Szolnok Megyei Néplap, 1955. december (7. évfolyam, 282-307. szám)

1955-12-21 / 299. szám

2 SZOLNÓKMEGYE1 NÉPLAP 1955 december 21. PARTÉLET★ A vesetőségválasstáwa készülnek a Papírgyár kommunistái A pártvexelóségek ujjáválasztása jelentős esemény a kcmmunisták életében. Elsősorban azért, mert a vezetőség beszámolója két év ered­ményes mimikáját és a munka köz­ben Elkövetett hibáikat is mérlegre teszi, ugyanakkor hosszabb időre megmutatja a gyár kommunistái­nak és pái'tonkívüli dolgozóinak az utat, melyet-a párt Központi Veze­tősége határozatainak végrehaj­tása, az üzem termelékenységének növelése, a gyártmányok fejlesz­tése s előállításuk önköltségének csökkentése leién jármok kell. De nemcsak a gazdasági ólét területén mutatja meg a követendő utat, ha­nem a politikai, kulturális, szo­ciális munka terén is. - Mivel az üzemek életének fontos és a mun­kások érdekeit szolgáló problémák­ról lesz szó a vezetőség beszámoló­jában, nem mindegy, hogyan ké­szítik elő ogy-egy alapszervezet vezetőségválasztó taggyűlését. A. Szolnoki Papírgyár pártbizott­sága éppen ezért résziietes ütem­tervet dolgozott ki. Ennék segítsé­gével lépésröl-lépésre biztosítják a párt Központi Vezetősége novem­beri határozatának végrehajtását. Ez a terv felöleli a pártszervezet életéinek minden területért:. Legfontosabb cértuíl a pártétet megjavítását a párttagok • példamu­tatásának fokozását tűzték ki. Ezen beiül elsősorban a pái’tcsoportok munkájával foglalkoznak. >— El akarjuk ónná — mondatta Zsarnad elwtárs, az üzem párttit- kánai — hogy pántcscpor-tjaink egy-egy üzemrész igazi gazdáivá vál j at tak. A esoportfoiizalimiak ne csak a tagdíjak fizetésévelt foglal­kozzanak, hanem azzal is, hogy -üzemrészük hoayan áll a terv tel­jesítésével, miként alakult terüle­tükön az önköltség, a minőség, stb. Persze a termelési problémák mel­lett a dolgozók nevelésével, poli­tikai öntudatuk fejlesztésével is tö­rődjenek s a szakszervezet muruka- versenyszervező tevékenységét a személyes' példamutatás, a politikai felvilágosító munka eszközeivel se­gítsék. Szükség van érre annál is in­kább, mert a Papírgyárban az „él­üzem“ cím elnyelése után bizonyos fokú megelégedettség tapasztal­ható. Igen fonta* kérdett — s erre a Papírgyár pártbizottsága nagy gon­dot fordít — a taggyűlési beszá­moló elkészítése. Ahhoz, hogy ez megfeleljen a követelményeknek, a Központi Vezetőség határozatainak szempontjait figyelmebevéve, a ve- zetőségváíasztó taggyűlés előtt az alapszervek vezetőségei értekezle­ten tárgyalják meg, mit tartal­mazzon a beszámoló. Egyben meg­határozzék azt is, hogy a beszámoló ogy-egy pontjának elkészítését, a szükséges adatok összegyűjtését lók végezzék él. Ehhez persze nemcsak a vezetőségi tagokat, hanem a pártosuporttaizalmiafoat és a leg­jobb aktivistákat is segítségül hív­ják. Ez sem történik minden elő­készültet néikül. Már a novemberi párthatározattal kapcsolatosan meg­tartott népnévéin és pártbizalmi értekezleten felhívták az elvtársak figyelmét arra, hogy a politikai ne­velő és felvilágosító munka során kérjék ki a párttagok és párton- kívüliek véleményét a vezetőség eddigi tevékenységém!. Tudják meg azt is, hegy mit várnak a jövőben az alapszervezeti vezetőktől és pártbizottsági tagoktól. A vezető­ségválasztást kapcsolják össze a munkjaverseny kiszéflesítésévei is. ■MM—M»1 H»«mi Tehát a Papírgyár pártbizott­sága igen helyesein a termelési fel­adatokra történő mozgósítással kapcsolja össze a vezetőség újjá- választását. A döntő célkitűzés az, hogy az éves tervet az üzem határ­időre teljesítse. Ez nem könnyű fel­adat, hiszen ebben a hónapban is több üzemzavar gátolta a munkát. A kommunisták ennek ellenére példamutató helytállással harcol­nak, hogy a II. Ötéves Tervet adós­ság nélkül kezdhessék. —• A termelés fokozása mellett arra törekszünk — mondotta Zsar- nai elvtárs — hogy termelvényeink minőségét is javítsuk. A célkitűzés megvalósítását már megkezdték. A kommunisták pél­damutató vállalásokat tettek. Az I.-es számú papírgép , mindhárom brigádja — a kommurristák javas­latára — takarékossági versenyre hívta ki a többi gépek dolgozóit. Felajánlásuk célja az importanya­gokkal történő takarékosság, vala­mint a selejt csökkentése. A többi gép munkásad elfogadták a ver­senykihívást s megindult a harc a jobb eredmények elérésért. A ll.-es gép brigádja ezen felül a papirbe- hoaatal mielőbbi csökkentése ér­dekében vállalta a fekete selyem és a szivarpapír kísérleti gyártásá­nak elvégzését. Megfogadták azt is, hogy az eredményes próba után aa új termék állandó gyártását is elvégzik. 1 brigádok kommunista veze­tőinek és tagjainak ez a magatartá­sa helyes és példamutató. Ha így folytatják munkájukat, valóban az üzemrészek gazdáivá válnak a pártesoportok és hathatós segítsé­get nyújtanak ahhoz, hogy pártunk célkitűzéseit a dolgozó nép érdeké­ben valóra tudjuk váltani. K. J. Jártam Moszkvában s láttam Sztálint A mióta mini DISZ-vezető dol- “ gozom, két vágyam volt. Ki­jutni a Szovjetunióba, s látni Sztá­lin elvtársat. Leírhatatlan boldog­ság, s izgalom vett rajtam erőt 1952. augusztusában, amikor tizennégy magyar fiatal közöli elindultam Moszkvába s mint a Komszomol fő­iskola hallgatója egy évet ott töl­töttem. Megérkezésünk első napjaiban eljutottunk a Lenin Mauzóleumba. Megható látvány volt, hogy a szov­jet nép annyi idő után is mennyire tiszteli, szereti hős vezérét, Lenint. Napokon át utaznak, órákhosszán át gyalogolnak, hogy néhány pilla­natig néma csendben megtekintsék azt, aki évtizedeken át vezette őket a győzelem felé. A külföldieknek kijáró tisztelet segített ahhoz is, hogy Sztálin elv­társat láthassam. 1952. november 7-én díszszemlére készültek Moszk­vában. Ott voltam a mauzóleummal szemben. Egy gondolat foglalkozta­tott. Vajon eljön-e Sztálin elvtárs? Gondolataimat óriási kiáltozás, hur­rázás szakította meg. Az épületek is megremegtek az emberek éljen­zésétől. Ügy éreztem: a szívverésem is eláll. Az emelvényre igyekvő diszelnökség élén katonai disz. egyenruhájában megláttam Öt. Ép­pen olyan volt, amilyennek képek­ről, filmekről ismertem. Mosolyá­ból, tekintetéből nyugalmat, s a nép igazi szeretetét olvastam ki. A azt az emberi láttam, aki a ^ történelem során Lenin mel­lett a legtöbbet tette az emberiség békéjéért, boldogságáért. Aki taní­tómesterével, Leninnel együtt hosz- szú éveken át harcoit az illegalitás súlyos körülményei között, azért, hogy országuk népei inegszabaduL janak az önkényuralom igájától s a világon elsőnek megteremtsék a munkások, parasztok államát, a szovjet államot. Amikor integetett Sztálin elvtárs, úgy éreztem, hogy ez a kiváló hadvezér egy drága, szerető édesapa, aki családját üd­vözli most. Különösen akkor inte­getett nagyon Sztálin elvtárs, ami­kor a fiatalok vonulták el előtte. Talán éveken át is hiába keresném a szavakat, nem találnék kifejezést arra, milyen érzéseim voltak akkor. P ár hónap múlva ismét láttam ~ Sztálin elvtársat. De ekkor már — a ravatalon. S amilyen vi­haros erejű volt az előző, novem­beri üdvözlés, olyan mély és meg­rendítő volt a gyász, amellyel a szovjet nép búcsúzott drága vezéré­től. Az iskolán, ahol tanultunk, reggel a rádióból tudtuk meg a megrendítő hirt. S olyan fiatalok, akiket soha nem láttunk szomor- kodni, olyan lányok, akik sohasem sírtak, azon a reggelen mind köny- nyeztek, zokoglak. Azon a reggelen szívunk diktálta az órarendet. Mindenki gyászruhát öltött, s anél­kül, hogy egy szó irányítást is vár­tunk volna, mentünk az iskola ebédlőjébe. Ott néma csendben ad­tunk végső tiszteletet a szovjet em­berek nagy halottjának. A Szak- szervezetek Házában búcsúztunk Sztálin elvtárstól. Akkor éppen Molotov elvtárs állt diszőrséget ko­porsójánál, s azok, akik Lenin, Sztálin pártjának lobogóját tovább viszik, akiket ók tanítottak arra: semmi sem magasztosabb a kom­munista párttag címénél. a szovjet nép elbúcsúzott sze- ^ retett vezérétől. De erejét, .sí lekedetének vezérfonalát to­vábbra is Sztálin tanításaiból me­ríti. A szovjet emberek mindany- nyian egyet akarnak: békét, boldog életet. Én ezt a szovjet nép szívé­ből olvastam ki 1953. márciusában és örökre saját szivembe zártam. BE N CZ E ERhfÖ, a DISZ szolnoki VB-titkára N. fi. Buiganyin távirata Moszkva (TASZSZ.) N. A. Bulgomyin a következő táviratot intézte Dzsavaharlal Nehruhoz: „Szívélyesein köszönöm önnek, Miniszterelnök Űr, üzenetéiben ki­fejezett forró üdvözletét és azt, hogy pozitívan értékeibe a Szov­jetunió kezdeményezését és a szov­jet képviselő tevékenységét az ENSZ-ben a tagfelvétel kérdésé­ben. A tizenhat ország felvétele az Egyesült Nemzetek Szervezetéibe fontos lépés a nemzetközi együtt­működés kiterjesztésének ügyében, tükrözi minden ország népének a nemzetközi feszültség enyhítésére, a „genfi szelem“ fenntartására és megszilárdítására irányuló törek­vését és növeli az ENSZ tekinté­lyét. Ez ismét megerősíti, hogy a türelmes tárgyalások és a kölcsö­Dzsavaharlal fiehruhoz nős megértés módszerének xehet és kell megoldania a vitás nemzet­közi kérdéseket. Engedje meg, hogy nagy meg­elégedéssel állapítsam meg, India azok között az országok között volt, amelyek tevékeny szerepet töltöttek be a kérdés megoldásá­ban, az ENSZ egyetemessége elvé­nek megvéde imezéscben, amely élv fontosságát közös delhi nyilatkoza­tunk hangsúlyozta. A szovjet kormány és a szovjet nép mindenben osztja az Ön remé­nyét, hoigy a Kínai Népköztársaság rövidesen elfoglalja jogos helyét az Egyesült Nemzetek Szervezeté­ben és, hegy felveszik azokat az országokat is, amelyek most kívül maradtak a szervezeten. N. A. Bulganyin.'1 A Borba a tizenhat or Belgrad (TASZSZ.) A Bonba newyoaíki tudósítója „Űj utak nyíl­tak az Egyesült Nemzetek Szerve­zetéiben a termékeny és békés együttműködés számára“ című cikkében azt írja, hogy ez a nem­zetközi szervezet szélesebbkörű lett Szerepe a nemzetközi életben fel­tétlenül nőni fog. A tudósító hang­súlyozza, hogy az ENSZ-tagok szá­mának hatvanról hetvenhatra való növelése a háború utáni nemzetközi élet történetéiben fokozott szerepet szág EiMSZ-felvételéről ad ennek a szervezetnek. De a si­ker még nem teijes. Két ország, Japán és a Mongol Népköztársaság még kívül van az Egyesült Nemze­tek Szervezetéin. A tizenhat újon­nan felvett tagállam azonban kö­zelebb hozza az ENSZ-t a teljes egyetemességhez és ezt a célt a legközelebbi időben el kell érni. A közgyűlés jelenlegi ülésszaka új utakat nyitott és a termékeny együttműködés számára teljesen új alapokat teremtett. (MTI.) A marokkói szultán amneszt Párizs. (MTI.) A marokkói szultán hétfőn tizenegy megye fő­nököt és két tartományi kormány­zót iktatott be hivataléiba. A hírek szerint a szultán általános amnesz- tiarendeletet ad Itt, amely a ma­rokkói bíróságok általi az etmiűlt két év során elítélt politikai fog­lyokra vonatkozik majd. A foglyo­iát ad a politikai foglyoknak kát állítólag 48 órán belül szabad­lábra helyezik. Ez az amnesztia azonban csak a marokkói bíróságok által elítélt politikai foglyokra vo­natkozik, akik között halálraítéltek is vannak, míg a francia katonai bíróságok által elítéltek ügyében a francia kormánynak kell dön­tenie. Az Algériai Kosnmnn Párizs (MTI). Az Humanité közölte az algériai Kommunista Párt nyilatkozatát, amely bejelen­ti, hogy a kommunista községi és megyei tanácsok lemondtak tanács- tagságukról, tiltakozásként a fran­cia kormány elnyomó és integrá­Ista Párl nyilatkozata ciós politikájával szemben. Az al­gériai Kommunista Párt nyilatko­zatában felhív minden algériai ha­zafit, hogy január 2-át tegye a gyarmatosítás elleni tiltakozás nagy napjává) A volt Román Szó egyik vezetőjér Bukarest (TASZSZ). A Scan- teia közli Constantin Titel Petres- cunak, a volt Román Szociálde­mokrata Párt jobbszárnya egyik vezetőjének levelét. Titel Petreseu azt írja, hogy miután meggyőződött a Romániában végbement nagy át­alakulásokról, elismeri a Román Munkáspárt politikájának helyes­ségét; Néhányan politikai barátaim kö­zül — folytatja Titel Petreseu — főképp azokra gondolok, akik kül­földön vannak, csodálkozni fognak a Román Népköztársaságban fenn­álló rendszerről alkotott felfogáso­mon, de úgy gondolom, a legcsodá­latosabb nem az én álláspontom, amely szocialista számára termé- szetes és megállapítja az ilyen vál­tozásokat, hanem a mai Románia szocialista eredményei a valóban eiáldemokrata Párt lek nyilatkozata csodálatosak. Hiba volna, ha hátat fordítanék hazám dolgozó népe eredményeinek. Külföldön élő barátaimat kérem; értsemeg, hogy országunkban a. nép uj társadalmat épít nélkülünk és úgy vélem, hogy kötelességük otthonukba visszatérni és esalla- kozniok kell a román népnek az új élet felépítéséért vívott harcához; Edeuhez közelálló körök szerint átalakítják az angol kormányt London (MTI). Mint a Reuter- hírügynökség jelenti, Edenhez kö­zelálló körök hétfőn megerősítették azokat a híreket, hogy a miniszter- elnök kormányának átalakítását tervezi. . A NAGY BA RAT „A felszabadulás vált az első döntő segítség, amelyet a Szovjet­unió nyújtott nekünk, ezt a segítséget szakadatlan sorban újak Icövet- ték. Csak a Szovjetunió és nagy vezérének, Sztálin elvtársnak nagy­lelkű támogatása és előrelátó politikája tette lehetővé, hogy az áléit nemzet gyorsan talpra tudott állni és megkezdhette új, szabad álla­nyomásnaík, a zsarolásnak lavinája. Az imperialisták odáig vetemedtek, hogy nyíltan megfenyegették az or­szágot. De a zsarolások, a nyilt fenye­getőzések korszaka lejárt. Hazánk nem áll egyedül. Hatalmas és ön­zetlen barátra talált a Szovjetunió­ban. 1948. február 18-án Moszk­vában aláírták a szovjet—magyar barátsági együttműködési és köl­csönös segélynyújtási szerződést. Azon a fényképen, amely a tör­ténelmi okmány aláírását örökíti meg. a háttérben ott áll Rákosi elvtárs mellett Sztálin elv társ is... * f Ez az az esztendő, ami­^ kor megszületnek az első magyar sztahanovisták. Mi volt az a lelkes erő. amely eddig isme­retlen hőstetteket szült a munka frontján? Sztálin elvtárs neve. Sztálin elvtais 70-ik születés­napjának tiszteletére munkásosz­tályunk munka versen nyel készült. Az üzemek, a gyárak munkásait az a gondolat hatotta át, hogy nem lehet szebb és méltóbb aján­dék annak számára, aki a munkát tette legfőbb dicsőséggé, mint az. hogy születésnapiára még több szénnel acéllal géppel. a szocia­lizmus építésében elért u.iabb győ­zelemmel ünnepli meg születés­napját. Erről a nagyszerű tettről mondot­ta Rákosi élvtárs: „Csak most. a misága alapjainak lerakását. (Kan 1945. Budapest ostroma ,)t,. A Szovjet Hadsereg kímélni akarta fővárosunkat, annak lakos­ságát. Parlamentert küldött a náci parancsnoksághoz a város átadásá­nak feltételeivel. A fasiszták Stein­metz kapitányt, a szovjet küldöt­tet gáládul meggyilkolták. Ez an.v- nyit jelentett) hogy a Szovjet Had­sereg előrenyomulásának meglas- sítása érdekében fel akarták áldoz­ni a várost. Mi lehetett erre a válasz? A szoyjet nehéztüzérség ágyúit Buda­pestre irányította. És az össztűz megkezdése előtt parancs érkezett Sztálin elvtársiéi: Budapestet nem szabad lerombolni. A parancs nyomán a többezer ágyú a város körül néma maradt.. Ennek a sztálini parancsnak kö­szönhetjük- hogy hazánk fővárosa nem pusztult el és ha sokat is szen­vedett az ostrom alatt, nem annyit, hogy nagyszerű erőfeszítéssel a magyar nép pár éven belül még szebbé ne tegye, mint amilyen volt * D udapesten február 13-án el­hallgattak a fegyverek, a vá­ros felszabadult, de az emberek tíz­ezrei ott álltak kenyér és élelem nélkül. És akkor 250 teherautó, amely addig fegyvert, lőszert szállított, békés szállítóeszközzé vált: búzát, burgonyát, élelmiszert szállított az éhező Budapestnek. Vidéken a szovjet tehervontató traktorok feszültek neki a felszán- tatlan földeknek, hogy legyen ke­nyerünk, legyen erőnk, bizakodá­sunk hozzáfogni az újjáépítéshez, az új élet kialakításához. A trakto­rokat szovjet üzemanyag hajtotta, nem ritkán szovjet katona ült a nyergében. Ezt is Sztálin elvtársnak köszön­hettük; * A párt felhívására a munkás­“ J osztály hősi erőfeszítéssel dolgozott, harcolt azért, hogy újjá­építse a német fasiszták által tönkretett, kirabolt gyárainkat, hogy vasútvonalainkon ismét meg­induljon a forgalom. S akkor újabb segítség érkezett, hogy még gyorsabban gyógyítsuk be a háború ütötte sebeket. Sztálin elvtárs javaslatára a Szovjetunió közölte: egyhanmadával csökkenti jóvátétel! kötelezettségünket; Ez a bejelentés 1946. június 1-én történt. „ Hozzáfogtunk a 3 éves tervhez és most már nemcsak a háború se­beit gyógyítottuk, hanem újat is alkottunk. 1948. június 8-án újabb értesítést kaptunk a szovjet kormánytól: a már leszállított jóvátétel 50 száza­lékát elengedik. Ez ismét újabb bizonyítéka volt Sztálin elvtárs szerető gondosko­dásának. * A munkásosztály a dolgozó pa- rasztsággal szövetségben, — pártjának vezetésével kiadta a jel­szót: nem a tőkéseknek, hanem magunknak építjük az országot! Természetes, hogy ez a jelszó nem tetszett az uraknak, a tőkéseknek, de nem tetszett az imperialisták­nak sem. Hiszen ez annyit jelen­tett,. hogy Magyarország megszűnik a külföldi nagytőke számára sza­bad vadászterület lenni, hogy a külföldi bankok, monopóliumok urainak nem lesz többé beleszólása Magyarország gazdasági és politi­kai életébe. Megindult Magyarország ellen a külföldi kölcsönök ígérgetésének, a sztálini felajánlással vált nálunk is a „becsület és dicsőség ügyévé'1 a munka. S most vált valóra ná­lunk a kantáta szava: Sztálin ne­vével épül a világ!’1 * október 14. Sztálin elv- társ utolsó nyilvános fel­szólalása. A Szovjetunió Kommunista Párt­jának XIX. Kongresszusán Sztá­lin elvtárs többek között arról szólt, hogy a második világhábo­rúig a világ forradalmi és mun­kásmozgalmában a Szovletunió egyedül töltötte be a ..rohambri­gád” feladatát. A második világ­háború után. a népidemokratikus országok létrejöttével, uj roham­brigádok ielentek meg a történe­lemben és ezzel könyebbé vált a Szovjetunió helyzete is. Sztálin elvtársnak ez a megálla­pítása nagy megtiszteltetést ielen- tett számunkra hiszen nagy taní­tónk ezzel azt mondotta: a szoci­alizmusért. a világ előrehaladásá­ért. a békéért folytatott harcnak első vonalában ott küzd a magyar nép is. Ennél pedig szebb és di­csőbb feladat nincsen. Sztálin elvtársnak ez a meg­határozása nemcsak dicsósétwet, hanem felelősséget is ielerit szá­munkra. És a magVar dolgozó nép becsülettel vallatta is ezt a har­cot. ezt a felelősséget. ígérjük, hogy mindig a sztálini úton fogunk jármi Tóth KornéL

Next

/
Oldalképek
Tartalom