Szolnok Megyei Néplap, 1955. október (7. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-18 / 245. szám

1955 október 18. áZOLNOKMEGVEI NÉPLAP 3 FEJLŐDŐ TECHNIKA A kémizálős problémája az iparban és a mezőiazdaságSiaai i. Az első 5 éves terv ideje alatt iparunk és mezőgazdaságunk egy­aránt a mennyiségi kérdéseket tar­totta elsősorban szem előtt és ke­vesebb gondot fordított arra, hogy gyártmányait korszerűsítse, a ter­melési kultúrát emelje és az ön­költséget csökkentse. A második 5 éves terv folyamán a termelés állandó növelése mellett központi kérdésként kell kezelni gyártmányaink korszerűsítését, a minőség javítását és a termelési költségek rendszeres csökkentését. Megyénk iparvállalatai az önkölt­ség csökkentése terén 1955. évben már jelentős eredményeket tudnak kimutatni a III. negyedév végén. A mezőgazdaságban korántsem ilyen kedvező a kép. Ez a körülmény ko­molyan figyelmeztet valamemy- nyiünket arra, hogy nemcsak az ipar, hanem Az önköltségcsökkentés legna­gyobb lehetősége a jól megalapo­zott műszaki fejlesztésen nyugszik. Ehhez tartozik a gépesítés, az auto­matizálás, . a villamosítás és a ké- mizálás kérdése. Különösen súly- iyal kell foglalkoznunk a mezőgaz­daság műszaki fejlesztésével, mivel megyénk — erősen iparosodó jel­lege ellenére is az ország egyik legnagyobb gabonatermő megyéje. A vetésterületek nagysága nem igen növelhető és hazánkban az egy főre jutó szántóterület nagysá­ga kicsi. Ezért a meglévő földterü­let terméshozamát kell növelni, az állattenyésztést kell jövedelmezőb­bé tennünk, hogy a lakosságnak több fogyasztási terméket, az ipar­nak számos nyersanyagot biztosít­hassunk. A pártbizottságok, így a szolnoki pártbizottság is foglalkozik a mű­szaki fejlesztési problémákkal, de csak a nagyobb iparvállalatokat el­lenőrizte ilyen szempontból és a mezőgazdasági vonalon, a helyi iparban, valamint a gépállomások­nál a műszaki fejlesztési tervek el­lenőrzése korántsem történt meg azzal a súllyal, amit ez a probléma megérdemelne. Iparvállalataink —• különösen a minisztériumok alá tartozók — nagyrészt már elkészítették a kö­vetkező évi műszaki fejlesztési ter­veiket és az önköltségcsökkentést a műszaki fejlesztési tervok alapoz­ták elsősorban. Ezeknél a tervek­nél is meg kell jegyezni azonban, hogy sok tekintetben hiányzik belőlük a merészség. Kevés a kutató munkát igénylő, de a megoldás esetében igen sokat kamatozó probléma beépítése. Ál­talában a műszaki' fejlesztési ter­veknek a kutatásai és kísérleti ré­szei a leggyengébbek. Azonban az irányító minisztériumok sem adtak eddig kellő segítséget ehhez a mun­kához. A gépesítés és a villamosí­tás kérdéseivel általában kielégítő módon foglalkoztak nagyipari vál­lalataink műszaki fejlesztési tervei, azonban az automatizálás és a ké- tnizálás kérdéseivel igen kis mér­tékben. Éppen ezért szeretnék rá­mutatni arra, hogy a modern ipar­ban és mezőgazdaságban milyen rendkívül nagy szerepe van a kémi- zál ásnak. A kémizálás fogalmát legtöbben egyszerűen azonosítják a vegyipar fejlesztésével, pedig ez alapvető tévedés. A kémiai eljárásoknak a népgazdaság minden ágában szé­leskörű felhasználási lehetősége van. Hazánk fémekben szegény or­szág; ezért fokozott figyelmet érde­melnek az úgynevezett dúsítási eljárások, amelyek tulajdonképpen kémiai úton az egyes ásványokban lévő fé­meket úgy dúsítják, hogy azok fel­dolgozásra alkalmassá válnak. Ilyen lehetőség azonban több iparágiján keletkezett melléktermékek és hul­ladékok tekintetében is fennáll. Szolnokon a kénsavgyártásnál ke­letkezett nagytömegű pirit-pörk al­kalmas arra, hogy kohóiparunknak megfelelő nyersanyagul szolgáljon, mivel a hulladékban lévő vasat, rezet és egyéb fémet kémiai úton ki lehet és ki tudjuk választani. Az így nyert vas minősége vetekszik a svéd vasérc minőségével. Szüksé­gesnek látszana, hogy a megyei szervek részéről -is megfelelő tá­mogatást kapjon e létesítmény mi­előbbi megvalósítása. Megyénkben fejlődött a gépipar. Ezen a területen pedig különösen fontos — a műszaki fejlesztés te­rén — a kémiai ipar termékeinek felhasználása. A kémiai ipar által előállított anyagok ma már nem tekinthetők műanyagoknak, mert tulajdonságaik sok tekintetben fe­lülmúlják az általunk eddig hasz­nált anyagok tulajdonságait. A mű­anyagok alkalmazásával gyártott gépele, használati berendezések könnyebbek, tartósabbak és olcsób­bak, mint a régi konstrukciójú és nagytömegű fémmel előállított gyártmányok. Azonkívül rendsze­rint tetszetősebbek is. Megyénk az utóbbi hónapokban új színnel gazdagodott. Szolnok ha­tárában megjelentek a karcsú olaj­fúró tornyok. A kutatások nyomán metán-gázokat találnak és ezek a gázok igen nagyméretű vegyipar alapját vethetik meg, amelyre már most fel kell készül­ni. Az Alföld mélyebb rétegeiből feltörő földgáz feldolgozása után nyerjük a P. V. C. anyagokat, a pclialkrilnitril típusú műanyagokat és igen nagymennyiségű műtrá­gyát. A kémiával kapcsolatos és sürgő­sen megoldandó feladatok közé tar­tozik a hegesztési technológiában tapasztalható elmaradás .felszámo­lása. Fémmegmunkáló üzemeink­ben, gépállomásainkon, gépjavító műhelyeinkben a hegesztési tech­nológiában általában igen nagy az elmaradás. Hiányoznak a korszerű, főképpen automatikus, félautoma- tikus hegesztő berendezések, fedett ívű és por alatti hegesztőgépek, nagyteljesítményű pont- és vonal- hegesztő gépek. (Folytatása következik.) Szabó László az Ismeretterjesztő Társulat Közgazdasági Szakosztályának vezetője. Műikor fefesih már be a Szolnoki Gépállomás építkezését? Kétszeres élüzem a Turkevei Gépállomás Mint már annyi más év, ez az esztendő is szakadatlan munkával telt el idáig a Turkevei Gépállomá­son. A traktorosok bebizonyítot­ták, hogy az ország legjobbjai közé tartoznak a mezőgazdaság fejlesz­téséért, a termelékenység növelé­séért vívott harc derékhadában. — Eredményeiket ünnepelték október' 13-én, iszombaton este a városi ta­nács nagytermében. Elsők lettek a nyári mezőgazdasági munkákban. A gabcnaneműekből a tervben elő­irányzottnál magasabb terméshoza­mot értek el. Erre rádupláztak az őszi munkák során, mert október 13-án befejezték éves tervüket. Je- entős eredmény ez. hiszen 70 000 normálholdról van szó, annyi mun­káról, amely 4—5 közepes gépállo­másnak az évi terve. Egy-egy traktorra 880 normál- licld jutott. Ilyen magas köve­télményt az ország egyetlen gépállomásán sem tűztek a traktorosok elé. A turkeveiek tervét csak a Kar­cagi Gépállomás közelíti meg, ahol ngy-egy traktornak 860 normálhold a terve. Annál nagyabb a dicsőség, hogy az ország első szövetkezeti városá­nak gépállomása ily magas köve- •"Imányt'k ellenére is hetekkel ha­táridő élőit téliesítetté éves tervét és másodszor is kivívta az élüzem címet. A traktorosok győzelmét ünne­pelte az egész város. Az ünnepségen megjelent Halász Tózsef elvtárs, az MDP Központi Vezetőcége mezőgazdasági osztályá­nak vezetője. Szőke Mátyás elv- 'árs földművelésügyi miniszíerhe- 'vettes, Karsai Mihály elvtárs, a Megyei Párt-végrehajtóbizottság mezőgazdasági osztályának veze­tője, Horváth Imre elvtárs, a Me­gyei Tanács mezőgazdasági igaz­gatóságának vezetője. Bozsik Tibor elvtárs, a Szolnok megyei Gép­állomások igazgatója, valamint a párt, tanács és társadalmi szervek képviselői. Az élüzem címmel járó zászlót, oklevelet és 10 000 forint pénzju­talmat Szőke Mátyás elvtárs nyúj­totta át a résztvevők lelkes éljen­zése közepette Marcsi Bélának, a gépállomás igazgatójának. Marosi Béla, a gépállomás igaz­gatója arról számolt be, miképpen tudtak sikeresen eleget tenni fel­adatuknak. Gyakorlatban juttatták érvényre azt az elvet, hogy a gép­állomás van a szövetkezetekért,, nem pedig fordítva. A traktorosok mindenkor -tudásuk, szorgalm.uk legjavát adták. Kitüntetést szerez­tek önmaguknak és hozzásegítet­ték a termelőszövetkezeteiket a ma­gasabb terméshozam eléréséhez. A tsz-ek pedig mindig megad­lak a lehetőséget a gépierő ka­pacitásának teljes kihasználá­sához. Az eredmény tehát kö­zös és közös az ünnep is. Ez az együvétartozás mutatkozott meg az élüzem-avaitó ünnepséget követő napon. ( Vasárnap, október 16-án a gép­állomás és a termelőszövetkeze­tek dolgozói közös erőfeszítés­sel folytatták munkájukat az őszi szántás-vetés mielőbbi be­fejezéséért. 30 traktor hordt-a a kuikoricaföi- dekről a szárat, míg a többi trsak- Iprosbrigád a Harcos, a Dózsa Népe földjén forgatta a barázdát az Ősziek alá. A Táncsics TSZ-ben pedig vasárnap is teljes, erővel folyt a vetés. A turkeveiek példája bizonyítja, hogy csak ott lehet maradandó si­kereket elérni, aho-1 a gépállomás eggyéíorrott a termelőszövetkeze­tekkel. A Szolnok megyei Építőipari Vállalat építi a Szolnoki Gépállomást. Az épü­letek nagyjából már készen vannak s azokban több mint 1 éve munka folyik. A hoz­zátartozó közmüvek építésével, beszerelésével azonban még mindig késedelmeskednek. Ez év márciusában ásták ki a vállalat dolgozói a fenti képen látható árkokat, hogy abba a vízvezetékcsöveket lefektessék. A vizvezetékcsövek lefektetése még mindig nem történt meg. A vállalat vezetői most már gondoskodjanak a munka befejezéséről. Fél eszlendö bizonyára elegendő voll a gondolkodásra. A Mezőgaz­dasági Igazgatóság beruházási osztálya pedig a vállalattal szemben érvényesítse a kötbérezést Képünkön TÓTH JÓZSEF szerelő azon gondolkodik, hogy a súlyos vas­darabbal baleset nélkül át tud-e jutni az árkon, vagy sem. ­járási levelezői érlekezleí lesz Szolnokon Október 22-én, szombaton délelőtt 9 órai kezdettel Szolnok város és a járás levelezői részére értekez­letet tart a Néplap szerkesztősége. Kölcsönösen megvitatjuk a lap és a levelezők feladatait a soronlevő munkákkal kapcsolatban. Az értekezlet helye: a Társa dalom- és Természettudományi Is­meretterjesztő Társulat klubhelyi­sége (Szolnok, Táncsics Mihály-u. 5. szám).- Levelezőink részére meghívót küldünk. ígéretből nem élünk meg Több levelet és cikket olvastam már a Néplapból a gépállomások munkájáról. Ügy gondolom, hogy ezek az írások hasznosak, s ezért szeretnék a Kunszentmártoni Gép­állomásról megemlékezni. Fártunk határozata világosan ki­mondja, hogy a gépállomások első­rendű feladata a termelőszövetkeze­tek segítése. Sajnos, ez nem mond­ható el az említett gépállomásról. Különösen mi, a központjuktól tá­voleső tsz vagyunk mostoha gye­rekük. Már a kora tavasszal hanyag munkával kezdtek, amikor a leszer­ződött 30 hold kukorica kapálásá­ból egy holdat sem végeztek el. Volt 70 hold réti szénánk. Kértük, hogy géppel vágják le. Ezt hajlan­dók lettek volna azzal a feltétellel, hogy a tsz vállaljon felelősséget az esete-ges törésekért. A munkák eltolódtak, s a tsz-nek komoly -minőségi veszteségei lettek. Amit most csinálnak a gépállo­máson, tűrhetetlen. A múlt hó 28-ra ígérték a napraforgó kom­bájnnal való aratását, azonban azt is lemondták. Van szerződésünk magtisztításra, sajnos, az Ígérgeté­sen kívül mást nem kapunk. Ügy gondolom, hogy ezzel nem segíti, hanem hátráltatja a gépállomás az őszi munkák időben való elvégzé­sét. . . ... Ifj. Szabó Mihály levelező. Tiszasas, Rákóczi TSZ Száz liolőas ű| rfzsíelepet épí< a íélen a mezőtúri Béke Termelőszövetkezet MEZÖTXJK termelőszövetkezeti város határában néhány hét múlva befejeződnek az őszi munkák. A város egyik legnagyobb termelőszö­vetkezetiben, az országoshírű Béke TSZ-ben piár learatták a rizst, fel­szedték a cukorrépát és 135 holdon a kukoricát is letörték. Egyidejű­leg elvetették összes őszi árpáju­kat és több mint 700 holdon a bú­zát is. Az őszi munkákkal egyide­jűleg megkezdték az előkészülete­ket a téli hónapokra. Az 5600 hol­das tlarmelőszövetfeszei az idén is egész télen át foglalkoztatni tudja majd tagjait. DECEMBER közepén megkez­dik a rdzstelepek átépítését. Ez a munka majdnem négy hónapig tart, és igénybeveszi a termelő- szövetkezet munkaerejének túlnyo­mó részét. Több mint százötven em­ber dolgozik majd a gátak, átere­szek kijavításán és tisztogatják a több kilométer hosszú öntözőcsa- tomákat. A Béke TSZ jelenleg 400 holdon termel rizst a Körös men­teti. Ebből az idén 100 holdat ki­kapcsolnak és szántóföldi műve- • lésbe fogják. Helyébe a téli hó­napok alatt 100 holdas rizstele-p’t építenek, amelyhez az állam 300 ezer forintos támogatást ad. A leg­közelebbi közgyűlésen, amikor megvitatják a télre való felkészü­lést, hozzáfognak a . tervek , elké­szítéséihez és a földmunkát végző brigádok megszervezéséhez. | KÉSZÜL a télre a szövetkezet h-arminctagú építőbrigádja is; Je­lenleg a hatvan vagonos magtár, tetőfedése és’ a 400 férőhelyes juh- hodály építése folyik. A tél folya­mán lebontják a termelőszövetke­zet hét távoleső. rossz állapotban lévő tanyáját és azokból a tsz köz­pontjában gondozói lakásokat épí­tenek. Kéíttő már el is készült még tízet építenek a jószággondo­zók sz-áiméra. Nagy munkában van­nak a szövetkezet téglaégetni is. Az idén ötvenezer szénporos téglái készítettek, jelenleg 110 ezer nyers­téglát raknak kazlakba. Az első nyerstéglakazlat már a jövő héten begyújtják az égető munkások A becsületes megtaláló A napokban levelet kapott szerkesztőségünk. Közreadjuk, rm az a véleményünk, érdemes mindenkiineik tudomást szerezni a levő­ben leírt esetről. A levelet Varga Jánosmé, a Szolnoki Kiskereske­delmi Vállalat 61: számú boltjának dolgozója írta: „Október 4-én este fél 9 órakor — kezdi levelét Vargáné — szokás szerint a postára indultam befizetni a bolt napi forgalmát ki­tevő pénzösszeget. Velem volt a kézitáskám is, benne 1600 forint készpénz, a saját és a férjem fizetése, valamint összes irataim. A táskát útközben elvesztettem s csak a Hősök-terénél vettem észre ezt. A kézitáskát dr. Várhelyi Gézáné találta meg a 22. számú vasbolt előtt. Kinyitotta és megállapította, hogy kié s azonnal elin­dult a lakásunkra. Nem talált azonban otthon, mivel azonnal a.rend­őrségre siettem a vállalati pénz befizetése után, hogy táskám elvesz­tését bejelentsem. Másnap reggel telefonon hívott fel, utána pe­dig felkeresett az árudában, hogy átadja a táskámat. A köszönetét visszautasította azzal, hogy csak emberi köteles­ségét teljesítette. Éppen ezért ezúton szeretnék köszönetét mondani neki, egyúttal pedig példának állítani tettét, hogy hasonló esetben mások is így cselekedjenek.’* Ügy gondoljuk, e levélhez nem kell kommentár. A szép teMek őnn-^s’-vírt beszélnek. $ a mezőgazdaság problémáival erőteljesen foglalkozni kell önköltségi vonatkozásban is íilmre vesszük a „Csendes Don”»t írta: Sz. Geraszimov, a Szovjetunió népművésze gy ilyen hatalmas mű, mint a „Csendes Don” megfil­mesítése, rengeteg problémát állít a forga­tókönyvíró és a rende­ző elé. Ez mindenek­előtt azzal magyarázha­tó, hogy a „Csendes Don” különleges helyet foglal el irodalmunk­ban, mint olyan mű, amelyet az olvasók leg­szélesebb köre ismer és szeret. A Melehovék, Korsunovék, Asztahov- ék és Lisztnyickijék sorsából összefonódó té­ma drámaisága mellett, mindenekelőtt egy több síkon játszódó eposz, amely azokat a döntő éveket ábrázolja, ami­kor a polgárháború tiX- zében kiformálódott ast új szocialista állam, ki­alakultak a nézetek, a meggyőződések, a jelle­mek. ügy vélem, hogy a filmre-alkalmazás fő feladata mindamellett az, hogy megtartsa a regény arányait, eszmei súlyát, azt a bátor, igaz- ságszeretetet, amellyel Splohov feltárta hősei­nek sorsát ezekben a döntő években. Jelenleg a forgató- könyvön dolgozunk Nagy nehézségeket kell legyőznünk, mivel a re­gény ragyogó drámai' jeleneteinek bősége még egy kátrészből álló film terjedelmét is meg­haladja. Ugyanakkor nem sza­bad megfeledkeznünk a képrendszer sajátossá­gáról sem, amelyet a szélesvásznas film al­kotása jelent a rendező számára. A film két változatában — normál és szélesvásznas méret­ben készül. A jelenetek kiválasztása, szerkezeti felépítésük állandó el­lenőrzést követel a szé. lesvásznas feldolgozás szempontjából. Meg kell mondanunk, hogy a „Csendes Don” eb­ben az értelemben há­lás anyag. A tágas sztyeppék, a kozákok laza lovashadrendje, a doni sztanyicák (kozák- falvak) utcái — mindez belefér egy horizontális kompozícióba. nnyolultabb az in* tim jelenetek ki. dolgozása, ahol a pre mierplan, a részlet az alapvető eszköze a lé. lekrajznak, az az esz­köz, amellyel az embe­rek viselkedésének leg­finomabb árnyalatai ki. fejezhetök. Olyan átfogó, kidol­gozón forgatókönyvet szeretnénk alkotni, amely lehetővé teszi, hogy a „Csendes Don” bonyolult rendezési munkáját a lehető leg­nagyobb pontossággal, s a lehető legnagyobb művészi hatással lehes­sen megoldani. A moszkvai Gorkij Filmstúdióban megala­kult egy kis alkotói kö­zösség, amelyben aren- dezőn kívül résztvesz a film előkészítésében az operatőr, a díszletterve­ző és több segédrende­ző. Ennek a kollektívá. nak kell nemcsak a ké­szülő munka művészi és technikai beállítását előkészítenie, hanem a film szereplőit és epiző- distáit is kiválasztania. ügy tervezzük, hogy a próbafelvételeket 195G eleién kezdjük meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom