Szolnok Megyei Néplap, 1956. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-01 / 1. szám

1956 január 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Uj • r • évi •• v rr o ssonto Házán k felszabadulásának tizedik esztendejét, a jubileumi évet ma­gunk mögött hagyjuk. Kemény harcok közepette, de eredmények­ben gazdagon léptünk át az új év küszöbén. Kiemelkedő eseménye volt a múlt évnek a jobboldali el­hajlók és káros politikájuk lelep­lezése, következményének leküz­dése s címek nyomán hazánk gaz­dasági, bel- és külpolitikai helyze­tének megszilárdítása. Megyénk nagyszerű munkásosz­tálya egyeimberként követte és kö­veti a párt márciusi határozatait. Hősiesen tett eleget feladatának, teljesítette és túlteljesítette a ter­melési terveket. Élenjártak és pél­dát mutattak a Járműjavító, a Tiszamenti Vegyiművek, a Tisza Cipőgyár, a Törökszentmiklósi Gép­gyár dolgozói. Elismerés és köszö­net hős munkásosztályunknak. Az elmúlt esztendőben megyénk mezőgazdaságában is lényeges vál­tozások történtek. Megszilárdultak és jól jövedelmeztek a termelőszö­vetkezetek. Közel 10 000 dolgozó parasz'tesalád választotta a szövet­kezeti gazdálkodást. A párt útmu­tatását követő termelőszövetkezeti tagság és a dolgozó parasztság az eL.iúlt évben derekas munkát vég­zett. Elismerés és köszönet a jó munkáért. Munkásosztályunk hősies erőfe­szítéseit, parasztságunk szorgalmas munkáját odaadóan támogatta és segítette megyénk néphez hű értel­misége. Eredményes munkát vé­geztek az új technikai módszerek bevezetésében és alkalmazásában, iparban és mezőgazdaságban egy­aránt, az ifjúság nevelésében, a kulturális munkában. Köszönet a jó munkáért. Eredményeinket csakis dolgozó népünk, munkásosztályunk, terme­lőszövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztságunk, értelmiségi dolgo­zóink, asszonyaink és fiatalságunk együttes erőfeszítése nyomán értük el. Köszönet ezért megyénk vala­mennyi dolgozójának, élenjáró har­cosainak és pártmunkásainak. Az elért eredményekre támasz­kodva, sikereinkben bízva, új remé­nyekkel telve fogunk hozzá a most induló második Ötéves tervünk megvalósításához. A nehézipar fejlesztésével erő­síteni fogjuk a munkásosztály ha­talmát, fokozzuk az ország vé­delmi készségét, megkönnyítjük a mezőgazdaság szocialista átszerve­zését és a dolgozó parasztság mun­káját. Biztos és szilárd alapot te­remtünk az életszínvonal állandó és töretlen emelésének. A feladatok az előző évinél na­gyobbak, megvalósításuk nem lesz könnyű, de bízunk a párt zászlaja köré tömörült hős munkásosztály, a dolgozó parasztság és az értel­miség egyetértésében és feltétlen támogatásában. Kívánjuk, hogy ebben az évbem még lelkesebben, meg eredménye­sebben dolgozzanak a szocializmus építéséért, független és szabad ha­zánk felemeléséért, népének boldo­gulásáért. Erőt, egészséget, jó munkát, bol­dog új esztendőt kíván: A MAGYAR DOLGOZOK PÁRTJA MEGYEI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA. Egy brigád, melynek vissza kell szereznie jó hírnevét A Járműjavító kocsi és megmun­káló osztályát összekötő vágányon egymásután gördülnek a frissen esz­tergált kerekek. Mikor összeKoc- cannak, messze hangzik a kemény acél csengése. A hosszú keréksoron először Juhos Gyulának van mun­kája. Válogatja, elosztja a kereke­ket, mert nem mindegy az, hogy milyen vagon alá milyen kerék kerül, Ö azonban szakértő eb­ben a munkában, ritkán téved s több év óta már hiba nélkül látja el feladatát. Még véget sem ér a kerekek be­sorolása, a sor elején, már _ kezdi munkáját a fémágyillesztő és be­kötő brigád s mindjárt élőször ma­ga a brigádvezető Tímár elvtárs. — Az idős Csicsel bácsival dolgoznak együtt. Mindkettőjük kezében fém- hántoló s ügyes mozdulatokkal il­lesztik a fémágyat a csapágyra.­Ez a lelke o futóműnek, meg a tükörsimára csiszolt csap. _A csapra ilesztett ágycsészék azután az ágytokba kerülnek, majd kezde­tét veszi az úgynevezett bekötési munka. Dobos Mihály és Nyitrai Béla ebben a szakértők. De nem­csak szakértelem, hanem pontosság, lelkiismeret is kell ide. Ha példá­ul az ágycsésze és a csap közé egy parányi idegen anyag is bekerül, hónfutást. selejtet idézhet -elő. — mely minden egyes esetben 600 fo­rint kárt jelent az államnak és a népgazdaságnak. Rendkívül fontos tehát, hogy ez a brigád körültekintő, becsüíletes munkát végezzen. S ebben nem is volt sokáig hiba. 1953—1954-ben minőségi munkája révén a fémágy­illesztő és bekötőbrigád országos viszonylatban is az élvonalban járt. Nen volt hőnfutásuk. Most iis effelől érdeklődünk a brigád vezetőtől, s Tímár elvtárs bizony cseppet sincs megelégedve a jelenlegi eredményekkel. — Sajnos az utóbbi időben emel­kedik a hőnfutások száma — mondja. Odalett az elsőség. Hogy mi az oka?.;:, — Talán az áfiy- csészék anyagösszetételében van a hiba — vélekedik; ' A brigád tagjai ugyanis nem változtak, — régi kipróbált embe­rek mind, akik értik munkájukat. Igyekszünk is a legjobb tudásunk szerint dolgozni de még sincs kellő eredménye; Kérdezzük meg az egész mun­kafolyamatot elenőrző Deák elv­társat. — neki mi a véleménye a hőnfutásokról. —- A brigád munkáját esetenként ellenőrzőm. A méretezések jók. — Néha ugyan előfordul, hogy a csap­ra nem megfelelő méretű ágycsésze kerül, ezt azonban nyomban ki is javítják. Fontos a futóműnél a kenés. Talán a kenőpárnák olajban törté­nő beáztatásánál lesz a hiba? — kérdezzük Deák elvtáretöi; s— A bekötéshez felhasznált kenőpáirnákat előzőleg olajban kell áztatni. Ha hidegre fordul az idő, melegíteni kell az olajat, hogy a száraz kenőpárna fel tudja szívni. Az olajmelegítés viszont különleges eljárás, mert ha tűzön hevítik, így olyan fontos anyagtermékek semmi­sülnek meg a hirtelen hőtől, me­lyek miatt romlik az olaj minősége. A melegítés ezért — egy újítás alkalmazásával — úgy történik, hogy gőzfűtési testre van építve egy kiluggatott íedéllap s erre teszák az edényt. — Ezt azonban nem tudják hasz­nálni, mert elromlott a berendezés és a meleg mindenhová megy, — csak éppen oda nem, anová kelle­ne. Vannak más okok is, melyek gá­tolják a minőségi munkát .Az üzem testvérvállalatánál, a Landler Jenő Járműjavítónál például 4—6 száza­lékkal jobb minőségű fémet hasz­nálnak ennél a munkánál, mint Szolnokon. A felettesszerveknek meg kellene vizsgálni, hogy az el­osztó milyen anyagot ad Szolnokra. Elég egy gyengébb minőségű fém­szállítmány és már a hőnfutások, a selejt egész sora keletkezik. Ha a brigád a hibákat kiküszöböli, a technológiai utasításokat pontosan betartja, minimumra csökkentheti a hőnfutások számát. A jövő évben azt várjuk a fémágyillesztő és be­kötőcsoporttól. hogy még lelkesebb, még figyelmesebb munkával vissza­szerezzék a régi jó hírnevüket. GÁBOR BÁCSI ESZE-KEREKE NEM TUDOM, isme­rik-e Gábor bácsit? Je­genye derekú, hosszú szikár ember, aki még a Hortobágy "zélén gyöke­ret eresztett akácfánál is szívósabb. Mikor kijelöl­ték brigádvezetőnek, tár­saival áldomást ivott; A nagy tisztességtől igen neki buzdult. Egy kicsit el is érzékenyült. Mikor éjfélt ütött az óra, felállt a székről, pipáját a csiz­maszárba csúsztatta és eképpen szólott: — Barátaim! Szeret­ném, ha egész esztendő­ben szót értenénk egy­mással; Eddig nem mi fejtük a tehenet, hanem a tehenek fejték a szövet­kezetét. Ezután máskép­pen lesz. Igyunk. Boldog újesztendőt édes mind­nyájunknak; / A brigádtagok a velős programot megéljenezték. S a féllábú tejes javasla­tára nem egyet, hanem kettőt ittak. Utána dano- iásztak még egy keveset* azután hazaiindultak. Ea a dolog éppen esztendeje, új év napján történt; GABOR BÁCSI nem fe­lejtette el, amit mondott; Hogy mit csinált, vagy mit sem, azt már nehéz lenne kibogozni. De hogy a tehenészetben rend lett, az szentigaz. Tavasszal még a megyei verseny­be is beneveztek. Június derekán, egy szép nyári napon a féllábú tejes egy- vágtába hajtott ki a ta­nyára. Máskor félnapig tartott, amíg kiért, mert a clűlőúton minden trakto­rossal megállt egy ciga* rettaszívásnyi időre. Ak­kor bezzeg nagyon sietős volt a dolga. A tanyaudvaron nagy sebbel-lobbal lerángatta és csakúgy össze-vissza a tejesház elé liajigálta az üres kannákat, utána az istállóhoz loholt és be­kiabált az ajtón: — Bújjatok elő, me­nyecskeszomorítók. Nagy újságot hoztam! Megnyer­tük a versenyt! Itt a pénz; Én már két féldecit be is előlegeztem mondta egyszuszra.­Gábor bácsi egy fejő­széken ült, & amikor meghallotta hírt, örömé­ben majdhogy nem a já- szolhdz csapta pipáját; — Aztán mennyi az a pénz — kérdezte úgy ül- tőhelyóből: — Tízezer forint — rik­kantotta a tejes, s még hozzátette — tízen va­gyunk, tehát ezer forint koponyánként; — Nézd csak, te talán már ki is számoltad — dörmögte Gábor bácsi; — Nem én, hanem a vezetőség — válaszolta a tejes és nagy örömmel to­vább vitte a hírt; Gábor bácsi gondolko­dott egy ideig. Majd nya­kába akasztotta borjúbőr tarisznyáját és szapora léptekkel elindult a falu felé. A szövetkezeti iro­dába ment. Az elnököt otthon találta. Mérgesen rá támadt. — ENNEK a szövetke­zetnek te vagy az elnöke. Igaz-e? —■ Én. — válaszolt az elnök. Egy kicsit csodál­kozott, Mi ütött az öreg­be? — Hát ha te vagy az elnök, akkor tegyél igaz­ságot — mondta Gábor bácsi és leült. Aztán el­sorolta, milyen igazságra gondol. —• Megnyertük a ver­senyt. Tízezer forintot kaptunk. S úgy hallom, ezt a tízezer forintot tíz részre akarjátok osztani. Ez nem igazság. A pénz csak ötünket illet, a te­henészeket, A takarmá­nyotokat meg a tejest nem; Az elnök meglepődött, Felhúzta szemöldökét. — Ejnye, Gábor bácsi. Hát a takarmányos meg a tejes nem tartozik ma­gúk közé? Gábor bácsi hajthatat­lan maradt. Eleinte még- csak csendesen érveltek. KÉSŐBB már parázs vitává fajult a dolog. Ér­velt az egyik, érvelt a másik. Az elnök már na­gyon méregbe gurult; — Megmondjam én, mi­lyen ember maga, Gábor bácsi? Olyan, akinek mégcsak a keze szövetke­zeti, de az esze még egyéni. Ezekkel a szavakkal na­gyon szíven ütötte Gábor bácsit. Nem szólt semmit az öreg, kapta magát és mérgesen elrobogott. Kettőjük civakodását vé­gighallgatta egy másik brigádvezető. Nem szólt semmit, de amikor dél­után kiment a növényter­melők közé, elmesélte a történetet. Attól kezdve a termelőszövetkezetben egy újfajta szólás-mondás kapott lábra. Aki csak sa­játmagával törődött, vagy elhanyagolta a munkát, pocsékolta a közös va­gyont, arról így beszél­tek: „Olyan ez esze-kere- ke, mint Gábor bácsié”. — „0 még mindig Gábor bácsi eszével gondolko­dik”. — Ebből mindenki értett, mert annyit jelen­tett, hogy az illető az eszével még nem szövet­kezeti tag; AZTÁN telt-múlt az idő. Nemrég közgyűlés volt a szövetkezetben. Az elnök arról beszélt, hogy a kukoricát kár lenne ki­osztani, mert ha hizlalná­nak vele, akkor nagyobb lesz a jövedelem. A tagok legtöbbjének tetszett a ja­vaslat. De volt olyan is, aki másképpen szerette volna. így, a féllábú tejes, aki felállt és a következő­ket mondta: — Az a biztos, ami az én padlásomon van —je­lentette ki és leült. Gá­bor bácsi, akinek tetszett az elnök javaslata, és a tejes szava nagyon fel­mérgesítette, szót kért. De ahogy felállt, hirtele- nében nem talált alkal­mas szavakat a maradiak megbélyegzésére. — Mit mondjon, mit mondjon? — Gondolkozott egy csep­pet, aztán nagy komolyan kibökte: — Aki nem érti meg a hizlalás hasznát, az még mindig Gábor bácsi eszé­vel gondolkozik. SZEKULITY PÉTER Szabitfk mellbe Cflataljai! njr)S (3L- i&ldk és (tiltalak ! Köszöntünk benneteket az új­év első napján, kívánunk vala- mennyiötöknek sikerekben gaz­dag, boldog új esztendőt. Dolgoz­zatok úgy, hogy az 1956-os év a Szolnok megyei fiatalok helytál­lásának újabb bizonyítéka le­gyen, törekedjetek mindig nagy­szerűbb eredmények elérésére a termelésben, a tanulásban. Erő­sítsétek állandóan szervezetünk­ket, a Dolgozó Ifjúság Szövetsé­gét. Igyekezzetek minden tette­tekben méltók lenni a magyar ifjúság példaképeihez, a KOM- SZOMOL és a KIMSZ harcos ifjúságához, hogy egyre fénye­sebben ragyogjon a DISZ zászla­jára írt jelszó: „Hűség a párthoz, hűség a néphez!” A DISZ SZOLNOK MEGYEI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA ig Megyei Tanács Végrehaíóblzoítságának újévi üdvözlete Szolnok megye dolgozó népéhez Ismét eltelt egy munkában, de eredményekben is gazdag esztendő. Ez az év megmutatta, hogy dol­gozó népünk és irányító szerveink, pártunk, államunk együttes mun­kájának és kötedesságteljesítéiiének meg vannak a gyümölcsei. Az ipari, mezőgazdasági, község- politikai, egészségügyi és kulturális fejlődésnek 1955. évi előrehaladása megyénkben is arról beszól, hegy pártiunk és kormányzatunk útmu­tatása alapján sikeresen vettük fel a harcot az erőfeszítéseinket bénító jobboldali elhajlás ellen, hogy a nép ügyéért dolgozunk és munkánk nem volt hiábavaló. Az új tagok ezreivel gyarapodó termelőszövetkezeteinkben dolgozó parasztságunk nagy lépésekkel kö­zeledik céljához, az igazi, boldog paraszti élethez. A még kívülállók pedig közelednek a közös gazdál­kodáshoz.­A népünk és államunk boldogu­lásához elngedhetetlen termény- és tanméfcibegyűjtés a párt és az állam segítségére támaszkodó céltudato­sabb termeHő munka névén sikeres­nek bizonyult, ami egyben a jogos magánérdek és közösségi érdekek összhangjainak tanúságaként, a ter­melők fcőségsebb ellátottságéit is jelenti. Ezen országos méretekben is .megmutatkozó sikerek, továbbá ha­zánk meknövekedett nemzetközi biztonsága arra ösztönöz és kö­telez valamennyiünket, hogy el­lenségeink minden gáncsvetését le­küzdve tovább járjuk eddigi utun­kat. Erőinket még jobban összeszedve azon leszünk, hogy pártunk biz le­vezetésé vei, tanácsaink, tanácstag­jaink, végrehajtó bizottságaink, azoknak vezetői, áMamigazgatásunk miniden láncszeme méltó legyen hi­vatásához, s hogy a szocializmus igazságosságának, törvényességének szellemében, a dolgozókkal együtt- élve, mindennapi gondjaikban osz­tozva, a hozzájuk való hűséggel megkönnyítsük életüket és munká­jukat. A nép érdekében eltökélt ezen szándékunk megvalósításához kér­jük megyénk egész dolgőzó lakos­ságának együttműködését, s. forró elvtársi és testvéri üdvözlettel kí­ván megyénk minden dolgozójának, tanástagjánák örömteli boldog új- esztendőt; a Szolnok megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. £ Szolnok megyei JHéplap kössöntője „ Megyénk minden dolgozójának: kedves olvasóinknak, leve­lezőinknek, lapunk terjesztőinek erőt, egészséget, sikeres boldog új esztendőt kíván a SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP SZERKESZTŐSÉGE ÉS KIADÓHIVATALA; ) Újabb sikereket hasson as új esztendői A Szakszervezetek »Szolnok meayei Tanácsa üdvözletét küldi és boldog újeszlendőt kíván a megye dolgozóinak, akik tokozott lendület­tel indulnak harcba a második Ötéves Terv sikeres teljesítéséért, dol­gozó népünk életszínvonalának emeléséért. Valamennyi dolgozó végezzen még lelkesebb és gondosabb mun­kát a Központi Vezetőség határozatának megvalósításáért, hogy ezen keresztül eredményesebben járuljanak hozzá a béke megszilárdításához. Kívánjuk, hogy megyénik dolgozója számára a párt vezetésével újabb sikereket hozzon -az újesztendő. Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsa. « e Őszinte szívvel KÍVÁNUNK BOLODG ÜJ ESZTENDŐT A MEGYE VALAMENNYI DOLGOZÓJÁNAK. KÍVÁNJUK, HOGY A BÉKÉS, SZOCIALISTA ÉPÍTÉS ÉS A DOLGOZÓ NÉP ÉLETSZÍNVONALÁNAK EMELÉSE ÉRDEKÉBEN VÉGZETT KÖZÖS MUNKÁNK MIELŐBB HOZZA MEG GYÜMÖLCSÉT. A HAZAFIAS NÉPFRONT SZOLNOK MEGYEI BIZOTTSÁGA . * Legyen az (ijesztendő újabb eredmények és sikerek éve BOLDOG, VTDÄM, BÉKÉS ÜJ ESZTENDŐT KÍVÁNUNK megyénk valamennyi MNDSZ •tagjának és minden édesanyának, aki a gyermekek boldogságáért, a békéért fáradozik. Legyen az új esztendő újabb eredmények és sikerek éve. A világ békéért küzdő asszonyaival, édesanyáival együtt folytassuk még nagyobb erővel küzdelmünket a béke megvédéséért. AZ MNDSZ MEGYEI ELNÖKSÉGE. A magyar-szovjet A Magyar—Szovjet Társaság Szolnok Megyei Elnöksége bízik abban, hogy a megye dolgozói, MSZT tagjai, a magyar—szovjet barátság harcosai a jövő évben az eddigieknél is nagyobb eredménye­ket érnek el nagy példaképünk, a Szovjetunió életének, termelésének Békében és eredményekben gazdag, 'boldog újéveit kíván a Magyar- önkéntes Honvédelmi Szövetség megyei bizottsága a szervezet min­den tagjának. A Magyar Önkéntes Honvé­delmi Szövetség Szolnok me­gyei Elnöksége. * barátság jegyében " és kultúrájának megismertetésé­ben, A megye mimden dolgozójának örömteli, sikerekben gazdag, bol­dog új esztendőt kíván: A MAGYAR—SZOVJET TÁRSASÁG Szolnok Megyei Elnöksége A békéért A megye valamennyi békeharco­sának a további békemozgalmi munkához eredményekben és si­kerekben gazdag, boldog új eszten­dőt és jó egészséget kíván: A MEGYEI BÉKEBIZOTTSAG.

Next

/
Oldalképek
Tartalom