Szolnok Megyei Néplap, 1955. december (7. évfolyam, 282-307. szám)

1955-12-01 / 282. szám

1Ö55 december 1. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP s Ünnepségek a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség fennállásának 10. évfordulója a kalmából fl Szov'et-ütrama He’e megnyitó díszünnemínek elnöksége A Magyar Nőik Demokratikus Szövetsége kedd délután a Fővárosi Tanács kultúrtermében ünnepséget rendezett a Nemzetközi Demokra­tikus Nőszövetség fennállásának tizedik évfordulója alkalmából. Vajdai Lajosné, az MNDSZ bu­dapesti szervezetének elnöke nyi­totta meg az ünnepséget, majd An­dies Erzsébet Kossuth-díjas akadé­mikus, az Országos Béketanócs el­nöke, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség alslnöke mondott ün­nepi beszédet. — Tizedik évfordulóját ünnepel­jük annak, hogy mega ákult a Nemzetközi Demokratikus Nőszö­vetség, a világ asszonyainak ez a páratlanul hatalmas, harcos szerve­zete — kezdte beszédét, majd így folytatta: “• A második világháború bor­zalmai s az imperialista törekvé­sek egy újabb világháború kirob­bantására, lcétségíe’enné tették, hogy a sök százmilliós nőtömegek nem maradhatnak távol a köz- üsyektől. Képességeiket, akaratere­jüket, emibérszeretirtüket és kitar­tásukat latbavetni halasztást írom tűrő kötelességük az emberiség jobb jövője érdekében. — A nők nagy tömegei így jutot­tak éi ahhoz a felismerésihez, hogy országhatárokra való tekintet nél­kül tömörülniük kell. — 1945 november végén 40 or­szág 80 millió asszonyának képvi­selői gyűltek össze Párizsban, a Nemzetközi Demokratikus Nőszö­vetség alaku'ó kongresszusára. 1945 december 1-én a küldöttek egyhangú határozatot hoztak a Nemzetközi Demokratikus Nőszö­vetség megteremtéséről, amelynek célja: hatékony küzdelmet folytatni a népek szoros, nemzetközi együtt­működéséért. a tartós békéért, az agresszió megakadályozásáéit, a nők egyenjogúságáért az állami, a társadalmi és a politikai életben, a gyermekek egészségügyi gondozá­sának és iskolai oktatásának meg­javításáért, demokratikus és hu­mánus szellemű nevelésükért. — Tíz év alatt a Nemzetközi De­mokratikus Nőszövetség nagy utat tett meg. — A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség első és legnagyobb feladatának a béke védelmét te­kinti. — A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség határozatai, tanácsai a magyar asszonyoknak is irányt mu­tattak — hangsúlyozta a továbbiak­ban Andics Erzsébet. — A magyar asszonyok és leányok átfogó tömeg­szervezete, az MNDSZ mindvégig lépést tartott a nemzetközi szövet­ség gyorsiramú fejlődésével. — A Nemzetközi Demokratikus Nőszövet«ég végrehajtó bizottsága nem egyszer fejezte ki megelége­dését a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének tevékenysége felett — A magyar nőknek nagy szere­pük volt a hazai békemozgaiom megteremtéséiben és kifejlesztésé­ben s az MNDSZ ma is egyik leg­erősebb pillére a békemozgalom­nak. A Szovjet Hads.reg által tör­tént felszabadításunk, pártunk és az egész magyar nép jó munkája, a szovjet és más testvéri népekkel való barátságunk következtében a dolgozó magyar nőknek nem az elemi emberi jogokért, a betevő falatért, gyermekeinknek az elsat- nyulástó!, vagy az éhhaláltól való megmentéséért kell küzdemiök. mint a múltban. A magyar nők ma fe­lelősségteljes országépítő feladatok tervezői és megvalósítói. — Ügy érezzük, hogy a tenniva­lók komoly számbavételével ünne­pel iük meg 'egméltóbban a kétszáz- millió öntudatos asszonyt soraiban számláló Nemzetközi Demokra­tikus Nőszövetség megalakulásának tizedik évfordulóját. — A magyar nők szívből köszön­tik hatalmas világszervezetüket és további, az eddigieknél is nagyobb sikereket kívánnak neki az eljö­vendő években — mondotta An dics Erzsébet. Ezután Zaure Szadvokaszovna Omarova, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa kü.döttségének tagja, a Szövetségi Tanács elnökhelyettese szólott az ünnepi gyűlés részvevői­hez. — A Szovjetunió Legfelső Taná­csának küldöttsége, amely a Ma­gyar Népközt: rsasíg országgyűlésé­nek meghívására gyönyörű orszá­gukban tartózkodik, forrón üdvözli önöket és önökön keresztül Ma­gyarország asszonyait — kezdte beszédét, majd így folytatta: — Ismerkedve a Magyar Népköz­társaság iparával, mezőgazdaságá­val és kultúrájával, láttuk, milyen óriási lehetőségeket nyújt a népi hatalom a magyar nőknek. — Mi, a szabad, demokratikus országok asszonyai tudjuk, hogy munkánk, erőfeszítéseink gyümöl­csei minden asszony legdrágább kincsének. gyermekeinek javát szolgálják. Erőnket nem kímélve, bo'dog jövőt éretünk gyermekeink­nek. De a béke és a boldogság nem jön magától, harcolni kell érte. A békéért való nemes harc­ban az aszonyok óriási szerepet ját­szanak. — Erősödjék és szélesedjék a nők békemozgalma, a népek biz­tonsága s gyeiTnekeink boldogsága javára! Éljen a világ békéje! Az ünnepség második része szín­vonalas kulturális műsorral fejező­dött be. Fordítsanak nagyobb gondot a martfűi építő munkások ellátására A dolgozókról való gondoskodás elsőrendű kötelessége minden veze­tőnek. Pártunk és kormányunk erre már többször felhívta a figyelmet, mégis gyakran előfordul még ha­nyagság, gondatlanság. Egyesek el­feledkeznek arról, hogy a munkás- védelem — amellett, hogy köteles­ség — kihatással van a termelésre is és a dolgozók munkakedvét nagyban befolyásolja. Különösen nagyielentőségű ez a probléma az építőiparban, ahol a dolgozók nagyrésze családjától tá­vol él és télen át is a szabadban dolgozik. Mégis ebben az iparban van a legtöbb hiba a rr.unkásellátás terén. A 33/3. Sztálinvárosi Ut és Csatornaépítő Vállaltat martfűi munkahelyén már több ízben jegyzőkönyvbe vették a hibákat, figyelmeztet­ték az építésvezetőt ezek ha'a- déktclan kijavítására, Uc lé­nyeges változás egyszer sem történt. A figyelmeztetés ellenére a szál­láshelyek takarítatlanok piszkosak. A napi munka után barátságtalan, hideg szobák, fűtetlen fürdőhelyi­ség várják a dolgozókat. Meleg víz­ről nem gondoskodnak, ezért egy­egy lavórban 4—5 dolgozó mosak- szik s ez meglehetősen hosszadal­mas, mert nemcsak a mrsdk^lra kell várni, hanem még tüzelőt is kell szerezni előbb. Ez még a hibáknak csak egyik része.. A vállalat — a miniszteri utasítás ellenére — nem gondosko­dott a téli tüzelőről, így az ebédet hideg étkezőhelyiségben fogyaszt­ják a munkások. A szabadban dol­gozók közül sok van olyan, aki nem kapta meg a téli védőruhát. Minderről a vállalat vezetőségé­nek időben gondoskodni kellett volna. Persze a helyi vezető. Far­kas Ödön elvtárs, is tehetett volna már néhány intézkedést sa’át hatás­körében. Nem lenne szabad pl. el­tűrnie azt, hogy a balesetlehárítési rendszabá­lyokat egyesek semmibe veszik. Az előírt havi balesetelhárítási oktatást sem tartják meg. Napi ellenőrzései során pedig ész­revehetőié, hegy a villamosvezeté- kek, a kapcsoló-berendezések és a biztosítékok bal esetveszélyesek. Az építésvezetőnek intézkednie kellene ilyen esetekben, mert ezzel saját munkáját Is megkönnyítené. Hétfőn este dfszünnepség keretében nyitották meg Szolnokon a Szór- jet-Ukrajna Hetét. — Képünkön a díszünnepség elnöksége. SzoNk közönsége előtt is megnyílik a világ síríí Busch Cirusz megtekintsenek lehetősége Hatalmas — mintegy 2500-as ál­latállománnyal érkezett az elmúlt téli vendégszereplése után a Busch Cirkusz fővárosunkba. Műsora ki­vétel nélkül világszámokból áll, melyekkel több európai országban nagy sikert aratott. A tizenkettes-fogat érdekessége a nemes szürke lovak tökéletes Ido- mltása mellett, hogy négy ló a bá­bolnai ménesből került ki s Her­mann Ulmann mester-idomító 4 hónap alatt idomította be őket. Estéről-estére nagy sikert arat a világ egyetlen idomított disznója: Hanzi, amely olyan színű kendőt vesz ki egy ládából, amilyent ép­pen a közönség óhajt, eljátssza egy harangjátékon kedvenc dalát, terí­tett asztalnál vacsorázik, lelövi az égő gyertya lángját, sőt végül egy kis ágyúval idomítóját lelövi, fel­teszi egy mentőkocsira és elszál­lítja. Kedves szám a pesti közönség előtt Jupp Possna kerékpáros att­rakciója. Tizenhárom különböző formájú kerékpárral kering a po­rondon partnernőjével és kicsi — talán 7 éves — partnerével. Csak az egyik kerékpárt említsük. Két különálló részből áll, egy kormány- nyál ellátott első kerékből és egy illéssel ellátott hátsó kerékből. Gurul a közönség a kacagástól, amikor a 4 Dániel a porondra lép. A négy bohóc suta, ügyetlen moz­dulataiban annyi a lendület és a rugalmasság, hogy joggal vívja ki a közönség elismerését. Elakad a lélegzet a két csinos Pahlov-nővér bravúros légtornász száma közben. A légy zümmögését is meghallani a hatalmas nézőté­ren, amikor a szédítő magasságban egymáshoz csupán lábukkal ka­paszkodva lengenek, pörögnek. Joggal zúg fel az elismerés mo­raja akkor is, amikor az egyik Vi­deóié egy indiai elefánt szájába teszi turbános fejét, az elefánt fe­jénél fogva felemeli és körbe­hordja a porondon. Adrian Beer- mann idomított oroszlánjai pa­rancsszóra állnak gúláit és ugrál­nak keresztül lángoló karikákon. Hosszú lenne felsorolni azokat a soha nem látott világattrakciókat, amelyek 4 órahosszat tartják le­bilincselve a közönséget, de nem is szükséges, mert aki kíváncsi a világhírű Busch Cirkusz műsorára, most élhet a lehetőséggel: külön- vonat indul Szolnokról, hogy a cirkuszt-szerető szolnoki közönség megnézhesse a világhírű német Busch Cirkusz műsorát. H T. S»iltár< magúi ns snotty futko­sott fühöz-lához, siránkozva kérte a tanács illetékes szerveit, hogy azok vétessék fel tagnak a szolnoki Uj Élet Termelőszövetkezetbe. Ez az asszony özv:gy Fekete Jánosaié, kulák a javából. Amikor azt vála­szolták neki. hogy kuláknak semmi keresnivalója a termelőszövetkezet­ben, még neki állt feljebb. így méltatlankodott: — Hát miért ne vehetnének fel engem? Vannak ott nálamnál kü­lönb kalikók Is, ha nekik szabad, akkör hogyne lenne szabad egy el­esett özvegy asszonynak?... Lehet, hogy I’eketéné sokat ha­zudott az életben, de ezegyszer igazat mondott. Csakugyan akad nálánál nagyobb kulák is a szol­noki Üj Életben. Nekivágtunk, hogy kibogozzuk ennek a bonyolult, tekervényes ezerszeresen összekuszált ügynek a főbb szálait. Azért csak a főbb szá­lait, mert a kép teljes feltárásához hónapok szükségesek: a paraszti életnek az a kü'önös szerkezete, amelv évszázadok során alakúk ki a város határában, a legkü ónbö- zőb|p rendű és rangú családfák szo­ros összefonódásából éli. Ebben a batsrban úgyszólván mindenki ro­kon. közelebbről vagy távolabbról: nem volt r.tka az olyan példa seen, hogy a nagygazda földjén a saját atyafi sága napszámo-kodotí nincs­telenként Innen ered az az e ké- nesztő közömbö=ség. amellyel az Uj Élet Termelőszövetkezet tagsága vi­seltetik az osztólyharc iránt. Ez az oka. hoav a szövetkezet a kulák ok menedékhelyévé vált. • Őszi nyugalom pihen a mező­ség felett. A széles méreteknek, a mozduiat an-ágnak és a csendnek megdöbbentő ég lenvűgöző az ereje­Sehol egy ember. Küzdelmes bo- torkálással érkezni el egyik tanyá­tól a másikig. Mögöttünk a város fényei, »lőttünk halvány pisláko­GEREHCSÉR MiKLÓS: KÍGYÓK melengetese lés. Arra felé tartunk. Ott van a szövetkezet központi motorja. A majorban etetnek a kocsisok, Ifj. Kántor József, az egyik foga- tos. szegény családnak a sarja, dü­hösem szitkozódik, hogy ilyen för­telmes sárban is vetni kell. Miért háberog ez az ember? Semmi oka rá. Jól keres, megbecsülik, senki sem kívánja tőle, hogy megszakad­jon a munkában. Mégis duzzog szakadatlanul. Nem kell javarasz- szonynak lenni ahhoz ,hogy bárki kita'ália: akadnak itt olyanok, akik gondoskodnak az elégedetlenség szításáról. A többisik csitítj% ífiű Kántort, hogy muszály vrtnd, kü­lönbem miért paraszt a paraszt, de ő csak mondja a magáét. A kommunista Tugyi Lajos bácsi, az egyik alapító tag. itt lakik a majorban, betérünk hozzá. Vagyunk néhánvan, köztünk van az elnök Is. R. Molnár István elvtárs, ba­rátságos a konyha, petroleumiárrvoa pislog az alacsony asztal felett. Vö­rös macska s'szik az asztalon, do­rombol a füzet mellett, nem zavar­tatja magát, amíg készül a jegy­zet. A szövetkezéb ől és a benne lévő kmáikokról beszélgetünk. Amíg általánossásban esik szó a kuláikókról, az derül ki a szövetke- zph‘°k véleménvéből. hogy errefelé híre-hamva sincs az ellenségnek, azok a kulákok. akik szerencsésen bejutottak az Uj Életbe, ártatlan, jóindulatú emberek. N?m csinálnak azok semmi rosszat, ellátják a dol­gukat hibátlanul, Gyanús ez az első hallásra. de ne ítéljünk elhamarkodottan, néz­zük inkább a tényeket, vegvünk sorra egyet-kettőt. Azok bizony mást mutatnak, mint az általános vélemény * 4 mtfít-ettem»* egyik tipikus ku- lákpéidiánya Dobo6 István. Első íz-bem 1952-ben lépett a közös gaz­daságba azáltal, hegy hosszú kö­nyörgéssel megipuihítotia a tagok amúgy ip puha szívét. Dobos Ist­ván ügyes ember, szó se róla, vi­lág életében jó gazda hírében ál­lott. Mindig értett ahhoz, hogyan lehet a legjobban kihasználni a föl­det. A tagság körében elterjedt a hangulat hogy az ilyen ügyes em­berre szüksége vám a szövetkezet­jük, akár kulák, akár nem. Vol­tak, akik befolyásolták a hangulat ilyen irányú erősödését. Azt azon­ban senki sem hangoztatta, hogy tulajdonképpen kiféle ez a Dobos István, bér valamennyien ismerték közelebbről. Tudták, hogy csaknem száz holdon gazdálkodott, öt állan­dó cselédet tartott és ezt a majort is ő bérelte, ahol most beszede­tünk. Mi több, még az öreg Tugyi Lajos bácsi Is cselédeskedett nála. Mégis rá zavazott a felvételnél. Mi volt ennek az oka? A megalkuvó közhangulat, amit átvettek a kom­munisták is, ahelyett, hogy harcos kiállásukkal megakadályozták vol­na a kulák felvételét. De látszatra azoknak lett igazuk a kezdeti Időben, akik Dobos fel­vétele mellett kardoskodtak. A né­hai.nagygazda kezesbérányként vé­gezte munkáját, a vezetők nagyon elégedettek voltak vele s eképp kezdtek gondolkozni: ha már egy­szer megérdemelte ez az ember, ho*gy tagja legyen a szövetkezet­nek, s bebizonyította, hogy hűsé­geden mellettük áll, akkor miért ne lehetne funkcióba tenni? El­végre a mi társadalmunk megbe­csüli az embereket. Ez a korántsem egészséges okos­kodás merész, d? mégink'bb káros lépésre ragadtatta a vezetőket. Ja- vasoVk, hogy Dobos István legyen brigád vezető- A tesedg egyetlen szó ellenvetés nélkül belement ebibe, merthát mire való a vezető­ség, ha nem arra, hogy tisztán lás­son. Dobos tehát feljebb lépett az uborkafán, növénytermesztési bri­gádvezető lett. # A fAh issem ft szövetkezetiek azt állítják, hogy a köztük lévő kulá- kok nem politizálnak, soha nem szidják a demokráciát, sőt, egyesek félnek attól, ami kapcsolatos a po­litikával. Ma már együgyű ség lenne azt hinni, hogy az osztályellenrég poli­tizálása kimerül a fecsegésben, tár­sadalmi rendünk ócsárlásában. Ez a mód egyrészt kevésbé eredmé­nyes, másrészt veszélyes azok szá­mára, akiket ellenségként tartunk számon. Olyan formát keres és ta­lál tehát a kulák. ami fel sem tű­nik azok számára, akik megfeled­keznek arról, hogy az osztályharc egyetlen pillanatra sem szünetei. A kulák ezt mondja: ha ti nem harcoltok, majd harcolok én. Es nemcsak mondja, de így is cselek­szik. Nézzük hát, hogy a „jámbor" Do­bos István, akmek o vak jóhisze­műség szorgalmat és becsületessé­get tulajdonít, hogyan üzent hadat a szövetkezetnek? Mint brigádvezetőnek, számos al­kalma nyílt az alattomos kárte­vésre. Tugyi Lajos bácsi elmesél néhány jellemző esetet. Egy alkalommal herét vágtak a rékasi határban. Egy karra dolgoz­tak. ami annyit jelent, hogy a ka­szások egymásután haladnak a rendben, tehát mindenkinek egyen­lő munkát kell végezni. Ebből az következik logikusan, hogy az egyenlő munkáért egyenlő értékű munksegy-égsz-Smot kell beírni. Csakhogy a ku áknak más a logi­kája és itt jön a politika. Miért ne szítsa az ellentétet ott, ahol teheti. Szabály ide, szabály oda, fontos az az ő számára, hogy minél több legyen az egyenetlenség. Lajos bá­csinak, egykori cselédjének csak ennyit írt be: „hereka-zálás." Arra számított, hogy erről a napról úgyis megfeledkeznek, akitor' majd könnyűszerrel elintézi az ügyet, beír az öregnek egy, vagy. másfél munkaegységet. K. Ecseiki József­nek ugyanakkor 3,4 munkaegységet jegyzett be mindjárt a munka után. Látszólag semmi oka nem voi’t erre az igazságtalan különbségtételre, De ha m-gvakarjuk az, ügyet, ki­pattan az ok. Lajos bácsi sommás ember volt — agrárpröletár. K. Ecseki József pedig középparaszt­ként lépett a szövetkezetbe. A ku­lák kihasználta ezt a körülményt a saját javára, alkalma nyílott az elé­gedetlenség szítására, merthát ki­nek öröm a volt szegényparaszt és a volt közápparaszt ellenségeske­dése, ha nem neki? Az Ilyen -apró, látszó'ag semmitmondó „ügyeske­dések" sorozata elég ahhoz hogy mint a ragályos nyavalya, elterjed­jen a rosszindulat szelleme és gyűljenek a tüskék az emberekben. A kül-zírt azt mutatja, hogy Do­bos István ravaszkodásainak sem­mi köze a politikához és mégis a kártevés egyik módjával állunk szemben. Nem politizál a kulák — mondják a tagok. De a tények azt mutatják, hogy Dobos jobban érti a dolgát a politikában, mint. azok, akik pártfogolják hozzámktartozá- suk ellenére. Vajon ott kezdődné az ilyen tagok véleménye szerint a kulák po’itiz'Mása, ha felgyújtaná a --zövetkezet kazlait, megmérgezné a jószágot és követelné hogy őt te­stvök meg ellöknek? Mégc«ak ez hiánvozna. Dehát a legjobb úton van a szőve "kezet ahhoz, hogy vég­képp emérgesedien a helyset. A kii'-'kck pevre mer'Vzebb a-aát'an- sága ugyanis erre enged következ­tetni amint az majd kitűnik a továbbiakban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom