Szolnok Megyei Néplap, 1955. október (7. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-01 / 231. szám

SlDliwkiMqyd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁ,CS, LAPJA VII. évfolyam 231. szám Ara 50 fillér 1955. október 1-, szombat Magyar áüamttrffak üdvüzfö táviratai a Kíitaí Népköztársaság fennállásának hatodik évfordulóján A Kínai Népköztársaság fennállásának hatodik évfordulója al­kalmából Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Mao-Ce tung elvtársnak, a Kínai Népköztársaság elnökének: Hegedűs András, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának el­nöke Csou-En laj elvtársnak, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének üdvözlőtáviratot küldött. (MTI). Falusi népnevelőink feladata E gymásután érkeznek a hírek arról, hogy megyénk üzemei­ben a munkások példamutatóan jegyeztek, tehetségükhöz mérten adták kölcsön forintjaikat az államnak. A dolgozó parasztok kö­zül is egyre többen ismerik fel. hogy a békekölcsön-jegyzéssel köz­ségük boldogulását, saját javukat szolgálják. Nem egyedülálló az olyan példa, mint a tiszaburai Lenin TSZ egyik tagjának. Papp Gyulának esete. A 62 éves, beteges ember azzal állított be a szövetke­zetbe. hogy ő sem marad le a töb­biek mögött: 400 forintot jegyzett. Kasza István, a tiszabői Szabad Föld TSZ új tagja, traktoros a gépállomáson már legyzett 700 fo­rintot, de a szövetkezetben is lé­pést tartott a többiekkel: 300 forin­tot írt a neve után: „így is csak töredékét tudjuk viszonozni álla­munk segítségének. — mondotta. — Egyik gyermekem a bölcsődében van. a másik a nariköziben. Alig fizetek értük pár fillért naponta.’’ Á ltalános tapasztalat az. hogy a dolgozó parasztok iobban le­gyeznek. mint tavaly. S ebben nem kis része van a községi pártbizott­ságok. a népnevelők felvilágosító munkájának. A kunmadarasi köz­ségi pártbizottság például röplapot adott ki. Ezen röviden vázolták a község múltbeli és jelenlegi viszo­nyait, utaltak arra. miért szüksé­ges a békekölcsön jegyzése, mire használják a helybenmaradó ösz- szeget. Ezeket olvashatni a röpla­pon: „Ha csak 200 forintot legyez minden dolgozó paraszt, akkor is annyi pénz marad a községben, hogy abból egy Northon-kutat és 2 kilométer betonjárdát tudunk építeni”. A kommunisták példamu­tatása nem is maradt el. Az elsők között volt kétszázhét kommunista. Átlag 468 forintot jegyeztek. Uiőfordulnak azonban olyan 1e- Aj lenségek is. hogy egyes dol­gozó parasztok tehetségükhöz mér­ten keveset jegyeznek, nem tulaj­donítanak nagy jelentőséget a köl- csörrjegyzésnek. Az ilyen esetek ar­ra vezethetők vissza, hogy a nép­nevelők sok esetben nem rendel­keznek megfelelő érvekkel, s mivel eddig felvilágosító munkát sok he­lyen csak kampányszerűen végez­tek. nincs meg a kellő gyakorla­tuk. nem eléggé magabiztosak. A községi pártbizottságoknak szá- molniok kell ezzel, s megfelelő ér­vekkel kell ellátni a népnevelőket. Van nekik miről beszélni. Csépán például bevezették a villanyt, vas­útvonalat építettek. A téglagyár­ban ezelőtt 10 évvel még csutká­val égették a téglát, ma már a kor­szerű gépekkel, présházzal, szárí­tókkal. fürdővel, ebédlővel és kul- túrházzal ellátott üzem naponta 20—24.000 téglát gyárt. Most vet­ték tervbe a szőlőbe kivezető út kövezését. Ez persze az eredmé­nyeknek. terveknek csak a töredé­ke. Ezekhez hasonlót minden köz­ségből sorolhatnánk: A jegyzett összeg természetesen nemcsak helyi, hanem orszá­gos létesítményekben is gyümöl­csözik. Végső soron azok is a dol­gozók javát szolgálják. Az állam­nak kölcsönadott forintok is hoz­zájárulnak például a mezőgazdaság nagyobbmérvű gépesítéséhez. Szük­sége van erre nemcsak a szövet­kezeteknek. hanem az egyénileg dolgozó parasztoknak is. Eddig is sok segítségben részesítette őket a gépállomás, de azért sok helyen még ki voltak téve az igauzsorá­nak. Kengyelen például Papp Já­nos dolgozó paraszt 4 hold búzáját egy hold hasznáért vetette el az egyik fogaterővel rendelkező gazda. Az ilyen esetek megszünte­tésére törekszik kormányzatunk. Erőfeszítése eddig is eredményes volt. A traktorok százai segítik a megyében a többtermelésért vívott harcot. Évről-évre könnyebbül a dolgozó parasztok munkája. Ezév- ben például a legnagyobb erőkifej­tést igénylő feladatot, az aratás gyors befejezését 123 kombájn és 380 aratógép segítette. Óriási ösz- szegeket emésztett fel a rizstelepek építése is. Államunk egyedül eb­ben az esztendőben 3 millió 500 ezer forintot fordított az öntözéses gazdálkodás kialakítására, nagy jövedelemhez juttatva ezáltal a dolgozó parasztokat. S ok minden egyébről beszél­hetnek még népnevelőink, így például a falu egészségügyi helyzetének javulásáról, az ingye­nes állatorvosi kezelés előnyeiről, az állam által fizetett szakemberek segítségéről. Az agitációs munka során egy-egy család életéből is vegyenek példákat. Sok dolgozó paraszt gyermekét taníttatja az állam, vagy egyéb módon segíti boldogulását. Komondi Imre török­szentmiklósi dologozó parasztnak például 9.900 forint. Pataki Ger­gely kőtelki gazdálkodónak pedig 9.700 forint lakásépítési kölcsönt fo­lyósított. A termelőszövetkezeteink­nek nyújtott hitelekben is érezhető államunk segítő, támogató keze. Persze az államnak sem hull man­naként az égből a pénz. Az anyagi alap megteremtéséhez hozzájárulni valamennyiünknek becsületbeli kö­telessége: S okat építettünk, sokat tettünk már eddig falvaink boldogu­lásáért. Az is igaz azonban, hogy — népünk fejlődő igényeihez mér­ten — sokmindenre volna még szükség. Nagyivánon például kul- túrházat, Tiszaőrsön egészségházat akarnak építeni. A villanyhálózat bővítését, új kutak fúrását, stb. minden faluban tervezik. Népne­velőink magyarázzák meg a dolgozó parasztoknak, hogy a falu fejlődé­se, a célkitűzések megvalósítása tőlük is függ. A most jegyzett ösz- szeg 50 százaléka ott marad a köz­ségben, azok fejlődését szolgálja. A dolgozó parasztoknak van is módjuk a jegyzésre. A szövetkeze­tekben ezévben az állami segítség hasznosításával megnövekedett a jövedelem. Az egyénileg dolgozó parasztoknak .is megvan a haszna. Vincze Imre 9 holdas tiszafüredi egyénileg dolgozó paraszt több ezer forintot kapott a napok­ban a szerződéses növénytermelés­ért. Tehát aki igénybeveszi az állam által biztosított kedvezményeket, annak megvan a búsás jövedelme, van miből viszonozni az állam gon­doskodását. F alvaink dolgozói közül egyre többen értik meg a békeköl­csönjegyzés szükségességét és jó szívvel adnak kölcsön államunk­nak. Réder László elvtárs. az újon­nan alakult tiszafüredi Szabad Föld TSZ tagja hetedmagát tartja el keresetéből, mégis jegyzett 400 forint^ békekölcsönt. Nép­nevelőinkre vár a feladat, hogy minden dolgozó paraszttal megér­tenék:^ csak összefogással, közös erőfeszítéssel haladhatunk gyorsan előre. Ezért szükséges, hogy a munkásosztályhoz hasonlóan dolgo­zó parasztságunk is egyöntetűen tegyen hitet hazaszeretete, áldozat- készsége mellett; B furkevel Vörös Csillag TSZ 2. sz. üzemegységében minden gabonát keresztsorosan vetettek A íurkevel Vörös Csillag Terme­lőszövetkezet 2. sz. üzemegységé­ben Simon elvtárs, az üzemegység vezetője cs Katona elvtárs, a kihe­lyezett agronómus helyesen szer­vezte meg az őszi munkát. A trak­torosok jó magágyat készítettek. Az összes árpát és búzát kereszt­sorosan vetették az üzemegység területén, kívül 100 köbméter koncentrált sl- lótakarmányt készítenek. Ezzel 300 mázsa szemestakarmányt takaríta­nak meg.- A termelőszövetkezet idáig 70 százalékra teljesítette egész évi silózási tervét, A mezőtúri Haladás Termelőszö­vetkezetben az idei ió takarmány­termés ellenére is mutatkozik még takarmányhiány, különösen szá­lastakarmányokból. Ezt most siló­zással pótolják. Besilózzák az ösz- szes másodvetésű kukoricát, Ezen­A haxasxeretet és a h é ke ti ka r at nagyszerű megnyilvánulása Gaál Antal Isz-iag 1800 forintot jegyzett Turkeve, az első termelőszövet­kezeti város dolgozói az elmúlt évek során sokat kaptak államunk­tól. Több millió forintos beruhá­zással korszerűsítették a gépállo­mást, amelynek gépparkja évről- évre gyarapodik. Ebben az évben már 13 kombájn. 33 traktoros ara­tógép. 40 kultivátor és többek kö­zött 29 cséplőgép segítette a tur- kevei termelőszövekezeti tagok munkáját. A Harcos TSZ-ben nagy­összegű beruházással melegházak épültek és a gyógyvíz kihasználá­sára fürdő létesült. A Vörös Csillag TSZ-ben lakóhá­zak, új gazdasági épületek, istállók épültek és a szállítást megkönnyíti a keskenyvágányú kisvasút. A szö­vetkezet tagjainak jövedelme meg­haladja a jól gazdálkodó középpa­rasztok életszínvonalát. Az igyek­vő, szorgalmas szövetkezeti pa­rasztokat megbecsülik. Gaál Antal, volt középparaszt, a tsz tagja, a „Szocialista munka hőse” kitüntetést kapta. Nemrég végezte el a 10 hónapos szakiskolát és a szövetkezet egyik üzemegységének vezetője lett. Megyei tanácstag. Véleményét, javaslatait meghall­gatják, és tevékenyen résztvesz ily- módon a megye és a szövetkezeti város életének irányításában. Fiai mind főiskolán tanulnak. Gaál elv- társ hazafias kötelességének érez­te, hogy békekölcsönjegyzéssel is hoz7;ájáruljon az ország építéséhez. 1800 forint békekölcsönt jegyzett. A többi termelőszövetkezeti tag is jó példát mutat a kölcsönjegy- zéálben. Oláh János a karcagi Áp­rilis 4 TSZ elnöke. Bényei Gábor a Béke TSZ elnöke 1000—1000 fo­ri« t, R. Kovács Mihály hatcsaládos tsz tag, aki a Dózsa TSZ-ben dolgo­zik 400 forint, Fekete Imre szajoli ts ztag ugyancsak 400 forint béke­kölcsönt jegyzett, Kocsi Mihálj, a tiszaiig! .begyűjtési 'állandó bizottság elnöke ; 500 forint Kocsi Mihály, a tiszaugi begyűj­tési állandóbizottság elnöke, nem­rég lépett be a Kossuth TSZCS-be. Jól gazdálkodott ezévben is. Ke­nyér és takarmánygabonából szép termése lett. Beadási kötelezettsé­gét, adóját mindig pontosan rendezi. Néhány nappal ezelőtt 33 mázsa kukoricára kötött értékesítési szer­ződést. Az előlegként kapcitt 3 ezer forintból ruhát vett a gyerekeinek és 500 forint békekölcsönt jegyzett. A szépen berendezett, tiszta lakás a háziasszony gondos munkájáról tanúskodik. Uj bútoruk, rádiójuk van. Most, hogy a közös gazdálko­dás útjára léptek, még nagyobb jö­vedelemre számít a család. A népfrontbizottsngi tanok az eh&k között Szolnok megye népfrontbizottsá­gainak kétezerháramszáz tagja kö­zül a békdkölc ön-jegyzés első nap­ján több mint nyolcszázan tettek eleget hazafias kötelezettségüknek. Azóta nap nap után újabb száz és száz népfrontbizottsági tag írja ne­vét a kölcsönjegyzési ívekre. Karcag termelőszövetkezeti város negyvenkéttagú népfrontbizott­sága csaknem teljes egészében le­jegyzett már. Elsőnek ajánlotta fel kölcsönét az államnak a város ti­zennégy jómódú gazdája — tizen­négy termelőszövetkezeti tag — köz­tük 1 000— 1000 forintos jegyzései Bártfai Sándor, a Lenini Igazság TSZ és Kasza Béla, a Dózsa TSZ elnöke. Példamutatóan, jegyeznek a me­gyei népfrontbizottság tagjai is. A népfrontbizottság elnöke, dr. Bene Zoltán főorvos 6 500, a titkára. Kun Elek pedig 3 000 forint békekölcsönt ajánlott fel. Hasonlóan szépen je­gyeztek a megyei népfrontbizottság többi értelmiségi tagja is:dr. Sarka- di László kereken 10 000 forintot, a népfront bizottság elnökségi tagja: dr. Korpás László ügyvéd 8 000 fo­rintot, míg Keres Emil, a Szolnoki Szigligeti Színház igazgatója, Turó- nyi István, a Szolnoki Közlekedési Műszaki Egyetem Dékánja 4 000— 4 000 forintot írt a jegyzési ívekre. A falvakban is az első jegyzők között vannak a helyi népfront bi­zottságok elnökei és tagjai, Fegyver- neken K. Molnár József, Tiszaföld- váron Molnár Sándor dolgozó pa­rasztok, egyben népfomfoizottsági el­nökök is, 400—400 forinttal járultak] hozzá az ország építéséhez. Tisza­földvár közelében, a homoki tanya- részen lakik Kiss B. György köz- tiszteletben álló miritagazda, a já­rási népfront bizottság elnökhelyet­tese. Mindenki mást megelőzve 500 forint békekölcsönt jegyzett. A dolgozó parasztoknak elmon­dotta, hogy — mint járási népírant­biztxflísági tag — jól tudja, mi épült Vr.ár a járás területén a dolgozók kölcsönadott forintjaiból: új családi házak, utak, iskolák, orvosi rende­lők éa kulturotfchonok. Azért jegy­zett 5Ö0 forintot, hogy a második öt­éves tervben méginikább felvirágoz­zanak a járás községei. Földmíívettsxövetltexeti tehetők és dolgosok példamtcíaí ása Lelkes hangulatban, már az el­ső napokban több mint egymillió forintot jegyeztek a Hatodik Béke­kölcsönből a földművesszövetkeze­tek vezetői és dolgozói. A MÉSZÖV Felvásárlási Igazga­tósága elsőként jelentette, hogy dol­gozói 66.000 forintot adtak kölcsön államunknak. A földművesszövet­kezetek közül a jászberényiek let­tek az elsők. Az egy főre eső átlag itt 720 forint. Ambrus József ügy­vezető 1.500 forintot jegyzett. El­mondotta, hogy örömmel adja pén­zét, mert látja a szövetkezetek ha­talmas fejlődését. A jászberényi földművesszövetkezetnek 1949-b-n csak egy boltja volt, ma már 21 üz­let szolgálja a. vásárlók zavartalan jó ellátását. Szalóki István, a járási központ dolgozója 650 forintot jegyzett. — Nyolc gyermekem van mon­dotta — szívesen adom forintjai­mat, mert látom, hogy gyermekeim szép iskolában tanulhatnak és sok­kal jobb körülmények között nevel­kedhetnek, mint annak idején mi. Jászapátiban Nyitrai Miklós ügy­vezető 2000, Vágó Béla üzemágvezető 1.000, Mezőtúron Cser Sándor 1.000, Jászárokszálláson Szabó János bolt­vezető 1.000. Törökszentmiklóson Szerényt András 1.000, Pór Józsefné 900, Markóth Imre 700 forintot jegyzett. A földművesszövetkezetek válasz­tott vezetői példásan kivették ré­szüket a békekölcsönjegyzésből és a felvilágosító munkából. A felvá­sárlási. közétkeztetési és boltbizott­sági tagolhat is meghívták arra a vezetőségi értekezletre, melyen a Hatodik Békekölcsön jegyzésről be­széltek. Vállalták, hogy példát mutatnak a tagoknak. Kaszás Lajos kisújszál­lási igazgatósági tag 1.600 forintot jegyzett+ s kijelentette, hogy szi- sen adja államunknak kölcsön a jegyzett összeget, mert ma sokkal jobb a sorsa, mint a múltban volt. Turkevén Szabó István igazgató- sági tag 1.500, Tiszaőrsön Gál La­jos 800, Jászkiséren Tantó János felügyelőbizottsági tag 1.400 forin­tot jegyzett, Másfélmillió foriníot jegyeztek már a gépállomások dolgozói A megye 23 gépállomásán a dol­gozóknak több mint háromnegyed­része lejegyzett már. A traktoro­sok, szerelők, mezőgazdászok, akik a jegyzés első három napján más­fél millió forint békekölcsönt aján­lottak fel az államnak, jól tudják, hogy hamarosan traktorok, cséplő­gépek, kombájnok és más gépek alakjában tér vissza gépállomásuk­ra a kölcsönadott forint. Államunk már eddig is sok millió forintot fordított a megye gépállomásaira. Jelenleg 1362 traktorral. 128 kom­bájnnal, 357 aratógéppel, 764 csép­lőgéppel és számtalan egyéb mező- gazdasági géppel segítik a termelő- szövetkezetek. s az egyénileg dol­gozó parasztok munkáját; A Mezőtúri Gépállomáson a dol­gozók 90 százaléka lejegyzett. Csü­törtök délig több mint 80 ezer fo­rint gyűlt össze. A népnevelőknek nem kellett messze menni agitációs érvekért, hiszen Mezőtúr termelő­szövetkezeti városban épül az or­szág egyik legnagyobb és legkorsze­rűbb gépállomása. Eddig 4 és fél millió forintot építettek be a gép­állomásba és az idén újabb két mil­liót fordít rá államunk. Amikor Busi Gyula szerelő 600 forintot jegyzett, arra gondolt, hogy hama­rosan már az új szerelőcsarnokban — új gépekkel iobban és könnyeb­ben — végezheti munkáját. Bodnár Gábor kombájnvezető szintén 600 forinttal járult hozzá a békeköl­csönhöz, amelynek forintjaiból új, 30 gép befogadására alkalmas kombájszín épül a gépállomáson. Id. Sőrés Zsigmond és Farkas And­rás traktorosok is szívesen jegyez­tek 700—700 forintot, hiszen ez is hozzájárulás a gépállomáshoz ve­zető új kövesúthoz. amelyen köny- nvebben járhatnak maid gépeikkel. Ma már majdnem minden második gépállomási dolgozó salát házában lakik. Az állam közel egymillió forint hitelt adott a gépállomás dolgozóinak a Béke-telepen folyó kislakás-építkezésekhez. Példamutatóan jegyeznek a gép­állomások fiataljai, akik talán a legtöbbet kapták az elmúlt évek­ben. Kunhegyesen és Alattyánban. ahol különösen sok fiatal dolgozik, a DISZ tagok elsők között írták ne­vüket a kölcsönjegyzési ívre. Az Alattyáni Gépállomás DISZ titká­ra, Fekete Pál 700 forintot. Tóth Gábor és Boros Mihály DISZ ve­zetőségi tagok 500—500 forintot je­gyezlek. A Kunhegyesi Gépállomá­son az első három nap alatt vala­mennyi fiatal lejegyzett. Elsőként 650 forintot Katona Gábor mérnök- gyakornok. a DISZ szervezet tit­kára. A gépállomás egyik legfiata­labb traktorosa, a 20 éves Fridrich István, a DISZ titkáron is túltett. 700 forintot jegyzett. Elmondotta, hogy havonta 1300—1400 forintot keres. Tavaly motorkerékpárt is vett, az idén feruházkodik. Szíve­sen adja kölcsön a 700 forintot az államnak, mert sokszorosan vissza­térül az; A mezfihéhl Táncsics TSZ-hcn fHrilr n bnfenrlriW r A mezőtúri Haladás Termelőszövetkezetben silózással pótolják a takarmányt Megyénk többi közös gazdaságában is lás­I sanak mielőbb a ku­korica töréshez, a be- , takarításhoz, hogy az , őszi gabonafélék veté­sére mielőbb sor ke-< I fűljön. a földről, hogy a trak­torosok mielőbb meg­kezdhessék a vetőágy készítését. A tiszaiénál Uj Élet TSZ-ben 10. az ujszászi Szabadság TSZ-ben 20, a Bem TSZ-ben pedig 40 hold hl ihnrirnt tnrfx>V le> —, A mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezetben a legtöbb helyen meg­érett a kukorica, s c tsz tagjai hozzáfogtál a töréséhez. Ezideig 5( hold van letörve. Mos a szárat takarítják b<

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom