Szolnok Megyei Néplap, 1955. október (7. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-27 / 253. szám

1955 október 27.

SZOLKOR MEG l'E? NÉPLAP

Törökszentmiklósim tartotta ülését a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága

Amikor a- Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a IV. negyedévi ’Tnunfcatervét tárgyalta, egy új kezdeményezésre hozott határozatot. Ennek értelmében: amikor egy járási tanács VB, gépállomás vagy termelőszövetkezet munkájának értékelését tűzi napirendre, a megyei VB tagjai esetenként több napon át a helyszínen is szereznek tapasztalatokat és a VB ülést kint a helyszínen tartják meg. Ezen a megyei VB tagok mellett részt vesznek a helyi VB tagok, illetve tsz, gépállomás! vezetők, akiknek így módjuk nyílik közvetlenül meghallgatni a felsőbb szerv értékelését munkájukról.

Első ízben a törökszentmiklósi járási tanács végrehajtó bizottságának vezető, irányító munkáját tárgyalta meg ezzel a módszerrel a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Mikor kedden délután 4 órára a MT Végrehajtó Bizottsága a törökszentmiklósi járási tanácsházán összeült, az írásban beterjesztett jelentések mellett

a 3 napos helyszíni tapasztalat

is gazdagította a megyei VB tagok ismereteit a járási tanács tevékenységéről,

Erre vallottak a helyi vezetőknek feltett kérdések, melyek mind a VB leglényegesebb feladataival voltak kapcsolatosak. Mint dr. Lévai Károly kérdése aziránt, megtartják-e rendszeresen fogadóóráikat a tanácstagok s nevelik-e a nép választottjait jogaik és kötelességeik helyes gyakorlására. Tapasztalta ugyanis, hogy a kötelezettségek teljesítésében nem megfelelő a tanácstagok példamutatása. — Vagy Nátuly László érdeklődése afelől, hogyan biztosítja a VB, hogy azt igával nem rendelkező dolgozó parasztok is idejében elvessék a kenyérgabonát? Számos más kérdés felvetése irányította a járási VB tagok figyelmét a legsürgősebb feladatokra, a munkában régen meglevő mulasztásokraÄ helyi vezetőknek a kérdésekre adott válaszaiból kitűnt, hogy például az őszi betakarítás, vetés érdekében „tettek intézkedéseket“, sőt helységenként 2—2 tanács dolgozót is küldtek segítségnek, de a „mozgósításnak’1 inkább csak a bürokratikus eszközeivel, — felszólítás-küldés, közhírelés, elrendelés stb. —• igyekeztek nógatni a dolgozó parasztokat, az őszi munkák meggyorsítására.

Az előterjesztett írásbeli jelentések. a helyszínen szerzett tapasztalatok alapján

gazdag vita alakult ki.

Sokat tanulhattak ebből a járás irányítói az éles, tényekre alapozott, de pártszerű, emberséges bírálat, ugyanakkor az elért, sikerek, eredmények eldsmerése terén.

Horváth Imre edvtárs, a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője néhány adattal döbbentette rá a járási VB tagjait, mennyire elaludtak a kenyérgabona vetés szorgalmazásában. Míg a megyei átlag is csak a siralmas 34 százalék, a tö- lökszentmiklósi járás ettől is mesz- sze alul maradt 23 százalékával. Ha belenyugszanak az eddigi mun- kaütemibe, 55 nap szükséges még a hiányzó vetésterv teljesítéséhez. Aa adminisztratív intézkedések folytán követték el azt a rövidlátásra mutató hibát, hogy például a járási föagronómust — akinek feladata az egész járás mozgatása —i a kétpói Szabadság TSZ-be küldték ki segíteni.

A legtöbb tennivaló az egyéniek ösztönzése terén vár a VB-re. Bár nagy az elmaradás, az állandó bizottságok, a termelési bizottságok segítségével elérhető, hogy a tömegükben 2-3 holdas vetésterületű gazdáikkal 8—10 nap alatt elvégeztessék a munkát. Hangsúlyozta Horváth elvtárs a járási tanácsvezetők, elsősorban Pollai és Kollár elvtárs, valamint a gépállomás- igazgatók felelősségét a vetési késedelemért.

Nátuly László elvtárs

egyszerű és életrevaló javaslatot adott

a vetés meggyorsítása érdekében. A községi mezőgazdászok vegyék számba, kinek nincs fogata, állapítsák meg azt is, hogy melyik fogattal rendelkező dolgozó paraszt lelnek fogja elvetni a búzáját. Amelyik gazdának van fogatos ismerőse, állapodjon meg azzal a kisegítésről, akinek ilyen nem akad, annak számára az agronómus jelölje ki, melyik fogatos dolgozó paraszt köteles elvetni a gabonáját. Ennek a módszernek a lényege a kölcsönös segítség megszervezése, s hogy senki se maradjon ki a vetésből, mint ahogy az 1852—53, telén megtörtént«

Fodor Mihály elvtárs, a Megyei Tanács VB elnökhelyettese arra mutatott rá, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom nagy előrehaladása a járásiban — 8 községből 5 tsz község már — a vezetés színvonalasabbá tételét igényli a VB tagjaitól. Tanítsák meg a helyi tanácsszervek vezetőit jobb munkamódszerekre. Az tapasztalható a községekben, hogy a tanácselnökök egymaguk igyekeznek mindent megoldani. Nem veszik igénybe sem az apparátus, sem a tanácstagi hálózat erejét. Feltárta, hogy a kulturális élet irányítása eléggé kiesik a tanács feladatköreiből: annak ellenére, hogy a 8 községiből 7-ben kulturház van, kevés szakkör működük, kevés az ismeretterjesztő előadás.

Kálmán István edvtárs, a megyei párbizottság titkára részletesen beszélt a járás komoly, biztató eredményeiről. Élenjárt a tsz fejlesztésiben, a nyári munkák végzésében elsők között szerepelt, adófizetés és begyűjtés terén példát mutat a többi járásnak. Éppen ezen a VB ülésen jelentették be, hogy Kuncsorba és Örményes kéri a kukorica szabadpiaci forgalmának korlátozása alól a felmentését, mivel kötelezettségüknek eleget tettek az ottani dolgozó parasztok.

Javítanick kell azonban a VB tagoknak a vezetés stílusán.

Nem elég következetes a vezetés.

Egyetértenek ugyan a határozatokkal, de végrehajtásukért nem tesznek meg mindent, mint ahogy megmutatkozott ez a tsz-ek megszilárdítása, az új tsz-eknek nyújtott segítségadás terén. Sokkal több erőt fordítanak a határozatok előkészítésére, kidolgozására, mint megvalósítására. A vezetők keveset vannak kint a tsz-ekben, különösen oda mennek ki ritkán, ahol problémák vannak és konkrét segítségre volna szükség.

A vezetés lazaságát mutatja, hogy például a kulékok 50 százaléka hátralékos a kötelezettségek teljesítésével.

Gyenge a kapcsolat a dolgozókkal. Ezért sok a hátralékos a tanácstagok között is, akikkel nem foglalkoznak eleget. Inkább csak „kampányfeladatok”, mint tsz fejlesztés, begyűjtés során ülnek le velük beszélgetni. Pedig minél rendszeresebben vonják be a tanácstagokat a munkába, annál szélesebbé és átfogóbbá válik a tanács tömegszervezeti tevékenysége.

Végezetül a helyi lehetőségek intenzív kihasználására hívta fel a VB tagok figyelmét Kálmán elvtárs. Igen jó talajadottságokkad rendelkezik a járás, a Tisza, illetve annak holt-ágai bőséges lehetőséget adnak az öntözésre, jó utak kötik össze a községeket, közel van a megyeszékhely. Mind e körülmények nem látszanak meg a termés- eredményeken, melyek csak akkorák vagy minimálisan különböznek a szikestalajú nagykun városok eredményeitől.

Zsemlye Ferenc MT VB elnök- neiyettes elvtárs a községekben szerzett tapasztalatairól számolt be. Fegyvernemen például elmondták, hogy kevés gyakorlati segítséget kapnak a VB-től. Elismerte Zsemlye elvtárs, hogy a megyei VB tagok sem adnak elég gyakorlati támogatást a járási VB tagoknak.

Váczi edvtárs, a járási pártbizottság titkára többek közt arra világított rá, hogy

a határozatokat elsősorban a VB üléseken dolgozzák ki,

így lesznek aktívabbak a VB tagok, így érzik a gyakorlatban vezető szerepükkel járó kötelességüket.

Kúti György elvtárs, a MT VB titkára feltárta, hogy a járási állandó bizottságok ezévben egyetlen egyszer sem üléseztek. Tenyőn és Fegyverneken hasonló a helyzet. Tiszatenyőn ebben az évben egy tanácstag sem tartott beszámolót, fogadóórát, még a tanácstitkár sem. Javasolta, hogy létesítsenek tanácstagi szobákat, a-hol újság, folyóirat, közlöny álljon a tagok rendelkezésére. Említette, hogy Náinási elv- társnak szakítania kell kényelmességével, mert nagyon ritkán jár a községekbe.

Juhász Imréné elvtársnő, a MT VB elnöke foglalta össze az elhangzott hozzászólások, javaslatok alapján a határozatokat-és elemzése során hangsúlyozta, hogy november 7-dg ebben a járásban is lehetséges a kenyérgabona vetésterv teljesítése.

Tartalmas, magasszinvonalú volt az új módszer szerint tartott első megyei VB ülés. Igen hasznos volna az elkövetkező ülésre kiváló tsz tagok, egyénileg dolgozó parasztok meghívása. Hadd tapasztalják közvetlenül, ho-gyan dolgoznak a megye választott vezetői megbízóik jobb életéért.

A Szovjetunió Kommunista Pártja november 7-í jelszavai

A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága 'kiadta a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal kapcsolatos jelszavait. A jelszavak a béke megvédésére, a népek összefogására, a kollektív biztonság megteremtésére, valamint a Szovjetunióiban a kommunizmus építésének meggyorsítására hívják fel a dolgozók figyelmét.

A békével kapcsolatos egyik jelszó így hangzik:

„Valamennyi ország dolgozói! A béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének íieryét és m;"dvér!g kitartanak mellette! Szilárdítsátok a egvséffét a békéért

folyó harcban!'«

A jelszavak a továbbiakban a békeharccal kapcsolatos konkrét tennivalókra mutatnak rá, üdvózlik a békéért, demokráciáért, a szocializmusért harcoló összés népeket. A fegyveres erők csökkentésével kapcsolatban a következőket olvashatjuk:

„Valamennyi ország dolgozói! Küzdjetek a fegyverzet csökkentéséért! Követeljétek az atomfegyver, a hiilrogénfegyver és más tömegpusztító fegyverek eltiltását! Az atomenergiát a béke és az em- l.orí haladás szolgálatába!’*

A jelszavakban testvéri üdvözletek hangzanak el a Kínai Népköz- társaság, a többi népi demokratikus állam, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság dolgozóihoz, kifejezve a népek közötti barátság erősödésének szükségességét. Hasonló üdvözletek hangzanak el Ausztria, Finnország és India, valamint a gyarmati népek falé,

A nagyhatalmak együttműködéséről a következő jelszó beszél:

„Éljen Anglia, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió népeinek barátsága és együttműködése a nemzetközi feszültség enyhítéséért, az államok békés egymás mel’ett éléséért é- <ws rn,éQ~ tartós békéjének biztosításáért vívott harcukban!“

Hasonló üdvözletek hangzanak el Franciaország, Olaszország, a Német Szövetségi Köztársaság és Japán népei felé, amelyek harcolnak a reakció erői, a mill tar izmus fel- támasztása ellen a békéért és a kollektív biztonság megteremtéséért. A jelszavak a továbbiakban a szovjet külpolitika alapelveit rögzítik:

„Éljen a Szovjetunió békeszerető politikája — a béke megőrzésének és megszilárdításának megingathatatlan politikája, a nemzetközi

együttműködésnek és az összes országokkal való gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztésének politikája!1’

Az ezután következő jelszavak a szovjet harcosokhoz, a szovjet néphez szólnak. Felszólítják a hadsereg és a flotta katonáit, hogy állhatatosan tökéletesítsék harci művészetüket, legyenek urai a legújabb technikának — a haza békéje és biztonsága biztosítása érdekében. A szovjet dolg-ozó'khoz szóló jelszavak felhívják a dolgozókat, hogy mozgósítsák összes erőiket a kommunista társadalom felépítése érdekében. fogadják az SzKP XX: kongresszusát új munkasikerekikel a népgazdaság hatalmas fellendítéséért folyó harcban. Külön szóinak a jelszavak a munkásokhoz, a mezőgazdaság dolgozóihoz, az ifjakhoz, a nőkhöz, a kultúra és művészét dolgozóihoz. Az egész társadal-i mat felhívják, hogy váltsák valóra a párt és a kormány politikáját, amely a nehézipar elsődleges fejlesztésére irányul.

A párt- és komszomolfagokhe szóló jelszó így hangzik:

Kommunisták és Komszomol í gok! Állhatatosan sajátítsátok e' marxista-leninista elméletet, leg tek azoknag a harcosoknak él patában, akik szocialista ipái és mszőgazdaságunk további lendiiléséért, népgazdaságunk nikai előrehaladásáért, a s- nép jólétének szakadatlan er , déséért, a kommunizmusnak í jetunióban való felépítéséért «tűdének!“

A jelszavak befejező része a következő:

„Éljen a nagy szovjet nép — a kommunizmus építője,’1

Éljen a Szovjetunió Kommunista Pártja — a szovjet nép nagy leike- sító és vezető ereje a kommunizmus építéséért vívott harcban!“ „Marx—Engels—Lenin—Sztálin zászlaja alatt, a kommunista párt vezetésével előre a kommunizmus győzelméé!*!“

Tatarozzák a szociális létesítményeket

Jászladányon kijavíttatta a szociális otthon épületét a községi tanács 10 000 forint költséggel. Jász* apátín, Jászkiséren és Jászalsó- szentgyörgyön a bölcsőde és egészségház tatarozására, felújítására összesen 15 000 forintot költöttek

AZ OKTÓBERI FEGYVERES FELKELES- A FELKELÉS ELŐKÉSZÍTÉSE időpontját. Ä Petrográdi Szovjet ülésén kijelentette, hogy az október 25-i (nov. 7—i) Második Szovjet- kongresszusnak át kell vennie a hatalmat. Ezt as árulást Kerensz- Icij kihasználta és egész sor katonai intézkedést foganatosított a felkelés megelőzésére.

A bolsevikek fokozott ütemben készültek a fegyveres felkelésre; A Sztálin elvtárs által kidolgozott terv szerint az uráli munkásság jön Petrograd segítségére. Moszkvát pedig Ivanovo-Vozsnyeszenszk segíti. Belorusszia lefegyverzi a írcnítoatonákat, ha Pétrogréd ellen küldik őket. A felkelés előkészítésében Sztálin elvtársnak segítettek J. M. Szverdlov, F. E. Dzerzsinsz- Idj. V. M. Molotov, G. K. Ordzsoni- kidze, M. I. Kalinyin, A. A; Andre- jev és más elvtársak.

A gyárakban lázasan folyt a munkások felfegyverzése és katonai kiképzése. Gyorsan niegalakult a Vörös Gárda. A szesztrcrecHBi fegyvergyár munkásai az áltálul« készített fegyvereket a Vörös Gär« da vezérkarának adták át. A slisz-1 szelburgi puskaporgyár munkásai al Néván gránátokkal telt bárkát! szállítottak Petrográdba a Vörös I Gárda vezérkarának. A Putyilov-1 gyárban körülbelül 1300 vörösgárdistából álló csapat volt harci készenlétben;

Vidéken a fegyveres felkelés előkészítését Lenin kipróbált tanítványai vezették: a Donyec-medencé- ben Vorosilov, Harkovban Artyom (Szergejev), a Volga mentén Kuj- bisev, az Uraiban Zsdanov, Polesz- je vidékén Kaganovics, Ivanovo- Voznyeszenszkben Frunze, Észak- Kaukázusban Kirov. A bqisevikok fokozták tevékenységüket a balti flottában és a fővároshoz legközelebb eső északi fronton;

t enin tanácskozásra hívta ösrsze a katonai szervezés zctöít és megtárgyalta velük, h milyen hadihajókat és csapatc indítsanak el Kronstadtból és I singforsból. A Forradalmi Katc Bizottság szétküldte megbízót valamennyi katonai alakulat! hogy készítsék elő a katonákat felkelésre;

A. M. Pankratova: .. Szovjati /

története” c. kön jóéból. I

Szeptemberben az Ideiglenes ^Kormány kopói elől rejtőzve, Lenin Helsim-gforsbam, Finnországban lakott. Lenin innen kísérte feszült figyelemmel a forradalom fejlődését és küldte utasításait a bolsevik párt Központi Bizottságának.

Szeptember' 12-én (23-én) és 14-én (27-én) Lenin a párt Központi Bizottságának két levélben utasítást küldött: „A bolsevikoknak át kell venniök a hatalmat“ és „Marxizmus és felkelés.’“ Az első levelében Lenin azt írta, hogy miután a bolsevikek megszerezték a többséget mindkét főváros szovjetjeiben, át tudják venni és át kell venniök az államhatalmat: „Arról van szó — írta Lenin —■ hogy a feladatot világossá tegyük a párt előtt: napirendre kell tűzni a fegyveres felkelést Pityerben és Moszkvában (és körzetében), a hatalom meghódítását, a kormány megdöntését.’“

A másik levélben Lenin azt követelte, hogy a felkelést művészetként kezeljék és komolyan tanulmányozzák azokat az előfeltételeket, amelyek szükségesek sikeres kimeneteléhez. Lenin vázolta a felkelés megszervezésének általános tervét s közölte, hogy a döntő erőket döntő ponton vonják össze és feltétlenül támadásba menjenek át, szem előtt tartva, hogy a védekezés a fegyveres felkelés halála.

Lenin leveleit szeptember 15-én (28-án) tárgyalták meg a bolsevik párt Központi Bizottságában. Az áruló Kamenyev a felkelés előkészítéséről szóló lenini útmutatások ellen lépett fel. Sztálin elvtárs javaslatára a Központi Bizottság úgy határozott, hogy Lenin leveleit megküldi a nagyobb szervezeteknek. Szeptember második felében a bolsevik párt élénk tevékenységet fejtett ki a fegyveres felkelés előkészítésére. Lenin a felkelés vezetésére október 1-én (20-án) titokban Petrográdba érkezett. Sztálin tájékoztatta Lenint a felkelés előkészítésének menetéiről.-jr júliusi események után Lenin ^ október 10-én (23-án) jelent meg először a Központi Bizottság

ülésén, ahol beszédet tartott a felkelés előkészítéséről és azt javasolta, hogy a megkezdéséhez használjanak fel bármilyen kedvező alkalmat. Előadásában Lenin hangsúlyozta, hogy politikai szempontból a helyzet külső, belső és katonai viszonylatban is megérett arra, hogy a fegyveres felkelést napirendre tűzzék: az Ideiglenes Kormány elhatározta, hogy kivonja Petrográdból a forradalmár helyőrséget és átadja a fővárost, a németeknek, az orosz burzsoázia tárgyalásokat kezdett a német imperialistákkal a különbéire megkötéséről, hogy elfojtsa az orosz forradalmat. Lenin felvetette a felkelés időpontjának és a katonai-technikai szervezés előkészítésének kérdését.

Sztálin, Szverdlov, Dzerzsinszkij. és a Központi Bizottság többi tagja Lenint támogatta. Lenin ellen csak a forradalom sztrájktörői, Zinov- jev és Kamenyev szólaltak fel.

A Központi Bizottság elítélte a kapitalizmusnak ezeket a védelmezőit és elfogadta Lenin határozati javaslatát a fegyveres felkelés haladéktalan megszervezéséről és arról, hogy a párt egész tevékenységét e célnak kell alárendelni.,, — „Megállapítván ilyen módon —- hangzott a határozatban —, hogy a fegyveres felkelés elkerülhetetlen és teljesen megérett, a Központi Bizottság felszólítja a párt összes szervezeteit, hogy ehhez tartsák magúikat és ebből a szempontból tárgyaljanak meg és döntsenek el minden gyakorlati kérdést (az Északi Terület Szovjet-kongresszusa, a csapatok kivonása Petrográdból, a moszkvaiak és a minszkiek akciója, stb.)...““

jr bolsevik párt Központi Bi- zotUága folytatta a fegyveres felkelés előkészítését. A Petrograd! Szovjet mellett Forradalmi Katonai Bizottság alakult, amely a felkelés vezérkara lett; A felkelés támaszául a Vörös Gárdának kellett szolgálnia, amelynek Petro- gradban 12 000 fegyvere* tagja volt.

Úgy határoztak, hogy a forradalmi főváros segítségére odahívják Heisingforsból a baliiiengeri matrózokat. Petrograd minden kerületében megszervezték a felkelés megszervezésére a hármas harci csoportokat. A legtöbb vidéken ezalatt folytak a szovjetek területi kongresszusai, amelyek olyan határozatokat hoztak, hogy az egész hatalmat a szovjeteknek kell átadni; Október 16-án (29-én) Lenin javaslatára összehívták a párt Központi Bizottságának a petrográdi bolsevikok képviselőivel kibővített második ülését, hogy a párt szélesebb köreit is megismertessék a felkelés tervével-. Ez az ülés megerősítette a fegyveres felkelésre vonatkozó határozatot. Kamenyev és Zinovjév újra a felkelés elhalasztását követelték. Sztálin elvtárs felszólalásában leleplezte az árulókat: „Amit Kamenyev és Zinovjév javasol — mondotta — az objektív szempontból nézve lehetőséget nyújt az ellenforradalomnak, hogy felkészüljön és mc-g- szervezkedjék.”

Ugyanaznap a felkelés gyakorlati vezetésére megválasztották a Pártközpontot, élén Sztálin elvtárssal.Miután a Központi Bizottságban vereséget szenvedtek, Zinovjév és Kamenyev hallatlan árulásra vetemedtek. Október 18-án (31-én) a Novaja zsizny (Éj Élet) című men- sevik újságban nyilatkozatot tettek közzé arra vonatkozóan, hogy nem értenek egyet a Központi Bizottságnak a felkelésre vonatkozó határozatával. Ez egyenes árulás volt.

L

enin így írt erről: „Kamenyev és Zinovjév kiszolgáltatta Rodzjankónak és Kerenszkljnek pártjuk Központi Bizottságának határozatát a fegyveres felkelésről, a fegyveres felkelés előkészítésének az éllenség előtti eltitkolásáról, a fegyveres felkelés időpontjának megválasztásáról.” Kamenyev és Zinovjév után Troekij árulta el az ellenségnek a felkelés