Szolnok Megyei Néplap, 1955. október (7. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-02 / 232. szám

haza javára,a maga hasznára jegyez a falu népe

. aatf É*f tftittffr iiim.mmmimutttt

Id. Varga Péter középparaszt 500 forintot adott

A felszabadulás előtt a nagybirtokok árnyékában nem volt valami rózsás élete Tisza- szöllősön a középpa- rasztofenak sem. — A Báhnok, a Braunok állandóan felfalásisal fenyegették a 10-15 holdas középparaszti gazdaságokat. — Ma már más világ van Tisza- szöllősön. A dolgozó parasztok is urai ennek az országnak és gazdái községüknek. Ezt az igazságot sok minden bizonyítja. A felszabadulás után nyomban megnyílt a napköziotthonos óvoda és ezt évröl-évre bővítik, korszerűsítik. — 1945. előtt nem volt kulturház, nemi volt mozi. Ma már kultúrotthon és mozi is van.

Száraz ez a statisztika, de mégis mennyi boldogság és milyen sok öröm van mögötte. Jelenleg számtalan paraszt-fiatal felsőbb fokon, középiskolákban, egyetemeken tanul. — 1950. óta harminchármán mentek a községből magasabb iskolába.

S hogy mennyire gazdái a tiszaszöilősi dolgozó parasztok a községüknek, azt semmi sem bizonyítja jobban, mint éppen a köz- igazgatás. A község ügyes-bajos dolgait a dolgozó parasztok közül választott tanácstagok intézik. 1954-ben 120

ezer forintos költséggel új tanácsháza épült. Itt hallgatják meg a község lakóinak ügyeit, bajait, Szeptemberben

22 tanácstagi fogadóórát tartottak és a beérkezett 97 panaszból 85-öt a helyi tanács vezetői már el is intéztek.

Az élet, a fejlődés azonban nem áll meg. Jövőre járda építését tervezik. 1956-ban felépül az egészségház, korszerű orvosi rendelővel, tanácsadó-helyiséggel. Az egészségházat a már meglévő tartalékanyagból és a VI. Békekölcsön visszamaradt forintjaiból akarják tető alá rakni. — Ezeknek a szép terveknek minél előbbi megvalósulására id. Varga Péter középparaszt, a tiszaszöilősi pártbizottság vezetőségi tagja, 500 forint békekölcsönt jegyzett;

Szabé Itass uwgy®? tanácstag, a Btaitalflii SSíasH; Bazlaság íö- mezögazdásza 3500 forint ttéke&ölcsön! jegyzett

A mezőgazdaságban dolgozó szakemberek szép példáját adják hazaszeretetüknek, a néphez való hűségüknek. Szabó János megyei tanácstag. a Bánhalmi Állami Gazdaság főmezőgazdásza, a jegyzési íven három és félezer forint mellé írta a nevét: „Szívesen adom. soha még nem részesültek any- nyi megbecsülésben a mezőgazdasági szakemberek, mint most.

Soha még nem bontakozhatott ki alkotókedvük annyira, mint éppen a felszabadulás óta eltelt 10 esztendőben. Megyénk mezőgazdasága a következő ötéves tervben még erőteljesebben fejlődik s ezt szolgálják a mi forintjaink is” — mondotta.

A tsz tagok, a dolgozó parasztok tudják mennyire igaza van Szabó János megyei tanácstagnak. Az élet minden területén élvezik a párt és az állam gondoskodását, s ezt viszonozni becsület dolga. A szövetkezeti tagok különösen élenjárnak a jegyzésben.

Magyar Imre a tiszafüredi Üt- törő TSZ brigádvezetője 1000 forintot, Kalmár Ferenc és Kovács Lajos nagykörűi szövetkezeti gazdák 1000—1000 forintot kölcsönöztek az államnak. Mezőhék termelőszövetkezeti községben már a békekölcsön jegyzés első napjaiban valamennyi tsz tag lejegyzett. Több mint 30 ezer forintot kölcsönöztek az államnak.

A kölcsönadott forintok ú.i nagyszerű terveink megvalósulását segítik. A felszabadulás óta Szolnok megye hazánk legnagyobb rizstermelő megyéje lett. Többezer holdon folyik öntözéses gazdálkodás: Az öntözőtelepek megépítéséhez azonban gépek kellettek, s a gépeket küldte is a munkásosztály. Egy- egy termelőszövetkezetben ma már a rizstermelésből eredő jövedelem többszázezer forintra rúg.

A Vörös Október TSZ tagja! tudják, kegy ml a becsölet

Lucza Balázs 1060 forintot jegyzett

HogY a jóból még több legYen

Zri" ét kút és egy 200 méter hosz- szú betonjárda épült Kunhegyesen az Ötödik Békekölcsön visz- szarnaradt részéből. A Vörösmarty utca végén álló kúthoz betonjárda vezet, hogy az asszonyoknak ne kelljen sárba gázolniok, ha vízért mennek. A tanácsházán még most is emlegetik, hogy éppen a napokban egy éve, Szabó Miklós, a Vörös Október TSZ elnöke beállított, s letett az asztalra 18.000 jo- rintot. Ennyit jegyzett a tsz tagsága. S hogy semmi adósság ne nyomja a lelkét, befizette egyszerre, egy összegben. Most pedig, hogy elkészültek a kutak s a járda, tapasztalják, hogy a maguk hasznára adták forintjaikat.” (Újsághír.)

Tyíi van most a kunhegyesi VöI 1 rös Október Termelőszövetkezetben? Jegyeznek-e tagok any- nyit, mint egy évvel ezelőtt? — ezekkel a kérdésekkel állítottunk be a termelőszövetkezet központjába a Hatodik Békekölcsönjegyzés harmadik napjának késő estéjén, ügy 8 óra felé járhatott az idő, s éppen ezért meglepő volt' a központi épületben lévő nagy elevenség. A szövetkezeti gazdák ugyanis moziba készültek. A film. amit az este bemutatni szándékoztak, nem másról, mint éppen a Vörös Október Termelőszövetkezet hétköznapjairól szólt.

— Olyan filmelőadásra készülünk most. amelynek a főszereplője a mi közös gazdaságunk. — mondotta Szabó elvtárs. a tsz elnöke: Mégis szakított időt a tájékoztatásra, hogyan áll a békekölcsönjegyzés. Leült az íróasztala mellé és beszélni kezdett:

Termelőszövetkezetünk minden tagja meg van róla győződve, mert személyesen tudja. — a békekölcsönjegyzés minden forintja kamatostól megtérül.

Elővette a jegyzési íveket és számolni kezdett.

— Ezek a legfrissebb eredmények. Idáig, tehát csütörtökön estig termelőszövetkezetünk tagjai 47.200 forint kölcsönt adtak az államnak. A tagok egyrésze azonban még nem jegyzett.

flfeszti Sándor most egy perccel

M ezelőtt járt itt. Tóth Mihály brigádvezetővel 200 forintot akart adni, de amikor meghallotta, hogy brigádvezetője 400 forintot írt a jegyzési ívre. megváltoztatta szándékát. „Csák nem hagyom magam lefőzni” — mondotta Tóth Mihálynak és 200 forint helyett 400 forint mellé írta alá a nevét.

— Geszti Sándoron kívül van-e még olyan tag. aki 400 forintot, vagy még ennél is többet jegyzett?

Szabó elvtárs mosolyog. Ilyenkor egészen érdekes az arca. nemcsak a

szájával, de a szemével is névet.

— Hogy van-e? — válaszolta — de még mennyire. Csak egyet említek; Cs. Tóth Pétert közös gazdaságunk egyik fiatal, szorgalmas tagját. Éppen itt van most a székházban. ötszáz forintot kölcsönzött az államnak.

Isi 'ült az ajtó és egy 'jókötésű

I 1 fiatalember lépett az irodába.

— Gyere csak. éppen rólad beszélünk. — A fiatalember bemutatkozott és leült. Arra a kérdésre, hogy miért jegyzett, nem válaszolt mindjárt. Gondolkodott, s úgy látszik, ilyenkor az a szokása, hogy sapkáját a fejebúbjára tolja. Kisvártatva tartózkodó hangon megszólalt:

— Miért ne jegyeztem volna? Van miből adni és én azért adtam, mert szeretek kapni.

— Mit kapott?

— Nagyon sokat. Szövetkezetünkben évről évre jobbak a terméseredmények, s természetesen évről-év- re több a jövedelem. Az idén egy-egy munkaegység értéke olyan 38—40 forint lesz. Ez azt jelenti, hogy az évi jövedelmem megközelíti a 20.000 forintot. S ennyi nem lenne, ha nem kaptuk volna azt a sok gépet. Az idén már a búza 60 százalékát keresztsorosan vetjük, van hozzá erőnk, segítenek a gépek.

7Tz irodában, ahol beszélget- tünk. az ajtó melletti szekrény tetején egy miniatűr traktor van elhelyezve. Gondos munka, ügyes kezek alkotása, a Vörös Csillag Traktorgyár dolgozóinak ajándéka. Cs. Tóth Péter arra mutatott, s úgy folytatta a beszélgetést. „Hadd legyen ezekből a gépekből még több” — s mikor az elnök elvtárssal együtt ö is szede- lőzködni kezdett a moziba, akkor az ajtóból egy pillanatra visszafordult még, s kicsit restelkedve szólott, mint általában az olyan emberek, akik a legmelegebb szívbőljövő érzéseiket nem szeretik kiteregetni mindenki előtt. „Van egy fiam. egy csöpp kis gyerek, s mikor aláírtam a jegyzési ívet, őrá gondoltam'’;

Az idén két kút és egy 200 méter hosszú betonjárda épült Kunhegyesen az Ötödik Békekölcsön visszafizetett részéből. Jövőre? ; -.: Jövőre még több lesz, mert a kunhegyes} dolgozók nagytöbbsége még többet akar;

Szekulity Péter

Fórizs Lajos középparaszt, az örményesi Hazafias Népfront Bizottság elnöke, 1000 forint békekölcsönt jegyzelt

FÖRIZS LAJOS örményesi középparaszt, a Hazafias Népfront Bizoü* ság helyi elnöke 1 000 forintot kölcsönzött államunknak.

idén az aratást ts gépesítettük, de

gépesítjük a vetést is. A búzát mind keresztsorosan vetjük, traktorvon- tatásu 30-soros gépekkel*

Esek után pedig akárhogyan

gondolkodunk, végső soron mindig csak oda keü kilyukadni, hogy a mi termelőszövetkezetünk azért termelhetett egy hold földön annyi kukoricát, amennyit az egyéni gazda két hold földön sem képes, mert segít bennünket a párt és az állam. Azelőtt a mezőgazdálkodással nem sokat törődtek. Most meg beszédes számok mutatják, hogy milyen nagy gondot fordít államunk boldogulásunkra. Ezt a segítséget az egyénileg dolgozó parasztok is megkapják, de korlátozott lehetőségük miatt nem képesek annyira gyümöl- csöztetni, mint mi.

Ássál kesdem, ami szivemhez legközelebb áll, a termelőszövetkezettel. Ez évben közös gazdaságunk nagyon sokat fejlődött, ötven uj taggal gazdagodtunk. A szövetkezeti mozgalom erősödése lemérhető azon is, hogy az 1. típusú tszcs-k tagjainak nagytöbbsége szintén áttért a fejlettebb, korszerűbb gazdálkodási formára. Ez a nagyarányú fejlődés mutatja, az egyénileg dolgozó parasztok megértették, hogy milyen erő rejlik az összefogásban, a közös gazdálkodásban.

— Nem dicsekvésből mondom el, hanem abból a meggondolásból, hogy a szép eredményeket butaság elhallgatni. Ez év tavaszán fokozottabban igénybevettük a gépeket. A kukoricát egy- szemig négyzetesen vetettük és gépi vontatásu kultivátorral négyszer gyomtalanítottuk. Olyan munkát kapott ez a növény, amelyet kézi erővel nem lettünk volna képesek adni. S lám, mi lett a gépesítés haszna. Rekord termés. A kukoricánk holdanként 50 mázsát ád. Az

sAndor kälman

elvtárs, a turkevei Vörös Csillag TSZ elnöke 2 500 forintot jegyzett.

MAROSI BÉLA,

a Turkevei Gépállomás igazgatója 2 500 forintot kölcsönzött államunknak.

NAGY SÁNDOR

elvtárs, a turkevei Harcos Termelőszövetkezet elnöke a jegyzési íven szintén 2 500 forint mellé írta alá a, nevét.

A Hatodik Békekölcsön-jegyzés első napján ezekről beszélgettünk, s már az első órákban 7 ezer forint gyűlt a jegyzési ivekre. Persze nemcsak termelőszövetkezetünk előrehaladásról, hanem az egész község fejlődéséről van sző. Tiszaderzs a felszabadulás óta sokat fejlődött. Mintegy 120 uj ház épült s az uj telepeken még nincs villany. Anyagi erőnkhöz képest tehát mi is hozzájárulunk ahhoz, hogy a Rákosi-te- lepen, vagy a Gyöngyvirág-utcában mielőbb kigyulladjon a fény.

Nálunk még nincs orvos, mert nem tudunk megfelelő lakást biztosítani. Az államnak adott kölcsön 50 száz^éka visszamarad, ebből az összegből építjük majd fel az uj orvosi lakást. „Orvosra éppen olyan szükség van, mint egy falai kenyérre” — mondotta Fótos Imre, amikor meghallotta, hogy mire fordítja majd a községi tanács a visszamaradt pénzt. Ezt mondta, majd belenyúlt a mellényzsebébe és a jegyzéssel egyidejűleg nyomban ki is fizette a 400 forint békekölcsönt, amit jegyzett. Rajtunk, a tlszader- zsi dolgozókon áü tehát, hogy lesz- e orvosi lakás. A kölcsönadott forintjainkkal bizonyítjuk be, képesek vagunk-e meghálálni azt a sok segítséget, amit eddig kaptunk,

A turkev eieh most is példát mutatnak

\ kunhegyes! Vörös Október Termelőszövetkezet tagjai örömmel fogadták a Miniszertanác« felhívását a VI. Békekölcsön jegyzésére. Már az első napokban 47 200 forintot jegyeztek. A képen Cs. Töth Péter tsz tag Szabó elvtárssa!, a szövetkezet elnökével beszélget. Cs. Tóth Péter 500 forintot kölcsönzött az államnak.

Rajtunk áll, hogy lesz-e orvosi lakás

Elmondta: Tóth Sándor, a tiszaderzti Szabadság TSZ elnök*

LUCZA BALÁZS törökszentmiklósi 6 holdas egyénileg dolgozd paraszt, város! fanácstag néhány nappal ezelőtt 1 000 forint békekölcsönt jegyzett. „Ezzel a pénzzel Is magamat segítem. Ha az államnak adok, épp annyi, mintha magamnak adnám” — mondotta Lucza Balázs. A képen LUCZA BALÁZS KISS JÁNOS elvtárssal a népnevelővel.