Szolnok Megyei Néplap, 1955. december (7. évfolyam, 282-307. szám)
1955-12-24 / 302. szám
1933 december 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP % A gépjavílási terv teljesítéséhez szorosabb együttmiikedésre van szükség a Kisújszállási Gépállomáson A Kisújszállási Gépállomás új s zerel öcsamokán ak falán egy tábla van kifüggesztve, amelyen a következők olvashatók: decemberben ki kell javítani 26 erőgépet és szivaty- tyúmotort, 2 cséplőgépet, 20 traktorekét, 6 aratógépet, 20 tárcsát, 20 kultivátort, 80 boronát és több ki- sebb-nagyobb munkagépet. A tennivalók tehát egy cseppet sem lebecsülendőik. A gépállomás vezetőinek és dolgozóinak teljes együttműködésére van szükség, hogy mindezeket határidőre kijavítva, kifogástalan állapotban adják át a termelésnek. A Mezögzadasági Igazgatóság december 22-i értékelése szerint azonban a Kisújszállási Gépállomás — 17,1 százalékos tervteljesítéssel — a huszadik helyen van a gépállomások versenyében. A gépjavítás elmaradását nem lehet tisztán az őszi mezőgazdasági munka elhúzódásának a terhére írni. Hiányzik a gépállomáson az a versenylendület, amely nyáron a gabonabetakarítás és ősszel a kenyérgabonavetés idején megvolt. A gépállomás vezetői nem biztosították a verseny előfeltételeit. Sok alkatrészt, amelyeket a FÖMÁV-tól és a Gépállomások Megyei Igazgatóságától kapott értesülések szerint akadálytalanul be lehet szerezni, a szerelő munkások nem kapták meg idejében. Németi elvtárs, a DISZ titkár elmondotta, hogy a fiatalok hiába mennek a gépállomás vezetőihez, vagy éppen az anyagbeszerzőhöz az alkatrészek biztosítása ügyében, nem sok intézkedés történik. A novemberi gépjavítási tervet is emiatt nem tudták teljesíteni. Nagy szükség lenne arra, hogy a gépállomás mérnökei, technikusai a traktorosokkal, a szerelőmunkásokkal szorosabb kapcsolatot tartsanak és kiaknázzák az újító mozgalom lehetőségeit. Nem ártana, ha megszerveznék a szövetkezeti városok gépállomásai közötti tapasztalatcserét. Amikor a gépállomás főmérnöke és egyik hegesztője ez év nyarán Tur- kevén járt, sok értékes tapasztalattal gazdagodva érkezett vissza. Miért nem lehet ezt a mozgalmat továbbfejleszteni. A gépállomás műszaki vezetői azonban nem kezdeményeznek eléggé. Hogyan akarják biztosítani, hogy a kisújszállási termelőszövetkezetekben 1956-ban 3 százalékkal növekedjék a mezőgazdasági termelés hozama, ha nem készítik elő az egyes munkafolyamtok legnagyobb fokú gépesítését? A kukorica négyzetes vetésére is most kell felkészülni. A Mezőtúri Gépállomáson ez óv tavaszán több négyzetes vetőgépet készítettek, melyekkel majdnem ezer hold kukoricát vetettek négyzetesen a gépállomás traktorosai. Kisújszálláson sem ártana ezt megvalósítani és a meglévő két négyzetes vetőgéphez — a mezőtúriak tapasztalatait is gyü- mölcsöztetve — újabbakat is készíteni. Vajon a Kisújszállási Gépállomás vezetői nem büszkék arra, e közös gazdaságokban az idén a kukoricát túlnyomó részt négyzetesen vetették és géppel művelték? A gépállomásnak több mint kétszáz dolgozója van. Nehéz azt elhinni, hogy ne akadna közöttük, aki hasznos javaslatot adjon a gépjavításban mutatkozó elmaradás megszüntetéséhez. A gépállomás vezetői nagyobb bizalommal, szeretettel foglalkozzanak a traktorosokkal és szerelőmunkásokkal. Meglátják, hogy ez gazdagon gyümölcsözik. Sajnos az eddigi tapasztalatok még nem erről tanúskodnak. A társadalmi munkavédelmi felügyelő már fél esztendő óta jegyzőkönyvezi a rendszeres havi szemlék alkalmával, hogy a kovács- és hegesztőműhelyben fel kell szerelni a lég- tisztitó berendezést. A gépállomás vezetői ezt tudomásul veszik, csak éppen nem intézkednek. A hegesz- tőműhelyben példáid azért nincs Az év utolsó napjaiban is szorgos munka folyik a földeken. Mint mindenütt, az állami gazdaságokban is a mélyszántás mielőbbi elvégzése a legfontosabb. A Nagykunsági Állami Gazdaságban eddig 2400 holdon végeztek a mélyszántással. A traktorosok közül Kazinczki István kommunista dolgozót illeti leginkább dicséret: egész esztendőben első volt a munkában, s előnyét a mélyszántás idején is megtartotta. Ebben az évben 1200 normálholdnak megfelelő munkát végzett el SZOVAlESSZÜK.. Tanuló-kocsit kérünk A törökszentmiklósi ipari tanulók nevében fordulok a szerkesztőséghez panaszommal. Elméleti oktatásra Szolnokra járunk. Az odautazás sok esetben körülményes. A törökszentmiklósi állomáson rendszeresen előfordul, hogy az iskolások várótermébe be sem férünk, mert azt az utazók elfoglalják. Pedig ezenkívül még három váróterem áll rendelkezésükre. Á vonatra is csak tolakodással jutunk fel. Azt kérjük — ha erre lehetőség van — külön tanulókocsit biztosítsanak a törökszentmiklósiról bejáró iskolások részére és a várótermet ne foglalják el tőlük az utazók. Molnár László Törökszentmiklós. Felelőtlenség — felesleges költség A tíszaigari dolgozó parasztok ez évben is termelték cukorrépát. A Hatvani Cukorgyár december elején a szerződés után járó cukor ügyrészét leszállította, a tiszafüredi vasútállomásra. A termelők mégis csak több mint egy hét elteltével jutottak cukorhoz, mivel a tisza- igari boltvezető elfelejtkezett a cukoy kiszállításáról, Természetesen a késlekedésért fekbért kell fizetni. Véleményünk szerint helyes lenne, ha a járási földművesszö vetkezet Kiss Lajos boltvezetőt kötelezné a fetobér kifizetésére, mivel az ő hanyagságán múlott a szállítás e’ódázása. Baricza Angela kereskedelmi Á. B. elnök, Tiszafüred traktorával s több mázsa üzemanyagot takarított meg. Ugyancsak eredményes munkát végez a mélyszántás során a DISZ brigád, amelynek hat tagja közül öt párttag. A fiatalok — lényegesen túlteljesítve éves tervüket — 5800 normálholdnyi munkát végeztek el. Jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy az állami gazdaság hamarosan befejezd a mélyszántást. Az Alcsiszigeti Állami Gazdaságban a mélyszántásra váró területnek több, mint kilencven százalékán végezték el a munkát. 4 erőgép dolgozik a földeken. Hu- liroai József és váltótársa, Nagy Pál fiatal traktorosok végezték a legeredményesebb munkát. A kedvezőtlen időjárás ellenére is 82 holdat szántottak fel 15 nap alatt. — A két fiatalt jó munkájáért pénzjutalomban részesítette az állami gazdaság vezetősége. KARÁCSONYI VÁSÁR Fenyőünnepély a Papírgyárban A Szolnoki Papírgyár MNDSZ szervezete tegnap délután 3 órakor fenyőünnepélyt rendezett. A gyár dolgozóinak gyermekeit vendégelték meg, 320 csomagot készítettek, osztottak ki közöttük, ezenkívül tíz gyermeket pedig nagyobb ajándékkal leptek meg; Tanácstagi beszámoló Sebestyén János megyei tanácstag Szolnokon, a Kassai úti iskolában december 27-én délután Sorakor tanácstagi beszámolót tart. GYÖRKI KÁROLY, a Törökszentmiklósi Tangazdaság gépkocsivezetője ajándékot vásárol a szolnoki óra- és ékszerüzletben, Nagy a forgalom a Könyvterjesztő Vállalat szolnoki üzletében. Műszaki szabadegyetemet indított Szolnokon az Ismeretterjesztő Társulat Naponta csaknem kétezer ember hallgatott ismeretterjesztő előadásokat az idén Szolnok megyében. A TTIT megyei szervezetének kilenc szakosztálya összesen mintegy 850 előadást tatrott eddig a városok és a falvak kulturotthonaiban, iskolái, ban. Igen népszerűek az Ismeretterjesztő Társulat szolnoki klubjában rendezett vitaesték is. Itt mintegy 80 előadás hangzott el ebben az évben, a legváltozatosabb téma. körökből: így például a Mars bolygóról, Korea egészségügyi helyzetéről, az új magyar helyesírásról, az izotópok szerepéről az orvostudományban, a szolnoki várról és hasonló, a város dolgozóit érdeklő kérdésekről. A Központi Vezetőségnek az ipar fejlesztéséről hozott határozata nyomán a napokban megalakult Szolnokon a TTIT műszaki szakosztálya is. Tervbe vették, hogy vitaesteken beszélik meg a város üzemeinek gyártástechnikáját és az ezzel kapcsolatos problémákat. Rendszeresen szerveznek gyárlátogatásokat és előadásokat tartanak a munkások számára. Nagyjelentőségű kezdeményezés indult el a TTIT részéről a közelmúltban: megnyílt Szolnokon az első műszaki szabad- egyetem. Egyidejűleg a város hat nagy munkásszállásán műszaki, irodalmi, földrajzi, történelmi és egészségügyi előadássorozat kezdődött. Nemrégiben nyílt meg Szolnokon — a TTIT és az MSZT közös rendezésében — a szülök akadémiája. Az érdekes előadásokon már eddig is átlag 120—130 szülő vett részt. Az Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezetében most készülnek a jövő évi tervek. A DISZ-szel ken zösen megszervezik az első Ifjú- sági Akadémiát, ahol előadássorozat indul az erkölcsről, a viselkedésről, a tanulásról és egyéb kérdés sekről. Az előadásokat a legkiválóbb pedagógusok és orvosok tartják. Nemsokára felállítják a Verseghy Gimnázium tetején a csillagvizsgálót, amelyet a szolnoki üzemi dolgozók szerelnek fel. A csillagászati szakcsoport már tervbe vette, hogy több, bemutatóval egybekötött előadást rendeznek itt. A téli hónapokban indulnak meg a négy termelőszövetkezeti városban azok —1 a tájjellegnek megfelelő — előadássorozatok is, amelyeket szintén az Ismeretterjesztő Társulat szervez majd. A Szig!;geti Színház bemutatta a „Montmartrei ibolya" című operettet A szolnoki Állami Szigligeti Színház együttese tegnap este nagy sikerrel mutatta be Kálmán Imre Montmartrei ibolya című operettjét. Járási levelezői értekezlet Jászapátm Csütörtökön délelőtt a szerkesztőség meghívására értekezletre jöttek össze a jászapáti járás levelezői. Az értekezletnek két alapvető tanulsága volt. Az első abból a lelkesedésből adódott, amellyel a megjelentek a levelezői hivatásról beszéltek. Id. Lengyel Mihály elv tóm jászladé nyi levelezőnk 75 éves. Régi harcos. 1919-ben fegyverrel a kezében védte a forradalmat. Négy év óta szorgalmas levelezője a Néplapnak és most már, hogy nehezebb számára az írás, unokáját „bízta meg” a levelezéssel, de csaknem naponta megkérdezi tőle: írt-e levelet a Néplapnak. Pencz András elvtárs jászapáti levelezőnk szintén régi harcosa a munkásmozgalomnak. Elmondotta, hogy ő már a múlt rendszerben is írt leveleket, akkor a Népszavának, de nevét sohasem merte feltüntetni. Most büszke arra. hogy leveleivel elősegíti községe fejlődését, hogy náluk is egyre több legyen az öröm és kevesebb a hiba Simonváros István Jásziványról szintén a lap szorgalmas levelezői közé tartozik. Tanulságul arra. hogy a múlt rendszerben mennyire kirekesztették a dolgozó népet a hatalomból, tehát attól, hogy beleszólhasson az ország ügyeibe, egy esetet mondott el: 1936-ban Budán dolgozott, mint építőipari munkás. A villanegyedben folyt az építkezés és az egyik pesti lap újságírói megjelentek ott, hogy írjanak az építkezésről. Simonváros elvtáns megszólította az egyiket: nem írhatna-e 5 is az újságba? „Dehogyis nem — hangzott a válasz — írhat a házassági rovatba és az apróhirdetésbe.” „De én arról akarok írni, hogy ezen az építkezésen miként bánnak a munkásokkal” — ellenkezett Simonváros elvtárs. „Hát arról nem írhat” — hangzott az elutasító válasz. Miután a történetet Simonváros elvtárs elmondotta, a következő megjegyzést fűzte hozzá: — Most nemcsak, hogy jogunk van az újságba írni, hanem, úgy érzem, hogy kötelességünk is, hiszen ezzel elősegítjük népünk fel- emelkedésének ügyét. A megjelentek valamennyien helyeselték a három levelező felszólalását és ígéretet tettek arra. hogy az eddiginél még többet írnak és még jobban elősegítik, hogy leveleik révén minél többen megismerkedjenek az élenjáró terme- 'ési módszerekkel, minél több jól dolgozó ember neve szerepeljen a lapban és kérlelhetetlenül harcolnak a hibák ellen. Az értekezleten Tóth G. József elvtárs jászalsószentgyörgyi levelezőnk arról számolt be, hogy községük milyen sokat fejlődött az elmúlt évben. A Petőfi Termelőszövetkezetben jól zárták a gazdasági évet, a községpolitikai tervet 100 százalékig megvalósították, ezenkívül 2 km hosszú betonjárda épült, bekerítették a vásárteret, gyermekjátszóteret létesítettek, megkezdődött az új iskola építése, amely 1 millió forintba kerül. Fenyő István elvtárs jászapáti levelezőnk felszólalását azzal kezdte, hogy Tóth elvtáns milyen szeretettel beszél községéről és annak eredményeiről. És valóban ez volt a helyzet. Egymásután szólaltak fel Tóth elvtárs után a többi levelezők is: Béres Béla Jászdózsáról, Juhász Mária Jászladányról, Ujszászi József Tiszasülyről, Szanku Tamás Jászkisérről és va1 amennyien elmondották, hogy községük az elmúlt évben mennyit fejlődött. Ujszászi József a következőket mondotta: „Miből állt Tiszasüly a fel- szabadulás előtt? Két sor házból. Aki az elmúlt 10 évben esetleg nem látta a községet, ma rá sem ismerne, annyit fejlődött”; A levelezői értekezlet megmutatta, hogy a falu dolgozói mennyire tudatában vannak annak és mennyire megbecsülik azt hogy a régi elmaradt községekben a népi demokrácia új életet teremtett; És ez volt az értekezlet másik alapvető tanulsága; A/y&MÁBAM Végessenek pontosabb munkát a ssolnoki rakodási főnökség berelssámolói Néhány napja levelet kaptunk Balogh Kálmán lakatostól, a szolnoki vasútállomás rakodógép karbantartó műhelyének dolgozójától. Levelében azzal a panasszal fordult hozzánk, hogy a rakodási főnökség nem fizeti ki nekik a 31 forint kiküldetési díjakat ha Szolnok területén kívül végeznek karbantartási munkát, hanem csak 12 forint napidíj at kapnak. Megvizsgáltuk az ügyet a rakodási főnökségen. Vizsgálatunk során megtudtuk, hogy van egy rendelet, amely szerint a kijelölt vonalon dolgozó karbantartó munkásoknak csak 12 forint napidíjat lehet elszámolni és csak az ezen a szakaszon túl végzett munka után jár a 31 forint. Mivel Balogh Kálmán elvtárs és dolgozó társai iiyer. kijelölt vonalon végeznek kiküldetési munkát, így a rakod'sí főnökség által kifizetett i2 forint kiszál lá:d díj helyes. Van azonban egy másik kérdés is. A munkások kifogásolják, hogy haiví bérösszesítőjüket úgy kapják kézihez, hogy a 'benne szereplő számokat az áthúzgálásek és javítgatások miatt nem tudják eii-nőrízmi, Ezt a dolgot is megnéztük és megállapítottuk, hogy a dolgozóknak ez a panasza megfelel a valóságnak. A bérelszámoló összesítők másodpéldányát azért kapják a munkások, hogy havi keresetüket ellenőrizni tudják. Benne a számítá- okat pentosan és tisztán keld elvégezni, úgy, hogy az bárki számára áttekinthető legyen. Nem ezt tapasztaltuk azonban a rakodási főnökség bérelszámolóinak múnká- jában. Például Balogh Kálmán és több társa elszámoló lapjában egész sor áthúzott és javított számcsoport látható. Számolási hibák is előfordulnak. A pontatlan munkát bizonyítja az is, hogy a havi keresetből a levonásokat nem pontosan számolták le és így * 10 forinttal többet fizettek ki a keresett munkabérnél. A rakodási főnökség bérelszámolói nagyobb gonddal és leikiis- merrttel végezzék a jövőben munkájukat, hogy a műnk. sok feléjük irányuló panaszai megszűnjenek.
