Szolnok Megyei Néplap, 1955. október (7. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-26 / 252. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1955 október 26 Emlékezés a Nagy Októberi Szocialista Forradalomra Huszonegy éves, szép szál fia­talember volt Varga Mihály, ami­kor 1913-ban berukkolt a 63-as gyalogezredhez Zimonyba. Arcáról még a fiatalok hetykesége, bizako­dása sugárzott. Ej, de büszke volt arra, hogy annyi zimonyi kislány megfordult utána! Most 63 éves. Valahogy nem olyan, mint más, hozzá hasonló korú ember. Rajta nem a békésen eltöltött napok nyoma látszik, ha­nem az élet vihara: barázdált arca. megtört termete, súlyos, fia­tal korában szerzett betegsége, azt bizonyítja: sok mindent átéit. s hogy a sors keze nem a legkíméle­tesebben bánt vele. Életéről nehe­zen. szaggatottan beszél, nem köny- nyü az emlékezés. Csak amikor a Szovjetunióban eltöltött évekre emlékezik, akkor oldódik meg job­ban a nyelve. De hallgassuk csak, mi is történt vele 1913 óta? — Bevonulásom után — emléke­zik vissza — hamarosan kitört az első világháború, Végignyomtam a szibériai frontot, majd sebesülésem után, 1914 november 14-én Sze­gedre vittek. Felgyógyulásomkor visszakerültem Szolnokra. 191'5 má­jusában újra a frontra irányítot­tak. A legnagyobb offemzíva ide­jén Galíciáiban harcoltunk. Itt es­tem fogságba június 8-án, amikor az orosz csapatok a Búg-folyónál bekerítettek bennünket: — Hat és félévet töltöttem oda­kint, 4 évet mint fogoly. Voltam Turkesztánban. Taskentben, majd 1916 tavaszáig a Zalaiba ja Orda lá­gerben éltem. Onnan többek között Szkovalovfoa, majd Asztrahánba vittek; — 1917-ben egy reggelen arra ébredtünk, hogy a láger sarkain vörös zászló leng. Nem tudtuk mire vélni, hiszen nem ismertük az ot­tani helyzetet. Ahogy arról beszél­gettünk: mi is történhetett, odajött hozzánk egy orosz katona és ezt mondta: — Nem vagytok többé foglyok, most már nem „pan“-ok, hanem barátok vagyunk. „Nyet bog, nyet cár*' — nincs Isten, nincs cár — fejezte be mondókáját és ottha­gyott bennünket. — Először nem tudtunk mit kez­deni a hirtelen jött szabadsággal. Egy darabig együtt voltunk, majd egyik barátommal bementünk az „anyaországba.“ Eljutottunk egészen Kujbisevig, aztán visszakerültem Szaratovba, ahol meg is nősültem. — Saaratovban megalakult az oszti ák-magyar-szovjet társaság. A rend és fegyelem érdekében fegy­veres őröket szervezett, én is be­álltam. Később Kievbe mentem, ahol egy önálló magyar hadtestet toboroztak. Ebben a hadtestben harcoltunk Gyemkinék ellen: Be­tegségem miatt szabadságot kaptam s visszamentem Szaratovba. Egy napon a piacon hallottam, hogy öt­hat vöröskatona magyarul beszél­get, Rögtön odamentem hozzájuk, megkérdeztem: mit keresnek itt. — „Itt van egy fegyveres zászló­alj, azok között vagyunk mi is“ •— felelték. — Szerettem volna bejutni közé­jük. a felvételemet kértem. Sike­rült. 1919-től 1921 májusáig velük voltam. Köziben én is. teleségem is párttagok lettünk, majd a Szara­tovba r, lévő osztrák-magyar-szov- jet társaság élőkének választottak meg. 1921. júniusában kaptam egy táviratot, hogy jelentkezzem Mosz­kvában. Itt közölték velem, hogy nekem is haza kell mennem. így jutottam vissza Magyarországra. — Kintlétem alatt láttam egy­szer Lenin elvtársat is. A Kreml­ben tartott népgyűlést, akkor, amikor elég válságos volt a hely­zet. Már csak a Moszkva körüli körzet volt a szovjetek kezén. A népgyűlésen Lenin elvtárs felhívta a munkások figyelmét arra. hogy a helyzet rossz, a szovjet veszély­ben van, szükség van mindem em­berre. Szavainak olyan mozgató ereje volt a munkások között, hogy átok napi munkájuk után egyene­sei, a szovjetek elé mentek fegy­verért. Az ellenség nem foglalta el Moszkvát. — Idehaza «lég hamar besúgta Székely Mihály nyug. főhadnagy, hogy résztvettem a forradalomban. Egyszercsak jött értem két csendőr" és vitt a szolgabíróhoz. Az meg azt kérdezte tőlem, igaz-e, hegy én voltam Szamara megye elnöke. Szolgabíró úr — feleltem — Sza­mara megye nagyobb, mint az egész Osztrák-Magyar Monarchia volt. Hogyan tudhattam volna én ilyen felelős pcsztot betölteni? Et­től kezdve állandóan figyeltek. — Minden vasárnap jelentkeznem kellett a csendőrségen. Nagycbb ünnepek, május 1-je alkalmával pedig itt sétáltak az utcánkban a kakastollasok, ügyelték, nem ké­szülünk-e valamire. 1932-ben letar­tóztattak, a Markóba vitték. Hogy ott milyen kínzásokon mentünk át, arra még gondolni is borzasztó. An­nak a nyomát érzem mind a mai napig. * Nagyjából ez Varga Mihály tör­ténete. Harcolt a szovjetért szívvel- iélekkel. Most a tiszaföldvári taná­csot és pártszervezetet segíti. Ta­nácsait mindig megbecsülik és szí­vesen veszik. Egyre jobban érzi, hegy szeretik, tisztelik, s mindig számítanak rá, a forradalom kato­nájára. Ankét az életmentő vérről A városi tanács virá­gokkal szépen feldíszített nagyterme vasárnap este az esős idő ellenére is zsú­: Jprf folásig megtelt a véradó jA " ankét résztvevőivel. JÉe Él Az orvosok hozzászólá­sai a véradás nagy jelen­m.. tőségét tükrözték. Dr. Be­ne Zoltán ismertette, hogy a Szülésznőképző Intézet­ben milyen fontos segítsé­get nyújt a vérátömlesz­tés. Dr. Düh András, a vér­adóállomás főorvosa be­számolt arról, hogy ha­vonként átlag 12—15 liter vért használnak fel vérát­ömlesztésre. Elmondotta, hogy az egyik volt betege (aki szintén jelen volt az ünnepségen) súlyos beteg­ségben szenvedett. Test­súlya két évvel ezelőtt nem haladta meg a 37 kg-ot. Most, hogy vérát­ömlesztést végeztek nála, már 59 kg a testsúlya. Dr. Szügyi Dezső gyermekorvos a gyermekeknél alkalmazott vérát­ömlesztés életmentő hatásáról be­szélt. Muhari Sándor 4 és fél hóna­pos csecsemőt vérátömlesztéssel gyógyította. A kisgyermek 23 nap elítéltével visszanyerte egészségét. Egy idősebb férfi arról beszélt, hogy 25 éves fiát baleset érte. El­mondotta, hogy az orvosok fárad­hatatlan munkája és a véradók se­gítsége megmentette fia életét. Várszegi Józsefné fiatal édesanya T. Kovács Lászlóné (kisgyermekével a kar­ján) is a vérátömlesztésnek köszönheti egészségét. karján kisgyermekével, mondott köszönetét az orvosaiknak és a vér­adóknak. azért, mert terhessége ide­ijén hatszor alkalmaztak nála vér­átömlesztést, mire egészségét tel­jesen visszanyerte. Az ünnepség végén Menyhárt Jó­zsef papírgyári dolgozót, Sóskúti Ferencet, a Járműjavító dolgozó­ját, Bősze Bajost és még több sok­szoros véradót oklevéllel tüntettek ki. Az úttörő kislányok pedig piros rózsacsokorral üdvözölték őket, IGYEKVŐ LÁNYOK tyf ár csak fekete és sárga foltok I" látszanak a turkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezet kábái határában: friss szántás, vetés és beért rizstáblák: A rizstelep irányából gépek zúg­nak: Csépelnek; A tábla déli részén lányok csapata tarkáink, itt a Ha­jós-brigádból Csótó Ica munkacsa­pata dolgozik: Nyolcán vannak: Ferde vonalban, egymás után ha­ladva vágják a rendet; Elől Cs: Szabó Ica, erős, izmos lány, utána Csótó Ica, a munkacsapatvezető, leghátul a csapat új tagjai; Mind­annyian fiatalok, 17—18 évesek: Szőke Piroska és Hajdú Marika meg csak most kerültek ki az isko­lából: Napszítta, hajuk, pirosasbarna arcuk, azonnal elárulja: nem most vannak kinn először a határban. A mögöttük maradt nagy tarló, a kú­pok özöne pedig arról beszél: igyekvő, jól dolgozó lányok. — Mióta megkezdődött a földön a munka, azóta mindig kinn va­gyunk — mondja a munkacsapat- vezető. — Tehát március óta. Benn még sose dolgoztunk. Megszoktuk már és meg is szerettük • a mezei munkát: Többen nem is ebben az évben kezdtük, hanem még 1951— 52-bem — Mióta vágják a rizst? — Három hete. azelőtt répát szedtünk, de itt is jól haladunk. Naponta 200—220 négyszögölet vá­gunk le személyenként. Egy lányra pedig már 2600—2800 négyszögöl levágott terület esik, jóval több mint egy hold. És jól is keresünk — magyaráz tovább — a legtöbb­nek 300-on felül van már a mun­kaegysége: — Hát magának? — Nekem 400 van: Persze a munkacsapatvezetői pótlékkal és azért, mert Csótó Ica sohasem hiányzik, vagy legalábbis nagyon ritkán. Kialakult a kis társaság munka­módszere, úgy is mondhatjuk: munkafegyelme; Senki sem hiány­zik igazolatlanul: R eggel, mikor kijönnek, nem mindjárt az evéssel kezdik, hanem levágnak egy-egy rendet, bekötik, kúpba rakják, s csak az­tán reggeliznek; Ha eljön a dél, Ica szól, hogy most már itt az evés ideje, s ő kel fel legelőbb, ha dol­gozni kell újra: Ha levágnak egy rendet, nem hagyják ott kötetlenül, mert ha jön egy forgószél, vagy csak szellő moccan, már hajtja, kergeti a le­vágott rizst: „Gyüvőben” kötnek és azután mindjárt kúpba is rakják a kévéket. Itt nincs lemaradás. Min­denki kévéje egyszerre kerül a kúpba. Segítenek egymásnak, mert van akinek lapályosabb hely jut. s abban bizony cuppog, ragad a lálb, nem lehet haladni, A szerencséseb­bek „kirántják a sárból” a bajba­jutottat. Hogyne segítenének egy­másnak, mikor jó barátnők, minde­nüvé együtt járnak; — Miért tudtunk ilyen sok mun­kaegységet szerezni és ilyen nagy területet levágni? — ismétli a kér­dést a munkacsapatvezető: — Hát mi nem ülünk le minden forduló után, nem lazsáljuk el az időt, mint némelyik munkacsapatban szokták. Meg aztán gyorsan csi­náljuk, sietünk — és kezével a lá­nyok felé mutat, hogy nézzük, iga­za van, milyen jól haladnak; Valóban ez a titka a 2600—2800 négyszögölnek, a sok munkaegy­ségnek: az igyekvés. Senki sem sürgeti őket és mégis dolgoznak annyit, amennyi fiatal erejükből telik. Persze saját maguknak dol­goznak, azért nem kell noszogtatni őket a munkára. Ebből azt a ta­nulságot is levonhatjuk, hogy mi­lyen sok múlik a tsz-ek legkisebb seifiein, a munkacsapatokon. Ö eszélgettünk még arról Is, hogy ki mire keres, mire te­lik egy mezőn dolgozó tsz-lánynak egy évi keresetéből. Cs. Szabó Ica és Csótó Ica bútort vesznek, háló­szobabútort. Csécsei Rózsi a csa­ládnak adja a jövedelmét, a töb­biek stafirungot és ünneplő ruhát vesznek. Hogyne futná a Csótó Ica egyévi keresete például a szobabú­tort, mikor 975 kilogramm búzái kapott, még hozzá 358 kiló prémiu­mot, cukrot, rizst, pénzt is, hiszen 400 munkaegysége van eddig. Van értelme az igyekvésnek, szorgalomnak: MJTZ PIROSKA A leszerelés problémá jának megoldása nem tűr halasztást Moszkva (TASZSZ). A Pravda közli Ratianinak, newyorki külön- tudósítójának „A leszerelés problé­májának megoldása nem tűr ha­lasztást" című cikkét. E kérdés ENSZ-beli megvitatá­sa — írja a tudósító — ma külö­nösen időszerű a négy külügymi­niszter küszöbönálló genfi értekez­lete miatt. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagjai, amelyek a világ legkülönfélébb térségeit kép­viselik, a vitában való részvétellel elősegíthetik a genfi értekezlet munkáját. Azt, amit a leszerelési albizottság nem tudott megtenni, közös .erőfe­szítésekkel el lehetne végezni a bizottságban, amely a közgyűlés elé terjesztve beszámolóját, segíthetné azt a leszerelés problémája megvi­tatásának mielőbbi elkezdésében. Az ENSZ Leszerelési Bizottságá­nak október 21-i ülésén azonban több küldött nem a munka meg­gyorsítását, hanem elhalasztását követelte. Nem titok, hogy az ame­rikai küldöttség álláspontja terelte ebbe az irányba a bizottsági fel­szólalások többségét. Mint Lodge-nak, az Egyesült Ál­lamok képviselőjének a bizottság október 21-i ülésén elhangzott fel­szólalásából kitűnik, az amerikai diplomaták a kérdés vitáját a ka­tonai értesüléscseréről és az Egye­sült Államok meg a Szovjetunió területéről készített légifelvételek­ről szóló javaslat megvizsgálására szeretnék korlátozni. Az Egyesült Államok képviselője ílymódon — állapítja meg Ratiani — nem árult el olyan törekvést, hegy ezt a kérdést akár New York­ban, akár Genfben érdemben meg­vitassák. Ez az álláspont, amely a jelenle­gi körülmények között akadályozza a hatékony leszerelési rendszer megteremtését, egyre nagyobb ag­godalmat kelt az amerikai közvé­leményben. A New Republic is­mert amerikai hetilap legújabb szá­mában ezt írja: „Az amerikai kor­mány úgy látszik elfordult a lesze­relés eszméjétől.’* A gyakorlati tettek által nem tá­mogatott béketörekvésekről szóló deklaratív nyilatkozatok nem elé. gtthetik ki a közvéleményt. Az Egyesült Államok álláspont­jának mélységes ellentmondásos volta aggodalmat és nyugtalansá­got kelt a közvéleményben a héten megnyíló genfi értekezlettel kap­csolatban, amely értekezleten a Szovjetunió világos és az egész vi­lágon széleskörű támogatást élve­ző javaslatokat tesz a leszerelésre, az atomfegyver eltiltására és a ha­tékony ellenőrzésre. A világ közvéleménye — fejezi be Ratiani — reális lépéseket vár az Egyesült Államoktól az elfogad­ható leszerelési egyezmény érdeké­ben. (MTI) A genfi négyhatalmi külügyminiszteri értekezleten résztvevő szovjet küldöttség Moszkva (TASZSZ.) A Szov­jetunió Minisztertanácsa jóváhagy­ta a genfi négyhatalmi külügymi­niszteri értekezleten részvevő szov­jet küldöttség összeállítását. A kül­döttség tagjai a következők: V; M. Molotov. A. A: Grcmáko, V. D. Szckolovszkij, a Szovjet­unió marsállja, Sz. A. V'ínok’adov és G. M. Puskin. A küldöttség tanácsadóivá V. Sz. Kemenovot, Sz. K. Carapkint, L. F. Iljdcsovot, G. I. Tunkint, Sz. G. Lapint és N. I. Csokim t nevez­ték ki. (MTI.) KÜLFÖLDI HÍREK (MTI;) Ä londoni rádió jelenti: Vasárnap éjjel földrengés volt San Franciscóban. A kárt több mint egymillió dollárra becsülik. A föld­lökést mintegy 160 kilométernyi te­rületen érezték, súlyos sebesülés azonban nem történt. Szemtanúk szerint a mostani eset az 1906-os borzalmas földrengés óta az egyik legerősebb földrengés volt San Franciscóban; * (M T T:) Á Reuter Iroda jelenti Münchenből, hogy hétfőn a lands- bergi fegyházból szabadonbocsátot- ták Dietrich vezérezredest, Hitler testőrségének volt főparancsnokát. Dietrich életfogytiglani büntetését töltötte Landsbergben. * Béig rád. A belgrádi rádió je­lenti: A Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsénak meghívására a Jugoszláv Szakszervezeti Szövet­ség Központi Tanácsa küldöttséget meneszt Moszkvába a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 38. év­fordulója alkalmából rendezendő Ünnepségekre. A jugoszláv szak- szervezeti küldöttség Iván Bozsi- csevicsnek, a Jugoszláv Szakszer­vezeti Szövetség Központi Tanácsa alelnökének vezetésével november 4-én indul Moszkvába. HÍREK — AB, M. Szolnok megyei Fő­osztálya közli a megye területén bejelentett lakással bíró dolgozók­kal, hogy külföldi rokonok meglá­togatására szóló útlevélkérelmeket a megyei Főosztályon (Szolnok, Be­loiannisz út 59. sz.) nyújthatnak be. Tájékoztatásért írásban és szemé­lyesen is forduljanak a Főosztály­ihoz, — A surján! Kosuth TSZ meg­alakításához és a munkák folyama­tos végzéséihez nagy segítségegt ad Szabó Tamás élvtáns, a tanács-ki­rendeltség vezetője, — A turkevei Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet tagjai október 31- ig teljesíteni akarják búzavetési előirányzatukat; .— A tiszaroffi kulturház vezeté­sét szeptemberben Fairkas Ágoston vette át, aki éveken át vezetője volt a Szolnoki Vízügyi Igazgató­ság színjátszó csoportjának. Ed­dig két szakcsoport működik, s rö­videsen aa énekkar is megkezdi működését a kulturházban. t—i A városi mezőgazdasági és be­gyűjtési állandó bizottságok vezetői szombaton Mezőtúron tapasztalat- csere értekezletet tartanak. Ezen részt vesznek Karcag, Kisújszállás, Turkeve. Mezőtúr, Szolnok, Jász­berény és Törökszentmiklós mező- gazdasági és begyűjtési állandó bi­zottságának elnökei. —‘ Jászapátin 60 000 forintot for­dítottak makadámút feljavítására. Jásaladányon a községi tanács az állami épületek tatarozására és fel­újítására 76 000 forintot költött. Jászapátiban szintén végeztek ilyen munkát 96 000 forint értékben. — A jászladányi kulturházat 10 ezer forint költséggel rendbehoz­ták. így az őszi és téli idényben már tiszta, ízlésesen berendezett kultúrotthon várja a dolgozókat. —* A jászberényi járási kulturház népi zenekara október 29-én bemu­tatkozó hangversenyt rendez a kul- turotthonban. A műkedvelő csoport komoly segítséget ad a termelőszö­vetkezeti mozgalom erősítéséhez is. Legutóbb Jásztelken és Jászárok- szálláson a termelőszövetkezeti nap alkalmával szerepeltek nagy siker­rel, — A turkevei földmüvesszövet- kezet színjátszói — Soós György: Pettyes c. 3 felvonásos színművét mutatják be október 30-án. — A szolnoki honvédkórházban a Társadalom- és Természettudo­mányi Ismeretterjesztő Társulat 5 héten keresztül (hetenként egy al­kalomul) irodalmi előadássorozatot rendez, — Zagyvarékason az. M N D S Z színjátszó csoportja november 12— 13-án előadja Csizmarek Mátyás: „Bujócska“’ c. színdarabját. — A rákóczifalvi DISZ szerve­zet sokat erősödött a vezetőség új- jáválasztásával. A tagok összejön­nék a taggyűlésekre, esténként pe­dig tanulnak, a rádiót hallgatják, sakkoznak a szervezet helyiségé­ben, (Gulyáis Imre leveléből). — A törökszentmiklósi Őszi Vá­sáron a földmüvesszö vetkezeted mintegy 18 millió forint értékű árukészlettel vesznek részt. A pártokfatás hírei Közöljük, hogy a MDP tör­ténete I. évfolyam hallgatói és propagandistái részére 1955 novem­ber 1-én, kedden délután fél 6-kor előadást tartanak a Pártoktatás Háza II. emeleti tanulószobájában. Az előadás címe: „A tudományos szocializmus kialakulása.“ Előadó: Bcrsányi János elvtárs, az MDP Megyei Végrehajtó Bizottságának politikai munkatársa. Az előadás az első konferencia anyagához nyújt segítséget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom