Szolnok Megyei Néplap, 1955. december (7. évfolyam, 282-307. szám)
1955-12-13 / 292. szám
MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: A í at?j clöl ti elvétel kérdése a jászkiséri Táncsics TSZ alapszervezetében (2. old.) Fokozatosan fejlődik megyénk egészségügye (3. old.) A „József Attila olvasómoZgaíom'’ és könyvtáraink (3. old.) Színes, változatos szovjet filmmiisor (4. old.) Sport (4. old.) MÉG MINDIG NEM KÉSŐ! Részleteiben is teljfsítsük az őszi vetési tervet A Szabad Ifjúság vasárnapi száma közölte Bajcsy Edének, a Földművelésügyi Minisztérium növénytermelési főigazgatójának nyilatkozatát. Bajcsy Ede elvtárs elmondotta« hogy az idő még mindig kedvez a kér árgabona vetéséhez Igaz, hogy a vetés legkedvezőbb ideje már elmúlt, de a tervben meghatározott terület bevetésére a jelenlegi idő alkalmas. A vetőmag tisztaságán és csírázóképes'égén kívül különös gondot kell fordítani arra hogy elegendő mennyiséget használjanak fel a termélők. A szokásosnál többet, legalább 115—125 küót kell elvetni holdanként. Megyénk területén is még van tennivaló. Az eddigi tapasztalaitok azt mutatják, hogy számos helyen még mindig hiányok vannak. A jászapáti járás legutóbbi jelentésében közölte. hogy a vetési tervet 99 százalékra teljesítették. Ebből azonban — 1347 hold becsült, — olyan, amit nem tudnak megfelelő bizonyítékokkal alátámasztani. A járás területén most az a legfőbb feladat, hogy a helyi párt és tanácsvezetők mindenütt gondoskodjanak a terv részleteiben való teljesítéséről. A szolnoki járás területén 220 hold vetést nem tudnak igazolni. Mezőtúr határában 350 holdat. Ezeken a helyeken természetesen még nem nyughatunk meg és az alkalmas időt használják ki a hiány pótlására. Néhány községben szintén megnyugvás tapasztalható. Az alattyáni községi tanács 1300 hold búzavetést jelentett. Egy ellenőrzés megállapította, hogy a község egyénileg dolgozó parasztjai csak 1306 holdon végezték el a kenyérgabona vetését. Ezeknek a hibáknak felszámolása sürgős feladat. A vetési terv részleteiben való teljesítését az ország érdeke kívánja. Tízezer sertés hí#ik bead 'sra a megye termelőszövetkezeteiben Az idei bőséges kukoricatermés fellendítette a sertéshizlalásit a megyében is. Mutatja ezt, hogy az előirányzott 24.000 helyett 33 és félezer sertés meghízlalására kötöttek szerződést a termelőszövetkezetek és az egyéni gazdák. A kunhegyes!, a kunszentmártoni és a szolnoki járás, valamint Túrkeve másfélszeresen, Mezőtúr pedig csaknem két és félszeresen teljesítette szerzó'déskötési tervét. A megye termelőszövetkezetei *— mint minden munkában — a sertésbegyűjtésben is példát mutatnak. — Több termelőszövetkezet — így a kungyalui .Zöld Mező”, a karcagi t,Damjanich” valamint a többezer holdas mezőtúri „Törő Pál” és a karcagi „Szabad Ifjúság” TSZ — már egész évi sertésbeadási kötele- aettségét teljesítette. Jelenleg mintegy tízezer sertés hízik beadásra a megye termelőszövetkezeteiben. Az év vége közeledtével napról-napra emelkedik az ÁUatforgalmi Vállalatnak átadott sertések száma. Amíg december 2-án például 187 hízót gyűjtöttek be — tizenhatot a tsz- ek adtak be —■ addig egy héttel később, december 9-én — egyetlen nap alatt — 609 sertést szállított el az Allatforgalmi Vállalat. S ennek több mint a felét a termelőszövetkezetek adták. A legutóbbi értékelés szerint a termelőszövetkezetek — a kötelezően előírt tizenkét és félezer mázsa sertésből — csaknem 8000 mázsát adtak be. Ennek több. mint felét a négy termelőszövetkezeti város szállította az Állatforgalmi Vállalatnak, Csatlakozunk a Pusztabánrévi Mami Baziaság gépjavítás!' versenyfelhívásához Örömmel fogadtuk a Pusztabánrévi Állami Gazdaság traktoros és szerelebngádj aimak téli gépjavítás) versenyfelhívását. Gazdaságunk nem rendelkezik hengerfúrógéppel. így a hengerfúrást központi javítóműhelyben készíttetjük el. A felhívás többi pontjait elfogadjuk és kibővítjük azzal, hogy a gépjavítás mellett az őszi mélyszántást is elvégezzük; Kiss Mihály főgépész Csorbái Állami Gazdaság MEGJEGYZÉS: Mint a fenti levélből kitűnik, egyre több állami gazdaság teszi magáévá a puszlabánréviek gépjavítási versenykezdeményezését. — Ugyanezt nem lehet elmondani a gépállomásokról. A Cibakház! Gép- álllomás dolgozói még november elején megszövegezték és nyilvánosságra hozták versenyfelhívásukat. Ehhez azonban még egyetlen, gépállomás sem csatlakozott. Más években a Gépállomások Megyei Igazgatósága többé-kevésbé szervezője, életrehívója volt a versenynek. Az idén ezt nem lehet mondani, (A szerk.) A karcagi Béke TSZ-ben (élen is dolgoznak A karcagi Béke TSZ vezetői már gondoskodtak a tagok téli foglalkoztatásáról. A termelőszövetkezetben most hizlalnak 250 sertést, s ezek részére a tagok morzsolják a kukoricát. A téli hónapokban a Berekfürdő mellett építkeznek, egy hajtatóházat készítenek, ahol egészeit márciusig harminc tagnak mindig lesz munkája. A szövetkezeti gazdák egy része kosárfonással foglalkozik majd. Saját termésű vesszőjüket dolgozzák fel. Az elmúlt évben is ilymódon biztosították a gazdálkodáshoz szükséges kosarakat. Lesz munka a riastelepan is. Itt az elrongáló- tíott gátakat javítják. A gépállomási traktorosok versenyében továbbra is Pádár Imre az első A Mezőgazdasági Igazgatóság legutóbbi értékelése szerint a gépállomás! traktorosok versenyében az elmúlt dekádban az alábbi helyezések alakultak: miiszaknorma 1. Pádár Imre Kunhegyes 233 2. Beraáth Károly Kunhegyes 201 3. Táskái Ignác Turkeve 191 4. Kondor László Mezőtúr 183 5. Nemes G. Sándor Jkisér 183 4 silásásban s köbméter 1. Szabó István Mezőtúr 608 2. Hegedűs József Fegyvernek 600 3. Oláh István Alattyán 550 4. Marőthi Lajos Kengyel 539 5. M. Szabó Mihály Khegyes 450 Hogyan kerülhetnek közelebb az egyénileg dol gozó paras tok a szövetkezethez • Tiszaörvényi és tipzasasi tapasztaltok Nem mindegy, hogy milyen a term dőszövetkezet cs az egyéni.eg dolgozó parasztok viszonya. Bárhogy is áll' azonban a dolog mindenképpen a termelőszövetkezetet illeti a kezdeményezés, annál is inkább, mert az egyéni gazda nyugvó helyzetéből nehexen mozdul Ifi, köti a megszokás. Éppen ezért a jót még akkor se nagyon akarja észrevenni, ha látja. Példa erre Tiszaörvény. Néhány nappal ezelőtt a községi tanács elnökével beszélgettem. Azt mondta, hogy nagyon maradiak még Tiszaörvényen az egyénileg dolgozó parasztok. Nehezen ismerik fel a . nagyüzemi gazdálkodós ha izmát.’ Egyikmásik egyénileg dolgozó parasztnak van néhány négyszögöl erdeje, gyümölcsöse és ehhez ragaszkodik leginkább — mondotta az elnök evtárs. Persze az érthető, hogy az egyénileg dolgozó parasztok nehezen adják fel a régi gazdálkodási formát. Arra lenne Szükség Ti zaörvé- nyen, hogy az ottani Dózsa Termelő- szövetkezet kerüljön egy kicsit közelebb az egyéniekhez. El kellene mondani, hogy gyümölcsösök telepítésére, szakszerűbb gondozására a még nagyobb jövede em elérésére a közös gazdálkodás alkalmasabb. Esetenként néhány egyénileg dolgozó parasztot meg lehet hívni a szövetkezeti gazdaságba. Ott a vendégek felméi hetniák, hegy az összefogásban milyen hatalmas erő rejlik. Már kezd kialakulni a Dózsa Termelőszövetkezet központja. Számtalan új épületet raktak tető alá. Korszerű téhénistállót, dohányszárító pajtát és még sok mást. A gazdálkodás is állandóan javul. Csak az a hiba, hogy a termelő- zövetikezet egy kicsit távol tartja magát az egyéniektől. S leginkább ez a magyarázata annak, hogy az1 egyéniek Tiszaörvényen még maradiak. Éppen egy másik taameiőszövetkezet a tiszasasi Rákóczi TS7 példája b.zonyítja. hogy a szövetkezeti gazdáknak .kezdeményezőknek kell lemmiök. A zi.rszámadó közgyűlésen igen jó alkalom adódik a közös gazdaság belső életének meg isim Tésére, aura, hogy az egyé- nieg dolgozó parasztok közelebb kerüljenek a szövetkezés gondolatához. A tiszasasi Rákóczi Termel ő-zö- ve'.fcezet tágján szombaton este tartották a xámsámadó blizgvüléit. Ezen a nagy fontosságú rendezvényen kilenc egyénileg dolgozó parasztot láttak vendégül. Mit hallottak a vendégek? A vezetőcég beszámolójából megismerkedtek a Rákóczi ’ Termelő- szövetkezet egy esztendős munkájával,. eredményeivel. K. Hajdú Lajos elvtárs, a tsz elnöke elmondta, hogy ősziárpából az idén 22.70 búzából 11.10 kg-ot termeltek holdamként. Búzából 86 mázsát, árpából 56 mázsát prémiumként osztottak széjjel. A cukorrépa után 15 870 forint túltermelési prémium jutott a tagoknak. A közös gazdá'kodás adottságainak okos kihasználása természetesen a tagok érdekeit szolgálja. — Kocsi Mártom szövetkezeti gazdának 28 500 forintot jövedelmezett az elmúlt gazdasági esztendő. — Kocái Mártom a többi között jövedelme egyrészém teheneit, s egy 1800 forintos világvevő rádiót vásárolt és családja minden tagját A karácsony előtti hetek megnövekedett. csúcsforgalmára felkészültek a felvevő postahivatalok, a kézbesítők, az elosztók. Megfelelő számú szállító eszközt biztosítottak a csomagok gyors továbbítására s megerősítették a kézbesítő hálózatot is. A csúcsforgalom zavartalan lebonyolításához azonban a közönség segítségére is szükség van. Ezért kéri a posta a feladókat hogy a nem romlandó árukat még decemfelruházta. Koipcnai Józ ef mar idősebb ember. Feleségévé együtt mégiá 520 munkaegységet szorgoskodott ös ze. Csak búzából 42 mázsát vitt haza. A termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlésén szó esett a jövőévi tervekről is. Arról, hogy a tagok az idei eredményekkel egyáltalán nem riégedtek meg, jövőre még többet akarnak. Tovább fejlesztik a jószágállományt. Elmondták, hogy miilyen módon növelik majd a szántóföldi növények terméshozamát. A félsz ólai ásókból a vendégek arról is tudomást szereztek, hogy a terme! őszövetkezet az idei gazdasági évben nyolc holdas halastavat létesít. A kivitelezés munkákat a gépállomás segíti. A Rákóczi Termelőszövetkezet az állampolgári kötelezettség teljesítése terén is púdét mutat. Sertésből már az 1956-os esztendő első negyedévére eső beadást köteelzettséí get is teljesítette. Az egyénileg dolgozó parasztok, vendégül látása jó mrdnserneh bisomwlt, A terme’dszovetkezieit megtette a kezdeményező lépést, s az egyéniek közelebb kerültek a szövetkezethez, ' annyira, hogy Bézi György dolgozó paraszt, és három társa még ott, a zársz-'roadó közgyűlésen felvételéi kérte a termelőbzövetkezetbe. Most ismertem csali mag. hogy mennyire érdemes az új útra lépni bér 15-e előtt, a romlandó csomagokat pedig legkésőbb december 22- ig adják postára. Jelentősen meggyorsítja az elosztást, ha a Budapestre feladott küldeményekre a kerületek megnevezése mellé ráírják: Csepel. Kispest, Soroksár stb biztosabban jut el a címzetthez, ha a cím másolatát a csomagban is elhelyezik. Az általános megjelölések helyett, mint például élelmiszer ruhanemű, a feladók tüntessék fel részletesen a csomag tartalmát. — — mondotta Béai György. 1------------------------------------------Ä FŐSTÜL KÉRÉSE; a romlandó csomagokat fegfcésSbb áscemkr 24-ig adják oostérs Az egyszerűbb ügyintézés — o termelés érdeke Ebben az évben — a párt- és I kormányhatározatok szerint — je- 1 lentős intézkedéseket tettek megyénk iparvállalatainál is az ügyviteli munka egyszerűsítésére, a felesleges íróasztalok megszüntetésére. Különösen nagy gyárainkban — minisztériumi iparunkban — vehető észre ennek a hatása: az elmúlt év decemberéhez képest csökkent a 100 munkásra jutó nem termelő munkát végzők száma. Főleg központi intézkedésekre egyszerűsítették a számviteli munkát, megszüntették a felesleges beosztásokat; Az eredménnyel ennek ellenére nem lehetünk elégedettek. Az ipar egyes területein, így a tanácshoz tartozó vállalatoknál nem hogy csökkent volna a nem termelő foglalkozások száma, hanem növekedett. A' jelenlegi állapot szerint pl. .100 munkást átlag 33 ember irányít, ellenőriz, adminisztrál, stb. Ez az arány megengedhetetlenül nagy. Nem jobb a helyzet egyes kisipari szövetkezeteknél sem. Emellett gyárainkban is van még javítani való. A munkásoknak gyakran feleslegesen kell időt tölteni azzal, hogy aláírásokat szerezzenek. Zöldi elvtárs, a Tiszamenti Vegyiművek savkeverője elmondotta, hogy abban az esetben, ha a védőruha a használati idő kitelte előtt lekopik a munkásról, milyen kálváriát kell járni. Először is jegyzőkönyvbe foglalják az esetet, ezt alá kell íratni a művezetővel, utána főművezető elé terjeszteni, ha az is dedikálta, fel kell vinni a1 munkaügyi osztályra, itt megírják a kiutalást s újra visszaküldik a dolgozót a raktárba, ha a formaságok közül mégis kimaradt valami, akkor élőiről kezdhető a kör. Hasonló a helyzet máshol az anyagutalványozás terén s néha nagyobb értékű papír fogy eí a több példányban kiállítandó nyomtatványokra, mint- amibe maga az anyag —pl. csavar, apróbb alkatrész — kerül; Kétségtelen, bizonyos formaságok nélkülözhetetlenek égy gyár életében, a termelést, az önköltség alakulását nem lehet irányítani, befolyásolni az anyagfelhasználási, bérfizetési és egyéb bizonylatok nélkül: A túlzások ^zonban nemhogy elősegítenék a Szervezettséget, hanem bonyolulttá, áttekinthetetlenné teszik. Ezt könnyű bebizonyítani a vállalatokhoz érkező papíráradatból. A Szolnoki Építőipari Vállalatnál, ahol szokássá vált, hogy minden felelős alkalmazott írással „fedi” magát, növekedett az adminisztrációs munka. (Gyakran az egy irodában ülők is levél formájú feljegyzéseket készítenek egymásnak.) Ez azt hozta magával, hogy a vállalat 2-es főépítésvezetőségéhez is nem egészen egy év alatt több mint 5000 különféle hivatalos levél, oda- és visszaigazolás érkezett. A levélforgalom tekintetében könnyen túllicitálják egymást üzemeink. A Tisza Cipőgyárhoz az év eleje óta 18 000 irat és _ levél érkezett. Az Aprítógép- gyárban is gyakran van „csúcsforgalom”. Legutóbb három nap alatt ”00 levél jött különféle szervektől és vállalatoktól. Ilyen iratforgalom mellett lassan tényleg sikerül elérni azt, hogy mindenki „papírral fedezze” magát. Sőt a szóbaníbrgó 18 000 levéllel az egész üzemet be lehetne fedni a Tisza Cipőgyárban. Ha figyelembe- vesszük azt, hogy — az illendőség elemi szabályai szerint is — legalább 6000 választ kellett írni ezekre, elgondolhatjuk, hogy mennyi munkát okoz a töméntelen irat feldolgozása s fokozott terheket ró a vállalat allralmazottaira, gazdasági vezetőire. Ehhez járul még az is, hogy állandóan munkaerőket köt le a látogatók fogadása, s ez nem csekél? időt vesz igénybe. Hogy a Tisza Cipőgyárnál maradjunk, itt egyetlen hónap alatt 387 látogatót, hivatalos embert fogadtak. Hozzávetőlegesen számolva a nekik kifizetett autó-, vonat-, taxiköltséget, napidíjat, 100 000 forintba került államunknak a látogatások finanszírozása. Nem kétséges, hogy jóval kevesebb látogató is elég lett volna a tárgyalások lebonyolításához, a kapcsolatok fenntartásához. Tény ugyanis, hogy az esős őszi hónapok ban és a hideg téli napokon jóval kisebb a látogatóíörgalom. pedig a problémák, a termelés mérete ugyanaz; Lehet tehát még tovább nyesegetni a bürokrácia kinövéseit, lob egyszerűsíteni az irányítást, az ellenőrzést, az adminsztrációt anélkül, hogy a termelés rovására menne. Éppen ezért követendő példa a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár. Itt a helyi viszonyokhoz a termelés konkrét feltételeibe/ szabva alakítják át és egyszerűsítik^ az ügyviteli munkát. Helyes álláspont ez. hiszen minden egyszerűsítést nem lehet a felettes szervektől várni. Jő, ha a hely . iparvállalatok, kisipari szövetkezetek is körülnéznek saját portáju kon, mit tudnának tenni az eg? szerűsítés érdekében!'
