Szolnok Megyei Néplap, 1955. szeptember (7. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-21 / 222. szám

1935. szeptember 21. SZOLiMJivilEülíEl NEPLAr Fordítsanak nagyobb gondot a martfűi épitőmnnkások ellátására Martfűn, a Tisza Cipőgyár beruházásain sok építőmunkás dolgozik. Ellátásukra azonban nem sok gondot fordítanak. Te­kintve. hogy a budapesti válla­lati központtól meglehetősen tá­vol esik ez a munkahely — olyan emberek is ritkán jutnak el ide, akik orvosolni tudnák a dolgozók panaszait, vagy érdem­ben foglalkoznának vele. A Könnyűipari Gyárfejlesztő és Építővállalat martfűi és szol­noki munkahelyeinek szállásait és ellátási viszonyait vizsgálva maga Nagy János ÜB elnök elv­társ is kénytelen volt megálla­pítani: — Ezek bizony a szociális kö­vetelményeknek egyáltalán nem felelnek meg. Szekrény, mosdó­tál, ivóedény nincs, s nincs mód semmiféle tisztálkodásra. A vizsgálat során az is kide­rült, hogy a lepedők, ágyhuza­tok nem elég tisztáké Réthy János, az ellátási ügyek jó is­merője, el is mondta miért. Ér­demes idézni: — A vállalat pénzügyi osztá­lyának leirata szerint Ábrahám főkönyvelő elrendelte, hogy a mosási számlákat kifizetés előtt fel kell küldeni Budapestre. — hogy a központi pénzügyi osz­tály ellenőrizze. Ez az eljárás annyi időt vesz igénybe, hogy csak ritkán tudnak lepedőt cse­rélni. Egyébként lepedő sincs elég. Vajon mit szólna ahhoz Ábrahám főkönyvelő, ha saját rendelkezésével találná magát szembe s a martfűi építőmun­kások meghívását elfogadva csak egy-két napot töltene el a szál­láshelyükön? A fővárosi kénye­lem után valószínű rosszul érez- né magát a kietlen szálláson s pihenni sem tudna jól kétes tisztaságú ágyneműben. Nem gondolt még arra .hogy a ren­delkezések embereket érintenek. A martfűi főépítésvezető Vass József sokmillió forintos mun­káért felelős minden évben, ö talán nem tudia elbírálni, hogy a néhány százforintos mosási költség jogos-e. vagy jogtalan? Vajon mennyivel okosabbak a a központi pénzügyi osztályon, melynek munkatársai közül a legtöbben még színét sem látták a martfűi építéshelynek; Persze nem ez az egyedüli probléma. Nagyobb baj az, hogy még ezekből a gyér szálláshe­lyekből, — amit egy kis jóin­dulattal rendbe lehet tenni — sincs elegendő. Az építőmunká­sok nagyrésze eddig mindennap hazajárt a környező községekbe. Ez rendkívül fárasztó dolog, a nyár elmúltával olyan emberek­nek. akik egész nap a szabadban nehéz testi munkát végeznek. — Sokan szállást szeretnének kap­ni. mire bejönnek az esős idők. Erről azonban szó sem lehet a jelenlegi körülmények között, mert a felvonulási épületekben nincs hely szállásra. Nines üzemi konyha sem. Az emberek kénytelenek száraz koszton élni. Eddig ez ment valahogy, mert aki este haza­tért családjához, meleget vacso­rázott. Ha kint akar lakni a munkahelyen, erre nincs mód. A vállalat több éve dolgozik már meglehetősen állandó lét­számmal ezen az építéshelyen. Minderről régen ■ gondoskodni kellett volna. Ebben az évben úgy oldották meg a problémát, hogy minden dolgozó átmenetileg 10 forintot kapott naponként ..a szociális normák megváltására’'. Ez a ki­fizetés helytelen volt. mert na­pi 10 forintos fizetéskiegészítés csak azoknak az építőmunká­soknak jár, akik családjuktól távol élnek s hazatérni sem tud­nak rendszeresen. Ezzel a 10 fo­rinttal még nem oldódott meg senkinél se a lakás, se a rend­szeres étkezés problémája. Most itt az ideje, hogy ne pénzzel váltsák meg a szociális ellátást, hanem természetben va­lósítsák meg minél előbb. A Könnyűipari Építővállalat sem áll kívül ^államunk törvényein s kötelessége, hogy dolgozóinak emberhez méltó munkakörülmé­nyeket és szociális ellátást biz­tosítson. 1DÖJARÁSJELENTÉS: Várható időjárás szerdán estig: kevés felhő, száraz idő. Helyen- kint reggeli köd, mérsékelt szél hűvös éjszaka. A nappali hőmér­séklet alig változik. Várható legalacsonyabb hőmér­séklet ma éjjel: északkeleten 4—7. máshol 7—10, legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán 19—22 fok kö­zött. (MTI* Hogyan használták fel községeink a készpénzjegyzésből visszamaradt összegeket Az őszi, vizes, sáros idő­járás mindenkor sok kel­lemetlenséget okoz az em­bereknek. Különösen ott marasztalnák el szívesen ezt az időszakot, ahol nincs járda, s taposni kell a sarat. Ilyen helyet me­gyénkben is sokat talál­tunk. Az utóbbi években azonban nem mérgelődés- sel tették túl ezen magu­kat a falusi emberek, ha­nem állami támogatással és saját erejükkel. Amió­ta meg az államnak köl­csönadott forintok egy- része ott marad a község­ben, még inkább kiszorít­ják a sarat az utcákból, még szebbé teszik a falut. Zcgyvarékason pl. a Békekölcsönből visz- szamaradt ' forintokból járdát építettek. A község központjától a malomig 750 méteren rakták le az új betonlapokat. Erre ál­lami támogatással össze­sen 46 ezer forintot köl­töttek. A malmot is reno­válni kellett, kívül-belül, ezt is megcsinálták, a ka­zánt is megjavították. A lapos Örökföldi út örök fájdalma volt a község lakosainak, amint mondják, ha ott már két szem eső hullott, gyalogos is, kocsi is leragadt. Most végre feltöltötték, s bát­ran mehet rajta az utas. Erre az útjavításra 16 ezer forintot kaptak álla­munktól. A következő év­re még nagyobb tervei vannak a zagyvarékasiak- nak. Hidat építenek a Zagyván, ami szintén régi vágyuk. Tószegen a befizetett kölcsönökből 4900 forint maradt. Ennél azonban sokkal többet költöttek a község fejlesz­tésére. 60 ezer forintba ke­rült a kulturház kibővíté­se, rendbehozása. Most már kb. háromszázötvenen szórakozhatnak itt egy­szerre. Járdákat az Attila úton, a Táncsics-telepen, a Rákóczi és Széchenyi úton létesítettek. Az Attila úton Habony János ta­nácstag társadalmi mun­kát szervezett. Az utca la­kói így 650 méteren saját maguk tették kényelme­sen járhatóvá az utat. A többi helyen is segítenek az arra lakók, hogy minél kevesebb pénzt kelljen kiadni munkadíjként. A Károlyi úton is építkez­nek, de itt nem segítelek az utcabeliek. A malom­hoz vezető út itt is földes még. De a sok terméskő már ott van kétoldalt, s hamarosan be is építik. Jórészt ezt is társadalmi munkában végzik majd el. Tiszavórkonyban is sok minden változott mostanában. Tavaly de­cemberben avatták fel a község rég óhajtott kul- turotthonát. Ahogyan ott emlegetik, a járás egyik legszebb kulturháza ez, s valóban szép is lehet, mert 50 ezer forintot költött rá államunk. Az Ady úton, a Petőfi TSZ telepén, s az Árpád utcában sem volt betonjárda, most van. Parkírozták a Hősök terét, s most a piacteret beto­nozzák. Mire ez kész lesz, megcsinálják az árusító asztalokat is. Az új föld­művesszövetkezeti hizlal­dában jelenleg harmine- egynéhány disznó hízik, amivel a község hús- és zsírszükségletét pótolják. Tiszavárkony-szöllőben szintén kulturház épül. Itt a fiatalság vállalt társa­dalmi munkát, s eddig több mint 10 ezer forintot érő munkát végeztek el. Ez a szőlőrész a környék egyik legmostohább helye volt. Ha valaki megbete­gedett, kilométereket kel­lett gyalogolnia, vagy jobb esetben kocsikáznia, míg orvost ért. Most új orvosi rendelőt kaptak, hivatalos ügyeik intézésére pedig a várkonyi tanács kirendelt­séget létesített. Tiszakurtön 1s volt mit javítani, építe­ni, alakítani a közelmúlt időkben. Az utak mellett árkokat kellett építeni, mert esőzéskor nem folyt le a víz. A Negyedik Bé­kekölcsönre készpénzben befizetett összeg 20 száza­léka 20 000 forint volt. Ez a pénz éppen kifutotta a levezetők megépítését. Ezen kívül azonban hosz- szan lehet sorolni, mennyi mindent létesítettek az államunktól kapott pén­zen. Kétszázezer forintban van az új, szép szülőott­hon. 80 darab közvilágítá­si lámpa beépítésére szin­tén ennyit fordítottak, napközi otthon és bölcső­de létesítésére 100 ezer fo­rintot. A kollégium 1 mil­lió 500 ezer forintban van. az áruház pedig 500 ezerben. Hosszan lehetne sorolni még, mit kaptak megyénk községei álla­munktól. „Több mint tízezer forintot vesztettem, mert kiléptem a termelőszövetkezetbői“ — Rap i Bálint jász kiséri köz ép par ászt nyilatkozata — [ KÉT ESZTENDŐVEL ezelőtt több dolgozó paraszt lépett ki a íjászkiséri termelőszövetkezetek­ből. Többségük azóta megbánta már és a közös gazdaságok jó munkája, nagyszerű eredményei lát­tán egymásután kéri visszavételét a termelőszövet­kezetekbe. A község legtekintélyesebb gazdája, Rapi Bálint tizenhárom holdas középparaszt, mindössze három hónapot dolgozott a Kossuth TSZ-ben, ami­kor 1953 őszén ő is kilépett. A napokban — hosszú gondolkodás és számolgatás után — ő is bejelen­tette, hogy szívesen visszatérne a termelőszövetke­zetbe. Mivel jó gazda, szorgalmas középparaszt, a Kossuth TSZ közgyűlésén úgy határoztak a tagok, hogy visszaveszik őt; — Én csak belekóstoltam a közös gazdálko­dásba — mondotta most a belépéskor. — Igaz, hogy a néhány hónapi munkámért a többi között 17 má­zsa búzát, 3 mázsa rizst kaptam, mégis kiléptem, mert úgy gondoltam, hogy egyedül jobban boldogu­lok. Főként azonban az asszony biztatott, hogyha magunkban dolgozunk, többre jutunk. Csábított a piacozás is, az, hogy a közeli Jászapátiba terményt vihettünk a piacra és abból mindig került egy kis pénz a házhoz. MA MAR TUDOM, hogy saját magunkat csaptuk be. Sokat dolgoztunk mind a ketten, nem mondom, volt termés is szépen. De az idén már fel kellett adnom a versenyt a termelőszövetkezettel. Nekem ebben az évben négy és fél hold földön 45 mázsa búzám termett, a Kossuth TSZ-nek átlag 11 mázsa volt. Sőt a keresztsoros gabonájuk minden holdja 15 és fél mázsát adott. Kukoricám egy-egy holdon kb. 20—25 mázsa lesz. Az én földemtől nem messze, a Kossuth TSZ géppel munkált tábláin 30 mázsás átlagtermés ígérkezik. Kiszámoltam, hogy az idén kb. 8 ezer forint tiszta jövedelmem lesz. így volt tavaly is. Ugyanakkor a Kossuth TSZ-ben a tagok átlagos jövedelme meghaladja a 20 ezer forintot. Ezek szerint több mint 10 ezer forintot vesztettem, mert 1953-ban kiléptem a termelőszö- vetkezetbőL — Nemcsak én, az asszony !s belátja már, hogy jobb dolgunk lesz a szövetkezetben. ENYEM... MIENK. A Hazafias Népfront megyei W- zottsága Tiszapiispökiről 13 parasztembert vitt fel Budapestre a Mezőgazdasági Kiállításra. Az úton felfelé menet a vonaton, az Előre TSZCS, meg az Uj Élet Termelő- szövetkezet tréfásan adta egymás­nak a szót: — Aztán mikor lesz az Előréből termelőszövetkezet? — kérdezte ifj. Nagy Illés C. Tóvizi Vincétől. — Mit akarsz? — bújt ki az egye­nes válasz elől az idős ember — hiszen igy is elszeded a tagságomat. — Hátha maga nem jön — tar­tott ki a fiatalabb. — Tudod — nyújtotta a szót Tóviiz bácsi — addig én nem lé­pek be, míg le nem tudok mondani arról, hogy enyém. Kinézett az ablakon és egészen komolyan mondta: — A termelőszövetkezetben az a baj, hogy a tagok azt mondják: a tsz-é. Márpedig csak ott mehet jól a munka, ott szépül a jószág, ahol a gondozója azt mondja: az enyém. Ifj. Nagy Illésnek megcsillant a szeme: — Próbáljuk ki, jó? Fent a kiál­lításon megkérdezünk erről egy termelőszövetkezeti tagot. Ebben aztán meg is egyeztek. A kiállításon állandóan egymás mellett tartottak. A gépeknél közösen vizsgálták azt a 48-soros ve­tőgépet, amely a mezőgazdasági gépipar egyik nagyszerű újdon­sága. — Ezzel a géppel — magyarázta C. Tóvizi bácsi — olyan sűrűn le­het vetni, mintha keresztsorosan vetnénk. Tehát a keresztbe vetést a jövőben megtakaríthatjuk. ■— Ezt még maga is, meg én is használhatjuk — jegyezte meg ifj. Nagy Hlés, — Ezt igen — hagyta helyben Vincze bácsi. — De ezt már nem — mondotta ifj. Nagy Illés, annál a talajmű­velő traktornál, amelyen elöl van­nak felfüggesztve a munkagépek. Az öreg jókedvet akart mutatni, de azért egy kis sajnálkozás reze­gett a hangjában: — Ezt már nem, mert a mi ka­pás földjeinken meg nem tudna fordulni. Leguggolt, úgy vizsgálta a gépet, elismerően bólogatott: — Ügyes egy jószág. Mikor aztán a járvasllózó gép­nél állt meg a társaság, ifj. Nagy Illés egészen fölénybe kerekedett: —- Na, ez aztán egy-kettőre meg­eszik jó pár tíz hold kukoricaszá­rat, felaprítja, a teherautó meg egyenesen viszi a silógödörbe. Em­beri kéznek meg még hozzá se kell nyúlnia. Vincze bácsi egy jő pár pillanatig nézte a hatalmas alkotmányt, most már sóhajtott is: — Ez rá sem férne a mi kis ku­koricaföldjeinkre. — Szóval, ha ez vágja a szárat, akkor nincsen de­rékfájás. * A szarvasmarháknál C. Tóvizi Vince elemében volt. Részle­tesen magyarázta a különböző ke­resztezések előnyeit. Mindenki elis­merően bólogat: alaposan ért az öreg a szarvasmarhatenyésztéshez. Ifj. Nagy Illés megint nem tudta megállni: — Bizony, ilyen jó szakembert örömmel fogadnának a termelőszö­vetkezetben. Ott aztán kedvére kí­sérletezhetne, megmutathatná, mit tud. Ez az ifj. Nagy Illés halkszavú ember, de omolván, lassú viz partot mos, most is rámosolygott Vinre bácsira: — Ha az Előre Termelőszövetke­zetben a tagság kizárja a mostani kulák állattenyésztési brigádveze­tőt, megpályázhatná ezt az állást. C. Tóvizi visszanevetett: — Hát ha hívnak .;, A termelőszövetkezetek kíállí- tási istállójában C. Tóvizi bá­csi különösen kritikus szemmel né­zegette a tehenek -színét, külemét, de úgy látszik, hogy a látottak csak legyőzték az öregben ágaskodó hi­bakeresést, mert minduntalan elis­merő halogatásra kényszerült. C. Tóvizi Vincének különösen a halvány piros-tarka magyar tehe­nek tetszenek. Az egyik ilyennél megállt, aztán egy ott álló gondozó tói megkérdezte: — Ez kié? — Az enyém — hangzott a vá­lasz. Az öreg megnémult, az ember meg folytatta: •— A karcagi Április 4. Termelő­szövetkezeté. A gondozó Szemes János volt, ifj. Nagy Illés meg kapott az alkalmon: — Miért mondja azt, hogy a ma­gáé, mikor a termelőszövetkezeté. Szemes János egy pillanatig gon­dolkozott csak: — Az igaz, hogy a miénk, de ha nem érezném az enyémnek is, akkor ez a tehén nem nézne ki sehogy- sem, így meg díjat nyert. Az igazság az, hogy C. Tóvizi bá­csi nem szólt több:t erről. De úgy ismerik őt, mint nyakas embert, tehát a hallgatása beismerése volt annak, hogy nem lett igaza. TÓTH KORNÉL yfbhart nem t -.. hogy Tiszagyendán 80 OOO fo­rintos költséggel orvosi lakást, 298 000 forintos beruházással pedig kulturottJhont építettek; ,.: hogy Kenderes-bánhalmi AU ■látni Gazdaságban történő építke­zéseikre 6 190 000 forintot adott áta latnunk; • .,. hogy a tonríajmonostcri tanács- háza 135 000, az apaállat-istálló pe­dig 122 000 forintba került; . s. hogy a martfűi 86 kislakást építő dolgozóik 1 290 000 forint köl­csönt kaptak: .. hogy az egész világon 40 mil­lió 'bélyeggyűjtő van. Európában a legtöbb filatélista a skandináv ál­lamokban található. Itt minden. másedi ember bélyeggyűjtő; ... hogy az olimpiai bélyegek első nemzetközi kiállítását San Marin óban rendezték; ... hogy a fegyvemeki Vörös Csillag Termelőszövetkezet gyü­mölcsösében termőfánként 94 kg-os alma-termést értek el az elmúlt év­ben; ... hogy a tiszaigari Állami Gaz­daság egyik 75 holdas takarmány­répa tábláján az elmúlt évben 340 « mázsás átlagtermést, értek el; ... hogy Tiszatenyőn orvosi la­kást és rendelőt, tanácsiliázát tit­kári lakással, 31 kislakást, -községi utat építettek 1 026 000 forintos beruházással; ...hogy TörökszentmikJóson gyógyszertárt építettek 570 000 fo­rintos költséggel; •... hogy' a kuncsorbai kultúrott­hon 557 000 forintos beruházással készült; i.. hogy aiz újszászi idényböl­csőde 141 0000 forintba került; .;.hogy 5111 000 forintot kapott a tiszasülyi Állami Gazdaság gaz-í da sági és szociális építkezéseimé. 3 Magyar Szsvjei Társaság társas utazást szervez a magyar-szovjet válogatott labdarúgó mórüözós alKalmá&ól Budapestre A szeptember 25-én, vasárnap magyar—szovjet nemzetek közötti válogatott mérkőzést nagy érdek­lődéssel várja a futbal-világ. A nagy érdeklődésre való tekintettel a Magyar Szovjet Társaság köz­benjárására az IBUSZ Szolnokról különvonatot indít a nagy mérkő- zék alkalmából. A küiönvonatou kedvezményes díjazás mellett utaz­hatnak a fővárosba az érdeklő­dők: az oda-visszautazás 34 forint­ba kerUl. Az utazni kívánók szá­mához mérten csatolják majd a szükséges számú kocsit a rendes menetrendszerinti járathoz. A vo­nat reggel 4.07 órakor indul Szol­nok nagy állomásról a Keletibe, vissza a Nyugatiból éjjel 21.50-kor lesz indulás. A társasutazásra fel­iratkozni a Magyar Szovjet Társa­ság Szolnok megyei és városi tit­kárságánál lehet, Szolnok, Tán­csics Mihály-u. 5. I. emelet. Je­lentkezés péntek délután 5 óráig. Tanácsiatok végzik a begyűjtési agíiácíót Elérkezett a kapásmövények be­takarítása. A begyűjtési szervekre komoly feladat hárul a kukorica, napraforgó, burgonya begjüjtésé- nek végrehajtása terén. Kétpón a tanácstagokat is be­kapcsolják a felvilágosító mun­kába. A begyűjtési megbízott áf­ádba nekik a körzetükben lakó ter­melők névsorát. A tanácstagok fel­keresik a dolgozó parasztokat és ismertetik a kapásnövények beta­karításával kapcsolatos feladato­kat. Elmondják, hegy a kukoricát és a napraforgót a töréstől, illetve szedéstől számított 8 napon beiül, a burgonyát pedig 3 napon belül kell a begyüjtőhelyre szállítani. A begyűjtési megbízott gondos­kodik arról is, hegy a nyilvántar­tás naprakész állapotban legyen, s a beszállított termények vételi jegyzése minden nap megtörtén­jen. Megfelelő létszámú munka­erővel biztosítják az átvétel folya­matosságát, hogy a gazdáknak ne kelljen órákat várakozni a gyűjtő helyen; Molnár János, Kétpó. A csataszögi Szebb Élet TSZ-ben csépelik a rizst A csataszögi Szebb Élet Terme­lőszövetkezet területén már zöldéi az ősziárpa és a takarmánykeve­rék. A tagok a Szolnoki Gépállo­más traktorosainak segítségével már két héttel ezelőtt elvégezték a vetést. Érdemes volt igyekezni- ök, mert most ezekben a napokban minden erőt a rizs betakarításá­ra állíthattak. A 195 holdból 70 holdat learattak és kedden reggel megkezdték a csépiéit; k

Next

/
Oldalképek
Tartalom