Szolnok Megyei Néplap, 1955. október (7. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-12 / 240. szám

1955. október 12: SSOLNOKMEGYE1 NÉPLAP 3 Hét és fél helyett — másfélezer holdon — Beszélgetés id. Nagy Antal tiszatenyői új tsz taggal — A nap már a látóhatár magé bu­kott, amikor Tiszatenyőn beléptem id. Nagy Antalék kapuján. Nagy Antal az udvaron teti-vett. Nem sokkal elötfo érkezett haza a mun­kából. Éppen azon zsörtölődött, hogy a tüzelőnek kapott szalmát a termelőszövetkezet kocsisa s a vele lévő tag úgy rakta kazalba, hogy ha meg nem támogatják, — azóta már szétcsúszott volna. így is, mire az esős idő beköszönt, újra kell rakni, rendesen fcetetejezni, mert különben fenéikig beázik. — Jól néznék ki, meg a termelő- szövetkezet is, ha így raktam volna össze a szénakazlakat! De én azt mondtam a tagtársaimnak, kik velem dolgoztak: úgy rakjuk össze ezt a szénát, hogy ha évekig nem kerül sor az etetésére, akkor se fogjon rajta az idő foga. Meg is néziheti azokat a kazlakat bárki. Már ez a kis zsörtölődés is meg­mutatta, hogy a szálfaterntetü. fe­hérhajó emfosr szereti a pontos munkát, a rendet. A hat évtized, amely a háta mö­gött van, dolgos, küzdelmes napok­ból tevődött össze. Hét gyermeket nevelt fel sok munkával, nehézség­gel. Ma már csak a lánya van ott­hon, a fiai elkerültek a szülői ház­tól, megnősültek. — Hét és fél hold földdel — melynek nagyobb része juttatott — iéptem be aratás idején a Lenin Termelőszövetkezetbe *— mondta tovább Nagy Antal. — Sokat jár­tam a határban, hiszen, mint ter­melési bizottsági elnöknek, ez kö­telességem is. Láttam, hogy a kö­zös gazdasággal sem én. sém más egyénileg dolgozó paraszt nem ve­heti fel a versenyt. Pedig igyekez­tem minél többet termelni. Nem egy esztendőben 16—18 mázsa bú­zát, 30 mázsa kukoricát adott egy hold földem. De a Lenin TSZ táb­lái is egyre dúsaibban termettek* Az idén meg különösen gyönyörű volt a termésük. A búza is, nó meg a kukorica, amely/a 30 mázsát, egyes táblákon még a negyvenet is megadja. A cukorrépából is meg­lesz a véleményem szerint a hol­danként! 200 mázsa. A szövetkezetben van lehetőség a termés fokozására. A Lenin TSZ területe már közel másfél ezer hold. Olyan vetésforgót lehet itt kialakítani, amilyen csak kell. A traktorok, a különböző munkagé­pek, a műtrágya mind hozzájárul­nak a terméshozam növeléséhez Most a nyár folyamán sok középparaszt lépett he a Lenin TSZ-be. Olyan emberek akik ismerik a gazdálkodás minden csinját-binját Az ö tudásuk, termelési tapasztalatuk is hozzá­járul ahhoz, hogy egyre jövedel­mezőbbé váljon a gazdálkodás. — Nem hosszú idő telt el azóta, hogy beléptem a termelőszövetke­zetbe — mondta Nagy Antal. —• A napi munka mellett mégis sok­mindent megfigyeltem. Az a véle­ményem, hogy több jószágra, lenne szükségünk, jól tejelő tehenekre. Nem helyeslem azt sem, hegy a ta­karmánnyal nem takarékcskcdnak kellően. A teheneket már a kész takarmánnyal etetik, halott dús- füvű legelőink vannak. A magló­sertéseknél szintén mód lenne ta­karmány megtakarítására, hiszen a hereföldön legelhetnek. A magtár­ból most még kevesebb élelmet kellene számukra elhasználni. — Ügy hallottam — kérdeztem tőle, — hogy Nagy elvtársnak már funkciója is van, az ellenőrző bi­zottság tagjának választották? — így igaz — felelte — s tudom, hogy ez a tsz tagok bizalmát jelenti. — Az ellenőrző bizott­ságnak akad jócskán tenniva­lója. Még nem egy tag úgy van a munkával, hogy ..csapd össze, hagyd ott.'1 Nem igen törődnek az­zal, hogy rendes, becsületes mun­kát végezzenek, csak a munkaegy­ség szaporodjon. Nem gondolnak arra, hogy a hanyagsággal, pazar­lással saját maguknak is kárt' okoznak. Nékem az a véleményem: az a fontos: úgy termeljünk, hogy minden munkaegységre bőven jusson jövedelem. — Ügy gondolom, az olyan hibá­kat, mint például azt, hogy a gyűj­tésnél a rendsodró után sok széna elmaradt, s a szükségesnél több idő s költség ment rá aa őszi árpa magágyának elkészítésére, el lehet kerülni. A tsz tagjainak felelőssé­get kell érezniük munkájukért, vé­deniük, becsülniök kell a közös va­gyont. A termelőszövetkezet olyan, mint egy nagy család, ahol meg­osztják a gondokat, közösen küz­dik le a nehézségeket és együtt él­vezik a munka gyümölcsét. Meg van a lehetőségünk, hogy virágzóvá tegyük közös gazdaságunkat, ez csupán í-ajtunk múlik. Búcsúzóul még elmondotta Nagy Antal, hogy jól érzi magát a ter- melőszövet'löszetben. Már nem hét és fél holdon, hanem másfélezer holdon tervez; Nagy Katalin. Számvetés egy év munkájáról A Tőrökssientmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár dolgozóinak példás helytállása — Két és fél hónap van hátra még ebből az évből. A Török­szentmiklósi Mezőgazdasági Gép­gyárban azonban már egész évi munkáról csinálhatnak számvetést. Az éves tervet szeptember 30-ra nemcsak teljesítették, hanem túl is szárnyalták. Ha az időt előre le­hetne vinni, már valahol jól bénít­ja imának a jövő év első negyedé­ben. Érdemes idézni ebből a számve­tésből, mely — bár hivatalos érté­kelés még nincs — mutatja, hogy a Mezőgépgyár megyénk iparvál­lalatainak élvonalában jár s példa­képül állhat az egyhelybemtepogók, lemaradók előtt. A III. negyedév végér? már mintegy 32 napos előretartási sze­reztek terveikkel szemben. Ha ezt az időt gépekre számoljuk át, 468 darab Zetor-kultiváfor vagy 9230 darab szekrényes morzsoló gyártási idejének felel meg. A harmadik negyedévben gyártottak terven felül 27 gépi morzsolok 104 szekrényes morzso­ló!, 6 szenarendrakót, 25 ZK kul- tivátort. Az első félévben még kö­zel két és félmillió forint értékű mezőgazdasági gépet terven felül. Igen jelentős számok ezsk s azt mutatják, hogy a gépgyár vasasai megértették pártunk határozatát s minden erejükkel segítik a mező- gazdaság fejlődését, gépesítését. A mennyiségi munka mellett nem hanyagolták el a gazdaságos ter­melést sem. Ezt mutatja, hogy a tervezetthez képest az első félév­ben 0.5 százalékkal csökkentették a gyártmányok önköltségét. Az eredmények nem az égből cottyantak itt sem. Azt sem lehet mondani, hogy nem voltak lepten­nyemon megoldhatatlannak látszó akadályok. Állandó harc folyt a szükséges anyagok beszerzéséért, a kooperációban kapott alkatrészek előteremtéséért s végül is sikerült legyőzni a nehézségeket. Ez magábanvéve még nem veze­tett volna teljes sikerre. A tech­nika fejlesztése, az új gyártási el­járások bevezetése és megszerve­zése az állandó feladatok közé tar­tozott, s ezek megoldásában egy­aránt resztvettek a munkások é* a műszakiak. A termelékenység növelésére és a nehéz fizikai munkák meg­könnyítésére eddig 305 000 forint értékben különféle szerszámokat és készülékeket gyártottak. Ezek lehe­tővé tették a sorozatgyártás meg­szervezését, mely tudvalévő a gép­gyártás legfejlettebb, leggazdasá­gosabb módszere. Egy példa erre. A TM stekré- nyesmorzsoló . sorozatgyártását jú­lius elsején kezdték meg. A kezdő hónapban 16? darabot gyártottak óbból a gépből, augusztusban már 602 darabot, szeptemberben már 815-öt. Ugyancsak megszervezték a TGM morzsoló sorozatgyártását is szeptember 1-hs hasonló jó ered­ménnyel. A terv teljesítése az embereken múlik. S a gépgyár dolgozói együtt fejlődtek munkában és öntudatban a gyárral. Fel lehetne hozni %rre bizonyságul a verseny kiváló ered­ményeit, a termelés ügyeiben való aktívabb részvételt s nem utolsó­sorban a fegyelem^ meg javulását. Tavaly az első háromnegyedévben 562 nap esett ki a termelésből iga­zolatlan hiányzás miatt. Az idén ugyanennyi idő alatt mindössze 64. Az önkényes kilépők száma 228-ról 27-re csökkent. E rövid számvetés js hű ké­pet ad a gépgyár dolgozóinak helyt­állásáról, igyekezetéről s kétség­telen, hegy az idei terv jelentős túlszárnyalásával jó alapét terem­tenek a második ötéves terv in­dulásához. (Cikkeink ntfanutn fordítsanak nagyobb gondot a martfűi építő­munkások ellátására“ Ezzel a címmel közöltünk cik­ket lapunk szeptember 21-i szá­mában a Könnyűipari Gyárfelsze­relő és Építővállalat szolnoki és martfűi építkezéseiről. Megemlítet­tük, miért kell piszkes ágynemű­ben aludni a munkásoknak, re­ménytelen ül gondolni a közelgő télre — meleg étel es szálláshely hijján; A cikk nyomán Korda Sándor elvtárs, a vállalat igazgatója vizs­A járványos fültőmirigy lob vagy mumpsz Semmi köze a fölhöz! Kollekti­ve, bam élő gyermekek megbetege­dés?, de felnőttek is megkaphat­lak. Szolnokon jelenleg a Csokonai, Hold. Kassai-utcáiban és környé­kén lakó gyermekek között lépett fel. A nyáltermelő mirigyek virus ál­tal okozott, genyedés nélkül le­zajló megbetegedése. A fertőzés csöppmfectióval terjed. Átlag 18 napi lappangás után megduzzad egyik fültőmirigy, majd a folya­mat néhány nap múlva átterjed a másik oldalra. A beteg levert, feje fáj, étvágytalan, rágásnál a fülben érez fájdalmat, kisebb hőemelke­dése van. Rendszerint az áll alatti nyálmirigyek csak kis fokban duz­zadnak meg. A mirigyek duzzanata változó. Egyes esetekben a beteg feje annyira megduzzad, hogy ha­talmas kórtéré hasonlít, Egy hét alatt a duzzanat rendszerint eltű­nik, a beteg közérzete rohamosan javul. Elvétve szövődmények elő­fordulhatnak az ivarmirigj ek és aa idegrendszer részéről. Ilyenkor azonban az általános tünetek igen súlyosak, magas láz, eszméletzavar jelentkezik. A beteg agyiban maradjon, míg a duzzanat arcán tart, míg a rágás fájdalmatlan I lesz. A duzzadt miri­gyekre száraz meleget alkalmazha­tunk, de fontosabb ennél a száj gondos ápolása, a megbetegedett nyáimirigyek kivezetőcsövei ugyan­is ide nyílnak. Kollektívából a beteg kitiltandó ■betegsége tartamára. Nem esik be­jelentési kötelezettség alá, de gyermek intézményben új felvétel járvány esetén csak a szülő írás­beli nyilatkozatával eszközölhető. Dr, S», J, gálatot indított s utasította a mart­fűi epitésvezetőséget a tisztálko­dási és fűtési eszközök állományá­nak kiegészítésére, a szükséges me­legruhák és ivóeszközök igényién sére. Azonnali hatállyal megszün­tette az ágynemű helyben történő mosását s intézkedett, hogy meg­bízható helyen, a Patyolatnál tisz­títsák a lepedőket. Rendeletet adott' arra is, hogy a martfűi építésveze­tőség — a szociális normák figye­lembevételével — 40 fő részére biztosítson szállást. Erre a lehető­ség ugyanis megvan. A felvonulási épületek átvétele után pedig a tel­jes szükségletnek megfelelően szál­lást kell biztosítani a munkahelye­ken. A vállalat vezetősége maga is felismerte a hibákat s jóindula­túan, azonnal intézkedett a dol­gozók helyzetének megjavítására. Egyedül az étkezés problémáját nem tudták még teljesen megol­dani s ezért a haza nem járó vi­déki munkások részére tíz forintot fizetnek naponta. Most már a martfűi főépítésveze­tőn a sor, hogy haladéktalanul hoz­záfogjon a rendelkezések végre­hajtásához s igénybe vegye az eh­hez szükséges anyagi eszközöket. Az idő gyorsan múlik, a tél köze­leg, az utóbbi napokig azonban en­nek ellenére sem történt semmi a hiányosságok kiküszöbölése érdeké­ben. 'ketnemk ab egyik {it Mád- a- tű-kténíekétí Hozzászólás a „Közvéleményhez fordulunk" c. cikkhez f^sapó Gyulánénak helyes az az ^ elgondolása, amelyben kifej­ti, hogyan lehetne helyrehozni M.- ék családi életét. Nem osztom azon­ban a nézetemet abban, hogy telje, sen' az asszonyt hibáztatja a körül­ményekért. Nem ismerem M.-ék családi éle­tét, de úgy gondolom, hogy M.-né megváltozásához férje viselkedése is hozzájárult. Véleményem szerint döntően ez okozta a családi élet fel­bomlását. A férj bizonyára elha­nyagolta feleségét, amikor más lánynak udvarolt. Nyilvánvaló, hogy M.-né felesleges személynek érezte magát. Férjem és én házasságunk első éveiben megértettük egymást. A későbbiek folytán férjem szakmát változtatott, s olyan beosztásba ke­rült, melyben sok esetben járt vi­déken. Pár hónappal később egyre több kifogás volt ' ellenem — nem tudtam főzni, mindenben gáncsot talált — pedig akkor is ugyanúgy készítettem mindent, mint annak- előtte. A gyermekeinkre való tekintet­tel is próbáltam házaséletünket a rendes mederbe terelni, de ez egy­re inkább kudarcot vallott. Férjem azt gondolta, hogy én féltem őt, s jómagam pedig félek az egyedül- maradástól, mert nem tudnék meg. élni nélküle. (Neki ugyanis ez volt az álláspontja.) A végén én is bele­fáradtam ebbe. Amikor férjem lát. ta, hogy kezd komolyra fordulni a helyzetünk, elismerte, hogy nincs igaza. Ö ugyan még nem járt rend­szeresen haza, de kezdett segíteni a háztartási munkák végzésénél, s nem szekírozott annyiszor. Közben én megtudtam, hogy nő okozta az elidegenedést. Férjem a végén be­látta, hogy egy kaland miatt nem szórhatja szét a családot. A vitacikkekből az tűnik ki, hogy M.-ék családi élete még nem annyira zilált, hogy annak fel­bontására kellene gondolni, s a. gyermekeket szét kellene szórni. A vitaindító cikkből is g.zt olvashat­tuk, hogy nincs alapos ok a válás- ra, s közös jóakarattal még helyre lehet állítani. Hangsúlyozom én is, hogy csakis közös akarattal és nem ugratással. Ne érezze magát kü­lönbnek egyik fél sem a másiknál, hisz a családban a házastársaknak egyformáknak kell lenni. A férj az idősebb. Igyekezzen feleségét úgy nevelni, hogy mindkettőjüknek és a gyermekeknek is hasznára vál­jék. Azt javasolom M.-nek és M.-né- nek, hogy felejtsék el kölcsönösen egymás hibáit, bocsássanak meg egymásnak. A férfi hagyjon fel az­zal a leánnyal minél előbb. A fele­ségében ne csak a nőt nézze, ha­nem élettársát és gyermekéinek édesanyját. 11/f .-né legyen beosztó és tákaré- kos. Ne csak a divat után menjen, hanem a családja jövőjére is gondoljon. Férjére és gyerme­keire adjon sokkal többet, mert az asszony dicsőségére is válik, ha férje és gyermekei rendesen, tisz­tán járnak. Nagyon fontos az is, hogy a jövőben ne kételkedjenek egymás hűségében. Ha egymás kedvét keresik, nem veszekednek, nem lesz ok arra, hogy a válásra gondoljanak. Bizony, kedves M. és M.-né, mi is igy tudtuk helyreállítani a csa­ládi békét. S ha azt mondom, hogy jobb életünk van, mint annák- előtte, akkor sem túlzók. Jobban szeretjük egymást, a férjem is töb­bet törődik a családdal. A kibékü­lést önök sem fogják megbánni. Kívánok sok boldogságot maguk­nak. HALASZ GYULÁNÉ Szolnok Falunapot rendeztek Jászapátin Az elmúlt évek, hó­napok során számos kezdeményezés indult megyénk egyik sajátos népi művészettel, szo­kásokkal bíró részének, a Jászságnak alaposabb megismerésére, törté­nelmi múltjának, ha­gyományainak feltárá­sára, Ezt a célt szolgál­ta a korábban meg­rendezett Jász-kultur. hónap, valamint az el­múlt évben Jászalső- szentgyörgyön megtar­tott falunap. Ezeknek sikere most arra ösztö­nözte a jászapáti járás vezetőit, hogy ezt a mozgalmat továbbfoly­tassák, szervezettebbé tegyék a kutatómunkát s az eredményeket hoz­zák nyilvánosságra. Vasárnap Jászapáti­ban, a járás székhelyén rendeztek falunapot, amelyet fejlődéstörté­neti kiállítással, népi játékok és gyermek sportjátékok bemutatá­sával, valamint a jász- szentandrási, a jászal- sószentgyörgyi népi együttesek, s a jász. apáti járási kulturliáz tánc-csoportjának be­mutatójával kötöttek egybe* A falunap ünnepé­lyes megnyitása a jász­apáti gimnáziumban volt, amelyen Rimóczi Jánosné, a járási ta­nács VB-elnökhelyette. se mondott beszédet, majd Molnár István ál­talános iskolai tanár, néprajz-gyűjtő ismer­tette a Jászság múltját, jelenét, valamint a jászsági népi együtte­sek munkájának ered­ményeit. Elmondotta, hogy az elmúlt évben Jászalsószentgyörgyön, elevenítették fel elő­ször a jászsági népszó, kasokat. Ennek ered­ménye az lett, hogy Jászalsószentgyörgyön, majd később Jászszent- andráson megalakult a népi együttes. A népi együttesek további munkájára vonatko­zóan elmondotta, hogy most a télen műsoruk­ban feldolgozzák az 1848-as történelmi ha­gyományokat. Délután a járási kul. turházban a jászszent, andrási, jászalsószent- györgyi népi együtte­sek és a jászapáti járá­si kulturház tánc-cso­portja szerepelt értékes műsorral, majd a ven­dégszereplő Baranya megyei hosszúhetényi népi együttest ünnepel­te melegen a közönség. A falunap megrende­zése igen hasznos kez­deményezésnek bizo­nyult, kár, hogy a tö­megszervezetek nem sok jelentőséget tulaj­donítottak ennek, s igy kevésszámú érdeklődő gyűlt össze az ünnepé. lyes alkalomra. Egészséges gondolat Örömmel üdvözöljük ..legifjabb laptársunkat” A Tiszafüredi Űt- törő-t. Cikkeit olvasva önkéntele­nül ig eszünkbe ötlik. milyen egészséges gondolat egy ilyen helyi úttörőlap létrehozása. A központi úttörőlap. a Pajtás nem tud állan­dóan részletesen foglalkozni egy- egy iskolával. Éppen ezért ennek a helyi lapnak az a feladata, hogy az iskola jótanulóinak példájával állandóan serkentse a többi tanu­lókat Is jó munkára. A fiatalok fiatal lapjának az a célja, hogy a ..pókhálós’' faliújság helyettesítője legyen, s hogy cik­kei sokkal olvasmányosabbak le­gyenek, mint a hajdani faliújság cikkek, „Elsősorban úttörőéletünk hangszórója lesz, annál is inkább, mert az idén ünnepeljük a mozga­lom 10 éves jubileumát” — olvas­hatjuk a Beköszöntő-ben a lapból­A cikkeket maguk a pajtások ír? ják. Közük az iskola híreit, egy- egy tanuló jobb írását, egy nap, egy óra eseményeit. Még verset is olvashatunk benne, Gulyás Kata­lin VIII. osztályos tanuló irta. Első kísérlet megyénkben ez a sokszorosított úttörő újság. A_z első kísérlet, az első próbálkozás nyo­mait eltünteti belőle a lelkes munka. Kívánunk a Tiszaifüredi Úttörő­nek jó munkatársakat, sok levele­zőt és még több olvasót, Megjelent a Társadalmi Szemle új száma A Társadalmi Szemle most meg­jelent. szeptemberi számában szer­kesztőségi cikk foglalkozik az új tanévben az egyetemek előtt álló feladatokkal. Házi Árpád cikke a végrehajtás ellenőrzésének jelemő- ségével foglalkozik. Lázár György az anyagfelhasználással és anyag- takarékossággal kapcsolatos prob­lémákról ír. Hevesi Gyula cikke az ipari kutatóintézetek helyzetével és a műszaki tudományos kutatás fej­lesztésével kapcsolatos feladatokat tárgyalja. Kádár Iván „A munkás- osztály helyzete az ellenforradalmi Magyarországon” címmel írt cik­ket. Csabai Tibor és Klaniczai Ti- bor_ írása a magyar irodalomtörté­netírás mai helyzetével foglalko­zik: A Szemle rovatban Kenyeres Jú­lia a nemzetközi helyzetről ad összefoglalót: Kovács Endre a munkások arányának alakulását vizsgálja a budapesti pártszerve­zetekben. Márczis Antal a terme­lőszövetkezeti mozgalom fejleszté­sének tapasztalatairól számol be.- A társadalmi tulajdon védelméről tartott aktíva értekezlet tapaszta­latait Hunyadi Béla ismerteti. Az északafrikai helyzetről Jean Cat- roux írt cikket; A Folyóiratszemlében Baló Lász­ló a Francia Kommunista Párt el­méleti és politikai folyóiratának, a Cahiers du Communisme legutóbbi számairól ad összefoglaló ismerte­tést; A Könyvismertetések rovatában Nemes Dezső: „Magyarország fel- szabadulása” c: könyvét Lackó Miklós ismerteti;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom