Szolnok Megyei Néplap, 1955. október (7. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-25 / 251. szám
2 SZOLNOEMLGYEI NÉPLAP 1955 Oktober 25. A földmű vessző vetkezeti taggyűlések elé A földművesszövetkezet taggyűlése mindig jelentős eseménynek számít a falu éleiében, hiszen nincsen olyan dolgozó paraszt, aki re lenne ezzel a tömegszervezettél valamilyen gazdasági kapcsolatban, legnagyobb részük pedig tagja is a földművesszövetkezetnek. A mostani taggyűlések különösen nagy- jelentőségűek, hiszen a vezetőségek mindenütt komoly eredményekről számolhatnak be, mert pártánk és kormányunk segítségével a Szolnok megyei földművesszövetkezeti mozgalom nagy fejlődést ért el. A tagok részjegyként befizetett forintjait sokmillió forinttal egészítette ki államunk különböző hitelek formájában: Ez a hatalmas pénzösszeg a falusi áruellátás megjavítását szolgálja. Elég csak néhány példát megemlíteni. Jászapá- tin másfélmillió, Tiszaföldváron egymillió forint beruházással korszerű boltok épülték. Az igényeket mindenben kielégítik ezek az üzletek. Persze nemcsak egy-két helyen, hanem megyeszer te nőtt a bolthálózat. Eddig több mint 250 bolt, 90 vendéglő, cukrászda, italmérés és egyéb elárusító helyiség épült állami hitelből. Pártunk és államunk továbbra is segíti a földművesszövetkezeteket. Felmérhetetlen az a segítség, amelyet e hóban kaptak. Kereken 5 és félmillió forintot elengedett államunk a beruházási hitelből; A falusi dolgozók életszínvonalának emelkedésére és a földműves- szövetkezeti kereskedelem népszerűségére jellemző az áruforgalom növekedése. A bolti kiskereskedelem áruforgalma ezévben idáig 10,2 százalékkal volt magasabb, mint 1954-ben. 1955 október elejéig 15 százalékkal több rádiót, 25 százalékkal több motorkerékpárt, 100 százalékkal több varrógépet és 100 százalékkal több bútort adtak el a földművesszövetkezetek, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Ma már valamennyi földművesszövetkezet működése jövedelmező a megyében. Az első félévi költségfelhasználás országosan a legjobb volt. A jövedelem egyrésze a részjegyeknek megfelelően visszatérül a tagaknak. A jövedelemből ez- évben idáig több mint 1 millió 205 ezer forintot fizettek ki s van olyan földművesszövetkezeti tag, aki 300 forintot kaipott vásárlási és értékesítési visszatérítésként. Jelentős eredmények vannak a tsz-ek és a földművesszövetkozetek közötti kapcsolat terén. A földrnű- vesszövetkezeti vezetők közül 479-en választották a közős gazdálkodás útját. Pusztamonostoron a földművesszövetkezet vezetőségének kezdeményezésére új tsz alakult s a községiben több mint 542 földművesszövetkezeti tag hagyott fel a régi, elavult gazdálkodási formával. Összegezve, a földművesszövet- kezetek vezetői általában jól sáfárkodtak a rájuk 'bízottakkal. — Az eredmények elérésében jelentős része van a községi pártszervezetek és tanácsok segítségének, a különböző tagbizottságok bíráló tevékenységének: A taggyűléseknek azonban nemcsak az lesz a feladata, hogy az eredményeket elismerje, hanem az is. hogy felvesse a hibákat, melyek a még jobb eredmények elérését gátolták. Mert vannak még hibák. A megyed vezetők nem fordítanak elég gondot, a tagok nevelésére. A tömeg szervezeti munka csak a tö- magszarvezeti jelleg hangoztatásában merül ki. A vezrtők főleg csak gazdasági feladatokat végeznék. A földművesszövetkezeti tagok között még mindig kevés a tsz-tag. Gyakori az ellenőrzés lazasága, a szövetkezeti vagyon védelme nem érvényesül elég jól. A felügyelő 'bizottságnak és a tagoknak többet és alaposabban kell bírálni a vezetőket. A taggyűlés határozza majd meg a tömegszeirvezeti munka területén szükséges tennivalókat. Mik ezek? Elsősorban a földművesszövetkezeti tagok számárnak növeléséért végzett agitációs- munka megjavítása. Ugyaniakkor a mezőgazdasági tsz-ek és a földművesszövetkezet kapcsolatának megjavítása. A földműves- szövetkezeti tagok ismerj álk meg a tsz-ek eredményeit és belső életüket. A tsz-ekíkel közösein szervezzenek k ultur-rende zvén yeket, vegyenek részt egymás ülésein. A földművesszövetkezeti tagok látogassák meg a községben működő közös gazdaságok valamelyikét. — Ezeket a látogatásokat a vezetőség szervezze meg a legaktívabb tagokból. A mostani taggyűléseken éppen az előttünk álló feladatok sikeres elvégzése érdekében arra kell törekedni, hogy olyan becsületes, köztiszteletben álló tagokat válasszanak a tagok a különböző funkciókba, akik élenjárnak az állam iránti kötelezettségek teljesítésében, szívesen végeznek földművesszövetkezeti munkát és egyetértve a mezőgazdaság szocialista átszervezésével a tagokat készek ebben az irányiba nevelni; Varga Illés, MÉSZÖV igazé, elnök Fekete Öcsi DISZ-tag lett f ’.kete öcsi egész hetedik osztályig mindig kitűnő bizonyítványt vitt haza az iskolából. Tanítói, pajtásai szerették, becsülték, az úttörőcsapatban is jó munkát végzett. A hetedik osztály elején valami hihetetlen dolog történt vele. Nem ment úgy a felelet, mint eddig. Csak nyögött, dadogott, alig tudott elmondani egy ép mondatot. Amikor tanítója megkérdezte, miért, bevallotta, hogy csak szünetben készült, tegnap délután futballozott a szomszéd gyerekekkel. Annak ellenére, hogy megígérte felelete kijavítását. egyre gyakrabban ismétlődött meg ez a dolog. Hiába volt az úttörő csapattanács figyelmeztetése, tanítói intése, félévkor már hármas is díszelgett jegyei között. Szülei is hiába kérték, ne játsszék annyit, kevesebbet foglalkozzék galambjaival,. ne kószáljon madárfészek után. Hiába, öcsi nem változott. A hetedik osztályt úgy-ahogy, hlvégezte. ej •nlcadikos lett. De már nem J 1 volt példaképe pajtásainak. A többiek közül csak a rosszban vált ki. Édesanyja egyre szomorúbban ment haza a szülői értekezletről, fiáról semmi jót, semmi biztatót nem hallott. öcsit nem nagyon érdekelték az iskolai események, de egyszer ügy félfüllel mégis meghallotta, hogy DISZ-szervezet álakul. Utá. na nagyon elfogta az a vágy, hogy DISZ-tag lehessen, de nem merte kérni pajtásait, hogy öt is vegyék számításba. Nem, ö csak szégyenére válna annak a szervezetnek, amelyikről azt tanulták, hogy a párt aranytartaléka. Nem állta meg becsületesen helyét a tanulásban, nem bízhatnak abban, hogy jó munkát végezne a DISZ-ben, Aztán, egy pár nappal később mégis megkérdezte tőle Nagy Laci, az osztálytitkár, nem szeretne-e tagja lenni az ifjúsági szervezetnek, öcsi nem tudott mit válaszolni. Nem merte azt mondani, hogy igen, nagyon szé- gyeUe magát. — Akkór várjunk egy kicsit a dóloggal, gondold meg, jó? — möndta Laci. p ‘.tői a naptól kezdve öcsi jobban igyekezett a tanulással. Barátaival csak a fe'adat elkészítése után ment játszani, a galambokat sem nézte órákhosz- szat, de annál többet tankönyveit. A jó feleletek napról-napra szaporodtak. Két hónap elteltével már bízott abban, hogy jeles lesz félévi bizonyítványa. így is lett. 1 aci! — szólította meg a bi- zonyitványosztás után az osztálytitkárt — lehetek-e DISZ- tag? — Persze, hogy lehetsz, hiszen már eddig is szívesen felvettünk volna. — De én így, ilyen bizonyítvánnyal akartam bebizonyítani, hogy nem leszek hanyag, lusta, megállóm a helyem közöttetek. En is olyan becsületes ember szeretnék lenni, mint azok a fiatalok, akik a KIMSZ-ben dolgoztak, harcoltak. Be akartam bizonyítani, högy nem kell megbánnotok a tagkönyv átadását, tanulni és dolgozni fogok úgy, ahogy csak tőlem, telik, ahogy azt a párt is elvárja. A fiúk nagyon örültek ennek a változásnak, de legboldogabb vblt öcsi édesanyja. NEMZETKÖZI SZEMLE A karcagi postások példája Október 1-én a karcági postások felhívására ünnepi műszakot kezdtek a postások az egész megyében abból az alkalomból, hogy hazánkban ötesztendős múltra tekinthet már vissza a postai hírlapterjesztés. Az ünnepi műszak fő célja — a hírlapok terveinek teljesítése mellett — az volt, hogy minél több űj előfizetővel gyarapodjon a Szolnok megyei Néplap olvasótábora. A karcagi postások ezen a téren hosszú időn keresztül nem értek el eredményt, az általuk szervezett új előfizetők száma nem haladta meg azokét, akik lemondták a lap előfizetését. Október 1-én azonban a karcagi postások elhatározták, megmutatják, hogy tudnak eredményt elérni. Az elhatározást tett követte. Felhívásuk nyomán kialakult a verseny a megye postásai között. Ebben a versenyben ' igein jó eredmények születtek. A karcagi postások fokozott szorgalommal láttak munkához, a hivatal valamennyi dolgozóját mozgósították s már operatív tervüket is teljesítették. Az eredmény elérése érdekében igen sokat ett Illés István elvtárs, a hivatal vezetője, valamint Hanczmann Fe- enc elvtárs hírlapfelelős is. A kar- tagi postások, ha továbbra is ilyen lendületesen végzik munkájukat, jásziványi, mezőtúri, pusztamonostort, rákócziújfalui, tiszaderzsi, ti- gyendai, tiszaörsi, tiszavánkonyi, turkevei postahivatalok teljesítették operatív tervüket. Kövessék a többi postahivatalok is ezek példáját, törekedjenek ar- na, hogy minél több előfizetője legyen a Szolnok megyei Néplapnak, a megyei pártbizottság lapjának. A héten csütörtökön nyílik meg Genfben a külügyminiszterek értekezlete. annak a határozatnak az alapján,' amelyet, a kormányfők genfi értekezlete júliusban fogadott eL A genfi négyhatalmi kormányfői értekezlet új szakasz kezdetét jelentette az államok közötti kapcsolatokban, politikai és társadalmi rendjüktől függetlenül, a békés egymásmellett élés és a bizalom megteremtése alapján. A Szovjetunió a genfi értekezlet után minden lépésével segítette az elért enyhülés fejlesztését, a „genfi szellem” megerősödését. általánossá válását. Ezzel kapcsolatban megemlítjük az olyan nemzetközi jelentőségű lépéseket. mint amilyen a szovjet kormánynak az a határozata, hogy 640 000 fővel csökkenti a szovjet fegyveres erők létszámát, továbbá az a szovjet kezdeményezésre megkötött szovjet—finn egyezmény, amelynek értelmében megszűnik a finnországi Porkkala-Udd-i katonai támaszpont, továbbá a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság normális kapcsolatainak megteremtése. Megszilárdultak a Szovjetunió baráti kapcsolatai több európai, ázsiai és afrikai országgal, amit a különböző, küldöttségek cseréje, a gazdasági és kulturális együttműködés megszilárdulása jellemez. A fentebb jel2ett, úton azonban nem a genfi értekezlet valamennyi résztvevője haladt. Tények bizonyítják, hogy azok, akiknek nem tetszik „Genf szelleme”, újból igyekeztek és igyekeznek feszültté tenni az államok közötti viszonyt, semmivé tenni a júliusi négyhatalmi kormányfői értekezlet jótékony eredményeit Nyugaton egyes befolyásos körök most különböző kísérletekkel igyekeznek megakadályozni a küszöbönálló genfi külügyminisztert értekezlet sikeres munkáját. Induljunk ki a legkézenfekvőbb és mindenki által ismert tényekből. Hogyan folynak az előkészületek e nagy nemzetközi találkozóra. Amint a moszkvai Pravda megállapította, „Rendkívül szeparált jelleggel”. E „szeparált jelleget” az jellemzi, hogy az értekezleten résztvevő három nyugati ország diplomatái kölcsönösen megegyez, nek egymással abban, hogyan fognak majd tárgyalni a negyedik országgal, a Szovjetunióval. Amint Dulles mondotta: a nyugati diplomaták „minden részletében megvitatták a közelgő genfi értekezlettel kapcsolatos kérdéseket és közö* irányvonalban egyeztek meg”. De hiszen — rögtön felmerül a kérdés — milyen irányvonalról lehet itt szó, amikor a genfi értekezlet pontosan és határozottan megadta a négy hatalom külügyminiszteréi — nem pedig a három nyugati hatalom képviselői — számára a legmegfelelőbb irányvonalat? A kérdés jogos. Nem lehet véletlen, hogy a négy kormányfő által kidolgozott irányelvekről nem emlékezik meg egyet, len olyan nyugati sajtójélentés sem, amely a három miniszternek a genfi értekezletre vonatkozó előkészületeivel foglalkozik. Talán azért történik ez így. hogy a nyugati sajtó majd ismét ilyen címekkel jelenhessen meg: „A négy nagy értekezletét ismét zsákutca fenyegeti?!.-;;” Ezek a jelek mindenesetre azt mutatják, hogy a nyugati hatalmak vezető köréiben még mindig nem akarják látni, hogy nem a nézeteltéréseket kell keresni a genfi négyhatalmi külügyminiszteri értekezlet sikere érdekében az értekezlet napirendjén lévő legfontosabb nemzetközi kérdésekben, hanem a szempontok közelebbhozá- sát. Ha egyes nyugati politikusok esetleg igen, de a világ közvéleménye semmiesetre sem ért egyet Von Brentano nyugatnémet külügyminiszter véleményével, aki „A feszültség veszélyes csökkenéséről” írt cikket a Generalanzeiger- ben az utóbbi napokban, felszólítva a nyugati hatalmakat, „ne gyengítsék szövetségeseiket, mert máskülönben a feszültség úgynevezett enyhülése a felbomlás és a megsemmisülés folyamatává változik át". A világ közvéleményének széles körei sokkal inkább egyetértenek azokkal a józan elgondolásokkal, amelyeknek például az AFP francia hírszolgálati iroda hírmagyarázója adott kifejezést: „A külügyminiszterek értekezlete — mondotta — ez a nyugati hírmagyarázó — valószínűleg nem hoz majd látványos eredményeket, viszont megnyitja az utat egy egész sor tanácskozás és értekezlet felé a Szovjetunióval. amelyeknek lehetővé kell tenniók, hogy a „genfi szellem” konkrét békés eredményekben jus sor, V; A közvélemény várakozásainak, reményeinek és tisztánlátásának igazolására hadd idézzünk itt egy egyiptomi lapot, az A1 Ahbart. „Nézzük a tényeket — írja ez a lap. — A genfi értekezlet óta Oroszország nem kötött semmiféle új katonai egyezményt, nem növelte a varsói szerződés részvevőinek létszámát. Mi több, Oroszország csökkentette fegyveres erőinek létszámát. Ugyanígy járt el Lengyelország, Románia, Albánia. Csehszlovákia és Magyarország is. — Viszont Amerika és Anglia éppen ellenkezőleg cselekedett. Mindkét állam üdvözölte Pakisztánnak Törökország, Irak és Anglia katonai tömbjébe való belépését. Nyomást gyakorolva Iránra, azt is a belépésre kényszerítették. A katonai egyezmények létrehozása a főoka a nemzetközi feszültségnek és a kölcsönös bizalom hiányának. Megkérdezzük Amerikától és Angliától, vajon a katonai egyezmények kiterjesztésének politikája megfelel-e „Genf szellemének?”;: Az a tény, hegy Irán csatlakozóit az agresszív katonai tömbhöz, ismét megmutatta egyes olyan hatalmak vezető körei magatartásának hamis voltát, amelyek szóban „Genf szellemének” ápolásáért szállnak síkra, a valóságban pedig folytatják a katonai tömbök összekovácsolásának politikáját. A polgári, félhivatalos Le Monde című párizsi lap eléggé világosan megírja: „Az iráni döntés a genfi négyhatalmi külügyminiszteri értekezletet megelőzően 15 nappal történt. Nehéz nem látni, hogy ez érzékeny csapást jelent az enyhülés politikájára”; Bizonyos amerikai és angol körök már 1950—51-ben kedvenc tervükként dédelgették a közelkeleti parancsnokság tervét. Ez azonban az arab népek ellenállása következtében összeomlott. Ekkor a két hatalom — az Egyesült Államok és Anglia — lépéseket tét, hogy kerülő úton, egyenként vagy párosával bevonja a közel- és középkeleti országokat az ő vezetésük alatt létrejövő csoportosulásba. Ez amerikai segéllyel, diplomáciai zsarolások, alig leplezett fenyegetések útján — részben sikerült is. Az „Ankara—Karacsi-tengely” köré ugyan odasorakozott Irak és Irán — a Közel- és Középkelet országaira gyakorolt imperialista nyomás azonban közben megnövekedett amerikaellenességet váltott ki az arab országokban és egyes államok — elsősorban Egyiptom, Szaud-Arábia és Szíria — nyillan is szembehelyezkedtek az angol—- amerikai próbálkozásokkal. Ezek az országok ma a nemzetközi életben egyre világosabban kirajzolódó pozitív missziót töltenek be. Kétféle csoportosulás tendenciája rajzolódik ki tehát e területen: a nyugati paktumgyártók haladásellenes, gyarmatosító, támadó szövetségi rendszere, amelytől elhatárolják magukat az arab országok legjelentősebbjei, amelyet gyengít nyugati szárnyán a török—görög ellentét, keleti szárnyán pedig India semlegessége és az Indonéz választások eredményei következtében beállott helyzet, az egész mögött végbemenő ádáz angol—amerikai küzdelem a Vezetésért. A másik tendencia pedig az arab országok Egyiptom és Szaud-Arábia körül tömörülő egységes állásfogla lása az imperialista tervekkel szemben, á gyarmatosítással szemben, függetlenségükért önálló nemzeti politikájukért. Ez pedig kétségkívül erősíti azok helyzetét a genfi külügyminiszteri értekezleten, akik a világ békéjéért, a felmerülő kérdések tárgyalások útján való megoldásáért szállnak síkra. Azokat, akik e célok eléréséér' mennek Genfbe, támogatja a vilá minden jóindulatú embere, a vilá' békeszerető sz$z és százmilliói. A világ széles társadalmi körei előtt világos — és ezt várják, ezt köve télik —, hogy a nagyhatalmak m: nisztereinek azért ke1! egy begyé1 niök Genfbéh, hogy a kormányfők megbízatásának értelmében folytassák a legfontosabb nemzetközi kérdések megvitatását és a béke megszilárdítását célzó intézkedéseket hozzanak. üjjsáiáimiÉat keres azonnali belépésre a szolnoki, törökszentmiklósi, fegyver neki, karcagi postahivatal. Jeleníkezoi lehel a pOfSaíiívaiabk vezetőinél. 3ó kereseti lehetőség! komoly esélyesei a hírlapterjesztési versenynek. Komoly fejlődés tapasztalható a megye többi postahivatalában is. A karcagiak versenyfelhívása nyomán a bánhalmi, a jászfelsőszentgyör- gyi, szajoli, zagyvarékasi, jászdó- zsai, jászapáti, jászfényszarui, jász- kisérd, tiszákürti, ujszászi, beseny- czögi, jászárokszállási, jásztelki, A Szolnok megyei Néplap terjesztésében jó eredményt elért karcagi postások: illés István, Hanczmann Ferenc, Medgyesi Ferenc, Dér István, Bőgős István, Jobbágy János, Kőródi Sándor, Tóth János, Horváth Sándor, K. Tóth András Tóth Ferenc.