Szolnok Megyei Néplap, 1955. október (7. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-05 / 234. szám

Stohuhnegyd NÉPLAP A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VII. évfolyam 234. szám Ára 50 fillér 1955. október 5., szerda MAI SZAMUNK TARTALMÄDÖL: A legjobb propagandistákra bíztuk a tsz-tagok nevelését. (2. o.) Külföldi. hírek (2. o.) Egymillió forint beruházással új üzem létesül Kunhegyesen (3. o.) Sikeres atlétikai versenyek Törökszentmiklóson (4. o.) Termelőszövetkezeteink készüljenek fel a zárszámadásra irta: Madaras 3áno* megyei tsz főkönyveié Termelőszövetkezeteink nem- ® csak számszerűleg, taglét­számban és földterületben növe­kedtek. hanem igen szén eredmé­nyeket értek el a gazdálkodásban is. Azonos földterületen, azonos időjárási viszonyok mellett a tec­A tsz neve abádszalőki Szabadság TSZ jászárokszállási Táncsics TSZ jászfényszarui Lenin TSZ kenderesi Vörös Csepel TSZ tiszasasi Rákóczi TSZ Szövetkezeteink gazdasági ered­ménye természetesen maga után vonzotta a tsz tagok jövedelmének növekedését. A kunhegyesi Tán­csics TSZ 5.5 kg, a mesterszállási Rákóczi TSZ 9.2 kg, az öcsödi Béke TSZ 7.9 kg. búzát osztott munka­egységenként. indezeket látja az egyénileg * * dolgozó parasztság, s a saját és családja érdekében nagyszám­ban választja a szövetkezeti gaz­dálkodás útját. Ezévben 29 új me­zőgazdasági termelőszövetkezet. 25 termelőszövetkezeti csoport alakult, ezen kívül pedig 9 termelőszövet­kezeti csoport tagjai a fejlettebb mezőgazdasági tsz formát válasz­tották. Az elmúlt hetekben egész községek dolgozó parasztsága tért át a nagyüzemi gazdálkodásra. így két héttel ezelőtt Abádszalók. Ti- szagyenda. Jászkisér. Tiszasüly, Kuncsorba, Tiszatenyő és a múlt héten Tiszapüspöki község. Termelőszövetkezeteinknek most legfontosabb tennivalójuk, hogy minél rövidebb időn belül betaka­rítsák az őszi kapásnövényeket és idejében való vetéssel megalapoz­zák az őszi gabonafélék jövő évi bő termését. E sürgető munkákkal egyidőben kell felkészülniük az ez- évi zárszámadásokra. Már a zár­számadás előtt is nagy gondot kell fordítaniok az állam iránti kötele­zettségek hiány nélküli teljesítésé­re. Helyenként az a téves elgon­dolás uralkodik, hogy a beadás, az adófizetés teljesítése, a gépállomási díjak, a kölcsönök kiegyenlítése ráér a zárszámadás után is. Ez azt eredményezi, hogy a szövetkezet tartozásai felgyülemlenek. elhúzó­dik azok törlesztése. Arra kérjük termelőszövetkezeteink vezetőségét, hogy még a zárszámadások előtt adjanak megbízást a bankfiókok­nak ilyenirányú kötelezettségeik rendezésére, különös tekintettel az adó és gépállomási tartozásokra. A zárszámadást megelőzően fel kell mérni az éves termelési terv és a bevétel-kiadási költség- vetés teljesítését. Meg kell vizsgál­ni azt is, hogy a termelőszövetke­zet a termelési tervében lefektetett gazdasági feladatokat hogyan telje- sítette. A tervek felülvizsgálata képet ad arról is, hogy a szövetkezet ho­gyan tud eleget tenni zárszámadási kötelezettségének és hogyan bizto­sítja a tagok kielégítő részesedését. Amennyiben az esetleges terméski­esések következtében bevételi hiány keletkezne, a szövetkezet vezetői a szakemberekkel egyetértésben vizs­gálják meg azokat a lehetőségeket, amelyekkel még a bevételeket fo­kozni lehet. Ezek közé tartozik a kertészet, a hizlalás, stb. A zárszámadást megelőzően a szövetkezet ellenőrző bizottságának felül kell vizsgálnia a tagok által teljesített és jóváírt munkaegysé­geket. Erre vonják be a brigádve­zetőket, munkacsapatvezetőket és lelkiismeretesen végezzék a mun­kát, hiszen minden jogtalanul megszerzett munkaegység az egész óven át szorgalmasan dolgozók jö­vedelmét csökkenti; A jogtalan jóváírt munkaegységet törölni kell. Az elmúlt években a szövetke- ** zetek főleg arra tö-ekedtek, hegy a megtermelt gabonát lehető­melőszövetkezetek jóval túlszár­nyalták az egyénileg dolgozó pa­rasztok termelési eredményeit. Ez­zel világosan bebizonyították min­denki előtt a nagyüzemi gazdálko­dás fölényét, a korszerű agrotech­nika alkalmazásának előnyeit. Ezt az alábbi néhány példa is igazolja. Egyéni parasztok Növény Átlagtermés átlagtermése búza ősziárpa cukorrépa ösziárpa őszibúza 12 mázsa 21 „ 300 * 22.5 „ 10.3 * 7 mázsa 1 ­100 ,, 8.5 „ 8 „ leg teljes egészében természetben osszák ki a tagoknak. Ez a gya­korlat végeredményben a szövet­kezeti tagok részesedésének csök­kenését eredményezte. Bár nagyobb mennyiségű természetbeni járan­dósághoz jutottak, viszont a közös állatállomány egészévi takarmá­nyozására. legfőképpen pedig az igen jövedelmező sertéshizlalásra nem maradt elegendő mennyiségű terményük. Ezért a kőtelki Ezüst Kalász . Termelőszövetkezet tagjai már az elmúlt évben olyan határo­zatot hoztak a közgyűléseken, hogy a tervben előirányzott 2.5 kg. ku­korica helyett csak 1 kg-ot oszta­nak ki. hiszen a háztáji gazdaság­ban elég kukorica termett a ház­táji jószágok ellátására. A vissza­maradt terményt sertések hizlalá­sára fordítják. A sertéseket szer­ződésre szabad áron értékesítették. Hymodon háromszoros haszonra tettek szert, s a pénzjövedelmet osztották ki munkaegységekre. A kőtelki Ezüst Kalász TSZ tagjai az idén is ezt a módszert • folytat­ják.­“I avasoljuk termelőszövetkeze­. teinknek, hogy az állam irán­ti kötelezettség teljesítése és a szükséges tartalékolások után meg­maradt terményt sertés vagy szarvasmarha hizlalás útján érté­kesítsék és az ilymódon megsokszo­rozódott készpénzjövedelmet osz- szák ki munkaegységekre. Terme­lőszövetkezeteink még a zárszám­adások előtt készítsenek számvetést és hozzanak határozatot a kukori­ca ilyenirányú felhasználására. A zárszámadások előtt a tsz fő­könyvelőjének is jónéhány inni­valója van. Naprakész állapotba kell hoznia a könyvelési és nyil­vántartási könyvet, össze kell ha­sonlítania a könyvszerinti készle­teket a ténylegest készletekkel. Fe­lül kell vizsgálnia a szövetkezet el­számolásait a bankfiókokkal és az egyes vállalatokkal. Valamennyi vállalattól kérjen folyószámlakivo­natot és ezzel egyeztesse könyveit. Számolja ki pontosan a tsz tagok föld járadék és egyéb -követeléseit. Rendezze és a tsz tagokkal egyez­tesse az évközben kiadott termé­szetbeni és készpénzelőlegeket. A termelőszövetkezetek igaállo­mánya a tsz tagoknak évköz­ben nagy értékű munkát végez. Mégis az a helytelen gyakorlat alakult ki, hogy a tagok részére végzett munkákat, fuvarozást stb. egyáltalán nem számolják el. Pe­dig az igásállatok fenntartása nagy költséget jelent- Az el nem számolt munkák végeredményben a szövetkezet jövedelmét csökkentik. A tsz tagok pedig nem egyformán veszik igénybe saját céljaikra az igaerőt. s ez aránytalanságokra ad alkalmat. A tsz közgyűlés ezzel a kérdéssel is foglalkozzon és az ilyen munkák helyes elszámolására hoz­zon határozatot. Természetesen a tsz tagok természetbeni részesedé­sének a tsz járműveivel, fogataival való hazaszállítása nem tartozik ilyen irányú elszámolás alá; A zárszámadást előkészítő köz­gyűléseknek tehát igen nagy je­lentőségük van. ezért termelőszö­vetkezeteink párt és gazdasági ve­zetői fordítsanak nagy gondot azok jó előkészítésére és levezetésére; A MT határozata az 1956. évi lakásépítési előirányzat 200 millió forinttal való felemeléséről A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének javaslatára a Magyar Népköztársaság Miniszter- tanácsa elhatározta, hogy figye- lembevéve a Hatodik Békekölcsön előirányzott összegének jelentős túljegyzését — az 1956 évi lakás­építésre előirányzott összegeket 200 millió forinttal felemeli. Ebből az összegből Budapesten 100 milliót, a nagyobb vidéki vá­rosokban és ipari központokban ugyancsak 100 milliót használnak fel lakásépítésre, Az Apritögépgyár dolgozóinak felhívása a Nagy Októberi Szocialista Forradalom éviordiilójának megünneplésére Mi, az Aprítógépgyár dolgozói az év elején egész vrc vállalást tettünk, melyben a termelési cs ön­költségi terv teljesítését, túlszárnyalását tűztük cé­lul. Azóta gépgyárunk háromszor tett számvetést a vállalásokról. Mindhárom negyedév azt mutatta, hogy üzemünk dolgozói tudnak harcolni a kitűzött célok eléréséért. A hátralevő utolsó negyedévben feladataink részleteit jól megvizsgáltuk s az elköve­tett hiányosságok kiküszöböléséért, éves tervünk teljesítéséért harcba indultunk. A nemes vetélkedés­nek komoly eredményeinek érdekében vállalatunk fizikai cs műszaki dolgozói a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 38. évfordulójának tiszteletére — az éves vállalások keretein belül — versenyre hívják ki a megye ipari üzemeinek dolgozóit, Az alábbi célok elérését vállaljuk: j-j-j Folyó évi befejezett termelési tervünket 3 rri önköltségi tervünkhöz cs termelési költség- !—! vetésünkhöz képest ez évben 2 millió forint megtakarítást érünk cl. pri A februári gépipari konferencia határozata —íJ értelmében elérjük a termelés 3 százalékos emelkedését, sőt ezt 5 százalékkal túlszárnyaljuk, npi Az első félévhez viszonyítva szerszám-költ« !—! ségeinket 5 százalékkal csökkentjük, rp-j 1954. évhez képes 120 ezer kilowatt villamos- —- energiát takarítunk meg. nrj A kollektív szerződésben vállalt határidőket betartjuk és teljesítését ellenőrizzük. Foko­zott gondot fordítunk a munkavédelemre, rr-j A november 7. tiszeletére folyó munkaver- ! __! senyt dekádonként értékeljük. Ezután ha­vonkén t vetünk számot és az elért eredményekről a Szolnok megyei Néplap útján kapnak tájékozódást az ipari üzemek. Előre az éves vállalások maradéktalan végrehaj­tásáért! KUBÄNYI ZOLTÁN GKÖF KAROLY párttitkár igazgató MAKAI ISTVÁN SZEDI ISTVÁN DISZ titkár ÜB elnök százalékkal túlszárnyaljuk. Hl Export-tervünket december 20-lg teljesítjük, rr; A mezőgazdasági traktor-pótalkatrészek ül gyártását két nappal határidő előtt befejez­zük. Elevenebb versenyt a Tisza Cipőgyárban A gépek zúgása alábbhagy, aztán teljesen megszűnik. Egy pillanat alatt bántó csend honol a gumi­gyári csarnokban; — Áramszünet — hangzik min­denfelől. — Éppen rosszkor jött ez — mondja Nagy Sándor, a 46-os mű­hely művezetője. — De ha nem tart soká, nekünk nem okoz külö­nösebb gondot — vigasztalódik is mindjárt. — Szombat óta, mikor megtettük a november 7-i ver­senyfelajánlást, állandóan túlszár­nyaljuk a műszaktervet s máris nagy előnyünk van. Mig a futószalag vesztegel, né­hány lány, asszony verődik össze a varrókor végén: a híres „minőségi export brigád” tagjai, akik orszá­gos elsők lettek az alkotmányi ver­senyben. A fiatal Kerekes Mária beszél. Bodócs Imréné brigádvezető őt di­cséri meg a minőségi munkájáért. Az eleven szőke lány azonban nem hagyja szó nélkül: — Ha elsők akarunk maradni,— márpedig azok leszünk — akkor tovább kell javítani a munkán. A múlt hónapban még nekem is volt 10 pár leértékelésem, volt akinek több és nem tűrhetjük, hogy meg­előzzenek bennünket. Na meg a pénz is számít. A múlt hónapban csak a minőségi prémium 200 fo­rintot hozott nekem. A lányok férj­hez akarnak menni, jó lesz kelen­gyére a pénz. A célzást nagy nevetéssel fogad­ták. A művezető fordítja komolyra a szót — A mi műszaikunk kezdemé­nyezte a versenyt. Meg kell lenni a napi 1040 párnak, s a 98.5 százalé­kos minőségnek. Ezt vállaltuk. ~ Rajtunk nem is múlik. Meg­látja, hogy elsők leszünk — mond­ják a lányok; A 46-os. műhely „export brigád­jához hasonlóan 40 brigád ver­A tiszaföldvári Petőfi TSZ a cukorrépaszedés gépesítésé­vel két hét előnyt szerzett A Cibakháza Gépállomás körze­teben lévő tiszaföldvári Petőfi Termelőszövetkezetben — néhány nappal ezelőtt állították munkába a rópakiemelőt. Ez a gép 4 nap alatt elvégezte a szedést. Utána a területet kétszer megtárcBázták, elszórták az előirányzott műtrá- gyamennyiséget és kedden reggel a cukorrépa helyén már megkezd­ték az őszi búza vetését. A gépesí­tés eredményeként a Petőfi Ter­melőszövetkezetben 18 nap mun­káját 4 nap alatt elvégezték. A ta­gok tehát 2 hét előnyt szereztek, ennyivel hamarább került a földbe a búza, mert nem kézierővel, ha­nem géppel szedték a cukorrépát. Ezév őszén sok más munkafo­lyamatot is gépesítenek a cibaik- házi traktorosok. A martfűi Tisza TSZ-ben például a napraforgót kombájnnal aratják. A gép napon­ta 6 holdat arat és csépel. S. Papp Ferenc frézelő és Gaál József sarokfaragó a spórtbakancs- gyártó műhely ver senyének élenjárói. senyzett a jó minőségért a gyár­ban. A szomszédos 45-ös műhely­ben is hét brigád. — Ezek már nincsenek meg — mondja Bóka művezető. — Nem volt rendszeres értékelés, nem tö­rődtek velük. Valószínű azért hagy­ták abba. A negyven brigádból végül is egy érte meg a verseny uj szakaszát, a győztes, a többi kimaradt a szép és valóban lelkes küzdelemből. Váj­jon miért? — Nem mondta senki, hogy to­vább is működjenek az exportbri­gádok? — Ez a leggyakoribb válasz. Azt is panaszolják, hogy augusztus 20-a után alábbhagyott az értéke­lés, az eredmények népszerűsítése. A valóság, hogy a DISZ szerve­zet kampány munkának tartotta az export brigádok szervezését. A bri­gádok elvégezték feladatukat, győ­zelemre vitték a negyedéves ter­vet. A DISZ nem törődik többé ve­lük. A Tisza Cipőgyár műhelyeiben most november 7-re készülnek. A gumigyárban a 46-os műhely Nagy műszakjának versenyfelhívását egy kivételével minden műhely elfo­gadta. A bőrcipő gyárban a körök között párosverseny van kibontako­zóban. Itt az ideje, hogy a jól be­vált brigádversenyt is újra fel­élénkítsék s ezzel elevenebbé te­gyék a vetélkedést; Csépelik a rizst a kunhegyesi Vörös Csillag TSZ-ben A kunhegyesi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben idáig több mint 200 hold rizst learattak. A cséplés is megindult; Az eddigi eredmé­nyek szerint holdanként 18 mázsás átlagtermés mutatkozik, ami a mostani időjárás mellett elég jó termésnek számít. A Magtermel­tető Vállalat szakemberei szerint jóminőségű, vetőmagnak való rizst termeltek ezévben a Vörös Csillag TSZ tagjai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom