Szolnok Megyei Néplap, 1956. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-04 / 3. szám

1996. január 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Mint érzékeny műszer.. s Vasúti személykocsiitat gyárt a Szolnoki Járműjavító Fontos állomáshoz ért a Szolnoki Járműjavító: Január elsejével meg­kezdték a vasúti személykocsik so­rozatgyártását. A három kocsiból álló próbaso­rozat még a múlt év végén elké­szült és a próbajáratás azt bizo­nyítja, hogy sikerrel járt az üzem dolgozóinak fáradozása. A kocsik nagyszerűen megállták a próbát a különböző sebességi fokozatokban, úgy hogy az első kocsikat még ja­nuár első napján átadták a forga­lomnak. A KÖZELMÚLTBAN a jászapáti Alkotmány Termelőszövetkezetben jártam. A „Vörös Hajnal” brigád területén, a tanyaközpontban, meg­ragadta figyelmemet a tehénistálló melletti karám, melyben a hideg idő ellenére is több kisbőrjú ug­rándozott, Benn az istállóban SölymcsJ bácsi — a tehenek gondozója — el­mondta. hogy a kisborjúkat leánya neveli, ápolja. Ha bemegy Teréz az istállóba (így hívják a leányt), a fiatal állatok hozzá szaladnak, s dörzsölődve kérik az ennivalót; Szerettem volna megismerkedni azzal a borjúnevelővel, akiről sok szépet hallottam. Az édesapja az istállótól távolabb, az újonnan épí­tett gondozói lakásba küldött. A kutyaugatásra fiatal leány jött ki a házból. , Köszönök, ö férfiasán a kezét nyújtja: — Solymosi Teréz; Bent, a meleg szobában a mun­kájára terelődött a szó. Arról — hogyan szánta rá magát arra, hogy állatgondozó legyen, hiszen sokan vannak még ma is, akik lebecsülik a női munkaerőt. Tériké zsebredugja a kezét, hát­tal a kemencének támaszkodik és úgy beszél: — RÉGI VÁGYAM teljesült, amikor 1955. júliusában a borjak gondozását bízták rám. Kezdetben nehéz volt a munkám, sokan gán­A tiszapart felől menvé, a szol­noki teherpályaudvar raktárához, sártenger tárul szemünk elé. Pilla­natra meg kell állni és kiszemelni azt az utat, ahol a cipő megmerii- lése nélkül be lehet jutni a raktár­hoz. A sártenger az úgynevezett „dohányvágány” mellett terül el. Ezen a részen szenet tárolnak. A drága szénküldemény ott van ösz- szevegyülve a sárral, a teher- és a lovtók öcsik be le tapossak úgy, hogy azt kiválogatni már nem nagyon léhét. Csak az a mennyiség, amit én láttam a sárbataposva, elég lenne egy család évi tüzelőszükség­letére. A rakodótér állítólag két évvel ezelőtt lett kövezve és mégis tenge­Az új kocsik minden tekintetben a legkorszerűbbek és előállítás üli. gazdaságos. A vasvázas megoldás­sal kiküszöbölték a faanyagfelhasz­nálást s így jelentős megtakarítást értek el; Az ablakkereteket, cso­magtartókat alumíniumból készí­tették, az ülések vázát is alumí- miuímcsövekből állították elő. Az ülések pámázatát műbőr borítja, tehát kényelmi szempontból is ki­fogástalanok az új személykocsik. Az első kísérlet sikere lehetővé tette a munka nagyobb méretű folybatálsáit. A második ötéves terv csőitek is. A vezetőség egyes tagjai még most is arról akarják meg­győzni a tagokat, hogy a tehenek semmi hasznot nem hoznak, van­nak tagok, akik többre becsülik a lovakat, azok kapják a legjobb takarmányt. — A lovak részére építettek is­tállót, pedig azokat még el lehetett volna helyezni megfelelő helyre. A kishonjuknak meg huzatos helyi­ségük van, melybe még az eső is be­csurog, s olyan nagy, hogy a gyen­ge állatok nem tudják bemelegí­teni. Solymosi Teréznek nem veszi el kedvét a tamáskúdás. Tanul, olvas, megismeri és elsajátítja az új mód­szereket. — A KISBORJÜKAT mestersé­lyig sülyednek belé a lovaskocsik. Helyes lenne, ha a MÁV rendbe­hozatná a rakodóteret és az átvevő vállalatok pedig a szénküldemó- nyeiket nem tárolnák ott napokig, mert akkor a gépkocsiknak, a BELSPED fogatainak nem lenne útban a szén, nem taposnák bele a sárba és nem károsítanák meg a dolgozó nép államát. Szerintem a nép vagyonának ilyen kezelése tűr­hetetlen és az illetékesek feladata ezt kivizsgálni és felelősségre von­ni azokat, akik ezért az állapotért hibásak. MATEICSKA RUDOLF villanyszerelő Szolnok, Cukorgyár első munkanapjain, január máso­dikén megkezdték az újfajta vas­úti személykocsik sorozatgyártását. Az első hónapban hat darab kocsi készül el és a jövőben a lehetősé­gekhez áruérten fokozzák a gyártás ütemét. A Szolnoki Járműjavító történetében fontos állomás a sze­mélykocsik gyártásának megkez­dése s- ezf eredményt is számba vehetik a közeljövőben, amikor az üzem fennállásának századik év­fordulóját ünnepiák majd a dolgo­zók. ge6en neveljük — mondja tovább. — Több tartályra műcsecset he­lyeztünk, s ebből szopják ki a bor­júk a tejet, mely felerészben szepa­rált, a másik fele teljes tej. Az álla­tok úgy megszokják a helyüket, hogy mindig oda mennek. Négy hónapig neveljük így a borjúkat. Az első hónapban napi 8, a másodikban napi hat liter tejet kapnak, s utána fokozatosan csökkentjük az adagot, az abraktakamrányt pedig növel­jük. Ha szopnának, darabonként naponta 10 liter tejet fogyasztaná­nak. — Egy borjú felnevelésénél át­lag 400—500 liter tejet takarítunk meg. Emellett a szeparált tej adá­sával 16—20 kg vajnak megfelelő tejszín marad borjanként, a hat­hónapos nevelési idő alatt a ter­melőszövetkezetnek. Ha ezt meg­szorozzuk az ez évben felnevelt borják számával, azt látjuk, hogy mintegy 6—7 mázsa vaj árát tud­ták kiosztani a tagoknak. Ezért ér­demes bevezetni az új módszereket. BÜCSÜZUNK, de közben még elmondja Solymosi elvtámnő, hogy az ősszel a jászapáti kiállításon a fiatal Miska tenyészbikával I. dijat nyert. Jutalmul egy Néprádiót ka­pott. Büszkén beszél arról is, hogy nagy öröm érte: fiatalon — hisz’ alig múlt 20 éves — résztvett az élenj áró sxarvasmarhatenyésztők országos megbeszélésén, ahol fel is szólalt, s elmondta eredményeit. Azt pedig mi mondjuk el, hogy jelenleg is 18 borjút nevel, s oly szépek az állatok, hogy már most is látni: Solymosi Teréz méltó ver­senytársa lesz megyénkben Szabó Andrásnénak, a mezőtúri Béke TSZ iáváló tehenészének. Ehhez természetesen az is kell, hogy az Alkotmány Termelőszövetkezet ve­zetősége az eddiginél nagyobb se­gítséget adjon számára. FÜLEMEN LAJOS A Szolnok megyei Néplap csütörtöki számával kezdődően az olvasók kívánságára folyta* fásakban közli Galina Nyiko- lajeva: „Elbeszélés a gépállo­más igazgatájárál meg a fő- agronómusról" c. kisregényét. A szerkesztőséghez érkező leve­lek, mint érzékeny műszerek jelzik életünk, társadalmunk változásait, Örömeit, sérelmeit. A szerkesztő asztalán az elmúlt napokban feltű­nően emelkedett azoknak a leve­leknek a száma, amelyek arra fi- yelmeztetnek, hogy hibák mutat­koznak egyes helyeken az emberek iránti figyelmességben, az ember­séggel, vagyis a szocialista huma­nizmussal. A kapitalizmus a szónoki emel­vényről, a szószékről, a különböző jótékonysági egyesületek fehérterí- tos, pohárköszö^tős összejövetelein sokat, kenetteljesen és szemforga- tóan beszélt az emberek iránti sze­rétéiről, megértésről, segítségről. A mi embérszeretetünk nem ebből fakad. Mi megváltoztattuk az em­berek gazdasági, politikai életét, az elnyomottakat felszabadítottuk, a kizsákmányolás, az elnyomás és a jogfosztottság béklyóitól. Ezzel megteremhettük annak az ember­ségnek az alapját, amely azt köve­teli a dolgozóktól, hogy egyenrangú félként, kölcsönös jóindulattal, se- gíteniakarássai közeledjenek egy­máshoz. Az elmúlt 10 évben ez az új hu­manizmus győzedelmeskedett, azonban, sajnos, még vannak min­dig olyan jelenségek, hogy nemtö­rődömségből, merevségből, nem ritkán rosszindulatból megszegjük az emberekkel való bánásmód alapvető elveit. Erről beszél az a négy levél is. amit itt idézni szeretnénk. Az el#űt Győri Tibor Szolnok, Táncsics Mihály utca 5. szám alatti lakos írta. ’ „Feleségemmel és két kislányom- .mal Jászkisérre utaztunk a Szol­nokról 12 órakor induló személy- vonattal. Egy olyan kocsiba száll­tunk fel, amelynek egyik szakasza nemdohányzó volt, a másik pedig szolgálati. Abban a fülkében, ahol én ültem a családommal, még leg­alább tizenöten voltunk, igen nagy volt a meleg. A WC a szolgálati szakasz részén volt, de a két fülkét elválasztó ajtót a szolgálati sza­kaszban ülő két vasutas lezárta. Kislányomnak WC-re kellett volna mennie, megkértem a két vasutast, hogy engedjenek át a lezárt szaka­Az úf esztendő első Az uj esztendőben is gazdag vá­laszték várja a könyvbarátúkat a boltokban. Megjelennek — a magyar költé­szet gyöngyszemei sorozatban — Berzsenyi Dániel válogatott versei. Az olvasókhoz kerül Jankovich Fe­renc új költeményeinek gyűjtemé­nye. Kardős László Kcasuth-dijas műfordító válogatásában a „Száz vérs” című antológia a világiroda­szon. Durván visszautasítottak; így a kétéves kislányomat a mozgó vonaton másik kocsiba kellett át­vinni. Ennek következtében igen erősen megfázott és dr. Szegedi Jó­zsef megállapítása szerint tüdő- gyulladást kapott”; Egy másik levél B. J. aláírással érkezett, szintén Szolnokról. Ez a levél arra figyelmeztet, hogy a szolnoki mozikban nem tartják be a rendeleteket. Nem először ta­pasztalja a levélíró, de most utóbb a „Tiltott szerelem” című filmnél, hogy 12—14 éves gyerekek vannak a nézőtéren, holott a film kizárólag 16 éven felüliek számára engedé­lyezett. Ugyancsak ennek a levél­nek az írója azt tapasztalja, hogy az esti előadásokon igen nagy számmal vannak gyerekek a mo­zikban, holott az iskolai szabály­zat tiltja, hogy iskolások 8 óra után szórakozóhelyekre járjanak. A le­vélíró jogosan teszi fel a kérdést: ki a felelős ezért? Válasza a követ­kező: pedagógusok, szülők, de a mozik dolgozói is. A két másik levél a Megyei Ta­nács Rendelőintézetében tapasztal­ható visszásságok ellen emel pa­naszt. Gofhár Károlyné, Szolnok, Felhő utca 18. szám alatti lakos a laboratóriumban tapasztalható, a betegekkel szemben meg nem en­gedhető rideg, nemritkán durva modorról beszél. Hegedűs Imre, Szölnok, Berzsenyi Dániel utca 13; szám alatti lakos arról panaszko­dik, hogy a sebészeten kivételez­nek, az ismerősök előbb kerülnek gyógykezelésre. Négy levélből idéztünk, de idéz­hetnénk még többől is, amelyek azt bizonyítják, hogy hibák mutat­koznak az emberekkel való bánás­módban, a dolgozók egymás közötti viszonyában. Természetesen nem általánosítani akarunk, azt sem ál­lítjuk, hogy ez jellemzi a mi társa­dalmunkat, de úgy gondoljuk, hogy ha nagyobb figyelemmel, gondos­kodással, törődéssel viseltetünk egymás iránt, akkor sok kellemet­lenségtől, bosszúságtól, jogos sére­lemtől óvjuk meg önmagunkat, embertársainkat. Ezt követeli tőlünk a szabad em­berek igazi, mélybölfakadó huma­nizmusa. T. K. szépirodalmi művei lom legszebb verseiből. Újra kap­ható lesz Tamási Áron legszebb el­beszéléseinek kötete, a „Szegény­ség szárnyai”; A klasszikus alkotások közül napvilágot lát Goethe Faustjának első lösze, a Világirodalmi Kis­könyvtár sorozatban. Kiadják Theodor Fontane „Tévelygések, té­vedések” című művét. Henri Bar­busse „A tűz” című világhírű regé­nyét. (MTI) új Kína történelmével. A bilincseit lerázó nagy kínai nép alkotó erői szabadon érvényesülhetnek és a csodával határos eredményeket ér­nek el. Helyreállítják és rekonstru­álják Kína ipari üzemeit, 'működik a hatalmas ansani vaskombinát és vassal, acéllal látja el az ország nehéziparát, az újonnan épített gyárakat, a most született iparága­kat, mint például a szerszámgép­ipart. vagy az első kínai mozdony­gyárat. Nemsokára működni kezd az első kínai autógyár is. — Hatalmas arányú munkák indul­tak meg a szeszélyes folyamok szabályozására és a szó szoros ér­telmében az egész nép résztvesz a hatólmas erőművek építésében. Kína Kommunista Pártja ez év nyarán határozatot hozott a mező­gazdaság szocialista átszervezésére. A hűbéri elnyomásból felszabadult kínai parasztok egyre nagyobb számban ^ jelentkeznek a termelő­szövetkezeteikbe és térnek rá a közös gazdálkodás útjára. AZ UJ KÍNA életét jellemzi a kulturális fejlődés is. Kiépül Kína iskolarendszere, munkás és paraszt- gyermekek milliói járnak főis­kolába. hatalmas munkát végeznek az írástudatlanság megszüntetésére. A Kínában élő nemzetiségek kul­túrája is szabadon fellődik. 40 nem­zetiség fiai és lányai tanulnak a jtinani főiskolán. Ennek a nagyarányú fejlődésnek magyarázatát így adja meg maga Mao Ce-tung : .Kína Kommunista Pártja hű volt és örökre hű ma­rad a marxizmus-leninizmushoz.Eb- ben a szilárd elhatározásában rej­lik győzhetetlenségének magyará­zata és végső győzelmének záloga.” Kuna János KÍNA NAGY ÉPÍTŐJE MAO CE-TÜNG 1893 december 26-án Hunan tartomány Saosan fa­lujában született. Fiatal éveinek történetét ö maga az alábbi egy­szerű szavakkal jellemezre. „Apám kisparaszt voll>. Nyolc éves koromban a falusi iskolába ke­rültem, alibi Konfuciust és a..négy klasszikust” tanították. Reggel és este nehéz munkát végeztem a föl­deken. Lassanként a család ..tudá­sává*’ nőttem fel éa különösen lel­kesítettek a régi Kína romantikus történetei, főképpen azok, amelyek a forradalmakról szóltak. Ezeket nagy élvezettel olvastam, bármi­lyen árgus szemekkel ügyelt is ta­nítóm. áld ezt megtiltotta és bű­nös dolognak bélyegezte. Tizenhá­rom éves koromban kikerültem az iskolából és keményen kellett oda­haza dolgoznom. Azért sikerült időt szakítanom a könyvolvasásra is és fölébredt bennem a vágy hogy ta­nulmányaimat tovább folytassam. Megszöktem hazulról; Erre az időre esik egy olyan ese­mény, amely egész életem irányát megszabta. Súlyos éhínség tört ki és amikor az éhezők küldöttséget menesztettek a kormányzóhoz segít­ségért. az fennhéjázóan elutasította őket. A válasz felháborította a né­pet, tömegtüntetésekre került a sor és megtámadták a hivatali épü­leteket. elűzték a kormányzót A császár úi kormányzót küldött ki. aki a felkelés vezetőit kivéeeztette. Ezt az eseményt az iskolában szen­vedélyesen megvitattuk és én vilá­gosan láttam, hogy a felkelők egy­szerű emberek voltak, miként az én családom tagjai is. s mélyen felhá­borított az. ahogy bántak velük.” Mao Ce-tung tizenhétéves korá­ban Ceangsa városába megy. ahol AZ UJ a forradalmi áramlatok hatására maga is cikket ír és azokat kiteszi a tanárképző iskola falára, ű és társai érzik, hogy a jövő nehéz har­cokat rejteget és ezért kitartóan ed­zik magukat. „Ha beköszöntött a hideg, kínt aludtunk a szabadban, novemberben még sokat úsztunk a folyóban.” A DIÁKOK kis csoportja 1917- ben titkos diáktársaságot alapított, amelynek 70—80 tagja volt. Közü­lük legtöbben Kína Kommunista Pártjának ismert funkcionáriusa! lettek és áldozatul estek Csang Kaj-sek terrorjának. Mao Ce-tung 1918-ban megkapta tanári diplomáját és FeKingbe ment, ahol elvette egyik idősebb barátjának leányát. Ebben az idő­ben alapozta meg marxista tudá­sát. Nappal és éjszaka fáradhatat­lanul olvasott, s önképzésének kö­szönheti .hogy marxista tudása. — szépirodalmi tájékozottsága és stra­tégiai ismeretei bámulatba ejtették munkatársait és mindazokat, akik vele kapcsolatba kerültek. Mao Ce-tung 1919-ben Hunanban szervezte az ifjúságot, s egész te­vékenységét a diákok közötti po­litikai munkának szentelte. Vissza­tért Csangsába. ahol egyik diáklap szerkesztője lett és írásaival irányí­totta a délkínai diákmozgalmat. Mao Ce-tung 1921-ben ott van Kí­na Kommunista Pártjának alapítói között. Majdnem ugyanebben az időpontban a kínai diákcsoportok ^gy csoportja Csou En- laj vezeté­sével Párizsban is kommunista cso­portot szervezett. Mao Ce-tung a hunami pártszervezet titkára lett. «•* Ettől kezdve főképpen munkások és diákok között dolgozik. A hu- naui' pártbizottság megszervezte a bányászok, a pénzverdéi munkások, a vasutasok a nyomdászok szak- szervezeteit. A legtöbb nagy bá­nyaüzem és a diákság a hunani kommunista párt vezetősége alatt szervezkedett. Eredményes sztráj­kokat folytattak a jobb bérekért és bánásmódért, a szakszervezetek el­ismeréséért. A huinani munkásság 1923 május 1-én egy eredményes általános sztrájk keretében mutatta meg megnövekedett politikai ere­jét. KÍNA KOMMUNISTA PÁRTJA III. kongresszusán fontos határoza­tot hozott a Kuomintanggal való egyesülésről, hogy ilyen mó­don megteremtsék az egységfrontot az „északi tábornokok” ellen. Mao Ce-iung Sanghajban a komunista párt politikai vezetőségének tagja lett. 1925-ben visszatért Hunanba és lerakta annak a nagyarányú pa- íasztmozgalomnak az alapiait. — amely a későbbiekben oly nagy­jelentőségűvé vált a Kommunista párt számára. Rövid idő alatt több mint 20 parasztszövetséget Szervé- zett. ami által a nagybirtokosok haragját magára vonta és kényte­len volt Kantomba menekülni. Itt politikai folyóiratot szervezett, ta­nulóköröket hoz létre a munk-sok és parasztok között és a propasan- da-osztáiyt vezeti. Csang Kaj-sek árulása után Mao Ce-tung meg­szervezi a ..hunani és csingkang- sani munkás és paraszt hadsere­get.” A bányavidékről a mezőgazdasá­gi vidékre tartva, a Mintuan (a Kuomlntangista nagybirtokosok el­lenforradalmi szervezete) fogságát» esett. Abban az időben a terror el­érte tetőfokát és ezreket lőttek agyon, csak azért, mert gyanúsak voltaic, hogy „vörösök”. Sikerült megszöknie és a hegyeken keresz­tül megtalálni a felszabadító se­reget. Ezután következett a hosszú me­netelés. a nyolc évi partizánharc a japánok ellen és — 1946-tól — a polgárháború. A párt tagsága több mint 3 millióra növekedett és Mao Ce-tung győzelemre vezette a né­pi hadsereget, amely mindent el­söprő lendületével felszabadította az egész kínai szárazföldet. A párt Mao Ce-tung vezetésével kidolgo­zott stratégiája és taktikája ragyo­gó példája volt annak, hogyan kell konkrétan, a forradalmi körülmé­nyek között alkalmazni a marxiz- mus-ieninizmus alaptételeit. A NÉPI POLITIKAI TANÁCS­KOZÓ ESTÜLET 1949 szeptembe­rében kidolgozta a központi népi kormány megszervezéséről szóló törvényjavaslatot és megválasztotta Mao Ce-tungot a kormány elnöké­vé. Az első ülésszak berejezése után. 1949 október 1-én Mao Ce- tung Pekingben bejelentette a Kí­nai Népköztársaság megalakítását. A kínai kormány feje 1949 de­cemberében ellátogatott a szovjet­unióba és a következő év február 14-én Moszkvában J. V. Sztálinnal megkötötte a szovjet—kínai barát­sági szerződést. Mao Ce-tung életének története egy a kínai nép történelmével, az----------- «———i————— i ....... So lymosi Teréz — Szabó Andrásáé versenytársa Lelkiismeretesen kezeljük a népvagy ont! «

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom