Szolnok Megyei Néplap, 1955. szeptember (7. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-20 / 221. szám

2 SZOLNORMEGYEI NÉPLAP 1053. szeptember 20 PÁRTÉLET '* Készülünk az oktatási évre Lenin elvtárs pártról szóló tani-' tásában központi helyet, foglal el a párt vezető szerepe. Ennek biz-< tosítósa nélkül nincs proletárdikta­túra és nem lehet felépíteni a szo­cializmust. Ahhoz pedig, hogy a párt vezető és irányító szerepét be tudja tölteni, szükséges, hogy tag­jai jállandóan fejlesszék politikai és szaEmai tudásukat, ahogy azt á szervezeti szabályzat előírja min­den tag és tagjelölt számára. Párt­bizottságainknak és pártszervezet Linknek feladata biztosítani, hogy a párt tagjai a szervezeti szabály­zatban előírt kötelezettségeiknek eleget tegyenek, állandóan tanul* járnák, hogy egyben taníthassa­nak is. Pántszevezetünfc előtt most az a feladat áll. hogy a Központi Ve­zetőség határozata alapján megfe­lelően előkészítsük az 1955—56-os oktatási évet. Ennek sikere a propagandisták jó ki­választásától, alapos felkészítésétől nagymértékben függ, másrészt pe­dig az iskolára való helyes kivá­logatástól, a hallgatókkal való el­beszélgetéstől, hogy mindenki az önkéntesség elve alapján olyan oktatási formáiban vegyen részt, amely biztosítja számára a fejlő­dést. Tisztázni kell a párttagokkal, hogy ilyen értelemben hogyan kell helyesen értelmezni az önkéntessé­get. Világos, hogy semmiesetre sem úgy, hogy „csak akkor tanulok, ha akarok.“ így értelmezni az önkén­tességet nem lehet azért sem, mert mindenkinek világosan kftl látni, hegy pártunk egy önkéntes harci szövetség, soraiba a tagok az ön­kéntesség elve alapján Pépnek és önként vállalják a párttagsággal járó kötelezettségeket. A Központi Vezetőség határozata megszabja, hogy egy-egy alapszer­vezetnél — figyelembevéve a párt­tagok munkakörét — a párttagság hány százalékát kell bevonni a párt oktatásba. Pártvezetőségünk megvitatta, hogyan tudjuk végre­hajtani a határozatot. Nálunk — az elmúlt évek hlbáj jából adódóan — nem tudjuk be­vonni a párttagság 60—70 százalé­kát a pártoktatásba. Igen soll ugyanis azoknak a száma, akik még alapfokú szeminá­riumot sem végeztek. A lehetőségekhez mérten most megoldjuk ezek tanítását is. öt első évfolyamú politikai iskolát szerveztünk. Mindegyiken 20—20 fő tanul. A maxxizmus-leninizmus alapjai tanfolyamon 3 szemiárium lesz, ugyancsak 20—20 hallgatóval.! Ezenkívül 23 elvtárssal folytatjuk az SzKP történet II. évfolyamát. A tavalyi negyvennel szemben mintegy száznyolcvanhárom elv­társ vess részt szervezett pártoktatásban. Közel ötszörösére nőtt tehát a hallgatók létszáma az elmúlt évi­hez viszonyítva. így készítettük elő a pártofcta- tási évet, Hallgatóinkkal ezideig Eredményesen dolgoznak a fiatalok kétszer elbeszélgettünk a propa­gandisták és a melléjük beosztott pártcsoportbizalmiak és pártveze­tőségi tagok segítségével. Az első beszélgetés után ama törekedtünk, hogy állandó kapcsolatot teremt­sünk a hallgatókkal. A második esetben minden szemináriumvezető összehívta hallgatóit, rövid meg­beszélést, ismerkedést rendeztek. Ezek a megbeszélések hasznosak voltak, egyrészt azért, mert köze­lebb hozták a hallgatókat a propa­gandistákhoz, másrészt pedig meg­mutatták, azt is, kiknél kell a ne­velőmunkát fokozni. Nyilvánvaló, hogy azokra kell nagyobb gondot fordítani a propagandistáknak és a pártvezetőségnek is, akik már az első megbeszélésről is távolmarad­tak, A politikai iskola hallgatóinak névsorát taggyűlésen ismertettük azzal a céllal, hogy egyrészt lehe­tőséged adjunk bekapcsolódni a pe'ír .(iktatásba azoknak a pártta­goknak is, akik elkerülték figyel­münket, másrészt pedig az okta­tási terv jóváhagyása miatt. Ezen a taggyűlésen öten a pártoktatás­ba való besorolásukat, hárman pe­dig magasabb fokú tanfo­lyamra való jelölésüket kérték. A pártonkívüllek közül azokat vontuk be pártoktatásba, akikből idővel tagjelölteket akarunk ne­velni, Javasoljuk valamennyi termelő- szövetkezet üzemi pántszevezetének, hogy az oktatási év kezdete előtt rendezzék meg a propagandisták és a hallgatók tanácskozását, mert ez nagy segítséget ad az oktatás megindításához. Gondoljunk arra, hogy az előkészítési és kezdeti idő­szaktól függ munkánk eredménye. Gönczi Lajos párttitkár Turkeve, Vörös Csillag TSZ Bulganyin fogadta Kekkonent Moszkva (TASZSZ); N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke szeptember 17-én fogadta Kekkonen urat, Finn­ország miniszterelnökét. A fogadás­nál jelen volt V. Sz. Szemjonov, Szovjetunió külügyminiszterhelyet­tese is. (MTI) A Német Demokratikus Köztársaság korma ny küldöttségé nek Iá toga tá sai a Szovjetunió népei közötti barát­ság!” A megjelent fiatalok lelkesen fo­gadták Otto Grotewohl kijelenté­seit. Otto Grotewohl és Walter Ulb- rict melegen kezet szorított a di­ákokkal, a tanárokkal, a helyi la­kosság képviselőivel. Ott Grotewohl és Walter Ulb­richt végül nagy sikereket kívánt az emlékmű körül összegyűlt ifjak­nak a tanulásban és a kommuniz­mus építésében; * Moszkva (TASZSZ) A Német Demokratikus Köztársaság kor. mányküldöttsége Otto Grotewohl • miniszterelnök vezetésével szeptem­ber 18-án látogatást tett a Szovjet Tudományos Akadémia atomvil- lanytelepén; Mielőtt megtekintették az atom- villanytelepet, a küldöttség tagjai megnézték az „Első a világon” cí- tnű, 'az atomvillanytelepről szóló népszerű-tudományos színesfilmet. Utána a vendégek megtekintet­ték a főtermet, amelyben az atom­reaktor működik, majd a villanyte­lep más berendezéseit. A villanytelep dolgozói villásreg­gelit adtak a vendégek tiszteletére, amely szívélyes, baráti légkörben folyt le. Az atomvillanytelepen tett láto­gatásuk alkalmából a küldöttség tagjait G. M. Puskin, az NDK-ban működő szovjet nagykövet és I. N; Jakusin, a szovjet külügyminiszté­rium protokollosztályának helyettes vezetője kisérte. (MTI). „Németország újraegyesítése érdekében tárgyalni kelt a párizsi szerződések felbontásáról“ — jelentette ki OllenhatiM N. Sz. Hruscsov meglátogatta „4 népi demokratikus Csehszlovákia tiz éve“ kiállítást Moszkva (TASZSZ). N, Sz Hruscsov, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottságá­nak első titkára szeptember 18-án, vasárnap meglátogatta „A népi de­mokratikus Csehszlovákia tíz éve” kiállítást, (MTI) (MTI) A DPA hírügynökség je- entése szerint Ollenhauer, a Nyu­gatnémet Szociáldemokrata Párt elnöke vasárnap beszédet mondott egy bremerhaveni választógyűlé­sen. Ollenhauer a moszkvai érte­kezlet eredményeivel foglalkozva — kijelentette: „Helytelennek bizo­nyult az eddigi felfogás a katonai erőről, amelyet a szövetségi kor­mány külpolitikája alapján tekin­tett.” Ollenhauer a továbbiakban han­goztatta, hogy „A kormánynak le kell vonnia a következtetéseket el­hibázott külpolitikájából. Németor­szág ujraegységesítése érdekében tárgyalni kell a párizsi szerződések felbontásáról. Az egyesített Német­országnak nem szabad a NATO- hoz tartoznia.” (MTI), A. I. Mikojan Belgrádba érkezett (MTD A belgrádi rádió jelentése szerint vasárnap Belgrádba érke­zett A, I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese. Mikoján családjával együtt Jugoszláviában tölti sza­badságát. (MTI), Finn lapok a szovjet-finn tárgyalásokról Helsinki (TASZSZ) A finn lapok nagybetűs címmel számolnak be a Szovjetuniónak arról a javas­latáról, hogy visszaadja Finnor­szágnak Porkkala-Udd bérelt terü­letet és hogy hosszabbítsák meg a barátsági, együttműködési és köl­A vallási szertartások és ünnepek lényege írta: I. Uzkov A Mindenfajta vallás elsősorban 1 ví hit a természetie'etti erők lé­tezésében. A babonás, primitív em­ber fantáziája teremtette meg az istent, az angyalokat, a szenteket, a mennyek országát, a gonosz szelle­meket. A vallásos elképzelések sze­rint egy fantasztikus mennyei világ igazgatja a földi, reális világot és attól függ miden a természetben és az ember életében. Napjainkban a vallás a hi/o5k éle­tében századok folyamán megho­nosodott szertartásosságban jut c legvilágosabban kifejezésre. A hivő gyakran alig ismeri az egyházi tanítás részleteit ámde tiszteletben tartja a szertar­tásokat és megtartja a vallási ün­nepeket. Az emberek gyakran nin­csenek tudatában annak, hogy tár­sadalmunkban ezek a csökevényel a szovjet emberek egész életformá­jával, világnézetével és erkölcséve összeegyeztethetetlenek, hogy aka­dályozzák a világ helyes megisme­rését, hogy alkotó tevékenységüké és kezdeményezésüket béklyóbt verik­A mai vallások nagyszámú szer tartása és ünnepe, miként általábai minden vallás is, az anyagi és szel lemi kultúra igen alacsony fokát jött létre. Az ember tehetetlensége a termé szét elemi erőivel szemben szülte < hitet a szellemek, később pedig a. istenek létezésében. Kialakulta! azok a fogások és műveletek, ame lyek segítségével az ember igyeke zett a maga oldalára venni a j' szellemeket, isteneket és fondor lattal eltávolítani a gonoszokat, eközben kialakult a vallási kultusz tette. A keresztény egyház százával iktatta a „szentek” sorába a világi és az egyházi arisztokrácia képvise­lőit. A cári Oroszországban a szen­tek kultusza az önkényuralom cél­jait szolgálta s az egyház és a pap­ság nagy jövedelmet húzott az „ereklyék", a „csodatevő" ikonok „szent források” után Milyen alapszeméket terjeszte­nek a vallási ünnepnapokon és a szertartások alkalmával? Elősorbam a hitet a túlvilágl élet­ben, azt a tanítást, amely szerint nem a földi életben rejlik az ember igazi boldogsága, hanem abban, hogy a „mennyei" boldogság életre türelmesen várakozik és végül el­nyeri azt. Azt az eszmét, hogy isten hatá­rozza meg az egész emberi életet. A hívők tudatában kifejlesztik a pasz- szivitást, a bizalmatlanságot saját erejük iránt, a vak alárendelést, az „isten akaratának”, a „végzetnek", a „sorsnak", megbénítják az ener­giát, beoltják az akarathiányt: AAár az ember megkeresztelésé- **'■* nek szertartásából az tűnik ki, mintha az ember születésének első pillanatától kezdve bűnöktől lenne beszennyezve, és hogy az em­berek minden boldogtalansága, nyomora és jogfosztottsága az „ere­dendő bűnből” következik. Kinyi­latkoztatják, hogy „megkeresztelik az isten szolgáját”, keresztet vetnek rá, annak jelképét, hogy az ember­nek egész életén át türelmesen kell „a maga keresztjét" viselnie. Az egyházi házasság a nőnek mint „nem teljesértékű" lénynek felfogását honosítja meg. „Az asz- szony pedig félje az urát” — pa­rancsolja az egyház a nőnek a há­zasságkötés alkalmával. t (Folytatása következik.) Az ősemberek azt tartották, hogy különlegesen egymás mellé helye­zett szavalt befolyásolni tudják a szellemeket és az isteneket, A to­vábbiak során a varázslók sámá­nok, papok könyörgéseket kezdtek mondani, melyeket különböző szer­tartásokkal kísértek. Az imák most is az isten és a szentek kérlelésére szolgálnak. Az imádkozók vélemé­nye szerint az ima erőre tesz szert, ha megfelelő testmozdulatokkal kí­sérve bizonyos számban megismét­lik azt. A lebomlás, térdeplés, a mellverés, a kezek felemelése — mind szintén az ősvallásokból ke­rült át a mai vallásokba. Az embe­rek azt hitték, hogy egyes tárgyak­nak csodatevő erejük van. Fétisek­kel, talizmánokkal, amulettekkel aggatták tele magukat, elkészítet­ték a szellemek vagy istenek kép­másait (bálványokat) és leborultak előttük. p égen azt tartották, hogy a go- nősz szellemek ellen a víznek mágikus ereje van. Az ősemberek a tüzet is istenségként imádták. In­nen erednek a „szenteltvízzel”, gyertya-, mécségetéssel, tömjéne- zéssel végzett szertartások. A szertartások nagyrésze az em­ber születésével, érett korának el­érésével és végül, halálával volt kapcsolatos. Az ősemberek azt tar­tották, hogy ekkor az embernek kü­lönösen meg kell nyernie a jó szel­lemek támogatását és el kell űznie a gonosz szellemeket. Így jött szo­kásba az újszülöttek k-reszlelcse, azután az egyházi házasság és a temetési szertartás, melyek a szov­jet emberek elmarad* részénél még ma is divatban vannak . csönös segélynyújtási szerződést. Majdnem valamennyi lap örömét és azt a meggyőződését fejezi ki ebből az alkalomból, hogy a szov­jet javaslatok a szovjet és a finn nép közötti barátság további meg­erősödését, a világbéke ügyét szol­gálják, Ä Suotnen Sosiaüdemókraatt.} ír­ja, hogy a finn nép őszinte öröm­mel és megelégedéssel fogadta a Moszkvából érkező jelentést. A Vapaa Sana szerint a Szovjet­unió baráti tette annak bizonyíté­ka, hogy tízévi békés erőfeszítés új légkört teremtett Finnország határán és a finn-szovjet határ mindkét felén a két ország között a háború után kialakult jóviszony szilárdságába vetett hit uralkodik. A Vapaa Sana a szovjet javasla­tokban annak bizonyítékát látja, hogy a nagy és a kis népek egyen­lősége a Szovjetunió számára nem frázis, hanem tény. A lap szerint a Szovjetuniónak ez a lépése hatás­sal lesz az egész nemzetközi poli­tikára. A Szovjetunió lemondott egyetlen idegen állam területén lé­vő támaszpontjáról. Ez olyan pél­da, amely utat mutat a többi államnak, amely idegen területen támaszpontot tart fenn’*, A Työkansan Sanomat azt írja, hogy a Porkkala-Udd visszaadásá­ról és a szerződés meghosszabbítá­sáról szóló javaslatot örömmel fo­gadták Finnországban, mert ez a javaslat a Szovjetunió következe­tességének és őszinteségének szem­léletes példája. A Szovjetunió sza­vai nem térnek el tetteitől, Leskinen belügyminiszter kijelen­tette, hogy a „Porkkala-Udd min­den lényeges új feltétel nélküli visszaadáséiról szóló jelentés örömhír. Ez a kedvező finn-szovjet viszony kézzelfogható bizonyítéka’*. Olvasd, tanulmányozd PÁRTÉPlTÉS-t! Azokban a napokban, melyeknek nagy gazdasági jelentőségük volt t— vadászat vagy halászat, az állatok kihajtása a legelőre, vetés kezdete vagy a gabonaérés ideje — az ősi vadászok, állattenyésztők, földmű­velők közösen imádkoztak a szel­lemekhez és az istenekhez, áldoztak nekik, segítségüket kérték a gazda­ságban, elűzték a gonosz szelleme­ket, jósoltak. Fokozatosan meghatá­rozott napokon kezdték gyakorolni és évről-évre megismételték az imádságokat. Így jöttek létre az osztályelőtti társadalomban a val­lási ünnepekt A vallási szertartások és ünne- pék régi, termelési, állatte­nyésztési és földművelési tartalma az osztálytársadalomban háttérbe szorult és az új tartalom nyomult előtérbe. A századok folyamán a vallás formái és így a vallási kultu­szok is változtak. Minthogy azon­ban maga a rendszer kizsákmá­ny aló maradt, a vallás is, bár új formákat öltött, lényegében min­denkor megmaradt az urak érde­keit kiszolgáló ideológiának. Min­den vallásban a szertartások és ün­nepek mindenkor a szellemi elnyo­más rendkívül fontos eszközét je­lentették az uralkodóosztály kezé­ben, a burzsoázia számára előnyös eszméket terjesztettek és oltottak be a tömegekbe, az uraság hatal­mának igazolására és megszilárdí­tására szolgáltak. A császárokat, királyokat, szultánokat, kánokat úgy magasztalták, mint isteni ere­detű embereket, mint az „ég fiait”, Azt tanították, hogy az összes földi intézményi a ,.mennyország" mintájára maga az isten terem­Á karcagi Április 4. TSZ-toem a fiatalok vállalták a silótakarmány elkészítését. A gépállomás két siló­töltő gépet biztosított e munkához. Takács Lajos, ifj. Olajos János, Kun Lajos és a többiek is igye­keznek, hogy a betervezett 2300 köbméter sdlótakarznány mielőbb meg legyen. Eddig mintegy 680 köbmétert készítettek. Ebből 100 köbméter zöldsiló. A tizenkét tagé DISZ-brigádnak még sok a tennivalója. Igaz, hogy a silózásra alkalmas növényfélesé- gek jórésze még ezután kerül be- takarításra. A cukorrépa szedésére a kukorica törésére most kerül sor A visszamaradó répakorona, a ku- korioaszár, a beszállított cukorré­páért járó nyers répaszelet, a siló kukorica és muhar alkalmas siló zásra. A fiatalok szorgalmán miú lik, hogy mielőbb teljesítsék válla lásukat, s a 325 szarvasmarhánal jó minőségű téli takarmányt ké szítsemek. A rakocztjatm uj Élet Termelőszövetke­zet ifjúsága az újonnan alakult DISZ-szervezet vezetésével vállalta, hogy október 3-ig 400 köbméter silót elkészít. A fiatalok vállalásukat teljesítették. Ezenkívül rendbehozták a do- hánycsotbozó helyisé­get és folyamatban van a lóistálló kívül-belül való kimeszelései szép kazalrakás mes­terségére. Most már odajutot­tunk, hogy a tehenésze­tet is jobban kézbeve- hetjük és merem állí­tani, hogy pár hét múl­va jelentősen megnőtt fejési átlagot jelenthe­tek. Sík Ödön elnök Rákóczif alva üj Elet TSZ Újabb vállalásuk a fiataloknak, hogy egy kazal szénát összeszed­nek. A nagyobb fiúk kaszálnak, a kisebbek és a lányok azonnal forgatnak, hogy a széna a villán száradjon meg. Azután összegyűjtve bekazlazzák. Mi, öre­gek csak egy kazal­mestert adunk oda, ak tanítani fogja őket < Moszkva (TASZSZ) Moszkvá- : tói néhány kilométerre t emelkedik Zoja Komszogyemjanszkajanak, a Szovjetunió hősének, a Nagy Hon- j védő Háborúban kivégzett legen­dáshírű partizánlánynak bronzból készült emlékműve. Szeptember 18-án, vasárnap az emlékműnél megjelentek a Német Demokratikus Köztársaság Szov­jetunióban tartózkodó kormánykül­döttségének tagjai. Otto Grotewohl miniszterelnököt és a kormányküldöttség tagjait az em­lékműnél melegen üdvözölték a Lo- monoszov-egyetem Moszkva környé­kén tett kirándulásuk során ide­érkezett diákjai, valamint a kör­nyékbeli kolhozparasztok. A Német Demokratikus Köztár­saság küldöttsége koszorút helye­zett el az emlékművön. A koszorú szalagjain ez a felírat olvasható: „Becsület és dicsőség a bátor har­cosnak, aki a bűnös hitleri hadse­reg ellen küzdött. A Német Demo­kratikus Köztársaság kormánykül­döttsége”; Otto Grotewohl ezután az össze- gyültekhez fordulva a következő­ket mondotta: „A Német Demokra­tikus Köztársaság küldöttsége virá­gokat helyezett el Zoja Komszo- ■gyemjanszkaja partizánlány emlék­művén és ezzel kegyelettel adó­zott a szovjet hazafiak emlékének. Biztosítjuk a szovjet dolgozókat, hogy a német hazafiak minden ere­jüket latba vetik annak érdeké­ben, hogy soha többé ne legyen há­ború. Békében akarunk élni a szov-| jet néppel. Éljen a német nép és

Next

/
Oldalképek
Tartalom