Szolnok Megyei Néplap, 1955. december (7. évfolyam, 282-307. szám)

1955-12-30 / 307. szám

MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A" MEGYE! TAN-ÁCS LAPJA VII. évfolyam 307. szám Ara 50 füléi 1955 december 30., péntek f Nagy gonddal irányították a vezetőségválasztást a Járműjavítóban (2. old.) Tegnap tartották az élenjáró szarvasmarha- tenyésztők megyei tanácskozását (3. old.) Hírek — S p o r t (4. old.) < mm J A Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésén N, L Buiganyin beszámolt az indiai, burma? és afganisztáni utazásról Nagyobb szervezettséget az építőiparban M o s z k v a (TASZSZ.) Moszkvá­ban a nagy Kreml-palotában foly­tatja munkáját a Szovjetunió Leg­felső Tanácsának ülésszaka. De­cember 39-én a Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács együttes ülésén N. A. Buiganyin, a Szovjet­unió M inisz tertan ác.-ának elnöke tartott beszámolót az indiai, bur- mad és az afganisztáni utazásról. Az előadó bevezetőül megálla­pította, hogy a Legfelső Tanács ülésszaka abban az időben tanács- közik, amikor végéhez közeledik 1995. olyan nagy nemzetközi esemé­nyek éve, amelyek az államok vi­szonyában komoly etttoiódásokat, a feszült nemzetközi helyzetben bi­zonyos fordulópontot eredményez­tek. N. A. Buiganyin rámutatott, hogy korunk nemzetközi életében mind nagyobb jelentőségre tesznek szert az ázsiai országok, amelyekben a földkerekség lakosságának több mint fele él, majd kijelentette, hogy a Szovjetunió, valamint India, Burma és Afganisztán között a ba­rátság és az együttműködés fej­lesztése kétségtelenül hozzájárul a béke megszilárdításához. — Indiai, burmai és afganisztáni utazásiunk közvetlen eredménye a Szovjetunió és ezen országok kö­zött a barátság és az együttműkö­dés megerősödése és fejlődése, a szovjet népnek a nagy indiai nép­hez, a barmai és az afganisztáni néphez való további közeledése volt — mondotta N. A. Buiganyin. — Az utazás jelentősége azonban nem korlátozódik erre. Az utazásnak nagy nemzetközi jelentősége van, elsősorban azért, mert ismét beigazolódott a Szov­jetunió külpolitikája lenini alap­elvének — a különböző társadalmi és politikai rendszerű államok bé­kés egymás mellett élése elvének '— helyessége. Az utazás szemléle­tesen és meggyőzően bizonyította, hogy ez -az elv a béke és a népek biztonsága megszilárdításának, az államok közötti bizalom fejleszté­sének szilárd alapja. Megyénk üzemei, vállalatai egy­másután jelentik, hogy éves ter­vüket befejezték napokkal, hetek­kel az óv vége előtt. Építkezé­seinkről alig érkeznek ilyen jó hí­rek. Nem kielégítő a gazdálkodás sem1 —• drágán építenek s még mindig van pazarlás egyes munka­helyeken. A Szolnok megyei Építóvállalat karcagi főópítésvezetőségét is ne­héz feladatok elé állította az óvas terv s nem tudott megbirkózni vele. Persze az itteni építőmunká­sok igyekezete nem volt teljesen eredménytelen. Egy sor komoly lé­tesítményt készítettek el. A mező­túri gépállomás részére építettek egy műhelyépületet és egy hangár­szint. E munkák átadási ideje de­cember 3 lre volt, azonlban már két héttel előbb december 16-ra át­adták a fontos épületeket. Átalakí­tották a mezőtúri diákotthont, Kunhegyesen felépítettek egy 200 vaganes gafconatáuházat, Kuncsor­bán kultúrházat, Szentandráson gazdasági épületeket és más létesít­ményeket. Mindez azt mutatja, hogy a Karcaghoz tartozó monks­lek, majd 1954-ben abbaliagyták és ez év márciusában fognak hozza újból. A lemaradásnak 'több oka van. Pl. a karcagi kondenzátor épület nyílászáró szerkezeteit még a mai napig sem kapták meg s enélküi nem tudnak haladni. Az ikerlaká­sok munkáit legjobban gátolja, hogy a tetőelemeket nem szállítja az Épületelemgyár. Ezek a két­ségtelenül jogos indekek nem .ma­gyaráznak meg mindent. — Az évi lemaradás legfőbb okát abban látom, — mondja Urban Ist­ván elvtáns, az új főépítésvezető, hogy dolgozóinkban nincs meg az a munikakedv, munkaiéiulUief:, ami a tervek teljesítéséhez feltétlenül szükséges. Persze ennek is. megvan az oka. A szakszervezet csak név- leg működik. Az aktívák nem dol­goznak — s nincs, aki foglalkozzon a munkásokkal, *a vezetők elé vigye problémáikat. A pórt, népnevelői sem működnek. Ez mind rányomja bélyegét a munkára — s nem véletlen, hogy sokszor még a szervezés adta lehe­tőségeket sem használják ki a munka elönevi telére. Mégis faállványt építettek és ezek segítségével helyezték be a geren­dákat. mert a művezetőt senki sem világosította fel, hogy miire szol­gál a gép. Kétségtelen, hogy a dolgozók nevelése, a dolgozókkal való foglalkozás terén van a legtöbb tennivaló. A pártszervezet irányító munkája h.ányzi'k s pang a tömegszervezetek élete is. A párttitkár elv társ rak pl. olyan beosztása van (6 helyen anyagkeztlő), hogy képtelen az alapszervezet munkáját elvégezni. Vajon nem lehetne más beosztást adni néki. Jövőre nagy feladatok előtt áll­nak a karcagi építőmunkások. — Bánhalmán például megkezdik egy 200 vagónos gabonatárház építését. A szükséges felvonulási épületeket miár elkészítették s megszervezték az épületelemeik helyszíni előre- gyártását. Kocsis Imre művezető irányításával a sztahanovista Ko­csis Mihály köművesbrigádja fogja majd a falaikat félrakni. Tervek vannak a szervezeti élei megjavítására is. Befejeződött a Román Munkáspárt II. Kongresszusa Bukarest (Agerpres). Szerdán este befejeződött a Román Mun­káspárt II. kongresszusa. A záróülést Gheorghiu-Dej nyi­totta meg, majd felolvasták a Ro­mán Munkáspárt Központi Bizott­sága tagjainak és -póttagjainak, va­lamint a Központi Revíziós Bizott­ság tagjainak névsorát, akiket a kongresszus választott meg. A Ro­mán Munkáspárt Központi Bizott­ságába 61 tagot és 35 póttagot vá­lasztottak. Constantin Pirvulescu bejelentet­te, hogy szerdán ülést tartott a Ro­mán Munkáspárt Központi Bizott­sága. Az ülésen egyhangúlag meg­választották a Politikai Bizottság tagjait. A névsor a következő: GH. Gheorghiu-Dej, Chivu Stoica, Iosil Chisinevschi, G. Apostol, Mogyorós Sándor, Emil Bodnaras, Miron Constantinescu, Constantin Pirvu­lescu, Petre Borila, Alexandru Dragnici és Nicolae Ceausescu. A Politikai Bizottság póttagjait, a Román Munkáspárt Központi Bi­zottságának titkárságát és a Párt Ellenőrző Bizottságának tagjait szintén megválasztották. A Köz­ponti Bizottság első titkára GH. Gheorghiu-Dej lett. A Központi Bi­zottság titkárává Iosif Chisinev- schit, Nicolae Ceausescut, Fazekas Jánost és Joan Cozmát választot­ták. A részvevők hosszú tapssal fe­jezték ki helyeslésüket. Bejelentet­ték azt is, hogy a Központi Reví­ziós Bizottság szerdai ülésén egy­hangúlag megválasztották a Köz­ponti Revíziós Bizottság elnökét is. ' Ezután Gheorghiu-Dej mondott záróbeszédet, majd közölte, hogy a Román Munkáspárt II. kongresszu­sa befejezte munkáját. (MTI) A munkások számának növekedése '1919 1930 1931 193Z 1933 . 193V • 1935 J93S J93? tilt 1939 1990 A tőkés Magyarországon a termelés kapacitásának krónikus kihasz­nálatlansága miatt 1932—33-ban mélypontra süllyedt a munkások foglal­koztatottsága. A fasiszta háború előkészülete kellett ahhoz, bogy újra elérjék 1937-ben az 1927-es színvonalat. 1938-ban — a fellendülés idején is még egy munkás átlag 225 napot dolgozott évente. Ugyan­akkor a munkanap hosszát megnyújtottak. A vegyiparban gyakori a 100 órás munkahét. A sütőipari dolgozóknak átlag 80 órát kellett dol­gozni hetenként. hároméves tervben aiilliárd forintos be­ázással állítottuk ,>rc az ország iparát mezőgazdaságát. Az rés tervben már 07 liárdof fordítottunk uházásokra. — Az lő új gyárak egyre íj munkáskezet fog­soztattak. A műm ok és alka'mazottak na az 1949. évi 1.53 Hóról 1951-re 1,86 lióra. majd 1955-ben ! millióra növeke-' dtstt­10 helyek dolgozói ebben az éviben jelentősen hozzá­járultak a népgazdasági tervek valóra.vá Kásához. Mégsem úgy azonban, ahogy kel­lett volna. Nagy kárt jelent a nép­gazdaságnak a lemaradás, az, hogy egyes létesítmények nem készül­nek él időre. így a karcagi ^stati­kus kondenzátor épülete előrelát­hatólag majd csak márciusban ké­szül el. Lemaradás van a kísérleti gazdaság ikerlakásainak építésénél. Pedig erre is nagyon várnak. A turkeved jabonatárház építéséhez még 1953 márciuséiban hozzákezd­Űjítóniozgaloiuról egyáltalán nem lehet beszélni ezen a főépítés vezetőségen. A dol­gozók részére nam szerveztek sem­miféle szakmai továbbképzést, jóllehet, volna, aki szívesen ta­nulna. így nem is csoda, hogy a szakmai színvonal alacsony s még vannak művezetők is, akik nem ismerik az új építéstechnikai el­járásokat. Az egyik mezőtúri munkahelyre pl. kiszállították a szükséges vas- betongerendákat s kivittek a be­emelésükhöz szükséges gépeket' is. — Van kultúrtermünk, ahova a karcagi dolgozókat időnként ösz- szehívhatjuk és beszélgetés közben megvitathatjuk a problémákat — mondja Urban elvtárs. — Jó lenne, ha kapnánk a kulturális alapból bizonyos összeget erre a célra, könyveket, műszaki folyóiratokat akarunk itt adni a dolgozók ke­zébe, hogy szakmai tudásukat emel­hessék; A helyi építésvezetőség tervei a munka megjavítására csak akkor vezetnek sikerre, ha megfelelő se­gítséget ad ehhez a vállalati köz­pont, J eres fe/r l ötéves ferv Részleteiben is teljesítsük a mélyszántási tervet Az állattenyésztés fejlesztése a lakosság hús- és zsírellátásának a megjavítását mozdítja elő. Az ál­latállomány számszerű emelése és minőségi javítása azonban szüksé­gessé teszi a takarmánytermelés hozamának emelését Ennek egyik alapvető követelménye az őszi mélyszántás. Az ujszászi Szabadság TSZ-ben ez évben 30 mázsán felül volt a kukorica termésátlaga. A jászki- séri Kossuth TSZ-ben kukoricából 90 kát. holdon 28 mázsás. 19 kát. holdon 35 mázsás átlagtermést ér­tek el. az 1953-as gazdasági év 24 mázsás termésátlagával szemben. A hozam emelkedését legfő­képpen az idejében elvégzett mélyszántás és a gondos ápo­lás tette lehetővé. Ezért nem lehet megengedni, hogy a szántás tavaszra maradjon. Gépállomásaink vezetői, szak­emberei előtt mindezek a körül­mények jól ismertek. A török­szentmiklósi. a szolnoki, a jász­apáti. a tiszafüredi és a jászbe­rényi járásban a hónap második felére teljesítették is a mélyszán­tási tervet. Helyenként azonban nagyfokú elmaradás tapasztalha­tó. Karcagon. Turkevén. a kun­szentmártoni járásban még nagy területek várnak felszántásra­A nyári és az őszi mezőgazda- sági munkák megszervezésében felmerült hiányosságok most bosszúlják meg magukat. A terméshozamok fokozása szem­pontjából oly fontos mélyszántás pedig elhúzódott november végé­re. december elejére, amikor a gyakori esők már hátráltatják a munkát. A mélyszántással elmaradt gép­állomások vezetői ha késve is. — most már intézkedtek Turkevén például negyven traktor és a hoz­zátartozó kezelőszemélyzet készen áll. hogy amint felfagy, nyomban megkezdhesse a szántást. Hasonló a helyzet Mezőtúron és a Jászság­ban. ahol a globális tervteljesítés ellenére több tsz-ben még nem fe­jezték be ezt a munkát. Most az a fontos, hogy a terme­lőszövetkezetek is elősegítsék « munka zavartalanságát. A pár napos eső miatt a szán­tóföldeken helyenként össze­gyűlt a viz. Ezeket el kell ve­zetni. mert ha megfagy, a Jég­páncél is akadályozza a talaj­munkát. A tsz-ek szakemberei, különö­sen a rragCEabbiEln fekvő, vagy homokosabb részeken figyeljék a talaj állapotát, s amint az arra al­kalmas, gondoskodjanak a szántás mielőbbi befejezéséről. Az új esztendőt minden tsz és egyénileg dolgozó paraszt „tiszta lappal“ köszöntse Az évvége közeledtére megyeszerte meggyorsult a' begyűjtés üteme. A hátralékos termelők többsége már kiegyenlítette a hátralé­kot. A termelőszövetkezetek példát mutatnak ebben is. A mezőtúri Törő Pál. a jászkiséri Kossuth TSZ összesen 46 közös gazdaság és 6063 termelő teljesítette egészevi beadási kötelezettségét. A török­szentmiklósi Dózsa TSZ vezetői is örömmel számoltak be a közgyű­lésen a szövetkezet tagjainak, hogy „tiszta lappal” mennek át az új esztendőbe. A termelőszövetkezet adóját, beadási tervét, a gépállo­mási munkadíjat. az állami kölcsönök esedékes részleteteit kiegyenlí­tette. Igyekezetük jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy Török- szentmiklós város december 21-re 103.5 százalékra teljesítse egész évi begyűjtési tervét. Törökszentm iklós mellett Jászberény. Kisújszál­lás, Szolnok, a járások között a tiszafüredi, a jászberényi, a török­szentmiklósi és a jászapáti járás globálisan túlszárnyalta a 100 szá­zalékot. A községek közül a legjobban kitűnt Jászkisér. Tiszaföldvár. Pusztamonostor. Kötelek. Tomajmonostora. Az élenjárók példáját kö­vessék a hátralékosok és az új esztendőt minden termelőszövetkezet, egyénileg dolgozó paraszt „tiszta lappal” köszöntse. Termelősaeövetkezeteiukbeu is lássanak hozzá a téli gépjavításhoz NEMCSAK A GÉPÁLLOMÁSO­KON,, állami gazdaságokban. Ira­nern a termelőszövetkezetekben, is itt az ideje a téli gépjavításnak. Ez év tavaszán ugyanis több kö­zös gazdaságban előfordult, hogy a vetőgépek, boronák és egyéb szerszámok rossz állapota miatt napokat késett a simítózás. a mag­ágykészítés és a vetés. Ez pedig kihatással volt a terméseredmé­nyek alakulására. A termelőszö­vetkezetek többségében megvolt a zárszámadaás, ami azt is bizonyít­ja, hogy becsülettel elvégezték az őszi mezőgazdasági munkákat, s a tsz-ekben felszabadult a munka­erő. A tél nemcsak a disznótorokra alkalmas, hanem arra is. hogy gondosan felkészüljünk a tavasz­ra. A turkevei Táncsics TSZ Szi­lágyi brigádjában a fogasok mé­gis összetörve, szétszórtan hevei­nek a tanyaudvaron. Máshol a fű­kaszák összerozsdasodva állnak a fészer alatt. A brigádvezetők kö­telessége lenne, hogy minden kis­gépet, szerszámot összegyűjtsenek és kijavítva a kovács és lakatos műhelyekbe szállíttassanak. MOST ITT az ideje annak is, hogy elkészítsük a simítókat.1 — mert csak így tudunk február vé­gén. március elején hozzákezdeni az őszi mélyszántások tavaszi el - munkálásához. A téli gépjavítás egyben a tsz tagok téli foglalkozta­tásának egyik lehetőségét is je­lenti. A termelőszövetkezetekbe ujonan belépett dolgozó parasztok között is számosán vannak, akik értenek a vetőgépekhez, a többi kisgépekhez és szerszámhoz, s nagv segítséget nyújthatnak a téli gép­javításban. az új szerszámok készí­tésében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom