Szolnok Megyei Néplap, 1955. december (7. évfolyam, 282-307. szám)

1955-12-30 / 307. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1955 december 30 PARTÉIET* Nagy gonddal irányították a vezefőségválasitási előkészületeket a Járműjavítóban A Szolnoki Járműjavító kommu­nistái is serényen készülődnek, hogy a jövő héten kezdődő válasz­tás idején a legrátermettebb, a párthoz, a néphez hű, vezetésre al­kalmas elvtársak kerüljenek a pártvezctőségekbe. A párttagok szem előtt tartják, hogy nem minden vezetőségi tag helyett kell újat választani. Han­goztatják, hogy az olyan elvtársak­nak, mint Tóth János Ernő, a X. alapszervezet párttitkára — aki tíz év óta szakaidatlanul küzd a párt céljainak megvalósításáért és öt éve alapszervezeti titkár — tovább­ra is pártvezetőségben a helyük. • Az üzemi pártbizottság útmuta­tása nyomán nem csak a vezető-»' ségválasztással, hanem a termelés­sel és pártmunka különböző te­rületeivel is törődnek a kommunis­ták ,A termelési agitációban pél­dául arra buzdítják a dolgozókat, hogy ismét elérjék az élüzem szin­tet. Kiszámították azt is, hogy 108 százalékra kell teljesítem ok a de­cemberi tervet, ha ezt el akarják érni. Hasonló célt tűztek ki ma­guk elé 1956 első negyedévére. Április 4-re, az üzem fennállá­sának 100. évfordulójába tíz­szeres clüzenuné szeretnénk tenni vállalatukat. Az erkölcsi siker mellett egyéb jutalma is lesz fokozott munkájuknak. Az Élüzemavató ünnepségen ugyanis kb. 80.000 forintot szok­tak kiosztani jutalomként a dogozók között. Ha éAüzem lesz a vállalat, nagyabb összeg jut kulturális és sportcélok­ra ÍS; A választási előkészületek köz­ben is állandóan napirenden tart­ják a tag- és tagjelöltfelvételt és a pártoktatást. Decemberben pél­dául 6 tagjelölttel és két új párt­taggal növelték a pártszervezetek létszámát; A pártoktatással kap­csolatban pedig azt tűzték ki cé­lul, hogy a szemináriumokon való megjelenés fokozása mellett a pártoktatás színvonalának emelé­sére fektetik a fősúlyt; Külön megbeszélésre hívták össze ezért a propagandistákat; Több szervezeti intézkedést tet­tek azért, hogy a vezetöségválasz- tást az egész párttagság ügyévé te­gyék, s ráirányítsák a pártonkívü- liek figyelmét is. így például a népnevelők, pártcsoportbizal- miak kioktatása mellett öt té­makörből kisgyülésekct tartot­tak, melyekre meghívták a pártonkíviilieket is. Az első kisgyúlés anyaga a párt veze- tőszere^ével, a kommunisták harcaival kapcsolatos. Felkeltet le az érdeklődést és fele- losségérezetet az elvtársakban a vezetőségválasztás iránt; A másik kisgyűlésen a bírálat, önbírálat je-' lentőségét vitatták. Természetesen szóba kerültek az üzemi viszonyok is. Ezek tárgyalásánál vetették fel az elvtánsak, hogy a vezetőknek bátran elmondják a dolgozók a hiányosságokat. Ez igen helyes, de ezen túlmenőleg egymásnak is meg kellene mondani az észrevételeket. Jelenleg az a helyzet, hogy a ké­sőknek, a lógósoknak, a selejtgyár- tóknak nem szólnak, mondván, hogy „én sem bírállak téged, te se bírálj engem”. Helyes az a célkitű­zés, hogy a vezetőségválasztás ide­jén felszámolják ezt az állapotot; Külön kisgyűléseken tárgyalták a Szervezeti Szabályzat egyes pontjait, például a párttagok jogait cs kötelességeit, a párt­demokrácia kérdéseit, stb. Uymódon is ismertették az 1956-os tervet, főleg annak első havi elő­irányzatát. A vezetősége ál asztási előkészüle­teket tehát nagy gonddal irányí­tották a Járműjavítóban. Mind­össze egyről feledkeztek meg kez­detben. Arról, hogy a beszámoló­nak kollektív munkával, az egész párttagság bevonásával kell elké­szülni. Csupán a vezetőség felada­tának tekintették ezt, Most már az üzemi pártbizottság figyelmezteté­sére változtattak ezen. A pártta­gok véleményét igyekszik összesí­teni Kiss András, a XVIII. alap­szervezet párttitkára is. Az ered­mények mellett így kerülnek majd felszínre a beszámolóban azok a hibák, melyek akadályozzák a mun­kát. Egy példát említsünk meg ez­zel kapcsolatban. Mondhatni, hogy a VI. osztály a legjobb volt novem­berben az üzemben. 109 százalékra teljesítette havi tervét. A minőséggel kapcsolatban azonban volt kifogásolni való. Sokan arra törekedtek, — így a megmunkáló részlegen is — hogy hamarabb és nem arra, hogy minél jobban végezzenek egy-egy munkafolyamatot. Ezt a módszert is igyekeznek most felszámolni. Az előkészítő munka negatívuma az, hogy a beszámolók elkészítését az utolsó napra hagyták. A XVIII. alapszervezetben például január 3-án lesz a vezetőségválasztás, s december 28-án még nem volt kész a beszámoló. Ezáltal nem igen lesz idő az esetleges módosításokra, a beszámoló lényegének pártcsoport- értekezleten való ismertetésére. Márpedig erre is gondolni kell; Libanoni lap az amerikaiak afganisztáni cselszövéseiről Beirut (TASZSZ.) Amint az A1 Ahbar című lap közli, a múlt héten egy olasz hajó futott be a beiruti kikötőbe. Az utasok közt volt Muhammed AJhlbar, a new- yoi’ki Afgán Nagykövetség titkába is, aki diplomáciai üblevéMiel ér­kezett és követelte, hogy ménéi ha­marabb végezzék el a vámellen­őrzési formaságokat. A vámtiszt­viselőik gyanúsnak találták ezt a sietséget és átvizsgálták a csoma­gokat. Muhammed Ahbar 18 bő- rördjélben 21.975 amerikai gyárt­mányú gépfegyver'- és géppisztoly- töltényt találtak. Ahbar beismerte, hogy a hadianyagot Neivyorklbó’. hozza az Afgán-F afcisztáni határ közelében tartózkodó afgán tör­zsek száméra. A vámhatósági kihallgatás után katonai törvényszéken folytatódott a kihallgatás. Ezen Muhammed Ahbar beismerte, hogy bizonyos nemzetközi körök összeesküvést szőnek afganisztáni katonai puccs kirototoantása céljából. Az Egyesült Államok vezető kö­rei — írja befejezésül a lap — a jelek szerint folytatják cselszövé­seiket a jelenlegi törvényes afgán kormány ellen. Ezeket az ameri­kai mesterkedéseket az magya­rázza, hogy Afganisztán nem haj­landó csatlakozni a bagdadi tömb­höz, amely veszélyezteti szuveré- mitásáit és függetlenségét. (MTI,) Az Egyesült Államok Kommunista Pártjának főtitkára ismét megkezdte politikai tevékenységét a politikai tevékeny­New York. (TASZSZ.) A Daily Worker jelentése szerint J. Dennis, az Egyesüt Államok Kom­munista Pártja Országos Bizottsá­gának főtitkára és John Gates, a Daily Worker főszerkesztője újból megkezdte politikai tevékenységét. Denist és Galtest tudvalevőleg öt évvel ezelőtt a Smith-torvény alap­ján bebörtönözték. 1955. márciusá­ban történt szabadonbcícsátásuík után ez év december 26-ig eltil­tották őket ség tői. Dennis kijelentette hogy az Egye­sült Államok Kommunista Pártja öt esztendő alatt „súlyos viszonyok között kemény harcot vívott a bé­kéért, a demokráciáért, az egyen­jogúságért és az anyagi jólétért.“’ „A párt. bebizonyította — fűzte hozzá Dennis — hogy népünk és országunk demokratikus hagyomá­nyainak és nemzeti érdekeinek lan­kadatlan harcosa.“’ (MTI.) Harminchét éve alakult meg a Német Kommunista Párt 1918. december 30-áu alakult meg a Német Kommunista Párt, a német nép első háború- és imperialista-eilenea valóban forra­dalmi pártja. A pártot a történel­mi szükségszerűség hozta létre. A Szociáldemokrata Párt jobboldali megalkuvó vezetői, akik már a századfordulótól kezdve mind job­ban eltértek a német munkásmoz­galom hősi hagyományaitól, a for­radalmi marxizmus tanításaitól, az első világháború kitörésekor nyíl­tan az imperializmus táborába áll­tak át, s így a munkásosztály egy­sége megbomlott; Az első világháború végén, a Hohenzollern-birodalom katasztro­fális összeomlása után nyilvánvaló­vá vált, hogy a Szociáldemokrata Párt, amelynek az 1918. évi no­vemberi forradalom idején csak egy gondja volt: megóvni az impe­rialista Németország „csendjét és rendjét”, nem harcolhatja ki a né­met nép jobb jövőjét. Egy olyan pártra volt tehát szükség, amely isinél egyesíteni tudja a munkás- osztályt, amely harcba tudja vinni a háború erői ellen és irányítani tudja a békés, jobb .jövőért folyta­tott küzdelmet; Á Német Kommunista Párt ala­pitól, a népiét munkásosztály leg­jobb, legtehetségesebb élharcosai voltak: Karl Liebknecht, Rosa Luxemburg és Franz Mehring. Karl Liebknecht már a Hóhenzól- ler-birodalomban bátran vádolta a militaristákat, a nép vérén gazda­godó ágyúgyárosokat. Ö alapította meg a szocialista ifjúsági mozgal­mat Németországban. Rosa Lu­xemburg volt az orosz proletariá­tus 1905, évi hősi harcainak leglel­kesebb propagandistája Németor­szágban. Az idős Franz Mehring mélységesen gyűlő1 te és kíméletle­nül leleplezte a reakciós por oszta­got. Mehring volt az első német, aki a Nagy Októberi Szocialista Forradalom világtörténelmi hord- erejét felismerte. Nem véletlen, hogy éppen a „német baloldaliak” vezetői lettek a Német Kommu­nista Párt alapítói, hiszen csak ez biztosíthatta, hogy a munkásosz­tály valóban forradalmi, marxista- leninista pártot kap. A NÉMET Kommunista Párt, amely alakuló kongresszusán a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom mellett tett hitet és a Lenin által megacélozott és győzelemre- vitt bolsevik párt követőjének val­lotta magát, megalakulása pillana­tától a szovjet néppel való barát­ság mellett szállt síkra. Ebben nemcsak a szocializmus ügyét győ­zelemre vivő nép iránti rokon- szenv, hanem egyúttal annak felis­merése is vezette, hogy csak ezál­tal biztosítható a német nép szá­mára a béke, a nemzeti biztonság. Az alakuló kongresszuson elfo­gadott program a többi között a háborús főbünösök népbiróság elé állítását, a háborús bűnösök bank­jainak, bányáinak, nagyipari üze­meinek és kereskedelmi vállalatai­nak. elkobzását követelte. A német monopólisták, ágyúkirályok és jun­kerek, s a porosz militaristák ha­marosan rájöttek, hogy a Kommu­nista Párt halálos ellenségük; Az imperialista ellenforradalom a párt szétzúzására törekedett, még mielőtt az nagy tömegpárttá fejlőd­hetett volna. Az 1919. évi forradalmi harcokban a párt legjobb, legta­pasztaltabb munkásvezetőinek szá­zai estek áldozatul a Noske-gárdis- táknak, a fehér terrornak. Megöl­ték Karl Liebknechtet és Rosa Luxemburgot, de a pártot nem tudták megsemmisíteni. A Német Kommunista Párt a weimari köz­társaság idején a német munkás- osztály vezető erejévé vált; Á szociáldemokrata vezetők árulása újabb katasztrófába sodor­ta a német népet: az 1933. május 17-i választás utat nyitott Hitler háborús politikájának. Az öt évig és nyolc hónapig tartó második világháború mérhetetlen pusztítást végzett Németországban. A két vi­lágháború alatt több mint kilenc­millió haloltja volt a német nép­nek. A második világháború körül­belül 177 milliárd márka anyagi kart okozott, rengeteg . kulturális érték pusztult el az országban. Németország a végzetes háborús politika következményeként két részre szakadt. Egyik részén a munkások és parasztok kezébe ke­rült a hatalom és 1946, áprilisában megvalósult a munkásegység. 1946. április 21-én egyesült a két mun­káspárt, a Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt. Az egyesült munkáspárt, Németország Szocia­lista Egységpártja az 1949. október 7-én kikiáltott Német Demokrati­kus Köztársaság vezető pártja. Nyugat-Neme tországban is szi­lárdan kitart a Kommunista Párt a marxizmus-leninizmus tanításai mellett. Ma is olyan bátran, meg­ingathatatlanul harcol az imperia­lizmus háborús törekvései ellen, a békéért és a nemzeti egységért, mint a megalakulása óta eltelt 37 óv alatt,-. V Emlékünnepély a KIMSZ megalakulásának 37. évfordulója alkalmából A DISZ Központi Vezetősége és budapesti bizottsága a Kommunis­ta Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége megalakulásának 37. évfordulója alkalmából szerdán es­te emlékünnepélyt rendezett a Ma­gyar Néphadsereg Központi Tiszti- házának színháztermében. Az el­nökségben helyet foglaltak: Kovács István, a Magyar Dolgozók Pártja politikai bizottságának tagja, a Központi Vezetőség titkára, Epri Gyula, a Központi Vezetőség titká­ra, Tóth Lajos vezérőrnagy, a Nép­hadsereg vezérkari főnöke, Köböl József és Vas Zoltán, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezető­ségének tagjai, Pécsi János, a Mun­kaerőtartalékok Hivatalának elnö­ke, Orbán László népművelési mi­niszterhelyettes, Szakait József, a DISZ Központi Vezetőségének első titkára, Kende István, az MSZT főtitkára, Réti László, a Munkás- mozgalmi Intézet igazgatója, Bru­no Bernini, a DÍVSZ elnöke, W. Dovin, a DÍVSZ titkára, továbbá a DISZ Központi Vezetőségének és budapesti bizottságának titkárai, a KIMSZ egykori harcosai. A himnusz hangjai után Kovács Antal, a DISZ Budapesti Bizottsá­gának első titkára üdvözölte a megjelenteket, majd Sebes István, az állami ellenőrzés miniszterének helyettese mondott ünnepi beszé­det; Sebes István beszéde után Sza­kait József, a DISZ Központi Veze­tőségének első titkára bejelentette, hogy a Dolgozó Ifjúság Szövetsége Dicsőségkönyvben örökíti meg a kommunista ifjúsági mozgalom mártírjainak és a KIMSZ elhunyt tagjainak neveit. A névsor felolva­sása közben a zenekar a gyászindu­lót játszotta, a résztvevők egy per­ces felállással adóztak a KIMSZ elhunyt tagjai emlékének. Hason­lóképpen a DISZ Dicsőségkönyvé­be jegyezték be a KIMSZ-nek ma is életben lévő harcosait, valamint az ifjúsági munkában kiváló DISZ­funkcionáriusok neveit. Ezután út­törő-küldöttség virágcsokrokat nyújtott át az elnökség tagjainak, valamint az ünnepségen jelenlévő egykori KIMSZ-harcosoknak. A KIMSZ megalakulásának 37. évfordulója alkalmából a DISZ Központi Vezetősége a következők nevét jegyezte be a DISZ Dicsőség Könyvébe: A KIMSZ mártírjai, illetve eihúnyt tagjai: Abrahám Géza, Békés Imre Földes Fe­renc, Furák Teréz, Goldmaim György Greiner Arnold, Hász Aladár Hász Ist­ván, Hullai Jenő, Kelli László Levin Ti­bor, Lovász József Lőwy Béla, Mandel Sándor, Oláh Sándor, Rácz László Rónai Ferenc, Rudas Ervin. Sahlánger Elza Tóth Lajos, Tóthfalusi Sándor, Töke László Tó­szegi Gertrud, Turcsányi Lajos Vörös Já­nos. Volt KIMSZ-tagok, ma is élő elvtársak: Alpár Mihály, Bakonyi Sebestyén Endre, Benedek Vilmos. Berecz Béla Békés Ilona. Béres Tibor. Bihari Lajos, BU.tmanu Ernő Bonyhádi Litzman Jenő. Bor* Dezső Csatár Imre, Dékány Sándor, Farkas Sándor Ge- röné Fazekas Erzsébet, Fekete Károly Fo­dor Zoltán. Fiilöp György, Fülöp Péter Gárdos György, Hajnal György Halász Péter, Horváth Imre, Horváth Zoltán Jani- brich Mihály, Kalmár Sándor Kerekes Pál. Kopácsi Sándor, Kőműves Frigyes, Kövi Béla, Kuhári Ferenc, Lakatos Béla Lakos Sándor, Láng László. Lovas Márton. Lö- svinger Andomé Lukács Imre, Máté György, Molnár Ferenc Mörő István, Nemes Béla Perlusz József, Prátli Károly. Rostás István, Rudnyánszky Pál. Salgó Erzsébet, Sándor György Sebes Imréné, Sebes Imre. Szabados József. Szirmai Miiklós, Szőke Emma. Takács Zsuzsa Tóth Lajos, Tömpe István, Vas Jolán, Virág Ede Vlsontal Ilona. DISZ funkcionáriusok: Boliati András, Bolyős József Borbély Sándor, Deák Imre, Dénes György Dés Magda, Donkó Zoltán Fenyvesi Sándor, Fülöp Júlia, Gerencsér Jenő, Koblov Erzsé­bet Kocsis Bernát szds. Komornyik Vil- mosné, Kontha Tibor hdgy, Lehoczki Al­fréd, Lukács Alfréd Mád? Lajos, Násztor Sándor, Nagy Károly, Nagy Tibor Novák György, Perjési László alezr. Pőcza La­jos, Sárkány Géza. Somogyi Sándor S0Ó6 Sándorné, Stefan László Surányi László, SzécsI András, Terek György, Tóth Gábor Tóth László, Vadász László Varga Sáii- dorné, Vasecz Piroska, Viczián István Zá­honyi Edéné. Tito jugoszláv elnök egyiptomi megbeszélései Tito jugoszláv köztársasági emok szerdán reggel hivatalos Iá-3 tóga tásra Egyiptomija érkezett. — Nasszer egyiptomi miniszterelnök szerdán es to vacsorát adott Tito tiszteletére. A vacsorán a jugo­szláv államfő és az egyiptomi miniszterelnök poihárköszöntöt mon­dott. Mindketten foglalkoztak a két ország között kialakult baráti kapcsolatokkal, és hangsúlyozták, a béke fenntartásának jelentőségét. Hírügynökségi és rádiójelen tések szerint Tito és Nasszer csü­törtökön megkezdi hivatalos megbeszéléseit. (MTI.) Heves összetűzések Algériában Az Algériai Kommunista Párt nyilatkozata Párizs (MTI.) Algírból je­lentik: Az Algírtól 35 kilométerre lévő Sf. Pierne-St. Paul faluban egy csoport fegyveres algériai megtá­madott egy bemnszü nettekből álló francia alakulatot Constantine megyéből' is külön­böző fegyveres összetűséceket je­lentenek. A hírügynökségek sze­rint különböző támadásokat intéz­tek nagy gyarmati ültetvények el­len. Tonlomból több hadihajó indult útnak, hogy tengerészeti megerő­sítést szé li írton Algériába. A ten­gerészek helyőrségeket alkotnak á partokon, A Humanité közli az algériai Kommunista Párt nyilatkozatát: A Kommunista Párt felszólítja ez algériakat: január 2-át avassák a gyarmatosítás elleni, küzdelem nap­jává. Ezen a napon hangsú­lyozza a nyilatkozat —• közvetlen szövetségesünk, a francia munkás- osztály a demokratikus erők győ­zelméért fog harcolni és szavazatá­val kinyilvánítja szolidaritását né­pünk iránt. Az algériaiak egyesítik erőiket és kifejezik azon akaratu­kat, hogy megszabaduljanak a gyarmatosítók igájától. (MTI.) TURKMENIA A képen: Krasznovodszk (Turkmén SZSZK), — Kultúrpalota, (Foto: M. Rogykin.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom