Szolnok Megyei Néplap, 1955. december (7. évfolyam, 282-307. szám)
1955-12-02 / 283. szám
Stolnokmegyd NÉPLAP MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VII. évfolyam 283 szám Ä dolgozók rendszeres oktatása, az állandó ellenőrzés tovább csökkentheti az üzemi biteseteket HA VÉGIGNÉZÜNK a Járműjavító műhelyeiben, feltűnnek a figyelmeztető feliratok: „Társadalmi rendünkben legfőbb érték az ember” i— „Baleset ellen védekezz’* — „Vigyázz, baleset veszélyes üzemrész“ <—• „A daru alatt tartózkodni veszélyes” stb. Ezek mind arra intenek bennünket, hogy ügyeljünk magunk és dolgozótársaink testi épségére. Üzemünk vezetősége is komolyan foglalkozik a balesetek megelőzésével. Pl. új dolgozó nem léphet addig munkába, míg elméleti és gyakorlati oktatást nem kap s nincs tisztában azzal, hogy hogyan védekezzék. Gépet is csak akkor szabad üzembethelyeani, ha munkavédelmi szempontból tökéletesen megfelelő. EZEK az intézkedések önmagukban még nem oldják meg a munkásvédelem problémáit. Elég a nemtörődömség, a közömbösség — s máris megsérült a dolgozó. Sokan nem gondolnak arra, hogy ha vigyázatlanságuk miatt kiesnek a munkából elsősorban saját maguknak és családjuknak ártanak, mert a táppénz kevesebb, mint a kereset. E- mellett persze gátolják az üzem munkáját is, mert minden kézre szükség van a terv teljesítéséhez. Persze nemcsak a vigyázatlanság okozhat sérülést. A műszaki vezetésnek gondoskodni kell minden munkás épségéről. A legtöbb helyen pl. rossz, kiroesdásodott szerszámokkal keil dolgoznunk, Ez bizony köny- nyen okozhat bajt. Vajon a műszakiak megtartják-e hetenként a szer- számvizsgát és a vizsgálat eredményét beírják-e a brigádok erre a célra felfektetett könyvébe? Aligha, vagy igen hiányosan! Vajon a munkás maga írja-e alá a „baleseti könyvbsn**, hogy a kötelező védelmi oktatáson megjelent — vagy más helyette? Sajnos, így is van. S ha a művezetők hanyagul kezelik ezt a kérdést, a következmény az lesz, hegy az esetleges balesetekért saját maguknak kéül a felelősséget vállalni. Ha megtörtént a baj, akkor már késő a bánat, NAGYOBB FEGYELMET várunk a vidékről bejáró dolgozóktól, ök gyakran vonakodnak megjelenni a balesetvédelmi oktatáson s azzal érvelve, hogy indul a vonat — elmennek. Ez nem lehet mentőkörülmény. Egyszer egy hónapban a vidéki dolgozóknak is meg kell jelenniük. — ez elsősorban saját érdekük. Helyesen cselekszik Tóvízi László főművezető, amikor ilyen esetekben erélyesen megköveteli, ja rendet s nem ismer kibúvót. A KÉPZETT dolgozó figyelmét kevésbé kerüli el a balesetveszély, így pl. a levegőszerszámok gondatlan kezelése. A széjjel repülő vágó, fejező, vagy lyukasztó könnyen okozhat komoly sérülést. Munka közben ébernek kell lenni s a lég- szerszámot akár betéttel, akár betét nélkül hagyjuk, nem lehet levegőnyomás alatt hagyni. Nagyobb gondot kell fordítani a közlekedési utak szabadonhagyására, a fiatal dolgozók oktalan pajkosságára. vicces incseiked^sére, melynek az üzemben nincs helye és komoly következményei lehetnek. Itt kell megemlíteni azt, hogy a fiatal munkásoktól több fegyelmet várunk s különösen az ő figyelmükbe ajánljuk az oktatást. Részben azért is, mert még az előforduló sérülések nagyrésze a fiatalokkal történik meg. Csömör János Ara 50 fillér 1955 december 2.. péntek MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Egy névtelen levél és tanulságai (2. old.) Kígyók melengetése (2. old.) Emlékeim Dnyepropetrovszkból (3. old.)) Megjelent a Jászkunság legújabb száma (4. old.) AZ ÉVES TERV TELJESÍTÉSÉÉRT Az év utolsó hónapjába lépve még fokozódott a munka irama a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyárban. Az üzemi hangszórók jutalomlemezeket küldenek a legjobb munkásoknak s a sok jó eredményt elérők közül nehéz kiválogatni a legjobbakat. A gyártószalagokon épp olyan jól megy a munka, mint az előkészítő műhelyekben s a szervezettség is kielégítő. Az igyekezet ellenére sincs roham. Erre persze ok sincs. Ebben a gyárban az éves tervtől — már csak mint a múltról beszélhetnek Október 27-én 1955. évre kiszabott feladatainak minden pontját teljesítette a gyár — tervkötelezettségének eleget tett Van azonban más ösztönzőerő. újabb cél — aminek elérése ugyancsak megfeszített munkát követel. Az éves terv befejezésekor ugyanis a pártszervezet kezdeményezésére felülvizsgálták az éves vállalásokat s arra az elhatározásra jutottak, hogy jóval többet tudnak tenni évvégéig, nagyobb mennyiségű mező- gazdasági gépet adhatnak terven felül, mint az év elején gondolták. Pótfelajánlásokat tettek ezért a műhelyek, elhatározták, hogy december 31-ig a többek között még 400 darab hordozott kul- tivátort, 100 darab Mo 4. morzso- lót és 2500 darab szekrényes mor- zsolót készítenek el kiszabásukon felül. Ezen belül az exporttervet 145 százalékra teljesítik. Két hónapja keményen dolgoznak az újabb célok mielőbbi megvalósulásáért s az eredmény nem is maradt el. Szerdáig a 400 darab kultlvátorból elkészült a 264 darab. Ezzel együtt az eredeti éves tervhez képest már 637 darabbal gyártottak többet a korszerű mezőgazdasági gépből. Az ígért 100 darab M0 4. mor- zsolóból szerdáig 73-at jelenítettek készre. — Ezen a gyártószalagon egyébként a legnagyobb az igyek- vés. Amellett, hogy becsülettel teljesítik vállalásukat, Kovács Dezső művezető és csoportjának tagjai új munkához is fogtak. A morzsoiók- kal párhuzamosan toklászolókat gyártanak. Ebből a gépből 1949-ben gyártottak mér — most azonban újra elővették, az átállás ellenére 13 darabot elkészítettek már s valószínű, rövidesen végeznek a 30 darabos szériával. Dicséret illeti a szekrényes morzsoló gyártószalag dolgozóit is. Az ígért 2500 darab gépből 1501 már kész s ehhez jött még a hónap utolsó napjaiban kb. 100—110 darab. Az eredmények kialakításéiban komoly szerepe volt a párosversenynek, mely november 7-e után sem hagyott alább. Komoly javulást hozott ez pl. a forgácsolóban, az öntödében. Néhány hónapja még különösen az öntödére volt ok a panaszra. Tervét nem teljesítette s a selejt is .20 százalék körül járt. Novemberi eredményei alapián azonban az öntöde js a jó műhelyek közé számít. Tervét az előzetes számításek szerint 10 százalékkal túlszárnyalja. A selejtarány is jóval csökken s valószínű, eléri a „megengedett“ szintet. A gépgyár dolgozói az utolsó hónap sikereivel igyekeznek visszaszerezni az élüzem címet s ha a gazdasági mutatóik is megfelelnek a követelményeknek, valószínű, sikerül is ez, A jövő évi jő kukorica és cukorrépa termés alapja a mélyszántás Az abádszalóki Lenin TSZ-ben 16 kát. hold földről ezévben 4000 mázsa cukorrépát takarítottak be. Ez megfelel több mint 260 mázsás termésátlagnak. A szép termés is nagyszerűen igazolja a szövetkezeti gazdálkodás fölényét. Megyénk más községeiben. így a rákóczifalvi Béke TSZ-ben is túlszárnyalták a tervezett termésátlagokat. 26 hold földön 4669 mázsa cukorrépát termeitek. A törökszentmiklósi Petőfi TSZ-ben 175,4, a tiszaföldvári Szabad Nép TSZ-ben 152 mázsa volt a cukorrépa átlagtermése. A magasabb terméssel vele jár a magasabb jövedelem. A termelő- szövetkezetek tagjai, az egyénileg dolgozó parasztok a terven felül termelt cukorrépáért az átvételi áron kívül nagyóbbösszegű prémiumhoz is jutnak. A rákőczifalvi Béke TSZ-ben 103 530 forintot tett ki a prémium összege, s ebből egy-egy tsz-tag munkájához mérten 2500—3200 forintot kap. Jól járt a termelő, jól járt egész népgazdaságunk, hiszen a több cukorrépából nagyobb mennyiségű cukrot tudtak feldolgozni gyáraink. Mindezt a jó agrotechnikai feltételek biztosítása,' elsősorban az Ő6zi mélyszántás és trágyázás tette lehetővé. Hasonló a helyzet legfontosabb takarmánynövényünknél, a kukoricánál, valamint a többi 'tavaszi vetésű kapásnövényeinfcnél is. Az őszi mélyszántás elhanyagolása éppen ezért rendkívül súlyos kárt okoz. Gépállomásaink vezetőinek tehát arra kellene törekedniük, hogy az idén sehol sem maradjon szárítatlan föld és a tavaszi ta- lajmunkatervük teljesítését ne az őszről elmaradt mélyszántás tavaszival való pótlásával igyekezzenek megoldani, hanem egyéb munka lehetőségek biztosításával. Mégis mi a tapasz- tálat? A Mezőgazdasági Igazgatósághoz érkezett távirati jelentések szerint a Szolnoki Gépállomásnak még 3 ezer kát. holdon kell mélyszántást végeznie, ezenkívül mintegy 1000 hold rizstelep is fel szántásra vár. A Tiszafüredi Gépállomás körzetében a rizstelepekkel együtt 2000 kát. hold mélyszántás hiányzik. S hogy egyes helyeken milyen felelőtlenül gondolkoznak e mélyszántási tervek teljesítéséről, arra jellemző L'skrinszki Ferenc szeievényi levelezőnk írása: „December elején járunk — írja Lelcrinszki Ferenc — és nemsokára várhatjuk, hogy kifagy a földből az eke. Eddig még csak megértettem, hogy a Kunszentmártoni Gépállomás hozzánk beosztott traktorosai miért nem végezték el a mélyszántást, hiszen mindannyiunk számára a jövő évi kenyér biztosítása, a búzavetés volt a legfontosabb. De már ez is befejeződött. Hosszú várakozás után azt a választ kaptuk Putnoki Lászlótól, hogy amíg ő Szelevényen lesz, ne is számítsunk traktorra, mert ő nem ad. Szántsa fel a földet az, aki a tollal tud szárítani. (Ez célzás akart lenni a Néplapban megjelent múltkori bíráló cikkemre.) Sajnos, tollal nem tudok szántani, legfeljebb a hibákat megírni. Az ilyen eljárás felháborító. Nekem is jobb. államunknak is jobb, ha két hold kukorica- földemen 60 mázsa kukorica terem. Nekem még egy pőnilovam sincs. A földem jó megmunkálásával mégis azon iparkodom, hogy államunknak ne legyek adósa. Ezévben is teljesítettem mindenből, az adóval sem tartozom. A mi földiáink a szeievényi réten fekszenek ahol szurkos fekete a talaj. Ha az sáros lesz. felszántani nem lehet. A tavaszi szántás meg egyenesen sírgödre a jövőévi ■ termésnek. Mert ■ha ezeket a földeket a tél fagya nem dolgozza meg, tavasszal nem hogy kapálni lehetne, hanem még a lépés is veszéllyel jár rajta.” Úgy gondoljuk, hogy ehhez nem kell kommentár, s a Kunszentmártoni Gépállomás vezetői tudják, mi a kötelességük, A párt hívó szavára falusi munkára jelentkeztek t&tosv ■ ■■■ ' '■■ POSZTOS D. FERENC elvtárs Budapesten, a Rákosi Mátyás Müvekben dolgozott. Legutóbb az R. M. Acélmű alapszervezetének párttitkára vo't, A politikai munkában évek során át igen nagy gyakorlatra tett szert. Posztós elvtirs a párt felhívására nemrég falusi munkára jelentkezett. Mesterszállásra került, az Úttörő Termelőszövetkezetben választották meg párttitkárnak. Posztós elvtárs örömmel vállalta a nehéz, de nagyszerű megbízatást, KASS IMRE elvtárs, szolnoki Idáig a Tiszamenti Vegyiművekben dolgozott A többi lelkes kommunistával együtt résztvett a termelőszövetkezet' patroná lásban. Akkor határozta el magát, hogy a tsz-bp megy segíteni a közös gazdaság megszilárdítását. Elhat'rozása most letté érett, az egyik tiszamenti faluba került- A tiszainokai Szabadság Termelőszövetkezet párttitkára lett. ALFÖLDI SÄNDOR elvtárs nem idegen ember Kisújszálláson. Az- elmúlt évek során gyakran megfordult a városban, s meg'smerkedett a kisújszállási termelőszövetkezetek munkájával. Eddig-a B. M. szolnoki osztályon do'gozott. Pár nappal ezelőtt a kisújszállási Dózsa Termelő- szövetkezet kommunistái választották meg párttitkárnak. Alföldi elv- társnak az az elhatározása, hogy a tsz tagjaival együtt virágzó közös gazdasággá fejlesztik a Dózsa TSZ-t. December elsejére túlteijesite te expói (tervét a Tiszemenu Vegyiművek A Tiszamenti Vegyiművekben, ahol a nehéz- és könnyűipar termeléséhez szükséges vegyülctekct állítanak elő, dekádról-dekádra teljesítették, vagy túlteljesítették tervüket a dolgozók. Ennek eredményeként november utolsó napján jelentették, hogy eleget tettek az egész évi exportterv előirányzatuknak. E téren jelenleg 100,4 százalékra állnak. De nincs hiba a hazai szükséglet kielégítését szolgáló termeléssel sem. Éves tervüket eddig 92,5 százalékra teljesítették s ezzel számos iparág — főleg a vas- és acélipar, valamint a műtrágyagyártás — termelési tervének teljesítéséhez járultak hozzá. Amellett, hogy a Tiszamenti Vegyiművek termelékenysége kielégítő, jelentős eredményeket értekei a műszaki rongálódás miatti állásidő csökkentésében. Az előző évhez viszonyítva az időkiesés százalék- arányát ötvenre szorították le a tervszerű és megelőző karbantartással. Gépállomásaink haladéktalanul csépeljék el az aprómagvakat Allatenyésztésünk fejlesztése elképzelhetetlen megfelelő takar- mányalap nélküL Jóminoscgu és magas tápértékű takarmányt biztosítanak a pillangós-virágú takarmány- félék. Érdeke minden termelőszövetkezetnek és egyénileg dolgozó parasztnak, hogy minél nagyobb területen vessen lucernát. Az elmúlt esztendőben azonban számos helyen nehézséget okozott a lucerna és vöröshere vetési terv teljesítése a vetőmag-hiány miatt. Jórészt azért, mert több gépállomásunk vezetője nem fordított elég gondot az aprómag cséplésre. Számos helyen azonban az idén sem tanultak a múltévi hibákból. A Karcagi, a Turkcvei, valamint a Mezőtúri Gépállomás körzetében még többszáz holdnyi területről nem csépelték el az aprómagvakat, A Mezőgazdasági Igazgatóság megyénkben december 10-ében állapította meg az aprómag cséplés végső határidejét. Azoknak a gépállomásoknak igazgatói, vezetői és szakemberei, amelyek eddig az ideig az aprómag cséplést be nem fejezik, elesnek minden jutalomtól, így a termésátlagok túlteljesítéséért járó prémiumoktól is. J A Néplap cikke nyomán Hivatkozással a november h6 27-i Szolnokmegyei Néplap szatirikus oldalán lévő képes cikkre, amelyben közölték, hogy a turkevei föld- művesszövetkezetben nem lehet kapni takarmány-meszet, az alábbiakban válaszolunk: Nem tudjuk, ki volt az az illető, vagy közület, aki ezt a felelőtlen jelentést adta a szerkesztőségnek, ugyanis szeretnénk számára eladni a már több mint 2 hónapja raktáron lévő 180 mázsa takarmánymész készletünket. Kérjük a szerkesztőséget, hogy ezen levelünk alapján bírálja meg azt az egyént, aki felelőtlenül állította, hogy a turkevei földművesszövetkezetnek nincs takar- mány-mész készlete. Bizonyára nem volt a háztartási boltunkban, ahol korlátlan mennyiségben kap- liat ezen áruféleségből. Ugyanis nem minden boltunk tart ebből nagyobb mennyiséget, de az a bolt. amelyiknek a cikklisláján szerepel, az tart is. Kérjük a fentiek tudomásulvételét és ha mód van rá, közöljék annak az elvtársnak a nevét, aki az adatot Önökhöz beküldte, a terv- teljesítésünk fokozása érdekében hátha el tudnánk neki adn' legalább 100 mázsa takarmánymeszet GYÁNI GYULA, a turkevei földmúvesszövetkezet üzemág csoportvezetője * MEGJEGYZÉS: Eleget teszünk a turkevei elvtársak kérésének. Közöljük azoknak nevét, akik a szerkesztőséget a takarmánymész helyzetről tájékoztatták: Bozsik Tibor, a Génállomási Igazgatóság vezetője és Kunos István, a Mező- gazdasági Igazgatóság állattenyésztési osztályának takarmánygazdálkodási előadója, $ z crk.
