Szolnok Megyei Néplap, 1955. október (7. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-14 / 242. szám

1955. október 14. SZOLNOKMKGYEI NÉPLAP 3 Á falusi osztályharc kérdései a szolnoki járásban írta: Szabó István' a szolnoki járási pártbizottság első titkára Járásunk dolgozó parasztsága most alapozza meg a mezőgazda­ság jövőévi termése’. Az ezirányú erőfeszítéseket fokozza pártunk III. kongresszusának, a mezőgazdasági termelés fellendítésére, a termés­hozam növelésére irányuló határo­zata, amely a mezőgazdaság fej­lesztésének, az egész nép anyagi és kulturális színvonala további emelésének nagyszerű távlatait tárta fel. A falu dolgozót, a párt és az állami szerveik azonban e felada­tok végrehajtása során összeütkö­zésbe kerülnek a reakció erőivel, amelyeknek legfontosabb falusi épviselői a kulákok. A kulákság mindig szembehe­lyezkedik azzal, ami a nép javát szol­gálja. Éppen ezért a mezőgazda­ság hozamának növelése, a ter­melőszövetkezetek megszilárdítása, a kis- és középparasztok további megnyerése a termelőszövetkezeti mozgalom számára, nem lehetséges a kulákok mesterkedéseinek lelep­lezése, az ellenük folytatott kér- Ielheteten harc nélkül. Az u’ób'bi másfél évben pártunk­ban .jelentkezett jobboldali elhajlás különösen sok kárt okozott a fa­tusi osztály harc területén. A jobboldali elhajlók mindent megtettek annak érdekében, hogy tompítsák az osztályhar­cot. Pártunk III. kongresszusa felhívta figyelmünket a fculákség elleni harc szükségességére, az utóbbi időben mégsem tettünk meg min­dent, hogy a párt politikáját meg­felelően irányítsuk a kulákság, a kapitalista tendenciáik, a spekulá­ció elleni harcban. A Központi Ve­zetőség ezév márciusi határoza­táig sok helyen megnyilvánult a kulákság iránti engedékenység, liberalizmus. Ezt az ellenség ki is használta. Szabotálta a törvénye­ket, uszított a párt, az állam ellen, legtöbbször az ingadozó középpa- rasztók felbuzdításán keresztül. A Központi Vezetőség márciusi határozatának végrehajtása során a falusi osztályharcban már értünk el eredményeket. A2óta a kulák már nem mer fellépni követelések­kel, s nem uszít olyan nyíltan, mint azelőtt, mert tudja és saját bőrén érzi, hogy az nem marad büntetlenül. A marxi-lenini tanítás alapján azonban világosan kell látnunk, hogy a kuláks.'g annál in­kább igyekszik minden erejével fé­kezni, akadályozni szocializmust építő munkánkat, ahogyan újaob és újabb sikereket érünk el ezen a téren. Milyen eszközökkel akadályozza mosf falun a kulákság a szocializmus építését? i \ Mindenekelőtt igyekszik gyen- ‘ gíteni a termelőszövetkezete­ket. Célját olymódon próbálja el­érni — néha nem is eredménytele­nül, — hogy azt bizonygatja: a parasztságnak jobb a termelőszö­vetkezeteken kívül, s a szövetke­zeti gazdálkodás eredményei csak átmenetiek, látszólagosak. Példa erre Besenyszög község helyzete. A besenyszögi határban már hét termelőszövetkezet működött. A palctási határrészen pedig még mindig tanakodtak a dolgozó pa­rasztok, belépjenek-e, vagy sem. Petiig ett volt előttük a jól mű­ködő Lenin és a Béke Termelő- szövetkezet példája. A do'gozó pa­rasztok ismsrték is mindkét szö­vetkezetei. Furcsa István kulák azonban sorrajárta az otflakó egyéni parasztokat és saját érde­kében igyekezett őket a tsz-ek ellen hangolni. A községi párt- szervezet azonban idejében közbe­lépett. A népnevelők céltudatos agitá- ciós munkával megmagyaráz­ták, miben mesterkedik a ku- lák, s miért akarja megakadá­lyozni a tsz megalakulását. A dolgozó parasztok a pártszerve­zet felvilágosító munkája nyomán felismerték, hogy helyes a szövet­kezés útja. Rövidítsen meg is alakult a Zagyvamenti TSZ, amely ma egyike a szolnoki járás legjob­ban működő új közös gazdaságai­nak. Hasonló példát járásunk csak­nem valamennyi községéből le­hetne megemlíteni, amelyik a tsz fejlesztés, a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése során vető­dik fel. 2) A kulákság ezenkívül igyek- ' szik befurakodni a tsz-fce, s belülről rombolni, lazítani a mun­kafegyelmet. Uszft az állam iránti kötelezettség teljesítése, valamint az alapszabály szerinti gazdálkodás ellen. Igazolja ezt a mezóhéki Tán­csics Termelőszövetkezet példája. Ott a tsz vezetősége korábban nem figyelt fel a kulákok mesterkedé­seire. Figyelmen kívül hagyták, hegy néhány kulák van a szövet­kezetben, aki elégedetlenséget szí­tott. Gyengítették a vezetést, jogtalan követelésekkel léptek fel, s ezekre igyekeztek bírni a szövet­kezet 'becsületes tagjait is. A Tán­csics TSZ ezért maradt el mindig a mezőgazdasági munkákkal és az állam iránti kötelezettség teljesí­tésével. Most, amikor a tsz párt- szervezete, gazdasági vezetősége felismerte, honnan fúj a szél, és leleplezték, a tsz-ből eltávolították a kulákokat, megjavult a vezetés és a munkafegyelem. Ezévben már rendezték régi adósságaikat és tel­jesítették állam iránti kötelezett­ségeiket. A szorgalmas tsz-tagok szép jövedelemhez jutottak, s a tagság példamutatóan gondosko­dott a közös állatállomány téli ta­karmányozásáról. Az osztályharc azonban nemcsak a termelőszövetkezeten belül és azon kívül folyik, hanem mindkét területen. Vannak járásunkban olyan közös gazdaságok, amelyek­ben bár nincsen kulák. mégis ne­hezen megy a megszilárdítás. A kulákság ugyanis a keveset dol­gozó, s ennek következtében kisebb jövedelemmel biró, elégedetlen em­bereken kerísztül bejuttatja ellenséges nézeteit a szövetkezetbe, ami ugyan­csak bomlasztó Lag hat. A mezóhéki Úttörő Termelő­szövetkezeti csoport öt év óta nem tud átalakulni a fejlettebb, ter­melőszövetkezeti formára. Fedig jóminőségű földön, tagosított terü­leten gazdálkodik. Tagjai között van néhány olyan ember, aki nem ismerte még fel a közös gazdálko­dás előnyeit, s van néhány kulák is. Ez utóbbiak agitálnak a közös munka ellen, rontják a fegyelmet. Igyekeznek rábírni a termelőcso- port tagságát, hogy ne dolgozza­nak az alapszabály szerint. Sőt a módosított alapszabályt el is uta­sítják. Ugyanakkor a gépállomás­nak 300 ezer forinttal tartoznak. Dolgoztatják az állam gépeit. A kulákok sugallatára nem rendezik állam iránti kötele­zettségeiket. Pedig tagadhatatlanul jól élnek az Úttörő TSZ tágjai. Általában mind­egyiknek megvan a két-hárcm te­hene, lova, rengeteg baromija, stb. Ez helyes, de kötelességük, hogy az állami fegyelmet megtartsák és ne engedjenek a kulákság agitá- ciójának. A járási párt-végrehaj- tóbizottság és a járási tanács mu­lasztást követett el abban, hogy a mezóhéki Úttörő TSZCS tagjai ez- ideig nem kapták meg a szüksé­ges támogatást az osztályellenség 'elleni harchoz, a csoportba befura­kodott kulákok eltávolításához. Ezen kell sürgősen változtatnunk. (Következő számunkban folytatjuk.) Ülést tartott a Hazafias Népfront Megyei Bizottságának Elnöksége A Hazafias Népfront Megyei Bi­:ottságának Elnöksége folyó hó 3-án, délelőtt 10 órai kezdettel Ilést tartott a bizottság székh ázá­sain Szolnokon. Dr. Bene Zoltán elnök, ország- gyűlési képviselő megnyitója után Sun Elek, a bizottság titkára szá­nolt be a megyei népfront bizott­ságok titkárainak október 10— 1-én Budapesten megrendezett ér- ekezlatén elhangzottakról, vala- nint az ezekkel kapcsolatos me­lyei tennivalókról. Kun Elek beszámolójában kitért trra, hogy az elkövetkező időben lök feladat áll a megye népfront- nozgalma előtt. így az őszi mező-i ■azdasági munkáik, a 'betakarítás a vetés meggyorsításának elősegítése i termelőszövetkezeti mozgalom éilésztésében való tevékenyebb özremüködés a tiszagyendai, pusz- p.monostori, tiszapüspöki tapaszt­atok alapján. Ezekben a közsé- lekrbsn ugyanis a népfrentbizott- rgok élénken tevékenykedtek a ‘ rrh elöszövét kezetek fej lesztésé­>en, új te ívnél őszövetkezetek létre- í c7ásóban. Feladatként jelölte meg Kun Clek a munkás-paraszt találkozók ovábbi szervezését, az e téi-en el­írt eddigi eredmények megsokszo- ’ozását a kisújszéiláái, kenderes!, iserkiszollői példák alapján. Az elkövetkező időszakban, kü- önösen pedig a tél folyamán ko- noly lehetőségek nyílnak a nép- j-cnObizottságok előtt, hogy sajá- ,es módszerükkel, az emberi, a ba- -áti kapcsolatok kiépítésével, széle­sítésével, tanyázások, baráti összejövetelek alkalmával ne gismertessék a dolgozókkal a áal- és külpolitika egyes kérdé­seit, — mutatott rá Kun Elek. A beszámoló és a hozzászólások után az elnökség elhatározta, hogy levelet intéz a helyi népfront-bi­zottságok elnökeihez és ebben fel­hívja őket arra, hogy igyekezzenek, különösen az egyénileg dolgozó pa­rasztok körében előmozdítani az őszi mezőgazdasági munkák, a be­takarítás, a szántás és a vetés gyors befejezését. Az elnökség határozata szerint a soronlóvő tennivalók megbeszélése érdekében még ebben a hónapban összeül a megyei bizottság, majd a helyi népfront bizottságok elnökei beszélik meg a feladatokat novem­ber első hetében. Az elnökség elfogadta azt a ja­vaslatot is, hogy a tél folyamán a megyei népfrontbizottság a\ Ismeretterjesztő Társulattal karöltve előadásokat rendez a termelőszövetkezetdkben a ter­melőszövetkezetek névadóinál s ez­zé! is helytállásra nevelik a szö­vetkezetek tagjait, ugyanakkor pe­dig ismereteiket is gyarapítják. Hivatalos bejelentések után dr. Bene Zoltán elnök zárba be az ülést. II Terményforgalmi Vállalat lászfényszarui telepvezetője törődjék a ^gyűjtéssel .4 kapáanttvényelt betakarításával egyidőíxn folyik azok begyűjtése is. Ennek sikere nagymértékben függ a tenményfergaimd vállalat dolgozóinak helytállásától. Mint az alábbi eset is igazolja, a vállalat dolgozói nem mindenütt tekintik legfontosabb feladatuk­nak a begyűjtést. Rusai Sándor jáiszfényszarui levélírónk panaszt lett, hogy szep­tember 28-án felesége és még több dolgozó paraszt napraforgót akart átadni beadási kötelezettsége teljesítésére. Ezt írta levelébsn: „A napraforgó rostált, tiszta állapotban volt, így az átvétel ellen nem merülhetett fel kifogás. Ennek ellenére Barna Nándor, a termény- forgalmi vállalat jászfényszarui telepének terményátvevője senkitől sem vette át a napraforgót. Feleségem kérte, hogy vegye át a nap­raforgót, ne kelljen még-gyszer idehozni, hiszen saját fogatunk nincs és beadási kötelezettségünknek a rendelet által megállapított határidőn belül akarunk eleget tenni. Mindez eredménytelen ma­radt. Ügy gondoljuk, hogy az ilyen cselekedet nagyiban gátolja a be­gyűjtési terv teljesítését. A termelők saját hibájukon kívül nem tudják határidőre beszállítani az államnak járó terményt, arai azt is maga után vonhatja, hogy felemelik beadási kötelezettségünket.“ A fenti esetből a jászfényszarui és a többi termény átvevő is vonja le tanulságként, hogy a begyűjtési terv teljesítése az átvevő szervektől is lelkiismeretes és odaadó munkáit igényel. A jáaxfadányi tanáes vezetői szorgalmazzák a kukorica betakarítást A tapasztalt mezőgazdász, a termelőszövetkezeti tag, az egyé­nileg dolgozó paraszt gyakorlat­ból tudja, hogy a búzavetésre legalkalmasabb időszak a szep­tember vége és az október kö­zepe közötti idő. Az október első felében elvetett búza az idén is 2—3. sőt 4 mázsával is nagyobb termést adott, mint az október végén vetett. A jászladányi ter­melőszövetkezetek tagjai és az egyéni gazdák azonban úgy lát­szik figyelmen kívül hagyják ezt a körülményt, mert néhány nappal ezelőtt a jászladányi ha­tár jelentős részen még szinte érintetlenül, befakarítatlauul volt a cukorrépa, a kukorica és a napraforgó. Pedig ezek helyére mindenütt búza kerül. A jász­lad ényi községi tanács vezetői és a községi mezőgazdászok nem zorgalmazzák eléggé a kukorica és a cukorrépa betakarítást. így veszélyeztetve van az őszi mező- gazdasági munkák sikere, a ke­nyérgabona vetés batáridőre való teljesítése. Magyar műszer a gyermsitbénulás gyógyítására Az 1951/52-es nagy dániai gyer- meiebénulási járvány idején hasz­nálták első ízben azt a gyógyító berendezést, amely légzésbánulós esetén a felmetszett légesövön ke­resztül levegőt juttat a tüdőbe. Az új műszernek, amely könnyebb, egyszerűbb, mint a vastüdő, azóta számos változatát dolgozták ki külföldön. Ebben az esztendőben, hazánkban is elkészült ez a készü­lék: Ferencz Pál, a' László-kóiiház i-gazgató-főorvosa és Bcda Domon­kos osztályvezető főorvos a kül­földi készülék elve alapján, de módosított szerkezettel dolgozta ki a műszert, amelynek első öt pél­dánya beváltotta a használatához fűzött reményeket: több betogné’ mér sikerrel alkalmazták, A ma­gyar orvosok által hazad anyagok­ból készített műszer ára lényegesen olcsóbb, mint a hasonló külföldi berendezéseké. (MTI.) Bírósági hírek „Az Egészségügy Kiváló Dolgozója“ Nemcsak Tomajmo- nos torán — de az egész kunhegyest járásban — ismerik Fajt Mihály- nét, a mindig mosoly­gó, s mindenkivel szí­vesen szóbaálló „bába nénit", mert csak így hívják öt. Amikor kerestük, ak­kor is asszonyokkal be­szélgetett, tanácsokat adott a fiatal mamák­nak a kisgyermekek gondozására. 1910 óta lakik itt. A felszabadu­lás előtt sok megpró­báltatás közepette dol­gozott. Ha ki is vit­ték egy-egy szülés le­vezetéséhez Nemes Já­nos és Víncze grófok birtokára, a cselédlaká­sokba, sok esetben gya­log kellett megtenni visszafelé a 10 kilométeres távolsá­got, mert a gróf már nem adott kocsit. Könnyes szemmel em­lékezik vissza Fajt né­ni még most is arra az időre. A grófi gyere­keknek puha frottír, meg ki tudja, milyen törülközők jutottak, a cselédasszonyok meg még pelenkát sem tud­tak mindenkor biztosí­tani kicsinyeiknek. Or­vosról, patikáról, egész­ségvédelmi tanácsadás­ról, o babakelengyéről akkor még szó sem volt. Több mint négyévti­zedes munkája alatt 2786 szülést vezetett le. Soha semmi panasz nem volt Fajt néni munkája ellen senki részéről. Idősek és fia­talok egyaránt szeretik és megbecsülik, máso­dik anyjukként tiszte­lik. Bizalommal men­nek hozzá, ha valami­lyen problémájuk van. Meg is érdemli a bogii­mat. $ok beteg anyát ápolt orvos nélkül is, míg az meffgyőgyult, Most búcsúzik Fajt néni a tomajmonosto­riaktól. Negyvenhárom évi becsületes munka után kormányunk nyugdíjba küldi. — Fáj a szivem — mondja —, hisz min­denkit úgy szeretek, mintha az én gyerme­kem volna. Jóban, rosszban mindé nJior együtt voltunk. Vgy érzem, hogy nekem is el kel egy kis pihenés. Hetven év nem kis idő, s már annyi éves va­gyok. Az Egészségügyi Mi­nisztérium „Az Egész­ségügy Kiváló Dolgozó­ja” kitüntetésben ré­szesítette a nyugalom­ba menő Fajt Mihály- nét. FÜLEMEN LAJOS Bchács Rozália szolnoki (Aradi­utcai) lakos ezév tavaszán és nya­rán üzérkedésből tartotta fenn ma­gát. Kisebb-nagyobh tételekben darát és burgonyát vásárolt fel, s ezeket busás haszonnal adta el a szolnoki piacon. Kárt okozó maga­tartására azonban fény derült. El­járást indítottak ellene. A több mint 13 mázsa darával -és jelentős mennyiségű burgonyával spekuláló vádlottat a szolnoki járásbíróság 1 évi és nyolc hónapi börtönre, 1000 forint pénzbüntetésre, 2000. forint értékű vagyon elkobzására, 3 évre a közügyektől való eltiltásra ítélte és 1 évi időtartamra kitiltotta Szolnok város területéről. Budai János tiszaburai kulák (anyja: Tarkó Julianna) izgatott a termelőszövetkezeti mozgalom el­len. Ezért a kunhegyesi járásbíró­ság 2 évi börtönre és 5 évre állam- polgári jogaitól való eltiltásra ítél­te, * R. Szabó Ferenc kunmadarasi la­kos két ízben tört be egy kunma­darasi lakásba és onnan 2400 fo­rint értékű ruhaneműt, valamint egy női karórát lopott el. A kunhe­gyesi járásbíróság betöréses lopás bűntette miatt vonta felelősségre és ezért 1 évi és 6 hónapi börtönre, valamint 3 évre állampolgári jogai­tól való eltiltásra ítélte. Az ítéletek nem jogerősek. Nyolcszáz: vagon nemesített burgonyavetőgumót kapnak a termelőszövetkezetek és az egyéni burgonyatermelők A Földművelésügyi Minisztérium az idén ősszel nyolcszáz vagon ne­mesített vetőburgonyát bocsát a termelőszövetkezetek és az egyéni­leg gazdálkodó dolgozó parasztok rendelkezésére csereburgonyáért. Ezzel a termelőknek lehetőségük nyílik arra, hogy a birtokukban lé­vő leromlott, gyenge termőképes- ségü burgonyát egészséges, bőter- mö burgonyával cseréljék ki. A megyei és a járási tanácsok már megállapították, hogy mely vidékekre terjed ki a csereakció és, hogy az egyes vidékeken milyen fajta nemesített burgonyát lehet igényelni. Mindenütt azt a fajtát adják ki az akcióban, amely azon a vidéken a legjobb eredménnyel A Szigligeti Színház j’elenti, hogy október 16-án, vasárnap du. 3 órai kezdettel színre kerül a Csárdás­királynő, Kálmán Imre nagy operettje, este 8 órakor pedig A KÖSZIVO EMBER FIAI termelhető. A termelőszövetkeze­teknek igényüket a járási tanácsok mezőgazdasági osztályán, az egyé­nileg gazdálkodóknak pedig a köz­ségi tanácsok agronómusainál kell bejelenteniük. Minden mázsa ne­mesített vetőburgonyáért egy má­zsa szokvány étkezési burgonyát kell cserébe adni. Minden termelő­nek egyéni érdeke, hogy vetőbur­gonyáját kicserélje. A csere elő­nyéről meggyőződtek már azok az egyéni termelők, akik a múlt év­ben nemesített vetőburgonyát cse­réltek és ezzel idén mindenütt na­gyobb termést értek el, mint akik nem vettek részt a cserében. Ingyen csemete a fatelepítőknek Az állami erdőgazdaságok in­gyen facsemete akciója iránt már tavaly is meglepően nagy volt az érdeklődés. Csupán az egyénileg dolgozó parasztok mintegy 30 mil­lió facsemetét kértek, s egyes faj­tákból, mint az akác, nyárfafélék, az erdőgazdaságok nem is tudták kielégíteni az igényeket: Az idén lényegesen több kis fát nevelnek a csemetekertekben, hogy minden kérésnek eleget tehessenek; Az erdőgazdaságok felhívják azokat a termelőket, akik ingyen facsemetét kémek, mielőbb irat­kozzanak fel a helyi tanácsoknál, vagy forduljanak közvetlenül a legközelebbi erdőgazdasághoz: — (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom