Szolnok Megyei Néplap, 1955. október (7. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-04 / 233. szám
r Sioltwkmeqyä. NÉPLAP A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA VII. évfolyam 233. izém * Ara 50 fillér 1955. október 4., kedd MAI SZAMUNK TARTAJÚMABÖL: A partcsaportok felelősségteljes munkájáról (2. < , Az első aratógép (2^ o.) Még mindig nem törődnek az új munkamódszerekkel cs az újításokkal a megyei építőipari vállalatnál (3. o) Sporthírek (4. o.) I _____ Ké szüljünk fel állatállományunk átteleltetésére írta: Magas László megyei féállattenyésztő Állattenyésztésünk igen nagy feladatot ró ránk. Ez a mennyiségileg megnövekedett, minőségileg javult állatállomány zavartalan áttelelte- tése. Biztosítanunk kell. hogy az állatok erőállapota és termelése a tél folyamán ne csökkenjen, mert attól függ egész állattenyésztésünk jövedelmezősége és további fejlődése is. Az átteleltetésre való felkészülés már hónapokkal ezelőtt megkezdődött termelőszövetkezeteinknél. Az építkezések meggyorsítása, a. takarmányok gondos betakarítása, a má- sodvetési tervek túlteljesítése mind azt bizonyítja, hogy termelőszövetkezeteink a télen megfelelő tartási és takarmányozási feltételeket akarnak állataiknak biztosítani. Az állatállomány megnövekedésével kapcsolatban egyik legfontosabb kérdés azok jó téli elhelyezése. Idejében tehát, még a hideg beállta előtt gondoskodni kell az épülőfélben levő istállók építésének befejezéséről. Dicséret illeti ilyen irányú munkájáért a kunhegyes! járás termelőszövetkezeteit, melyek már 106 százalékra teljesítették építési tervüket, sőt terven felül is több istállót építettek. Igen fontos az új istállók építése és befejezése mellett a meglévők karbantartása, kitakarítása, fertőtlenítése. Különösen nagy figyelmet kell fordítanunk a tenyészállatok és növendékek jó elhelyezésére, valamint a téli újszülöttek veszteségmentes felnevelésére. Ezek számára egészségügyi szempontból mindenképpen megfelelő száraz, világos.tiszta huzatmentes helyiség és kellő meny- nyiségű száraz alomszalma álljon rendelkezésre; Már most gondoljunk arra is, hogy a lél folyamán is akkor a legegészségesebb állataink tartása, ha azok minél többet tartózkodnak szabad levegőn. Ezért *— elsősorban-- a növendékállatok számára — gondoskodjunk az istállók déli oldalán megfelelő kifutókról, A téli elhelyezés előkészítésénél tartsuk szem előtt mindig, hogy a nem megfelelő gondozás, a szűk, vagy éppen rossz elhelyezés következtében romlik az állatok kondíciója, visszaesik termelésük, elvesztik ellenállóképességüket, könv- nyen fertőző betegségek lépnek fel. A jó elhelyezés mellett a legfontosabb feladat az, hogy gondoskodjunk az állatok megfelelő erőállapotban tartásához és az egyenletes termeléshez szükséges takarmányról; A téli időszakra a szükséges mennyiségben tartalékolni kell a jóminőségű 6zénaféléket. abraktakarmányokat és kiegészítésükre minél több silótakarmányt; A szénafélék betakarítása általában veszteségmentesen és igen jó minőségben történt. Az első kaszálások azonban csak féltermést adtak és így a meglévő készletekkel a legnagyobb takarékosságra van szükség. Azok a tsz-ek járnak el helyesen, melyek a szénát is lakat alatt tartják, mint a szemestakarmányokat. A mezőhéki Táncsics, a turkevei Vörös Csillag TSZ-ben a kazlakat körülkerítették, lezárták. A meglévő készletekkel bánjunk a legtakarékosabban, azokat csak porciózva etessük. A szénakészletek etetésének minél későbbi megkezdéséhez hozzájárul a kedvező időjárás. A legelők felúiultak, azok takarmányt adnak az állatnak. A szépen zöldelő legelők mellett használjuk ki az alkalmi legelőket is. A tarlók, utak. árokpartok jó lehetőséget nyújtanak a legeltetéshez. Különösen a juhokat kell minél tovább legeltetni. Sok termelőszövetkezetünk vetett az idén a juhok legeltetésének meghosszabbítása érdekében őszi káposztarepcét. A mezőtúri Bercsényi TSZ-ben több mint 100 kh repcét vetettek a juh- hodályok köré és ezzel nagyot könnyítettek a téli takarmányozás gondjain. A meglevő készletekkel való takarékosság és a legeltetés kiterjesztése mellett gondosan be kell takarítani minden szál még kintlevő takarmányt, minden takarmányozásra alkalmas növényt, növényi részt és melléktermékeket. Különösen fontos a késői , sarjú, a níásodvetés és a nagy tömeget adó kukoricaszár idejében történő betakarítása. Külön kell szólni a silózásról. Jó minőségű süótakarmányokkal nemcsak szálastakarmány hiányunkat pótolhatjuk, hanem, az abraktakarmányt is helyettesíteni lehet. Termelőszövetkezeteink felismerték a silózás jelentőségét, már tavasszal nemcsak a takarmánykeverékek zölden fel nem etetett részét si- lózták be, hanem igen sok elgyomosodott pillangóst, gyenge nádat, sóst is. Dicséret illeti Törökszent- miklós város tsz-szeit, amelyek tavaszi adózási tervüket 260 százalékra teljesítették és jelenleg már 80 százaléknál tartanak az éves tervteljesítésnél. Igen jól dolgoznak Mezőtúr, Turkeve szövetkezeti város és a szolnoki járás termelőszövetkezetei, Jászapátiban, Kisújszálláson és főleg Karcagon viszont nehezen halad a munka. Ezeken a helyeken a párt és a tanács vezetőkön kívül, főleg a DISZ szervezeteknek kell nagyobb segítséget nyujtaniok a silőzási tervek teljesítéséhez. A Karcagi, Kisújszállási, Kunmadaras! Gépállomásnak meg kell javítania munkáját, ha a siló- zásban nem akar elmaradni. A cél az. hogy minden siló tfogyasztó, számosállatra 10 m3 siló takarmány jusson, Ennyei beépített silóiirtar- talom nincs tsz-einknek. éppen ezért a földárkokba való silózás és zsombolyázás lehetőségeit is ki kell használni. Fel kell használni a siló- kukoricát, a csalamádét, a kukoricaszárat, napraforgó tányérját, a leveles répafejet, a kertészeti hulladékokat, a nyers répaszeleteket, stb. Ügyeljünk arra, hogy az egyes takarmánynövények a legmegfelelőbb időpontban kerüljenek besiló- zásra. Nem úgy, mint a karcagi Táncsics TSZ-nél. ahol a kitűnő silókukorica. még a silózás megkezdése előtt elvénült. Az elvénült növény nemcsak ízletességéből és emészthetőségéből, hanem a táplálóanyag tartalmából is sokat veszít; Termelőszövetkezeteink az Idén először készítenek a Szovjetunióban már jól bevált kukoricacső silót. A turkevei Vörös Csillag TSZ 150, a jászladányi Táncsics és jászkiséri Táncsics TSZ 50—50 m3 tiszta kukoricacsövet silózott már le sertései részére. Rajtuk kívül még számos más tsz is tervbevette. Azt ajánljuk nekik, hogy törjék le a csöveket és felaprítva tegyék el a silóba; összefoglalva: a termelőszövetkezetek, egyénileg dolgozó parasztok, állattenyésztők és mezőgazdászok legfontosabb feladata az állatállomány átteleltetésével kapcsolatban, hogy a takarmánykészletek növelésére alkalmas lehetőségeket teljesen kihasználj ált — A betakarított készleteket gondosan tárolják és gazdaságosan használják fel, továbbá, hogy az elhelyezési és gondozási körülményeket javítsák meg. így biztosíthatják az állatállomány veszteségmentes átteleltetését, termelésének növekedését. — Az ő munkájuk eredményétől függ a megye állattenyésztésének további fejlődébe, továbbá az, hogy mennyi hús, zsír. tej, vaj. tojás kerül télen a dolgozók asztalára; A heterózis kukoricát lehet Megyénkben számos termelőszövetkezet foglalkozik heterózis kukorica termelésével. Ennek a betakarításánál ügyelni kell arra, hogy a csöveket csak a teljes érés után törjék le, mivel a teljes érés előtt letört kukoricának nagy a nedvesség csak teljes érés áfán törni tartalma és bizonytalan a csíraképessége. Éppen ezért törés előtt a termelés irányításával megbízott vállalati felügyelő engedélyét kérjék, különben a termeltető vállalat nem veszi át a kukoricát, A papírgyár ebben az évben 230 tonna papírt gyártott terven felül A húsz budapesti nagyüzem felhívása nyomán hazánkban stzéles munkaverseny alakult ki az évi. terv idő előtti befejezése érdekében. Ennek a nagy munkaversenynek utolsó szakaszához, a negyedik negyedévi tervhez érkeztünk el. A papírgyáriak büszkén nézhetnek vissza az elmúlt háromnegyed évre. Megkapták az élüzem jelvényt, szeptemberi tervüket 100.2. a negyedévit pedig 100.1 százalékra teljesítették. Ebben az évben idáig 230 tonna papírt termeltek terven felül. Ezzel az előnnyel indulnak tehát neki a negyedik negyedévnek. Gaál elvtárs a papírgyár igazgatója erről a következőket mondja: — Ez az eredmény elsősorban olyan dolgozóknak köszönhető, mint a 130-135 százalékot teljesítő Tassi Lajos és Tamási József papírgép vezetőknek, a cellgyár szalmaszecskázójában 120 százalékot teljesítő Molnár ifjúsági brigádnak és a kiszerelőknél dolgozó B. Tóth Kris- tófnénak. Őket emeltem ki, de az üzem egész kollektívája minden erejét és tudását latbavetve dolgozik azon. hogy megtarthassuk az élüzem jelvényt. A termelékenység növelése mellett az önköltség csökkentéséről sem feledkeznek meg a Papírgyár munkásai és műszaki vezetői. Az önköltségcsökkentéshez nagymértékben hozzájárultak a dolgozók által benyújtott újítások. Csak a második negyedévben 700.000 forinttal csökkent az üzem gyártmányainak önköltsége; Gaál elvtárs beszámolt egy-két jelentősebb újításról: — A tekercselő hengereket, amelyek eddig fából készültek, most vassal helyettesítjük, ami évi 398.000 forint megtakarítást eredményez. Korszerűsítettük a kazánházi tápvíz előkészítőt, beépítettünk egy fázisjavító kondenzátort. Az első 164.000. a második 180.000 forintos évi költségcsökkentést eredményez. — A következő negyedév (műszaki fejlesztési tervét elkészítettük — mondotta befejezésül Gaál elvtárs. — A negyedik negyedévben elkészül a kaolin iszaooló berendezés. ennek eredményeként 192.0J0 forintot takarítunk maid meg. Az a tervünk, hogy évi feladatainkat határidő előtt befejezzük és sok százezer forintot takarítsunk meg a dolgozó nép számára. A nikkelezőüzemben Jászapátiban nemrégen kezdte meg működését a Vasipari KTSZ kötelékében egv nik- kclező üzem, az első ilyen iparág megyénkben. Képünk a műhely vezetőjét TEJ ÉR ISTVÁNT és segítőjét KIRÁLY JÁNOST ábrázolja munka közben. A kukoricatörés meggyorsítása a legfontosabb Az őszi szántás-vetés, a kapásnövények betakarítása sokkal több körültekintést igényel, mint az aratás. Ez nem csoda, hiszen a kenyérgabonaféléket ma már szinte teljes egészében gépekkel takarítják be Az őszi kapásnövények gépesítése azonban még elég kezdeti stádiumban van. Nagyszámú kézi erőt igényel a cukorrépa felszedése, a kukorica törése, de különösképpen a szárvágás, a szárlehordás. Ebben az időszakban a búza magágyát is készíteni kell. Legtöbb helyen nagy területeken a búza előve- teménye éppen a kukorica, vagy a cukorrépa. Ahol tehát várakoznak a töréssel, ott szinte elkerülhetetlen a munkatorlódás, ami végső soron a vetési idő eltolódásához vezet. Megyénk területén már is nagy az elmaradás a kukorica betakarításában. Míg az elmúlt év hasonló időszakában a kukorica vetésterület 5Ö százalékán elvégezték a törést, addig ma sok helyen meg sem kezdték ezt a fontos munkát. Pedig ma már nincs várakoznivalő idő. Minden erőt a gyors betakarításra k-ll összpontosítani. Itt az ideje, hogy az elmúlt hetekben és napokban hozott határozatokat a termelőszövetkezetek valóra váltsák. A túrkevei Táncsics Termelőszövetkezet tagjai elhatározták, hogy a háztáji területen levő kukoricát csak a közös kukorica betakarítása után törik; Ez az elhatározás nyilvánvalóan nagyon helyes és a tsz érdekeit szolgálja. Nem is lenne semmi hiba, ha a szövetkezeti tagok ehhez tartanák magukat. Mondani sem kell, hogy a közös kukorica érett és lehet tömi. De mégis mi a helyzet? Az, hogy a Táncsics TSZ tagjai az eredeti terveiktől eltérően nem a közös kukoricát törik, hanem á háztájit. Ez késlelteti a búza-vetéstervek teljesítését és kihat a jövőévi terméseredményekre. Megyénkben még számos helyen találkozunk a túrkevei Táncsics TSZ-hez hasonló jelenséggel. A járási, városi és községi vezetők feladata, megérttetni a tagokkal, ennek az állapotnak a tarthatatlanságát; A /gépállomásoktól kihelyezett mezőgazdászok is hibásak a kukoricatörésben levő nagyfokú elmaradásért. Az agronómusoknak most az legyen a legfőbb gondjuk, hogy a termelőszövetkezeti tagoknak megmagyarázzák, mennyire összefüggésben van a kukoricatörés az őszi búza idejében való elvetésével. — Ahová búza kerül és a kukorica még mindig lábon áll, ott egy percig sem maradhatnak nyugton a mezőgazdászok, a tsz tagok. Ezekben a napokban éppen a búza-vetéstervek idejében való teljesítése érdekében a kukoricatörés meggyorsítása a legfontosabb. ———— i Hol volt a szolnoki Tissa Antal TSZ mezőgassdússa, amikor a búsát vetették A gépállomásoktól kihelyezett mezőgazdászok nagytöbbsége Időt és fáradságot nem kímélve segíti a gondjaira bízott közős gazdaság előrehaladásait. Ez elsősorban a megfelelő szakmai segítségadásban, a munka minőségi ellenőrzésében nyilvánul meg. Erre, mint mindig, most az őszi mezőgazdasági munkák idején szintén nagy szükség van. Az őszi búza magágyának jó, vagy rossz előkészítése az egész esztendő kenyérgabona termelését biztosítja, vagy veszélyezteti. A jó talajelőkészítésre, a pontos vetésre tehát különösen nagy gondot kell fordítani. A talajelőkészítés megyeszerte javult. Legtöbb helyen megfelelő magágyba került a mag. Találni azonban egészen durva hibákat. A szolnoki Tisza Antal Termelőszövetkezet olyan rossz magágyba vetette a búzát, hogy a vetőmag egyharmad része a föld felett maradt. A szövetkezeti tagok érdeke megköveteli, hogy megkérdezzük hol volt Figusch Ferenc kihelyezett mezőgazdász, amikor a búzát vetették? Tisztasági mozgalmat kezdeményeztek a karcagi termelőszövetkezetek A jó gazdát meg lehet ismerni a házatájáról. A karcagi termelőszövetkezetek tagjai ezért tisztasági mozgalmat kezdeményeztek. Az istállók, ólak környékén felgyülemlett istállótrágyát kiszállítják a szántóföldre és a mélyszántással egyidőben aláforgatják. Ez kettős hasznot is jelent. Egyrészt egészségesebbé teszik á tanyaközpontokat, másrészt a trágyázással pótolják a talaj termőerejét. A karcagi Szabadság, a Táncsics, a Béke és az Április 4 TSZ-ben nemcsak a trágyahordásra, hanem a gazdasági épületek karbantartásár is gondot fordítanak. Kezdemc- nyozésiik követésreméltó, A mezőhéki Táncsics TSZ segíti az Augusztus 20. TSZ-t Mezőhék községben Alkotmányunk évfordulóján Augusztus 20 TSZ néven új mezőgazdasági termelőszövetkezet alakult. A segítőkészség szép példáját nyújtotta az új szövetkezet első lépésének könnyebbé tételéhez az idősebb testvér, a már évek óta működő mezőihéki Táncsics Termelőszövetkezet tkgsága. Közgyűlésükön határozatot hoztak az Augusztus 20 TSZ gazdasági megsegítéséről. Rövidesen vetőmagot és fogatokat adtak teljesen ingyen az új szövetkezetnek az őszi mezőgazdasági munkák megkönnyítéséhez. A Táncsics TSZ által nyújtott gazdasági segítség nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az Augusztus 20 TSZ- ben az őszi vetés rövidesen befejeződik. Az árpán kívül 30 hold búzát is elvetettek az új szövetkezet tagjai. A mezőhéki Táncsics TSZ példáját kövessék megyénkben a már régebben működő közös gazdaságok. Segítsék az újonnan alakult termelőszövetkezeteket, hogy azokban is mielőbb befejeződjék a kapásnövények betakarítása és az oszd gabonafélék vetései
