Szolnok Megyei Néplap, 1955. november (7. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-02 / 258. szám
2 SZÖLNOKMEGtEI NÉPLAP 1955 november 2. A K ÜL ÜG YMINISZTERÍ ÉRTEK Genf, október 31; (MTI.) L. F. Iljicsov, a genfi értekezleten részvevő szovjet küldöttség szóvivője hétfőn este sajtóértekezleten számolt be a külügyminiszterek 4. üléséről. — Véleményünk szerint az ülést ezúttal is tárgyilagos légkör jellemezte — mondotta Iljicsov. — Az előző ülésen hozott határozat értelmében a külügyminiszterek hozzákezdtek a napirend 3. pontjának, a Kelet és Nyugat közti kapcsolatok fejlesztése kérdéséinek megtárgyaláséihoz, majd visszatértek az első napirendi pontihoz; az európai biztonság és Németország kérdéséhez. Mind a négy miniszter hozzászólt mindkét napirendi ponthoz. A harmadik napirendi ponttal kapcsolatban Dulles, Pinay és MacMillan kifejtette véleményét, majd a három nyugati külügyminiszter közös emlékiratot nyújtott be a Kelet és Nyugat közötti kapcsolat fejlesztéséről. A szovjet küldöttség nevében Molotov külügyminiszter ezután ugyancsak konkrét javaslatot terjesztett elő ebben a kérdésben. ( A külügyminiszterek abban állapodtak meg. hogy s&akértők fogják tanulmányozni mind a nyugati külügyminiszterek, mind a szovjet küldöttség javaslatát és november 10-én jelentést terjesztenek az értekezlet élé. A Szovjetunió részéről Vinogradov párizsi nagykövetet jelölték a szakértői bizottságba. Molotov külügyminiszter ezután javasolta, hogy a német kérdés további megtárgyalásához hívják meg a két német állam képviseletében Otto Grotewohlt, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökét és Konrad Aden- auert, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárját. A szovjet küldöttséget ennél a javaslatnál az a gondolat vezérelte, hogy a kormányfők álltai elfogadott irányelvek szerint a külügyminiszterek szükség esetén tanácskozhatnak a német kérdésben érdekelt felekkel. Molotov ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy mind a Német Demokratikus Köztársaság, mind a Német Szövetségi Köztársaság szuverén állam, amely joggal kérhet szót a német kérdés rendezését célzó nemzetközi tanácskozásokon. A három nyugati külügyminiszter elutasította a Német Demokratikus Köztársaság képviselőinek meghívására tett szovjet javaslatot. Ezután Molotov szovjet külügyminiszter új javaslatot tett az európai biztonság kérdésére vonatkozólag. A szovjet küldöttség nevében Molotov külügyminiszter az európai biztonsággal kapcsolatban felvetett egy további kérdést. Hangsúlyozta, hogy a négy kormányfő genfi értekezletén több megjegyzés hangzott el, és különösen Eden angol miniszterelnök részéről merült fel kanikrét formában az a szempont, hogy a Kelet és a Nyugat között ellenőrzési övezeteket hozzanak létre. N. A-. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, mint ismeretes, helyeslő álláspontra helyezkedett Eden gonddalával kapcsolatban. A kormányfő irányelveiben is szó esett a Kelet és a Nyugat közti övezetek létrehozásának kérdéséről. A szovjet kormány — mondotta Molotov — az erre vonatkozó javaslatok tanulmányozása után arra a meggyőződésre jutott, hogy azok igen komoly figyelmet érdemelnek. A szovjet küldöttség a kormányfők irányelveinek szellemében javasolta, hogy hozzanak létre a Kelet és Nyugat között övezeteket, amelyek a Német Szövetségi Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság és a velük szomszédos államok területén húzódnának. MacMillan angol külügyminiszter kijelentette, hogy a szovjet javaslat rendkívül érdekes és nagyfon- tosságú gondolatot tartalmaz; — Hangsúlyozta hogy a nyugati külügyminiszterek nagy figyelemmel fogják tanulmányozni a szovjet javaslatot. Kijelentette: már az első látásra is úgy vélik, hogy a szovjet javaslat nagy lépést jelent elére. Kifejtette a továbbiakban, hogy a nyugati hatalmak külügyminiszterei szeretnék hallani a Szovjetunió véleményét a német kérdésre vonatkozólag. Molotov szovjet külügyminiszter megköszönte MacMillan öli smerő szavait a szovjet javaslatról és közölte, hogy amint a külügyminiszterek genfi értekezlete dönt a 'biztonságra vonatkozó szovjet javaslatról, ismerteti majd a Szovjetunió kormányának véleményét a német kérdésre és annak megoldására vonatkozólag. A szovjet küldöttség javaslata a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztésére Genf, október 31. (MTI.) A Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Bidtannia és Franciaország kormányfői a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztésének kérdésre vonatkozó irányelvükben kijelentették, hogy tanulmányozni kell „azokat az intézkedéseket, beleértve az ENSZ szerveiben és intézményeiben foganatosítható intézkedéseket, amelyek a) a népek közötti szabad érintkezést és békés kereskedelmet akadályozó sorompók fokozatos kiküszöbölését és b) az érdekelt országok és népek szempontjából kölcsönösen előnyös szabad érintkezés és kapcsolatok megvalósítását eredményezhetnék." A négy hatalom külügyminiszterei ennek megfelelően attól a kívánságtól vezérelve, hogy elősegítsék az államok közötti békés együttműködést, a következőkben állapodtak mag: 1 Rendszabályokat kéll fogarta- * tosftami a nemzetközi kereskedelem fejlődésének előmozdítására, értve ezalatt a Kelet és Nyugat közötti nemzetközi kereskedelmet jelenleg gátló akadályok és korlátozások felszámolását, továbbá a legnagyobb kedvezmény elvének alkalmazását a kereskedelem és a hajózás kérdéseivel kapcsolatban. 2 A négy hatalom minden tőle telhető intézkedést megtesz, hogy elősegítse valamennyi ország kereskedelmi hajóinak akadálytalan áthaladását a nemzetközi jelentőségű tengerszorosokon és csatornákon, valamint a néhány állammal való tengeri összeköttetést jelenleg gátló akadályok és korlátozások felszámolását. íí Intézkedéseket kell tenni a nemzetközi tudományos és műszaki kapcsolatok kiszélesítésére, nevezetesen az atomeiö békés felhasználásában (a technikában. a mezőgazdaságban, a gyógyászatban stb.) az e kérdésekkel foglalkozó szakemberek értekezleteinek összehívása útján. A négy hatalom képviselői megfelelő lépéseket tesznek majd azokban a nemzetközi szervezetekben, amelyek a tudományos és a technikai nemzetközi együttműködés kérdéseivel 1 foglalkoznak. Kívánatos, hogy az ezzel kapcsolatos legközelebbi intézkedésként 1956-ban hívjanak ösz- sze nemzetközi értekezletet az atamerőnek a gyógyászatban történő felhasználósa kérdésében. /| A négy hatalom helyesli, * hogy a nemzetközi szakintézmények (Nemzetközi Menekültügyi Szervezet (IRO), UNESCO, Egészségügyi Világszervezet (WHO), szállítási és közlekedési szervezet stb.) munkájában valamennyi ország részt vegyen, amely ilyen együttműködést kíván. EJ Ezután a következő további * intézkedéseket kell tenni —■ beleértve az ENSZ szerveiben és intézményeiben foganatosítható intézkedéseket, —* amelyek elősegíthetik a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok megszilárdításált az iparban, a mezőgazdaságban, a kulturális együttműködésben és az utazásokkal kapcsolatban: a) kölcsönösen küld ott gépeket kell cserélni: az ipar, a mezőgazdaság és a kereskedelem képviselőinek kölcsönösen utazásokat kell tenniük egymás országaiban tapasztalatcsere céljából és azért, hogy megismerkedjenek az illető országok c téren elért eredményeivel; b) ki kell bővíteni az országok közötti kulturális kapcsolatokat abból a célból, hogy szélesebb alapom fejlődjék !ki az érintkezés a tudomány és a kultúra munkásai között és kibővüljön a kulturális értékek cseréje. Ezért kívánatos, hogy az illető országok kulturális együttműködési egyezményeket kössenek; c) ki kell bővíteni a sajtótermékek (könyvek, folyóiratok, újságok stb.) cseréjét a tudományos kutató- intézetek, könyvtárak, tudományos és kulturális egyesületek, társadalmi szervezetek és magánszemélyék között; d) intézkedéseket kell termi a a nemzetközi utazások, valamint az államok közötti sportkapcsolatok szélesebbkörü kifejlesztésére; e) rendszabályokat kell foganatosítani a kivándorlási és egyéb előírások terén fennálló, az előbb említett államközi kapcsolatok kibővítését megnehezítő mesterségei akadályok kiküszöbölésére. máseznak. E csapatok létszámának kérdését kiegészítőén beli megvizsgálni. 3. A fegyveres erők korlátozására és ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségekhez, amelyeket az államok megfelelő egyezmény alapján vállalnak, ezeknek az államoknak hozzá kell járulniok és ezek az államok e kérdésben szabadon, szuverén jogaiknak megfelelően határozhatnak. 4. A fegyverzet csökkentésére vonatkozó kötelezettségek végrehajtása érdekében az övezetbe tartozó területeken együttes ellenőrzést kell létesíteni a szerződésben részvevő államok fegyveres erői és fegyverzete fölött. A% európai biztonsági szerződés tervezete kormánya a béke megerősítésére irányuló törekvéstől áthatva és elismerve, hogy minden módon elő kell segíteni a nemzetközi feszültség csökkenését és az államok közötti bizalom megteremtését, az Egyesült Nemzetek Szervezetének békeszerető céljait és elveit követve, megállapodott ezen szerződés megkötésében. A szerződés tagállamai ünnepélyesen kijelentik, hogy vállalják a következő kötelezettségeket: L CIKKELY. A szerződő felek kötelezik magukat, hogy nem alkalmaznak egymással szemben fegyveres erőt, és az egymás közötti kapcsolatokban tartózkodnak az erővel való fenyegetőzéstől és az esetleg közöttük felmerülő vitákat békés eszközökkel oldják meg. 2. CIKKELY, Ha a szerződés egy vagy több tagállamát Európában fegyveres támadás éri valamilyen állam vagy államcsoport részéről, a szerződés többi tagállamai haladéktalanul minden olyan segítséget, még katonai segítséget is megadnak az ilyen támadásnak áldozatul esett államnak, vagy államoknak, amelyet a nemzetközi béke és az európai biztonság helyreállítása ős fenntartása céljából szükségesnek ismernek el, 3. CIKKELY. A szerződés tagállamai kötelezik magukat, hogy semmilyen ürügy- gyei spm adnak közvetlen vagy közvetett segítséget európai támadó államnak. 4. CIKKELY. A szerződés tagállamai minden esetben tanácskozni fognak egymással, ha bármelyik tagállam véleménye szerint a szerződés egy vagy több tagállamát Európában fegyveres támadás fenyegeti, hogy az ilyen veszély elhárítása céljából hatékony intézkedéseket tehessenek. Haladéktalanul megtartják a szükséges tanácskozást minden esetben, amikor a szerződés valamelyik tagállama ellen elkövetett támadás esetén a béke helyreállítása céljából összehangolt intézkedések foganatosítására van szükség, 5. CIKKELY. A szerződő államok kölcsönös megegyezés alapján külön szervet (vagy szerveket) alakítanak a fent említett tanácskozások megtartása, valamint a biztonság biztosítását szolgáló olyan más intézkedések foganatosítása céljából, amelyekre az államoknak a jelen szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban szükségük lehet, 6. CIKKELY. A szerződés tagállamai megállapodnak, hogy a jelen szerződésben vállalt kötelezettségek nem érintik az érvényes szerződésekben és egyezményekben vállalt köte’ezett- segeiket, 7. CIKKELY. A jelen szerződésben az államok által vállalt kötelezettségek nem csorbíthatják a szerződés tagállamainak az egyéni és a kollektív önvédelemre való jogát, amelyet az ENSZ alapokmányának 51. cikkelye fegyveres támadás esetére előír, 8. CIKKELY, A szerződés ideiglenes jellegű és addig lesz hatályban, amíg nem váltja fel másik, olyan átfogóbb európai biztonsági szerződés, amely az érvényes szerződéseket és egyezményeket felváltja. Megnyitották az őszi mezőgazdasági könyvvásárt A járási ás városi székhelyeken vasamat) tartották az őszi mező- gazdasági könyvvásár megnyitó ünnepségeit. Az ünnepi megnyitókon a járási, illetve városi főagro- nómusok méltatták a mezőgazda- sági könyvek gyakorlati jeihaszná. lásának jelentőségét. Az ünnepi megnyitóval egyidő- ben az Állami Könyvterjesztő Vállalatok, valamint a helyi könyvtárak mindenütt könyvkiállításokat rendeztek, melyeken bemutatták a megjelent legújabb mezőgazdasági szakkönyveket. A könyvvásár ezzel megyénkben megkezdődött. A járási és városi tervek alapján, könyvvásárokat rendeznek minden községben, a nagyobb tsz-ekben, gépállomásokon es állami gazdaságokban. A Párfokfaíás Háza bfrel Közöljük, hogy a politikai gazdaságtan I. évfolyamán tanuló elvtársak részére november 4-én, pénteken délután fél 6 órakor a Pártoktatás Háza földszinti nagytermében Karsai Mihály elvtárs, a Megyei Pártbizottság osztályvezetője segéd előadást tart. Az előadás címe: „A politikai gazdaságtan tárgya.1 * * 4’ A politikai gazdaságtan n. évfolyamán tanuló eívtársak részére ugyancsali november 4-én fél 6 órakor a Pártoktatás Háza II. emeleti tanulószobájában Dencső István elvtárs, a Megyei Párt-végrehajtóbizottság politikai munkatársa tart előadást. Az előadás címe: „Átlagprofit és termelési ár.4« Mindkét előadás az első konferencia anyagához nyújt segítséget. Kérjük, hallgassák meg. Pártoktatás Háza, Szolnok. Szovjet javaslat a fegyverzet korlátozásáról és ellenőrző övezet létesítéséről 1. A fegyverzet korlátozásának és ellenőrzésének övezete Európában a Német Szövetségi Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a velük szomszédos államok, vagy ezek közül néhánynak a területét foglalja magában,; 2. Az övezet kérdésére vonatkozó egyezményben elő keli írni az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Nagy-Britannia ée Franciaország ama fegyveres erőinek felső határát, amélyek az ebben az övezetben elterülő államok területén állóA NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM ÉS A BÉKE A mikor 1917. november 7-én a ” katonák, munkások és parasztok forradalma elsöpörte a cári Oroszországot és győzelemre vitte a szocialista forradalom ügyét, a néphatalmat képviselő szovjetek küldöttei már a második napon igazságos és demokratikus békét ajánlottak fel az I. világháború összes hadviselő feleinek. Tették ezt azért, mert — mint a dekrétum mondja — a háború folytatását az emberiség elleni legnagyobb gonosz tettnek tartották. A Szovjetunió megszületésének első pillanataiban nyíltan síkra szállott a békéért, és az eltelt 38 év azt bizonyítja, hogy a szocializmus országa azóta is a béke megvédését tartja külpolitikája alaptételének. * Qe tehetett-e és tehet-e más- ként az egykor a szocializmusért küzdő, majd a szocializmust megvalósító és ma a kommunizmust építő szovjet ország? Nyilván nem, mert politikája lényegét nem ilyen vagy olyan meggondolások, hanem a marxizmus-leninizmus tudományos elvei határozzák meg: a Szovjetunió akkor, amikor a béke megvédését teszi külpolitikája középpontjába, nem tesz egyebet, mint gyakorlatban valósítja meg az elvekét« rri Az októberi forradalom vi- !—! lágtörténelmi jelentősége az, hogy nem a kizsákmányolás egyik formáját váltotta fel a másikkal, hanem megszüntetett mindenfajta kizsákmányolást« De nemcsak egyes emberek zsákmányolhatnak ki egyes embereket, hanem országok is más országokat; A szocializmus lényegéből következik, hogy a Szovjetunió ezt a fajta kizsákmányolást is meg akarja szüntetni; önmagával kerülne tehát ellentétbe, a szocializmust tagadná rueg a Szovjetunió, ha háborút indítana idegen földek megszerzéséért, más népek leigázásáért, rrpj A marxizmus-leninizmus nem ismer nagy és kis, magasabb- rendű és alacsonyabbrendű népeket. Az az álláspontja, hogy a népek egymásközti viszonyát csakis a legteljesebb egyenjogúság alapján lehet felépíteni, megadva — és természetesen magának is megkövetelve — a jogot, hogy minden nép a maga tetszése szerint rendezze be életét. Ezek az elvek a békepolitika legerősebb pilléiéi. Ezeknek gyakorlati megvalósítása azt jelenti, hogy a Szovjetunió tiszteletben tartja minden nép szuverénitását, önrendelkezési jogát, és nem erőszakolja akaratát más népekre. Különben ugyanebből az elvből kiindulva volt képes a Szovjetunió — a világtörténelemben először — megnyugtatóan és véglegesen rendezni a nemzetiségek helyzetét, nrr A marxizmus-leninizmus azt ■—I is tanítja, hogy az egyik társadalmi forma csak akkor válthatja fel az előzőt, ha többet tud termelni. Ahhoz tehát, hogy a szocialista gazdasági rend legyőzhesse a kapitalista térmelési rendet, az szükséges, hogy a szocialista ország fokozza termelését, a szükségletek kielégítésére szolgáló javákat az eddiginél nagyobb tömegben állítsa elő. Ehhez béke kell. Béke és hyu- galoin, hogy minden erőt és euergiát a termelésre lehessen fordítani. rrj Az imperialisták nem egy1—l szer tették fel azt, a kérdést, elképzelhető-e a szocialista és kapitalista rendszer békés egymás mellett élése. Sztálin nemcsak határozott igennel felelt, hanem ki is fejtette, miképp látja ezt megvalósíthatónak. A Szovjetunió mérhetetlen nyersanyagforrásai, fejlett technikája, tudományosan megalapozott ipari és mezőgazda- Eági termelése nyugodtan felveszi a békés versenyt a kapitalista államokkal, és ezért nagyon helyes a kereskedelmi kapcsolatok kiépítése. Biztos a dolgában, mert nagy fölényt biztosít számára az, hogy nem ismeri a kapitalista termelés rákfenéjét, a válságot. 1947-ben mondotta Sztálin Stassennek, az USA egyik vezető politikusának, hogy az együttműködés lehetősége mindig fennáll, de a békét az zavarja meg, ha hiányzik az óhaj az együttműködésre. A Szovjetunióban mindig megvan az óhaj az együttműködésre — ezt számtalan jel bizonyította és bizonyítja. Csakhogy ennek az óhajnak kölcsönösnek kell lennie, * A Szovjetunió egész története ” ezeknek az elveknek gyakorlati megvalósítását bizonyítja. A békéről szóló dekrétummal a népekhez fordult és végeredményben ez volt az alapja az I. világháború befejezésének. Nem rajta múlott, hogy azonnal mégsem a békés építés korszaka következett: a fiatal szovjet ország a legnehezebb körülmények között védte i
