Szolnok Megyei Néplap, 1955. december (7. évfolyam, 282-307. szám)

1955-12-16 / 295. szám

1983. december 16. SZÖLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 DISZ-fiatalok a jászberényi Kossuth TSZ-ben A Jászberényi Kossuth TSZ ker­tészeti brigádjában 19 DISZ fiatal dolgozik. Minden túlzás nélkül el­mondhatjuk, nagy részük van ab­ban, hogy zárszámadáskor egy munkaegység értéke a Kossuth TSZ-ben 32 forint. A fiatalok közül sokan eddig csupán mint családtagok dolgoztak, de a nyáron úgy megszerették a brigádot, a tsz-t, hogy a jövő év­ben már ők is tsz tagok lesznek. Nem csoda, 4 kertészeti brigádban kitűnő szellem uralkodik. Vidá­mak, lelkesek, csak úgy ég kezük alatt a munka. Nincs is olyan fia­tal, aki legalább 160 munkegysé- get ne szerzett volna ebben az év­ben, de annál többen vannak, akiké meghaladja a 200-at. Pl.: Nagy Mar­git 225, Muhari Margit 252, Csáki Erzsébet 282, Fü’öp Rozália 259 munkaegységet gyűjtött. Jó munkájuknak csak egy ered­ményét említsük: paprikából hol­danként 40 q-val teljesítették túl a tervet. Jó munkájuk eredménye nem is maradt el. Munkaegységen felül 22 000 Ft prémiumot kapott a ker­tészeti brigád. Ebből Mező Mária 710 Ft, Csáki Erzsébet 705 Ft, Fü- löp Rozália 650 Ft jutalomban ré­szesült és ez még nem minden, mert a zöldség után járó prémiu­mot még csak ezután kapják majd meg. Ezekre a DISZ fiatalokra méltán büszkék lehetünk. Méltó társaik ők az élenjáró ipari munkás DISZ fiataloknak, Képünk a jászberényi Kossuth TSZ DISZ brigádját ábrázolja. A tiszaderzsiek nagy napja Tix egyénile«? gazdálkodó lépett he a termelőszövetkezetekbe a december 6-i községi tanácsülésen Tiszaderzsem, — ebben a három­ezer lakosú községben — 40 házon apró kis üvegtáblácsfca van elhe­lyezve, közel egy év óta. Ezek a táblácskáik azt hirdetik, hogy a háziban tanácstag lakik. A tiszaderzsiek érzik, hogy a ta­nácstagok szívesen foglalkoznak velük, s ezért, ha bármilyen, a ta­náccsal kapcsolatos ügyük van, először nem a vb. elnökhöz, vagy a titkánbaz fordulnak, ha­nem mindjárt éknannék tanács­tagjukhoz, megbeszélik véltük problémájukat. A tanácstag vagy útmutatást ad, vagy személyesen elintézi ügyeiket. A tiszaderzsi ta­nácsnál kevés az „ügyfél.’* A tisza­derzsiek bíznak tanácstagjaikban. Nemcsak őket keresik fel a vá­lasztók, ők is gyaíkran roegfcirdul- mafc azok házánál, elbeszélgetnek velük, elmagyarázzák a fennálló rendieteket. Ennék következmé­nye, hőgy az éves adótervet már most 102, a községfejelsztésl hozzájáru­lást pedig 80 százalékra telje­sítették, s a begyűjtésben szá­mos cikkben túlteljesítés mu­tatkozik. Begyűjtésben a tanácstagok jó pél­dával jártak elől, s ennek ered­ményeképpen a községben csak tíz hátralékos van. I-éldát mutatnak a tsz fejlesztésében is: a 40 tanács­tagból már 25-en tsz tagok! Büszkék ezekre az eredményekre a tiszaderzsiek, de akkor talán még büszkébbek lennének, ha az egész tiszafüredi járásban ilyen eredmé­nyek lennének. Ezért határozták el most, hogy átadják munkamódsze­reiket a többi községnek. A tapasztalatcsere értekezletet december 6-ra tervezték. Ezen a napon kora hajnalban elindultak a járás többi községeinek vb. titká­rai, tanácstagjai, hogy megnézzék, miként dolgoznak a tiszaderzsiek. Reggel 8 órakor rövid megbeszé­lést tartottak. Utána először a ta­nács végrehajtó bizottságának ügy­intézését vizsgálták meg. Példás rendet, szabályos ügykezelést lát­hattak. Ezután a községi végrehaj­tó bizottság tartott ülést. Ezen is bebizonyosodott, hogy a vb, tagjai foglalkoznak a köz­séget érintő problémákkal, szív­ügyüknek tekintik az állampol­gári fegyelem betartását. A végrehajtó bizottsági ülés után a járási kereskedelmi és ipari ál- landóbizottség tartotta meg ülését a földművcssaövetkeaet központjá­ban. A járási óM&ndó bizottság tag­jai erre a napra jól készültek fel, igyekeztek segítséget nyújtani Ti- szaderzsnipk ahhoz, hogy megjavul­jon a dolgozók áxusKátása, s jó tanácsokat adtak a további mun­kához. Ezután az iskolába látogat­tak el a tapasztalatcsere értekezlet résztvevői. Itt a községi ok­tatási állandó bizottság tagjai és közel 50 aktíva gyűlt össze, s ál­landóbizottsági ülésen vitatták meg az oktatás helyzetét. Este hat órakor került sor a ta­pasztalatcsere értekezlet utolsó, s egyben legnagyobb eseményére: a közisóg touilturházában tanácsülést tartottak; Első napirendi pontként a ter­melőszövetkezetek munkáját tár­gyalták meg. Sók jó javsalat, ta­nács vetődött íefl. A tanácsülésre több egyénileg dolgozó parasztot is meghívtak. A hozzászólások végén Kollár József 5 holdas egyénileg dolgozó paraszt felállt, s bsjelen- tette, hogy az Uj Barázda TSZ tagja kíván lenni. Ezután tíz egyé­nileg gazdálkodó közölte: belép a Szabadság, Uj Barázda TSZ-be, valamint a HajnaUcsillag TSZCS- be. Oláh László, Kollár József, Lé­náit László, Balázs Lajos, Ozs- váth Mihály, Hodos Sándor, ifj. Mór! Balázs, M. Kiss János, Kolozsi István és Somodi Ist­ván, összesen 60 holddal lépett ezen a napon a közös gazdál­kodás útjára. A tenmelöszövetkeze teik vezetői is megjelentek. Nagy örömmel üdvö­zölték az új belépőket, 's megígér­ték, hogy segítik őket a közös gazdálkodás megismerésben, a ter­melőszövetkezeti munka megkez­désében. A tanácsülés második napirendi pontja az előző tanácsülésen meg­bízott tanácstagok jelentése volt, a tanácstagok ' egészévi munkájáról, az állandó bizottságok és a ter­melőszövetkezetek téli felkészülésé­ről. Ellőkor adták ét a közisiég leg­jobb tanácstagjának a verseny­zászlót, s a házára illesztendő „leg­jobb tanácstag“ feliratú üvegtáb- láeskát. A késő esti óráikban ért véglet a tapasztalatcsere értekezhet. A köz­ségi vb. titfcárek és más járásokból meghívott elvtársaik azzal az érzés­sel távozhattak, hogy sokat tanul­ták, s -munkájuk megjaivításáhaz sok hasznos tanácsot szereztek. Lelkiismeretlen munka Az itt közölt fényképfelvétel a! Kisújszállási Gépállomás építkezé­sén készült. Az első kép egy beton- 1 pillért ábrázol távolabbról, a máso­dik ugyanazt közelről. Mind a ket­tő azt bizonyítja, hegy akik a pil­lért készítették, lelkiismeretlen, hanyag munkát végeztek. A gép­állomás építáíezésénél 34 ilyen pil­lér készült, ebből 19 hasonló az itt láthatóhoz. A második képén egész világosan kitűnik, hogy az oszlopon olyan törések vannak, amelyek teljesen átlátszóak. A hanyag munkáért H. Ferenczi József művezető a felelős, akinek irányításával az ipari tanulók a pilléreket készítették. De nem le­het felmenteni a felelősség alól Geiszt Antal főépítésvezetőt sem, aki elmulasztotta a kellő ellenőr­zést és akinél már másodízben for­dul elő hasonló eset, valamint Se­bestyén Lászlót, a kőműves ipari tanulók mesterét. Az ÉM. Szolnok megyei Építő­ipai'! Vállalat igen helyesen nem húnyt szemét a lelkiismeretlen munka felett. H. Ferenczi József. művezetőt 6 hónapra fizikai mun- j kassá minősítette vissza. Geiszt Antal írásbeli figyelmeztetést ka­pott, Sebstyén Lászlót pedig az MTH igazgatója igazgatói megro­vásban részesítette. Egyúttal mind a hárman kötelesek az okozott kár egyrészét megtéríteni. A hanyag mimika következmé­nyeképpen a gépállomás építkezése eddig mintegy 28 napi késedelmet szenved. Ha az időjárás kedvezőt­len lesz, akkor az építkezést csak a tavasszal lehet befejezni. Egy felejthetetlen este Sirkevén „...mi szép, mi szép, mi szép a mi feladatunk, le­gyünk büszkék reá, hogy színészek vagyunk. (Petőfi.) A 2 autóbuszmegállótól 10—12 lóból álló kis csoport balla­gott a keskeny járdán, hatalmas kofferekkel. A házakból emberek bukkantak elő s leplezetlen érdeklődéssel fi­gyelték, mint éviekéinek át a sáros útkeresztezödéseke n. Aprószemű őszi eső permetezett. — Színészek — mondja egy idő­sebb csizmás férfi s szemével a sár­ban évieké lő színészek után vágott — No? — néztek rá többen is. — A vén bakancsost játsszák es- téré. Az öregebbek szemére derűt lo­pott az emlékezés. — A vén bakancsost? A benfentes férfi még hozzáteszi: — A „Jászai Mari” művészegyüt­tes. Pestről jöttek. Fejcsáválások, elismerő haloga­tások szálltak a színészek után Valahogy 0 színészet hőskora ju­tott az eszembe. Déryné ifiasszony. Szentpéteri úr, Megyeri és Petőfi. Vajon mi indította őket arra. hogy nyakuk közé vegyék az orszá­got, vízben, sárban, nagy fáradság- nak kitéve magukat, játszanak. Nyomukba szegődtem s még az- inon este megértettem, A mint megérkeztek a kulturott- honba, munkához látták. — Egy fa. Nagyszerű. Egy ház. (tjtóvdl, egy kerítés. Bokrot a har­madik felvonáshoz hoztunk. A zon­gorát tegyük le a színpadról, sies­sünk, mert azt mondják a turkevai közönség kegyetlenül pontos. — És igényes. Ide nem jó akár­mi! A színészek meglepetten néztek a hang irányába. Kovács néni ,0 kulturház gondnoka állott az üres nézőtéren, s kritikus szemekkel nézegette a sürgő-forgó színészeket. — Igen — lépett most közelebb egy megnyerő külsejű magas férfi, Nagy Antal, a kulturház igazgatója. — A turkeveiek szeretik a színhá­zat és általában a kultúrát. Néhányan a kultúrotthon aktívái közül is közelebb jöttek. A színé­szek a dombról beszéltek: — Éppen 100 éve mulatták be először Szigeti József: A vén ba­kancsos és fia, a huszár c. népszín­művet. Nagy szó volt ez a 48-as szabadságharc és a kiegyezés kö­zötti kegyetlen elnyomás korában. Az udvar mindent rossz szemmel nézett, ami magyar. Ennek tiszte­letére nyomtatták a plakátot ugyanazzal a szöveggel, mint ak­kor. A díszlet hamar elkészült, a szí­nészek öltözni mentek. Az öltöző­ben jókedv uralkodott. Egy idősebb színész régi élményeiről beszélt, egy másik klasszikusból idézett. Felvil- lanyozották voltak, finom izgalom remegett a levegőben. Az egyik színész felment a szín- vadra, a függönyt kissé félrehúzva kikukucskált. — Gyerekek! Már majdnem tele van a nézőtér. Felugrálták, egymás után mentek megnézni a közönséget. — Valóban, mint a gyerekek — gondoltam. De ez meg csak a kez­det volt. Mikor felment a függöny, felzúgott a taps. Megtapsolták a díszletet. Miért? A kultúrotthon aktívái nem tartották titokban, hogy a színészek maguk csinálták a díszleteket. A színészek alig bírtak a jóked- vükkel, boldogságukkal. És az előadás folyamán ez még csak fokozódott. A közönség minden jó ötletet jutalmazott, hol tapssál, hol kacagással, s bizony egy-egy meg- hatóbb jelenetnél előkerültek a zsebkendők is. Egy Petőfi versrészlet jutott az eszembe: „Pártolj, közönség cs majd haladunk, — Mond a színész — és az meg így fele: Haladjatoik, majd aztán pártolunk. S végű] mindkettő elmarad. Mekkorát fordult a világ. Most színész és közönség egymást biztat­ja. S milyen boldog a közönség, ha látja, hogy a színész nem becsüli le, s tudása legjavát adva igyekszik adni, s milyen hálás a színész, ha látja, szíve gazdag érzésvilágát nem hiába önti ki. Turkevén sokáig fognak emlé­kezni erre a nagyon lelkes, tehet­séges együttesnek, sem szívet, sem ötletet nem nélkülöző, egyenletes, ízlésesen mértéktartó előadására. Dióst Ferenc Mihály bácsija, Gön­cöl Anikó Ilonja, Lendvai Gyula Fricije, Lengyel András Sugár La­cija, és a többiek is mind olyan alakítások, melyek igen mély be­nyomást gyakorolták a turkevei közönségre1 HERCZEGH LÁSZLÓ Az ÉM. Szolnok megyei Építő­ipari Vállalat vezetői igen helye­sen tették, hogy szigorúan felelős­ségre vonták a vétkeseket. Ez az eset szolgáljon tanulságul a hanya­gul dolgozó, irányitó vezetők és az olyan igazgatók felé, akik az ilyen esetben nem élnek a törvényadita jogaikkal; A DOLGOZOK BIZALMÁBÓL PATAKI PAULA a Tentiénylorgalml Vállalat gépiróadmi- nisztrátora. Jó munkája elismeréséül a dolguzök a szakszervezeti vezetőségvá­lasztás alkalmával megválasztották az Osztály Bizottság gazdasági íelelőséül MÖZER REZSŐT a Terménylorgaiml Vállalat dolgozói az Osztály Bizottság sportcsoport elnökévé választották a szakszervezeti vezetőség- választó taggyűlésen. Újabb üzemek teljesítették éves tervüket Még két hét van tótra az év végéig s egymásután érkeznek a győzelmi jelentések az éves terv lefejezésé­ről. Cibakházáról a következő szö­vegű távirat számol be a nagy ese­ményről: — Örömmel jelentjük, hogy éves mennyiségi tervünket december 14-én délután 3 órakor — a vállalt határidő előtt teljesítettük. Aláírás: Kenderkikészítő Üzem, Cibakháza, Bánlaki Márton üzemvezető. A tiszaszentimrej malom dolgo­zóinak levele így szól: — A Tiszaszentimrei Őrlő- és Han- tolómalom dolgozói jelentik: Vál­lalatunk dolgozói a karcagi malom, illetve a dévaványai hántoló kez­deményezése nyomán csatlakoztak a 20 budapesti üzem felhívásához. Vállalásunkat telejsítettük. örlő- üzemünk éves feladatát december 1-ig már 7 vagonnal túlszárnyalta. Év végéig még 30 vagon gabonát őriünk tervkiszabásunkon felül. A Magyar Államvasutak szolnoki szertárfőnökségének dolgozói ezév júniusában csatlakoztak a 20 buda­pesti üzem felívásához és felaján­lásukat november 30-ra befejezték Vállalták a leterhelési százalék csökkentését, amit 113 százalékra teljesítettek és ezzel 12 884 forini megtakarítást értek el. A módosí­tott árú tonna önköltségét leszorí­tották, az elfekvő anyagokat feltár­ták, s vállalásuk túlteljesítésével 1305 538 forintot takarítottak meg népgazdaságunknak. Műszaki értekezleteken megtár­gyalták a munka helyesebb, gaz- rlrságosabb megszervezését és fel­járták a hiányosságokat. A szertár dolgozói további jő műnk jukkái járulnak hozzá a má­sodik ötéves terv sikeres beindítá­sához. Pogány László Járdány István pártitkár. szertári ónöl. k Több mint 1.3 millió megtakarítást ért el a Máv szertár

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom