Szolnok Megyei Néplap, 1955. november (7. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-11 / 265. szám

1955 november 11. SZÖLNÓKMEGYEI NÉPLAP Népi együttest szerveznek a turkevei termelőszövetkezetek A termelőszövetkezeti városokban néhány hét ** múlva mindenütt megtartják a zárszám­adási közgyűléseket. Ezekben a napokban esténként — amíg a szövetkezetek vezetői és tagjai a zárszám­adás gazdasági és könyvelési részét intézik — szor­gos munkával készillődnek a kulturcsoportok is. A szövetkezeti városokban mintegy tíz nagy termelő- szövetkezetnek van már önálló színjátszó-, vagy tánc­együttese, ének- vagy zenekara. A zárszámadás al­kalmából csaknem mindenütt fellépnek egy-egy rövid műsorral a kulturcsoportok és bemutatják: hogyan fejlődött együttesük az elmúlt év alatt. Turkevén az ország legnagyobb termelőszövet­kezetében, a Vörös Csillag TSZ-ben a városszerte jólismert fúvószenekar ad majd műsort. A 24 tagú szövetkezeti zenekar jelenleg nyitányokat, keringő- ket és több Liszt-művet tanul. A város kulturális életében ezekben 'á napokban örvendetes forrongás tapasztalható. A városi DISZ-bizottság és a kultur- ottkon kezdeményezésére a négy nagy termelőszövet, kezet fiataljai elhatározták, hogy központi népi együttest alakítanak. A Táncsics TSZ-ből már tíz pár táncos jelentkezett az együttesbe. A Népművészeti lyiíézet Turkevére küldte *-*• egyik munkatársát, hogy segítsen a szövet­kezeti fiataloknak. Úgy tervezik, hogy a DISZ véd­nöksége alatt álló népi együttes, amely a közeljövő­ben megalakul, még a télen új népi játékkal mutat­kozik be. A játék anyagát egy pedagógus-házaspár által összegyűjtött turkevei népszokásokból, dallam- és táncanyagból állítják össze. Esténként Karcag termelőszövetkezeti városban is hangosak a szövetkezeti kulturotthonok. A város legnagyobb termelőszövetkezetében, a Szabadság TSZ-ben a zárszámadás alkalmával fellépő kultur- csoport egyúttal azt is bemutatja: milyen nagyot fejlődött a szövetkezet kulturális élete. Nagyszerű szinjátszóegyüttes működik, amely több egyfelvoná- sos színdarab után most Gárdonyi „Bor” című szín­művét próbálja. Rónyai Kálmán tsz-elnök kezdemé­nyezésére tízezer forint értékű hangszert vásároltak a fiataloknak. A zenekar tagjait a városi zeneiskola tanárai oktatják. Úgy számítják: mgr a télen hang­versenyt adhatnak. Az őszi munkák befejeztével táncegyüttest is szervez a szövetkezet 80 tagú D1SZ- szerveze te. Á tiszaszentimrei Fehér Imre TSZ feldolgozva árulja a hizottserféseket A teTtnelőszővetkeaetekben gyón sok lehetősége van a jövede­lem szaporításának. Nehány életre­való. okos kezdeményezés megvaló­sítása, több-tízezer forintnyi bevé­telhez juttathatja a tagokat. 7— Persze, mindenképpen az a fontos, hogy a tsz vezetősége törje a fejét, s okoskodjon a lehetőségeken. A tisza-szentimrei Fehér Imre Ter­melőszövetkezet tagjai ezévi hízó­sertés-beadási kötelezettségüket már jónéhány héttel ezelőtt teljesítet­ték. Ezek után szabadon értékesít­hetik a hízókat. Egyszerű lett volna a kész hízót eladni. A szövetkezet vezetői azon­ban másképpen gondolkoztak. El­határozták, hogy a hízott sertése­ket feldo'gozzák és tiszafüredi élel­miszerboltjukban értékesítik zsír, szalonna, kolbász formájában. A Fehér Imre termelőszövetkezet székhelyén berendezték a húsfel­dolgozó melléküzemet. Ilyen még nem igen akadt Szolnok megyében. Bácskái Sándor, a tsz egyik tagja — aki máskülönben méhész — vál­lalta el a hízósertések feldolgozá­sát. Hetek óta nap mint nap szál­lítják a tiszafüredi élélmiazerboltba a különböző húsárut, szeptember 16-tól november elejéig — többek között 250 kiló kolbászt. 520 kiló szalonnát, 50 kilő hurkát. 140 kiló karajt és 130 kiló sertéshúst adtak .el a tiszafüredi háziasszonyok leg­nagyobb örömére. Hetenként álta­lában hat hízót dolgoznak fel, s jelenleg 73 kihizlalt sertés áll még az élelmiszerbolt rendelkezésére. A feldolgozott és az élelmiszer- boltban értékesített húsáruból idáig közel 25 000 forintnyi tiszta jövede­lemre tettek szert a tsz-tagok. A kengyeli traktorosok nagy többsége munkával ünnepelt Traktoristáink megértették, hogy a gabonavetési térvek teljesítése milyen nagy felelősséget ró ránk, gépállomási dolgozókra. Azt is meg­értették, hogy sopánkodás helyett tettekre van szükség. Ezért novem­ber 6-án és 7-én forradalmi mű­szakot tartottak. Török Sándor 40 hold, Tóth József 35 hold, Bujáki Sándor 40 hold, Fekécs Menyhért 24 hold. Hevesi József 21 hold bú­zát vetett el a két nap alatt. Faragó László igazgató. Kengyeli Gépállomás. Mezőin r (emelőszövetkezeti város példája November 7-e tiszteletére váro­sunk termelőszövetkezetei begyűj­tési terveik téljesítésére tettek Ígé­retet A Törő Pál TSZ mindenne­mű tartozását kiegyenlítette, a Bé­ke TSZ 54 hízottsertést adott át a bégyújtóhelyen, ezenkívül sovány- baromfi beadási kötelezettségét rendezte. A Sallai TSZ ugyancsak beadta az államnak járó sovány és hízott baromfijárandóságot: Körmendi István levelező. Mezőtúr. BELFÖLDI HÍREK AZ UTÓBBI ÉVEKBEN mind jobban tér-jed a kuikoriea-molyfér- tőzés. Ez a kártevő összeromcsolja a kukoricaszár belsejét, aminek következtében a megtámadott nö­vény sínylődik, később pedig kény­szerérés ál! be. A kukoricamoly hernyója a fiatal kukoricacsöveket is tönkreteszi. A kártevő ellen már mcst ősszel meg kell kezdeni a vé­dekezést. A leghatásosabb védé- kezés, ha a törés után a kukorica­szárat azonnal levágták, mégpedig közvetlenül a föld felett. Nem sza­bad szárcsonkokat hagyni, mert a kukoricamoly ezekben áttelel és tavasszal tovább fertőzi a táblát. A levágott kukoricaszárat a vágás után azonnal el kell hordani. A KALIBERGYAR dolgozói el­készítették az új magyar gyártmá­nyú mikrokátor mintapéldányát. Az új műszerrel ezredmilliméter pontosságául lehet bármilyen alakú munkadarab méretét összehasonlí­tani. illetve ellenőrizni. Ezt a fajta mérőműszert eddig külföldről kel­lett behozni. A gyár dolgozói még az idén megkezdik sorozatgyártását és a belföldé szükségleten túl ex. portrendeléseket is kielégítenek majd. TISZASÜLV környéke egyik leg­nevezetesebb rizstermelő vidékünk. Tiszasüly környékén ezért a jövő évben nagyarányú belvízvédelmi munkához kezdenek. A csatornahá­lózat építésére 1 millió 200 ezer forintot fordítanak, 1 millió forin­tos beruházással pedig korszerű szivattyútelep építését kezdik meg. Iskolánk segíti a termelő­szövetkezetet Az őszi munkák lassan már be­fejeződnek. Az idő viszont sürget és mindaruiyiónkimk érdeke az, hogy a kenyérgabona vetőmagja minél előbb a földbe kerüljön. — E cél érdekében mi, diákok is se­gítünk. Brigádot alakítottunk s va­sárnap a tiszaföidvári Lenin TSZ- ben dolgoztunk egész nap. A tsz- tagok szívesen fogadtak bennün­ket, hisz már máskor is jártunk ott és a kulturális munkában is se­gítette iskolánk a termelőszövetke­zeti fiatalokat. LAPU ERZSÉBET Tiszaföldvár, Hajnóczy József Állami Ált. Gimnázium. M UMKASLEVELEZO Bagi József elvtárs a törökszentmiklósi Mező­gépgyár öntőmühélyében dolgozik. Példát mutat a munkában, kiveszi részét az üzemi kulturtevékeny- ségből is. Legutóbb Kun- csorbán szerepeltek nagy sikerrel a kulturházavató ünnepélyen. Bagi elvtárs hűséges levelezője a Nép­lapnak. írásaiban min­denkor beszámol az üzem eredményéiről, s bátran megírja a hiányosságokat is, mélyeket a munkahe­lyén és a városban ta­pasztal. — Eredményeiért és leveleiért megdicsér­jük. r*.' '»»tjt /^*>****y Száaáteuzük ... Nem tudja a jobb kéz, hogy a bal mit csinál Alkótmányunk biztosítja a dol- gázök pihenési, üdülési jogit. Kor­mányunk ahhoz is lehetőséget ad, hogy a munkában élenjáró dolgo­zók jutalom üdülésben részesülje­nek. Ga.ái Kálmánná a tiszá.Düspöki Előre TSZ tagia is örömei készült a kétheti üdülésre, amikor meg­kapta a Megyei Tanács VB. Mező- gazdasági Igazgatóságától az igazo­lást arról, hogy november 4-től 18- ig Galyatetőn a SZOT üdülőben pihenhet. November 4-én réggel érkezett Galyatetőre, s megdöbbenve látta, hogy az üdülőt tatarozzák, az épü­letén sem ajtó, sem ablak nem volt. A jutalóm üdülésből sémrtü sem lett. Még szerencse, hogy az utazás ném került pénzébe a tsz tagnak. Joggal kérdezzük, ki a felelős a történtekért. Miért adott a Mező- gazdasági Igazgatóság olyan üdülő­be beutalást, amely szünetel? Lel­kiismeretesebb, gondosabb munká­val el lehetne kerülni az ehhez ha­sonló hibákat. Nem veszne kárba a beutaló, a vasúti jegy és azok a dolgozók, akik jó munkájukért ju­talom üdülésben részesülnek, va­lóban pihenhetnének, élvezhetnék áz üdülés szépségeit. Papp István léveléző, Törökszentmiklós. Több figyelmet kétünk az állatni gazdaságtól Kengyel—Szabadság teleptől 6 kilométerre terül ei a Héki Átlátni Gazdaság, amely arról híres, hogy a környék összes útjait tönkre­teszi. Most is a Szabadság-tel ép és a gazdaság közötti utat ..hagyták helyben” az állami gazdasági von­tatói. Ez az út a Petőfi-telepi iskola előtt vezet el. A salakkal beszórt járdán mennek a gyerekek az is­kolába. A kocsik és a vontatók már erre a járdára is feltolakodnak. Hiába jelzi a tábla, hogy kocsival, vagy vontatóval ott járni tilos. A napokban is majdnem elütötték egy gyermeket. Az úttörők tavaly a járda mel­lett akácfacsemetéket ültettek el, de az állami gazdaság járművei már azokat is kitördelték. Azt kér­dezzük: nem tehetné-e meg az ál­lami gazdaság, hogy rendben tar­taná a dűlőutat a központjáig. Ez azt eredményezné, hogy nem men­ne tönkre annyi traktor, vontató és ló. Ugyanakkor a gyalogosok ré­szére készült járda valóban azok rendelkezésére állana. MÁNYAI JANOS igazgató-tanító, Kengyel Pontosan indítsák a vonatot TőrökSzentmiklósról az 5 óra 57 perces ingajárattal kb. 900—1000 dolgozó jár be Szolnokra. Az állo­más váróterme ennyi utas számára igen szűk. Ezért sokan a perronon kénytelenek várakozni Ez viszont a hideg őszi idő és téli napokon megfázással jár. Ezért sokan úgy igyekeznék se­gíteni a bajon, hogy csak az utolsó percben jönnek ki a vasúthoz, arra számítva, hogy jegyváltással sem kell tölteni az időt, mivel bérlettel rendelkeznek. Az utóbbi időben azonban többször előfordult, hogy a reggeli helyi vonatot a menet­rend szerinti idő előtt pár pérccel kiindították. Ez történt november 3-án is, s emiatt mintegy száz dol­gozó táv-futást rendezett, hogy el­érje a vonatot, míg 2—300-an le­maradtak és csak a későbbi vo­nattal tudtak Szólnokra utazni. A korábbi vonatindítás miatt egy csomó munkaidő kárba veszett. A Törökszentmiklósról bejáró dolgo­zók nevében kérjük az illetékese­ket, hogy ne indítsák ki a vonatot a menetrendben szereplő idő előtt. Balogh Gyula Törökszentmiklós Am öreg: Vadász egymaga öntö- gette ki a négy zsák lisztet a hom­bárba. Mielőtt visszaindult volna a tanyára, benyitott, a konyháiba, hátha akadna valami harapnivaló. Addig is eszik néhány falast, míg kiér. Akkorra az asszony főtt étel­lel várja, A nap már majdnem delelőre hágott. — Hát teveled mi van? — ütő- dött meg, nnvei Ferencet, háza­suló sorban levő fiát otthon ta­lálta. — Ilyen urak vagytok a té- eszben. — tán nincs munka náda­tok a betakarítással? A legény tunya mozdulatokkal krumplit hámozott. Minden kanya- rintás előtt megszorongatta a bics­káját, jól fekszik-e a markában. Csaknem núiiirnéterenként szab­dalta le a krumpliról a héjkígyó­kat. A nyárikonyhán zsír sister- gett s érződött a paprika maró illata is, ami a hagyma saagávad keveredve jó étvágyat keneget az ember gyomrában. Az öreg is nagyot nyelt, össze­futott szájában a nyál. Leült a durván ácsolt lócára, lehuppantotta maga mellé a kalapját, végigmasz- szírozta szőrös, eres karját, vége­zetül homloka közepét vakargatva pillantása a fián állapodott meg. Bozontos, őszes szemöldöke ösz- szébb borult, míg a fiú kínlódását leste. Szeme sarkánál huncüt ránc- legyezőcskék rajzolódtak, ahogy kétértelmű mosollyal hangosan gondolkozott: — Sokra is mehet ilyen munka­erőkkel a csoportotok, hallod-e’ Ki­csírázik a krumpli, mire elkészülsz vele.., Mit keresel ífcthón? Tudni kell, hogy a fiatal Va­dász, a Ferkó három esztendeje TÓTH ISTVÁN 1 NEM OLYAN EGYSZERŰ tagja a Győzelem TSZ-nek Mikor leszerelt, egyenest a szövetkezetbe ment. Apja nem sokat szólt az ügyhöz, legfeljebb ebbői lehetett ítélni a véleményére: „Megszoktad katonáéknál az egzecéroztatást, te már jobban áldod.“ Egyébként vé­gezte ő is a maga dolgát, s békén hagyta a fiát is. Ö tudja, mit csi­nál. Csak ha az meg merte pen­díteni előtte. — „Nem lépne-é be, apám?*’ — akkor horkant fel az öreg: „Ha nem férsz a bőrödben, majd hasítok egy kicsit rajta... Hozzátok akkor megyek, ha valami meghibádzik itt-e.;— kopog­tatott a hadántékára. Ha meg Fereneben véletlenül nem állt a szó és kiköppentette, hogy például a téeszben megdöglött a bikaborjú, az apjának még csak a szempillája se rezdüIL csak meg­jegyezte nagymindentudással: — Minek táncol az olyan, aki nem ért hozzá. Am ím a történeti hűséghez tar­tozik, hogy bizonyos mértékben a fiáról is ítélt Vadász István. Ahogy az komája a munkának, olyan a szövetkezet is. Ehol nd! tígy mo­zog, mint a bivaly. Még az a kis hámozás se áll kezére. — akugyan nincs neked dol­god a szövetkezetben? így oszt majd fiadzdk magától az icipici munkaegység. A legény fenkölt nyugalommal aprintotta az első krumpli szeletké­ket a kaszrojba. Nagyot sarcént a paprikás, hagymás zsír. Míg másik gumóért mutatott a zöldséges sza­kajtóban, nagy unottan megszólalt. Lök már néhány szót az öregnek, még ha olyan harapós is. — Eltalálta, mert csakugyan nem tudok micsináíni. Tudja,van ezek­nek tíz család dongójuk. Jobban mondva volt, mert négy elpusztult belőlük. A maradékból nem sok munkaegységem lesz. Én vónék a méhész... Az öreg fülét megütötte valami. — Kik azok az ezeknek? Kiké a dongó? — Mondom, — a téeszé. Ezen aztán még akkor is mor­fondírozott Vadász István, mikor negyedóra múltán benyitott Sza- ladnya tanácselnök szobájába. — Éppúgy beszél három esztendő után a gyerek a csoportról, mintha bek: csakugyan annyi köze lenne hozzá, mint cselédnek a gazda vagyoná­hoz. A tanácselnök hegyes álla, tö­mött bajusza, majdnem müvész- bodrú haja, kicsit ferde szája csupa bazsalygás. Meg úgy tud beszélni, hogy napestig elhallgatná az em­ber. Jól megült nála Vadász is. Már indulna, le is kezeltek szinte, de Szaladnya nem ereszti a mar­kát. Furfangos észjárású homloka alatt mosolyog a szeme és csak ennyit kérdez: — Mikor látogassam meg, Pista bátyám? Ésszel élő ember az öreg. Nem felejtetté el. mire céloz a tanács­elnök. Két nappal előtte járt ná­luk. mint népnevelő, hogy írja alá a belépési nyilatkozatéit. Akkór nem boldogultak egymással, de bé­kességgel váltak el. Most megint kezdi. Hát tudja meg! , — Soha!... Megmondom itt a szemébe: inkább elmegyék a me­gyéből, oda, ahol nem tag06Ítanak, de a csoportba nem lépek... Lá­tom, mit mível a fiam ... Az utolsó szóra az ajtó tett pon­tot. mert úgy bevágta Vadász, hogy még a szúrágás pora is kilövellt a sanckvasakmál. Ferkó meg ezalatt megesze­gette a krumplipaprikást és komó­tosan elballagott a szövetkezeti DISZ gyűlésre. Eljött arra a párt- titkár is. Ügy megtalálta a hangot a fiatalckkal. hogy azok egytől- egyik kirukkoltak valami jó ötlet­tel. Hogy például ők leszedik a töméntelen almát, piacra is viszik. Jó pénz jön belőle, ne rohadjon a fáján, ne vigye vak, világtalan. Fintér Juci meg azzal hozakodott elő, hogy hatodmagával ciroksep­rűt köt. A piacon igen keresik az asszonyok. Mikor kipirulva, pihegve leült, szeme sarkából Vadász Ferire san­dított. Ahogy ezt csak a lányok tudják művelni. Senki más nem látja azt az égadta világon, csak akinek címezve van. Várta hogy végrévalahára már Ferkó is meg­nyilatkozik. Még csak ő nem mon­dott semmit.. Neki nincs véleménye á méhészet rendbéhozásáról? Nincs. Űgylátszik. nincs. Mert úgy ül ott, mint a fáiba szorult féreg. Az a ravasz Kónya Jóska meg direkt Jucit iesi kárörvendve: „Jól beválasztottál!’1 Igen, ő akart udvarolni a lánynak, de az kerek- perec lerázta ezért a... ezért a félcsípejűért. A régi vónza'om, a visszautasítás fájdalma még min­dig sajgotí Jóskában. Ez volt ta­lán az oka, hogy belsőleg sokrrán- dent megértett, ami Juciban vég- végbemegy. — Még mindég remélt. Számára titkos vigasztalás volt a Másiknak minden apró sikertelen­sége. Hátha kiderül, ki a különb. Vada»* több mint fél éve jegy­ben jár Jucival, de a lagzi idéje mindig kijebb tolódik. A kislány egy idő óta józanabb szemmel te­kint a fiúra, mint annakidején a tánc ivóiéban. Akkor még egyikük smn volt a csoportban s neki még hízelgett is. hogy a tekintélyes 9 holdas gazda fia vetette rá a sze­mét. Tetszett szép, nyugodt arca. Mutatósán feszült combián a fe­kete posztónadrág s amikor tükör­fényes boxcsizmájában mellette lépdelt a szünetekben, rá is olyan biztonságérzet áradt. Az is sokat emelt a legényein, hogy mindig volt náia pénz. Nem ódalgott el sápadtan, hebegve, iz- zadtan a lányok múl ól a büfé kö­zelében. ha azok cé'czgattak rá, milyen szomjasok. A maga fajta szegényparaszt családbeli fiúk, akik bizony csak kikefélték a cájgruhát, ha tánciskolába jöttek, ilyen ese­tekben egészen udvariatlanul fa­képnél hagyták a táncpartnert. Feri az más volt... De itt a cso­portban nem tudja, hányadán is áll vele mostanában.;, (Folytatása következik.) t ;

Next

/
Oldalképek
Tartalom