Szolnok Megyei Néplap, 1955. december (7. évfolyam, 282-307. szám)

1955-12-23 / 301. szám

1955 december 23.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

Ezt építettük egy év alatt

.4* * 1955. év Szolnok városéiban és Szolnok megyében jelentős beruházások elkészültének és átadásának éve volt. Az E. M. Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói csatlakoztak a húsz budapesti nagyüzem munkásainak versenykihívásához és felajánlásuk eredményeit hirdetik az új épületek.

Lapozzuk a naptárt és emlékezzünk.

Az év jól kezdődött, megnyílt az újjáépített Állami Áruház.

A tél fékezte az ópítómunkások kezét, februárban azonban mégis 44 új lakástulajdonos költözött a piactéri lakásépítkezés „D“ tömbjébe és megnyílt a Ságvári-körúti lakótelep részére épített 75 férőhelyes Hold-utcai óvoda is.

A tavasz a Hösök-terén épült új SZTK rendelőintézet megnyitását hozta, mélyben naponta sokszáz ember keres orvosi ellátást. Elkészült az Országos Véradó Szolgálat ópületszámya is a Megyei Kórházban.

Megkezdte a munkát Szolnokon a Patyolat Vállalat korszerű mosodája és festőüzeme. Törökszent- miklósorx a Baromfifeldolgozó Vállalat új hűtőtornya, melynek az export szempontjából van komoly jelentősége. A nyár folyamán a FŰSZERT Vállalat jászberényi ki- rendeltsége, Szolnokon a Mütrá- gyaértékesitő Vállalat költözött be új raktáraiba. A Termény forgalmi Vállalat üzembe állította Jászapá- tin új 200 vagonos tárházát.

Üj ebédlőt és kultúrházat avattak a FÜRFA Vállalat dolgozói a Kőrösi-úti telepan, míg a Jászberényi Tangazdaság új konyháját és ebédlőjét vette használatba. A Tejipari Vállalat négy új lakást vett át az építőipartól Szolnokon, az Április 4.-utcában.

Szeptemberben már készen várta az ifjúságot Szolnokon az Áchim- András-utcáfcan egy teljesen korszerű 8 tantermes iskola, Tisza- gyendán és a Jászberény melletti Pórteleken pedig 4 tantermes új iskolába iratkoztak be a gyerekek, míg a Törökszentmiklósi Gimnázium új tornateremmel kezdett a tanévhez. A kunszentmártoni 8 tantermes iskola egy hónappal később készült el. Mezőtúron korszerű diákotthon nyílt meg.

Éhkor avattak Kuncsorbán új kulturotthont. A mezőtúri kórház új emetletsorral bővült és korszerű, modem konyhát kapott. Elkészült Mezőtúron a nagymultú agyagipar új üzemi épülete.

Az ősz újabb lakásokkal örvendeztette meg Szolnok dolgozóit Átadásra került a piactéren az „I1’ és „C“ tömb 63 lakásos épülete. Karcagon egy állatorvosa lakás és honvédtiszitjeink részére 24 lakás. Az újszászi Tbc.-szanatórium dolgozói részére 4, az Országos Villamos Távvezeték Vállalat dolgozói részére még 3 lakás kerül átadásra ezévben.

Megkezdte a munkát a Megyei Rádió új emeletes épületében és felavatta új székházét a Szákszervezet Megyei Tanácsa is a Ságvári Endre-utcában.

Befejeződtek az óv végére a Földművelésügyi Minisztérium beruház zásai is. Ezek \ keretében tovább épültek a gépállomáséi?, új lakásokat kaptak az állami gazdaságok. Űj nagy gépjavító műhelyben kezdték meg a téli gépjavítást a kunszentmártoni és mezőtúri góp- álInn'Psok dolgozói, a gépek védelmére Kisújszállás, Turkeve és Mezőtúr gépállomásain hangiérszdn épült és a már kész épületek közművesítése (víz, villany, csatornázás) is elkészült a tószegi, a kunszentmártoni, a törökszentmiklósi, a fegyverneki, a kisújszállási, a turkevei, a karcagi és a jászberényi gépállomásokon.

A Felsőjászsági Állami Gazdaságban és a Kunszentmártoni Állami Gazdaságban négy lakás és hatvan fős munkásszállás, valamint 60 vagonos magtár épült. A Mezőtúri Tangazdaságban két lakás, cséplő- sziim, a Karcagi Kísérleti Gazdaságban 40 férőhelyes istálló, a Jászberényi Tangazdaságban süldősz-ü- lás épül, a Tönöfc'-zentmikiósi Baromfifeldolgozó Vállalatnál pedig libaszin, pulykaszin.

Közeledik az óv vége. Jól esik visz- szatekinteni az elvégzett munkára. Az építömunkások nem állnak mag. Tovább indulnak a párt Központi Vezetősége határozatának útmutatása nyomán, új épületekre, a második ötéves terv új feladatainak végrehajtására.

Schmidt Tibor, Szolnok megyei Építővállalat

Nem hiába halt meg . . .

C

ibakházára készültem, amikor a Jászkunság szerkesztője kezembe nyomott tíz példányt a folyóirat októberi számából:

— A Vörös Csillag TSZ-ből kértek belőle Hegyes Terézia számára. Küldünk többet, hogy a benne lévő cikket olvasva azok is megismerkedhessenek Hegyes Gábor tragikus életével, akik még nem hallottak róla.

Megvallom őszintén, sohasem hallottam Hegyes Gábor nevét. Most egyszerre érdekelni kezdett, s míg a gépkocsi Cibakháza felé tartott, fellapoztam a folyóiratot és olvasni kezdtem a cikket,

■ s

H

egyes Gábor — akit a hivatalos jelentések mindig a szociáldemokraták fő embereként, vagy főizgatóként említenek — 1897-ben kezdte meg Cibakházán a földmunkás egylet szervezését. A földmunkás egyletek a Független Szocialista Párt ceglédi földműves kongresszusa után gombaként szaporodtak. Céljuk a robot eltörlése es az addigi embertelen aratási szerződések megsemmisítése volt.

Az egykori rendőri jelentés így ír a parasztokról: „az egyletek alapítása a pártlap mellett, föerös- ségiik. Onnan indul ki minden mozgalom és az éj leple alatt látogatásokat tevén a „felvilágosult" elvtársak, tanítani mennek azokat, akik még nem tartoznak az ő táborukba ...”

A futótűzként terjedő mozgalom — amellyel szemben a hatóság tehetetlen volt — Cibakházán letj a legerősebb. A földmunkások a gyors, szervezett fellépéssel mindenütt némi sikert értek el a járásban. De milyen gigászi munka kellett ezekhez az elenyészően csekély sikerekhez! Milyen határtalan bátorság, hogy szembeszálljanak az ezeréves rend megdönthetetlennek hitt földbirtokrendszerével! Menynyit járt, szervezett, harcolt — a börtönt is megjárta — Hegyes Gábor, amíg sikerült elérniök, hogy a cselédek ne részért arassanak, hanem előre kikötött munkabérért. És milyen elenyészően csekély volt ez, és milyen következményekkel járt!

Az egymás között egyenetlenke dó földesurak egyben egyetértettek: tűzzel-vással pusztítani kell a parasztok minden szervezkedési kísérletét. Természetes, hogy a szervezőkre került a sor először. Aki ellen nem tudtak valami kiagyalt hivatalos eljárást indítani, azt orvul hallgattatták el.

Ez vólt a sorsa Hegyes Gábornak is. Egy nap csendőrök állítottak be hozzá. Foglalni akartak — jogtalanul. Amikor Hegyes Gábor tiltakozott, eldördült a fegyver.

Felesége és gyermekei előtt ölték meg, mert féltek tőle.

*

A v” ikor beléptem a Vörös Csil- ri lag tsz irodámba, még a cikk hatása alatt állottam.

— Majd elküldünk Teréz néniért — mondta a kedves kis szőke könyvelőlány. Én csak bólintottam. Nehezen indult a beszélgetés. De

gyre duzzadt s egyre többet tudtam meg a tsz életéről.

A Vörös Csillag TSZ-nek száztizenhárom tagja van. 796 holdon gazdálkodnak és hogy nem rosszul, beszéljen róla néhány egyszerű adat.

Az egyenletesen fejlődő gazdaság egyik elengedhetetlen alapfeltétele a földterület és az állatállomány egyensúlya. Ezt a szövetkezet vezetői régen felismerték. Emellett tanúskodik a 78 szarvasmarha, a 30 ló, a 267 sertés, a 316 juh és a 776 baromfi. A vezetőség nem hagy kiaknázatlanul egyetlen lehetőséget sem. 50 hold szántóföldön öntözéssel termelnek lucernát, kukoricát. 15 holdas kertészetükben szintén öntözéses gazdálkodás folyik. Rizst 25 holdon termelnek. Az átlagtermés 14 mázsa volt. Az idén általában mindenütt keveset adott a rizs. Ez a 14 mázsa elég szép.

— Ezt annak köszönhetjük — mondta iff. László János, a tsz elnöke —, hogy egy pillanatot sem késlekedtünk a rizs elvetésével. Így az augusztusi köd már elvirágzás után találta, nagyobb kárt nem tett benne.

Idősebb szemüveges parasztember elegyedett a beszélgetésbe. Arcáról büszkeség sugárzott.

— Nyolcvanezer forint bevételünk volt a szőlőgyökereztetésből. Az idén egy holdon próbálkoztunk vele.

A fejlett nagyüzemi gazdálkodást muta*ja, hogy többek között burgonyából 100 mázsa, cukorrépából 240 mázsa, silókukoricából 150 mázsa átlagtermést értek el.

A tagok sem panaszkodhatnak. Ifi. Borbély Ferenc jövedelme például — nem számítva a prémiumokat és a háztáji föld hasznot — ezévben 11 978 forint volt. Ibolya Istváné 11 744 forint.

Az elnök elvtárs a szövetkezet terveiről is beszélt.

— A szőlőgyökereztetés területét egy holddal, kertészetünket 5 holddal növeljük. Facsemetéket is telepítünk.

Egy pillanatra elhallgatott. Látszott rajta, nagyjelentőségűnek tartja, amit mondani akar.

— Egy zöldséges üzletet tervezünk a községben. Itt a zöldségen kívül tejet, tejterméket, tojást, baromfit, esetleg húst árulnánk.

*

1/ i tudja, meddig folytattuk vol- na a beszélgetést, ha nem érkezik meg Tóth Andorné sz. Hegyes Terézia, Hegyes Gábor lánya.

Nem tudtam palástolni megille- tqdöttségemet, amikor átadtam Teréz néninek a folyóiratot. Az őszhajú asszony szeme megpárásodott az emlékezéstől és a hálától, hogy nem feledkeztünk meg apjáról, aki az életét áldozta az elnyomott parasztság felemelkedéséért.

A múlt embertelen világa szét- mállott a felszabadulás tüzében. S évszázadok se moshatják el azok emlékét, akik életükkel és halálukkal adóztak a jövőért.

Azóta a munkásosztály megszerezte a hatalmat és amint azt a Vörös Csillag TSZ gazdálkodása mutatja. a vele szövetséges ^parasztság egyre inkább megtanul élni a neki nyújtott lehetőségekkel.

*

f\]em hiába halt meg Hegyes

* Gábor, mert mindaz, amit a tüzesszivű, acélakaratú asztalos megálmodott, amiért harcolt, most itt vám kézzelfoghatóan, valóságosan.

HERCZEGH LÁSZLÓ

Az Egyesült Nemzetek Szervezete

Hazánk felvételével kapcsolatban több olvasónk, előfizetőnk kérte, ismertessük az Egyesült Nemzetek Szervezete létrejöttének célját, feladatait, fő szerveinek jellegét és működését. A kérésnek az alábbi cikkben örömmel teszünk eleget.

A Szovjetunió, Kína, az Egyesült Államok és Anglia 1942. október 30-án kiadott moszkvai nyilatkozatában kimondta, hogy a háború befejezése után közös szervezet létrehozásával megszervezi a békéi és biztonságot. Ebből a célból, két évvel később a Washington melletti Dumbarton-Oaksban megbeszélések kezdődtek, amelyek eredményeként 1944. október 9-én nyilvánosságra hozták a világszervezetre vonatkozó javaslatokat. Néhány hónap múlva — 1945. február 11-én — a jaltai konferencia résztvevői: Sztálin, Roosewelt és Churchill bejelentették, hogy április 25-re San Franciseoba egybehívják az Egyesült Nemzetek értekezletét, amelyre meghívták a Németországnak vagy Japánnak hadat üzent államokat;

San Franciscóban 50 ország részvételével 1945. április 25-től június 26-ig folytak a tárgyalások a szervezet alapokmányáról és felépítéséről. Ennek során egyebek között a dumbarton—oaksi javaslathoz benyújtott több mint ezer módosító indítványt vitattak meg. Végülis megegyeztek az alapokmány szövegében és aláírták az okiratot. A san-íranciscoi konferencián résztvevő 50 állam és a szervezethez később csatlakozó Lengyelország alkotja az ENSZ 51 alapító tagját.

Az ENSZ formálisan 1945. októ- ben 24-én kezdte meg működését. Azóta ünnepük október 24-ét az „ENSZ napja”-ként;

Létrejöttének célja, feladatai

Az Egyesült Nemzetek Szervezetét sokan úgy tekintették — sőt egyesek még ma is úgy tekintik —, mint a két világháború között létezett népszövetség utódját, majdhogynem folytatását. A valóságban a népszövetség a kapitalista országok szervezete volt, amelynek egész tevékenységét lényegében az európai hegemóniáért versengő két nyugateurópai nagyhatalom — Anglia és Franciaország — irányította a kulisszák mögött álló Egyesült Államokkal. Ök diktáltak a többi kapitalista .államnak. Az egyetlen szocialista államot, a Szovjetuniót, csak később hívták meg >a szervezetbe, de a döntő szó továbbra is az imperialistáké maradt.

A második világháború végén létrejött ENSZ nem ilyen szervezet. Az imperialisták ebből már nem tudták a győztes Szovjetuniót kirekeszteni. A Szovjetunió aktívan résztvett az ENSZ alapokmányának megszerkesztésében és annak leghaladóbb cikkelyei éppen a szovjet befolyásnak köszönhetők. Az ENSZ nem egyszerűen a kapitalisták szervezete, ahol az imperialista nagyhatalmak azt teszik, amit akarnak. Az alapszabály értelmében ugyanis a vezető kapitalista országok nem dönthetnek egyetlen fontos kérdésben sem a szocialista nagyhatalom nélkül, annak akarata ellenére.

Az ENSZ fő célja, alapvető feladata: a béke fenntartása, az agresszió megelőzése, ületve elnyomása, a háborús veszélyt magukban rejtő viszályok rendezése,

A béke fenntartásának, az agresszió megelőzésének, a viszályok békés rendezésének egyetlen járható útja van és ez határozza meg az ENSZ másik alapvető feladatát: baráti kapcsolatok fejlesztése a nemzetek között, nemzetközi együttműködés megteremtése a gazdasági és kulturális kapcsolatok, valamint az emberi jogok biztosítása terén.

Az ENSZ-nek az alapokmány értelmében tagja lehet minden állam, amely vállalja az alapokmányban foglalt kötelezettségeket és a szervezet megítélése szerint e kötelezettségek 'teljesítésére képes és hajlandó.

Az ENSZ egész működésének a következő fő elveken kell felépülnie: a népeket megillető egyenjogúság és önrendelkezési jog és az államok szuverenitásának elve; az egyetemesség elve, mely szerint az ENSZ tagsága ' „nyitva áll minden békeszerető állam előtt, amely az alapokmányban foglalt kötelezettséget vállalja”; a kollektív biztonság elve; a nagyhatalmak fokozott felelősségének elve, amely abban nyilvánul meg, hogy a legnagyobb jelentőségű nemzetközi kérdések a Biztonsági Tanács döntése alá tartoznak; az erőszaktól és fenyegetéstől való tartózkodás , elve; az egyes államok belügycibe való be nem avatkozás elve. Ezek következetes megvalósítása teszi képessé az Egyesült Nemzetek Szervezetét arra, hogy betöltse kizárólagosan fontos szerepét a nemzetközi életben.

Fő szerveinek jellege és működése

Karácsony előtt...

Nagyszerű játék a villanyvonat — állapítják meg a pajtások a játék boltban, *= Ez kellene ajándéknak!

1. A közgyűlés. A szervezet öszszes tagjaiból áll. Minden tagállamnak egy szavazati joga van. Megvitathat minden olyan problémát, amely az alapokmány szerint az ENSZ hatáskörébe tartozik. Határozatai azonban a szervezeti kérdések kivételével csak javaslat jellegűek. A közgyűlés intézi a szervezési teendőket, megválasztja a Biztonsági Tanács nem állandó tagjait, valamint a többi szerv és bizottság tagjait, megvizsgálja a szervezet költségvetését, megvizsgálja a jelentéseket, jóváhagyja a világszervezet költségvetését stb. A határozatokat a legfontosabb kérdésekben a jelenlévő szavazó tagok kétharmados többségével, más kérdésekben egyszerű szótöbbséggel hozza. A közgyűlés évente egyszer rendes ülésszakot tart. Különleges ülésszakot a tagság többségének, vagy a Biztonsági Tanácsnak kérésére a főtitkár hívhat össze.

2. A Biztonsági Tanács, öt állandó (a Szovjetunió, Anglia, Franciaország, Egyesült Államok és a Csang Kai-sek Kína) és hat nem ál’andó tagja van. Az utóbbiak közé évenként hármat-hármat választanak meg két esztendőre. A Biztonsági Tanács az ENSZ főszerve,

amely a nemzetközi béke cs biztonság fenntartásának felelősségét elsősorban viseli, ugyanis minden fontos döntés meghozatalához arra van szükség, hogy a Biztonsági Tanács legalább hét tagja igennel szavazzon és az öt állandó tag egyike se szavazzon ellene. Ha az öt állandó tag közül csak egy is nemmel szavaz (vétó-jogával él), a határozat érvénytelen.

3. Gazdasági és szociális tanács. 13 tagból áll, évenként hat-hat tagiát választják meg három évre. Feladata a nemzetek közötti gazdasági, szociális, kulturális, nevelésügyi és egészségügyi kapcsolatok ápolása és fejlesztése.

4. Gyámsági tanács. Az elmaradott (főként gyarmati) őrs ’ágok felett az ENSZ által létesített gyámsági rendszer kérdéseivel foglalkozik.

5. Nemzetközi bíróság. 15 bírája van, akiket a közgyűlés és a Biztonsági Tanács választ kilenc évre. A tagak vitájukban kérhetik a nemzetközi bíróság döntését.

6. A titkárság. A főtitkárból (aki jelenleg a svéd Dac Hammarskjöld) és a tisztviselő karból áll. A főtitkárt a Biztonsági Tanács javaslatára a közgyűlés választja.

Magyarország az ENSZ tagja

December 14-e óta 16 új zászló leng a newyorki ENSZ palota homlokzatán. Az ENSZ közgyűlése ugyanis múlt szerdai határozatával tizenhat országot — köztük hazánkat — felvette tagjai sorába. Ezzel a világszervezet taglétszáma hatvanról (kilenc tagot az 1945. és 1955. között eltelt tíz év alatt vettek fel) hetvenhatra emelkedett és rendkívül jelentős lépést tett egyetemessége felé.

Ez a történelmi fontosságú határozat a béke és a haladás erőinek a nemzetközi együttműködés politikájának’, a békepolitikának jelentős győzelme, fényesen bizonyítja az ENSZ-ben folytatott szovjet diplomácia eredményességét.

Az ENSZ határozata ugyanakkor annak elismerése is, hogy népi államunk tevékenysége, kül- és belpolitikája összhangban áll az ENSZ alapokmányának követelményeivel.

Hazánk ENSZ be történt felvételének ílymódon kétségbevonhatatlan kül- és belpolitikai jelentősége van. Egyfelől újabb lendületet, erót ad a szocialista építőmunkához, másfelől hozzájárul a Magyar Nép- köztársaság nemzetközi szerepe és tekintélye növekedéséhez, kapcsolatainak további szélesítéséhez.

A világszervezet fórumán békepolitikánk szellemében állást foglalhatunk a népünket érintő összes ügyekben, mindenekelőtt a német egység, a leszerelés és az atomfegyver eltiltása kérdésének meg-i oldásában.

Nem kétséges, hogy hazánk az Egyesült Nemzetek Szervezetében erejéhez képest hozzájárul ahhoz, hogy a világszervezet maradéktala-< nul betöltse nemes hivatását a tartós béke biztosítása, a társadalmi haladás és az emberiség jólétének előmozdítása érdekében.

MÁRKUS GYULA