Szolnok Megyei Néplap, 1955. szeptember (7. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-02 / 206. szám

1055 szeptember 2. 8ZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 Három nap az ocsödi kulákok kozott Második nap: Szélmalom-dűlő Ahogy az erős délutáni napsütés­ben a Szélmalom-dűlőn a Körös­gát felé poroszkáltam, összetalál­koztam egy szép szál öreg ember­rel. Nádudvari Istváif volt, a cu­korrépa-felelős. Beszédbe elegyedtünk. Elmond­ta, hogy négyszáz gazda cukorrépa­termelését intézi. Szó szót köve­tett, végül eljutottunk a kulákok- hoz. Ekkor mondta Nádudvari Ist­ván: — Én nem tudom, mit akarnak a kulákoktól. Rendes, dolgos ember valamennyi, nem ártanak azok a légynek sem; Nahát, Nádudvari bácsi, mostan leírom magának Oláh Antal 44 hol­das kulákkal való beszélgetésemet. Tanulhat belőle maga és a többi hasonló gondolkozású parasztem- ber, A példabeszédek embere Oláh Antalnak két lova, kocsija, gazdasági felszerelése, három anya­kocája, sok aprójószága van. Tehát nem áll rosszul, sőt az igazsághoz tartozik az is, hogy sem adóval, sem beadásnál nincsen hátralék­ban; ö maga móndja: — Minden kulák ki tudná fizet­ni, amit rárónak, ha bolond fejjel nem hagyta volna felgyűlni az adósságait; Alacsony, őszbajuszú,- kedélyes kis ember ez az Oláh Antal. Még Ferenc Jóska idejében jó pár esz­tendőt töltött mundérban és még hozzá ném is akármilyen beosztás­ban — amint büszkén meséli — ha­nem, mint bizalmi ember, küldönc, aki előbb tudta a katonai intézke­déseket, mint sok tiszt. Délután fél hat volt, amikor ki­értem hozzá. Éppen indult a lo­vaiért, amelyek a Körös-parton le­geitek: akkor akart hozzáfogni a szántáshoz. Kikísértem őt a Körös partig; Az üzleti részen hamar túlestünk. Van itt bőven baromfi, csak jöjjek, de ha esetleg hízottsertés érdekel­ne, az is. lesz télire. Miután az üz­leti ügyeket megtárgyaltuk, ő maga tért rá a politikára, innét meg el­jutottunk a termelőszövetkezetek kérdéséhez; A Körös parton, nekem'elszakadt a cipőfűzőm, azt kötözgettem. Oláh meg mesélt: — Tudja, én az első világháború­ban hátul voltam. Sokszor láttam, hogyan vételezik ki roham előtt a katonák a szeszt. A magyarok oda- álltak kulacsukkal, síiig hogy meg­kapták, be is nyakalták. Csehek is voltak velünk, azok amikor meg­kapták a rumot, eltették, hozzá se nyúltak, azt mondták: „Buta ma- tyar, nem tudja, hogy miért adják a rumot”; Felnéztem rá, ritkás fogai elővil­lantak, szeme szinte 'huncutul csil­lant: — Hát ezt a példát szoktam én felhozni akkor, amikor a szomszé­daimmal beszélek a termelőszövet­kezetről. Akik belépnek, úgy jár­nak, mint a részeg magyar kato­nák: vesztükbe rohannak. Dicsértem az eszét, ő legyintett: — Jó az ilyesmi, de jobb az, amit Kunszentmártonból hoztam. A múlt héten voltam odaát, ott mond­ta egy komám, hogy a Zalka Máté TSZ-ből mindenki ki akar lépni, mert megelégelték. Végre sikerült megkötni a cipő­fűzőmet, felálltam, szembenéztem vele: — És ez igaz? Ugyanaz az ártatlannak tetsző nevetés, mint az előbb: — Annak, aki elhiszi::; Mondom neki, hogy jó érvei van­nak a termelőszövetkezettel szem­ben. Nem nagyon szerénykedett, mindjárt előhozakodott egy másik­kal: — Tudja-e, hogy a termelőszövet­kezetben csak annyi búzát adnak, ahány családtag dolgozik? Akár hány tagú a család, ha csak egye­dül egy ember vesz részt belőle a munkában, két mázsa húsz kiló bú­zát kap. Szóval kimérik a fejada­got; — Persze, ez sem igaz? — kér­deztem. Ugyanaz a válasz: — Annak, aki elhiszi.; s Márk evangéliuma 18. rész Mondom^ kedélyes ember ez az Oláh Antal, még akkor sem söté­tül el a tekintete, amikor jövendőt jósol: — Olvasta maga Márk evangéliu­mának 13. részét? Na, abban meg van írva, hogy a világ elpusztul. Az első meg a második világháború nem volt az igazi, az csak kezdet volt. Most jön majd a harmadik: az atomháború. Elpusztul az egész kommunista világ; — Aztán mikor? Biztatóan hunyorított rám: — Nemsokára, de addig ki kell tartani: s 3 Addig ki kell tartani:;: Ugyan­ezt mondta D. Bíró és Rónyainé is a Központi-dűlőben. Itt van hát a csodafegyver, amiben a kulákok bíznak; — De hiszen Genfben megegyez­tek — próbálok ellentmondani. Az öreget nem lehetett zavarba hozni. Van annak a tarisznyájában annyi érv, mint planétás dobozban a jövendölés. A papagály kihúz egyet: na, szépen bélyegezd le, így és Oláh Antal már mondja is: — Az lehet, hogy az angolok, az amerikaiak meg a franciák, de a németek nem egyeztek meg az oroszokkal. Azok fogják eldönteni a harmadik világháborút, mert egye­dül csak ők tudják legyőzni a kom­munistákat; ' Mondom neki, hogy a második világháborúban ez'valahogy mád­képpen játszódott le. Az öreg türelmetlenül legyint: ■ Nem ért maga ehhez, hiába városi. Nem az a kérdés, hogy igaz lesz-e, vagy sem, hanem hogy húz­zuk az időt. Ha az emberek félnek a rendszerváltozástól, akkor nem lépnek, be a termelőszövetkezetbe. Most már érti? Hogyne értettem volna, de egé­szen biztos értik a szomszédok is. így például Ispán János, akinek a tanyája ott van Oláhé mellett.-Mert valószínűleg nem azért választották az itteni dolgozó parasztok tanács­tagnak, hogy ilyen dajka-mesékkel felüljön a kuláknak. Kérdezem Oláhtól, hogy aztán vannak-e ott még olyan emberek, mint ő, akik törődnek azzal, hogy hátráltassák a termelőszövetkezeti mozgalmat. — Van, hogyne volna — mondja. — A Központi-dűlőnél, a Dózsánál ott van D. Bíró Bálint, aztán a fa­lu alatti részen Nádudvari Sándor, aki különösen érti a dolgát, hi­szen katona-ember volt sokáig, akárcsak én, dehát ő csendőr; Kezdett előttem kialakulni a kép: minden területnek megvan a maga felelőse, aki a maga környezetében uszít a termelőszövetkezeti mozga­lom, a népi demokrácia ellen, aki hazugságokat, rémhíreket terjeszt. És ezek szoros összeköttetésben áll-, nak egymással; Igaz is: mondja Nádudvari István bátyám, még mindig fenntartja a véleményét? (Folytatjuk.) * Tóth Kornél ELSŐOSZTÁLYOSOK JÍ dbMedbtä ililodboi Papp Imrének, Szolnok, Köz­kórház, II. eng. 203. szoba: Leve­lére közöljük, hogy a beküldött tombolajegy számok közül — leg­nagyobb sajnálatunkra —* * *. egyik sem nyert. A jövőévi Ünnepi Vá­sáron egészen, biztosan szerencsé­sebb lesz, * B. S7ÜCS ALBERTNÉNAK, ME­ZŐTÚRRA: Nagyon helyeseljük, hogy szóvátetle: miért nem főzik fel a városban a törődött szilvát pálinka céljára. Javaslatát meg­küldtük a mezőtúri városi ta­nácsnak, amely arról értesített bennünket, hogy a jövőben a-föld- mfivesszövetkezet a pálinkafőzésre alkalmas gyümölcsöket majd fel­vásárolja. Ehhez azonban először tárolóedényekkel be kell rendez­kednie. * Nagy Mátyásnak; Alattyán: Le­velére közöljük, hogy a felvégi kör helyiségének tatarozása állami köl­csönnel folyamatban van. A föld­művesszövetkezet használatában levő romos korcsmák ?lyiség átépí­tésére -tett javaslatát a Szolnok megyei tanács megvizsgálja Héttagú kupecbanda ellen emelt vádat a jászapáti járási ügyészség A jászapáti járási ügyészség vádiratot adott ki héttagú kupecbanda ellen, melynek tagjai sorozato­san és üzletszerűen foglalkoztak állatüzérkedéssel. Az elsőrendű Vádlott: Lázár Károly egy év alatt részben Jászladányon, részben pedig a környező vá­sárokon összesen 11 darab marhát, 12 sertést és 2 lovat vásárolt fpl, azokat részben a termelőknek, részben az Állatforgalmi Vállalatnak (!?) adta el. így összesen 85 darab állattal követett el üzérkedést. Társa: Bállá László, másodrendű vádlott 1952-től rendszeresen folytatott üzérkedést. Csak 1954-től mu­tatható ki káros tevékenysége, ettől kezdve mosta­náig összesen 88 darab jószágot vásárolt fel külön­böző vásárokon és a megvett állatokat magánszemé­lyeknek haszonnal adta tovább. A további vádlottak: Honig Pál 3 darab marhá­val, Kun András, Tolvaj József, Törőcsik János, P álszabó József és Turucz József sertéssel, tengeri­vel, marhával üzérkedett. így például Turucz József 1955 elején, amikor észrevette, hogy Jászladány köz­ségben a sertések ára magas és máshol olcsóbban lehet vásárolni, őt alkalommal rándult el Nyíregy­házára. ahol esetenként 5—6 darab sertést vásárolt, amelyet hazaszállítva rögtön továbbadott. így össze­sen 30 darab sertéssel követett el üzérkedést. A ser­téseket páronként 400 forintért vásárolta fel és Jászladányban 500-ért adta tovább. Ez az újabb kupeceset is bizonyítja, hogy mi­lyen nagy kárt okoznak az államnak, a dolgozó pa­rasztságnak az ilyen élősdiek. Az utóbbi időben különösen a Jászságban szaporodott el a kupeckedés. Reméljük, hogy ennek a héttagú bandának a lelep­lezésével alábbhagy és ez az eset is figyelmeztető arra, hogy a dolgozó nép állama nem tűri a kártevő kupec tevékenységet. Tavaly 50.000 forintot nyert — Papp Antalné elvtársnőt keresem. — Azonnal szólok neki — válaszol készséggel az Állat- és Zéírbegyűjtő Vállalat portása. A tiszta, szép üzemi ebédlőben telepedünk le. Mosolygós, pirosarcú asszony Pappné, a vállalat ad­minisztratív dolgozója. Ö volt az a szerencsés ember, aki a múlt év decemberében a Harmadik Békeköl­csön sorsoláson 50 ezer forintot nyert. — Mire költötték ezt a sok pénzt, elvtársnő? t— kérdezem. — Találtunk neki helyet — mondja. — Éppen tél volt s kabátokat, téliruhákat vettünk. Aztán ki­cseréltük az "addigi szobabútort, rádiót, mikrobaráz­dás lemezjátszót vettünk, hozzá lemezeket. Ágy­neműt és egyéb ruhafélét is.most vettem igazán szé­peket, mert mikor férjhezmentem 10 évvel ezelőtt, még nem nagyon volt módomban ezeket megvásá­rolni; — A családból vett-e valakinek ajándékot a nyereményből? — Venni nem vettem, hanem pénzt adtam édes­anyámnak, egy fiútestvéremnek és a nagynénémnek. Azt odatették, ahova legjobban kellett. — Most hamarosan ismét lesz békekölcsön-sor­solás. Szeretné-e, ha most is nyerne? — A nagy nyeremény óta már nyertem kisebb összeget — 400 forintot. A pénz mindig is jól jön az embernek. De most már azt mondom, inkább más nyerjen. Én inkább egy kisfiút, vagy kislányt szeret­nék, mert az nagyon hiányzik a családból. Férjem is végtelenül szereti a gyermeket s nekem eddig még nem volt. Hátha majd a „papa kedvence” se fog már sokáig váratni magára. Bő. Iskoláinkban megtartották a tanévnyitó ünnepségeket 'Tegnap a megye minden iskolájában megtartották « tanév­nyitó ünnepségeket. Az általános iskolákban az elsőosztályo­sokat meleg szeretettel, virággal fogadták a nevelők, idősebb tanuló* társaik. Az ünnepségeken az igazgatók ismertették a jövő tanév felada* tait. Mindenütt képviseltette magát az MNDSZ, amely ígéretet tett arra, hogy az* eddiginél is jobban támogatja majd a szülői munkaközös­ségek tevékenységét. ~ Különösen szép ünnepség volt Szolnölzon, az Áchim András-úton, ahöl a megyei tanács nevében Fodor Mihály elnökhelyettes elvtárs adta át az új S tantermes iskolát, amely 7 -millió forintos költséggel épült A városi tanács nevében fiépi demokráciánk újabb létesítmé­nyét Elek Lajos elvtárs, a városi tanács elnökhelyettese vette át. Az új, modern Iskola megszünteti azt a nehéz helyzetet, amelyben eddig az Alesi és az I. kerületi gyerekek iskolábajárása ütközött. Az új is­kola a legmodernebbül van berendezve. Fizikai szertárral, úttörő-szó* .bával, konyhával, ebédlőhelyiséggcl és napközi otthonnal van ellátva* Tizennyolc pedagógus tanítja majd a gyermekeket; az igazgató: Lem cse Jenő. A Sípos-téri általános iskolában kettős ünnepség volt. Az évad* nyitó mellett az Országos Takarékpénztár megyei kirendelt* ségének vezetője átadta az iskolának ■ azt az oklevelet, amely arról tanúskodik, hogy az elmúlt esztendőben a megye diákjai között a Si* pos-tériek lettek az elsők a takarékossági versenyben. Az oklevélhez 300 forint pénzjutalom is járt, amelyből sportfelszereléseket vásárol­nak az iskola számára. A legtöbb iskola tisztán, újjávarázsolva fogadta a tanulókat. Az állam ebben az esztendőben több százezer forintot fordított iskoláink tatarozására. Az Úttörő-utcai iskolában a szépen rendbehozolt épület kímélése, megőrzése éviekében „Az iskola a második otthonod" cím* mel mozgalmat indtíottak. Egyúttal verseny kezdődött az egyes osztá­lyok között: melyik kíméli meg jobban a tantermét, melyik csinosítja, díszíti fel legszebben. A versenyt hetenként értékelik s a heti győztes vándorzászlót kap. H l R E K — a néfköztarsaság eh­nöüci Tanácsa 1955. évi 11. sz. tör­vényerejű rendelete az orsziág ha­tárán kívül tartózkodó magyar ál­lampolgárok részére biztosított ke­gyelemről intézkedik. Az itthoni hozzátartozók felvilágosítására a Megyei Tanácsnál fogadó iroda kezdte meg működését. Az iroda minden héten hétfőn, csütörtökön és szombaton fél 9-től 12 óráig ad felvilágosítást (Megyei Tanács székháza, Kossyth-út 2, sz., föld­szint 88, ajtó), •--- A SZOLNOKI földművesszö­vetkezet mezőgazdasági szaküzleté­ben az utóbbi két hét alatt 5 darab szőlőprést adtak el. Nagy az ér­deklődés szölő-zúzó és boroshordók iránt is. Sütő Ferenc tenyőszigeti, Tóth János zagyvarékasi dolgozó- parasztok A. 5-ös mintájú ekét vá­sároltak, (Langer Gyula, Szolnok). * — A TURKEVEI HALADAS I. típusú tszcs tagjai elhatározták, hegy a fejlettebb III. típusú alap­szabály szerint gazdálkodnak. Az alakuló gyűlést szeptember 5-én tartják, s Zöld • Mező néven kíván­nak működni. — A KIVITELEZŐ VÁLLALAT hibájából csak szeptember 15-e után lesznek beköltözhetek a szol­noki Ságvári-úti lakások * — JUHASZ BÉLA jászklséri la­kos volt postahivatalvezető 1953. novemberétől 1954, áprilisáig össze­sen 12 450 forintot sikkasztott el á dolgozók által postára adott pén­zekből. A szolnoki járásbíróság ezért Juhász Bélát négyévi börtön­re ítélte; — A KÖZLEKEDÉSI MŰSZAKI EGYETEM ma, pénteken délután 4 órakor tartja tanévnyitó ünnepsé­gét; * — A SZOLNOKI VÁROSI TA­NÁCS végrehajtó bizottságának tagjai közül szeptember 10-ig a kö­vetkezők tartanak fogadó-órát a ta­nácsháza 102. sz. helyiségében: 3-án dr. Bene Zoltán, 5-én Bíró János, 8-án Bognár József, 10-én Csényi László. A fogadó-órák hétfőn és csütörtökön 9—1-ig, szombaton 8—• 12-ig tartanak; * — A SZOLNOK MEGYEI NÉP* LAP július 8-i számában cikket kö­zöltünk arról, hogy Rákóczifalván öttagú kupecbandát lepleztek le. A vádlottak között szerepel egy Bor­sos Menyhért nevezetű. Közöljük, hogy az üzérkedés miatt elitéit Bor­sos Menyhért nem azonos Borsos Menyhért rákóczifalvai betonáru- készítő kisiparossal, * — A SZANDASZÖLLÖSI KÖZ­SÉGI TANÁCS köszönetét mond a községben levő Vörös'Mező Ter­melőszövetkezet tagságának, a Szolnok megyei, járási és a Szol­nok városi tanács végrehajtó bi­zottságának, a Kilián György re­pülőtiszt! iskola növendékeinek, L. Nagy László és Ferenc hadnagy elvtársaknak; valamint a velük együtt részvevő honvéd elvtársak» nak és mindazoknak, akik reszt­vettek az árterület mentesítési munkálataiban. * * — A SZOLNOKI MARADÉK­BOLT annak érdekében, hogy a dolgozó asszonyok munkaidő után is vásárolhassaAak, naponta dél­előtt 10 órától délután 6. óráig tant nyitva; 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom