Szolnok Megyei Néplap, 1955. november (7. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-19 / 272. szám

2 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1955 novemeb 19. Gondosan készítsük elő a DISZ tagkönyvcserét Burmái lap N. II. Bu’ganp és N. Sz. Hruscsov küszöbönálló A Dolgozó Ifjúság Szövetsége tagjai 1956. január 1-től új tagsági könyvet kapnak. Megyénkben 30 ezer fiatal kap új tagsági könyvet. Ennek sikeres végrehajtása nem könnyű feladat. Biztosítani kell, hogy a tagkönyvcsere ne eredmé­nyezzen az alapszervezetekben be­felé fordulást. Ellenkezőleg: el kell érni, hogy ez is hozzájáruljon a politikai munka és a szervezeti élet további meg javulásához, a ta­gok aktivizálásához, az üzemi és a mezőgazdasági termelésben való példamutató helytállásokhoz. Azt kell elérni, hogy a tagkönyv­csere lebonyolítása új alapszerve­zetek, különösen tsz DlSZ-szerve- zetek alakulását, valamint a tag- díjfizetés arányának jelentős meg- javulását eredményezze. E munka során a szervezeten kívüli fiatalok körében folytatott nevelőmunka eredményeképpen fiatalok ezreivel kell növelni a DISZ-szervezetek taglétszámát. Előbbre kell jutni a tartalmas, eleven szervezeti élet kialakításá­ban, hogy á fiatalok a DISZ-ben megtalálják a tanulás és szórako­zás lehetőségeit, jól érezzék magu­kat az ifjúsági szövetségen belül és magukénak vallják azt. Ezek a célkitűzések megvalósít­hatók. Valóraváltásuk kiinduló­pontja az, hogy a DISZ tagkönyv- cserével már az előkészítés idő­szakában is elsőrendű politikai fel­adatként foglalkozzunk. Ahol a szervezést nem politikai munkával készítik elő, ott a tagkönyvcserét nem lehet eredményesen végrehaj­tani. Az ilyen helyeken nem erősö­dik a szervezeti élet. Az előkészí­tés eddigi tapasztalata éppen az, hogy DISZ bizottságaink csupán szervezési intézkedéseket tettek, a felvilágosító, nevelőmunkát pedig elhanyagolták. Ez az oka annak is. hogy néhány járást, várost kivéve rendkívül lassú a DISZ tömegbe­folyásának növekedése. Különösen a kunhegyesi, a jászapáti és a ti­szafüredi járási DISZ bizottságok munkájának kell sokat javulni e téren. Helyesen foglalkozik a tag- könyvcserével a Szolnok városi DISZ bizottság, amely legfonto­sabb feladatának tekinti, hogy megértesse a fiatalokkal a tag­könyvcsere jelentőségét, s ennek is eredménye, hogy erősödnek az üzemi DISZ szervezetek A tagkönyv cserének azt kell eredményezni, hogy összébb ková­csolva a DISZ-t, erősítse az ifjúsá­gi szövetség egységét. A tagköny­vek kiadását megelőzi december 1- től a DISZ-tagok összeírása, ami azt jelenti, hogy a DISZ-vezelők, a legjobb aktivisták felkeresik a DISZ-tagokat és a szervezeten kí­vül álló fiatalokat, elbeszélgetnek velük. Jelenleg tehát minden alap­szervezetben biztosítani kell, hogy a legjobb DISZ-tagokból elegendő számú aktívát válogassunk ki. Az a helyes, ha egy-egy aktívához 10 —12 fiatal tartozik. Ezeket az ak­tívákat november 25-lg két este fel kell készíteni a tagösszeírás elvég­zésére. Miről beszéljenek ezek a fiatalokkal? El kell mondani, hogy milyen célkitűzései vannak a DISZ-nek, hogyan akar az alap­szervezet a tél folyamán előreha­ladni a szervezeti élet, a politikai nevelőmunka, a kultúr- és sport­munka, a szakkörök létrehozása, a fiatalok szórakoztatása terén. Be- sélienek a „Ságvári Endre” kultúr- és sportversenyről. Csatlakozzanak a DISZ alapszervezetek ehhez a megyei versenyhez. Az összeírást végző aktívák is­mertessék a tagkönyvcsere jelentő­ségét, w neveljék a fiatalokat a tagkönyv megbecsülésére, s arra, hogy minden DISZ tag becsületbeli ügyének tartsa a tagsági díj fize­tését. Hiszen ezek a jelképei an­nak, hogyan szeretik az ifjúsági szövetséget, mennyire vallják ma­gukénak. E téren van tennivaló Előfordul, hogy egyes fiatalok nem vigyáznak a tagkönyvre, s így azok gyűröttek, piszkosak, nem beszélve arról, hogy hónapokon keresztü nem fizetnek tagdíjat. A fiatalok mondják el az aktíváknak az össze­írás alkalmával, hogy mit várnak a DISZ-től, tegyenek javaslatot a szervezeti élet megjavítására, s ezeket az alapszervezet vezető;ége a gyakorlati munkában valósítsa meg. így , válik az aíapszervezet’ élet minden fiatal számára érde­kessé, vonzóvá. Az egyéni beszélgetés mellett ifjúsági gyűléseken, csoportos be­szélgetéseken ismertessék a fiata­lokkal a tagkönyvcsere jelentősé­gét, a DISZ szervezetek munka- programját, a szervezeti szabály­zatban rögzített jogokat és köteles­ségeket, s ennek eredményéképpen törekedjenek DISZ szervezeteink a fegyelem megszilárdítására, a szer­vezeti szabályzat pontos betartá­sára. Hívjanak meg a DISZ szer­vezetele régi elvtársakat, idős mun­kásokat, akik elmondják, milyen volt az ő életük a múltban és mennyire más a mai fiatalok hely­zete. Használják ki mindazokat a lehetőségeket, amelyek elősegítik a tagkönyvcsere sikeres végrehajtá­sát. Nagy gondot kell tehát fordítani a fiatalok között végzendő politikai munkára és a velük való beszélgetésen keresztül kell biztosítani, hogy minden DISZ fiatal új tagsági könyvet kapjon és közben megismerje, munkára készen magáénak vallja a DISZ II. kongresszusának határozatait. A tagkönyvcserének a fiatalok termelésben való példamutatását is eredményezni kell. Megvan a ve­szélye annak, hogy DISZ szerveze­teink csak a tagkönyvcserévei fog­lalkoznak. Pedig ez elválaszthatat­lan a termelési feladatoktól. Az üzemi DISZ fiatalok fejezzék be az évi tervüket december 2>0-ra, kérjenek ehhez segítséget a mű­szaki vezetőktől és készüljenek fel becsülettel II. ötéves tervünk meg­kezdésére. — Ne akadjon egyetlen ifjúmunkás sem, aki nem teljesíti tervét. — Ez legyen üzemi DISZ szervezeteink célkitűzése. A mező- gazdaságban minden erőt a vetés gyors befejezésére, a silózási terv teljesítésére kell fordítani. Jelen­leg ez a legfontosabb feladat, ezt teljesítsék becsülettel. Minden DISZ vezetőnek és tag­nak meg kell érteni, hogy a tag­könyvcsere nem jelenti a tagok fe­lülvizsgálását, nem jelent tagreví­ziót. Egyetlen DISZ fiatalt sem Ottawa (TASZSZ). Pearson kanadai külügyminiszter a Szovjet­unióban és más országokban tett látogatásáról visszatérve, novem­ber 16-án sajtóértekezletet tartott Pearson kijelentette, hogy a szov­jet nép „igen meleg és szívélyes fogadtatásban” részesítette a kana­dai küldöttséget. Kérdésekre válaszolva Pearson hangsúlyozta, hogy a minap véget ért genfi értekezlet eredménye nem jelenti azt, hogy többé lehe­tetlen az előrehaladás az európai biztonág biztosítékának, Német­ország újraegyesítésének, valamint a kelet és nyugat közötti kapcsola­tok kiszélesítésének kérdésében. Az a körülmény, hegy a külügyminisz­éve. 1875. november 19-én született Mihail Ivanovics Kalinyin. a Kommunista Párt és a szovjet állam egyik kimagasló ve­zetője. Kalinyin 50 éven át harcolt a munkásosztály legszebb eszméinek megvalósításáért, az emberiség­nek a kapitalista kizsákmányolás és rabság alól való felszabadításá­ért, a kommunizmus győzelméért; Már fiatalon bekapcsolódott a forradalmi mozgalomba. 1898-ban belépett a pártba. Életének első két évtizedét falun töltötte, majd munkás lett és kijárta a forradal­márok nehéz iskoláját. A cári ha­tóságok forradalmi munkásságáért 14 ízben vetették börtönbe. A hű leninista akaratát és energiáját azonban a börtön és a száműzetés sem tudta megtörni. Kalinyin Leninnel együtt alakí­totta meg az első földalatti mar­xista köröket, erősítette a bolsevi­kok pártját, aktivan részt vett a Nagy Októberi Szocialista Forrada- dalom előkészítésében és végrehaj­tásában, valamint a szovjet állam építésében. 1919 óta megszakítás nélkül mintegy 27 éven át állt a szovjet állam legfelsőbb szerveze­tének élén. A polgárháború zord éveiben Ka­linyin, Lenin javaslatára beutazta a szovjet országot. A Szovjetunió minden egyes zugában járt, beszél­getett a katonákkal, munkásokkal és parasztokkal és buzdította őket a? ellenség elleni harcra. Igen nagy figyelmet fordított a dolgozókkal való közvetlen beszél­getésre. Sokezer embert személye­sen fogadott, elbeszélgetett velük szabad kihagyni az összeírásból, el- lenkezlőleg: fel kell keresni és össze kell írni valamennyi 26 életévét be nem töltött DISZ tagot. Azokat is, akik hosszú hónapok óta nem fizet­nek tagdíjat, nem járnak a DISZ szervezetbe. Különösen fontos, hogy a fiatai házasok, férfiak és fiatal­asszonyok, lányok ismét ott legye­nek a DISZ szervezetekben. Szük­ség van munkájukra, nagyon sokat tudnak segíteni a szervezeti élet megjavításában, a sport- és kultur- iminka terén, a szakkörök vezeté­sében. A DISZ tekintélyét csak nö­velik, ne hagyjuk tehát elszakadni óikét a szervezeteiktől. Ebben kér­jük az MNDSZ segítségét is. Ke­ressék fel és írják össze az előző ö-szeírásból kimaradtakat, a tag­díjjal hátralékosokat,- valamint a honvédségtől leszerelt DlSZ-tago- kat. Okvetlenül keressék, fel az előző tanévben felvett, volt VIII. osztá­lyos fiatalokat iS; Keressük fei a kívül álló fiatalokat is. segítsük elő. hogy közelebb ke­rüljenek a DISZ-h'ez. Minéi több tagja van a szervezeteknek, annál erősebb, annál jobban eleget tud tenni a DISZ alapvető feladatának, az ifjúság szocialista szellemben való nevelésének; A DISZ bizottságok és az alap- szervezetek a tagkönyvcserét csak akkor tudják jól megoldani, ha a pánt segítségét kérik, s ha a párt­szervezetek részéről az ellenőrzés, a segítés rendszeresen érvényesül. Pártszervezeteink számoltassák be a DISZ vezetőit, adjanak munká­jukhoz elvi és gyakorlati segítsé­get. így biztosítsák, hogy a tag- összeírás DISZ szervezeteink erő­södését, tömeglbefolyásának kiszéle­sítését eredményezze. terek nem tudtak megegyezésre jutni ezekben a kérdésekben, nem jelenti azt, hogy a tárgyalások módszerét el kell vetni — hangsú­lyozta Pearson. Pearson a továbbiakban rámuta­tott ara, hogy a nyugati hatalmak­nak nem szabad lemondamdok a diplomácia eszközeiről. Nem hi­szem — folytatta Pearson — hogy a Szovjetunió támadást tervezne. A parlamenti küldöttségek köl­csönös látogatásairól szólva Pear­son kijelentette, hogy Moszkvában megvitatta ezt a kérdést és véle­ménye szerint az ilyen küldöttség- csere haszons, mert elősegíti a köl­csönös megértés fokozását. (MTI). munkájukról, a munkában előfor­duló hibákról, panaszaikról. Min­dig volt egy-egy szava, megjegy­zése, tanácsa az elmondottakhoz. Címére naponta többezer lévél ér­kezett — a dolgozók bizalommal fordultak hozzá; Mihail Ivanovics fáradhatatlanul harcolt az ország iparosításának és a mezőgazdaság kollektivizálásá­nak lenini programjáért. A Nagy Honvédő Háború évei­ben nagyarányú propagan­damunkát folytatott. Súlyos beteg­sége ellenére minden erejét az el­lenség elleni harcnak szentelte. A sajtón, a rádión keresztül és a fronton mondott beszédeiben lel­kesítette a szovjet embereket a fasiszta betolakodók kiűzésére. Eb­ben az időszakban jelentek meg is­mert művei: „Lenin a szocialista haza védelméről”, „Sztálin elvtárs a Hűnvédő Háború-ól”; „Mindent a frontnak, mindent a győzele­mért!”, stb. Egyszerű, okos és lelkesítő szavai megsokszorozták a hátországban dolgozó és a fronton harcoló szovjet emberek erejét. M. I. Kalinyin nagyszerű tapasz­talatokkal gazdagította a tömegek kommunista agitációját és propa­gandáját. A politikai agitátor kö­teles tájékoztatni a dolgozókat a párt és a kormány határozatairól, a szovjet állam bel- és külpolitiká­járól. A politikai agitátornak a né­pet szocialista öntudatra kell ne­velnie. „Ahhoz azonban, hogy va­laki meggyőzhesse, lelkesíthesse az embereket a kommunizmus eszmé­jéért — mondotta M. I. Kalinyin — magának is szilárdan hinnie kell e célok igazságosságában és R a n g u n (TASZSZ). A New Times Of Burma című lap „Bur­mái—Szovjet Barátság” című ve­zércikkében azt írja, hogy a bur- mai közvéleményben nagy érdek­lődést kelt N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov küszöbönálló látoga­tása. A lap hangsúlyozza, hogy a szovjet vezetőket lelkesedéssel fo­gadják Burmában és a burmai la­kosság a szovjet vezetők szívélyes fogadására készül. A lap rámutat, hogy a külföldi kommentátorok bírálják az indiai és burmai kormányt azért, mert jó kapcsolatot teremt a Szovjetunió­val. A külföldi kommentátorok igyekeznek úgy beállítani Bulga­nyin és Hruscsov látogatását, mint a Szovjetunió gazdasági befolyásá­nak terjesztését, ebben a térség­jetunió, az Egyesült Államok', Ang­lia és Franciaország külügyminisz­tereinek genfi értekezletét illetően, a Pravda vezércikke utal arra. hogy a zárónyilatkőzat arról tanús­kodik, a külügyminisztereknek ez az értekezlete valamiféle lényeges határozatok elfogadása nélkül zá­rult. Az értekezlet megmutatta, hogy az alapvető kérdésekben — az európai biztonság kérdésében: — a négy állam között még nincs meg a kellő egyetértés. A szovjet kormány, híven a kormányfők irányelveihez, több olyan konkrét javaslatot terjesztett megvitatás céljából a külügymi­niszteri értekezlet elé, amelynek elfogadása biztosítaná az európai biztonsági rendszer létrehozását. Az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország küldöttségei azonban nem voltak hajlandók érdemben foglalkozni ezekkel a javaslatok­kal Az európai kollektív bizton­sági tervekkel olyan terveket állí­tottak szembe, amelyek az újra fel­fegyverzett Nyugat-Németország- nak bizonyos katonai csoportosu­lásba való bevonását célozzák. Az összes európai külpolitikai viszo­nyok alapjává az Atlanti Tömböt és a Nyugateurópai Uniót akarták tenni. A nyugati hatalmak nem­csak a Német Szövetségi Köztársa­ságot törekszenek bevonni ezekbe a csoportosulásokba, amint ezt a párizsi egyezmények alapján niár megtették, hanem egész Németor­szágot. A békeszerető népek soha­sem egyeztek és nem egyeznek bele a német probléma olyan megoldá­sába. amely ellentétben áll az euró­pai biztonság érdekeivel és a né­met nép nemzeti érdekeivel. A német kérdésnek a külügymi­niszteri értekezleten lezajlott vitá­ja megmutatta, hogy e kérdés meg­oldásának mindenekelőtt maguk a példát kell mutatni ezén eszmék megvalósításában”. Arra tanította az agitátorokat, hogy magas eszmei színvonalon folytassák a tömegek körében vég­zett agitációt. Az agitátorokról szólva, kijelentette: „Minden te­kintetben úgy kell viselkednie, hogy környezete megérezze benne a becsületességet, az őszinteséget. A képmutatást feltétlenül észre­veszi a tömeg — kerüljétek azt mindenképen! A tömeget nem le­het megcsalni; ha az emberek ész­reveszik, hogy valaki képmutató, soha többé nem hisznek neki." A parasztokkal és munkásokkal folytatott beszélgetéseit Kalinyin rendszerint azzal kezdte, hogy ötőle ne várják' azt, hogy rózsás képet fest a helyzetről, hogy meg­ígéri a Kánaánt. Kalinyin minden­kor óva intett attól, hogy lebecsül­jük a nehézségeket. Arra tanította az agitátorokat hogy örökké együtt éljenek a tö­megekkel, tanítsák a tömegeket és tanuljanak a tömegektől. P olitikai munkánk számára * igen értékes Kalinyinnak az az útmutatása, hogy minden egyes történelmi pillanat más és más agl- tációs formát követel és hogy min­den egyes meghatározott szakasz­ban az agitátornak az adott pilla­nat legfontosabb feladatát kel! szem előtt tartania. A szovjet emberek számára Ka­linyin élete és munkássága lelke­sítő példa a kommunista társada­lom felépítéséért folytatott harc ban. A. FJODOROVA, az M. I. Kalinyin múzeum igazgatóhelyettese látogatásáról ben. Ezek nem akarják, hogy az ázsiaiak a maguk javára haszno­sítsák a szovjet tudomány és tech­nika vívmányait. A burmaiak azonban a szovjet vezető személyiségek küszöbönálló látogatásában azt látják, amit ez a látogatás valóban jelent, mégpedig a megbecsülés és a jóakarat gesz­tusát — jelenti ki a lap. A szov­jet vezető személyiségek burmai látogatásuk során jobban megis­merkedhetnek majd a burmai nép életmódjával, Burma problémáival és ez elősegíti majd a két ország kapcsolatainak erősödését a köl­csönös megbecsülés, egymás ügyei­be való be nem avatkozás, és a mindkét fél előnyét szolgáló köl­csönös együttműködés alapján. — (MTI) németek ügyének kell lennie. Számottevő társadalmi körök vi­lágszerte tisztán látják a leszerelés problémájának megoldásához ve­zető reális utakat. A Szovjetunió a genfi értekezle­tem rámutatott arra, hogy napjaink fontos feladata a fegyverkezési haj­sza beszüntetése és a népek fel­szabadítása az atomháború veszélye alól. E célból ki kell dolgozni és meg kell kötni olyan nemzetközi konvenciót, amely előirányozza va­lamennyi fegyverzet lényeges csök­kentését, az atomfegyver eltiltását nemzetközi ellenőrzés rr^g'teremté- sévbl. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezete határozatban szögezte le, hogy ki kell dolgozni és meg kell kötni ilyen konvenciót. Ezt az utat mutatja meg a szovjet kormány ezév május tizediki javaslata iS. Most, az általános konvenció megkötéséig óriási jelentőségű len­ne az atom- és hidrogénfegyver er­kölcsi és politikai elítélése, a négy nagyhatalom olyan értelmű nyi­latkozata, hogy nem használják el­sőnek ezt a fegyvert, a négy hata­lomnak az a kötelezettségvállalása, hogy tartózkodnak fegyveres erő alkalmazásától Ilyen kötelezettsé­gek vállalása tekintélyes szerepet töltene be az államok közötti biza­lom megerősítésében, az atomtá­madástól való rettegés megszünte- téétoen. A Szovjetunió a külügy­miniszteri értekezleten síkraszállt amellett, hogy a nagyhatalmak vállaljanak ilyen kötelezettségeket. A nyugati hatalmak nem fogadták el a Szovjetunió javaslatát. A külügyminiszteri értekezleten volt alap arra, hogy megegyezze­nek a 3. napirendi pontban, a ke­let és a nyugat közötti kapcsolatok fejlesztésének kérdésében. A Szov­jetunió olyan javaslatot terjesz­tett be, amely a nemzetközi keres­kedelem fejlesztését akadályozó so­rompók megszüntetésére irányul és előirányozza a nemzetközi kap­csolatok fejlesztését a kultúra, a tudomány, a sport és az idegenfor­galom területén. A nyugati hatal­mak képviselői azonban elutasítot­ták ezt a javaslatot, előterjesztet­ték saját tervüket, amelynek elfo­gadása azonban nem mozdítaná elő a népek közeledését. Az a buzgalom, amellyel az Egyesült Államok és Anglia sajtója elhantclni igyekszik „Genf szelle­mét”, arról tanúskodik, hogy a nemzetközi feszültség enyhülésé­nek ellenfelei valóban vissza akar­ják taszítani a népeket a „hideg­háborúba”; A négy hatalom külügyminiszte­reinek értekezlete megerősítette, hogy a nemzetközi íeszüllség to­vábbi enyhítésének útján meg­teendő minden lépés nehézségekkel jár, hiszen le kell küzdeni azokat az akadályokat és azokat a hangu­latokat, amelyek visszatartják a nemzetközi kapcsolatok fejlődését. Ez az értekezlet azonbau a leg­nagyobb néptömegek figyelmét rá­irányította napjaink égető problé­máira, s ennék csak kedvező ha­tása lehet. A „Genfi szellem” el- hantolására irányuló próbálkozá­sok nem a „hidegháború” hívei po­zícióinak erősödéséhez vezetnek a népek között, hanem teljes elszige­telődésükhöz. A szovjet kormány állhatatosan törekedett és törekszik továbbra is a nemzetközi feszültség enyhítésé­re. Ezen az úton támogatták és tá­mogatják nemcsak a szovjet nép, hanem a vi'ág valamennyi népe, mindazok, akik becsülik a béke és a nemzetközi együttműködés érde­keit. (MTI) Olvasd, tanulmányozd PÁRTÍPlTÉS-t! Sárkány Géza DISZ megyei titkár. Pearsön kanadai külügyminiszter nyilatkozata V. I. Lenin hű tanítványa és harcostársa M. I. Kalinyin születésének 80. évfordulójára „A béke és a nemzetközi együttműködés erősítéséért“ — A Pravda vezércikke — Moszkva (TASZSZ). A Szov-

Next

/
Oldalképek
Tartalom