Szolnok Megyei Néplap, 1955. október (7. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-11 / 239. szám

1G95 -Mríher W

SZOLNGKMEGTEt NÉPLAP

s

Lakásnézőben az új épületekben

E heten lesz három hete, hogy a szolnoki 135 lakásos építkezés utolsó 39 lakását átadták rendeltetésének. Ezzel kiteljesedik a város új negyedének élete;

Űj városnegyedet mondtunk. Az is. Ahány szolnokival vagy a megyeszékhelyre sűrűn belátogatóval beszél az ember, mind így vélekedik erről a tájékról. A három monumentálisnak tűnő emeletes épület mindegyike valóságos háztömbnek látszik. A krémsánga falak derűs foltként magasodnak a környék fölé. Egyfelől a piactér kavargó mozgalmasságára lehet látni az új házak ablakaiból, másfelől a télre készülődő Zagyva apadt vizére. Megint másik két oldalon a város többi része tekinthető át.

Mintha nem is Szolnokon járnánk, ahogy az új emeletes házak közé kerülünk. A legelső, ami szembetűnik, a sok száradó gyer- mekholmi az erkélyen, ablakokban És annyira odaillenek a világos- színű falakhoz a rózsaszín vállas ingecskék, fehér tipegők, sötétkék mackók, hogy nem ia lehet egyetérteni általában a Ludas Matyi kritikájával, amikor legutóbbi szamában ezt kifogásolja;

Családias hangulatot kelt az is, hogy a felső emeletek majd minden ablakában félmeztelenre vetkőzött, bizonyára szabadságukat töltő férfiak sütkéreznek. Időnként hátratotenek, mire kidugja fejét a vidám asszonyka, itt is, ott is. Nevetve nézdegélnek le a tágas ,,grund'‘-na, ahol gyerkőcök játszanak a homokban.

Nyissunk be találomra az újonnan átadott lakások valamelyikébe.

A baloldali, egymagában álld épület földszintjén balra az első ajtón ez olvasható: Török Dezső. Csengetünk, várunk, nem jön senki.

Bizonyára dolgoznak. A szomszédos

ajtón is hiáiba próbálkoztunk.

Az első emeleten vagyunk. ‘ Gyerünk a legközelebbi ajtóhoz. A csengetésre fekete svájcisapkás kisfiú nyit ajtót. Idegen tájszólással, .,ő‘‘-zve mondja el, hogy ő, Ekő Béla, tulajdoniképpen most vendég' ségben van a sógoránál. A fiatal háfas Donkó Mátéék lakása ez a napsütötte szobákból álló szöglet. Nyitva az erkély aj tó, ott is pelenkákat táncoltat a szellő. A 8 hónapos Esztike fehérneműi azok. Az apró ruhácska a másfél éves Er- zsikéé. Zenél a rádió, talán attól olyan vidám a fiú. — Nemsokára visszamegyek anyucikhoz Dorozsmaira. Elmondom, milyen szép lakásban élnek a nénémék .;. Szeretnék ittmaradni náluk, már van is egy jó pajtásom. Fari, a túlsó épületből. Van itt annyi gyerek, hogy egy iskola kitelne belőle ... Nincs ilyen jó'kis lakás még talán Csillebércen sem — ugrik valami nagyszerű összehasonlításra a gyerek fantáziája.

Egy emelettel feljebb csengessünk he. — Szőke Józsefné — mutatkozik be a p ángy olás fiatalasz- szony. Karján pityergő kisleány. Éviidét éppen elalvás előtt zavartuk meg. Ezért aztán kicsit vonakodva barátkozik meg, míg anyukája megmutatja az új lakást,

— Egy kisebb és egy nagyobb szoba, konyha, spejz, fürdőszoba, előszóba — mutatja a nem túlma- gas, ikönnyen fűthető helyiségeket. Általában ebből áll egy-egy lakás, hol nincs gyerek, vagy egy van, egy szoba jut a hozzá tartozó helyiségekkel. '

Nekik négy kisgyerekük van. Legnagyobb a 11 éves Zita, aki éppen most jön valami üzenettel s komolykodva pisszeg a II. osztályos

I Jóskának, hogy ne beszélje« eflyan lenézően a kis Árpád Csabáról,

I aki „még óvodáiba se jár."

— A férjem április óta naponként bejárt Karcagról Szolnokra dolgozni. Nagyon nehéz volt már a kétfelé élés, meg a töredelem.

Itthagyiuk a kedvesen berendezett, tiszta lakást és megyünk visz- sza a földszintre. Gyereksírás kísér utunkon. Csabai Mihályéktól jön-e, vagy Vigh Lászlóéktól, nem tudható. Egymás mellett van az ajtó éppen saroknál.

A földszinten az utolsó ajtó nyitva. Szőke kisleányka tájékoztat, hogy anyukája a szomszédban van. Hívja is. Mucseliní Antalná ebédíőzés előtt szaladt át néhány szóra a szomszédasszonyhoz. Ez is nagyon hozzátartozik az élethez, az új lakáshoz. Ismerkedjünk meg mindenkivel,

— Férjem a Vasipari Vállalat autójavító részlegénél sztahanovista. Három gyerekünk van, a negyediket várjuk. Egy 3x4 m-es szobában laktunk és közös konyhán a háziakkal. Május óta nagyon vártuk a kiutalást. Mindenkinek nagyon kellett, akik itt kaptak lakást az új házakban. Felettünk négygyermekes család, a földszinten a fiatal házas Törökék nagyon rossz körülmények közt kezdték az életet. Végre egyenest« segítette őket a tanács. Fábryék 11-en lakiak egy kis szobáiban az anyjuknál :. :

— Az volt számiunkra igazi ün- nep; mikor idejöhettünk. A régi utcában egy asszony, akinek saját háza van, 20 ezer forintot nyert. Megkérdezte, nem cserélnénk-e el a nyereménnyel az új lakást... Nem. Ez többet ér, mint egy főnyeremény.

Tóth István.

A mezőgazdasági igazgatóság teremtsen rendet a mezőgazdasági építkezések terén

Termelőszövetkezeteinkben; gépállomásainkon megyeszerte építkezések folynak. A munkák nem haladnak kellő ütemben, s a termelőszövetkezetek gazdasási épületei a közös állatállomány növekedésével egyidőben „nem szaporodnak“ meg? felelő arányban. Ebből pedig igen sok hiba származik. Példának lehet megemlíteni többek között a mezőtúri Béke Termelőszövetkezetet, ahol — bár elkészült a 10*0 férőhelyes új tehénistálló —

a magtár-építkezés

elhúzódása

miatt kénytelenek a terményt az új istállóban tárolni. Ilymódon veszélyeztetett a növendék szarvasmarha- állomány téli elhelyezése.

A szolnoki járási tanács mező- gazdasági osztálya korábban nem ügyelt arra. hogy a járás termelő- szövetkezeteiben a gazdasági építkezéseknél milyen munkát végeznek a ktsz-ek és a kisiparosok; A besenyszögi Erdei TSZ-ben az elkészített épületekre ráfordított érték a használhatósággal nincsen arányban. A Győzelem Termelőszö- vekezetben pedig kétszer kellett felépíteni egy 35 férőhelyes szarvas- marhaistállót, mert a szakszerűtlen munka következtében a tetőszerkezet a főfalakat szétnyomta. Mindezt el lehetett volna kerülni, ha a szolnoki járási tanács mezőgazda- sági osztálya rendszeresen ellenőrzi a termelőszövetkezetek építkezéseit.

E hiányosságok ellenére a termelőszövetkezetek építkezései — ha a városi és járási tanácsok mezőgazdasági osztályai jobban szorgalmazzák — ez év végéig megyeszerte befejeződnek; Sokkal nagyobb mulasztások tapasztalhatók azonban a gépállomások építkezésein;

A Kunszentmártoni Gépállomás műhelyét a szerződés szerint a megyei építőipari vállalatnak ez év szeptember elsején kellett volna átadnia üzemkész állapotban. Az építkezést ennek megfelelően 1954. május 20-án kellett volna megkezdenie, a vállalat azonban csak 1955. március 16-án fogott az építkezéshez. Pár nappal ezelőtt, október 7- én volt a műszaki átvétel és a bizottság szerényen számolva is

16.405 forint értékű

mennyiségi hiányt

állapított meg; A téli gépjavítás időszaka erősen közelít. Villany és víz azonban nincsen az új gépállomáson. A villanyszerelés és a vízbevezetési munkák azért maradtak el; mert a mezőgazdasági igazgatóság beruházási osztálya az illetékes vállalattal nem kötötte meg idejében a szerződést. A késlekedés miatt aztán szervezetlenül megy a munka; ’A vízvezeték hidroforházának és a víztárolónak az építéséhez például műszaki rajz nélkül fogtak hozzá. Ha a villany bekötése időközben meg is történne; a gépállomás dolgozói mégsem használhatják az elhelyezésre kerülő munkagépeket. mivel a villanymotorok földelő vezetékei nem a szabvány- szerinti méretben készültek.

Hátráltatja a mezőgazdasági építkezések előrehaladását az a körülmény is, hogy a mezőgazdasági igazgatóság beruházási osztálya

a költségvetési terveket

nem minden esetben vizsgálja felül.

A Cibakházi Gépállomáson nemrégiben elkészült a szennyvíz elvezetésére szolgáló szivattyú-berendezés. A nagy költséggel felszerelt berendezés azonban nem működik, mert a költségvetési tervből kimaradt a derítőház villanymotorjához szolgáló tápvezeték bekötése. Mindezt el lehetett volna kerülni, ha a beruházási osztály előzetesen gondosan felülvizsgálja a költségvetést.

A mezőgazdasági igazgatóság eléggé liberálisan kezeli az építkezési szerződések meg nem tartását, s az építő vállalattal szemben nem minden esetben érvényesíti a kötbérezést. A Mesterszállási Gépállomáson például a villamos vezetékek átépítését végezte a Szolnok megyei Építőipari Vállalat. A szerződésben előírt határidőre azonban nem lett kész a munka. A mezőgazdasági igazgatóság beruházási osztálya, hogy a vállalattal szemben ne kelljen érvényesíteni a kötbérezést (mert hát mindenkivel megtörténik, hogy egyszer-egyszer megbotlik) ez év augusztus 29-én

„megkezdte“ a műszaki átvételt.

Valójában azonban csak szeptember

12-én volt az átadási nap. A közbeeső időszakban a vállalatnak voit ideje eltüntetni a legkirívóbb hiányosságokat.

Igen helyes lenne, ha a mező- gazdasági igazgatóság sokkal nagyobb gondot fordítana a mező- gazdasági építkezésekre és megfelelő rendszabályokkal biztosítaná, hogy azok a szerződésben előírt határidőre elkészüljenek;

k. a.

fl szolnoki 301. és 302. TÜZÉP- lelep éllízem lett

A szolnoki 901. és 902. TÜZÉP- telep a lakosság tüzelővel való ellátása érdekében kiváló munkát végzett. Ennek elismeréseképpen a két telep most megkapta az „élüzem“ címet.

A tnezőhéhi Táncsics TSZ a kazalrakó verseny győztese

A Földművelésügyi Minisztérium a termélőszö vetkezetek között kazalnak© versenyt hirdetett. A verseny július 1-én kezdődött és szeptember 30-ig tartott. Megyénkből 50 termelőszövetkezet csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez. A versenybizottság most vasárnap döntötte el: melyik termelőszövetkezetben raktak legjobb, legszebb

kazlat. Első lett a mezöhéka Táncsics, második a Tiszaszentirorei Fehér Imre, harmadik a mezőtúri Haladás Termelőszövetkezet.A nyertesek között okleveleket és pénzjutalmat osztanak 'ki. A három első helyezetten kívül megyénkben még öt termelőszövetkezet kap elismerő oklevelet.

IHTÉZKEDÉSík

A „Hová lett a pénzem? Válaszoljon a posta“ című levéllel kapcsolatban értesítjük a szerkesztőséget, hogy az utalvány sorsa miatt Cs. Nagy József kétpói lakos a kétpói postahivatalnál 1955 szeptember 30-án szólalt fel személyesen. Az utalványról azonnal tuda- kozódványt állítottunk ki és sürgős megvizsgálás végett még aznap megküldtük Ké'.pó rendeltetési postahivatalnak. Kétpóról október 5-én azt a választ kaptuk, hogy az utalvány oda nem érkezett meg. Október 5-én kértük a Posta Leszámítoló Hivatalát (Budapest), hogy amennyiben az utalvány oda kifizetettként nem került, küldjenek másodlatot.

A szolnoki postahivatal Cs. Nagy Józsisf panaszait azonnal intézte.

Közölni fogjuk a kifizetés napját is. (Rigler László, I. postahivatal vezetője. Szolnok 1 *

Ökrös Imre karcagi levélírónk azt panaszolta, hogy a Debreceni Öntözési és Talajjavító Vállalat ki. rendeltségétől nem kapta meg munkadíját. Kérdésünkre a vállalattól az alábbi választ kaptuk: — „ökrös Imre karcagi volt vállalati dolgozónk munkabérét a karcagi munkahely vezetője, Sápi József vette fel. ő ezt nem adta át ökrös Imrének. Sápi Józsefet állásából felfüggesztettük, ezen s egyéb cselekményeiért fegyelmi eljárást indítottunk ellene. /.A fegyelmi tárgyalás után értesíteni fogjuk a panaszost és a szerkesztőséget, hogy a munkadíjat mikor fizetjük ki. — (Vasadi János kirendeltség- vezető, Szolnok.)

Á betakarítási és vetési munkákat végezzük

munkákat. Ennek elvégzése után hozzáfogtunk a vetéshez. A munka még lassan halad, mert a kis parBőven lesz takarmány

A nagykörűi Petőfi TSZ területe népes a tagoktól és családtagjaiktól. Folyik az ősziek betakarítása, a búza vetése minden munkahelyen. Szombaton a déli órákban a vöröshereföldön közel harminc ember szorgoskodott. Ez egy 49 holdas tábla, melybe a búza után másodvetésként vetettük a takarmányt, s most holdanként mintegy 12 mázsát takarítunk be róla.

Ezévben bőven lesz takarmánya a szövetkezet állatállományának. de jut a háztáji teheneknek is.

ÖZV. PETŐ BÉLÁNÉ Nagykörű, Petőfi TSZ

kiképzett szakmunkások leszünk

A Munkaerőtartalékok Hivatala 606. sz. Iparitanuló Intézetében tanulunk. Öröm tölt el bennünket, mivel a Jászberényi Aprítógépgyárban résztvehetünk az exportra készülő gépek szerelési munkáiban*

Figyelemmel és odaadással dolgozunk, mert tudjuk, hogy a mi munkánk is hozzájárul az egyes gépegységek időelőtti elkészülésé, hez. A termelőmunka során szakmánk tökéletes elsajátításában mindannyiunknak nagy segítséget ad a gyár igazgatója és mesterünk, Ernszt Frigyes elvtárs.

Akkor nem kellett volna vitatkozni...

4 tanácselnöki szoba ajtaja nyitva. Lajkó Ferenc odaér, lelassít, aztán óvatoskodva, hogy még a lépése se csosszanjon, hozzáfog, hogy átkeljem a veszélyeztetett zónán;

Semmi kedve a tanácselnökkel találkozni, még egy lépés, aztán maga mögött tudja azt a nyavalyás nyitott ajtót, amikor a hátának szalad az elnök hangja:

— Feri bátyám!

Lajkó megáll, visszakukkant a szobába, úgy mosolyog, mintha vackorba harapott volna:

— Jónapot, Molnár elvtárs.

Az elnök szeme mindent tudóan csillan:

— Ejnye, csak nem akart elkerülni?

— Már mint én? Dehogy:; -. Miért is kerülném? — önti magába a bátorságot az öreg, s kerek, borostás arca csupa ártatlanság.

— Na kerüljön akkor beljebb — invitálja Molnár és odamutat az íróasztal előtt álló üres székre;

Lajkó bejön, kezetfog, aztán leül, csak úgy a szék szélére, mint aki nem akar sokat időzni -.:,

Molnár olyan barátságosan néz az öregre, ahogy csak tud:

— Hogy áll a vetéssel, Feri bátyám?

így kérd! egyenesen, nem eirkalmaz;

Lajkó az ajtót nézi, hogy a fene

egye meg, miért kellett annak nyitva lenni, mikor ő a begyűjtéshez tartott.

A kérdésre persze válaszolni illik:

— Már hogy én? Most voltam kinn megnézni a kukoricát, még érni kell. mert tudja, elnök elvtárs. volt nálunk a múlt világban egy malmos, az azt mondta: ő a dara szagáról megmondja, hogy mikor törték a kukoricát. A korántört kukoricának olyan dohosszagú darája van, a disznó is csak turkál benne, No, az a malmos mindig azt mondta, hogy a kukoricát csak későn szabad tömi;

— Van annak orvossága — mondja az elnök; — Vágja le szárastól a kukoricát, hordja be, majd megérik az udvaron;

Lajkó előbb meghökken, aztán a meghökkenés elismerésbe megy át]

— Mond valami igazat; Pribék Gábor bácsi — már meghalt az öreg —< beszélte, hogy egyszer régen, így csináltak a kukoricával, mert akkor is elkésett. Aztán azt mondta az öreg, hogy olyan szépen beérett, hogy még a lábán se jobban;

—- Na látja — bólogat az elnök;

Miért nem tesz maga is így? Mert mégis csak nem való, hogy a falu egyik mtotagazdája és tanácstagja, Lajkó Ferenc, hátul kullogjon a vetéssel:

Az öreg úgy érzi, mintha megszúrták volna:

— Még eddig nem mondhatta senki se Alattyánban, hogy Lajkó Ferenc valamivel lemaradt — mondja kihúzva a derekát.

Molnár következetes-:

— De most mondhatják; Tehát mikor vágja le a kukoricáját?

— Nem sürgős az, — dörmög az öreg — még egy kis darab van hátra, aztán nem oda vetem a búzát;

Molnár meglepődik:

— Hát akkor miért nem vetett

eddig?

Az öreg még mindig morcos:

— Száraz a föld.— Hogy is mondták a régi öregek? — hajol át az elnök az asztalon. — ősszel porba, tavasszal sárba.- — így van?

Ezt bizony nem lehet tagadni, csak helyeslőén bólintani rá, Feri bácsi is erre kényszerül;

— Nahát akkor mikor vet? — makacskodik Molnár;

Av öreg feszeng, aztán mérgesen kirobban:

— Hogy az ördög a dolgomat, éppen ma jöttem ide. Mert ha holnapután jövök, akkor azt mondhatom: ugyan elnök elvtárs, hiszen én már tegnap elvetettem. Akkor nem kellett volna vitatkozni; 14 t, k.

Eddig végzett munkáinkon elért eredményeinket nem tudjuk lemérni, mert önállóan nem dolgoztunk. Szeretnénk, ha a jövőben az ipari tanulók részére is beterveznének egy-egy gépegység összeszerelését. Ez esetben az intézett DISZ szervezet által kezdeményezett verseny is jobban kifejlődne.

A jövőben még jobb munkát végzünk, hogy büszke legyen ránk az üzemi párt és DISZ szervezet s hogy a második ötéves Terv ideje alatt jól képzett munkásokként, áil- juk meg helyünket.

Bugyi István Jászberény, Aprítógépgyár

Háromévi bifrltlnre Ítélték ifi. Gregor János nagykörűi kuiakot a beadás szabotálása miatt

Ifj. Gregor János nagykörűi ku- lák együtt munkálja saját 5 hold s az apja 26 hold földjét; Apja cséplőgéptulajdonos és bércséplő volt. ő maga a felszabadulás előtt rendőr;

Ezév nyarán Szilvási Ferenc végezte nála az aratást. Ifj. Gregor törvényellenesen csépeletlenül, keresztekben adta ki az aratórészt. Szilvási Ferenc csépeltette el, s szállította haza a munka'díjat;

Közben rákerült a sor Gregorék búzájának a cséplésére is. A csép- lési ellenőrt félrevezetve, azt állították, hogy az aratórészt még nem adták ki. így 726 kg búzát levontak munkabér címén a beadási kötelezettségből. Gregor ezt a mennyiséget elszállította Szilvási Ferenc lakására, s amikor Szilvási nem akarta elfogadni, erőszakkal lepakolta, azzal, hogy rövidesen elviszik onnan; A törvény kijátszását észrevették, a kulákot letartóztatták és átadták a járásbíróságnak:

A szolnoki járásbíróság ifj; Gregor Jánost (— amiért ki akarta játszani a hatóságot — s el akarta vonni a 726 kg búzát az elszámoltatás alól, a közellátás érdekét veszélyeztető cselekmény bűntette miatt jogerősen 3 évi börtönre, 3000 forint vagyonelkobzásra és 5 évi állampolgári jogoktól való eltiltásra és a bűnjelként lefoglalt 726 kg búza elkobzásáráa ítélte

s