Szolnok Megyei Néplap, 1955. október (7. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-13 / 241. szám
2 SíOLNOEMEG'FE! NÉPLAP 1955. október 13. FART ÉTET* A szemléltető agitáeió a dolgosok nevelésének állandó eszköze Az agitáció jelentőségéről ma már nem igen kell meggyőznünk egyetlen pártmunkásunkat sem. A népnevelők munkája pártszervezeteinkben mind több megbecsülésben, segítésiben részesül. De van az agitációnak egy olyan módszere, amelyet — bár hasznosságáról módunk volna meggyőződni — az utóbbi időkben ugyancsak elhanyagolunk. Ez a szemléltető agitáció. Pedig tényként szögezhetjük le, hogy ez a pártszervezetek politikai tömegmunkáj árnak, az emberek formálásának egyik leghatásosabb eszköze. Ennék ellenére a jelék szerint nálunk .még nem vált a tömegek nevelésének állandó eszközévé. Pártszervezeteink többsége még nem ismerte fel mozgósító erejét. így van ez a szolnoki üzemekben is. A kampány-feladatok idején pártszervezeteink igénybe veszik és eredményesen alkalmazzák az írásos, rajzos agitáció különböző formáit, de többségük ennél aztán meg is aM. Számtalan példával lehet bizonyítani pedig, hogy a szemléltető agitáció népszerű a dolgozók körében s hasznos az előttünk álló feladatok végrehajtásában. Vegyük talán elsőként a faliújságot. mint a szemlélető agitáció egyik legfontosabb eszközét, A faliújság jelentőségét növeli, hagy lényegében az illető terület saját sajtóorgánuma. S hogy menynyit tud segíteni, arra jó példa a Járműjavító VII. alapszervezete. A műhelyrészben hosszabb ideje panasz volt a kenékellétás miatt. A kocsik már készen voltak, de kerekek hijján nem sokat értek. Másik panasz a takarítás miatt hangzott el. Mindenféle különböző hulladékok hevertek, amelyek könnyen okozhattak balesetet is. Ekkor megjelent a faliujágon egy rajz, amely a kocsikat a levegőben lógva ábrázolta, mivel kerekek hijján nem „tehetnek“ mást. A kerékellátás rövid idő alatt sokat javult ezután. A takarítás szinte egyik napról a másikra szintén rendbejött. Különösen vonatkozik ez a vezetést érintő hibákra. Szintén a Járműjavítóban fordult elő, ho,gy az egyik reggelen a személykocsi osztályon „megjelent" egy fúrógép, amelynek ott semmi keresnivalója nem volt. Ott tárolták. De a tárolás túlságosan sokáig tartott, a dolgozók megunták, s egy szép napon kiakasztottak a gépre egy táblát azzal a felirattal, hogy „műemlék.“ Gondolták: így majd eszükbe jut az illetékeseknek odaszállítani a gépet, ahol azon dolgozni fognak. (Meg kell jegyezni, hogy a gép ma is régi helyén van, a bírálat ebben az esetben még nem táléit meghallgatásra.) Igen furcsa faliújságot lehet találni ott, ahol a vezetők, szervező, vagy nevelő munkájának gyengesége folytán maguk akarnak minden cikket megírni. A Papírgyárban az MNDSZ faliújság-tábláján két cikk és egy vers olvasható. Mindhárom írás jó, feladatának miagfelelő, de! Az egyik aláírása: Molnár Ferencné MNDSZ elnök. A másiké: Molnár Ferencné SZMK tag. A harmadiké már kurtább, az alatt egyszerűen ez áll: Molnár Ferencné. Ha a pártszervezet nagyobb gondot ferdít a szemléltető agitáA szemléltető agitációnál igen fontos, hogy a dolgozók tevékeny részvételével, kollektív munkájával jöjjön létre. Ezt természetesen csak akkor lehet elérni, ha a dolgozók azt tapasztalják, hegy cikkeiknek, rajzaiknak, karikatúráiknak megvan a kellő eredménye. ciora, nem .kell egyedül írnia mindent a jelek szerint igen lelkesen dolgozó Molnár elvtársnőnek. A Papírgyárban általában elhanyagolt a szemléltető agitáció. Ismeretes formája a jól dolgozók népszerűsítésének az, hogy fényképsiket ki akasztjuk. Helyes, hasznos módszer ez. De a hasznosság helyett inkább nevetséges a Papírgyárban, ahol az „Üzemünk élmunkásai’“ felirat alatt olyan dolgozók fényképei is függnek, akik már nem is dolgoznak a gyárban. Minit kiderült, onnan adódik ez, hogy a képek idestova négy esztendeje kerültek a falra. Ilyen „elavult“ cikket találtunk egyébként a kettes papír,gép előtti faliújság- táblán is, amelyen egy 1954-es üdültetési cikk szégyenkezik. Annál inkább hiba ez, mert a szemléltető agitáció egyik legfontosabb követelménye a frisseség,' a hírszerűség, az aktualitás. Vegyük talán példának a versenytáblákat. Csak akkor van hatásuk, csak akkor töltik be hivatásukat, a több, jobb munkára, a versenyre való mozgósítást, ha a lehető legfrissebben értesítik a dolgozókat, a termelés, a verseny állásáról. A Bútorgyárban jól oldották meg ezt a kérdést. Versenytálbilájukcn piros írással szerepelnek a legjobban dolgozók, nevük mellé feltüntetik azt is, hogy 15 százalék prémiumban résziss ülnek. Azoknak a neveit is kiírják fehér krétával, akik jó munkájukkal 10 százalékos prémiumot érdemeltek ki. Meg kell jegyezni, hogy ezzel a Bútorgyárban is kimerül lényegében a szemléltető agitáció helyes alkalmazása. Igaz. hogy a falaikon vannak feliratok, de bizony még a VIT versenyre mozgósítják a fiatalokat. A faliújságon, a versenytáblákon. a jelszavakon kívül a szemléltető agitációnak még igen sok formája van. idetartoznak például az úgynevezett „villám‘‘‘-ok, vagy rajzos kézi híradók. A vasúti gócpont pártbizottsága hasznos, érdekes villámot adott ki a köles önjegyzés idején. Tréfásan vagy komolyan bíráló, dicsérő rajzok, pársoros kis írások számoltak be ezeken a dolgozóknak a jegyzés helyzetéről. S ami a legfontosabb, nem általánosságban. hanem konkrétan, nevek, számok feltüntetésével. Igazi erőt csak akkor képvisel a szemléltető agitáció bármelyik formája, ha teljes egészében a helyi életből vett példákat és tényeket tükrözd. Frisen kell harcolnia ugyanakkor az illető üzem, vagy műhely sajátos és közvetlen feladataiért. Vegyünk egy példát. Üzemeinkben az éves terv teljesítéséért folyik a harc, mégpedig úgy, hogy eközben minél kisebbre csökkentsük az önköltségit, növeljük a termelékenységet. Elég-e, ha ezekről általáhosságban írunk? Semmiesetre sem, mert aligha fogják a dolgozók észrevenni, legalább is megszívlelni. De ha például a Bútorgyárban rajzokkal és cikkekkel, jelszavakkal és plakátokkal hirdetnék azt a nagyszerű vállalásukat, hogy 50 keny- hagarniturát és 21 külön asztalt gyártanak a szerződésen felül, ennek már több hatása lenne. Sőt a konkrét üzemi feladatokat is le teli bontani egészen az egyes emberig. Csak így töltheti be hivatását a szemléltető agitáció, nevelő, mozgósító munkánk e fontos része. A politikai iskolák hallgatóinak első tananyagáról Néhány hete jelent meg a politikai iskolák első témájának hallgatói tananyaga: „Hogyan éltek és harcoltak a magyar dolgozók felszabadulás előtt.“’ A következő pártófctatási évben ezt a tananyagot többségükben olyan elvtársak tanulmányozzák, akik eddig még nem vettek részt szervezett pártoktatásban. A tananyag segítséget ad abban, hogy a hallgatók jobban megismerjék a magyar dolgozók életét és harcait az első világháború kitörésétől hazánk felszabadulásáig. A tananyagnak két fő része van. Az első főrész a Magyar Tanácsköztársaság létrejöttének előzményeivel, a Tanácsköztársaság intézkedéseivel és harcaival, valamint hibáival és tanulságaival foglalkozik. A második fő rész képet ad arról a harcról, melyet a magyar dolgozó nép folytatott huszonöt éven ált a Hcmthy-fasizmus ellen. A tananyag világos képet ad a magyar tőkés és földbirtokos uralkodó osztályok velejéig reakciós népellenes politikájáról. A magyar uralkodó osztályok az egyre nagyabb haszon elérése érdekében kíméletlenül kizsáikmányolták a magyar dolgozókat és áruba bocsátották hazánk nemzeti függetlenségét. A második világháború idején pedig a Hitler-fasizmus oldalán szakadék szélére sodorták az országot. A magyar uralkodó osztályok legbiztosabb támasza, a huszonöt évig tartó ellenforradalmi rendszer uralma alatt, az egyházi reakció volt. A klerikális reakció szisnitesí- t te és mindenben támogatta a Horthy-fasizmus népellenes politikáját. A tananyag világosan megmutatja a Magyar Szociáldemokrata Párt vezetőinek az uralkodó osztályokat támogató népellenes tevékenységét, mind a Tanácsköztársaság idején, mind pedig az ellenforradalmi Horthy-rendszer éveiben. Megmutatja a tananyag a magyar dolgozó tömegek embertelen helyzetét, valamint azt 3 harcot, amit a munkások és parasztok a fasiszta Horthy-rendszer ellen vívták. Elénk vetíti a tamy anyag a magyar kommunista mozgalom áldozatos, küzdelmekkel teli történetét is, azét a mozgalomét, amely a felszabadulás előtti év tizedikben is irányító szerepet vitt a tömegek harcában. Mindez a tananyagban nagyon érdekesen és színesen van megírva. Körülbelül 25—26 oldalon képek és grafikonok teszik szemléltetővé azékat a kérdéseket, amelyeket a tananyag tárgyal. Tele van a tananyag korabeli dokumentumokkal, irodalmi szemelvényekkel, szépirodalmi részekkel. A képek, grafikonok és dokumentumok, melyek érzékelhetővé teszik a magyar dolgozók helyzetét és áldozatos küzdelmét a felszabadulás előtti évtizedekben, nagy segítséget adnak a tananyag elsajátításához, mélyebb megértéséhez. Igen megkapd és meggyőző például az a rész, amelyet a tananyag idéz a nagy magyar írótól, Móricz Zsigmondiéi, a Tanácsköztársaság idején írt együk irodalmi riportjából. Ez a riport mintegy hitvallás a Magyar Tanácsiköztársaság mellett. „Magyarországon nemcsak hogy nem hal éhen senki, — írja Móricz Zisigmond — hanem most kezdődik az igazi, boldog, emberi élet." „Mintha leakasztják a függönyt az ablakról a nyári sötét szobáiban, s egyszerre beomlik a gazdag napfény: a proletár szemekből úgy lebeg ma a szív bősége, az érlelem fénye. Jó és szép világ. Legszebb minden világok között; emberi világ.’“ Vagy például a nagy proletár költő József Attila verseiből idéz a tananyag élénk és szemléltető része-' két a magyar dolgozók helyzetének jellemzésére a Horthy-rendszer negyedszázados uralma alatt. Idézi a tananyag Józef Attila „Lebukott“ című versének egy részletét, amely a népért harcoló letartóztatott kommunisták szenvedéseit mutatja be a Horthy-rendszer idején. Ez csak néhány kiragadott példa a tananyag rendkívül gazdag szemléltető anyagából. A politikai iskolák első témájának hallgatói tananyaga tehát igen tartalmas, rendkívül színes szemléltető tananyag. Olvasásával és tanulmányozásával a politikai iskolák hallgatói amellett, hogy megismerkednek a magyar dolgozók felszabadulás előtti helyzetével és harcaival, a Kommunisták Magyarországi Pártjának áldozatos küzdelmeivel, hatalmas ösztönzést kapnak arra is, hogy lelkesebben, jdtfo munkával harcoljanak pártunk mai célkitűzéseinek megvalósításáért, a szocializmus győzelméért. Az Indonéz Kommunista Párt főtitkárának nyilatkozata Dzsakarta (TASZSZ) Október 11-én nyilvánosságra hozták Aiditnak, az Indonéz Kommunista Párt főtitkárának a szeptember 29-i parlamenti választások előzetes eredményeivel kapcsolatos nyilatkozatát Aidit nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a reakció és a gyarmatosító hatalmak minden erőfeszítése ellenére ,,a demokratikus erők meggyőző diadalt arattak.” Rámutatott a Kommunista Párt sikerének jelentőségére. Az Indonéz Kommunista Párt már az előzetes adatok szerint is hatmillióhetvenöt- ezer szavazatot kapott. A választások bebizonyították — mondotta az Indonéz Kommunista Párt főtitkára — hogy a Kommunista Párt hatalmas erő az országban. A Kommunista Párt sikere az egység szellemének győzelme: Aidit hangsúlyozta, hogy most a választások eredményeként minden lehetőség megvan arra, hogy igazi nemzeti koalíciós kormányt alakítsanak.« (ÜTIrt Szovjet—kanadai közlemény Moszkva (TASZSZ). Moszkvában az alábbi szovjet-kanadai közleményt hozták nyúlván osságra a szovjet-kanadai tárgyalásokról: Október 5-től 12-ig a szovjet kormány vendégeként a Szovjetunióban tartózkodott Lester B. Pearson kanadai külügyminiszter. L. B. Péarson moszkvai tartózkodása alatt többször találkozott a szovjet állam vezető személyiségeivel. A találkozások és beszélgetések szívélyes légkörben folytak le és a kérdések széles körét érintették, beleértve a két országra különösein vonatkozó kérdéseket, valamint más, nagy nemzetközi jelentőségű kérdéseket. Elismerést nyert: ha jóakarat és a béke, valamint az államok baráti kapcsolatainak i negszi lárd í t ás ára irányuló őszinte törekvést tanúsítanak, az államok, illetve áilam- esőportosulások között nincs olyan kérdés, amely békés eszközökkel ne lenne megoldható. V. M. Molotov és L. B. Pearson megelégedését fejezte ki azon ténnyel kapcsolatban, hogy az ENSZ Leszerelési Albizottságában — amelynek a Szovjetunió és Kanada tagjai — közeledtek egymáshoz az álláspontok és közös néaat alakult ki ateikiiniet- ben. hogy elő kell segíteni a leszerelés kérdésének igen gyors megoldását. Megállapodtak abban, hogy ennek elérése érdekében rendkívül foníos az országok közötti bizalom fejlődése és a biztonság érzésének növelése. Azzal kapcsolatban, hogy V. M. Molotov az indokínai kérdéssel foglalkozó genfi értekezlet egyik elnöke volt és Kanada részt vesz az indokínai nemzetközi megfigyelő és ellenőrző bizottságban, lehetőség nyílt az indokínai kérdés megvitatására. Megállapítást nyert, hogy a fennálló nehézségek ellenére. el kell érni a genfi egyezmények megvalósítását a fegyverszünet fenntartása és a hadműveletek megtiltása mellett. L. B. Pearson moszkvai tartózkodása azt a célt is szolgálta, hogy tanulmányozzák egy Szovjetunió és Kanada között kötendő. kölcsönösen előnyös kereskedelmi szerződés lehetőségét, a legnagyobb kedvezmény elvének figyelembevételével. Megfelelő elvi megegyezés jött létre arra vonatkozólag, hogy Ottawában hamarosan folytatják a Moszkvában megkezdett tárgyalásokat, amelyek remélhetőleg kedvező eredményeket hoznak mindkét ország javára. Egyetértettek abban, hogy a bizalmatlanság és a meg nem értés bizonyos mértékig kiküszöbölhető a hivatalos és nem-hivatalos kölcsönös látogatások fokozásával. Megállapodtak abban, hegy erőfeszítéseket kell tenni a szabadabb tájékoztatás és nézetcsere útjában álló akadályok elhárítása és a lehető legnagyobb mértékben bővíteni kell a két ország kulturális, tudományos és technikai együttműködését. Ezzel kapcsolatban megegyeztek abban, hogy elsősorban az ipar, a szállítás és a mezőgazdaság területén folytatandó együttműködési intézkedéseket kéül vizsgálat alá venni, úgyszintén a sarkvidéki területeken folyó tudományos kutatómunkákról szóló tájékoztatáscserét. Megegyezés jött. létre arra vonatkozólag is, hogy. a parlamenti küldöttségek kölcsönös látogatásai előmozditanisk a Szovjetunió és Kanada közötti jobb megértést és a két ország kapcsolatainak magszilárdítását. A külügyminiszterek elismerték, hogy kormányaik politikai és gazdasági kérdésekben elfoglalt különböző álláspontjának nem kell akadállyá válnia a számos gyakorlati kérdésben folytatandó együttműködésben, amely a kölcsönös érdekek, valamint a béke és a jószomszédi kapcsolatok ügyének előmozdításéra irányuló óhaj alapján létesült. Ez az együttműködés az egyik országnak a másik belugyeibe való be nem avatkozása elvén nyugszik majd. L. B. Pearson a Szovjetunióból való elutazása előtt ellátogatott a Krimibí. Itt ’ N. A. Bulgianyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja fogadta a kanadai külügyminisztert, (MTI.) Az Angol Munkáspárt margaiei konf< diájának második napja London (MTI). A munkáspárt margatei konferenciáján áttértek a hidrogéribomba, az atomhadviselés, a polgári védelem és a hadkötelezettség vitájára. M. Davidson, volt hivatásos katonatiszt előterjesztette Wycombe kerület javaslatát, amely azt kéri, hogy a konferencia mondja ki: ellenzi a hidrogénbomba és mindenfajta atomfegyver angliai gyártását és elítélj a kormánynak azt a szándékát, hogy háború esetén feltétlenül használja ezeket a fegyvereket; Roberts küldött javaslatot indokolva utalt a Szovjetunió és a keleteurópai népi demokratikus országok haderőinek csökkentésére, kijelentve, hogy Angliának követnie kell ezt a példát. A. Casasola, az Angol öntőmunkások Egyesült Szakszervezetének elnöke a javaslatot támogatja, kijelentette. hogy a Szovjetunió és a népi demokratikus országok haderőinek csökkentését a jóindulat jeleként kell üdvözölni és nem szabad lekicsinyelni. A leszerelést fokozatosan kell megvalósítani s akkor nem munkanélküliséget, hanem állandó jólétet fog hozni. Az ipart át kell csoportosítani, hogy békés célokra termeljen: Már most kellene elkezdeni a tervezést; Jó politika volna Kenyába turbinás áramfejlesztő gépeket küldeni turbinás repülőgépek helyett, traktorokat és ekéket harckocsik és ágyúk helyett. A Kelet—Nyugat közötti kereskedelem fejlesztése eltüntetné Anglia külkereskedelmi deficitjét és biztosítékot nyújtana a munkanélküliség ellen: Morrison a vezetőség nevében kijelentette: a Végrehajtó Bizottság elfogadja az Egyesült Gépipari Szakszervezet javaslatát, amely az ENSZ gyors eljárását sürgeti az ellentétek békés elintézése, a fegyverkezés haladéktalan csökkentése, az atomfegyverek és a hidrogén- bomba eltiltása céljából, továbbá a Járműépítők Szakszervezetének javaslatát a katonai szolgálati idő leszállításáról. Ezt a két iavaslatot a konferencia egyhangúlag elfogadta; (MTI) a NiTQ-ban résztvevő országok hadügyminisztereinek értekezlete Párizs (TASZSZ) Párizsban folytatódik a NATO-ban résztvevő országok hadügyminisztereinek és egyéb katonai személyiségeinek értekezlete. Mint a sajtójelentésekből kitűnik. Whiteley tábornok, a NATO katonai szervezet állandó csoportjának tagja, október 10-én beszédet mondott. Beszédével azt a benyomást akarta kelteni, hogy a nyugati országokat valamilyen ..katonai veszély” fenyegeti a Szovjetunió részéről. Ezzel akarta igazolni a további fegyverkezési hajszát. Ugyanilyen szellemben nyilatkozott Wright tengernagy, a NATO atlanti-oceáni haditengerészeti erőinek főparancsnoka és az értekezlet néhány más résztvevője is. Több felszólaló vizsgálta azokat a kérdéseket, amelyek a NATO-csapatok atomfegyver alkalmazási terveivel kapcsolatosak. Több párizsi lap szemleírója az értekezlet menetéről szólva rámutat. hogy az értekezlet jellege nyilvánvalóan ellentétes a nemzetközi kapcsolatokban megszilárduló szellemmel. Ez a szellem ugyanis a feszültség enyhülésének és a kölcsönös bizalom erősödésének szelleme; (MTI) Bérharcok a tőkés országokban New York (TASZSZ). Az Egyesült Államokban tovább sztrájkolnak a Perfect Circle Company Indiana állambeli több üzemének munkásai, mert a társaság vezetősége nem hajlandó tárgyalni a Gépkocsi- és Repülőgépipari Munkások Egyesült Szakszervezetével a kollektív szerződésről. Indiana állam keleti részének két kerületében Craig kormányzó rendeletére rendkívüli állapotot hirdettek ki. Négyszáz katonát és harckocsikat küldtek erre a vidék- re, * Peking (TASZSZ). Mint a tokiói rádió jelenti, Japán tíz legnagyobb gyapjúfonó részvénytársaságának 145 000 munkása és alkalmazottja, valamennyi az Országos Textilipari Szakszervezeti Szövetség tagja, 24 órás sztrájkot jelentett be, hogy ilymódon támassza alá béremelési követelését; I
