Szolnok Megyei Néplap, 1955. december (7. évfolyam, 282-307. szám)

1955-12-06 / 286. szám

SZOLNOKMEGYBI NFS’!.'" 1935 december 6. Jegyzetek egy szemináriumról A törökszentmiklósi nagymalom műszáki irodájában délután 4 óra­kor összetolt asztalok mellett elhe­lyezkedtek az esti politikai iskola hallgatói. Az. asztali lámpák és a mennye­zeten függő villanyégők fénye meg­világította a tanulók arcát, az aszta­lon fekvő marxizmus-leninizmus tankönyveket, jegyzetfüzeteket, ce­ruzákat, cigarettád dobozokat. Dénes elvtárs, az iskolavezető, bevezető előadást tartott. — Elvtársak! — kezdte. Mai anya­gunk a rabszolgatartó és hűbéri társadalomról szól. Nézzük meg, ki mit tanult, hogyan hasznosíthatjuk mindennapi munkánkban a tanul­takat? Perceikig tartott a „felkészülési zaj.“ — No, ki 'kezdi el? — hangzott újra a kérdés? — Tessék, Katona elvtársé a ezó. A hallgatók figyelemmel néztek Katona Pál felé, akj megfontoltan kezdett hozzá. — A rabszolgatartó társadalmi rendben nemcsak a termelési esz­közök voltak a rabszolgatartó tu­lajdonában. hanem a termelésben dölgzó rabszolgák is, akiket a rab­szolgatartó szabadon adhatott-ve- hetett, s meg is ölhetett, mint a barmot. —• Teljes volt a kizsákmányolás —« kiáltott közbe akaratlanul is a fiatal Brena István. —. Mindent az uraiknak, semmit a munkásoknak — foldta meg a szót Halmai elvtárs. Erős torokköszörülés közepette kért szót Juhász Sándor. — Elvtársak, én hosszú időn ke­resztül uradalomban cselédesked- tem. — Magamon éreztem a kapitalista társadalom miauién át­kát. Látástól-vakulásig dolgoztam és mégis sovány volt a mindenna­pi kenyerem. Nem sokban külön­bözött a sorsom — de a többieké sem, akik ott dolgoztaik — azoknak a jobbágyoknak a sorsától, akiknek életéről itt az iskolában tanulunk. Ugyanakkor Szőke Barna uraság­nál a vadászkutyáknak külön inas Körmendi András — szolgálta fel a húsételeket, a jó falatokat. *— Milyen más ina az én sorsom — teszi hozzá —■ s a termelőszövetke­zetekben élő parasztoké is! —> Bizony, szíriigaz ez —1 igazí­totta meg szemüvegét Márton elv­társ, miközben átvette a szót. — Ép harminc éve dolgozom ebben a malomban a mellétem ülő Kóródi elvtársnővel együtt, ö a zsákokat fáldozta, én pedig zsákoltam. Csak azt mondhatom, nem voltunk mi mások, mint rabszolgák. Se becsü­letünk, se elfogadható fizetésünk nem volt. Naponta kilenc kilomé­tert tett ki aa az út, amit a csúzdá- tól a garatig futva kellett megten­nem mázsás teher alatt. Ma már a nehezebb munkát elvégzik helyet­tünk a gépek. Megbecsült emberek vagyunk. A hallgatók nekibátorodva, me­kitüzesedve folytatták a vitát. — Még én szeretnék szót kérni — emelte magasra kezét Barna Imre műszaki vezető. — Elvtársak, 1945-ben sokezer társammal egy nagy fogolytáborban voltunk. Egyik napon katonaruhás fiatalember állt élénk. Azt mondotta, álljanak ki azok, akik párttagok. Mi csak néz­tünk egymásra. És be kellett egy­másnak vallanunk, fogalmunk sem volt róla, mi az, hogy párttag, kom­munista. Tudatlanul nőttünk fel. de ma kérdezzenek tőlem a pártról, a társadalomról, az osztályról! Ta­nultunk, tanulunk és beszélgettünk róla az emberekkel. Vita közben az óramutató ráfor­dult a hetesre, Dénes elvtárs meg­tartotta az összefoglalóját. • A hallgatók a tanultakon elgon­dolkozva, beszélgetve indultak ha­zafelé. Vizkelert elvtárt, a bizalmi, utol­sóinak hagyta e! a termet az iskola- ellenőrrel együf. A malom udvará­ra éi-ve megállt. Gyors pillantása végigsifclott az őrlő malmon. Hall­gatta, hogyan zúgnak a hatalmas gépek. — Hej de nehéz volt itt régen - sóhajtott. Megsímogatta a homlo­kát, lassú léptekkel elindult s ar­ról kezdett beszélni az iskolaellen- őrrel, amit a tankönyvből tanult. „A rabszolgatartó társadalmi rendben a malmokban foglalkozta­tott rabszolgának különleges jároin- fonmát raktak a nyakába, nehogy munkája közben néhány marok ga- boiia-magvat vegyen a szájába” — idézte. S mi voltam én a múlt rendszerben? — kérdezte a mellette lépkedő ellenőrt. — Senki, — fe­lelt ő maga — szolga, csak a já­rom hiányzott a nyakamból. Es most mi vagyok? Ember! Ör, vám­bízták az egész malmot, a rengeteg Észtet. Én őrzöm a mienket, a mi vagyonúnkat, ezrek kenyerét. Bábeli Ferenc „CSIFKER0ZSIK4“ — Nagy sikert aratott a mezőtúri Rákóczi-üti iskola előadása — A mezőtúri Rákóczi-útd általános iskola tanulói a napokban adták elő Boldinii: „Csipkerózsika” című ine- sejétókáí. A megérdemelt siker nagy mértékben köszönhető a ta­nári kar és a szülői munkaközös­ség együttes munkájának. A szereplők komoly íeúkészüit- ség'gel léptek színpadra. Hanganya­guk — az általános 'iskolai színvo­nalhoz mérten — meglepően kitűnő volt. Különösen kiemelkedett a ki­rályfit álábító Pudmer Erzsébet. Nagyon szópun énekelt s bájosan, közvetlenül játszott. A balettszá­mokban a címszerepet játszó T. Kiss Ilona, valamint Draslkovidh Magda és Hegedűs József aratta a legnagyobb sikert. Színészi ké­pességről tanúskodott Csató Sára alakítása Átok-tündér szerepében. A tizenkét tündér mellett Jenéi István és Várnád Józsefet lehet még külön kiemelni, mert a dicséret a szereplők mindegyikét kütön-küiön is megilleti. Az énekszámokat Gsider Lívia tanította be Herbaiy András segít­ségével, a badettszámokat pedig Szende Magdolna. S. Tóth Sán- domé és András Györgyné ren­dezte az előadást s igen nagy gon­dossággal. Az iskola tanéri karát, szülői munkaközössegét és tanulóit dicsé­ret illeti a mesejáték előadásáért. Szép élménnyel gazdagították a szépszámú közönséget. Cs. Farkas Sándor, a Mlszöluri Elektromos Tömeg- oikkgyár DISZ titkára. Megkezdték a Szovlefunié kenni nagykövetségének megszervezését Berlin (MTI). A nyugatnémet rádió közlése szerint hétfőn reggel Bonnba érkeztek a szovjet külügy­minisztérium gazdasági osztályá­nak képviselői, hogy, hozzálássanak a Szovjetunió nagykövetségének megszervezéséhez. A megbízottak első feladata, hogy megfelelő épü­letet vásároljanak a szovjet nagy- követség számára. Brentano megdicsérte Ollenhauert Berlin (MTI). Brentano bonni külügyminiszter vasárnap egy hei- delbergi gyűlésen nagy dicsérettel emlékezett meg Ollenhauerről, a Német Szociáldemokrata Párt el­nökéről. A külügyminiszter kiemel­te, hogy Ollenhauer a parlament pénteki külpolitikai vitájában szin­tén a kormánypolitika mellé állt. Olienfaauer úr beszédének nagy- részét a Keresztény Demokrata Unió képviselői is aláírhatják — hangoztatta Adenauer külügymi­nisztere, majd hozzáfűzte: „a kül­politikai vita megmutatta, hogy a kormánykoalíció és a Szoeiá1 demo­krata Párt egységes a nagy célok megí L'élásében. ORVOSTUDOMÁNY ÉS VÁLLAS trim E. O. Kényé Az orvostudomány: tudományos ismeretek és gyakoriati intézke­dések rendszere, amelynek feladata az ember egészségének megóvása, illetve a betegségek megelőzése és gyógyítása. Az orvostudomány fej­lődésének útja — mint más tudo­mányoké is — hosszú és nehéz volt. A fejlődés nem kevés balsikerre! járt, de az elért eredmények vív-, amányai messze felülmúlták azokat. A modern orvostudomány egyre mélyebbre hatol be az emberi szervezet titkaiba és egyre hatéko­nyabban segít az emberi élet meg­óvásában és meghosszabbításában. Az orvos tudomány története azonban távolról sem csupán bizo­nyos ismeretei': és gyakorlati ta­pasztalatok felhalmozódásának tör­ténete. Az orvostudomány a beteg­ségek keletkezéséről, okairól és lé­nyegéről kitalált, túdományellenes vallásos-idealista nézetekkel foly­tatott kérlelhetetlen harc közben fejlődött és fejlődik tovább. Az orvostudomány kitartó küzdelem­mel törte meg — és küzdi le ma is a kapitalista országokban — a vallásos elképzelések védelmezői­nek makacs ellenállásét. A vallás sole évszázadon át sa­ját javára fordította az emberek tudatlanságát, azt, hogy nem is­merték például a fertőzőbetegsé­gek. a járványos megbetegedések, az ideg- és elmezavarok és más je­lenségek okait, azt állítva, hogy létezik egy isten, aki büntetést ro az embereikre, elkövetett vétkeikért és hogy „isten akaratával” szembe­szegülni merőben céltalan doiog. A pápaság „istentelennek" és „ör- dögi“-riek bélyegezte az orvostudo­mányt, amely a különböző jelensé­gek " igazi, tudományos magyará­az or vottudomán zatát és a betegségek elhárításának módszereit kutatta, az orvosokat pedig „istenikáromlókiiak'‘ és „hit- szegőknek.“ Az egyház sok olyan nagy gondolkodót ölt meg vagy ül­dözött könyörtelenül ogész életén át, aki a természettudományok vagy az orvostudomány legjobb leghaladóbb képviselői közé tarto­zott és akire ma az egész tudo­mányos világ büszke. Tudás és hit Minthogy az orvostudomány te­rületén elért ea-edmények jelentő­sen megnövelték ennek a tudo­mányágnak a tekintélyét á dolgo­zók körében, a vallásos elképzelé­sek védelmezői már nem mutatják ki nyíltan a tudományok — köz­tük az orvostudomány iránti gyű­löletüket. Ezért a vallásos nézetek mai hirdetői mindenképpen a tu­domány és vallás „megbékélésé­nek" elvét képviselik; Példa erre az Amerikai Egye­sült Államokból Nyugat-Németor­szágiba importált úgynevezett „ke­resztény tudomány", amely azt igyekszik elhitetni, hogy a beteg­ségeket gyógyszer helyett bibliai idézetekkel lehet meggyógyítani. A nyugatberlml lapokban megjelent egy közlemény, amely többi között szó?zerint ezt mondja: „A ke­resztény tudomány képviselője a huszadik század orvosa, aki gyógy­szer és anyagi beavatkozás nélkül gyógyít.'' A betegségeket tudományosan kell meg• állapítani Az „isten akaratáról'' szóló ta­nok és a „csodálatos“ felgyógyulá­sokról szóló legendák terjesztés'? y o k kandidátusa a vallás híve) által megnehezíti a betegségek korszerű gyógyítását és átfogó megelőző rendszabályok be­vezetését a lakosság egészségének megóvása érdekében. Gyakorta megtörténik, hogy vallásos előíté­leteik befolyása alatt álló emberek, akiknek naiv, a tudományos fel­ismerésekkel szöges ellentétben álló elképzeléseik vannak az em­beri test funkcióiról, a betegségek okairól és a gyógyszerek hatásáról, nem igényelnek: ideiében orvosi ke­zelést, nem vetik alá magukat: kór­házi ápolásnak és kivonják magu­kat a betegség megelőzését szol­gáló oltások aló). Pedig az orvostu­domány fejlődése során bizonysá­gát szolgáltatta annak, hogy a be­tegségek okairól kiagyalt vallásos nézetek minden alapot nélkülöz­nek. Az orvostudomány megállapí­totta a betegségek természetei ke­letkezését, felderítette sok betegség okait én hatékony szereket adott a kezelőorvosok kezébe a betegségek leküzdéséhez. Az ember mindaddig egészséges, amíg szervezetében az élettani funkciók — légzés, emésztés, vér­keringés, anyagcsere és az ideg­elme folyamatok normálisan men­nek végbe. A betegség nem más,, mint az ezekben a folyamatokban keletkezett zavar. A fiziiológusok és orvosok az emberi test funk­cióinak beható vizsgálata során megismerték az emíberi szeivezet- ben, szövetekben és sejtjeiben végbemenő legfinomabb folyamato­kat. Ezzel lehetővé vált, hogy ak­tívan befolyásolják számos beteg- -ég gyógyítását, illetve a betegség megelőzését. (Folytatása kövekezik.) fli EISSZ közgyűlésének december 3-í teres ülése Newyork (TASZSZ.) Az ENSZ közgyűlése december 3-án teljes ülést tartott, amelyen a meg­jelentek jóváhagytok a bizottsé- gcWban megvitatott kérdésekről előterjesztett jelentéseket és javas­latokat. A politikai bizöbteág részéről az atomenergia békés célokra való felhasználása ügyében előterjesz­tett jelentés és határozati javaslóit megvitatása során V. V. Kuznyecov .szovjet megbízott felszólalt a köz­gyűlésen. A szőnyegen forgó határozati ja­vaslat támogatása mellett a szovjet küldöttség azt a meggyőződését fe­jezi ki, hogy az atomenergia bé­kés felhasználása kérdésének to­vábbi vitája’ során fagy elemibe ve­szik a Szovjetunió javaslatait — mondotta többek között, A közgyűlés egyhangúlag jóvá­hagyta a politikai 'bizottságnak az u t cmenergia békés felhasználósa ügyében hozott határozati javasla­tát. Ezután a közgyűlés megvitatta a politikai bizottságban az atom” gárzás hatásáról lefolyt vi - szóló jelentést és az e kérdés:, kapcsolatos határozati javaslatot. A közgyűlés egyhangúlag elfo­gadta a politikai bizottság javasla­tát az atemsugárzés hatásának ügyében. Az indiai küldöttség mó­dosító indítványait a közgyűlés jelentéktelen szótölbfotéggéi eluta­sította. A közgyűlés megerősítette a ma­rokkói kérdéssel kapcsolatos bizott­sági jelentéseket és javaslatokat is, továbbá a paíesztmai menekültek megsegítésének kérdésében, a Dél- afrikai Unióban folyó faji megkü­lönböztetés kérdésében, az ENSZ pénzügyi kiadásaival kapcsolatos kérdésekben előterjesztett jelenté­seket és javaslatokat. (MTI.) (M T I.) A belgrádi rádió köili, hogy Tito elnök hajóraja vasárnap elhaladt Kréta szigete mellett és hétfőn este érkezik Port Szaidba, az első egyiptomi kikötőibe. Nasszior egyiptomi miniszterelnök nyilatkozott a hírügynökségnek Tito elnök egyiptomi látogatásáról, A többi között kijelentette, bí­zik a'bban, hogy „Tito elnök egyip­tomi látogatása kedvezőm befolyá­solja a két ország közötti barátság és együttműködés további fejlődé­sét.” (MTI.) A burxsoá sajtó erkölcsei Zsukov 6b és Oresiáfov glosszája a Pravdában Taungdzsi (TASZSZ.) A Pravda hétfői száma „A burzsoá sajtó erkölcsei“ címmel közli J. Zsukovnak és O. Oresztóvnak, Bur­máiba küldött iküiöntudósitóinak glosszáját. Mint ismeretes, a Burmában utazgató szovjet vezfstőket állan­dóan nyomon kíséri aa Egyesült Államok, Anglia és Franciaország burzsoá sa.j tótudósítóinak egy cso­portja — írja Zsukov és Oresztpv. Egyes burzsoá tudósítók nem azt tűzik kd célul, hogy e fontos uta­zást, mint a béke és a' népek kö­zötti barátság szilárdítását tárgyi­lagosan ismertessék. Nyilvánvalóm nem tiszta szándékkal cseleksze­nek. Azoknak, akik Burmába kül­döttek őket, nem tájékoztat á sra, hanem félrevezetésre van szüksé­gük, olyan félrevezetésre, amely a „hidegháború" ügyét szolgálja. És ez a társaság mindent elkövet, hogy gazdái szemében érdemeket szerezzem. A Svs-Dagon Pagoda meglátoga­tásakor N. Sz. Hruscsov méltókép­pen jellemezte ezeket a tudósító­kat: a tőke rabszolgáinak nevezte őket. És a tőkének ezek a rabszol­gái „munkájukkal“ újból alátá­masztották c megítélés helyessé­gét: . Szokott módszerükkel élve elő­ször is olyasmit tulajdonítottak Hruscsov elvtársnak, amit nem mondott, másodszor pedig durván elferdítették azt, ami valóban el­hangzott, A Pravda dec. 3-i szórna pon­tosan közölte azt, ami Sve-Dagcm Pagoda udvarán elhangzott be-, szélgetós résztvevői mondottak. Ä többi között az egyik hunnál dip­lomata ezt mondotta: „Függítlen- ségünfcért küzdve, gyakran mon­dottuk: „amikor hódító Vilmos partra'szállt Angliában, a Sv'e-Da- gon Pagoda már állott. Anglia, mint nemzet, még nem alakult ki, de a mi népünk inár a civilizáció tetőfokán állót!.“ „Az erre való emlékezés harcra lelkesítette em­bereinket.“ A deainfomidtorok.: s N. Sz. Hmscsovnalk tulajdonították ezt a kijelentést, mégp-’diig nekik meg­felelően elferdítve. Igyekeztek olyan formát adni néki, hogy az angolok nemzeti érzését sértse; Arm a burrnai diplomata kijelenté­sének a nemzeti függetlenségért vívott harcra vonatkozó i-észét illeti, az az „átdolgozás“ somi tel­jesen eltűnt. Elhallgatták a bur- maiek és N. Sz. Hruscsov e beszél­getés során elhangzott sok más fontos kijelentést is. Szembetűnő, hogy az angol kül­ügyminisztérium sietve, szabad- szájú kommen tárral vá raszóit erre a hamisítványra; Érthető, ha Londonban egyesek­nek nem tetszik, hogy a volt angol gyarmatok népei baráti kapcsolta­tokat teremtenek a Szovjetunióval. Ez azonban n-sn mentség az illet­len kirohanásokra, amelyekhez a monopóliumcik egyesített sajtója, de mégink~bb a hivatalos szemé­lyiségek oly gyakran folyamodnak. (MTI.) Takarékossági mozgalom az általános iskolákban Jelentősen megnövekedett me­gyénk általános iskolái tanulóinak takarékbélyeg állománya. A no­vemberi havi eredmények értékelé­sekor az országos verseny szem­pontjai szerint három csoportba osztotta a takarékpénztár a megye iskoláit; Első csoportba tartoznak azok a tanyai és falusi iskolák, ahol a lét­szám nem haladja meg a 150 főt. Ezek közül legjobb a pusztatomaji iskola 22.65 forintos átlaggal. A második csoportban azok az iskolák szerepelnek, amelyekben a tanulólétszám 150 és 500 között változik. Itt a tiszavárkonyiak a legjobbak. A pajtások átlagbetétje 18,42 forint. Dicséretet érdemelnek még a jászszentandrási iskolások 13,71, a tiszaburaiak 12,44, a kun­szentmártoniak 11,19 forintos betét­átlagukért. A harmadik csoportban levő is­kolásoknak van a legnehezebb dol­guk. Náluk csak komoly, ezrekre menő megtakarítás esetén éri el az átlagbetét a számottevő határt. Eb­ben a kategóriában a mezőtúri új­városi iskola vezet 9,28 forintos át­laggal. Levél egy irodalmi szakkör munkájáról Iskolánk, — a Mező­túri Mezőgazdasági Technikum — irodalmi szakkörének legutóbbi előadása, a „Halhatat­lan szerelmesek" még a rendezőség által sem várt sikert hozott. A város közönsége igen nagy érdeklődést tanú­sított az előadás iránt, melyen sok olyan fiatal vett részt, gki nem is­kolai tanuló s a terme- szövetkezeti tagok kö­zül is nagyon soka n el­jöttek. Az előadás bevétele hozzásegíti, a szakkört ahhoz, hogy nagyobb vállakózáshoz kezdjen. Az a szándékunk, hogy szinrehuzzuk Shake­speare „Hamlet" című drámáját. Már most ta­nulják a szakkör tagjai a szerepekét s egyes ré­szek már egészen jól mennek. A szakkör annakide­jén sok nehézséggel bajlódva kezdte meg működését. Az elmúlt évben szavalóversenye­ket, felolvasásokat, vi­tákat rendezett, s egy, a „Halhatatlan szerel­mesek’’-hez hasonló előadást. Ez volt az első komolyabb eredménye a munkának, a máso­dik pedig az említett Halhatatlan szerelme­sek" című előadás. Bízunk abban, hogy további munkánkhoz megkapjuk a szükséges segítséget. A szakkör tagjainak a lelkesedése nem fog hiányozni. ÉLTETŐ JENŐ DISZ-titkár Mezőtúr, Mezőgazdasági Technikum A jugoszláv elnök egyiptomi látogatása Nasszer nyilatkozata a Jugopress hírügynökségnek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom