Szolnok Megyei Néplap, 1955. november (7. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-17 / 270. szám

1955 november 17. SZOLNOKMEGYEI néplap 3 (Folytatás a 2-ik oldalról.) Jelentősen kiszélesítettük forgal­munkat a közép- és délamerikai országokkal. Fejlődött külkereske­delmünk néhány hagyományos partnerrel, így Nyugat-Németor- ssággal és Finnországgal. Figyelembe véve a nemzetközi helyzetben a genfi kormányfői ér­tekezlet nyomán bekövetkezett né­mi enyhülést, másrészt, hogy a nemzetközi viszonyok további ked­vező alakulását előmozdítsuk, a Minisztertanács határozata éltei­mében fegyveres érőink létszámát ez évben 20 0Q0 fővel csökkentet­tük. A Magyar Népköztársaság foko­zott tevékenységet fejtett ki kü­lönböző nemzetközi szervezetekben, a nemzetközi kongresszusokon és értekezleteken. Ebben az évben hozzávetőlegesen 150 nemzetközi kongresszuson vettek részt képvi­selőink. A népek közvetlen kapcsolatá­nak, egymás megismerésének elő­segítése érdekében jelentős köny- nyítéseket hóztunk az idegenfőrgá- Icm területén. A turista-fórgalom további növelésére még ebben az évben újabb hathatós lépéseket te­szünk. Az elmondottakból világosan ki­tűnik, hogy a Magyar Népköztár­saság kormányának egész tevé­kenysége, amely a népek közötti bizalom és együttműködés megerő­sítésére, a béke és biztonság bizto­sítására irányul, mindenben meg­felel az Egyesült Nemzetek Szerve­zete alapokmányában lefektetett elveknek és célkitűzéseknek. Ép­pen ezért szükségesnek tartjuk erről a helyről is ismételten hangsú­lyozni a magyar népnek azt a régi és jogos kívánságát, hogy hazánk végre elfoglalhassa he­lyét az Egyesült Nemzetek Szer­vezetében. Szilárd meggyőződésünk, hogy a világszervezet fórumain az eddigi­nél még hathatósabban szolgálhat­nánk a népek barátságának, a vi­lágbéke biztosításának magasztos ügyét. Hegedűs elvtárs ezután a genfi kormányfői értekezlet sikeréről, egyes kapitalista köröknek a genfi szellemmel ellentétes magatartásá­ról beszélt, mely hazánkkal szem­ben is megnyilvánul. Majd a genfi külügyminiszteri értekezlet napirendjén szereplő kérdésekkel foglalkozott és kije­lentette: A magyar nép és kormánya re­méli, hogy a genfi külügyminiszteri értekezlet eredményesen zárul, s előrehaladást ér el a napirendjén szereplő kérdések megoldása felé. és ezfcel hozzájárul a nemzetközi légkör további javulásához. Beszédértek befejező részében többek között a következőket mondta: — Népi hatalmunk ma erősebb és szilárdabb, mint bár­mikor eddig. Minden érőnket meg­feszítjük azért, hogy megvalósítsuk az. ipar fejlesztésének harci prog­ramját, az MDP Központi Vezető­sége november 9—12-i ülésének ipari termelésünk megjavításáról és a műszaki színvonal emelésének feladatairól szóló határozatát. Lankadatlan eróvel dolgozunk a mezőgazdasági termelés fellendí­téséért, a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért. Az iparban és a mezőgazdaságban elért eredményekre építve tovább javítjuk a dolgozók életkörülmé­nyeit, növeljük a lakosság anyagi és kulturális ellátottságát. Arra törekszünk, hogy még szo­rosabbra fűzzük gazdasági, politi­kai és kulturális kapcsolatainkat a baráti országokkal, mindenekelőtt felszabadítónkkal, a Szovjetunió­val. A kormány külpolitikai tevé­kenységét az a cél vezérli, hogy erősítse a népek közötti békés együttműködést, hozzájáruljon a béke fenntartásához. A kormány mind a bel-, mind a külpolitikáiéban olyan feladatok megvalósítását tűzte maga elé, amelyek a legteljesebb mértékben megfelelnek a magyar nép, hazánk érdekeinek, Olyan célok ezek, ame­lyeknek megvalósításáért dolgozni és küzdeni felemelő és lelkesítő fel­adat. A Minisztertanács dicső mun­kásosztályunkra, országunk ve­zető erejére, az egyre erősödő munkás-paraszt szövetségre tá­maszkodva, pártunk, a Magyar Do'gozók Pártja iránymutatását követve, mindent megtesz azért, hogy a szocializmus felépítése, országunk felemelkedése meg­gyorsuljon. A kormány munkájához, az előt­tünk álló nagy, országépitő fel­adatok végrehajtásához, kérem a tisztelt országgyűlés, a képviselő elvtársak támogatását és segítsé­gét. (Hosszantartó, nagy taps.) Csőké András újonnan belépett ísz-Iaq segít a silózásban A kőíelki Ezüst Kalász Termelőszövetkezetben gondoskodnak a közös állatállomány takarmányszükségletéről. Miután a háztáji földön termett kukorica fedezi a háztáji szükségletet, a közös területen termelt kuko­ricát nem osztják ki, hanem sertéseket hizlalnak vele. így többszörös haszonra tesznek szert. Emellett silótakarmányt is készítenek. Eddig megtöltöttek egy 100 köbméteres silógödröt. Ebben a munkában már résztvett Csőké András 4 kát. holdas dolgozó paraszt is, aki november elsején lépett be az Ezüst Kalász TSZ-be. Ma kezdődik a Román Filmhét Mától, november 17-től 23-ig Ro­máit Filmhetet rendeznek hazánk­ban. A filmhét célja az, hogy né­pünk széles tömegei megismerked­jenek a román filmekkel és ezeken keresztül is közelebb kerüljenek a szomszéd baráti Román Népköz- társasághoz. A filmhetet megyénkben is meg­rendezik. Több filmszínházban ün­nepélyes megnyitó előadást rendez­nek. Türke vén 18-án A kürtös uno­kája című filmet mutatják be, 21- én pedig a Pirkadás című filmet. Alattyánban és Zagyvarékason 19- én, 20-án, illetve 22-én, 23-án lesz a két nagysikerű film bemutatója. Jászberényben ünnepi matiné ke­retében kerül bemutatásra a Mitrea Kakor útja című film. November 20-án, vasárnap egy­szerre három községben is lesz ün ­nepi bemutató előadás. Jászfelső- szentgyörgyön a Mitrea Kakor út- já-t, Jászszentandráson a-Zűrzava­ros éjszaká-t, Pórteleken pedig a Mi falunk című román filmet tűz­ték műsorra ezen a napon. Tóra istvAn, NEM OLYAN EGYSZERŰ VI: A parttitkár körüknéffiyesen ci­garettázott. Ha középső és mutató ujja közt tartva tette szájába a szivarkát, nem esett olyan jól, mintha négy ujja hegye közé szo­rította, tüzéveü a tenyere felé for­dította s úgy szívott rajta. Fejét félrehajtva akkorákat szip- pantgatott, hogy kétoldalt a képe majd belyukadt belé. őszintén szől- v • húzta az időt: Előtte a JB telefon-sürgönye: Je­lentse, hogyan foglalkozik az alap- szérvezet a DISZ-szel. Mégpedig írásbeli jelentés kell. Tegnap volt kint az instruktor- aki ugyanerről á-tól cett-ig kifaggatta. Fel is je­gyezte. Szóban mennyivel élethüch a számadás, mint unalmas szóla­mokban. Hogy lehet jelentésibe fog­lalni Pintér Juci iskolára küldését. Mint befolyásolta azt a szerelem édes kínlódása? De jelenteni kell! Nagyot sóhajtott s fejből elkezdte a beszámoló vázlatát: „Téeszünk- ben a DISZ szervezet létszáma 24 fő... “ Igaz, hogy ezt egy hónap leforgása alatt háromszor megírta, de ne tegyen hiba; 1 második mondatot él se tudta indítani, mert két erőteljes koppan isra kinyílt az ajtó. Valame­lyik idős téesz-tagra számított. —« Azok szoktak amúgy őszintén, nem egy ujjuk ízével, hanem öklük csontos gerincével kopogtatni. Sebők elvtárs letette a töltőtol­lat s tartózkodó halovány jóindu­lattal fogadta Vadász Feriké kö­szöntését. Nem akarta elárulni a fiú előtt, hogy mindenről tud, de azt sem akarta éreztetni, hógy fenntartás nélkül örül a látogatá­sának. Mindez féligmeddig ösztö­nösen játszódott le az elvtársban, kívülről ebből nemmi sém látszott. Sókáig vívódott a legény, míg rá­szánta magát, hogy a pártiródába eljöjjön. Rideg, „sarkos’* emberek­nek tartotta a kommunista veze­tőket, amiért; elszakították tőle a legdrágábbat. Meg volt arról győ­ződve, hogy direkt „ellene“ küld­ték el iskolára a kislányt. i— Ma-guk mindent megtudtak *— gyürögette mogorván sísapkáját..: De azért ebbe nem kellett volna beleavatkozni. s; — Mondja csak, mondja — kere­kedett csodálkozóra Sebők elvtárs szeme. Tetszett neki a fiú legény- kedó, igaznak vélt feielősségre- vonása: A fiú fürkészte a titkár arcát Meglepte a nyugodt, őszintén zen­gő hang. Az elvtárs huncutkásan derűs tekintete megzavarta. Ez mindent megért, belelát az ember­be. Egyszerű vonásaiból az életet mélyen ismerő emberek nyíltsága árad, domború homloka alatt yskos szem figyel. Arccsontián az a for­radás olyan benyomást tesz, hogy az élet bármilyen fordulata egy­formán harcra készen találja. J’erkó körülpillantott. Abban a puritán egyszerűségben, ami a szo­bán uralkodott, valami meleg em­berséget fedezett fel. A faion függő képek nem hivata'os hangulatot árasztottak. Minden arra ösztö­nözte, hogy kertelés, köntörfalazás nélkül beszéljen. — Tudom én, hogy elhirtelen- kedtem.:. de olyan fekély vagyok, hogy azt is él kellett tőlem venni, akit szeretek? .:. Én még nem is jártam pártirodában, nem is tudom, hogy beszéljek:.. de ügy elvették az önbizalmamat. 3,-r Kik? *— Hát itt a téesfsben..: Ä név­sorban mindig az utolsó vágyók, akár a cséplőcsapatról, akár a réí>a- egyelésről van 6Zó.:. Ném kérdez­ték, van-e kedvem, értek-e hozzá, beösztottak a méhészethez. Én meg a méhek — ezzel a nagy marha kezemmel. Nem váló az nekem titkár éivtárs:.. Apóm meg ott­hon szurkál, hogy semmire se me­gyek a téesztben. A titkár — nem is tudni, miért '— félrenézett, valahova az íróasz­tal pereme mellé és precíz gondos­sággal simítgatta a vörös terítő sarkát:.. Hárem esztendeié itt van a csoportban a fiú és még négyszemközt sosem találkoztak.:. Emlékszik az egyik vezetőségi tag megjegyzésére, mikor a négy család méh elpusztult: „Hiába, csak meg­bízhatatlan az olyan ember, akinek tehetős a fajtája. „Akkor ő sem szólt egy mukkot se. — Valaki még azt is állította, hogy nekem csak szórakozás a szö­vetkezet — remegett a fiú hangja... Nem szeretek én előkolompo-s lenni, de csak jólesne, ha jobban bízná­nak az embretoen ... — Fiatalember, bele nem lát­hatunk senkibe. Ki mit tesz, abból ítélünk.:. Akit éget, nyugtalanít például az, hogyan juthatna folya­matos pénzbevételhez a szövetke­zet, — elmondja, hogy képzelné el. Nem azt nézné benne, előkoiom- pos-e, vagy se. . A múltkori DISZ gyűlésen Pintér Juci nem azért, ajánlotta, hegy seprűt kötnek a lányok, mert mindenáron ’ fel akart tűnni. Hanem, mert eszébe jutott, hogy a bevételből mindjárt tudunk egy kis pénzmagot elosztani. Neki éppen úgy kell a* kelengyére, mint magénak, meg a többi tagnak a megélhetésre..: Higyje el, ném érdekli az embert az olyan munka, amit csak rrtuszályból csinál.: ä Megint fülig pirult Ferkó. De va­lahogy még ezerszeresén fájt neki, hógy véigeredmémybén Juci is eze­ket móirtdta. Tényleg van ezek­ben valami egyforma, ami belőle hiányzik: Még nem értette, hogy mh PÁR TÉLÉT ★ A tsz zárszámadások politikai előkészítéséről A zárszámadás minden tsz-bep alkalmat nyújt arra, hogy az egész évi gazdálkodást elemezzük, az eredmények okait, a jövedelem forrásait kimutassuk. Ugyanakkor meg kell keresni azokat a ténye­zőket is, amelyek kisebbítették az eredményeket, csökkentették a jö­vedelmet. Le kell vonni az elmúlt gazdasági év tanulságait, hogy azo­kat a jövő évre vonatkozó tervek elkészítésénél felhasználhassuk Ehhez tennészetesen az kell, hogy már a zárszámadó közgyűlés előtt tudják a tagok, mekkora az összes jövedelem, milyen kötele­zettségei vannak a tsz-nek, meny­nyit kell a jövő évi bővített ter­melésre fordítani, s mennyi kerül­het szétosztásra? A zárszámadás nem egyszerű osztozkodás nein elég csak azt nézni, mennyi az, amit szét lehet osztani. Magá­ban az is keveset ér, ha csak azt nézzük, több-e, mint tavaly, vagy mint a szomszédban. Meg kell vizs­gálni az egyes üzemágakat, melyik volt a legkifizetődőbb, esetleg me­lyikre volt ráfizetés és miért? A besenyszögi Győzelem TSZ- ben a gyenge rizstermésből eredő jövedelemkiesést fejlett állatte­nyésztéssel, sokoldalúbb gazdálko­dással jórészt pótolni lehetett vol­na. Az ottani párttagoknak a jövő évi tervkészítésnél gondolni kell erre, s az eset tanulságul szolgál­hat más tsz pártszervezet kommu­nistáinak is. Jo például szolgál a nagykörűi Petőfi TSZ, amely — jó­részt a pártszervezet eredményes működése folytán — kb. 250 ezer forinttal aktívan zár. Érdemes megemlíteni, hogy ez a csoport ta­valy passzívan zárt. Latolgatni kell azt is,, hogy egyénenként, csalá­donként hogyan lehetett volna na­gyobb a részesedés összege. A martfűi Tisza TSZ például jóval nagyobb összeget oszthatott volna munkaegységenként, ha a vezetés szilárdabb, a munkafegyelem jobb. Bár a zárszámadásnak kétségte­lenül fontos része a tagok jöve­delem részesedésének rögzítése, mégis helytelen lenne, ha csak ez kötné le a figyelmet, s még helyi- telenebb lenne, ha a zárszámadás­nak az lenne a fő célja, hogy a jövedelemnek minél nagyobb része kiosztásra kerüljön. Minden tag­nak » tisztában kell lennie azzal, hogy a megtermelt értékek előál­lításában a tagok közvetlen mun­káján kívül államunk támogatásá­nak is nagy része van. Elmond­hatja-e bármelyik tsz is, hogy a gépállomás, vagy a különböző hi­Egyszer annak is eljött az ideje. De előbb őrlődnie kellett’a sze­relem malmában. — Hanem maga ném becsülte meg eléggé azt a kislányt — tért a kikerüIhe tét 1 e.nre a párt ti tkár ... •Jucika elmondta nekem — nincs ezen mit tagadni, — hogy maga a legszebb álmot törte össze benne.:. Van egy kis család, szemük fénye az eladólány ... Egy új várost épí­tenek valahol — Kazincbarcikáról hallott, ugye? — ott dolgozik egy öregedő kőműves. Azelőtt paraszt volt. Olyan, mint. a maga édes­apja. Versenyez, mert azt is akarja, hogy menyasszony lánya napfény­ben kezdje az életét. Rakosgatják féke a forintokat::. Az anyja úgy nézi az üzletek kirakatait, hogy me­lyik selyem milyen szépen áll kicsi, tiszta lányának... A maga apja, anyja ugyanígy tervezget, gvűj'ö- get s várja házába a tiszta kis asszonykát... Ha jól emlékszem, éppen Vadász Pista bácsi mondta az egyik téesz népnevelőnek: „Cso­dálkozom, hogy dolgozik a fiam olyan brigádvezető keze alatt, aki szeretőket tart.. Pedig ez nem is igaz, csak belekötnek a téesz-be. Ferenc homlokán a tehetetlen gyötrődés verejtéke fény lett. •— Csak rosszat mondott rólam? ‘— mormolta maga elé s úgy érezte elsüli ved a szégyentől. — Szeretne magára felfelé nézni... Ehol van a levele, olvassa — nyúlt a fiókjába Sebőik elvtárs Nagyon köszöni, hogy elküldtük. Alig várja, hogy eiljöjiön az el?ő szünidő, men­ten munkába kezd. Itt írja: „Mesz- sze állunk még az igazi állat­tenyésztéstől .. A fiú szeme előtt láncoltak az ismerős betűk. Nem a szavak ér­teinkét kereste, csak a vonásokban gyönyörködött. Azon a tiszta fehé'r papíron siklott kedves, ügyes keze — Csak még egyszer jóvá tehet­ném — sóhajtott. — Amíg az ember él, erre min­dig van a'ifcalma. (Folytatása következik.) telek nélkül el tudta volna érni az idei eredményeit? És érvényesül­hetne-e a tagok munkája a fel nem osztható szövetkezeti alap, a közös vagyon nélkül? Minden parasztember tudja azt, hogy megfelelő gazdasági felszere­lés nélkül, két kezével nem sokra mehet a földművelésben, s tudja azt is, hogy az idei jövedelem egy részét be kell fektetni a jövő évi termelés érdekében. Addig tehát nem lehet a kiosztandó összeget megállapítani, amíg nem tett ele­get a tsz a kötelezettségeinek, s nem biztosította a közös vagyon nö­velését, a tagok által bevitt jószá­gok és felszerelések esedékes ré­szének és a földjáradéknak a kifi­zetését, amíg nem teremtette meg a vetőmag- és a takarmányalapct. Helyes, ha az új belépők számá­ra tartalékolnak kenyérgabónát. Az eddiginél nagyobb mértékben kell érvényt szerezni az alapsza­bálynak a szociális alapra vonat­kozó részének is. Gabonát a szol­noki járás leggyengébb szövetke­zeteiben is biztosítottak erre a célra. A szociális alap azonban csak a pénzbeli kiegészítéssel egész. Er­re is gondoljanak pártszerveze­teink. A zárszámadás amellett, hogy so­kat javíthat a régi tagság munka­kedvén, jó agltádós alkalom az egyéniek felé. Legnagyobb meg­győző erővel a munkaegység . jó értéke, a tagok jó részesedése hat. Van mivel dicsekedni a szolnoki járásban is. A rákóczifalvi Rákóczi TSZ-ben például kb. 70 forint lesz egy-egy munkaegység értéke. De nem kell azt gondolni, hogy a nagy jövedelem önmagáért, agitá­ció nélkül is beszél. A nagy jöve­delmet is ismertetni kell. Jó, ha olyan egyénieket hívunk meg a zárszámadó közgyűlésre, akikről tudjuk, hogy rokonszenveznek a csoporttal. A meghívottak nemcsak az eredményeket ismerik meg, ha­nem azt is meglátják, hogy a tsz tagjai a jövecielem felhasználásába Is beleszólnak; A pártszervezet munkáján múlik, hogy a tagefc ne csak a közgyűlésen, hanem már az azt megelőző napok­ban, hetekben is foglalkozzanak a felsorolt kérdésekkel, hogy megfe­lelő irányba terelődjön érdeklődé­sük. — A párttagok ismertessék ezeket a pártonkívüliekkel és jár­janak élen az újszerű feladatok vállalásában, sikerre vitelében. Magyarázzák meg a tagságnak, hogy a közös vagyon, a Közös (ermslés fejlesztése mindegyikük közvetlen artyagi ér­dekét szolgálja, még akkor is, ha pillanatnyilag úgy látszik, hogy az­zal csökken a kiosztásra kerülő összeg. A szajoli Előre TSZ tagjai számításba vették ezt s egy vágón kukoricát tartottak vissza hizla­lásra az eredetileg kiosztásra ter­vezett mennyiségből. Az is kétség- bevonhatatlanul megmagyarázható, hogy a földjáradék kifizetésére és a szociális alapra fordított összeg is megtérül a tagok fokozott mun­kakedvén keresztül. Nagyobb Igye­kezettel, törődéssel dolgoznak ott a tagok, ahol tudják, hogy a vezető­ség öreg korukra is gondoskodik róluk. Másként dolgozik a belépett középparaszt és máshogyan néz a szövetkezetre a még kintlevő, ha tudja, hogy ott értékelik a bevitt földet is. A pártvezetőségek már most tart­sanak üléseket. Határozzák meg az agitációs feladatokat, alakítsa­nak ki véleményt a zárszámadás során felvetődő részfeladatokkal kapcsolatban. A pártvezetőségnek most különösen ügyelnie kell, hogy szoros kapcsolatban álljon a párt­tagokkal és a pártonkívüll tsz- tagokkal. A megfelelő közhangulat kialakításával ügyeljen, hogy a kö­zös érdeket ne rendeljék alá egyes tagok kívánságainak. A népneve­lőkkel alaposan meg Kell vitáim a pártvezetőség álláspontját, s meg kell győzni őket annak he­lyességéről, mert csak így várhat­juk, hogy megfelelő aktivitást fejt­senek ki annak sikerrevitelében. A zárszámadás előtt rendkívüli tag-' gyűlésen kell kialakítani a kommu­nisták egységes véleményét. A tag­gyűlésre hívja meg a pártvezető­ség a pártonkívüli tsz-tagok leg- iobbjait is. A taggyűlés jó előkészí­tése és sikeres megtartása nagy­mértékben hozzájárul ahhoz, hógy a zárszámadó közgyűlés aktív, cél­ravezető legyen, s a gazdasági év I“zárása mé’lett megalapozza az újabb sikereket. VÖRÖS IMÁÉ, a Szólnóki Járási Pártbizottság mg. o. vezétője

Next

/
Oldalképek
Tartalom