Szolnok Megyei Néplap, 1955. október (7. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-07 / 236. szám
1935 október 7. SÄOLNOKMEGYBI NÉPLAP 3 A Minisztertanács határozata az öntözéses gazdálkodás megjavításáréi HOGYAN ÉRTŐNK El BÜZÍBÚL 40 KATASZTRÍUS 27 MAZSA 80 KILOS ÁTLAGTERMÉST? A Minisztertanács határozatot hozott az öntözéses gazdálkodás területén elért eredmények továbbfejlesztésére. A határozat megállapítja, hogy hazánk öntözéses' gazdálkodása a felszabadulás óta igen nagy arányban fejlődött. Az öntözésre berendezett terület 28 000 katasztrális holdról 224 000 katasztrális holdra emelkedett. — Különösen Szolnok megyében volt nagy a fejlődés. Szolnok megyében van ma az ország öntözésre berendezett területének közel 40 százaléka, rizsterületé- nek mintegy 55 százaléka. A felszabadulás óta eltelt 10 év alatt rizsterületünk olyan arányban fejlődött, hogy ma Magyarország egyik legjelentősebb rizstermelő állam Európában. A rizstermelés nagyarányú területi fejlődése nagymértékben elősegítette a termelőszövetkezeti városok kialakulását. A rizstermeléssel foglalkozó termelőszövetkezetek jelentősen megerősödtek; A határozat ezután rámutat azokra a hibákra, amelyek az öntözéses gazdálkodásban jelentkeztek és megállapítja az öntözéses termelés irányelveit. A határozat kimondja, hogy öntözésre berendezett. területeken elsősorban rizst kell termelni, amelyet az 1955. évi 80 000 katasztrális holdról az egyoldalú rizstermelés felszámolásával tovább kell növelni. A szántóföldi jellegű öntözéseket elsősorban a rizses vetésforgó keretében kell fejleszteni. A rizses vetésforgón kívüli szántóföldi öntözéseket csakis olyan mértékben lehet fejleszteni, amilyen mértékben a többtermelést biztosító feltételek megvannak. Tovább kell fejleszteni az öntözéses zöldségtermelést és ki keli terjeszteni a rét- és legelőöntözést is. A minisztertanácsi határozat kötelezően előírja azoknak az öntözésre berendezett területeknek a végleges kikapcsolását, amelyeknek gazdaságos üzemeltetése korszerűsítéssel sem biztosítható. Ezeket a területeket más módon kell mezőgazdaságilag hasznosítani. A Minisztertanács határozata megtiltja, hogy az öntözésre berendezett területen három évnél hosz- szabb ideig rizst termeljenek. Előírja a rizses vetésforgós termelési módszer kötelező alkalmazását, és ahol a terület elgyomosodása és a talaj leromlása ezt szükségessé teszi, az öntözőtelepnek művelt fe- 'kete ugarként való kezelését. A rizstermelést követő évben, az ugarolás ideje alatt kell az öntözőtelep korszerű átépítéséről, a terepegyen- getésről, a talajjavításról és a talajerő visszapótlásáról gondoskodni A termelőszövetkezetek ugarterületein szükséges talajművelőül munkáik költségeit az állam viseli, tehát ezeket a gépi munkákat a gépállomások Ingyen kötelesek elvégezni. A jövőben a rizstelepeket a jól bevált nagytáblás módszerek alkalmazásával kell tervezni és építeni. Az építésnél a földet el kell egyengetni és be kell vezetni az anyagárkok nélküli építést. Ez a tervezési és építési módszer a rizs és egyéb öntözött szántóföldi növények termését lényegesen növeli, és lehetővé teszi a nagyüzemi mezőgazdasági gépek jobb kihasználását. Gondoskodni kell a biztosan és gyorsan működő lecsapolócsatom a-rendszerek kiépítéséről. Gondoskodni kell a meglevő öntözőtelepek régi berendezéseinek korszerűsítéséről. A korszerűsítést a jelenleg üzemen kívül álló telepek átépítésével kell haladéktalanul megkezdeni. Az öntözőtelepek helyes kihasználásáért, a rizses vetésforgók alkalmazásáért, a kikapcsolható rizstelepek megfelelő mezőgazdasági hasznosításáért és általában az agrotechnikai szabályok megtartásáért a gépállomások, továbbá az állami gazdaságok igazgatói és fő- agronómusai, valamint a termelő- szövetkezetek elnökei személyükben felelősek. A határozat gondoskodik az öntözéses gazdaságokat irányító mezőgazdasági szakemberek szakmai továbbképzéséről is. A,határozat kötelezi a Földművelésügyi Minisztériumot és az Állami Gazdaságok Minisztériumát a rizsbetegségek leküzdéséhez szükséges összes intézkedések azonnali megtételére és a rizsbetegségeknek ellenálló rtzsfajták termesztésére, az 1953 decemberi párt- és kormányhatározatnak megfelelően; Az öntözéses termeléssel, különösen pedig a rizstermeléssel kapcsolatos kutatási és nemesítési feladatok ellátása érdekében a szárvasi Öntözési és Talajjavítási Kutató Intézetet öntözési és Rizstermelésí Kutató intézetté kell átszervezni., A Minisztertanács határozata a fentieken kívül számos olyan intézkedést tartalmaz, amely a meglevő szervezet átalakításával és hibáinak kiküszöbölésével biztosítja áz öntözéses termelésnek, az öntö- zőtelepek_ építésének és az öntözés üzemelésének egységes irányítását és az e téren eddig mutatkozott hibák felszámolását. (MTI.) Kisipari szövetkezeteink a fejlődés útján A városok, falvak lakossága nap, mint nap találkozik a kisipari szövetkezetek dolgozóinak munkájával. Számtalan fontos közszükségleti cikk kerül ki a ktsz műhelyekből s ezek legtöbbjére az ízléses kivitel, kiváló minőség jellemző. Még egy évvel ezelőtt hiány volt közszükségleti cikkekből — ma már megfelelően el van látva a kereskedelem. Sőt egyes cikkekből, mint ruhafélékből, vasárukból jelentős tartalékok is vannak. Mindehhez nagyban hozzájárult a helyiiparon belül a szövetkezeti ipar. Igyekeztek a nagyipari bedolgozó és közületi munkák helyett elsősorban a helyi igényeket kielégíteni. Ebben az évben az elmúlt esztendőhöz képest több mint 11 millió forinttal több készárui {emeltek. A szolgáltató szövetkezetek, mint az építőipar, karbantartók több mint 30 millió forint értékű munkát végeztek a lakosságnak; A növekvő feladatokkal együtt növekedtek, erősödtek a szövetkezetek maguk is. Ebben az évben közel 3 300 000 forintot költöttek gének beszerzésére és különféle építkezésekre. A Szolnoki Ruházati Szövetkezet részére már épül majd 700000 forintért az új egyemeletes üzemiház s ezzel meg tudják szüntetni a szétforgácsoltságot, egészséges munkakörülményeket teremtenek dolgozóiknak. A jászberényi cipész ktsz is új üzemházba költözött, ahol mostinár megfelelő fürdő, mosdó és öltöző áll a tagok rendelkezésére. Ebben az évben csak hat szövekezet vásárolt épületet műhelyei számára. Különféle szabógépeket, korszerű faipari gépeket kaptak, melyek munkájukat nagyban megkönnyítik. A fejlődés azonban nem állt meg itt; A jővűéví tervek még nagyobb perspektívát ígérnek az ipari szövetkezésnek is; Az üzemek ugyan nem szaporodtak, de a meglévőik erősödnek s számbelileg is gyarapodnak, úgy hogy azok az iparosok, akik megismerték a közös munka előnyeit, beléphetnek a már működő csoportokba. 1956- bam a tervek szerint 217 új termelő taggal erősödnek a szövetkezetek s hogy az utánpótlás is megfelelő legyen, 228 ipari tanulót képeznek ki különféle szakmunkákra. Különös gondot fordítanak jövőre is a lakosság megfelelő ellátására, így a választék további növelésére, a keresett cikkek termelésének fokozására. Fényezett és festett bútorból pl. kétszer annyit gyártanak, mint az idén. Konfekcionált áruból 3 millió forint értékűvel készítenek többet. Csupán az ágyneműkészítés közel 50 százalékkal növekszik. Többek között 16 500 gyermekkabátot, 43 000 pár csizmát gyártanak a fogyasztók részére. 1956-ban az előirányzat szerint 14 millió forittal növekszik az árutermelés.-' Ismét nagyarányú szövetkezeti építkezések indulnak majdnem minden váróéban, nagyobb községben s tovább korszerűsítik. fejlesztik az ipart. A karcagi mező- gazdasági ktsz 150 000, a szelevényi 100 000, — a jászfelsőszentgyörgyi 200 000 forintot kap építkezésre egy esztendő alatt. Az előrehaladáshoz nagymértékben hozzájárul államunk. Beruházásokra, gépek vásárlására nagyösz- szegű kölcsönt ad, melyet részletekben kell visszafizetniük. Jelentősen megjavítja majd a munkát az az egészséges folyamat, mely kezdetét vette és tovább folytatódik a következő időkben: a kis szövetkezetek összevonása, Jászájfokszálláson pl. az egyik szolgáltató ktsz 11 tagot számlált. Ebből, egy ember elnök, egy könyvelő volt, akik a termelőmunkában nem vehettek részt. Rendkívül megnövelte ez az igazgatási, adminisztratív kiadásokat. A hasonló kis létszámú, alacsony termelési értékkel dolgozó szövetkezetek nem hoznak nyereséget s év végén nem tudnak részesedést adni a tagoknak. Ha összeolvasztják őket, lényegesen megerősödnek, munkájuk gazdaságosabbá válik. Ezzel egyrészt csökkenteni tudják áraikat, másrészt jelentős megtakarítást érnek el. , Szövetkezeti dolgozóinknak legfőbb feladata, hogy még olcsóbban, még jobb minőségű munkát végezzenek és segítsék a helyi ipart a lakosság egyre növekvő igényeinek kielégítésére, HEHéE PERCEK Vásár van. Legalább kétszer olyan forgalmas a szolnoki főutca, a Beloiannísz-út, mint egyébként. Lüktet, áramlik, sodródik benne az élet, mint valami monumentális érben a buzogó vért Az Ostor-utca közel van már a Gólyához, ahol az országos forgalom is betorkollik Szolnok forgatagába. Meghökkentően éles hangú csengő készteti arra a kis mellékutca sarkán át igyekvő gyalogjárókat, hogy lábukat a betonúiról gyorsan visszakapják. A csengő egy bicikli kormányán van. Olyan kis kerékpárén, melynek gazdája járművestül együtt elfér egy rendes növésű felnőtt hóna alatti Az égszínkék kerékpár már fel se tűnne az embereknek, hiszen százával szaladgálnak ilyenek fa- lun-városon. De most direkt meg* lepő, hogy egy gyermekbicikli állítja meg a felnőtteket s olyan öntudatosan követel bebocsáttatást a a főútvonal zakatoló áradatába, mintha neki volna legsürgősebb mermivalöja, E% még hagyján. De a liliputi kerékpár csomagtartóján egy utas is ül. Egy kislány. Tiszteletet gerjesztő komolysággal szemléli a biciklit vezető „fiatalember” fejebúb- játi Vékony karjaival bizalommal támaszkodik, kapaszkodik a vezető vállába. Autóbuszok robognak le- fel, Pobedák suhannak nagy szelet hajtva, stráfkocsik zörögnek, motorkerékpárok repesztik az utca két partján magasodó falakat. És c gigantikus közlekedési eszközök közé kanyarodik be merészen a mellékutcából a gyermekkerékpár, két utasával. A kislány lábai két oldalt messze lenyúlnak, mert nincsen lábtartó a tengelynél. így természetesen az egyensúly sem olyan stabil. Ezt mindenki tudja, aki kerékpározott valaha. Ezzel bizonyára számolt az udvarias kisfiú, aki kispajtása utaztatását vállalta s felelősségének teljes tudatával szorítja kezében a kormányt. Tapossa a pedált s még jobban kipirul a veszély csiklandozó közelségében. Centiméterekre száguldanak el mellettük az áramvonalas autócsodák> fülsiketítőén csattog mögöttük a trappoló fuvarosló patája, de ők karikáznak bámulatos biztonságérzettek Még egy taxit is utólértek. De jaj! Az autó váratlanul lelassít, kipattan a vörös index, de ezt a törpe kerékpár vezetője nem látja, any- nyira mögéje került az autónak. A taxi lassan visszakanyarodik. Nem gyenge idegzetűeknek váló látvány, ahogy a sebesen hajtó kis kerekesek egyenesen a forduló autó olda. Iának tartanak, Belehajtanak! — fehéredtk el több mama is, aki a sportcukrászda előtt várakozik az autóbuszra. De megkönnyebbülten lélegzenek fél, A kerékpáros kisfiú öt centire a taxi mögött, illetve oldalánál le- lcontráz. Elugrik előle az autó s ő tovább hajt a kislánnyal a csomagtartón! Mintha semmi sem történt volna, veszik a kanyart, ling-leng a lányka lába, majd a földet súrolja, ahogy Icanyarodnak a József Attüa-útra. A közlekedési rendőr akkor veszi észre őket, mikor -kievickélnek a nagy járművek közül s a kislány balkarját kitartva mutatja az irányt, Nem hell közbeavatkozni ■— az talán még-veszedelmesebb volna ebben a helyzetben. ■— Az ezután rohanó awtők, buszok méltányolják a lurkók bátorságát s olyan vigyázattal követik a gyerekeket, hajtanak el mellettük, mintha egyenesen őriznék őketi ) Azért nem volt éppen megnyugtató látvány! T, I. Elmondja: Rédai lítrén, a mezőtúri Szabad Nép TSZ mezőgazdásza A Központi Veze- M tőség és a Minisztertanács határozata minden eddiginél világosabban tárta fel hazánk kenyérgabona problémáit, amelynek megoldását az elkövetkező évek legfontosabb feladatává tette a mezőgazdaság valamennnyi dolgozójának. Szövet- kezetüníkben, a mezőtúri Szabad Nép TSZ-ben sokat és hosszan vitattuk a határozat errevonat- kozó részét s magunkévá tettük, hogy az életet jelentő kenyér- gabona hozamát a mi szövetkezetünkben is minden rendelkezésre álló eszközzel növelni kell. Véget kell vetni annak az elavult, de nagyon is gyakori nézetnek, — hogy búzát mindenki tud termelni* csak el kell vetni és be kell takarítani. Rédai István mezőgazdász a rekord-termést adó búzakalászokkal Evenként 1490—1500 holdnyi a búzavetéstervünk. Erről az idén a tavalyi 80 vagon búzával szemben 140 vagon búzát és 19 vagon árpa helyett 44 vagon árpát takarítottunk be ugyanakkora területről. Ezen belül 40 holdról több mint 11 vagon őszi búza került le, ami 27 mázsa 88 kilogrammos holdanként! átlagtermésnek felel meg. Az alábbiakban vázolom azokat a tényezőket, amelyek lehetővé tették e kiugró eredményt. \J izsgáljük meg elsősorban is a ' talaj adottságát. Szövetkezetünk területileg két egységre osztott, az egyik az úgynevezett Csu- gar, a másik a Vízköz. Ez utóbbit a Hármas-Körös és a Hortobágy- Berettyó határolja délről és keletről. Belső területét a Körös és a Berettyó holtágad erősen megosztják. Öntözési lehetőségünk elsőrendű, sajnos mégsem használjuk ki eléggé. A Bikáslapost, ahogy nálunk ezt a 40 holdas táblát nevezik, ugyancsak egy holt-Köröság veszi körül. Földje jobbminőségű, nem túl kötött, agyagos, öntés-talaj. Szerves- anyagokban meglehetősen gazdag. Az 1951-es tagosítás előtt az ittlakó dolgozó parasztoknak a legjobb lucernásai voltak e táblában. Részben ennek is tudható tie, hogy az ilyen jellegű öntéstalajokra nem jellemzően, a felső talajrétegekben is elegendő mész van. A talaj szerkezete jó, meglehetősen könnyen művelhető. • A búza előveteménye burgonya ^ volt. Ez további szervesanyagpótlást is jelentett, mivel a burgonya aló 1953. nyara végén holdanként 200 mázsa jólérett, vegyes istállótrágyát adtunk. A vegyes összetételű trágya, amelyet a közelben lévő juh és szarvasmarhatenyészet, valamint -a lóistálló biztosított, igen jó hatásúnak bizonyult. A tápanyagtartalma is a legjobb arányt mutatja, hatóképessége kiegyensúlyozta a 40 holdas táblának érezhetően meglévő nitrogén túlsúlyát is. Az istállótrágyát kihordás után azonnal 25—27 centiméter mélyen alászántottuk. Ez a módszer a szervestrágya bomlás- elméletének látszólag ellentmondott, mivel a trágya a' barázdafenékre került. Viszont ,azt tapasztaltam, hogy az istállótrágya a földdel kellően összekeveredett és általában megoszlott a barázda egész mélységében. a gyakorlati eredmény mind a M burgonyánál, mind az azt követő búzánál azt bizonyította, hogy a szervestrágya mélyen alászántva ts megfelelő viszonyok között bomlott és hatása igen jól érvényesült; Komoly problémát okozott a burgonya időbeni betakarítása, a megfelelő talaj-előkészítés és a vetésig történő beérlelés miatt. A növény- termelési brigád dolgozóinak szorgalma és a szövetkezet sajátkészítésű barázdadúrója biztosította, hogy a burgonya betakarítása szeptember 16-ra befejeződött, így a vetésig még elég idő állott rendelkezésünkre. (Következő számunkban !e’,ytafJuIO Hatmillió facsemete Á Börzsönyi Erdőgazdaság legnagyobb csemetekertiében, az Udvarhelyiben milliószámra nevelik a börzsönyi erdőirtások újratelepítéséhez a különböző faiu erdei fákat. A csemetekertben jelenleg hatmillió lomb- és fenyőcsemete fejlődik, közöttük sokezer szelídgesztenye, Diósjenó, Nőgrádverőce, Kösd és Romhány környékén már hektárokra tehető a szelíd gesztenyével beültetett terület. A kis fácskák tölggyel, kőrissel és heevi- juharral elegyítve kilencvennvolc- kilencvemkilenc százalékban megeredtek. Most ősszel további 159 ezer gesztenyecsemetét ültetnek a Börzsönyben; Javítják a szolnoki víztornyot A szolnoki víztorony évek óta nem volt javítva, ezért szükségessé vált az általános kijavítása, nehogy a város vízellátásában zavarok álljanak elő. — Képünk az állványokkal körülvett víztornyot ábrázolja. A javítási költségek meghaladják az egymillió forintot.
