Szolnok Megyei Néplap, 1955. december (7. évfolyam, 282-307. szám)

1955-12-27 / 304. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1955 december 27. ELMÉLETI TANÁCSADÓ A termelőerők és termelési viszonyok jellegének kőtelező összhangja — törvényről Irta: Daróczi Miklós, MB. pol. munkatárs viszonyát a munkához. A tőkés ter­(Folytatás.) Az impiTializmus termelési vi­szonyai döntően a fejlődés béklyói szerepét töltik be. Ez azonban nem jeleníti azt, hogy pl. napjainkban a kapi tál izmusban a termelőerők egy­általán neun fejlődnek. Szükséges még azzal a problémá­val foglalkozni, vajon teljes, vagy abszolút összhang van-c? Egyes elv- társak, 'ogy kalap alá vették e két dolgot és Jciindulva aJbból, hogy a termelési viszonyok mindig elma­radnak a termelőerők fejlődése mö­gött, még kétségbe vonjak az össz­hang meglétét a Szovjetunió­ban is. Azt viszont helyesen állítot­ták, hogy abszolút összhang nincs. A termelőerők és viszonyok jellege abszolút mértékben soha nem egye­zik meg, még a szocializmusban sem, mert hiszen míg a termelőerők állandóan fejlődnek, addig a terme­lési viszonyok egy bizonyos ideig állandóak, ß így lemaradnak. Éppen ez a lemaradás, majd a teljes össz­hang megteremtödése jelenti a tár­sadalom fejlődését. A teljes össz­hang azonban minden társadalom­ban megvalósul, a szocializmusban is ez van. A teljes összhang nem abszo­lútot jelent, mert íellétélezi a termelőerők cs termelési viszo­nyok dialektikus fejlődését, az ellentmondás keletkezését és megoldását. A szocializmusban is megvan a termelési viszonyoknak időleges le­maradása a termelőerők jellege mö­gött, keletkezhet ellentmondás az összhangom belül, azonban ez nem változik összeütközéssé, mert a kom­munista párt a gazdasági törvények ismerete alapján a tömegek segít­ségével időben olyan termelési vi­szonyokat alakít ki, melyek tovább­ra is korlátlanul elősegítik a ter­melőerők fejlődését. Ilyen lépés volt a II. világháború után a Szov­jetunióban a kis kolhozoknak nagy kolhozokba való összevonása. A szo­cialista termelési módban a köte­lező összhang törvényes működésé­nek egyik sajátossága, hogy bizto­sítja a társadalom szüntelen előbb- relialadását, a fejlődés egy pillanat­ra sem torpan meg. A pártoktatás hallgatói köz® né- hányan eléggé szűkén értelmezték a termelési viszonyt, amikor is alatta csak a termeléshez, a mun­kához való viszonyt értették, Sztálin elvtárs tisztázta, mit kell értenünk a termelési vi­szony fogalma alatt. Elsősor­ban is a termelési eszközökhöz való viszonyt (lényegében tu­lajdonviszonyokat), ebből követ­kezően a társadalom tagjainak helyét a termelésben (ezért ipa­rt parancsnok például a tő­kés, a munkás pedig a gép és a töke rabja) s mindezek alap­ján a társadalom tagjainak ré­szesedését a megtermelt javak­ból. A termelési viszony jellegét dön­tően az határozza meg, hogy kinek a tuljadomában vannak a termelési eszközök. Ha egyesek kezén van — kizsáfkmányolás, az uralkodás és alávetettség viszonyairól beszélünk. Ha a társadalom egésze kezén vall, —• akkor a kölcsönös együttműkö­dés és elvtársi segítségnyújtás vi­szonyairól beszélünk. S annyiban igazuk Van az elvtársaknaJk, arneny- nyiben azt gondolták, hogy végered­ményben a termelési viszony hatá­rozza meg a társadalom tagjainak ..... me lesi mód fejlődése során felesle­gessé tette a tőkéseket, kiknek már semmi közük nincsen a terme­léshez. A tőkés temieiési viszony kiszipolyozza, a gépek rabjává süly- lyeszti a dolgozókat. A munkásnak nincs termelési eszköze. A töke, mint valami nagyhatalom beékelő­dik a termelés tárgyi és személyi tényezői közé és csak kellő profit ellenében engedi végbemenni a ter­melést. Ezzel szemben a szocialista ter­melési viszonyok alapja a termelési eszközök szocialista, társadalmi tu­lajdona, A szocialista termelési folya- matban a termelési eszközök társadalmi tulajdona alapján egyesült termelők kölcsönös kapcsolatát a kölcsönös együtt­működés és elvtársi segítség­nyújtás jellemzi, A szocialista termelési viszony ki­fejezi a dolgozók megváltozott vi­szonyát a termeléshez, a munkáiioz, mert most már saját termelési esz­közökkel, saját maguknak termel­nek. A dolgozók egyenjogúak a ter­melés folyamatában, csupán abban különböznek, hogy ki-ki milyen munkakört tölt be. Vagy vehetjük azon oldalt is, mely szerint ki-ki munkája arányában részesedik a javakból. Az ilyen viszonyok kö­zepette a termelőerő fejlődése — először a történelemben — a ter­melők anyagi és szellemi életének fejlődésével jár együtt. E cikknek nem volt' feladata a kötelező összhang törvény össze­függő vizsgálata, csupán az, hogy néhány felmerült vitás kérdéshez magyarázatot adjon. A beszámoló tükrözze a párttagsás egészének véleményét Néhány nap múlva megkezdőd­nek pártszervezeteinkben a veze­tőség választó taggyűlések. A hát­ralévő idő igen rövid s ezért hala­déktalan® meg kell kezdeni a tag­gyűlések beszámolóinak összeállí­tását. E munka megkezdése azért is sürgős mert a beszámolónak összesítenie kell a párttagság egé­szének véleményét 'az eddigi mun­káról, tükröznie kell a jövőre vo­natkozó elképzeléseket, megemlíte­ni a jó javaslatokat. Éppen ezért kell, hogy legyen idő az esetleges módosításra, a beszámoló lényegé­nek párt csoportértekezleten való ismertetésére is.­Mivel ezek a taggyűlések nem­csak azt a célt szolgálják, hogy új­jáválasszák a vezetőséget, hanem azt is, hogy számot adjanak a pártszervezetek kétéves munkájá­ról, alapos gonddal kell elkészíte­ni a beszámolót. A fő súlyt a Köz­ponti Vezetőség márciusi határoza­tából adódó feladatok megoldásá­nak elemzésére és a novemberi ha­tárodat által megszabott teendők ismertetésére kell fordítani. Ezál­tal a taggyűlés utat mutat a lövő­re nézve az uj vezetőségnek, s az egész párttagságnak. Természete­sen a beszámoló nem ölelheti fel minden kérdését, hanem csak a leg­fontosabbakat. Azt viszont, hogy melyek ezek. a titkár egyedül nem döntheti el helyesen. Szükséges, a párttagság egészének véleménye Ezt kikérni viszont csak akkor tudja a vezetőség, ha a beszámo­ló egy-egy részének, összeállítását kisebb brigádokra bízza. Helyes például, ha a gazdasági munkával, a termelés pártekenőr- zésével foglalkozó részt összeállító brigádban a pártszervezet jellegé­nek megfelelően, műszakiakat, ae- rcnórriusokat. gazdaságvezetőket, ki­váló dolgozókat, st.b. választanak. A brigádok által elkészített rész- beszámolókat aztán a pártveze+ő- f-égnek kell összesíteni. Ehhez a munkához nem lehet sablont aján­a bírálat mellett jani. Nem okvetlenül szükséges két egymástól független résznen tár­gyalni a gazdasági és partszerveze­ti kérdéseket. A gazdasági eredmé­nyek ismertetésekor például el le­het mondani azt is. hogyan segí­tette kivívásukat a párttagok pél­damutató munkája, felvilágosító szava. Azt azonban követelmény­ként kell megszabni a beszámoló­val szemben, hogy önbiráló legyen, elemezve az egyes pártvezetőségi tagok munkáját, a hibák feltárásá­val, kijavításuk lehetőségének meg­mutatásával vitára késztesse a párt­tagokat. , „ • - • Csak így érhetik el. hogy aveze- teségválasztó taggyűlés — a párt­élet minden területét alaposan ele­mezve — hasznos tanulságul szol­gáljon az uj vezetőségnek, melynek a párttagság legjobb, — a párthoz, a néphez hű, vezetésre alkalmas elemeiből kell összetevődnie, AKIKRE BÜSZKÉK VAGYUNK A Néplap levelezői KOCSIS JÓZSEF elvtárs, a fegy­vernek! tanács végrehajtóbizottsá­gának elnöke napi munkája mel­lett hűségesen tájékoztatja szer­kesztőségünket a község életéről. IFJ. FEKETE JÖZSEF tiszaböi egyénileg dolgozó paraszt az ál­lam iránti kötelezettségek teljesíté­séről küld híreket szerkesztőse­günknek. fjmL&kezh IJ uí esztendős volt, amikor a szörnyű eset történt. Édesap­ját az üzemben baleset érte, s anél­kül, hogy édesanyjuktól meg a ki­lenc gyermektől búcsút vehetett volna ■— meghalt. Minden gond az anya nyakába szakadt. Ha addig jól is ment volna a sorsuk, ezután jöttek az igazi megpróbáltatások. Az apátián árvákra hónapokig a rokonaikon kiviil senki sem nyitott ajtót. A nttffyobbacsku gyerekek már akkor is dolgozni járlak, nap­számos munkát vállaltak. Hogy a családfő kidőlt, a kisebbekre is ha­marabb rákerült a sor. így hétéves korában már néki is kenyérkereset után keUett menni. Anyjától s a három kisebb testvérétől nem ehet­te meg a failatot. tizekre fiz időkre, az 1910-es évek elejére emlékezik Pál­mai imre elvtárs, a Járműjavító mozdonylakatosa_ Az élet korán ön­állóságra szoktatta. 13 éves korá­ban Budapestre szegődött el. S amíg keze a lakatos szakmát tanul­ta, szivét, eszét tanonctársai ügyé­nek szolgálatába állította. Bekap­csolódott az ifjúmunkások mozgal­mába. Télen 18—20 fokos hidegek voltak, s őket fütctien helyiségben szalkiisoltak el. Amítcor ezt tanonc- társai nevében szövátette, munka­adójuk megpofozta. S amíg a pofo­nok arcát égették, szivében ismét fellángolt a félélem. Elbocsájtják. Mi lesz a családdal. Hisz az ottho­niak kenyérrevalót várnak tőle. S az emberi önérzetet túlnőtte a gyermeki és testvéri szeretet. Égy hónap múlva a gyáros, mint jó szakmunkást hívta, s ő visszament, így teltek Pálmai Imre gyerekévei. 1 920-ban, mint Icommunistát, Ic- J tartóztatták. Hat hónapig tar­tották fogva, kínozták, gyötörték. November végén, amikor kiszaba­dult, az addigiaknál is rosszabb Icö- rülmények között találta anyját, testvéreit. Nagyon hiányzott a ke­resete. Karácsony, s az újév közele­dett, de kalácsra, ünnepi ebédre nem Iceriüt. A mindennapi ke­nyérre, a tűzrevalóra, s néhány me­leg holminál nem futotta többre az otthoniak keresetéből. Pálmai elv- társ most is úgy emlékezik erre az időre, mint ifjúkora legszomorúbb, legsivarabb telére. rl ize négy év vel ezelőtt meg- -*• szűntek a gondok a Pálmai- családban. Pálmai elvtárs most az üzem megbecsült dolgozója, sztaha­novista mozdony lakatos, 1800 forin­tot keres havonta. Az ő családja asztalára már hétköznap is jut ka­lács és jó ebéd. Gyermekeinek már szebb ifjúkoruk van, mint amilyen az övé volt. Fia. katonatiszt, leánya pedig a közlekedési műszaki egye­tem negyedik éves hallgatója. Ö Itapta most a legszebb ajándékot, egy szép szövetruhánák valót. B. E. I Ä NEMZETKÖZI SZEMLE A bandungi szellem a Közép-Keleten Az elmúlt hetek eseményei, Bul- ganyin és Hruscsov delhi-, ran­gúm és kabuli útja Ázsiára irányí­tották az újságolvasók figyelmét. Nehéz dolga volt az utazás jelentő­ségét kommentáló újságírónak, mert való igaz, semmi túlzás sincs abban, hogy olyan történelmi je­lentőségű ázsiai változásokkal ál­lunk szemben, amelyeknek hatását és következményeit ma még távol­ról sem lehet teljesen felmérni. Azt azonban többszörösen is ki kell domborítani, hogy mind e változá­sok rugója az ázsiai népek ébredő öntudata és ezt a legkézzelfogha- tóbban a tavaszi bandungi értekez­let határozatai, e határozatokkal megszületett bdndungi szellem fe­jezte ki. Bandungban azonban nemcsak Ázsia képviseltette magát, a 29 or­szág között ott voltak Afrika kor­mányainak küldöttei is. Ezért he­lyes, ha most e földrész felé fordít­juk tekintetünket, annál is inkább, mert a nemzetközi események is kívánatossá teszik ezt. Különösen a most véget ért hét eseményei, Mi történt Jordániában? Az egész nyugati tábort beháló­zó katonai rendszer a középkeleten a legfoghíjasabb. Több esztendős törekvések után sem sikerült sem az Egyesült Államoknak, sem Ang­liának paklumrendszerükbe kény­szeríteni az itteni országokat. Né­hány hónapja ugyan Anglia, Tö­rökország, Pakisztáh, Irak és Irán részvételével megszületett a bagda­di egyezmény (METO), de ennek hatásosságát igencsak gyengítette, hogy olyan országok, mint Egyip­tom. Szíria és Szaud-Arábia hatá­rozotton. elutasított minden közeile- dést ehhez a rendszerhez. Az imperialista katonai szövet­ségek kovácsai a régi módszert, a régi gyarmatosító elvet vélték leg­célszerűbbnek alkalmazni elhatá­rozásuk keresztülvitelére. Divida Et Impera — oszd meg és uralkodj, ebből az elvből szüetett meg az az angol taktikai lépés, hogy kiszakít­ják a három ellenkező ország közé beékelődött Jordániát, gazdasági presszióval behálózzák és ezzel megbontják a középkeleti semleges tömb egységét. A kijelölt személy, akinek feladata volt e tervet vég­rehajtani, ugyanaz a Gerald Temp­ler angol tábornok, aki világszerte „Malájföld hóhéra” néven ismere­tes. Templer Annnanba, Jordánia fővárosába utazott, előterjesztette feltételeit — a további angol gaz­dasági segítség ára (a csatlakozás a bagdadi paktumhoz) — megbuk­tatta a háborús szövetséget ellen­ző korábbi kormányt, új, neki meg­felelő miniszterelnököt helyezett hivatalba és jöttem-láttam-győztem jelszóval távozott. Itt lép ezután a színtérre az, ami az új nemzetközi életben és hozzá­tehetjük — a világtörténelemben: a bandungi szellem. A nép a törté­nelem alkotója — valljuk — és ezt ínár eddig is számos példával tá­masztottuk alá. Az alig másfélmil­liós jordániak. arab nép azonban napjaink példájával igazolta e té­tel helyességét: többnapos tömeg- megmozdulások, átütőerejű tünte­tések, keresztülhúztak minden lon­doni és washingtoni diplomáciai számítást, sztorníroztak már el­könyvelt nyugati győzelmeket. A bagdadi paktum alig néhányórás új Jordániái kormánya jobblétre szeri- derült és ha még végérvényesen nem is, az első ütközetben a nép diadalmaskodott. Banduug jelentősége E népgyőzelem után érdemes is, fontos is ismételten szemügyre venni, lényegében mi is a bandungi szellem és miért hoz fontos válto­zást a világban. A bandungi hatá­rozatokat két alapvető tételükkel lehet a legtömörebben kifejezni. Az egyik annak leszögezése, hogy a nem ■/etek közötti -kapcsolatokat a bé­kés egymás mellett élés alapgondo­lataiból kiindulva kell rendezni. Ez a tétel elveti a nemzetközi kapcso­latok irányításának imperialista módszerét, az egymással szemben álló katonai tömbök szervezésének módszerét és helyükbe állítja azt. amit a tények parancsolnák minden kormánynak megvalósítandó politi­kaként: a gazdasági és kultúrális egymásra utaltságot és ebből követ­kezően a békés gazdasági és kulturá­lis kapcsolatok megteremtését. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy Ázsia és Afrika államai túlnyomó- részben gazdaságilag nagyon elma­radott országok és így a fentebb- említettek még fokozottabb szük­ségszerűségként jelentkezneií itt, mint bárhol másul a világon. A másik tétel, amit a bandungi határozatok kifejeznek egyenes folytatása az előbbinek. A 29 or­szág konnányküldötei leszögezték, hogy a gyarmatosítás idejét múl­ta. elérkezett az ázsiai és afrikai népek felszabadulásának, ónálló fejlődésre lépésének órája. Ezen az úton nem kis sikerrel már megin­dult India és Burma, most kezd nekirugaszkodni Afrikában Egyip­tom. Ennek a határozatnak a va- lóraváltása kihúzza a talajt az egész imperialista gyarmati rend­szer alól. Fontos új vonás Ha a bandungi szellem előidéz­te ázsiai és afrikai váiitoz ásók­nak még jobban a mélyére aka­runk hatolni, akkor feltétlenül fi­gyelembe kell venni még egy uj, rendkívül fontos momentumot. En­nek a térségnek az országai füg­getlenségi harcukat nem ma kezd­ték ol. a legtöbb helyen több év­tizedre tekinthetnek vissza. Ezek a függetlenségi harcok azonban a múltban el voltok szigetelve egy­mástól. ami természetszerűen kö­rülményesebbé is. nehezebbé is tet­te győzelmi lehetőségeiket. Éppen a Jordániái események világítanak rá mindennél élesebben arra. hogy a baudungi gyarmatosítás ellenes határozat nem 29 ország deklará­ciójának egyszerű mennyiségi ösz- szeadása volt. hanem a mennyiségi változás itt igazán komoly minő­ségi tényezővé vált. Arra gondo­lunk, hogy amikor Jordániára a gazdasági segély megvonásával akartak nyomást gyakorolni es így kényszeríteni három arab ország kormánya —- Egyiptom Szaud-Arábia és Szír a — jelentkezett: felajánlotta. hoe.y noha neki is égetően szükségé len­ne erre az összegre. Jordánia ren­delkezésére bocsátja azt az ősz- szeget, amit eddig az évi angol szubvenciók tettek ki. A gyarma­tosítás ellenes függetlenségi harc­ban a szolidaritásnak egy olyan példájával álunk itt szemben, ami eddig jóformán egyedülálló közép kelet történetében. Ez a példa egyszersmind arra is rávilágít, mennyire képtelenek a szovjet „behatolásról” szőtt nyuga­ti propaganda — mesék, tia a Szovjetuniónak van valami szerepe az új ázsiai és afrikai helyzetben — és helytelen lenne tagadni, hogy van szerepe — akkor ez az. hogy a megvalósult szocializmus orszá­ga élő példaként áll eme országok előtt, példaként arra, hogy megol­dotta az önálló gazdasági fejlődés problémáját. Megoldotta a nemzeti kérdést és több más olyan kérdést, ami a forradalom előtt ugyanúgy jelentkezet ott, mint most a füg­getlenség felé törekvő országok­ban. Hatásában tekintve ugyanez áll a népi Kínára is. Teljesen jogos tehát a jelenlegi ázsiai és afrikai helyzet láttán a nyugat aggodalma, teljesen jogos a Newycrk Times vezércikk írójának nyugtalankodása, aki lelismerte, hogy Észak-Afrikán keresztül — Egyiptomon. Szírián át Afganisztá­nig az eseményeknek véletlenszerű ’áncolatával találják magukat szem­ben. hanem nagyon is komoly ösz- szefüggő jelenségekkel. Nincs szük­ség különösebb jóstehetségekhez előrelátni, hogy a bandungi szellem további térhódítása még indokol­tabbá teszi majd ezeket az aggo­dalmakat. — A tiszakürti ált. iskolában a téli könyvvásár alkalmával a tanulóik és a nevelök 1117 fariint értékben vásároltok könyveket. — A kunszentmártoni könyves­boltban december 2-ig két és fél­szer több könyvet vásároltak a dolgozók az előző év decemberéhez képest. Hava«i János MÄV vonatkísérő, kisunyomi lakos sorozatosan dézs­málta az export-szállítmányokat, Ezenkívül — rongálva a személy- kocsik berendezését — a kecsikbő' párnákat és egyéb tárgyakat lo­pott. Az eltulajdonított tárgyak nagyrészét megtalálták, lakásán Havasi János ellen megindult az eljárás. — Megyénk földmüvesszö vétke­zéséi a termelőszövetkezetektől na­gyobb mennyiségű rizsát vettek át, hogy ezzel is biztosítsák a disznó- vágásokhoz szükséges igények ki­elégítését, IUÖJAKÄS JELENTÉS — Várható időjárás kedd estig: Felhős, párás, több helyen ködös idő. Néhány helyen ködszitálás, ki­sebb eső, esetleg őnós eső, mérsé­kelt szél. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel: nulla—mí­nusz három, legmagasabb nappali hőmérsék'et kedden kettő — öt fok között. A fűtés alapjául szolgáló várható középhömérséklet: nulla— plusz négy fok között. (MTI).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom