun is bekövetkezett változások tették szükségessé. Létrejöttek az állami gazdaságok, gépállomások, melyek jellegének a MEDOSZ. mint szak- szervezet felel meg leginkább. Foglalkozik tenmfitesi, verseny-kérdésekkel és ügyel arra, hogy az állami gazdaságok, gépállomások, erdészeti szervek vezetői biztosítsák a dolgozók részére törvényesen előírt jogokat, juttatásokat. * Ötven éve a földmunkások jelentős' része felismerte, hogy érdekeit akkor védi helyesen, ha összefog a munkásokkal és közös erővel vívják meg harcukat. Az azóta eltelt idő megerősítette abban a dolgozó parasztságot, hogy ma is csak úgy tud felemsükedni, ha a munkás- osztály vezetését elfogadva, véle szoros szövetségben harcol a szocializmus építésének további sikeréért. E szövetség segítségével szabadult meg a parasztság a múlt minden keservétől, a csendőrtől, a szolgabírótól, a kiiátástalanságtól, a nélkülözéstől és a nyomortól. A ter- me’őszövetkezetek útján a munkás- osztály, a párt és az állam segítségével, gépek közreműködésével válik még könnyebbé, megalapozottabbá, szebbé az egész dolgozó parasztság élete. fyzUna 'Tíyikőlaiet-iCL: Elbeszélés a gépállomás igazgatójáról meg a főagronómusróf A technikumot kitüntetéssel véTERMELŐSZÖVETKEZETI HÍRADÓ IV. Amint megláttam szikár, magas, beesett mellű alakját, kissé hajlott- orrú profilját, törtívelósű, bozontos szemöldöke alól rámvillanó tekintetét és kis fekete pipáját, azt gondoltam: „Hű, micsoda sas rakott itt fészket a zsuravinói gépállomáson!“’ Arkagyij Petrovics sokat beszélt nekünk az életéből. — Két nagy bajom van nekem — mondja — az egyik a betegségem, a másik — a főnökök... Ez a két nagy bajom űzött ide életem végére ebbe a sztyeppi üdülőbe! Hogy kell a szívnek ez a sztyeppi szabad levegő. És százki lomé teres körzeten belül egyedül csak te vagy a főnököm. Aljósa. Nagyon nyugtalanul vártam az új igazgatót: vajon mifélét küldenek? De ahogy rádnéztem, rögtön tudtam, rendes fickó! Jól megteszünk együtt! Meg kell hagyni, dolgozni nagyon tudott, de élni is. A felesége — valódi szépség, nagyszerű otthon, két remek vad as z.pus.ka, a kutyája — díjnyertes szuka. Otthon minden a legnagyobb rendben van. A munkájában nemkülönben. A javítási munkálatokat, ha csak három nappal is, de mindig a szomszédok előtt fejezi be. A szerkezeti egységek javítási módszerét is ő vezette be a kerületben elsőnek. Igaz, hogy ez nem is egész pontosan az volt... No, dehát a mi körülményeink között, ugye ... ahogy Arkagyij Petrovics mondta: „Nem a részletek az érdekesek, hanem az irány;,.“ geztem, de bizony a gyakorlati munkában semmi tapasztalatom nem volt. Arkagyij kezdettől fogva segített nékem. De hogy segített! Mindig idejében, mások számára észrevétlenül... Gazdasági ügyekben is, meg a munkafegyelem terén is.. s Dolgozik nálunk például a következő pár: Sztyenka meg Venyika. Sztyenka feketehajú, barna bőrű maszatos legény. Éles, gyanakvó tekintetű. Sohasem néz csak úgy egyszerűen. mindig szemügyre veszi a dolgokat. Nem ül, hanem figyelő állásiba helyezkedik. Hajlotthátú, görbe kis emberke, vékony nyakán ülő feje folyton ide-oda forog! Venykát egészen más fából faragták. Szép, tiszta fiatalember. Ha az ember szidni kezdi különböző fegyelmezetlenségekért, hát csak néz az emberre vidáman, még helyese! is. „Hiába, csak okos ember vagy te, mindig megtalálod azokat a szavakat, amelyeket éppen ki kell mondani... De én is okos ember vagyok, megértem a te magatartásodat, sőt a legnagyobb mértékben helyeslem isi A te helyedben én ugyanígy beszélnék!’’ Helyeslőén végighallgat mindent, amit mondok neki, vidáman válaszol rá, ahogy illik, aztán elmegy és továbbra is úgy csinál mindent, ahogy eszébe jut! Hói fogják magukat és elutaznak a görögdinnyés vagonnal Novoszibirszkbe, hol meg elmennek egy kicsit a7- erdökitermeiéshez dolgozni .:: Ki tudja, merre csavarognak, de a tavaszi munkálatok idején — egyszeresak: adjon isten, itt vagyunk! Megjelennek egy kis pénzkeresésre! És az ember felveszi ókét... Fel kell vennie, mert bizony ugyancsak nagy hiány volt rólunk gépkezelőkben ;.. Mindehhez még — meg kell mondanom — nem a legutolsók a munkában. Mindenkire fütyül ez a párocska. Az egész gépállomáson csak egy ember tud velük bánni, Arkagyij... Egyetlen szóra hallgattak rá. sőt még kedvükre is volt a dolog. Igen... Még ők is elismerték, hogy fölöttük áll... Én meg úgy voltam vele, mindig, minden bonyolult esetben hozzáfordultam... Ö tanított meg a sztyepp ízére is. Bemegy az ember hivatalos ügyben a kerülethez, a mezőgazdasági osztályon mindenféle papírokat, lobogtatva sürögnek-foirognak, futkosnak az agronómusek. Én meg csak úgy kényelmesen járok köztük nabbarnílottan, magabiztosan! A gépállomáscd jóhirnek örvend a területen, tizenötezer hektár földet mondhatsz a magadénak, csak traktorod ötven van, személygépkocsi, meg egy telívór hátas'ó áll rendelkezésedre. A lakásodban öt farkasbőr, sajátkezűleg ejtetted el! Hát hogyne lenne büszke minderre az ember? így telt-múlt szép csendesen a-/ "' “fűink. (Folytatása következik) Hetenként egyszer. a vasárnaponként megjelenő lapszámunkban tájékoztatjuk olvasóinkat a termelőszövetkezeti alapszabály egyes pontjairól. Ezúttal azzal foglalkozunk, hogy a termelőszövetkezetbe lépő dolgozó paraszt mit tarthat meg a háztáji gazdaságban és mit kell be-átadnia a szövetkezet közös használatába. A termelőszövetkezetbe lépő dolgozó paraszt tulajdonában tarthatja a lakóházat és a háztáji állatállomány elhelyezéséhez szükséges gazdasági épületeket, a háztáji föld megműveléséhez szükséges kézi szerszámokat (ásó. kapa. gereblye, slb.) továbbá egy tehenet és egykét növendék marhát, egy-két anyakocát a malacaival, évenként három-négy hízósertést, öt juhot, vagy kecskét, korlátlan számú baromfit. házinyulat és méhcsaládot. Minden önálló háztartással rendelkező család a közgyűlés határozata alapján megtarthat legfeljebb egy kát. hold földet. Mindazokat a munkaeszközöket és állatokat. — amelyek a háztáji gazdálkodás kereteit meghaladják a termelőszövetkezet közös használatába kell adni. Ennek megfelelően be kell vinni a belépő tulajdonában, haszonbérletében. haszonélvezetében, vagy bármilyen más címen használatban lévő földet, akkor is. ha az a felesége. vagy a vele közös háztartásban lévő családtagjainak tulajdonát képezi. Kivételt képez az egy kát. holdig teriedő háztáji föld. — amelybe beleszámít a ház körül: veteményes kert. szőlő, gyümölcsös. vagy be nem épített házhely. A közös gazdálkodásba be kel! adni az összes igásáilatokat. (ló. szamár, ökör, öszvér, stb,) valamint azokat a haszonállatokat (tehén, sertés, juh. stb.). amelyek a háztáji gazdálkodás kereteit meghaladják. Be kell vinni továbbá az össze« nagyobb mezőgazdasági eszközöket (ipari eszközöket is. ha van ilyen), mint az igáskocsi. lószerszám, vetőgép. melegágyi felszerelés, daráló, műhelyi felszerelés, stb.) a közös használatba adott föld bevetéséhez szükséges vetőmagot, a bevitt állatok eltartásához az új termésig szükséges takarmányt, végül* közös használatba kell adni a háztáji gazdaság szükségletét meghaladó mezőgazdasági épületeket, A bevitt ingóságokat felértékelik. Az érték 20—35 százalékát a közös alaphoz csatolják, a többit kifizetik. A vetőmagért térítés nem jár. A tehenek és anyasertések értékét egy éven belül, a lovak és egyéb felszerelési tárgyak értékét négy évi egyenlő részletben kifizetik. IDOJ AR AS JELENTÉS Várható időjárás vasárnap estig: felhős idő, löbb helyen, elsősorban délkeleten havazás, esetleg havaseső. Mérsékelt, időnként élénkebb keleti szél. Éjszaka mérsékelt erősségű fagyok. A nappali hőmérséklet nulla fok közelében. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel: mínusz három — mínusz hat, legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap mínusz egy — plusz két fok között. A fűtés alapjául szolgáló várható középhömérséfelet nulla — mínusz, négy fok között. (MTI).