Szolnok Megyei Néplap, 1956. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-31 / 26. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1956. január Mi 2 Munkához látott az ájjáválasztott pártvezetőség a karcagi Április 4. Termelőszövetkezetben Kovács Gábor elvtársat, a kar­cagi Április 4. TSZ párttitkárát napközben ugyan hiába keresi az amibei- a termelőszövetkezet városi irodájában. Hacsak valami halaszt­hatatlan dolga oda nem köti, kint jár a 'határban, a tsz tagjai között. A 6500 holdon éppen elég össze­fogni a munkát, hiszen ötszázkét tsz tagról és azok családjáról van szó. A közel százfőnyi párttagság irányítása, mozgósítása nem kis feladat. Érthető ti hát, hogy Kovács elvtárs nőm az íróasztal mellől szemléli a tsz életét. De a többi ve­zetőségi tag is benne él a dolgos hétköznapok sűrűjében. Ezért is esett ráji k a választás. Czinege József mezőgazdász, Szabó Sándor a tsz vezetőségi tagja, Németh Ist­ván brigádvezető, Sánta Mihály tieihéngomdozó, Kovács Imre, Oláh Jáno6, Rácz András és Supák Jó­zsefeié mind szorgalmukkal, párt- szerűségükkel érdemelték ki a tag­ság bizalmát; Amire határozat született Azon a taggyűlésen, amelyen a vezetőséget újjáválasztották, meg­hánytak-vetettek sok mindent, jót is, rosszat is a régi vezetőség mun­káját illetően. Mert igaz ugyan, hogy jó a kapcsolat a pártvezeto- ség és a tsz gazdaság" vezetői kö­zött, segítik egymást a munkában, de azért az is igaz, hogy a párt- vezetőség egésze a termelés irányí­tásával, ellenőrzésével nem eleget törődött az elmúlt időszakban. Ami a pártszervezeti életet és a politikai munkát illeti, ebben is találtaik éppen elég javítani valót. A pártépítés helyzetét az a szám is megmutatja, hogy csak három, tag jelöltjük van jelenleg, pedig le-| hetne több is, ha jobban foglal­koznának a pártomkívüliekkel. Eh­hez viszont a tömegszervezstek — elsősorban a DISZ — munkáját kellene fellendítsük A vezetőség kollektív munkájára vonatkozólag pedig ugyancsak elegendő azt meg­említeni, hogy vezetőségi üléseket nem tartottak rendszeresen. így aztán a kollektív munka ki sem alakulhatott eléggé. Mindezt Kovács elvtárs mondta el, ami viszont azt mutatja, hogy a hibák kijavításához szükséges kritika és önkritika éled a párt- szervezetben, Közös felelősséggel Amint a tsz kommunistái el­mondották, nem álltak meg az első lépés után, Nemcsak határoza­tokat hoztak, hanem a pártvezető­ség ujjáválasztása után mindjárt munkához is láttak. Ebben a mun­kában nem is annyira az egyes feladatok végrehajtása volt nehéz, hanem az, hogy egyidejűleg érje­nek el javulást a pártszervezési élet fellendítésében & a termelő- munka segítésében, ellenőrzésében egyaránt. Ezen pedig úgy próbál­tak segíteni, hogy a vezetőségben nemcsak a „funkciókat" osztották fel egymás között, hanem megjelöl­ték azt a területet, pontosabban azt a brigádot is, ahol az illető vezetőségi tagnak a jövőben a párt­élet minden területén segítenie kell. így tehát a vezetőség tagjai egyéb tennivalóik mellett felelősek egy-sgy brigádért is. Ez azt jelenti, hogy a párttagok közvetlen segít­ségével igyekeznek a brigád mun­káját megjavítani. így a reszort­munka elvégzése mellett jut idejük arra is, hogy egy brigáddal alapo­sabban foglalkozzanak és erről a területről a pártvezetőségnek pon­tos tájékoztatást adjanak. A vezetőség kijelölte az együttes feladatokat is s ezek megvalósítá­sához is hozzáfogtak már. A kezdeti lépések Először is a politikai oktatásban lévő elmaradás megszüntetéséhez láttak hozzá. A már működő „Marx'izmus-leninizmus alapjai1’ tanfolyam mellett — melyet Szi­lágyi Sándor elvtárs, az építési brigád vezetője, régi tapasztalt pro­pagandista vezet — megindították az eddig csak papíron létező poli­tikai iskblát is. Már az első fog­lalkozáson tizennégy tag vett részt. Ez az iskola a tanyavüágban mű­ködik. Ugyancsak a taggyűlés hatá­rozata értelmében megszervezték a DISZ Petőfi iskolát is. A termelés fokozott ellenőrzésére is született határozat. Különösen az állattenyésztés helyzetén kell segí­teni a tsz-ben. Ezért úgy határoz­tak, hogy a tsz vezetőségével meg­tárgyalják az állattenyésztés hely­zetét. Ez a megbsezélés már meg is történt. Meghívták rá a tsz ál­lattenyésztéssel foglalkozó szakem­bereit, brigádvezetőit, s alaposan megvitatták a hozamok emelésé­nek, a hibák kijavításának módo­zataik Mindez természetesen csak a kezdeti lépás. A határozatok nem egy-két hétre szólnak, hanem ál­landó jellegű feladatokat tűznek a pártszervezet eié. Mindenesetre a karcagi Április 4. TSZ pártvezető­sége nem késlekedett és nem té­továzott a taggyűlés után, hanem hozzáfogott kötelezettségének telje, sítéséhez. r. Tóth PáL x DíhzüUhik a Uatlezäk értekezletéi Pár nap választ el bennünket a levelezők megyei tanácskozásától. A beérkező írások azt tükrözik, le­velezőink készülnek az értekezlet­re. összegyűjtik munkatársaik vé­leményét, javasiatait, s összegezve azt saját mondanivalóikkal, tolmá­csolni fogják az értekezleten a szerkesztőség felé, — íme néhány levélj „Javaslom, foglalkozzon az érte­kezlet azzal, a levelezők munkája hogyan járul hozzá, hogy a Nép­lap eredményesen töltse be hivatá­sát. örömmel fogadnánk, ha ismer­tetnék a levelezőkkel, hogy pél­dául a sportrovat milyen irányel­vek alapján fog működni ebben az esztendőben. Milyen formában se­gítsük mi levelezők ezt a rovatot, hogy még érdekesebbé tegyük?” Erdődi Imre Törökszentmiklós, Gépgyár 0 gus, szeretném, ha a Néplap többet foglalkozna a pedagógusok helyze­tével, az oktatásügyi problémák­kal. Választ várok arra, ml az oka, hogy az úttörő-rovat nem jelenik meg rendszeresen. Vajon a jövőben lesz-e mód arra, hogy a pajtások és a pedagógusok, nevelők a lapon keresztül is kicserélhessék tapasz­talataikat. Az igaz, hogy az okta­tásügyi kérdésekkel külön szakla­pok foglalkoznak, mégis az a véle­ményem, hasznos dolog lenne pe­dagógiai tárgyú cikkeket is írni, az olvasók érdeklődnek az ilyen írá­sok iránt; KISS FERENC Tiszaföldvár- * A lap hasábjain időközönként je­lenjen meg pedagógiai tárgyú cikk, mely elméleti és gyakorlati segít­séget ad munkánkhoz. Az úttörők­nek is adjon nagyobb lehetőséget a szerkesztőség arra, hogy szakköri foglalkozásaikról, munkájukról a lapba írjanak. JVÍolnár István Jászszentandrás A Néplap munkáját elemezve, szólni kell a sportrovatról is. Véle­ményem szerint felfelé ível a rovat munkája. Ezt még fokozni lehetne azzal, ha több tudományos cikket közölnének a sportolók egészségé­vel, életmódjával kapcsolatban. Nagy Elemér Uj6zász Maláta 'hyiksíaiewii KIVÁLÓ PROPAGANDISTÁK GACSAL IMRE elvtárs Tiszaszöl- lősön SzKP I. tanfolyamat vezet. Szemináriumán tizenkét hallgató helyeit ma tizenkilenc tanul. Mind­annyian jól felkészülnek a foglal­kozásokra. Tanulásukat GaeSal elv­társ két szeminárium közötti idő­ben is segíti, ellenőrzi. BERKES ROBERT elvtárs Tisza­füreden a Háziipari KTSZ-nél a politikai iskola első évfolyamát ta­nítja. 1947 óta propagandista, érdé- késén, sokoldalúan és egyszerűen magyaráz. Hallgatói szívesen men­nek a foglalkozásokra. IIIWIIHHHH» Szövetkezeti városok ipara Turfcevén, Karcagon nemcsak a dolgozó parasztság soraiban hódí­tott a szövetkezés gondolata. Meg­találták a fejlődés útját a város kismesterei, ipar jssegédei s a nagy termelőszövetkezetekkel párhuza­mosan virágzó kisipari szövetkeze­teket alakítottak. Munkád uk céljául állították, hogy ellássák a városéit lakosságát jóminőségű iparcikkek­kel, segédkezzenek a isz-ek gazdál­kodásában, kijavítsák szerszámai­kat, gépeiket, elvégezzék speciális megrendeléseiket, TURK EVEM, az első termelőszövetkezeti vá­rosban négy kisipari és egy házi­ipari szövetkezet működik, magá­ba tömörítve a város iparüző lakosságának jelentős részét. A ter­melőszövetkezetek tagjai, a városi lakosság ma már bizalommal keresi fel a ruházati ktsz szép üzlefházát. Ruha, cipő, konfekcionáltáru van itt bőven, emellett az iparosok tö­megével készítenek olyan cikkeket: kucsmát, sapkát, kalapot, nadrágot, kabátot, — ami a „táj'jellegnek1’ megfelel, vagyis a kevi'dk ízlését is teljes mértékben kielégíti. A sző* vetkezetbes, tömörült mesterek év­tizedeken keresztül kiismerték az itteni szokásokat s jól alkalmaz­kodnak is az igényekhez. Ez az oka annak, hogy kelendő a portékájuk S a szövetkezet egyik részlegét szí­vesen látják a környékbeli vásá­rokon. Eddig igaz, bajosan ment az állandó országjárás, azonban a hó­nap elején teherautót toptak s mostmár semmi akadálya annak, hogy portékájukkal a messze vidé­ket bejárják. A szövetkezet egyéb­ként állandóan gyarapodik. Tavaly közel 30.000 forint értékben kaptak ipari varrógépeket. A kévéi Mezőgazdasági Felszere­lést Gyártó KTSZ sem kisebb je­lentőségű. Nélkülözhetetlen szolgá­latot tesz a termelőszövetkezetek­nek. Az ipar legkülönbözőbb ágai­ban dolgoznak. Van asztalos, bog­nár, kovács, lakatos, bádogos, szíj­gyártó, villanyszerelő, órás, gurni- javító-részlegük, de még szobafes­tőjük is. Úgyhogy bármivel for­dulnak hozzájuk, megcsinálják, KARCAGON hat kisipari szövetkezet működik eredményesen. Van köztük olyan, mint az 1951-ben alakult általános szerelő ktsz, mely 97 taggal dolgo­zik. Különösen érdekes a híradás- technikai részlege, mely főleg minő­ségi gyártmányok készítésévei fog­lalkozik. Mint kiemelt ktsz-ben, itt készítik pl. a magyar exporthaj ók rádió erő&ítöberendezéseit, gyárta­nak szépkivitelű ventilátort, víz­mentes telefont s munkájuk ma már szinte nélkülözhetetlen az ex­porthajókhoz. Az erőgépjavító rész­leghez messze vidékről is visznek kazánokat, nagyteljesítményű Die­sel-motorokat javításra. A bádogos, köszörűs, villanyszerelő részleg ezenkívül a helyi igényeknek meg­felelően dolgozik. A karcagi Cipész KTSZ —< a me­gye legrégibb szövetkezetei közé tartozik. A napokban ünnepink meg a szövetkezet tízéves fennál­lását. ■MM ........ MN DSZ hírek — A tiszafüredi MNDSZ féléves beszámoló gyűlésén több mint 100 asszony vett részt. Itt a szervezet előtt álló jobb feladatokat beszél­ték meg. A beszámoló és a vita egyránt. főleg az ifjúság vezetésé­vel foglalkozott, Rendszeresen olvasom, tanulmá­nyozom a Szolnok megyei Népla­pot, Javaslatom az, hogy az újon­nan választott pártvezetőségek tag­jainak több elvi cikk közlésével nyújtson segítséget a szerkesztő­ség. A pártoktatás tapasztalatainak megírása szintén igen fontos fel­adat. Foglalkozzon a lap a termelő- szövetkezetek fejlesztésével, a ta­vaszi munkára való felkészüléssel es a szocialista munkaverseny kér­déseivel. Minden egyes fontos fel­adatnál helyes lenne meghatározni, hogy a levelezők milyen formában nyújtsanak segítséget. Az értekez­leten is essék szó a bírálat és önbí­rálat kérdéséről; FÜLEKI JANOS Jászszentandrás, Gépállomás * Közlöm az elvtársakkal, hogy a levelezők megyei tanácskozásán részt fogok venni. Köszönöm meg­hívásukat. Termelőszövetkezetünk problémái mellett igen sok mon­danivalóm van a község életéről. Nagyon rossz a vízellátás, sokszor hiba van a villanyok világításával is. Például a Dózsa György és a Béke úti lakosok igen sokat bosz- szankodnak amiatt, hogy hiába van bevezetve lakásukba a villany, igen sokszor petróleumlámpával kell vi- lágitanlok. A postához vezető járda olyan állapotban vah. hogy azon csak bokáig érő sárban lehet közle­kedni. Hiba van azon a téren is, hogy a DISZ-iiataloknak nincs megfelelő helyiségük, s emiatt a fiatalság szétszóródik, nem tud szervezeti életet élni. Juhász Sándor Tiszatenyő, Lenin TSZ 0 A Magyar Sajtó Napja tisztele­téré tartandó értekezletre őrömmel vettem a meghívást. Mint pedágó­Elbeszélés a gépállomás igazgatójáról meg a főagronómusról Emlékszem a következő esetre. Motorkerékpáron mentem hazafelé. Fáradtan, éhesen és szörnyen fel­dühödve, már második napja ro­hangálok a szomszédos kerületekbe ezért a boldogtalan kukoricáért és minden hiába! Szeles este volt. Sűrű alkony terült a tájra. Az al­konytól rózsaszín fény vetődik a hóra s nem tudja az «nfoJr, való­ban hó-e az, amit lát, vagy va­lami más, ismeretlen dolog. Körös, körül semmi, se bokor, se fa, csak a múlt év kulisszái —1 a száraz ku­korica-szárak nyúlnak el katonás sorban a horizont felé. A szél egé­szen a hóra hajtja öltét. Olyan csend van köröskörül, mintha nem volna a világon se ember, se állat, se város, csak ez a halott hó a sűrű alkonyaiban. Mintha nem is a földön járna az ember, hanem va­lami ismeretlen, névtelen planétán. „Farkas estéiének" nevezik nálunk az ilyen estéltet, mert még a far­kasokat is elfogja a szomorúság ilyen alkonyatikor, kibújnak tanyá­ikból a sztyeppére, a szélben üvöl- teni. Hát ilyen egy „farkas-estén’1 ha­zafelé tartottam a kerületből. Nem jól éreztem magam a sztyeppén. Siettem. Egyszerre csak látom, hogy egy magányos alak járkál a kuko­ricaszárak között. Odaérik, megis­merem Nasztyaszját. Meglátott s mintha megörülne nekem, sietve felém tartott. Jön, béle-belesüpped a hóba, egy kukoricaszárat húz maga után. Mindén szál h^ját kü­lön szétcibálta a szél, csak tépi róla a kiskabátját. Jöp, szembe a szél­lel, mélyen eiőrehajolva, fejét elő­reszegezve, mint hogyha a szelet fúrná a fejével. Odaér hozzám, azt sem mondjál „adjon isten'1, rögtön így kezdi: KukorieafculisszáSkat ültettek itt a múlt évben! Nézze, irályén erős a szára. Szép kukorica! Igaz? S olyan panaszosan néz, úgy néz, 'mintha azt mondaná: „Félek, tá­mogass, mondj valami reménytelj'e- set.’1 De én kegyetlenül válaszolok: — Hát igen, elég tűrhető. Nasztya megint sietve mondja: i— Teljesen beérni természetesen nem fog. De az állatok etetésére, silótakarmájnynafc... Igazán szép! Nézze meg, micsoda levelei van­nak! *—■ Késő van már — mondom —, ilyenkor mér nem kell a sztyeppen járkálná, kukoricát nézegetni. Üljön fel. Hazaviszem. A szám ezt mondja, dé közben azt godolom magamban: „Éjjel­nappal a sztyeppen rohangáljak miattad, most meg már furikázza- lak is!" Nasztya ráranézett és úgy látszik, kitalálta gondolataimat. — Köszönöm — mondja —, gya­log megyek. —■ Kérem, ahogy tetszik. Nekiindultam. A kanyarból vis­szanéztem. Ott vánszorog, húzza maga után a kukoricaszárat. Messze még a falu. Emlékszem, félig ko­molyan felvillant az agyamban: „Még a végén tényleg felfalják a farkasok.1' Amíg hátra tekintget- tem, becsúsztam a kerékpárral az árokba, majdnem leestem s mér- gernbin elkáromkod tam magam.. „Hogy falnák fel a farkasok, leg­alább egy kis nyugtunk lenne!" De, megjegyzem, ezekben a na­pokban sikerült egy kis levegőhöz jutni. Kiharcoltuk, kiveszekedtük, agyon izgattuk magunkat s elcsen­desedtünk. Még vagy két-három teljesen bóké® nap is következett ránk. Szergej Szergejevics segítségével megszereztük a vasutasoktól az ex­kavátort. Három napra kaptuk meg a műtrágya elszállítására. A mj állomásunkon lakták ki a mű­trágyát az itteni, meg a beljebb fekvő kerületek számára. Eszten­dők alatt aztán a vasúti töltés mel­lett egy második töltés is emelke­dett műtrágyából. Már azt is elfe­lejtettük, kié ez a műtrágya, kinek küldték. Mostaztán Fegyéval együtt elhatároztuk, hogy az egészet ki­szállítjuk a szántóföldre. A kerü­leti bizottság is segített nekünk három napra rendelkezésünkre bo­csátotta az egész száilítóparkját. Egész tisztességes autókaraván telt ki belőle. Kidolgoztuk az útiter­vet. A sztyeppet megfogta az utolsó talajmenti fagy, az utak kemények, az exkavátor megállás nélkül dol­gozott, megszerveztük a gépkocsi­vezetők munkaversenyét, Csak úgy égett a munka. (Folytatása következik.) — A tiszaszentimre! gazdaasz- szonykör hallgatói Székely Gyula vezetésével eredményes munkát vé­gezték. A szabó-varró szakkör zá­róünnepségén kívülálló asszonyok is részt vettek. Ünnepi vacsorával ven­dégelték meg őket, — Kunhegyesem az MNDSZ be­számoló és vezetőségválasztó gyű­lésen mintegy kétszáz asszony vett részit. A Vörös Csillag TSZ kultur- csoportja műsorral kedveskedett a jelenlevőknek, — Jászalsószentgyőrgyön megün­nepelték az MNDSZ 10. éves fenn­állását. Az ünnepségen több mint 250-en vettek részt. — A Szolnoki Papírgyárban 42 MNDSZ asszony vett részt a sza­bás-varrás tanfolyamon. A hallga­tók nagy érdeklődéssel munkálkod­tak a szakkörben, . . Pálinkafőző kulákok a bíróság előtt A jogszabályok értelmében ége­tett szeszt főzni csak állami és szö­vetkezeti szeszfőzdékben szabad. — Pampuk János és felesége, gyön­gyösi kulákok mit sem törődtek a törvény rendelkezéseivel. Összevá­sároltak kilenc mázsa cukrot és ki­lencven kiló élesztőt Az élesztővel erjesztett cukorból főzték a ..kis­üstit”. amit borsos áron értékesí­tettek Gyöngyösön és környékén. A gyöngyösi járásbíróság Pampuk Já­nost Hét évi és hat hónapi börtön­re. kétezer forint pénzbüntetésre és ötezer forint értékű vagyonelkob­zásra feleségét két évi börtönre. — ezer forint pénzbüntetésre és két­ezer forint értékű vagyonelkobzás- ra ítélte, (MTI)i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom