Szolnok Megyei Néplap, 1955. december (7. évfolyam, 282-307. szám)

1955-12-20 / 298. szám

1S55 decéiübsr 20. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP A GAZDASÁGOS TERMELÉS FONTOS LÁNCSZEME: A GYÁRTÁSI VESZTESÉGEK CSÖKKENTÉSE A Szolnoki Cukorgyárban A szerencsi, a hatvani és a szol­noki egymást váltogatják az első heiyein az ország cukorgyárai kö­zött folyó versenyben. S hogy a • szolnoki üzem esélyes a győzelem­re, azlt a mennyiségi terv rendsze­res teljesítésén túl a cukor vesz­teségek csökkentése téréin eléírt jó eredményeinek köszönheti: Ez egyben a tervek teljesítésének legfontosabb .tényezője is, hiszen nem mindegy az, hogy a répa cu­kortartalmát hogyan hasznosítják. Érthető, hogy nagy gondot fordíta­nak eure az üzemben s rendszere­sen ellenőrzik alakulását. Mészáros Sándortól, a gyár fő­technológusától érdeklődünk a leg- üriSBefcib eredmények iránt. — Jelenleg 1.14 százaléknál tar­tunk: ennyi a veszteség. Az állás következtéiben a répa minőségének romlásával kell számolni, azonban 1,15 százaléknál akkor sem me­gyünk feljebb — mondja. El kell mondani, hogy a répa cukortartalma átlag 14—14,5%; Ezt a mennyi­séget azonban nem lehet tisztán megkapni, mert a gyártás folyamán különféle veszteségek adódnak, s gyakorlatilag csak megközelítem lehet. A cukorgyár dolgozói azonban mindent elkövetnek, hogy közelebb , kerüljenek hozzá. Nagytömegű gyártásnál ugyanis minden tized­százalék hatalmas mennyiségű cuk­rot jelent. — Az elkerülhetetlen és engedé­lyezett cukorveszteség 1,25 száza­lék — magyarázza Kar László elvtárs, a gyár igazgatója. — Min­den reményünk megvan arra, hogy ennéd 0.1 százalékkal jobb ered­ménnyel végezzünk. Ez körülbelül 26 vagon cukrot jelent s még ennyit a melasz-cukor veszteségének csök­kentése. Forintértékben tehát egy- 11 zed százalék veszteségcsökkentés körülbelül kétmillió hatszázezer forint megtakarítás népgazdasá­gunknak. Hatalmas összeg ez s azt mu­tatja, hogy a Cukorgyár dolgozói nemcsak megértették a Központi Vezetőség határozatát, hanem igye­keznek meg is valósítani. A legfontosabb munka a szette- telő-állomáson folyik. A gyárba be- úsztatott répát hatalmas gépezetek vékony szeletekre vágják, mégpe­dig a technológiai utasítás szerint úgy, hogy 10 dekagram répa — ha a szeletkéket egymásmellé rakják — 23 méter 90 centi hosszúságú legyen. Emellett a piciny csíkoknak háztetőaiakúaknak kell lémniök, hogy a kilúgozás során minél na­gyobb felületen érje őket a víz, minél jobban kivonja belőlük a cukrot. Hogy a szeletelőállomás pontosan be tudja tartani a technológiát, nagyrészt Fogarasi Ignác művezető érdisme. A jó szakember gondossá­gával állította be a berendezést. Az Aprítógépgyár is segítségére volt ebben s vállalta, hogy a szelettár- csákat karusiszelpadon lesímítja. Nagy mufcát végeztek a kilúgozó állomás dolgozói is. Állandóan figyelemmel kísérték a veszteség alakulását — s en nél a munka- folyamatnál nagyjában már eldől, milyen lesz a kihozalal aránya. Ugyanis itt a répa kilép a gyár­tási folyamatból, s csak a cukor- tartalmú víz halad tovább a be- párlóáltamások felé. Kelemen Pál, Polónyi Antal, Fekete János, Oláh Károly, Kiss János, Kálmán Vince a diffúzió eJőmiunkásai nagy szak­értelemmel, szorgalommal irányí­tották ezt a hámot. Persze e téren — bár az ered­mények vitathatátlanok — mindig vannak még tartalékok s a veszte­ségek korlátozásának nincs felső határa. Vannak emberek, akik újabb és újabb megoldásokat ke­resnek — s a technikai fejlődés meg is adja erre a lehetőségeket. Alig ellenőrizhető a veszteségeik mértéke a centrifugál szitáknál, ahol a sűrűre bepárcit cukorléből csa­patják ki a kistályck-at. A techno­lógiai utasítás szerint ugyanis hasz­nálnak ehhez minimális mennyi­ségű vizet is. Előfordult, hogy a megengedettnél jóval töbfo fedő- vizet töltöttek a szitákra, így ugyanis könnyebbé vélt a munka, hamarabb fehéredett a cukor. A veszteség viszont ennek arányéban nőtt, mert a felesleges víz cukrot oldott. Különösen egyes öregebb munkásoknál volt ez szokásos, akik ragaszkodtak a régi, begyökerese­dett módszerekhez: Nagyrészt ezt a hiányosságot kü­szöböli ki Nyári elvtárs újítása Az általa szerkesztett önműködő centrifugál-szita kíméli az emberi erőt s pontos technológia szerint dolgozik. A jövő kampányra pró­baképpen már öt ily«in gépet állí­tanak be s ha beváltja a hozzáfű­zött reményeket, tovább automati­zálják ezt a folyamatot. Az ember­nek csak felügyelni kell a gépre. A veszteségek csökkentéséért folyó harc java ezután következik még. Mintegy 3.000 vagon répa vár még feldolgozásra. Akármilyen jól végezték is el a tá­rolást, a régen felszedett, állott répa cukortartalma nehezen aknáz­ható ki. Minden remény megvan azonban arra, hogy a gyár dolgozói megbirkóznak majd a nehézségek­kel — s ha valami nagyobb üzem­zavar közbe nem jön — megnyerik az országos versenyt, ezzel az él- uzern címet. A dolgozóknak sze­mélyes érdeke is ez. A Miniszter- tanács határozata szerint a veszte­ségek csökkenteséből eredő megta­karítás fele a dolgozókat illeti. S ez azt jelenti, hogy átlag hozzá­vetőlegesen 1000 forint jut egy főre. Palatinos István. Becsülettel teljesitik pártmegbizatásukat a szolnoki DISZ-fiatalok Az MDP Központi Vezetőségé­nek a DISZ munkájáról szóló má­jusi határozata óta szoros kapcso­lat alakult ki Szolnokon is a párt­ós a DISZ alapszervezetek között. Különösen nagy segítséget nyújt a szolnoki DISZ-bizottságnak és az alapszervezeteknek a párt városi végrehajtóbizottsága, amelynek tagjai . rendszeresen foglalkoznak az ifjúság vezetőivel, megbeszélik és segítenek is megoldani a nehe­zebb kérdéseket. Ma már nincs olyan párttitkári értekezlet, ame­lyen ne volna szó a fiatalok és a DISZ munkájáról, valamint az ez­zel kapcsolatos teendőkről. Ezév augusztusában fontos fel­adatot kapott a párttól a szolnoki ifjúság. A pártmegbízatás szerint tovább kell növelni a DISZ-tagok számát a városban és el kell érni, hogy az üzemek fiataljai mind na­gyobb számban vegyenek részt a termelés emeléséért vívott harc­ban. A szolnoki diszisták becsület­tel teljesítik a pártbizottságtól ka­pott megtisztelő feladatokat. Augusztus végén Szolnokon a DISZ-tagok száma még a három és fél ezret sem érte el. Vállalták, hogy az év végéig újabb 1500 fia­tallal erősítik meg a DISZ sorait. A Szolnoki Papírgyárban például az elmúlt néhány hónap alatt a DISZ-tagok száma több mint két­szeresére emelkedett. Mozgalmat indítottak a fiatalok, hogy minden üzem fejezze be tervét december 20-ig. A Tisza Bútorgyár például, ahol igen sok fiatal dolgozik, még a hónap első felében teljesítette egész évi tervét; A véres i párt- és DISZ-bizottság most 15 tagú brigádot alakított, amely megvizsgálja a DISZ mun­káját és a fiatalok problémáit a szolnoki üzemekben, termelőszö­vetkezetekben és az iskolákban. A brigádnak B. Kiss Mátyás, a párt- bizottság első titkára is tagja, lett. Hasonló segítséget nyújtanak a DISZ-nek a szolnoki párt-alapszer- vezetek is. Több üzemben — mint például a Tiszamenti Vegyiművek­ben — vezetőségi üléseken foglal­koznak a DISZ helyzetével. Szá­mos pártalapszervezet kiváló kom­munistákat küldött a fiatalok se­gítségére. A Szolnoki Cukorgyár­ban például 11 fiatal párttag vállalt munkát a DISZ-szervezeíben. cA Jítönlmmhvi ifwf/ja A Szigligeti Színház legközelebbi bemutatója Kálmán Imre nagysikerű ope­rettje, a Montmartrei ibolya (ejtsd: Mommartri ibolya) Párizsba visz el bennünkct^-Egy párizsi művészta­nyán vagyunk, ahol három fiatal tehetséges művész, Raoul, a festő, Florimond, a zeneszerző és Henri, a költő igen szűkös ■ körülmények között él. A háröm vidám cimborá­Elké^zültek az első üvegházak a turkevei Harcos Az elmúlt évben Tünkévé hatá­rában — a Harcos Termelőszövet­kezet földjén — egy fúrás alkal­mával melegvíz tört fel. A lelemé­nyes tsz-tagok nem hagyták ve­szendőbe menni a hőforrás 72 fo­kos gyógyhatású vizét. Ez év tava­szán a forrás közelében gyógyfür­dőt építettek, amelyet már az idei nyáron is többezer ember keresett fel és mintegy 120 000 forint hasz­not hajtott a szövetkezetnek. A termelőszövetkezet tagjai azt javasolták, hogy építsenek üveghá­zakat a kertészetben, amelyeket majd a héwízzel fűtőnek. Az épít­kezés azonban igen lassan haladt, míg végül is leállt. A nyáron új elnököt kapott a Harcos TSZ, K. Nagy Sándort, aki azelőtt a Föld­művelésügyi Minisztérium párt­bizottságának első titkára volt. ö szívügyének tekintette az új üzem- ág kiépítését. A fúrástól .nem mesz- szc víztorony épült, ahonnan a for­róvíz mintegy 5000 méter hosszú vezetéken — 10 hatalmas üveg­házát jár be. Az üvegházik közül négyben a szaporítást végzik. A másik hat háromhajós blokkház­TS2 kertészetében ban pedig az idei télen megkezdik a korai zöldség és főzelékfélék ter­meléséi. Az egyes üvegházak 6 mé­ter szélesek, 30 méter hosszúak és magasságuk meghaladja a két mé­tert. Üvegfelületük összesen mint­egy 200 négyzetméter-. Az építési vállalat már átadta a kertészeknek az első üvegházi­kat. Az egyik bloikkházban hajtat­ják is a karalábét és úgy számít­ják: januárban mát- friss termést vihetnek a piacra. — Ugyanakkor megkezdték a paradicsom és pap- rikapalántáfc termelését is. Az üvegházafcban nevelt tövekről áp­rilis elején paradicsomot és papri­kát is szedhetnek már a kertészek A terv szerint a nagymennyiségű primőr-árut saját gépkocsiján Szol­nokra és Budapestire is szállítja majd a Harcos TSZ. Az üvegházi kertészet, amely Szolnok megye egyik legnagyobb és legkorszerűbb kertészete lész, mintegy 3 millió forintba került. A számítások sze­rint ez a befektetés hat év alatt .megtérül és a terv szerint már. a íövő évi-ben 400 000 forint bevételt hoz a szövetkezetnek. nak azonban a sok koplqlás és nélkülözés sem töri meg mérhetet­len jó kedvét. Ebbe a kompániába toppan be Violetta és szerelmes lesz Raoulba. A festő viszont a szélcsap Ninont szereti. A három művész megmenti a ré­szeges és durva Parigi, Violetta ne­velőapja kezéből a lányt. Violetta ezt az igazán baráti szereteten ala­puló cselekedetet mély ragaszko­dással, ügyes, talpraesett magatar­tással hálálja meg, s mindhárom fiatal művész sorsa jobbra fordul. Méltó társa Violettának Spaghet­ti, a jószívű végrehajtó, akit a mű­vészet pártolása és szeretető a fiúk mellé állít és alcarva akaratlanul maga is segítője lesz a fiataloknak. A tehetséges, de még el nem is­mert örökké derűlátó fiatal mű- "észlelkek kedves és megható tör­ténetét sok-sok humor, vidám je­lenet szövi át, s közben ott csenge­nek. Kálmán Imre örökké szép me­lódiái: a művészhimnusz, Ma éjjel önről álmodtam. Karambolina-Ka- ramboletta és a többi ismert dalok. A darab főszerepeit Olsavszky Éva, Farkas Anni, Varga D. József. Fillár István. Bánáti Sándor. Kom- póthy Gyula és Gelley Koméi látssza. Az előadást Nagy György rendezi. A darabot december 23-án, pénte­ken este 7 órakor mutatja be a színház. 3 Felavatták az új, négytantermes újszászi iskolát Vasárnap délután adta át az uj- szászi dolgozóknak a nagykerti új négytantermes iskolát Hack Márton elvtárs, a Megyei Tanács oktatási osztályának vezetője. Az iskolához két család részére nevelői lakás is épült. Az iskola, a tanítói lakás épí­tése, az iskola berendezése csaknem 600 000 forintba került. Az avatóünnepségen Molnár Já­nos igazgató elmondotta, hogy ezen­túl a nyolc osztályt kényelmesen, meleg, világos, nagy termekben tudja elhelyezni, tehát megköny- nyebbedik a nevelői munka is. Az átadást kultúrműsor követte, majd a szülői munkaközösség va­csorán látta vendégül a megjelen­teket. Két új népi játék bemutatására készül a kisújszállási népi együttes Kisújszállás termelőszövetkezeti város kulturotthenában — az őszi munkák befejezésével — ismét meg­élénkült az élet. Tizenegy szakkör közel négyszáz tagja talált itt ott­hont és a hosszú téli estéken szíve­sen keresik fel a jól fűtött, szépen berendezett,. barátságos szobákat. A gazdaasszony-kör tagjai például he­tenként kétszer is - összegyűlnek: most játékokat és kötött ruhákat készítenek. Úgy tervezik, hogy a közeljövőben kiállítással egybekö­tött vásárt rendeznek majd. A me­zőgazdasági szakkör 25 tagja — tsz- tagok, brigádvezetők, agronómusok — rendszeresein látogatják a város termelőszövetkezeteit és szakmai tanácsokkal segítik őket. Emellett elmélyült kutatómunkát végeznek a talajvizsgáló laboratóriumban, amelyet a gépállomás fiatal főmér­nöke irányít. A híres kisújszállási népi együt­tes a napokban ünnepli megalaku­lásának második évfordulóját. Nem­csak a városban, hanem a környék­beli falvakban — Kenderesen, Kun­csorbán — is gyakorta megfordul­tak. A dolgozó parasztok éppen ezért nagy örömmel fogadták a hírt, hogy az együttes megkezdte két új népi játék tanulását. A két játék anyagát a népi együttes tag­jai — köztük a 80 éves Márta Ká­roly — gyűjtötték össze. Az egyik a „Téli t anyáz ás1’, a másik a „Ri­deg pásztorkodás.1’ Mindkettőt régi kisújszállási táncokból, dalokból és már-már feledésbe merült népszo­kásokból állították össze. Úgy ter­vezik, hogy a télen már meg is tart­ják a bemutatókat. Nagy sikerrel mutatta be a na­pokban Kisújszálláson a kultúrott­hon színjátszó-gárdája Szigligeti ..Cigány’* című színdarabját. A lel­kes színjátszók most a város hat nagy termelőszövetkezetének szín­játszó-csoportjait patronálják. Sőt, ahol szükség van rá, mint például a Petőfi TSZ-ben, oda még szerep­lőket is „adnak kölcsön’*. Meghív­ják majd őket a kulturotthonba egy-egy próbára és tanácsaikkal, javaslataikkal segítik a tsz-ek szín­játszóit. És a szövetkezeti fiatalok szívesen mennek a kulturotthonba. Egyre többen keresik fel az ifjúsági klubot, ahol bőséges szórakozást találnak minden este, BARTÓK — Békebizottságok Kiskönyvtára — Tíz éve elköltözött nagy zeneköl­tőnk, Bartók Béla — a jelenkor klasszikus zeneszerzője: neve ott ragyog Bach, Mozart, Beethoven, Brahms neve mellett. Mint ők a maguk századát, s a maguk Euró­páját, úgy foglalta össze és fejezte ki zenéjében Bartók ezt a száza­dot, amely végsőkig feszült ellen- mcndásaival, útkeresésével, a társa­dalmi, szellemi megújhodás iránt való nagy vágyával ott sűrűsödik a zengora/yersenyefc, vonósnégyesek, a Zene, a Concerto hangjaiban épp­úgy, mint A kékszakállú herceg vá­ra, a Fábólfaragott királyfi vagy a Csodálatos mandarin zenéjében. Bartókról már életében valósá­gos irodalom termett: írók és tüdő­sei': kutatták művészete titkait. E titokzatos, s nem könnyen meghó­dítható művészet hatalmas utat tett meg a kezdeti értetlenségtől mai el­ismertetéséig. Bartókot is sújtotta a, nagy elmék sorsa: talán túlságo­sán előresietett. Amikor 1786 tava­szán bemutatták Becsben Mozart Figaro-ját, József császár egy akkór híres, ma már joggal elfeledett mu­zsikus tekintéllyel beszélgetett a bemutatott zenéről, a felségnek az veit a véleménye, Mozart „hibája, hogy, amint az énekesek sokszor- panaszolták, túlharsogja őket a ma­ga túlságosan telt kíséretével.. .’* Hol van már József császár, hol a derék udvari zenész, s ki érzi „har- sogónak*’ ma már Mozart csodála­tos zenéjét? ... Bartók meg nem ér­tésével is így leszünk. Bartókot, a művészt, tudóst, em­bert igyekszik megmutatná ez a kis könyv, amely a Békebizottságok Kiskönyvtára sorozatban jelent meg. Szeretné még szélesebbre nyitni a függönyt a zene új közönsége előtt, hegy minél több szívet megérint­hessen Bartók Béla költészetének, s igaz emberségének melege. Csobádi Péter Bartók című kis­könyve, a városi, üzemi és községi békebizottságoícnál, valamint a könyvkereskedésekben és hírlap­árusoknál kapható 2 forintos áron. Jól sikere!! a Vas- és Műszaki tokereskeife'ini Vállalat kiállítása Vasárnap délutál? 5 órakor nyi­tották meg a Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat által rendezett kiállítást, a SzoSncki Járműjavító buitunházában. Á bemutatót már az első napon 200—250 dolgozó látogatta meg. A kiállításon megtekintették a magyar ipar legújabb termékeit. Különösen a motorkerékpárok, kerékpárok, rádiók és alumínium-edények kö­töttek le az érdeklődők figyelmét. A látogatókat a Járműjavító né­pi zenekara szórakoztatta. Több elv- társat megkérdeztünk, mi a véle­ményük a kiállításról. Mindannyian őszinte elismeréssel nyilatkoztak a rendezésről és a látottakról. Sok tárgynak már az első napon vevője akadt. Cseh Zoltán, üzemi tudósító. EGO HEGY A Tien-San déli vonulataiban, ahol' a kékvizű Iszkand er-Darja összéömiik a zavaros Jagnobbal, s a két folyó vizéből a dühöngő, mo- rajló, habzó Fan-Darja ered, a Kan- Tag füstölgő espesa emelkedik ma­gasan a zöld hegyek fölé. Már- a régi arab földrajztudósok is említést tettek az Égő hegyről, amely szalmiákot rejt magában. Abban az időben vulkáiíkus erede­tűnek vélték a Kan-Tagot. Az Égő hegy mélyében tomboló tűznek azonban semmi köze sincs a ’szerte- ömlö lávához. A sziklás Kan-Tag hegységben ősidők óta kőszénréte­gek égnek. A szén földalatti égévé ritka je­lenség. A földkéreg tektonikus mozgásakor meleg keletkezik, s ez idézi elő a szónrétegek öngyulladá­sát. Az elmozduló szénrétegek egy­máshoz dörzsölődése következtében jelentősen emelkedik a kőzetek hő­mérséklete. Ha ezeken a helyeken kőszénrétegek vannak jelen és a keletkező repedésekbe levegő jut, a szén meggyullad. A- Kan-Tag hegységben évezre­dek óta tart a földalatti tűz. Több- mi'lió tonna kőszén égett e] Az 1300 méter magas hegy lejtői'úgy néznek ki, mintha vörös téglával lennének kirakva. Ilyen „termé­szetes téglákká” alakultak át a meleg hatására a közönséges ho­mokkő- és palarétegek. A földalatti tűz ma már közel nyomult a Kan-Tag csúcsához. A vékony, vörös téglarétegek kö­zött helyenként ércrétegek sötétle­nek. Áz értékes vasérc, a hematit a vasércek barna lerakódásaiból képződött a szántűz hatására. A hegységben mély krátereket is találunk. A föld alól időnként t mpa morajlás hallatszik. A krá­terek nyílását ilyenkor hamarosan sűrű fehér füst borítja be. A hegységben igen sok a bar­lang. A barlangok falaira és tete­jére sárga kénrétrgek és fehér szaiiniák -süvegek rakodtak le. A barlangok körül heverő kövek olyan melegek, hogy hozzájuk érni lehetetlen. A vadászok a repedé­sekre helyezik edényeiket, s így me’egítik meg ételüket. Sima kö­vekből valóságos tűzhelyeket ké­szítettek. A víz percek alatt felforr ezeken a „tűzhelyeken.“ A kibírhatatlan meleg és a fojtó gázok miatt a repedések körül csak rövid ideig lehet egy helyben tar­tózkodni; A. Salimov.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom