Szolnok Megyei Néplap, 1955. december (7. évfolyam, 282-307. szám)
1955-12-07 / 287. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Vlí. évfolyam 237. szám Ara 50 fűiéi 1955. december 7., sierdc- ~ ' * * MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov katonai díszszemlén vett részt Majmában. (2. o.) Növeljük a pártsajtó előfizetői számat. (2. o.) Az üzemi levelezőnek volt igaza. (3. o.) Tegyük jövedelmezőbbé a tehenészetet. (3. o.) L J ÉRÉKÉT MOST AZ ŐSZI MÉLYSZÁNTÁSRA KELL ÖSSZPONTOSÍTANI •rla: Tóth Imre megyei tanácstag D ecember első hetében vagyunk s liánkor már nem számíthatunk arra, hogy az időjárás kezünkre játszik; Bár a mwemiheri bő esőzések után mindezidáig kedvező volt az idő arra, hogy az őszi mezőgazdasági munkákban bekövetkezett elmaradást jelentősen csökkentsük. Ha ebösn a szakaszban a mezőgazdászok, a mezőgazdasági előadók, a termelés közvetlen vezetői jobban szervezték volna meg a gépek, a fogatok munkáját, nem húzódott volna el annyira a kenyérgabona vetése és jobb eredményeket mutathatnánk fel a másik nagyon fontos őszi munkában, a mélyszántásban is. Még mindig az a legnagyobb hiba, hogy a szakemberek és a termelője jelentős része csak tudomásul veszi és beszél arról, hogy a rendikívüli tavaszi és a nyári időjárás következtében az őszi toapásnövények érése elhúzódott, kitolódott a betakarítás, ami aztán kedvezőtlenül befolyásolta a kenyérgabona vetését és a mélyszántást is. Kétségtelen, hogy az időjárás valóban hátráltatta ezeket a munkákat. De a mostani elmaradást, különösen a mélyszántási munkának az elhanyagolását márnám lehet egyszerűen az időjárás számlájára írni. Egyes községi, vagy járási vezetők nem tesznek hatásos intézkedést a hibák megszüntetésére. Nem mindegy az, hogy gépállomásaink teljesítik-e a szjerződésban vállalt kötelezettségeiket, etsősaríban a mezőgazdasági nagyüzemekben, a termelőszövetkezetekben, vagy majd csak tavasszal szántják föl ezeket a területeket. A z őszi mélyszántás nemcsak az egyes embereik, hanem az egész mezőgazdaság, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének az ügye. Megyénk dolgozóinak, s ezenbelül a termelőszövetkezeti és legyéni parasztságnak is évről-évre na- gyefab az igénye a mezőgazdasági termékekből. A Központi Vezetőség 1955 júniusa határozata azt a kettős, de egymástól el nem választható feladatot tűzte a mezőgazdasági dolgozók és a mezőgazdaságot irányító szervek elé, hogy emeljék a 'termelés hozamát s ezzel együtt fejlesszék a szövetkezeti mozgalmat. A terméshozam emelése az őszi mélyszántás! terveik teljesítésétől is függ. A szakembereik s á dolgozó parasztok eflótt is femeretes. hogy a terméshozamot több tényező befolyásolja. Ezek jelentős része, közöttük a mélyszántás! munka elvégzése, a termelők, az ember kezében van. Azok, akiket nem izgat, hogy őszszel széntatlan marad a földjük, akik maradiságbói, vagy az ellenség szavára hallgatva hanyagolják el az őszi mélyszántást, kárt okoznak önmaguknak, családjuknak. Kárt okoznak a népgazdaságnak, ment kevesebb lesz a termésük. Mi azt akarjuk, hogy a lakosság s ezenbelül minden dolgozó család évről-évre jobban é’jen, de ennek érdekéiden többet is leéli termelni. Aki nem hallgat a jó tanácsra, s nem tesz meg mindent azért, hogy az őszi mély szántást elvégezze, önmagát és családját fosztja meg a nagyobb jövedelemtől, a jóléttől. A jó gazda, akár termelőszövetkezeti tag, akár egyéni termelő legyen is, úgy szereti a földet, mint önmagát. Közülük sokan már el is felejtették az őszi mélyszántást, hiszen régen elvégezték. A korholás nem is nekik szól. Most azt kérjük tőlük, segítsenek azoknak, akik elmaradtak az őszi mélyszántással. Ha kell, felvilágosító szóval győzzék meg gazdatársaikat a munka fontosságáról, de segítsenek igaerővel is, ha. ama szükség van. A közös összefogásban, a kölcsönös segítségben olyan erő van, ami mindsn akadályt legyőz. Azck az egyéni termelők, akiknek földjén a gépállomás a szerződésiben vállalt mélyszántási kötelEzettségét még nem tudta teljesíteni, ne várjanak a traktorokra. Lássanak hozzá a szántáshoz fogattal. Még mindig többet ér, mintha tavasszal szántanák fel a földet. G 'pTlamá.saink egyrészt a cibakháza, jászszentandrási, a kisújszállási már 90 százalékon felül teljesítette mély- szántási tervét. Más gépállomásokon pedig, mint Tiszaiflüneden, Törökszentmiklósom és Jászberényben november 30-ig még a 60 százalékot sem érték eL Ebből is látható, hogy az elmaradást nem lehet egyedül a rossz időjárási viszonyokkal magyarázná. Amit Cibakházán és Kisújszálláson megvalósítottak, azt megoldhatták volna Tiszafüreden, vagy Jászberényben is. Gépállomásaink november 30-ig mindössze 72 százalékra teljesítették mélyszántási tervüket és megyénk valamennyi gépállomásának együttes erőfeszítésére van szükség, hogy mintegy két hét leforgása alatt', elsős óiban a termelőszövetkezetekben befejezzék a mélyszántást. A munka ütemének fokozása mellett azonban ügyeljenek a minőségi követelményekre. Az utóbbi időben több panasz hangzott el az egyes szolnoki, abádszalóki traktorosok ellen, akik nem a szerződésben előírt minőségi követelményeknek megfele'ően dolgoztak.. Sekélyebben szántottak, nem munkálták meg a forgókat és vakbarázdákat hagytak. Termelőszövetkezeteink vezetői ne tűrjék meg, hogy a gépállomások egyes traktoristái a szerződésben vállalt kötelezettségüket ne teljesítsék. A szerződés minden részletének érvényt kell szerezni, mert ez a termelőszövetkezeteknek és gépállomásoknak egyaránt érdeke. A z őszi mélyszántás sorsa többnyire a gépállomások munkáján dől el. Ezért a legnagyobb figyelmet most a gépállomásokra irányítsák állami szerveink. Ha a gépállomások vezetői, szakemberei és traktoristád megemberelik magukat és megszervezik a gépek két műszakban való üzemetetését, ehhez biztosítanak elegendő munkaerőt, a traktoristáiknak megfelelő szállást, védőruhát, védőitalt, lehetőleg meleg ételt, ha minden üzemképes sz: ntótraktort mozgósítanak a mélyszántásra, ha a mezőgazdászok irányításával felélénkül az egymás kölcsönös megsegítés! mozgalom, akkor teljesíteni tudjuk mélyszántási tervünket. Most minden erőnket a mélyszántása munkákra kell összpontosítani, így készültek a télre a Mezőgazdasági Gépgyárban A hideg téli napolom fokozot- taJbban kell gondoskodni a dolgozókról biztosítani kell a zavartalan téli munkát; A Törökszentmiklósi Gépgyárban egy-két évvel ezelőtt még senki sem örült a télnek, különösen azok nem, akik nem jutották tető alá. A fagyos vasdarafbdkkal dolgozni nem kellemes, ha hideg van. Ha meg kiengedett az idő, végtelen sártengerré vált az udvar s minden lépés tótszeres erőfeszítésbe került. Ma már nagyrészt megváltozott a helyzet. A szereldéket, festőműhelyeket tető alá vitték. A nagycsarnokot sármentes salakozott út köti össze a felső műhelyeikkel. Az udvar nagyrészét betonozták s így könnyebb közlekedni rajta még esős időben is az anyaggal megterhelt kocsiknak. Gondoskodtak a megfelelő munkakörülményekről is; A nagyszereidébe pl. 43 kályhát állítottak, melegedőt rendeztek be a szabadiban dolgozóknak, akik forró teát is kapnak időnként. Azoknak, akik az ajtók közelében dolgoznak, vattás .kabátot, nadrágot adtaik s jelenleg egy munkás sincs, aki nem kapta volna me:g a meleg védőruhát, esőköpenyt, vagy lábbelit, Az újonnan épült fürdő- és öltözőhelyiségben melegvíz, zuhanyozó várja munka után a férfi és női dolgozókat. Ezek csakúgy, mint a gondoskodás többi jelei, azt mutatják, hogy a gyár vezetői igyekeznek jó munkakörülményeket teremteni s á'latnunk is nagyössaegű beruházásokkal járul* hozzá a 1U0 éves üzem elavult műhelyediben a munkakörülmények megjavításához. Nemrégen fejezték be egy modern festőcsarnok építését, ahol a mázolok most már kényelme'em dolgozhatnak akár esik, akár fúj. Az öntöde is új helyre költözik s mór épülnek az új helyiségek. Még FenrtáHáfának 60. év orßü ójára készül a mezőtúri színi t tus zenekar Mezőtúr termelőszövetkezeti város kulturotthona ápolója és továbbfejlesztője a helyi kulturális hagyományoknak. A lakosság különösen a zenét kedv :li, a muzsika szeretete nagy múltra tekint vissza a városban. A szimfonikus zenekar, amely most a kulturotthonhoz tzrtozik, 1956. februárban ünnepli fennállásának hatvanadik évfordulóját. Az évforduló alkalmából nagyszabású ünnepi hangversenyt ad a zenekar a város dolgozóinak. Az új nemzedék is nagy barátja a muzsikának. Vasárnap — első alkalommal a kultúrotthon fennállása óta — éneklcari hangversenyt bonyolított le a tanulóifjúság igen nagy sikerrel. A gimnáziumok és általános iskolák diákjaiból álló énekkarok összesen több, mint 150 taggal léptek fel. A zenekedvelés mellett a színjátszást, népitáncot is nagyon szereti a mezőtúri közönség. Most próbálják és hamarosan bemutatják Szigligeti „Cigány” című színművét. A ' kultúrotthon egyik fontos feladata a termelőszövetkezetekben folyó kulturális munka segítése, elsősorban művészeti téren. A tsz- ek, üzemek különböző műkedvelő köreit patronálja a kultúrotthon. Ezekre a helyekre rendszeresen eljárnak. Másrészt úgy biztosítják az üzemi, szövetkezeti tanfolyamokat üzemi, szövetkezeti kulturmunká- sok tevékenységének színvonalát, hogy művészeti tanfolyamokat in- ditottak. Ezeken a színjátszó, illetve népitánc-csoportok vezetői ismerkednek meg az elméleti és a gyakorlati tudnivalókkal, az ősszel jelentős eiőkészületeket tettek a meglévő épületek téliesíté- sére is: 41 kályhát újra samo>ttoz-> tak, 170 ablakot beüvegeztettek. Egyszóval nem érte teljesen készületlenül az üzemet a tél. Ez azonban nem jelenti azt, hogy teljesen felkészülitek volna. Különösen a műhelyek hőmérsékletével van 'baj: hideg napokon nem éri el a kötelező 18 fokot, de még a 8-at sem. A nagyszereidéiben hűvös napokon már délelőtt 10 óráira elfogy a kiadagolit szén s nincs sokkal melegebb mégsem, mint odakint, mert a padlástalan, rosszajtajú hatalmas helyiségben elvész a 43 kályha melege. Talán mégsem jól állapították meg a vállalat, felső szervei a naponta eltüzelhető szén mennyiségét, ha az egy közepesen hideg téli napon is csak 4 óra- hosszára elég. Igaz, lényegesen kevesebben dolgoznak most a nagyszereidében, mint tavaly, azonban csak akkora területen s a helyiséget — a létszámtól függetlenül — egyformán kell tüzelővel ellátni. Tehettek volna egyet s mást még a tél beállta előtt a gyár karbantartói is. Az öntödében ez az első szava a formázó munkásoknak: „Csináljanak itt valamit, mart nagyon jön a hideg." tí valóban, a műhely ajtaja talán régebbi, mint maga az épület, pedig az kis hijján 100 éves. Ököl- nyi repedések tátanganak az ajtón, öntvényhulladéfc halmaz van előtte, amiből még jól be sem lehetne zá|rmi. A kis, dobksiyha nem birkózhat nieg a hideggel, érthető az öntők panasza. A darafooióműhe- 1yékben s másutt is az ajtókkal van baj. Ezeket nem nagy költséggel rendbe lehetett volna hozni, illetve megfelelően -talakítani még a hideg beá llta előtt, A szálasányagraktár előtt kék- köppenyes nő hul’adák fadarabokat keresgél s boldogan tér vissza A megye gépáítcmási traktorosai ezévben derekasan helytálltak. — Kora tavasztól késő őszig nagyon sok segítséget nyújtottak a termelőszövetkezeteknek. Sokezer holdon végezték el a kenyérgabona vetések fejtrágyázását. Számos közös gazdaságban ezévben először egy szemig négyzetesen vetették a kukoricát és gépekkel végezték a növényápolást. Ezévben már megyénk szinte valamennyi tsz-ében kombájnokkal, aratógépekkel takarították be a kenyér- gabona nagy részét. munkahelyére „zsákmányával“. Kiderült, hegy a raktárban el is felejtettek betüzelni. A fürdőben meleg víz van, azonban a fűtés mái tavaly is rossz volt. Hideg helyiségben nem kellemes és nem is egészséges. S pont a nők szenvednek ettől, akik pedig még nagyobb figyelmességre szorulnak. A téli előkészületeknek tótség- teleaiül legfontosabb része a dolgozókról való gondoskodás. Nem lebecsülendő azonban a téli termelés problémája sem. A gépgyárban ezen a téren is tettek lépéseket. A szálasanyag tároló helyen pl. a vaskötegeket élére álligiaitták, hogy kisebb felületen érje őket az eső s ne álljon meg rajtuk a víz, a hó. Persze az oxidálód ás tói így sem tudják teljesen megóvni, s külön munkába kerül, míg fel- használás előtt lecsiszolják az anyagról a rozsdát. A gyár kapott költséget arra is, hogy tetőt húzzon a szálasanyag raktár fölé s így megóvja az értékes árukat. Az épületek még ebiben az évben el kellett ’ Volna készülnie. A munka azonban olyan stádiumban van. hegy tavaszig sem készül el s ezt a telet még a szabadban töltik az anyagok. Kérdés, hogy a fel nem használt beruházást, amit & ratoláa- építésére szántak, nem vonják-e el a vállalattól? Hasonló a helyzet a féltószteir- mékek tárolóhelyéin. A csapadék itt is szabadon garázdálkodik s külön munkalapot keli adni az alkatrészek rozsdától való megtisztítására. Talán sok időt megtudnának menteni, ha az esőnek kitett alkatrészeket gondosan raktároznák s megfelelően olajoznák. Ezzel nagyrészt megmenthetnék az anyagok felületét az oxidálódástól. Kétségtelen, a téli felkészülés egy üzemben — a tervek teljesítése mellett — nem kis feladat. A gépgyárban is hamarosan meg kell ta- 1: Ini a módját, hogyan pótolják a hiányokat, még akkor is, ha ez néhol objektív nehézségekbe ütközik. A gépállomás! traktorosok kiváló munkásai a mezőgazdaság szocialista átszervezésének, Kiss Nándor traktorosbrigádját Mezőtúron, Pádár Imréét Kunhegyesen, Simon Istvánét Türke vén, Karsai Fercncét Kunszentmártoniján, s a legjobbaltat mindenütt elismerik és megbecsülik. Megyénk traktorosai most újabb jelentős munkasikerekkel öregbítették jó hírüket. December 5-ig a megye gépállomásai teljesítették éves traktormunka tervüket: 995 ezer normálholdnak megfelelő ta- iajmunkát végeztek el. II PÁR! HIVŐ SZAVÁRA FALUSI MUNKÁRA JELENTKEZTEK BALOGH GYULA elvtárs Budapesten, ai Országos Találmányi Hivatalban dolgozott, Ezentúl ő is a mezőgazdaságban dolgoz*!* a tiszafüredi járásban. A iwpfye jwé^állom^saí telfesífették éves traktor-munkatér vüket — A traktorosok hö se' egymillió normilholdnak megfelelő tataimunkát végeztek el — BUDAI MIHÁLY elvtárs a Budapesti Alumíniumáru- gyárban dolgozott. Nemrég jelentkezet falusi munkára. A tiszafüredi járás termelőszövetkezeteinek megerősítésében nyújt majd segítséget.
