Szolnok Megyei Néplap, 1955. december (7. évfolyam, 282-307. szám)

1955-12-15 / 294. szám

1955 december 15. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP s I termelés műszaki színvonalnak emelése iparunk további fejlődésének fontos feltétele Lapunk tegnapi sziámiéiban az ipari nagyaktívaülés anyagából Kálmán István elvtárs beszámoló­jának egyes részeit ismertettük. Az értekezlet anyagéban nagy teret kapott az újítások kérdése. Kálmán elvtárs e mozgalom helyzetéről a többek között a következőket mon­dotta: — Az újítómozgalom az elmúlt években jelentősen megerő ódött és egyik legeredményesebb mozgal­munkká terebélyesedett. Fejlődéséi azonban még sok bürokratikus akadály, önzés vagy nem egyszer az ellenség tevékenysége gáco'ja. A Központi Vezetőség és a Minisz­tertanács felhívása óta meggyorsul a do’gozék és műszakiak javaslatainak elbírálása és bevezetése. De ezen a területen nincs minden rendben. A napokban például panasszal fordult hozzánk a Kőolajkutató Vállalat egyik dol­gozója és elmondotta, hogy októ­berben beadott javaslatéira még most sem kapott választ. A Mező­túri Téglagyári Egyesülésnél, ahol közel 1000 dolgozó van, a harmadik negyedévben egyetlen újítást sem adtak be s amikor megnézték, mi ennek az oka, kiderült, hogy olyan benyújtott újítások is elfeküdtek, amelyeket még áprilisban adtak be. — Ezek a hibák abból származ­nak, hogy a fentemlített üzemek­ben — de máshol is előfordul, — az alulról jövő kezdeményezéseket, a dolgozók javaslatait a műszakiak nem karolják fel, s szakszerveze­teink, pártszervezeteink nem lép­nek fel e’éggé következetesen a hi­bák felszámolásáért: — A dolgozóknak minden üzem­ben számtalan helyes javaslatuk, elgondolásuk van a munkafolyama­tok megsyarsHÉKpva és tökéletesí­tésére, csak egyedül nem képesek javaslatukat kidolgozni. El kell te­hát érnünk, hogy a műszakiak se­gítsenek javaslataik, elgondolásaik k’doliaczésáihan. Ez n®crvmértékben elő fogja segíteni az újítómozgalom fejlődését. A vita és a felszólalások dön­tően a műszaki fejlesztés, a jövő évi előkészületek és az éves terv befejezése problémái köré cso­portosultak. A technikai előrehaladás majd minden üzemünkben számottevő. Stádinger István elvtárs, a Török­szentmiklósi Mezőgazdasági Gép­gyár igazgatója elmondotta, hogy a kokiliaöntés bevezetésével sikerült csökkenteniök az öntödei selejtet Elősegíti a selejtel’eni harcot a la­boratórium beállítása, a selejtana- lizálás s más egyéb intézkedések. A feladat továbbra tó ez a gép­iparban (különösen a sorozatgyár­tásnál) : a maximális szerszámozás, készülékezés, egyszerű célgépek szerkesztése és beállítása. E téren követendő példa a Mezőgazdasági Gépgyár egyik technikusának kon­strukciója. Olyan egyszerű célgépet készített, amely egyetlen másod­perc alatt 60 lukat vág ki. Másik jelentős feladat a túlméretezések megszüntetése, s e téren a régi hibák kiküszöbölése. Sok esetben ugyanis a gépek szerkesztésénél műszaki becsléssel állapították meg az alkalmazott méreteket s ez a gépek súlyénak növe'éséhrz veze­tett. A súlyt a biztonság figyelem- bevételével — a kedvező arányokig csökkenteni lehet. Nem kevésbé jelentős az új fejlettebb gyártási eljárások bevezetése és ezek elteriesztése az ipáiban. A Jászberényi Fémnyomó- és Lemezárugyár igazgatója, jelen­tős kezdeményezésekről számólt be. Többek között ebben az üzemben eredményesen alkalmazzák az úgy­nevezett felrakásos hegesztést amely nagy anyagmegtakurítással jár. Az önköltség csökkentését, a jobb ellátást biztosítja a háziöntöde megépítése. A gyárban további mo­dern eljárások bevezetésére készül­nek s ezek már elősegítik a jövő­évi feladatok megvalósítását. Fej­lesztési terveiben szerepel az alu­míniumedények eloxálása (színezé­se), az infravörös sugarak szárítás­ra való felhasználása, az edények­nél a műanyag-fülekre való áttérés. A jövő évre való fe'készülésnek legfontosabb előfeltétele az ezévi tervek időben, minden részletében való teljesítése. A lemaradó üze­meknek ezért most elsőrendű kö­telessége, hogy hamarosan pótolják adósságukat. Az Aprítógépgyár is ezek közé az üzemeik közé tartó zik. Gróf elvtárs, az üzem igazga tója elmondotta, hogy kfo. 8 száza- ékes elmaradásuk van, melyet csak úgy tudnak pótolni az év végére ha decemberben legalább 185 szá- za'ek’-a telies'tiik tervüket. Erre minden remény megvan, mert az első dekádban több, mint 300 százalékos tervteljesítést értek el s a 12-én megindult becsületmű­szak •— mely máris a dolgozók tömegeit mozgatta meg — nagy lendítőerő lesz az éves terv telje­sítéséért vívott harcban. Deli elv­társ, a jászberényi városi párt- bizottság küldötte felhívta a figyel­me arra, hogy az ütemesség betar­tása nagy gépgyárainkban olyan prcb’éma, melynek megoldásához fokozott segítséget kell adná a pártszervezeteknek, szakszerveze­teknek. A hóvégi hajrá kiküszöbö­lésével egy sor nehézségnek elejét lehet venni. A terv teljesítése az emberektől, a káderektől függ s sók szó esett síről a vitán. A felszólaló munká­sok elmondották, hogy a káder- képzés, a do’gozök szakmai szín­vonala sókat javult, ez azonban még nem elégséges. A fiatal tech­nikusok egy része a fehér köppenyt többre bec'üli, mint a munkaruhát, s vonakodnak megismerkedni a gyakorlati, termelő munkával. Ugyanakkor igaz az is, hogy sok helyen bizalmatlanok a fiatal ká­derekkel, nem fogadják őket meg- fele'öen. Egyes ipari tanulók visel­kedése ellen is kifogása Van az idős munkásoknak. Nem hallgatják meg jótanácsaikat, tiszteletlenül vi­selkednek. A szalmái továbbképzés áltáléiban nem kielégítő s kü’önö- sen a színvonal alacsony. Csömör János elvtárs, a Járműjavító dol­gozója elmondotta, hogy a lakatos szakmában készült letenni a tech­nikai minimum-vizsgát. Azonban az asztalosok vizsgabizottsága elé keveredett s annak ellenére, hogy sosem vólt famunkás, meg tudó* felelmi a kívánt kérdésekre. Kis hijján lakatos létére majdnem asz­talos szakmában érte el a szakmai minimumot. Nem keli bővebben magyarázni, hogy az ilyen a'a- csonyszánvonalú szakmai képzés nem vonzza a komoly szakmunká­sokat. Még sók felszólalás után eredmé­nyes munkát végezve ért véget az értekezlet. Megyénk életéből Nagy sikere van a mozgó áruháznak Megyénk dolgozó parasztsága mindenütt nagy örömmel fogadja a mozgóáruhrzat. Az utóbbi napok­ban Nagyiváncn, Tiszaderzsen és Túzaörsón jártunk. Mind a három községben igen nagy volt az érdi-fcődés és szép forgalmat bonyöltíottunk le. Tisza­derzsen reggel 8-tól délután 2-ig 13 900 forint értékű árut adtunk el. Amikor megérkeztünk Tiszaörs- re, ti prec alatt annyi volt a vevő, hogy még ebédelni sem értünk rá Itt Pap Józsefné 31 méter színes ágynemű-vásznat vásáréit azzal a megjegyzé sei, hogy nagyon örül a mozgóáruháznak, mert ha nem jött volna, akkor Tiszafüredre kellett volna menni bevásárolnia. Minden helyen, ahol megfordu­lunk, örömmel fogadnak bennün­ket és megkérdezik: mikor jövünk megint? Legtöbb dolgozó meg van elégdeve a kiszolgálással. Piros Jenő, a roozgóáruház vezetője. Sikeres szabás-varrás tanfolyam Kengye en Kengyelen november 1-én sza­bás-varrás tanfolyam indult a kul- turházban. Előbb egy, majd két tanfolyam lett belőle és ma már negyvinkilenc asszony vesz részt a tanulásban. A szép eredményben nagy része van Horváth Jenönének, a tanfo­lyam vezetőjének: „Ifjúsági Kulturális Hét“ Jászberényben A jászberényi kultúrotthon ren­dezésében a járási és a városi DISZ bizottsággal karöltve városunkban Ifjúsági Kulturális Hét folyik, amely decmeber 18-ig tart, A mű­soron előadások, munkás-paraszt DISZ fiatalok klub-estje, színielő- adés és ifjúsági bál szelepei. Elő­adást tartunk az olimpiai játékok történetéről és a magyar aHmpifco* nőkről, Liszt Ferenc életéről és művészetéről hanglemezekkel és József Attila költészetéről. A ,,Dé- ryné Színjátszó Együttes“ bemu­tatja Móricz Zsigmomd: „Nem él­hetek muzsikaszó nélkül“ című színművét. A hetet vasárnap este ifjúsági bállal zárjuk be. Szívós József, Jászberény, Jászapáti jövűévi terveiből A jászapáti községi tanács elké­szítette a község 1956. évi fejlesz­tési tervét. Eszerint a következő esztendőiben a Dózsa-út s mintegy 2200 négyzetméter járda építése szerspel, amelyből 1400 négyzetmé­ter a vasútállomás felé vezető út­vonalra esik. A vízellátás fejleszté­sének terve szerint a csőhálózatot 3000 méterrel bővítik. A községben 1956-ban négy pe­dagógus-lakás, egy 120 férőhelyes óvoda és a központi orvosi rendelő épül. A jászapátiak egész biztosan az egyik legnagyobb beruházásnak örülnek majd legjobban: a mozi építésének. Ezenkívül könyvtár is épül 40 személyes olvasóteremmel. Milyen tervek vannak még? A meglévő parkban gyermekjátszóte­ret létesítünk felszereléssel. 600 négyzetméteres kulturparkot ho­zunk létre s emeleltt még 3000 négyzetmétert parkosítunk a köz­ségben. 1956-ban állami kö csönböl 30, OTP kölcsönből szintén 30 la­kóház épül. Jakusovszki Lajos, Jászapáti. Kulfurbózat és üzemi étkezdét avatnak a Karcag—Tila'nnsi Állami Gazdaság dolgozói A Karcag-Tilalmasd Állami Gaz­daság dolgozói december 17-én vasárnap este avatják fel új kiül- turházukat és üzemi étkezdéjüket. Az avató esten kultúrműsor, tár- sasvacsora, utána pedig bál lesz. Jó munkál végző, üzemanyaggal lakarékoskodó traktorosok BELFÖLDI HÍREK Az idén igen nagy sikere volt az országos mezőgazdasági kiáUítás- sal kapcsolatban meghirdetett or­szágos borversenynek. Bár a ter­melők későn értesültek a verseny­ről és az elmúlt évben a termés is gyenge volt, mégis csaknem száz­ötvenen indultak a versenyen. Jö­vőre minden bizonnyal többen ne­veznek be, mert az idén jó volt a termés és a versenyre kellőképpen fel is lehet készülni. Ezért az orszá­gos borverseny elődöntőjeként jö­vőre a bortermelő vidékeken me­gyei versenyeket tartanak és ezek helyezettjei vesznek részt az orszá­gos versenyen; ■c Az Iparterv fotólaboratóriumá­ban az idén öt szakmai ismeretter­jesztő keskenyfilm készült, ame­lyekből három az ipari építkezése­ket, két film pedig a kísérleti lakó­házak építését, új építőanyagok kí­sérleteit mutatja be.- * A karácsonyi postaforgalom za­vartalan lebcnyo’ítása érdekében az e havi nyugdíjak kifizetését már december 16-án megkezdik. A Felsöjászsági Állami Gazda­ságban kivétel nélkül minden trak- ‘ toros versenyben van. Ezideig há­rom elvtárs élt el kimagasló telje­sítményt, köztük Rendes László, az „Állami Gazdaságok Kiváló Dolgo­zója” jelvény tulajdonosa, akinek évi egyéni vállalása Lanz-Bulldog traktorára 900 normálhold, eddigi teljesítménye pedig 1021,32 nor­málhold, azaz 113,5 százalék. Ezév- ben 3388 kg üzemanyagot takarított meg. Üzemanyagmegtakarításért az uitolsó hárem hónapra 424,52 forint jutalmat kapott. Sárközi András Zetor traktorá­val 1067 normálhold egyéni válla- 'ást tett. Ezt 1033,4 normálholdra már teljesítette. Ezévben 3369 kg üzemanyagot takarított meg, üzem­anyag megtakarításért 570,28 Ft ju­talmat kapott. A FÁJÓKRÓL IRTA; M* NYKSZTRUH, A BIOLÓGIAI TUDOMÁNYOK KANDIDÁTUSA (Folytatás.) Kétségtelen, hogy az emberi fajok egységeseit külalak és a test belső felépítése tekintetében. Ezt már Charles Darwin, a XIX. szá­zad naigy angol biológusa is bebi­zonyította. Ö azt is megállapította, hogy valamennyi emberi faj erősen egyezik szellemi képesség terén. Darwinnak ezt a következtetését meggyőzően támasztotta alá N. N. Miltluho-Maklaj orosz antropológus és földrajztudós kutatása is. Mik- luho-Maklaj hosszú éveket töltött Uj-Guruéiban, ahol a pápuák éle­tét tanulmányozta. Az arasz tudós bebizonyította, hogy a pápuák tel­jes mértékben képssek kulturális fejlődésre és hogy ugyano'yan szel­lemi képességekkel rendelkeznek, mint bármely nép. A tudomány bebizonyította, hogy valamennyi faj biológiailag egyen­értékű. A különböző fajok képvise­lői között nem létezik semmilyen különb-ég sem az agy felépítése, s^-Ti pedig a vér-összetétel tekinte­tében. Ugyanígy valamennyi faj képviselőiének keze alkalmas bár­mi'ven munka elvégzésére. A fajok biológiai egyenértékűsé­géről szó’ó vitathatat’an tudomá­nyos adatok ellenére a kapitalista országokban még mindig vannak o’van — tisztes-ég ne essék — tu­dósok. akik azt bizonygatják, hogy léteznek ..felsobbra-dfl“ és „al­sóbbrendű“ falók, ök a fehér fajt tnagasrendűnek tartják, olyannak, atne'v uralkodásra hivatott, a fe-, ketét és a sárgát pedig alsóbbren­dűnek, „nem teljes értékűnek", amelynek az a rendeltetése, hogy mindörökre alárendeltje legyen a fehér uraiknak. Ez az embergyű­lölő „tanítás“ a fajelmélet. A faj­elméletnek az a célja, hogy iga­zolja a gyarmati és a függő népek kirablását és elnyomását, továbbá az, hoigy széthúzást idézzen elő a munkásosztály soraiban, s így gyengítse. Ugyanezt a célt szol­gálják azok a vallásos meséik, ame­lyek azt hirdetik, hogy a fajok a legendabeli Nőé fiaitól származ­nak, azoktól a népektől, amelyeket az „isten kiválasztott’1 „az isten­nek nem tetsző“ népek feletti ural­kodásra, stb. Mindezeknek a fajelméleti és val'ásos ltgendáknak semmi közük az igazi tudományhoz. A marxiz- mus-leninizmus azt tanítja — s a Szovjetunió és a népi demokratikus országok valósága világosan bizo­nyítja — hogy valamennyi fajhoz tartozó népek egyformán képesek anyagi és szellemi erejük felvirá­gozta tásár? Ismeretes, hogy Kína ötezer éves kultúrája múlhatatlan szel­lemi értékekkel ajándékozta meg a világot, a szépiroda'om és a kép­zőművészet remekeit adta az em­beriségeik. A kínai kultúrának köszönhetjük a papírt, a selymet, a teát, a porcelánt, a puskaport és a találmányok esész tömegét. Az ostoba gyarmatosítók egy eg»sz év­századon keresztül gyötörték Kí­nét, s ké'zrégespn' rs'wisik mami­kat „felsőbb) pndű" fajnak, a kul­túra hordozóinak. De ez az óriás nép lerázta magáról a kizsákmá­nyolok jármát, a hazaiakét és a teng éren tű 1 iákét egyaránt. Békés családként élnek a kínai állam nemzetiségei, tovább fejlesztik nagyszerű kultúrájukat és tudomá­nyukat. A Szovjetunióban, ahol vala­mennyi faj és nemzet testvériségé­nek és kölcsönös megértésének az ideológiája az uralkodó, százötven nemzetiséget képviselő fehér és sárga fajok élnek egymással báké' ben. A Szovjetunióban áthághatat­lan törvény az áilampó górok egyenjogúság nemzetiségre és fajra való tekintet nélkül, egyaránt te­vékenykedhetnek a gazdasági,' ál­lami, kulturális és társadalom­politikai életben. A kommunista párt bölcs lenini nemzeti politikája a Szovjetuniót 'benépesítő vala­mennyi nép eddig soha nem látott virágzását eredményezte. A Szov jetunió valamennyi nemzetisége hozzájárul a szocialista gazdaság és kultúra továbbfejlesztéséhez. A kiváló szovjet tudósak és írók, újí­tók és államférfiak között megta lálhatiuk va^mennyi faj, az egész szovjet nép ké.pvise'ői't. A Szovtetunló, Kína és a népi demokratikus országok kultúrája fejlődésének nagyszerű példája vi­lágosan bizonyítia, hogy a haladé társadalmi rend b'láthatatlan táv­latokat nyit meg va1 amennyi fai képességeinek kibontakoztatása előtt: (Vége..) Fózer Sándor Lanz 17-es trakto­rával 860 normálhold egyéni vál­lalást tett. Vállalását eddig 95 szá­zalékra teljesítette. Ezévben 2989 kg üzemanyagot takarított meg; Az utolsó 3 hónapban 507,52 forint üzemanyagmegtakarítási prémiu­mot kapott. Különösen jellemző a három elv» társra a gép szeretete. Sose indul­nak el úgy, hogy gépükön még a legkisebb hiba is lenne. Traktoraik mindig tiszták. Versenyeredmény még a Tisza­füred—Kocsi Állami Gazdaságból érkezett, amely szerint Deli György 1955. augusztus 20-tól december 10-ig 793,8 normálholdat szántott fel. Adám József pedig ugyanezen idő alatt 854,6 normálholdat szán­tott. A riss és as aprómagvak csépléséről se feledhessünk el November 30-án az aprómagcsép- lés végső határideje is lejár*. A Mezőgazdasági Igazgatóság figye­lembe véve az esőzések okozta munkatorlódást, december 10-ig meghosszabbította a határidőt. Számos gépállomáson azonban ezt a módosított határidőt sem tar­tották meg, s a gépállomási igazga­tók, főmezőgazdászok legutóbbi je­lentése szerint Turkevén 159, Kar­cagon 70. Mezőtúron 58 kát. hold- nyi aprómagtermés csépeletlen. Hasonló elmaradás tapasztalható a rizscséplésben is. Karcagon 1500. Turkevén 971, Kunhegyesen 200 kát. hold rizst még nem csépeltek el. A Mezőgazdasági Igazgatóság a határidő meghosszabbítással egy- időben azt is közölte a gépállomá­sok vezetőivel: ha az aprómagcsép- lést december 10-ig nem fejezik be, elesnek a túlteljesítési jutalom­tól. Ha a Mezőgazdasági Igazgató­ság következetes lesz kiadott ren­delkezéséhez, az aprómagcsépléssel elmaradt gépállomások vezetői pré­mium helyett fegyelmit kapnak: Az állatállomány takarmányalap- jának biztosítása, a lucerna és vö­röshere termelés égető kérdés, s az aprómagcséplés elmulasztásával az állattenyésztés fejlesztését akadá­lyozzák a gépállomások vezetői; Egy fiatal tsz-tag levele Tizennégy éves ko­rom óta vagyok tsz-tag. Jelenleg a vezsenyi Ti- szakanyar Termelőszö­vetkezetben dolgozom. Csak annyit mondha­tok, nagyon megkedvel­tem a termelőszövetke­zetet. Igyekeztem minden munkában helytállni s így fiatal korom elle­nére is elismertlek, iskolás leánytestvére- egyenrangú dolgozónak met úgy el tudom látni, tekintenek a többiek, hogy nem szenvednek Ezévben előlegként 19 semmiben hiányt, mázsa búzát és több Továbbra is igyekr mint 2 mázsa árpát szem munkámmal hoz- kaptam, s a zárszám- záiárulni szövetkeze- adáskor még gyarapo- tünk erősítéséhez, dik jövedelmem. Meg MmjTV vagyok elégedve kere- TOTH MIHÁLY setémmel, hiszen mun- Tiszakanyar TSZ kaképtelen szüléimét, Vezseny Tölgyfazuzmói, fekete nyárfa rügvet gyűjtenek a földművesszövetkezetek A tölgyfazuzmő erdős vidéken ta­lálható a fák kérgein. Az agancs- szerűen elágazó szürkés- fehér szí­nű zuzmóért a földművesszövetke­zetek kilónkint kettő forint húsz fillért fizetnek. A zuzmó illatsze­rek slanenvasa. A fekete nyárfa rügyeit a koz­metikai ipar has/nália fel. Ezt leg* inkább a téli hónapokban lehet gyűjteni, főleg ott, ahol nyárfadőn- tések vannak. Nyers állapotban két forintot fizetnek kiló iáért a föld­művesszövetkezetek. Főleg Bácsi Totoa Komárom megyében találna- tó. ÜVITD.

Next

/
Oldalképek
Tartalom