Szolnok Megyei Néplap, 1955. december (7. évfolyam, 282-307. szám)
1955-12-16 / 295. szám
1983. december 16. SZÖLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 DISZ-fiatalok a jászberényi Kossuth TSZ-ben A Jászberényi Kossuth TSZ kertészeti brigádjában 19 DISZ fiatal dolgozik. Minden túlzás nélkül elmondhatjuk, nagy részük van abban, hogy zárszámadáskor egy munkaegység értéke a Kossuth TSZ-ben 32 forint. A fiatalok közül sokan eddig csupán mint családtagok dolgoztak, de a nyáron úgy megszerették a brigádot, a tsz-t, hogy a jövő évben már ők is tsz tagok lesznek. Nem csoda, 4 kertészeti brigádban kitűnő szellem uralkodik. Vidámak, lelkesek, csak úgy ég kezük alatt a munka. Nincs is olyan fiatal, aki legalább 160 munkegysé- get ne szerzett volna ebben az évben, de annál többen vannak, akiké meghaladja a 200-at. Pl.: Nagy Margit 225, Muhari Margit 252, Csáki Erzsébet 282, Fü’öp Rozália 259 munkaegységet gyűjtött. Jó munkájuknak csak egy eredményét említsük: paprikából holdanként 40 q-val teljesítették túl a tervet. Jó munkájuk eredménye nem is maradt el. Munkaegységen felül 22 000 Ft prémiumot kapott a kertészeti brigád. Ebből Mező Mária 710 Ft, Csáki Erzsébet 705 Ft, Fü- löp Rozália 650 Ft jutalomban részesült és ez még nem minden, mert a zöldség után járó prémiumot még csak ezután kapják majd meg. Ezekre a DISZ fiatalokra méltán büszkék lehetünk. Méltó társaik ők az élenjáró ipari munkás DISZ fiataloknak, Képünk a jászberényi Kossuth TSZ DISZ brigádját ábrázolja. A tiszaderzsiek nagy napja Tix egyénile«? gazdálkodó lépett he a termelőszövetkezetekbe a december 6-i községi tanácsülésen Tiszaderzsem, — ebben a háromezer lakosú községben — 40 házon apró kis üvegtáblácsfca van elhelyezve, közel egy év óta. Ezek a táblácskáik azt hirdetik, hogy a háziban tanácstag lakik. A tiszaderzsiek érzik, hogy a tanácstagok szívesen foglalkoznak velük, s ezért, ha bármilyen, a tanáccsal kapcsolatos ügyük van, először nem a vb. elnökhöz, vagy a titkánbaz fordulnak, hanem mindjárt éknannék tanácstagjukhoz, megbeszélik véltük problémájukat. A tanácstag vagy útmutatást ad, vagy személyesen elintézi ügyeiket. A tiszaderzsi tanácsnál kevés az „ügyfél.’* A tiszaderzsiek bíznak tanácstagjaikban. Nemcsak őket keresik fel a választók, ők is gyaíkran roegfcirdul- mafc azok házánál, elbeszélgetnek velük, elmagyarázzák a fennálló rendieteket. Ennék következménye, hőgy az éves adótervet már most 102, a községfejelsztésl hozzájárulást pedig 80 százalékra teljesítették, s a begyűjtésben számos cikkben túlteljesítés mutatkozik. Begyűjtésben a tanácstagok jó példával jártak elől, s ennek eredményeképpen a községben csak tíz hátralékos van. I-éldát mutatnak a tsz fejlesztésében is: a 40 tanácstagból már 25-en tsz tagok! Büszkék ezekre az eredményekre a tiszaderzsiek, de akkor talán még büszkébbek lennének, ha az egész tiszafüredi járásban ilyen eredmények lennének. Ezért határozták el most, hogy átadják munkamódszereiket a többi községnek. A tapasztalatcsere értekezletet december 6-ra tervezték. Ezen a napon kora hajnalban elindultak a járás többi községeinek vb. titkárai, tanácstagjai, hogy megnézzék, miként dolgoznak a tiszaderzsiek. Reggel 8 órakor rövid megbeszélést tartottak. Utána először a tanács végrehajtó bizottságának ügyintézését vizsgálták meg. Példás rendet, szabályos ügykezelést láthattak. Ezután a községi végrehajtó bizottság tartott ülést. Ezen is bebizonyosodott, hogy a vb, tagjai foglalkoznak a községet érintő problémákkal, szívügyüknek tekintik az állampolgári fegyelem betartását. A végrehajtó bizottsági ülés után a járási kereskedelmi és ipari ál- landóbizottség tartotta meg ülését a földművcssaövetkeaet központjában. A járási óM&ndó bizottság tagjai erre a napra jól készültek fel, igyekeztek segítséget nyújtani Ti- szaderzsnipk ahhoz, hogy megjavuljon a dolgozók áxusKátása, s jó tanácsokat adtak a további munkához. Ezután az iskolába látogattak el a tapasztalatcsere értekezlet résztvevői. Itt a községi oktatási állandó bizottság tagjai és közel 50 aktíva gyűlt össze, s állandóbizottsági ülésen vitatták meg az oktatás helyzetét. Este hat órakor került sor a tapasztalatcsere értekezlet utolsó, s egyben legnagyobb eseményére: a közisóg touilturházában tanácsülést tartottak; Első napirendi pontként a termelőszövetkezetek munkáját tárgyalták meg. Sók jó javsalat, tanács vetődött íefl. A tanácsülésre több egyénileg dolgozó parasztot is meghívtak. A hozzászólások végén Kollár József 5 holdas egyénileg dolgozó paraszt felállt, s bsjelen- tette, hogy az Uj Barázda TSZ tagja kíván lenni. Ezután tíz egyénileg gazdálkodó közölte: belép a Szabadság, Uj Barázda TSZ-be, valamint a HajnaUcsillag TSZCS- be. Oláh László, Kollár József, Lénáit László, Balázs Lajos, Ozs- váth Mihály, Hodos Sándor, ifj. Mór! Balázs, M. Kiss János, Kolozsi István és Somodi István, összesen 60 holddal lépett ezen a napon a közös gazdálkodás útjára. A tenmelöszövetkeze teik vezetői is megjelentek. Nagy örömmel üdvözölték az új belépőket, 's megígérték, hogy segítik őket a közös gazdálkodás megismerésben, a termelőszövetkezeti munka megkezdésében. A tanácsülés második napirendi pontja az előző tanácsülésen megbízott tanácstagok jelentése volt, a tanácstagok ' egészévi munkájáról, az állandó bizottságok és a termelőszövetkezetek téli felkészüléséről. Ellőkor adták ét a közisiég legjobb tanácstagjának a versenyzászlót, s a házára illesztendő „legjobb tanácstag“ feliratú üvegtáb- láeskát. A késő esti óráikban ért véglet a tapasztalatcsere értekezhet. A községi vb. titfcárek és más járásokból meghívott elvtársaik azzal az érzéssel távozhattak, hogy sokat tanulták, s -munkájuk megjaivításáhaz sok hasznos tanácsot szereztek. Lelkiismeretlen munka Az itt közölt fényképfelvétel a! Kisújszállási Gépállomás építkezésén készült. Az első kép egy beton- 1 pillért ábrázol távolabbról, a második ugyanazt közelről. Mind a kettő azt bizonyítja, hegy akik a pillért készítették, lelkiismeretlen, hanyag munkát végeztek. A gépállomás építáíezésénél 34 ilyen pillér készült, ebből 19 hasonló az itt láthatóhoz. A második képén egész világosan kitűnik, hogy az oszlopon olyan törések vannak, amelyek teljesen átlátszóak. A hanyag munkáért H. Ferenczi József művezető a felelős, akinek irányításával az ipari tanulók a pilléreket készítették. De nem lehet felmenteni a felelősség alól Geiszt Antal főépítésvezetőt sem, aki elmulasztotta a kellő ellenőrzést és akinél már másodízben fordul elő hasonló eset, valamint Sebestyén Lászlót, a kőműves ipari tanulók mesterét. Az ÉM. Szolnok megyei Építőipai'! Vállalat igen helyesen nem húnyt szemét a lelkiismeretlen munka felett. H. Ferenczi József. művezetőt 6 hónapra fizikai mun- j kassá minősítette vissza. Geiszt Antal írásbeli figyelmeztetést kapott, Sebstyén Lászlót pedig az MTH igazgatója igazgatói megrovásban részesítette. Egyúttal mind a hárman kötelesek az okozott kár egyrészét megtéríteni. A hanyag mimika következményeképpen a gépállomás építkezése eddig mintegy 28 napi késedelmet szenved. Ha az időjárás kedvezőtlen lesz, akkor az építkezést csak a tavasszal lehet befejezni. Egy felejthetetlen este Sirkevén „...mi szép, mi szép, mi szép a mi feladatunk, legyünk büszkék reá, hogy színészek vagyunk. (Petőfi.) A 2 autóbuszmegállótól 10—12 lóból álló kis csoport ballagott a keskeny járdán, hatalmas kofferekkel. A házakból emberek bukkantak elő s leplezetlen érdeklődéssel figyelték, mint éviekéinek át a sáros útkeresztezödéseke n. Aprószemű őszi eső permetezett. — Színészek — mondja egy idősebb csizmás férfi s szemével a sárban évieké lő színészek után vágott — No? — néztek rá többen is. — A vén bakancsost játsszák es- téré. Az öregebbek szemére derűt lopott az emlékezés. — A vén bakancsost? A benfentes férfi még hozzáteszi: — A „Jászai Mari” művészegyüttes. Pestről jöttek. Fejcsáválások, elismerő halogatások szálltak a színészek után Valahogy 0 színészet hőskora jutott az eszembe. Déryné ifiasszony. Szentpéteri úr, Megyeri és Petőfi. Vajon mi indította őket arra. hogy nyakuk közé vegyék az országot, vízben, sárban, nagy fáradság- nak kitéve magukat, játszanak. Nyomukba szegődtem s még az- inon este megértettem, A mint megérkeztek a kulturott- honba, munkához látták. — Egy fa. Nagyszerű. Egy ház. (tjtóvdl, egy kerítés. Bokrot a harmadik felvonáshoz hoztunk. A zongorát tegyük le a színpadról, siessünk, mert azt mondják a turkevai közönség kegyetlenül pontos. — És igényes. Ide nem jó akármi! A színészek meglepetten néztek a hang irányába. Kovács néni ,0 kulturház gondnoka állott az üres nézőtéren, s kritikus szemekkel nézegette a sürgő-forgó színészeket. — Igen — lépett most közelebb egy megnyerő külsejű magas férfi, Nagy Antal, a kulturház igazgatója. — A turkeveiek szeretik a színházat és általában a kultúrát. Néhányan a kultúrotthon aktívái közül is közelebb jöttek. A színészek a dombról beszéltek: — Éppen 100 éve mulatták be először Szigeti József: A vén bakancsos és fia, a huszár c. népszínművet. Nagy szó volt ez a 48-as szabadságharc és a kiegyezés közötti kegyetlen elnyomás korában. Az udvar mindent rossz szemmel nézett, ami magyar. Ennek tiszteletére nyomtatták a plakátot ugyanazzal a szöveggel, mint akkor. A díszlet hamar elkészült, a színészek öltözni mentek. Az öltözőben jókedv uralkodott. Egy idősebb színész régi élményeiről beszélt, egy másik klasszikusból idézett. Felvil- lanyozották voltak, finom izgalom remegett a levegőben. Az egyik színész felment a szín- vadra, a függönyt kissé félrehúzva kikukucskált. — Gyerekek! Már majdnem tele van a nézőtér. Felugrálták, egymás után mentek megnézni a közönséget. — Valóban, mint a gyerekek — gondoltam. De ez meg csak a kezdet volt. Mikor felment a függöny, felzúgott a taps. Megtapsolták a díszletet. Miért? A kultúrotthon aktívái nem tartották titokban, hogy a színészek maguk csinálták a díszleteket. A színészek alig bírtak a jóked- vükkel, boldogságukkal. És az előadás folyamán ez még csak fokozódott. A közönség minden jó ötletet jutalmazott, hol tapssál, hol kacagással, s bizony egy-egy meg- hatóbb jelenetnél előkerültek a zsebkendők is. Egy Petőfi versrészlet jutott az eszembe: „Pártolj, közönség cs majd haladunk, — Mond a színész — és az meg így fele: Haladjatoik, majd aztán pártolunk. S végű] mindkettő elmarad. Mekkorát fordult a világ. Most színész és közönség egymást biztatja. S milyen boldog a közönség, ha látja, hogy a színész nem becsüli le, s tudása legjavát adva igyekszik adni, s milyen hálás a színész, ha látja, szíve gazdag érzésvilágát nem hiába önti ki. Turkevén sokáig fognak emlékezni erre a nagyon lelkes, tehetséges együttesnek, sem szívet, sem ötletet nem nélkülöző, egyenletes, ízlésesen mértéktartó előadására. Dióst Ferenc Mihály bácsija, Göncöl Anikó Ilonja, Lendvai Gyula Fricije, Lengyel András Sugár Lacija, és a többiek is mind olyan alakítások, melyek igen mély benyomást gyakorolták a turkevei közönségre1 HERCZEGH LÁSZLÓ Az ÉM. Szolnok megyei Építőipari Vállalat vezetői igen helyesen tették, hogy szigorúan felelősségre vonták a vétkeseket. Ez az eset szolgáljon tanulságul a hanyagul dolgozó, irányitó vezetők és az olyan igazgatók felé, akik az ilyen esetben nem élnek a törvényadita jogaikkal; A DOLGOZOK BIZALMÁBÓL PATAKI PAULA a Tentiénylorgalml Vállalat gépiróadmi- nisztrátora. Jó munkája elismeréséül a dolguzök a szakszervezeti vezetőségválasztás alkalmával megválasztották az Osztály Bizottság gazdasági íelelőséül MÖZER REZSŐT a Terménylorgaiml Vállalat dolgozói az Osztály Bizottság sportcsoport elnökévé választották a szakszervezeti vezetőség- választó taggyűlésen. Újabb üzemek teljesítették éves tervüket Még két hét van tótra az év végéig s egymásután érkeznek a győzelmi jelentések az éves terv lefejezéséről. Cibakházáról a következő szövegű távirat számol be a nagy eseményről: — Örömmel jelentjük, hogy éves mennyiségi tervünket december 14-én délután 3 órakor — a vállalt határidő előtt teljesítettük. Aláírás: Kenderkikészítő Üzem, Cibakháza, Bánlaki Márton üzemvezető. A tiszaszentimrej malom dolgozóinak levele így szól: — A Tiszaszentimrei Őrlő- és Han- tolómalom dolgozói jelentik: Vállalatunk dolgozói a karcagi malom, illetve a dévaványai hántoló kezdeményezése nyomán csatlakoztak a 20 budapesti üzem felhívásához. Vállalásunkat telejsítettük. örlő- üzemünk éves feladatát december 1-ig már 7 vagonnal túlszárnyalta. Év végéig még 30 vagon gabonát őriünk tervkiszabásunkon felül. A Magyar Államvasutak szolnoki szertárfőnökségének dolgozói ezév júniusában csatlakoztak a 20 budapesti üzem felívásához és felajánlásukat november 30-ra befejezték Vállalták a leterhelési százalék csökkentését, amit 113 százalékra teljesítettek és ezzel 12 884 forini megtakarítást értek el. A módosított árú tonna önköltségét leszorították, az elfekvő anyagokat feltárták, s vállalásuk túlteljesítésével 1305 538 forintot takarítottak meg népgazdaságunknak. Műszaki értekezleteken megtárgyalták a munka helyesebb, gaz- rlrságosabb megszervezését és feljárták a hiányosságokat. A szertár dolgozói további jő műnk jukkái járulnak hozzá a második ötéves terv sikeres beindításához. Pogány László Járdány István pártitkár. szertári ónöl. k Több mint 1.3 millió megtakarítást ért el a Máv szertár