Szolnok Megyei Néplap, 1955. szeptember (7. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-22 / 223. szám

Szofm r MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG MEGYEI TANÁCS LAPJA MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: A bolgár parasztság helyzete egykor és ma (2. o.) Az őszi munkák sikeréért (3. o.) Nemcsak ötezer forint nyeremény (3. o.) Együtt a termelőszövetkezetben (4. o.) A fiatalok a technika fejlesztéséért (5. o.) Hírek — Sport (6. o.) VII. érfolyam 223. »iám Ara 50 fillér 1255. szeptember 22., csütörtök Elénkebh népnevelő munkát A népnevelő munka szép hivatást jelent, talpig embert kíván. ** Szembeszállni a régivel, maradival, hirdetni a párt igazát .— kell-e ennél szebb, magaszitosabb feladat? Népnevelőinket eddig is lelkesítette, továbbra is fáradhatatlan harcra buzdítja ügyünk igazá­nak tudata. Százával említhetnénk olyan példát, mint a kuncsonbai Földes Lajosnéét, aki sárban, vagy tűző napsütésben, délután és este egyaránt fáradságot nem ismerve járta a tanyavilágot és a párt cél­kitűzéseinek, a dolgozó parasztság érdekének megfelelően szövetke­zésre szólította az egyéni gazdákat. Szavának lett is foganatja. Mintegy tizenöt dolgozó paraszt írta alá a belépési nyilatkozatot lá­togatása eredményeként. A népnevelők buzdító, jövőt mutató szavának eredményeit hirde­tik tíz évünk nagyszerű tervlétesítményed is. A népnevelők sosem csak a jelent, hanem a jövőt is nézték, s ennek megfelelően magya­rázták meg, hogy mit miért kell tenni. A Tiszamenti Vegyiművek épí­tése kezdetén azt hangoztatták a javarészt mezőgazdasági dolgozók­ból összeverődött segédmunkások között, hogy a műtrágyagyártás növelése érdekében gyorsan fel kell építeni az új gyárat. Pártunk egy­szerű katonái sosem feledkeztek meg arról, hogy hirdessék orszá­gunk javának és az egyén érdekének szoros összefüggését. Hangoztat­ták, hogy összefogással, közös erővel lehet csak az egyes személyek boldogulását is elősegítő nagy eredményeket elérni. Munkájúit tuda tosan a szocializmus mielőbbi megvalósítására iránytű. S éppen ez kölcsönöz neki különös jelentőséget. A dolgozók mindig hallgattak a népnevelők szavára, s nem bánták meg. Igazolja ezt a termelőszövetkezeti mozgalom fej­lődésének számtalan példája is. A tiszaföldvári Haladás TSZ-ben pél­dáid munkaegységenként 10 kiló búzát osztottak előlegként. Az em­ber mindig arra gondol, mikor a termelőszövetkezeti tagok növekvő jövedelméről, megváltozott életéről hall, hogy a szövetkezeti mozga­lom szószólói, leglélkesebb szorgalmazói a népnevelők voltak. Az általuk mutatott út helyességét tükrözi többek között az öregekről való gondoskodás is. Egy példát említsünk meg ezzel kapcsolatban: a kunhegyesi Vörös Október TSZ-ben könnyebb munkára osztották be az idősebbeket. Ezáltal mintegy 280 munkaegységet tudnak sze­rezni ebben az évben. Ezért többek között 8 és fél mázsa búzát, másfél mázsa rizst, 33 kiló cukrot és lob. 5.000 forintot kapnak. Akik már nem tudnak dolgozni, azokat is segítik, 2-<-2 mázsa búzát, hí- zónakvalót, tűzrevalót kapnak többek között, Az élet számtalan területéről vett példákkal lehetne még illusz­trálni, hogy érdemes a népnevelőkre hallgatni. A párt szavának tol­mácsoké is bőven találhatnak olyan példákat, amelyekkel még lelke­sebb munkára ösztönözhetik a dolgozókat. Növeli a munkások tettvá­gyát, ha a Jászberényi Aprítógépgyár, a Tiszamenti Vegyiművek és a többi, már megépült üzem említése mellett beszél nékik a népneve­lő a jövő nagyszerű terveiről is. A második ötéves tervben épülő Ti- szavidéfei Vegyikombinát mellett megyénk városainak, falvainak, üze­meinek jövőjéről is ejtsenek szót. Van miről beszélni terveinkkel kapcsolatban. Martfűn pél­’ dául az ország egyik legnagyobb könnyűipari központja épül fel a következő öt évben. Üzletház, új lakások, étkezde építésére, új gépek beszerzésére előreláthatóan mintegy 15 millió forintot fordíta­nak a következő öt évben az üzemben. A gyár fejlődésével együtt változott meg a munkások élete is. Ebben az évben például több, minden kényelemmel berendezett munkásHszállás épült. A különböző beruházó-’ok útján nőtt a termelékenység, s ezáltal a dolgozók kere­sete is. Két adatból is kitűnik ez: 1952-ben havi 729 forint volt a munkás guí átlagkeresete, ez év első felében pedig 1038 forint volt az átlag. A népnevelők országos, vagy megyed jellegű létesítmények emlí­tése mellett ne feledkezzenek meg az ilyen adatokra való hivatko­zásról sem agitációs munkájuk során. Nincs ugyanis egyetlen család sem, mely ne kapott volna valamit az utóbbi évek során, mely ne részesült volna egyre bővülő javainkból. Csató Béla jászszentandrási középparaszt például évról-évre kiváló termelési eredményeket ér el azáltal, hogy igénybe veszd az állam segítségét. Műtrágyát használ, géppel szántat. Ennek köszönheti, hogy az idén is 10 mázsás búzater­mést ért el. Természetesen találkozik a népnevelő kfcebb-n&gyobb panaszok­kal, átmeneti nehézségekkel is. Ilyen esetben sem kell tétlenkednie, hanem — tehetségéhez mérten — orvosolni azokat, felhíva a rendelle­nességekre a pártszervezet figyelmét is. Csakis így, az eseményeket reálisan mérlegelve, a nehézségekből kivezető utat megmutatva, vé­gezhetnek eredményes munkát. A hhez persze elengedhetetlenül szükséges az is, hogy a pártszer­" vezetek a legjobb, a legnagyobb tudású párttagokat bízzák meg népnevelő munkával és felkészülésükről, helyi érvekkel való rend­szeres ellátásukról sem feledkezzenek meg. Csakis a népnevelőkkel való rendszeres foglalkozással szélesedhet a pártszervezetek tömeg­kapcsolata, mely nélkülözhetetlen célkitűzéseink valóraváltásához. Most, az őszi betakarítás, a téli időszakra való felkészülés, a II. ötéves terv előkészítése idején nagy feladatok várinak a népnevelők­re. A párt bízók bennük, s nem kétséges, hogy további lelkes munká­juk népünk boldogulásában, újabb sikerekben gyümölcsözik. Á fiúbakancsok mintájára szebb kivitelben, jobb minőségben gyártják a férfibakancsokat is a martfűi Tisza Cipőgyárban A tél közeledtével a martfűi Tisza Cipőgyárban megkezdték a férfibakancsok gyártását. Az eddig csak munkásbakancsnak használt vikszoébőrből készült lábbeliket a vásárlók igényeinek kielégítésére tetszetős külső alakkal jobb minő­ségűre készítik. A tervezésnél és a munka megszervezésénél figyelem-« be vették az év elejéin megindított ugyanilyen szép formájú fiúbakan­csok gyártásánál szerzett tapaszta­latokat. A vásárlók körében már kedvelt, festett vikszosbőrű filc- szárbetétes vízhatlan fiúbakancsok mintájára a férfibakancsokat is ilyenre készítik A talpszegélyen lévő díszráma vastagságán azonban változtatni kellett. Űj eljárás sze­rint az eddigi rámánál vastagabbal szegélyezik a talpait, hogy a víz- hatlanságot nagyobb mértékben biztosíthassák. A bőrtalpú új for­májú férfibakaancsból ebben a hó­napban eddig már mintegy hat­ezer párat készítettek el, s szep­tember 1-től, a folyamatos gyártás megkezdésétől a férfibakancsot gyártó kör dolgozói rövid idő alatt elérték a fiúbakancs-gyártók minő­ségi százalékát A gyárban néhány hónappal ez­előtt nagymennyiségű vájárcsizma készült el. A csizmák minőségét és munkaközbeni viselkedését most bizottság vizsgálja meg, hogy de­cemberben, amikor újra megkezdik ezek sorozatgyártását, az új ta­pasztalatok alapján tovább javít­hassák a minőséget, Minden erőt az őszi mezőgazdasági munkák gyors elvégzésére Az MDP Megyei Végrehajtó Bizottsága meghívására tegnap tanácskozásra jöttek össze a járási, a községi pártbizottságok titkárai, a tanácsok, az állami gazdaságok, a gépállomások és a termelőszövet­kezetek vezetői, a megye mezőgazdasági szakemberei. Az aktíva érte­kezleten az előttünk álló őszi munkák gyors és maradéktalan elvég­zését tárgyalták meg a jelenlévők. A tanácskozáson résztvett Juhász Imréné elvtársnő, a megyei tanács elnöke, Kálmán István elvtárs és Csáki István elvtárs, a megyei pártbizottság titkárai és még számos megyei vezető. Az aktíva értekezleten Csáki István elvtárs mondott beszédet. A betakarítással, a vetéssel való késlekedés súlyos terméskiesést okozhat — Pártunk Központi Vezetőségé­nek 1955. június 8-i határozata megszabta a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésében és a mező­gazdasági termelés emelésében előttünk álló tennivalókat — kezd­te beszédét Csáki elvtárs, majd így "olytatta. — E kettős, de egységes feladat megoldásában ezévben már jelentős eredményeket hagy­tunk magunk mögött. Január else­je óta huszonhét új mezőgazdasági termelőszövetkezet, huszonkét ter­melőszövetkezeti csoport alakult. A négy termelőszövetkezeti város mellé most már 21 község sorako­zott fel. — Egészségesen alakult a megye mezőgazdasági termelése is. Az ál­lami gazdaságok és termelőszövet­kezetek — a gépállomások segítsé­gével — minden kétséget kizáróan bebizonyították a nagyüzemi gaz­dálkodás termelési fölényét. Bizta­tóak a kilátások a kapásnövények terméseredményeit illetően is. — Az 1955-ös gazdasági év hát­ralévő része még rendkívül nagy erőfeszítéseket követel rr>og min­den vezetőtől, a mezőgazdaság minden dolgozójától. Csáki elvtárs ezután a tanácsko­zás céljáról szólva elmondotta, hogy az MDP Megyei Végrehaitó Bizottsága a mostani nagy felada­tok gyakorlati kivitelezésének a megbeszélésére hívta egybe a meg­jelenteket. annak érdekében, hogy „megszabjuk a tennivalókat, meg­teremtsük az intézkedések és az erőfeszítések egységét, biztosít­suk, hogy a szorgalmas munkával megtermelt növényféleségeket mi­előbb betakarítsuk, a gabonafélé­ket pedig jó magágyba idejében elvessük, s ezzel megalapozzuk dolgozó népünk jövőévi bőséges kenyérellátását. A vetéssel, a beta­karítással való késlekedés súlyos terméskiesést okozhat.” Csáki elvtárs a termelőszövetke­zeti mozgalom jelentős előrehala­dásáról szólva elmondotta, hogy a siker még korántsem teljes. A dol­gozó parasztok meggyőzése, új ter- mielőszövelikezetek létrehozása, a szövetkezeti táblák kialakítása a feladatnak csak egyik, s nem is a legnagyobb része. A legnehezebb feladat még előttünk áll, s ez az új, valamint a megnövekedett ter­melőszövetkezetek gazdálkodásá­nak a megszervezése. A tapasztalt vezetők segítsék az űj és a megnővekedett termelőszövetkezeteket Csáki elvtárs nyomatékosan hangsúlyozta az új és a megnöve­kedett; termelőszövetkezetek meg­segítésének fontosságát most az el­ső lépések megkezdésekor. A párt és a tanács vezetői, a tapasztalt szövetkezeti vezetők minél gyak­rabban keressék fel a most meg­alakult közös gazdaságokat, adja­nak tanácsot és segítséget. A tsz- efcbe lépett dolgozó parasztok érez­zék, hogy a munka nehezében megkapják a kívánt támogatást. A tagosítást úgy kell megszer­vezni, hogy egy pillanatra se áll­jon meg a szervező munka és zök­kenőmentes legyen az őszi betaka­rítás és vetés. Csáki elvtárs be­széde ezen részénél utalt a vető­magok beszerzésére és arra, hogy az egyénileg dolgozó parasztoknak a tagosítás ideje alatt nyomban meg kell mutatni és a helyszínen kell átadni a csere ingatlant, hogy a talajművelés, valamint a vetés zavartalanul folyjék. 1 amennyi termelőszövetkezetében megvannak a termésátlagok növe­lésének lehetőségei. Most minden figyelmet ezeknek az alapos ki­használására keli fordítani. Lat­nunk kell, hogy egy sor körülmény nehezíti a munkát és veszélyt rejt magában. Ilyen a kapások esetleges késői betakarítása, a te­rületek gyomosodása, stb. Ezeknek a kiküszöbölése máris bizonyos fokú sikert jelent; Vannak azon­ban szép számmal kedvező körül­mények is. A talaj megfelelő ned­vességtartalma és munkáthatósága. A kedvezőtlen körülményeket le leéli küzdeni, a kedvezőeket pedig ki kel használni. Ebben van fon­tos szerepe a kommunista vezetők­nek és a fáradságot nem ismerő ki­váló mezőgazdasági szakemberek­nek. Mi a tennivaló a bő termés érd eb ében? Csáki elvtárs előadói beszédé­ben részletesen foglalkozott a bő termés elérésének feltételeivel. A többi között elmondotta, hogy rend­kívül fontos a vetésterü’et helye9 megválasztása. A búza legjobb elő- veteményei között elsősorban a pi’- langós növényeket kell tekinteni. Nem rossz elővetemény a cukorré­pa és a kukorica sem. különösen, ha a szóbanlévő terület az elő­ző évben istállótrágyát kapott. —■ Egyes helyeken — a tavalyinál jóval kisebb mértékben — a bú­zát búza után vetik, de a meg­felelő termésfokozó hatást itt is kiválthatjuk. Ahol a búza után búza kerül, ott fele mennyiségű érett istállótrágyát kell a talajba munkálni. Hasznos szuperfoszfát és nitrogén műtrágyát is használni; A bő kenyérgabona termés eléré­sének második fontos feltétele a jó magágy készítése; Csáki elvtárs szóvátette ezután az agrotechnika alkalmazásának jelentőségét, s javasolta, hogy min­den hold földre legalább 110—120 kg vetőmagot számítsanak. Majd részletesen ismertette az egyéb ag­rotechnikai eljárásokat Hangsú­lyozta, hogy a búza vetésidé je Szolnok megyében október első fe­le, a karcagi, a mezőtúri, a kisúj­szállási szikeseken szeptember má- ! sodik fele, Meg kell gyorsítani a cukorrépa és a kukorica betakarítását Csáki elvtárs részletesen foglal­kozott az őszi kapásnővények be­takarításával. Hangsúlyozta, hogy vetni csak akkor lehet, ha a ku­korica és a cukorrépa törése, il­letve szedése megtörtént. Más években a kukoricatörés már szep­tember elején megkezdődött. Most még számos helyen mindig vára­koznak. Tétlenkedésre nincs idő. Egy-két napon belül legtöbb he­lyen teljes erővel hozzá kell látni a betakarításhoz. A kukoricatörést elsősorban azokon a táblákon kezd­jék meg, ahová őszi kalászos kerül. Az állami gazdaságok és termelő- szövetkezetek alakítsanak komplex brigádokat, melyek a törést, a szárvágást, a cső- és a szártermés lehordását egyszerre végzik. Az őszi mezőgazdasági munkák elvégzését a lehető legtöbb munka­folyamat gépesítésével oldjuk meg. Az eddigi tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a meglévő gépekből so­kat lehet alkalmazni. Ahol nincs speciális cukocrépakiemelő, ott Jól bevált a kormémylemez nélküli eke. A kombájnokat napraforgó csépiéire és rizs aratásra lehet be­állítani. A Turkevei Gépállomás műszaki dolgozói a kombájnokat kukoricaszár levágására is alkal­massá tették. Biztosítani Kell te­hát, hogy a gépek minél nagyobb helyet kapjanak az őszi betakarí­tási munkában. A siker elérése érdekében rend­kívül fontos a családtagok, az asz- szonyok munkába állítása vala­mennyi közös gazdaságban. •—< Komoly erőfeszítéseket kell tenni a községi vezetőknek azért is, hogy az egyénileg dolgozó pa­rasztok szintén idejében elvégez­zék a betakarítást, valamint a ve­tést — mondotta a többi között Csáki elvtáns, majd a tömegszerve­zetek, a DISZ. az MNDSZ, a Ha­zafias Népfront, a termelési bizott­ságok aktivizálásáról szólott. A* egyik legfontosabb feladat továbbra is a gabonatermelés növelése Pártunk Központi Vezetőségé­nek júniusi határozata továbbra in legfontoabb feladatként jelölte meg a gabonatermelés fokozását. Erről a kérdésről szólva Csáki elvtárs a többi között a következőket mon­dotta: — Az elmúlt évben nem vetet­tük be az állam által előírt ga­bona-területet. Az egyes területe­ken elért kimagasló eredmények mellett sok helyen alacsony a búza átlag-termése. A terméshozamok növeléséért nem folyt minden teJ rületen megfelelő munka. Ezt a lazaságot az idén nem engedhetjük meg. Nincs semmiféle közgazda­sági. vagy agrotechnikai érv, amely a gabona vetésterület arányát vi­tathatná; A kenyérgabona vetés­terv törvény és meg kell tartani. Csáki elvtárs hangsúlyozta, hogy lényegesen emelni kell a kenyér- gabona holdamként! termésátlagán is. Erre minden lehetőség megvan Ezt bizonyítják egyes állami gaz­daságok és termelőszövetkezetek idei terméseredményei. A mezőtúri Szabad Nép, a karcagi Béke, a kisújszállási Fetőfi TSZ és még jó- néhány közös gazdaság igen nagy termést takarított be, Megyénk va- 1 A gépállomások segítségével pótoljuk az elmaradást A beszámoló második részében Csáki elvtárs arról tájékoztatta az aktivaülést, hogy az őszi mezőgaz­dasági munkákban az elmaradás ma már igen nagy és veszélyes. Az egyénileg dolgozó parasztok külö­nösen elmaradtak, holott az árpa vetési ideje lassan már lejár. Gyengén halad a vetőszántás, a bú­za vetését még csak hellyel-közzel kezdték meg. Ez a hciyzet rend­kívüli intézkedéseket követel meg a párt és az állami szervektől, a gépállomások és a termelőszövet­kezetek vezetőitől, valamint a me­zőgazdasági szakemberektől. Min­denütt haladék nélkül azonnal munkához kell látni. Ha minden erőt az ősziek beta­karítására, a vetőágy előkészítésére fordítunk, akkor október 20-ig a kenyérgabona vetéstervet teljesít­jük. A községi pártbizottságok fog­ják össze a falu társadalmi erejét, minden dolgozó paraszthoz juttas­sák el a párt felhívását. Tegyék a kenyérgabona vetését az egész dol­gozó parasztság becsületbeli ügyé­vé. A törökszentmiklósi járási párt- bizottság jól szervezte meg ezt a munkát. A pártbizottság vezetői minden termelőszövetkezetben a helyszínen beszélték meg a fel­adatokat és tanácsokkal látták el a tsz-tagokat. Csáki elvtárs külön ki­emelte a mezőgazdászok felelőssé­gét. Pártunk és államunk elvárja helytállásukat. Beszéde végén Csáki elvtárs az állatállomány átteleltetésének problémáival foglalkozott. A beszámolót élénk vita követte; A felszólalásokat lapunk holnapi számában közöljük,

Next

/
Oldalképek
Tartalom