Szolnok Megyei Néplap, 1955. november (7. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-25 / 277. szám

1/355 november $).

SZOLNOHMEÖVEI NÉPLAP

3

Utolsóból — első

— Látogatás a Mesterszállási Gépállomáson —

Póroljárt a vesztegetni akaró rákóczítalvi kulák

Szervezettebb áruellátást várunk az Afort-től

mati GépAllcmáscn. Ügy gondolta, megnézi, hogyan lettek elsők előttük. Érdam s volt Ott szerzett tapasztalatok alapján igyekeznek megjavítani a kapcsolatot a tsz-ék- kel. Minden feladatot közösen beszélnek meg a tsz-ek vezetőivel.

— Hogy ilyen eredményt értünk el — mondja búcsúzóul Szilveszter elvtárs — abban nagy része van a kunszentmártoni járása pártbizottságnak. Lovász Dániel elvtárs hetenként, kétszer is kijön hozzánk. Ha szükséges, minden értekezletünkön résztvesz és nemegyszer, szinte megoldhatatlannak látszó akadályokon segített át bennünket hasznos tanácsaival...

Azért előfordul még kisebb-ma- gyobb hiba. Olyan, mint Köteles Sándor esete, aki a felszántott föld dupláját jelentette be, de ez már ritkaság és a dolgozók egyöntetű felháborodását váltja ki.

Azt kívánjuk a Mester- szállási Gépállomás vezetőinek és dolgozóinak, hogy ne elégedjenek meg az eddigi eredményekkel, hanem igyekezzenek még többet elérni, hiszen megtalálták a helyes utat, amelyen biztosan haladhatnak előre Herczegh László.

kérte az elnököt, adjon halasztást. S egyúttal felajánlotta, hogy viszonzásképpen szívesen szállítana egyetmást a tanácse’nök martfűi lakására. Veres István ekkor kommunista tanácselnökhöz méltóan kiutasította irodájából a kulákot.

M. Nagy István nem nyugodott. Néhány nap múlva takarmányt, gyümölcsöt és mintegy tíz kiló cukrot rakott fel szekerére és áthajtott a szomszédos Martfűre. A tanácselnök lakásán éppen akkor senki sem tartózkodott otthon, úgyhogy nyugodtan lerakhatta az „ajándékot”. De a ravasz kulák ez alkalommal rajtavesztett. A tanács elnök, mihelyt értesült a dologról, feljelentést tett és a kulák ellen eljárást indítottak vesztegetési kísérlet címén. S ugyanakkor a tanácselnök elrendelte M. Nagy Istvánnál a végrehajtást is, mondván, akinek annyi terménye van, hogy ajándékozásra is telik, az teljesíthette volna az állam iránti kötelezettségét is.

Baráti beszélgetés

Tízezer sertés hízik megyénk termelőszövetkezeteiben

A Mesterszállási GépéJ- 'cmás nemi-égen még utolsó helyen kullogott az ország gépállomásai között. Ma a második, Szolnok megyében pedig az első

— Amikor megérkeztem a gépállom sna — mondja Szilveszter Károly elvtáns, a gépállomás igazgatója, — legszívesebben visszafordultam volna. S hogy mégis maradtam, az inkább a kommunista felelősségérzetnek tudható be. A munkafegye’em akkor ismeretlen volt itt. Volt olyan traktoros, aki a legnagyobb dologidőben egyszerre meggondolta magát, hazament, s napokig hírét sem hallottuk. Még felelősségre se lehetett vonni, mert a többiek felzúdultak. Napirenden voltak a civakodások. De ezekről az időkről többet mondhat Szűcs István brigfdvezető.

Szűcs elvtárs szűkszavú ember

— A vezetés — mondja — az volt a rossz. Hisz a traktorosok ugyanazok maradtak, s lám, képeek arra, hogy jól dolgozzanak ... Hogy kik voltak ezek a vezetők? Kulákok, volt cséplőgéptulajdono- -■ok. Nemigén szerettek dolgozni, sétálgattak, parancsolgattak. — A traktorosok ebből aztán oiyanféle igazságot olvastak ki, hogy nem dolgoztak tőle, egymásra tolták a munkát, s ebből lettek a marakodások. Egyszóval voltaik olyan emberek. akiknek ke'lett a zavaros helyzet, • hogy halászhassanak. Talán legjobb példa erre Samu László, a gépállomás egyik legfiatalabb és ma a legjobb traktorosa. Abban az időben sok baj volt ezzel a szilaj, eleven-eszű legénnyel. Állandóan összetűzött a vezetőséggel. Ez.aztán kihatott a munkájára.

Hogyan lett Samu elvtárs- ból a gépállomás egyik legjobb traktorosa, ama az igazgató elvtárs adta meg a választ:

— Szűcs elvtárs lett a brigád vezetője. Samu László először meghökkent azon, hogy emberszámba veszi a brigád vezetője, s ad a véleményére. Meg aztán, ha valamit rosszul csinált, türelmesen megmagyarázta neki, hogyan kell csinálni. Ha valami olyan baj merült fel a traktoron, amit nem tudott megjavítani, hát Szűcs elvtáns akár ott a szántóföldön szétszedte a hibás alkatrészt. Mert Szűcs elvtárs állandóan járja a munkahelyeket. Nem parancsolgat, de utasításai világosak, célszerűek. Rendszeresen tant brigádértekezleteket, mindenkinek meghallgatja véleményét, s ha helyes, fel is használja.

— Azt szerettem volna hallani végre — szakítottam félbe — hogyan jutottak el idáig? — Szilveszter elvtárs elmosolyodott türelmetlenségemen.

— Hát így. Ebben nagyjából már minden benne van. Eitávolítottuk az osztályidegen elemeket, aztán dolgoztunk, gondolkodtunk, hogyan végezhetnénk munkánkat a fcgcélSzékely néni olyan töpörödött, kedves kis öregasszony, hogy az ember legszívesebben megsí- mogatná, valami kedveset mondana neki, hogy ezzel is megkönnyítse éveinek súlyát.

— Üljön le, Székely néni — mutat az íróasztal előtt álló székre Kalmár Gábor tanácselnök-helyettes. — Mi baj?

— Jaj, édes fiam, segítsél már — ereszkedik le a néni a felkínált helyre — nézd meg már. hogy az adónál rendesen elszámolták-e a szociális kedvezményemet.

Az elnökhelyettes átveszi az adóívet, nézi. az öregasszony meg közben beszél:

— Mert. tudod, édes fiam, nekem az adó az első. Viszem a postára és adom fel. Mert tudod, édes fiam. az a két hold föld, amit kiadtam, az csak teher nekem

Kalmár elvtáns visszaadja az ívet.

—- Ez rendben van. Székely néni, rendesen számolták el az adóiát. De mi van a gyerekeivel? A» öt közül hány segíti?

Székely néni válaszolna, de nem tud rendesen, már nyúl is a zsebkendője után.

— Jaj. lelkem, fiam. ném is írnak azok nekem. Amelyik idehaza van. az sem sokat törődik már az öreg édesanyjával.;:

Amikor Székely néni elmegy. Kalmár elvtárs felnyitia az előjegyzési naptárt és beírja: „Székelv néni gyermekeinek írni. hogy gondoskodjanak az anyj‘ukról.”j *

szerűbben és ebibe a gondolkodásiba mindenkit belevontunk.

— És az eredmény?

— Épp úgy. ahogyan a rassz ragályos, a jó is átragad egyikünkről a másikra. Ma mér a gépállomás gondja, a do gozók gondja. Féi- dául itt van a téli gépjavítás. A dolgozók maguk kérték, hogy javítsuk itthon a gépeket, mert úgy megbízhatóbbak.:.

Ezután végigsétáltunk a javítóműhelyen. A szépen sorakozó traktorok, motorok, alkatrészek futószalagra emlékeztettek.

— Valami olyasmi is ez — jegyezte meg a főmérnök elvtárs. — Ahogy lemostuk a gépiket, szétszedték és most három brigád dolgozik rajtuk. Az egyik a motort javítja, a másik a járszerkézetet, a harmadik a meghajtóművet. Felbontottuk a munkát, hogy ne kelljen mindenkinek mindenfelé kapkodnia. így gyorsabb. Persze, még nem állandósítottuk a brigádokat, mert sokan szántanak és a többiek is ugróéra készen állnak, hogy ha az idő valahol engedi, szánthassanak, vethessenek.

A közelmúltban Szilveszter elvtárs látogatást tett a FüzesgyarRákóczifalván 13 „békés” kulák él. Nem szabotálják a vetést, nem uszítanak a termelőszövetkezet ellen — legalábbis nyíltan nem. Ehelyett — arra hivatkozva, hogy nincs miből — nem fizetik az adójukat és hátralékban vannak a beadási kötelezettség teljesítésével. Különösen a falu két zsíros kulák- ja — a 32 holdas M. Nagy István és a 31 holdas Furman Jenő — „jár élen”: mindkettő több mint negyvenezer forinttal adósa az államnak.

A községi tanács azonban nem hatódott meg a kuláksírástól. A közelmúltban értesítette őket, hogy amennyiben rövid időn belül nem tesznek eleget kötelezettségüknek, árverést tart náluk. Ekkor aztán kibújt a szög a zsákból. M. Nagy István kulákot amúgy is ravasz embernek ismerik faluszerte. Ö állított be az egyik napon a tanácsházára Veres István tanácselnökhöz. Amikor látta, hogy siránkozása nem jár eredménnyel, arra

Jászapátiban, de a járás többi községében is egy hét óta nein lehet petróleumot kapni. Az üzletekben csak gyertyát kínálnak. Nem hiszem, hogy a petróleumból hiány lenne, imkáibb a megrendelésben van a hiba s emiatt nem tudják

asztalra:

— Hivatott, kedves.

Kalmár elvtárs átveszi a cédulát, megnézi, a homlokát ráncolja, de attól sehogyan sem lesz szigor rúbb kerek, fiatalos arca:

— Baj van, Ficsor néni. Maguk még mindig nem hordták be a ta- gosított földről a szárat és a Rákóczi Termelőszövetkezet emiatt nem tud szántani.

Az asszony félrebillenti a fejét, úgy néz a tanácselnök-helyettesre:

— De kedves, a ló beteg volt, befogta a fiam a kocsiba, aztán összedűlt a szegény jószág.

— Hátha a ló beteg, akkor ne hámozzák — mondja a tanácselnök-helyettes, aztán felemeli a hangját —, hanem attól, hogy a ló beteg, a szárat még le lehet hordani a föld szélére. De még máma. mert másképpen büntetés lesz a vége.

— Meglesz, kedves, estig megcsináljuk. Már hogyne csinálnánk meg. Reggelre nem lesz azon a földön egy fia szár sem — árasztja el Ficsor néni a tanácselnök-helyettest ígéretekkel és még akkor is mondja, amikor már az ajtó kilincsén a keze.

*

özv Sziráki Istvánná nagyon elkseredetteri lép a szobába:

— Jaj nekem, hogy azok a begyűjtésiek nem hagynak az embernek békét. Most meg a tojás miatt vegzálnak. Hát mondd meg nekem. Gábor, hogy miből adjak tojást, ha azok a tyúkok nem tojnak?

Megjegyzés: Szerkesztőségünk érdeklődött a panaszügytoen s megállapítottuk, hogy az ÁFORT követett el mulasztást. A járási elosztó szervit megszüntette és nem gondoskodott arról, hogy az üzleteket a szükséges mennyiségű petróleummal ellássa. Helyes lenne, ha az ÁFORT sürgős intézkedéssel pótolná a mulasztását. (A szerk.)

Kalmár elvtárs hellyel kínálja a felháborodott Sziráki nénit:

— Üljön csak le... Hát ami a begyűjtést illeti, azt teljesíteni kell, másképpen hogyan adunk enni a városiaknak?

Az asszony mérgesen ránt egyet a vállán:

■— Azt hiszed talán, hogy én nem tudom. De mondom: nem tojnak azok az átkozott tyúkok.

— Aztán mit ad nekik enni? — kérdezi az elnökhelyettes.

— Hogy mit? — csodálkozik az asszony. — Hát kukoricát.

— Mást nem?

— Mást? Tán kacsapecsenyével kedveskedjek nekik?

— Hát azzal nem — mosolyodik el Kalmár elvtárs — de időnként adjon nekik egy kis zabot, árpát, főtt krumplit, meglátja, jobban fognak tojni.

Ezután egy szakmai kiselőadás következik a tyúkok helyes és helytelen táplálásáról. Sziráki néni hallgatja, bólogat, aztán mikor búcsúzik, azt mondja:

— Hát majd megpróbálom ..; — Már az ajtókilincsen a keze. visszafordul: — Azért ne gondolj rólam rosszat, beadom én azt a tojást addig is, míg a tyúkok hozzáfognak a tojáshoz. : ;

*

Hú. de felpaprikázva csapja ki az aítót Tűri * ntalné, csak úgy kapkodja a levegőt:

— Hát azért meszeltem én a házat, hozattam rendbe a teteiét november 7-re, hogy ezek a semmire- kelők összepiszkítsák, tönkreteMegyénk termelőszövetkezeteiben az állattenyésztés igen jelentős részét képezi a sertéstenyésztés. A sertés elég gyorsan szaporodik és így már egy éven 'belül is kcmoly jövedelmet biztosít.

Az 1954/55-ös gazdasági évre vonatkozólag megyénk termelőszövetkezeteiben 100 anyakoca útin 710 malac szaporulatot irányoztak elő.

A Megyei Begyűjtési Hivatal az őszi kapásnövények, a bor, valamint az állat- és állati termékek begyűjtési eredménye^* alapján értékelte a járások és városok begyűjtési versenyét.

ALig másfél hónap választ el bennünket az év végétől. Számos városban és községben mégis igen nagy a hátralékosok száma. Törökszentmiklóson, Jászberényben, Csépán, Besenyszö- gön, Kengyelen, Szászberekén, Kuncsorbán és TLzaföldváron van a legtöbb hátralékos és különösen sok kulák adós a beadással. A tanácsok és a begyűjtési hivatalok azonban ezeken a helyeken nem élnek a törvényadta lehetőségekkel. A feielősségrevonás elmarad, a helyszíni elszámoltatás pedig csak vagy egyáltalán nem, vagy igen vontatottan halad, főleg Tiszaföldváron. Jászberényben és Törökszentmiklóson.

A szolnoki járásban Rákóczifalva a 15. helyen van a járás községeigyék? Büntessék meg őket, csukják be, ha van szívük tönkretenni a másét.

Miután Kalmár elvtárs egy kicsit lecsillapítja, kiderül a valóság. Három suhanc azzal szórakozik rendszeresen, hogy csúzlival lövöldözik Túri néni házának falát, tetejét. Meg is mondja a három fiú nevét.

— Majd megrendszabályozzuk őket — ígéri Kalmár elvtárs.

Délben ott áll a három fiú a tanácselnök-helyettes szobája előtt. Kalmár elvtárs egyenként hívja be őket. Belép az első, az elnökhelyettes ránéz:

— Add ide a csúzlidat;

A fiút úgy meglepi a felszólítás hogy szó nélkül a zsebébe nyúl. leteszi az asztalra az autógumi belsejéből készült parittyát.

Bejön a második.

— Tedd ide a csúzlidat a másik mellé — mutat az íróasztalra Kalmár elvtárs.

A fiúnak rebben a szeme, de szól nélkül a zsebébe nyúl, előkerül a második csúzli is.

A harmadiknál nincsen gumi- puska, a másik kettő tanúsítja hogy az övékkel szokott lövöldözni.

— Hát nem szégyellitek magatokat? — néz rájuk feddően Kalmár elvtárs. — Ha mindenáron lövöldözni akartok, akkor lépjetek be a MÖHOSZ-ba, ott még puskát is kaptok.

A három fiú úgy rézi a padlót mintha sose látta volna.

*

Segíts már, édes fiam.;:

Mennyi változás rejlik ebben a mondatban..-:

Tóth Kornél

Termelőszövetkezeteink átlagosan túlteljesítették a tervet, meri; 100 koca után 792 malacot növeltek fel. A legjobb eredményt a törökszentmiklósi termelőszövetkezetekben érték el, ahol-100 anyakocától 720 malac helyett 1380 malacot neveltek.

Jelenleg is 10 000 sertés hízik megyénk termelőszövetkezeteiben.

nek versenyében, vagyis az ottani termelők között is sok a hátralékos. Korábban a községi tanács vezetői és a begyűjtési dolgozók még a versenymozgalom szervezésével sem törődtek. Csak az utóbbi időben mutatkozik némi javulás, s a versenyvállalást tett ötvenkilenc egyénileg dolgozó paraszt közül huszonnyolc már teljesítette Ígéretét.

Szolnok városban is igen elhanyagolták a hátralékosok felelós- ségrevanáisát, s

bár Szolnok a városok közötti versenyben második helyen van, még mindig sok a kötelezettség-teljesítéssel adós termelő.

A begyűjtési hátralékok megszüntetése érdekében Kocsis Kálmán és Moncki Lajosné, a kisújszállási városi 'begyűjtési hivatal do gozó! versenyre hívták megyénk begyűjtési megbízottait és előadóit Vállalásuk szerint a körzetükhöz tartozó termelőkkel december 31-ig teljes egészében kiegyen- Iítteuk kötelezettségeiket. A nyilvántartási lapokat, kimutatásokat állandóan naprakész állapotban tartják. Az 1956. év első negyedére beütemezett hízott sertés-mennyiség egyharmad részét pedig felvilágosító munkával ezév végéig begyűjtik.

A Megyei Begyűjtési Hivatal értékelése szerint a jelenlegi begyűjtési versenyben a legjobb eredményt

a mezőtúri Törő Pál, a tiszar szentimrei Fehér Imre, a mezőtúri Rákóczi, a mesterszállási Béke, a kungyalui Zöld Mező és a tiszafüredi Zöld Mező Termelőszövetkezet érte eL

A községek közül Jászfényszaru, Mezőhék, Jászágó, Jászboldogháza. Pusztamonostor és Kungyalu van a legjobbak között.

Ételkiállítás a Tisza Szállóban

Tegnap délelőtt a szolnoki Tisza Szálló szalonjában ételkiállitást rendezett a Tisza Szálló hideg konyhája és cukrászata. Már a megnyitón is igen szép számmal jelentek meg érdeklődők, akik a legnagyobb elismeréssel tekintették és Ízlelték meg a készítményeket. A szálloda éttermének vezetői a kiál- 'itást azzal a céllal rendezték, hogy megismertessék a dolgozókkal a hiten készítményeket.

A Tisza Szálló vezetőségének az a terve, hogy a jelenlegi szalonban -ukrászdát létesít. A kiállításon bemutatott cukrászati készítrnények ízt bizonyítják, hogy ennek áz új cukrászdának egészen biztosan nagy látogatottsága lesz.

kielégíteni a dolgozók igényeit.

Vörös István, Jászapáti, Járási Tanács.

Segíti múl, édes liánt. ..

— Egy délelőtt a jászladányi tanácsházán —

Ficsor néni idézést tesz le az

Tiszaföldváron, Jászberényben és Törökszentmiklóson igen elmaradtak a begyűjtéssel

t

A néhány nappal ezelőtt megyénkben járt szovjet építésügyi küldöttség ellátogatott a mezőtúri Törő Pál TSZ-be is. A szövetkezet tagjai örömmel fogadták a kedves vendégeket és sorra megmutatták gazdaságuk büszkeségeit, az új tanyaközpont korszerű épületeit. — Képünkön Gellért Lajos, a Törő Pál TSZ elnökhelyettese beszámol a szövetkezet gazdasági eredményeiről a szovjet küldöttség egyik

tagjanak.