Szolnok Megyei Néplap, 1955. december (7. évfolyam, 282-307. szám)

1955-12-29 / 306. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: * j Gyorsítsuk meg a DISZ-tag összeírást (2 o) A helyi ipar jövő évi feladatairól (3. o.) i> p o r t (4. o.) VII. évfolyam 306 szám Ára 50 (illái decomoar 29.. csütörtök AZ IPARI TERMELÉS ■n* m ins ws st» 1» m JH 6 Se ffí 71 \[\ li’ ( ■—' 7/ y k' \ r­U; 1 r­'nfm­'('■tin y, F \ r p s\ tT I w * ‘ £ / 7-1 / ífT/ írZ­ff ó íjé Ok 1 V fT R-­V rf. a II . B & J fe_a k a s® M* es findet-3aa fropcia rím p Jf 0. m «» *n *! «u «umshu max ms tn> mi m «H m ms mt mi mi ww tus rw A Szovjetunió ipari termelése 23 esztendő alatt több, mint tizenkét­szeresére növekedett. Franciaország termelése némi süllyedés után 1951-ben újra elérte az 1929-es színvonalat. Anglia termelése másfél- szeresére, az Egyesült Államok termelése kétszeresére emelkedett. 350,6*. A nehézipar fermeU- sének aránya agyár- ipar termelésében. mt 4949. A fenti ábra a gyár­ipari termelés növeke­dését mutatja Magyar- országon. Az ipar ter­melésén belül a nehéz­ipar részaránya —« a szocialista iparosítás el­veinek megfelelően — több, mint bárom és félszeresére növekedett az első ötéves terv vé­gére, Eredményesen dolgozik az MIH 605-ös intézet DISZ-szervezete A szakma jobb elsajátítása érde­kében a Járműjavító DISZ szerve­zetétől olyan irányú segítséget kér­tünk, hogy kiváló if jú és idős szak­munkásokat kérjenek meg az ipari tanulók paironáiására. Ez meg is történt. Minden termelési oktatási csoportunlcat egy-egy jó szakmun­kás vette pártfogásba és munka- módszerét átadja a tanulóknak. Intézetünknek 537 DISZ-tagja van. Ez év folyamán 225 új tagot vettünk fel. Az összeírást határ­időre befejeztük, most pedig az ün­nepélyes tagkönyvkiosztó taggyűlé­seket készítjük elő. Iskolánk DISZ szervezete bene­vezett a Szolnok megyei „Ságvári Endre?’ sport- és kulturális sereg­szemlére. Ennek leere te ben má r rendeztünk egy Petőfi szavalóver­senyt, melyen 29 fő indult és 150 tanuló vett részt. Az első helyen Mátyus Ferenc, a második Vereb Ida és a harmadik helyen Futó Imre tanuló végzett. DISZ-szervezetünkön belül Öt Pe­tőfi-iskola működik 130 hallgatóval. Az iskola tanulói rendszeresen részt vesznek a foglalkozásokon, melyeket a DISZ-szervezet fiatal tanárai és mesterei vezetnek. Fel­adatunk, hogy úgy szakmailag mint politikailag jólképzett, fegyelmezett szakmuikásakká váljunk. BENEDEK SÁNDOR MTH 605. Iparitanutó Int. DISZ-titkára Tíz literre emeljük az istálló-átlagot Á tiszafüredi Hámán Kató Ter­melőszövetkezet szarvasmarhaállo­mánya napról napra fejlődili. Kü­lönösen megmutatkozik ez a tejter­melés növekedése terén; Ilyenkor télidőben, amikor a legeltetés lehe­tősége már nincs biztosítva, bizo­nyos csökkenés mindig előfordul. Nálunk éppen a fordítottja tapasz­talható. Egy hónappal ezelőtt érté­keltük a tehenészet munkáját, ak­kor 3 liter volt a fejési átlag. Egy hónappal később, december köze­pén pedig az istállóátlag lett 8,7 li­ter; Ezt úgy tudtuk elérni, hogy a takarmányszabványt gondosan ké­szítettük el; A napi takarmány­adagban megfelelő szárazanyag, keményítő, fehérje és ásványi sók vannak; Egy fejőstehén naponta 20 kiló silót, 6 kiló szénát, 3 kiló töreket, 4 kiló takarmányrépát és 2 kiló ab­raktakarmányt kap. Ez utóbbi a te­henek tejelőképessége szerint vál­tozik. A száraztakarmányokat ete­tés előtt 12 órával bepácoljuk. Ezzel a módszerrel lehetővé vá­lik, hogy 10 literre emelkedjék az istállóátlag; A tejhozam további növelése érdekében 10 nappal ez­előtt bevezettük a háromszori fe­jest, az eddiginél sokkal lelkiisme­retesebben gondozzuk a jószágokat. A helyes takarmányozás mellett törekszünk arra, hogy a gondozás is kifogástalan legyen. Az istállót a teleltetéere rendbehoztuk és gon doskodunk arról, hogy az állan­dóan tiszta és jólevegőjű legyem RÉZ FERENC Tiszafüred, Hámán Kató TSZ Januárban száz nagyobb földművesszövetkezetben kezdik meg az orosz nyelvoktatást Az elmúlt években több földmű vesszövetkezet szervezett a falusi dolgozók részére orosz nyelvtante lyamot. A tanfolyamok javarésze eredményesen zárta a tanévet. Most a SZÖVOSZ és a Magyar- Szovjet Társaság nagyobb segítsé­get nyújt a földmüvesszövetkeze leknek és januárban 100 nagyobb földművesszövetkezetben . indul orosz nyelvtanfolyam; (MTI) ISMERJÜK MEG AZ ÉLENJÁROK MÓDSZEREIT A Járműjavító dolgosói kihasználják a technika adta lehetőségeket A szolnoki Járműjavító régi üzemi. Sok tapasztalt vasas szak­ember dolgozik itt, akik ezer öt­lettel, leleményességgel tudják ki­használni a gépek erejét, hegy megkönnyítsék, pontosabbá tegyék az emberek munkáját. A legjobb újítások méltán keltik fel ország­szerte az érdeklődést a szakma­beliek körében. Legutóbb a Közlekedési és Pcs- taiügyi Minisztérium illetékes osz­tályának megbízottai éa az ország járműjavító vállalatainak műszaki vezetőd látogattak el az üzemibe, hogy tanulmányozzák a legjelentő­sebb módszereket, kicseréljék ta­pasztalataikat a szolnoki műhely munkásaival, újítóival. Nagy érdeklődésre tarthat szá­mot — és a vasiparban máshol, is bevezethető — Eidősi Gyula vál­lalatvezető és Tóth László üzem- lakatos közös ötlete alapján újí­tott cso'.eszúró gép. Először is ezt tekintenék meg a vendégek; Az eddig használt leszúró (át­vágás művelet) gépekkel szem­ben az új gép előnye az, hogy a kés előtolása nem szakaszos, hanem folyamatos, A cső leszúrása után a gépet mm kell leállítani és a leszúró kést kézi hajtással eredeti helyére visszaállítani kiinduló állapotába, mert a gép állandóan forgósban marad és a kés visszahúzása auto­matikusan történik; A gép működését a vendégek helyesnek találták és elhatározták, hogy hogy több hasonló gépet be­szereznék. Az ötlet azonban nem jár egyedül ’*—> egyik javallat szüli a másakat. Hanga Lajos és Veres Árpád megemlítették, hogy olyan gépet kellene szerkeszteni ennek alapján, mellyel nemcsak a tűz­eső, hanem a burokcső is vág­ható legyen. — Ennek nincs akadálya — mondta Kókai Sándor elvtárs, a IX. osztály vezetője. Ugyanezen elvek alapján ké­szítünk egy másik gépet, mely alkalmas lesz nagyobbinéretű cső vágására s így a burokcső vágására is. A másik érdekes gépet Tarjám Tibor reszontvezetö készítette — egy úgynevezett lemez-éLmaró be­rendezés. Az üzemben használt vastag lemezeket különféle mód­szerekkel vágják (többnyire he­gesztő-lánggal. Az így nyert élek azonban egyenetlenek s felhaszná­lás előtt még le kellett gyalulni. Tárj árú elrvtárs marógépe tökélete­sen helyettesíti a drága lemezéi gyalugépek munkáját, s sokkal gazdaságosabban végezhető el ez a művelet Kiss Kálmán, a debreceni vál­lalat küldötte mindjárt kérte is, hogy a szolnokiak adjanak át egy ilyen marót. Ok ugyanis nem kap­tak ólgyalugépet és ezt a munkát az ottani kazánkovácsok nehéz kézi munkáival végzik el. Pedig amúgy is lenne elég munkájuk. Aztán a vendégek csoportja az új csőtisztítógépet fogta közre, ennek működése 3 darab marótár­csán alapul. A tárcsák fordulatára ma azon­ban nem egyforma s így le tadják marni a cső falára ra­kodott Uazankövet, amit eddig csak igen nehéz munkával le­hetett eltávolítani. Ez a művelet pedig a kazánok ja- vífásánál nélkülözhetetlen, mert a lerakodott kazánkő balesetet okoz­hat. Emellett hőszigetelő anyag, és a tűztér hőjét nem adja át a táp­víznek, így igen rontja a kazánók hatásfokát. A gépet megindították. Egy 8 lóerős motor hajtotta. Másfél pere alatt 1.5 milliméter vastag lerako­dott kazánkövet mart le a cső falá­ról. Ez a gép egyelőre még kísérlet alatt áll. így jó alkalom adódott arra, hogy számos javaslatot te­gyenek a tökéletesí lésére. Ez a három újszerű gép a leg­jelentősebb az utóbbi idők újításai közül, azonban az üzem mindéin részében megtalálható az emberi találékonyság nyoma, a gyár veze­tőinek igyekezete, a technika tö­kéletesítésére. A tapasztalatcserén érdeklődéssel nézték végig a meg­munkáló osztály szerszámgépeit, majd az üzemben készült 40 torma teherbírású villamos kccs.ierr.elc- berendezéseket, melyek jó szolgá­latot tesznek a vagomjavításnál. So­káig tanulmányozták a kazánková­csok munkáját is. A szolnoki Járműjavító munká­sai, műszaki dolgozói szívesen ad­ták át tapasztalataikat a testvér- vállalatok küldötteinek. Erdősi Gyula vállalatvezető megállapodott abban, hogy legközelebb a szolnoki küldöttség keresi fel az üzemeket, hagy tanulhassanak más vállalatok módszereitől s ezz&l" még előbbre- vigyék a termelés ügyét. A Megyei Gépállomás'! Igazgatóság törődjön a gépállomások versenyével Gépállomásainknak ezekben a na­pokban egyik legfontosabb felada­tuk, liOigy minél előbb befejezzék az őszi mélyszántást, segítséget nyújtsanak a termelőszövetkezetek tervkészítéséhez, s ezzel egyidőben előrehaladjanak a téli gépjavítással is. Ebben a munkáiban már huzamo­sabb ideje a cibákháziak az elsők. Az elmúlt dekádban különösen az erőgépek javításával haladtak előre. Cibakházán nem véletlen ez az eredmény. A téli gépjavítás kezde­tén a gépállomáson párttaggyűlést tartották. A gépállomás vezetői, a műszakiak, a traktorosok, a szere­lők a taggyűlésen egyöntetűen vál­lalták, hogy a jó gépjavítás minden előfeltételét biztosítják. Erről hatá­rozatot is hoztak. A műszakiak gon­doskodtak a munka jó megszerve­zéséről, a szükséges alkatrészekről. Az üzemi pártszervezet a gazdasági vezetőkkel együttműködve a legfon­tosabb brigádok, így az erőgépjavító brigádok élére a kommunista szerelőket állította. Az üzemi bizottság szervezi, ébren- tartja a brigádok közötti versenyt, ö az eddig jól bevált módszerekkel népszerűsíti az élenjárókat, bírálja az elmaradókat. A gépállomás mű­szaki vezetői előtt pedig nem isme­retlenek a különböző szakkönyvek, s azok tartalma. A cibakháziak a gépjavítás előre­haladásával elérték, hogy a gondja­ikra bízott gépek jóval a határidő előtt üzemkész állapotba kerülnek, így kora tavasszal a legalkalmasabb időben tudnak hozzáfogná a tsz-ek és az egyénileg dolgozó parasztok földjén a talajmunkához és a vetés­hez. Ez pedig nagyon sokat jelent a terméshozamok alakulása szempont­jából, hiszen a gépállomások felelő­sek a körzetükhöz tartozó termelő­szövetkezetek gazdálkodásának fel­lendítéséért. Ezt tartották szem előtt a cibak- házi elvtársak, amikor ez év novem­ber 9-én gépjavítási versenyre hív­ták megyénk gépállomásait. Nagy hiba, hogy ez a kezdeményezés nem talált visszhangra. A Megyei Gép­állomási Igazgató,ság nem szervezi a versenyt, s az esetleg verseny ben lévő gépállomások munkájának ér­tékelésével sem törődik eléggé. Er­ről tanúskodik a tíznaponként ki­adott meglehetősen vérszegény tar­talmú megyei híradó, amelynél sok­kal különbet készítenek a Tószegi, vagy a Mezőtúri Gépállomáson. — Az általános versanyértéke­lésből nem sokat tanulnak a gépállomások dolgozói. A verseny- értékelés akkor jó, akkor segíti elő a munkaversenyt, ha a pontos szám­szerű adatok mellett a helyszíni ellenőrzések tapasztalatait is ma­gában foglalja. Javaslatokat ad a hibák megszünte­téséihez, s előmozdítja az újítások, a jó módszerek elterjesztését. Sokat tanulnak gépállomásaink az élenjá­rók tapasztalataiból, ha azokat meg­felelő formában közölné a megyei versenyhír adó. A Kisújszállási Gép­állomás főmérnöke és hegesztője nyáron a Turkeved Gépállomáson járt, s otthon megvalósította a látot­takat. Azóta Kisújszálláson is man­gán ráhegeszitéssel emelik az eke- vasak éleinek tartósságát. A Szolno­ki Gépállomás a gépjavítási ver­senyben sokáig az utolsók között volt. most a harmadik lett, s ez nem a véletlenek játéka, hanem a jól­szervezett munka eredménye. A szolnoki elvtársak tapasztalatai szin­tén a versenyhíradóba kívánkozná­nak, hiszen hasonló nehézségekkel kell megküzdenie számos gépállo­más vezetőinek. „A minőségi javítások terén még az élenjáró gépállomásoknak is so­kat kell javitaniok.” így szól a megyei verseny híradó befejező mondata­Ez így csupán óhaj és jó kívánság, helyette sokkal meggyőzőbb erejű lett volna kimutatni, milyen kára származott egy-egy gépállomásnak az elmúlt gazdasági évben a rosszul kijavított gépek miatt, s a termelő- szövetkezeteknek a talaj munka, a vetés, vagy a növényápolás elmara­dása miatt. S végső soron hogyan befolyásolta mindez a termelőszö­vetkezeti tagok és a gépállomási dolgozok jövedelmét. A Megyei Gépállomási Igazgató­ság feladata lenne, hogy a verseny­bíródéban népszerűsítse az Alafctyá- ni Gépállomás minőségi ellenőrének munkamódszerét, aki a kijavított gépeket, alkatrészeket nagyítóüveg­gel vizsgálja. Talán jelentéktelen apróságnak tűnik, sokan mosolyog­nak is rajta, de ez a minőségi gép­javítás egyik előfeltételét jelenti. A A nagyítóüveg alatt előtűnnek még azok a ha jszál repedés ek is, amelyek később szántás, vagy vetés közben félnapos műszaiókiesésf is okozhat­nak az erő, vagy a munkagép erő­sebb igénybevételénél. Az igazga­tóság szerezzen becsületet ennék a módszernek megyénk valamennyi gépállomásán. Több mint két hónap van még hátra a téli gépjavítások befejezésé­nek határidejéig. A feladatok azon­ban nagyok nincs tahát ok az elbizalco- dósra még az élenjáró gépállomásokon sem. Hiszen a mezőgazdasági termelés hozamának 3 százalékos emelését további munkafolyamatok gépesíté­sével lehet hathatósan előmozdítani. Ezeket is a téli gépjavítások idején kell megtervezni és előkészíteni. Nagy szükség van arra, hogy a Me­gyei Gépállomás! Igazgatóság meg­szervezze és a tartalmas, rendszeres értékeléssel állandóan ébren tartsa a versenymozgalmat gépállomásain­kon. Az igazgatóság vezetői, Bozsik Ti­bor, Sassi István, Ihrig Pál, Szoko- lay Miklós elvtársak és a többiek évek hosszú során át sok nehéz fel­adatot megoldottak. Képesek arra, hogy a Központi Vezetőség ez év jú­niusi. a mezőgazdasági termelés fel­lendítéséről a mezőgazdaság szocia­lista átszervezéséről szóló határo­zatának megvalósításában is győze­lemre segítsék megyénk gépállomá­sait. k. h.

Next

/
Oldalképek
Tartalom