Szolnok Megyei Néplap, 1955. szeptember (7. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-18 / 220. szám
1955 szeptember 13. SZOLNOKMEGYE1 NÉPLAP 3 AZ ÉVES VÁLLALÁSOK TELJESÍTÉSÉÉRT SOKAN NEM TUDJÁK ... ;. hogy a szolnoki Tisza mozinál 25 000 forintos beruházással vetítő és műszer, valamint filmtároló ládát készítettek; ; •.. hogy a szolnoki városi csatornázás 1 600 000 forintba került; ,.. hogy a szolnoki városi tanács az elmúlt évben gazdaságos lakásnyerésre 506 000 forintot fordított; ;.. hogy a Jászberény és Pórtelek közötti bekötőút 1 065 000 forint költséggel épült; ...hogy Jászberényben 1950-ben 200 000 forintot költöttek jdrda^ építésre, s ez az összeg évről-évre többszörösére emelkedik;' ... hogy Karcagon 1950-ben a téglagyár fejlesztésére és szociális létesítményekre 1 455 000, 1951-ben 79 000, 1953-ban 149 000, 1954-ben 647 000 forintot ruháztak be; ::. hogy Kisújszálláson 1951-ben bekötőút építésre 1 543 000, az állami gazdaság fejlesztésére 5 744 000, gyapotraktár létesítésre 700 000, a mélyfúrású kút létesítésére 168 000 forintot költöttek; .. hogy Turkevén 1952-ben 482 000 forintos beruházással készült el az új szülőotthon; ....hogy a Mezőtúron épített Mezőgazdasági Növénytermesztési Technikum több mint 10 millió forintba került; :.. hogy a Szandaszöllősön épült 40 kislakásra 600 000 forintot adott kölcsön államunk a dolgozóknak; :.. hogy a szászbereki dolgozóknak épített kulturházra közel 200 ezer forintot fordítottak; ... hogy Tószegen 2 856 000 forintos beruházással gépállomás épült; : ;;hogy az Ötéves Terv időszakában országosan majdnem háromszorosára emelkedett a színházlátogatók száma; í .. hogy hazánkban háromszorannyi középiskolás és négyszerannyi egyetemi hallgató tanul, mint 1938-ban. A megyei párl-végreliajlóbizoííság megtárgyalta Szolnok kommunális helyzetét November 7-re készülnek a Papírgyár brigádjai A Papírgyárban jó eredményekkel zárult az augusztus 20-i ver- seny6zakasz. Azóta sem várnak tétlenül a brigádok. Sokan közülük elhatározták, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójáig túlszárnyalják tervüket s ezzel elősegítik azt, hogy a Papírgyár egész éves vállalása szerint december 20-án büszkén jelenthesse: befejezte tervét. Ez fontos feltétele annak is, hogy megtarthassák az élüzem címet, amit hosszú idő után második féléves munkájukkal szereztek vissza. Az üzemben sokáig szokás volt, hogy a „rostra, selejtre, vízre” tesznek vállalást a verseny egy-egv szakaszában. Ez megfelelő is volt annakidején, hiszen e három fontos veszteségi tényező csökkentése elősegítette a gazdaságos termelést. Tény az is, hogy ez év elejéig a termelés növelésére, a minőség javítására nem is szívesen tettek vállalást a brigádok, mert nem tudták, mennyit kell állni a gépekkel gőzhiány miatt, hányszor kapcsolják ki egy műszakban az áramszolgáltatást, ami az állásidőn kívül rengeteg selejtet is okozott. A műszaki feltételek azonban fokozatosan megjavultak. Gőz- és áramhiány miatt ma már nemigen kell leállni a papírgépekkel, csak a lényegesen rövidebb javítás oko> néha-néha állásidőt. A rostveszteséggel, selejttel nincs probléma Ezért a verseny újabb szakaszában a termelés növelésére Irányították a dolgozók figyelmét: A művezetőkkel közösen megbeszélve reális vállalásokat tettek a brigádok. Az I-es papírgépnél Balázs József II. elvtárs szakszervezeti bizalmi lett a verseny gazdája. Az itt dolgozó brigádok vállalták november 7-e tiszteletére, hogy harmadik negyedévi és októberi tervüket I nappal előbb fejezik be. Péntekig 12,3 tonna papír előnyre tettek szert: A Il-es papírgép brigádjai ugyanezzel a céllal indultak versenybe. Tervüket 6,7 tonnával szárnyalták túl. A III-as gépen géphibák miatt több mint 14 tonnával lemaradtak. Ha pótolják adósságukat, a gyár jelentős előnyt szerez terveivel szemben. Komoly problémát okozott a Papírgyárban a legfontosabb energia, a gőz előállítása és az előállítás költsége. A kazánházi brigádok ezért azt tűzték célul, hogy szeptemberben és októberben az alapszénfelhasználást 15 százalék alá, a fűtőolajfelhasználást pedig 7,5 százalék alá csökkentik. így elérik tonnánként a kitűzött 50,35 forintos előállítási költséget. Kétségtelen a három kazánházi brigád teljesíti is ígéretét. 131 000 forint gazdasági eredménnyel biztató vállalás született a cellulózegyárban is, amit a fehérített szalmacellulóznál alkalmazott vegyszerfelhasználás csökkentésével akarnak elérni. Ha a papírgyári brigádok továbbra is lendületesen teljesítik vállalásukat, a gyár újra méltó lesz az élüzem címre. A téglagyárak nem használták ki a jó időt, lemaradtak A Téglagyári Egyesülés hét üzeme közül négy nem teljesítette tervét szeptember első tíz napjában. Ez annál is nagyobb baj, mert az időjárás meglehetősen kedvezett a gyártásra, s rendkívül jó alkalom lett volna bizonyos előretartásra szert tenni, hogy az esetleges esős őszi időjárás ne okozzon váratlan meglepetést. Sok helyen arra hivatkoznak, hogy nincs elegendő terület a nyerstégla elhelyezésére. Ezeken a telepeken elmulasztották a szikkadt téglák kazalozását s így természetesen megakadtak a munkával. A szolnoki telepen hátráltatta a termelést, hogy két műszakról egy műszakra álltak át s így nem tudták elérni a napi 50 ezer darabos teljesítményt. A behordás és a kihordás sem állt arányban. A lemaradók közé tartozik a szolnoki telepen kívül a karcagi, martfűi és kunszentinártoni gyár. A csaknem hason'ó körülmények között dolgozó mezőtúri üzem 22,7, a tiszaföldvári üzem 10,5 százalékkal túlszárnyalta nyersgyártási tervét. Ebből is látszik, hogy a nehézségeket le lehet küzdeni. A Szabad Nép szeptember 13-án „Vándorló agronomusok“ címen nagyjelentőségű cikket közölt. Ez az írás nagyon helyesen tisztázta, hogy a mezőgazdaság megkívánja az alapos helyi ismeretet, mert csakis ezek után lehet eredményeket felmutatni. A termelőszövetkezetekhez kihelyezett mezőgazdászok részére tehát meg kell teremteni a helyismeret megszerzésének lehetőségét. Másik igen fontos teendő — s ez különösen a nemrég működő termelőszövetkezetekre vonatkozik. — hogy az egyéni gazdaságokból összekerült, különböző módon kezelt és gyakran elhanyagolt földeket, a közös gazdaság mezőgazdásza egységessé forrassza, kialakítsa a megfelelő termelési profilt és biztosítsa az arányos talajerőt, megismerje a földet és termöképesre feljavítsa. — Ehhez a munkához — mondani sem kall — nem egy-két hét, vagy néhány hónap, hanem több év szükséges. Némi túlzással kijelenthetjük, hegy az agronómus mindaddig félember, míg nem ismeri azt a területet, ahol dolgozik. A Szabad Nép szóbanlévő cikke is éppen az előbbiekből kiindulva, nagyon helyteleníti tehát a mezőgazdászok ide-oda való helyeztetését. Ez a káros jelenség a mi megyénkben is fellelhető, holott a Minisztertanács határozata világosan kimondja, hogy a mezőgazdászt három éven belül csak fegyelmi úton lehet elbocsátani. Ez a határozat azokat a szakembereket is megnyugtatta, akik az iparból kerültek a mezőgazdaságba. Csak ott a bökkenő, hogy megyénkben számos helyen vagy nem ismerik a Minisztertanács határozatát, vagy nem értik meg, milyen káros a szakemberek állandó mozgatása. Szolnok megye termelőszövetkezeteiben 255 mezőgazdász do’gozik ezenkívül több mint 100 főagronómus «és egyéb olyan agronómus, akit a termelőszövetkezetek munkaegységben fizetnek. Óriási erő ez, de csak abban az esetben, ha a párt és az állam által biztosított kedvezmények mellett az illetékesektől a megbecsülést is megkapják. Sok mezőgazdász van. de nem elég. A tiszafüredi, a jászberényi, a szolnoki és még néhány gépállomás mezőgazdász állománya nincs betöltve. Ennek az állapotnak a megszüntetése is csak nagyobb megbecsüléssel érhető el. A Szolnoki Gépállomás körzetében jelenleg 12 olyan termelő- szövetkezet van, ahová agronómus kellene. A kőtelki Ezüst Kalász TSZ-ben ezév elején az akkori mezőgazdász nem végzett jó munkát. A szövetkezeti gazdák kérésére az illetőt elhelyezték, és Kalmár József elvtársat helyezték oda. Kalmár elvtárs nagy ambícióval látott munkához, a tagok segítették és támogatták. Nem sokáig dolgozhatott azonban, mert alighogy megmelegedett, a járási párt-végrehajtóbizottság és a járási tanács mezőgazdasági osztálya áthelyezte Vezsenyre. A Szolnoki Gépállomás vezetői már csak a befejezett tényről szereztek tudomást. Csőke Mihály 1954 március 15-én került a besenyszögti Erdei Ter- m előszőve t kéz 3 tba. A gépállomásén szerződést írt alá, miszerint 3 évig nem hagyja el a területet. Eme kötelezettségvállalás ellenében megkapta az ipartól jövők részére járó 3 havi fizetését. Másfél évig dolgozott, s most mégis el kellett hagynia a termelőszövetkezetet azzal az indokolással, hogy két dudás nem fér el egy csárdában. Ugyancsak Besenyszügön, a Győzelem Termelőszövetkezetben egy év alatt Az államkölcsönsorsclások nagy népszerűségnek örvendenek hazánkban. A kötvénytulajdonosok milliói mindenkor érdeklődéssel figyelik a sorsolások előkészületeit. Különösen azokban a városokban, amelyekben sorsolnak, tekintenek nagy izgalommal a húzások elé. Az eddig lezajlott harminc sorsolás közül tizenkettőt rendeztek Budapesten, tizennyolcat pedig különböző vidéki városainkban. A IV. Békekölcsön most sorrafaárom mezőgazdász fordult meg, mert egynek sem biztosítottak lakást. Ez egyébként általános jelenség és főleg ez a döntő cka a mezőgazdászok vándorlásának. Komoly hiba, hogy a felsőbb szervek nem gondoskodnak az ag- ronómusokat megillető, tebbtermés utón járó prémiumok kifizetéséről. Jurcsó eivtárs, kunos crbai mezőgazdász még a mai napig sem kapta meg a prémiumát a múlt- évi kukorica termelési terv túlteljesítéséért. Érdemes tehát itt, a mi megyénkben is körülnézni az ille- tékessfcnek, mert egyes mezőgazdászok felelőtlen ide-oda rángatása feltétlenül a termelés rovására megy és akadályozza a termelő- szövetkezetek fejlődését. Nem kell itt valami különöset tenni, csak biztosítani a párt és kormány határozatainak megtartását. Megszívlelni, hegy a mezőgazdászokat senki másnak nincs joga áthelyeznie, csak a gépállomás igazgatójának. kerülő harmadik, egri húzás mára 19. vidéken rendezett sorsolás. A következő hónapokban még három vidéki város lakói lehetnek tanúi a húzások lebonyolításának. Október 20—23. között Veszprémben rendezik meg a II. Békekölcsön hetedik sorsolását, november 26—29. között Miskolcon tartják az I. Békekölcsön kilencedik sorsolását, s végül december 30-án Székesfehérvárott húzzák a III. Békekölcsön ötödik sorsolásának nyereményeit. (MTI.) A Magyar Dolgozók Pártja megyei pórt-végrehaj főbizottsága megtárgyalta Szolnok város kommunális helyzetét. A párt-végrehajtóbizottság ezzel kapcsolatban komoly útmutatást nyújtott a városi Dáirt-végrehajtóbizotteágnak és a városi tanácsnak az elkövetkezendő időkben megoldandó feladatokhoz. Lakás-kérdés Szolnok város lakásépítkezése már a felszabadulás előtt nem volt megfelelő és kielégítő. Ebből a szempontból különösen elhanyagoltak voltak a munkáslakta kerületek. A háborús kárck következtében ez a helyzet még jobban súlyosbodott. Habár a felszabadulás óta a háborús-károk túlnyomó többségét helyreállítottuk és sok új lakást építettünk, a város fejlődéséhez képest a növekvő lakosság lakásigényét kielégíteni teljes egészében nem tudjuk. Ebben az évben a városi tanács 875 lakást utalt ki, ebből 121 olyan, amelyet a tanács a dolgozók segítségével derített fel, választott le, vagy vett igénybe, mint vc’4 irodahelyiségeket. Ebből a 121 lakásból eddig 67-et utalt ki a városi tanács. Itt különösen üdvözölni kell az olyan kezdeményezést, amelyet több dolgozó követett: a leválasztott lakások kialakításához az új bérlők munkával és anyagi eszközökkel járultak hozzá. Emelkedett a városban a kiadott lakásépítkezési engedélyek száma, amely ebben az évben idáig 124. A jövőben számítani lehet Szolnokon nagyobbarányú lakásépítkezésekre, de emellett a megyei párt- végrehajtóbizottság javasolja a városi tanácsnak, hegy vizsgálja meg e^>T dolgozók lakásépítő szövetkezete megalakításának lehetőségét. Emellett a városi tanács továbbra iis arra törekedjék, hogy leválasztással, vagy volt irodahelyiségek átalakításával minél több lakást biztosítson a dolgozó családok számára. A lakáskiutalásoknál elsősorban az üzemi munkások, a fizikai dolgozók jogos igényeit kell kielégíteni. Bölcsődék, napközi otthonok A városi tanács kezelésében levő bölcsődékben 183, az óvodás napközi otthonokban 681, az iskolai napközi otthonokban pedig 382 gyermek pénzesül gondozásban, ellátásban. A bölcsődék és napközi otthonok hálózata tehát igen nagymértékben megnövekedett, ennek ellenére még nem tudjuk teljesen kielégíteni a jelentkező igényeket. A jövőben létesítendő napközi otthonok és bölcsődék építésénél elsősorban a külterületi lakosság igényeit kell figyelembe venni. Igen helyes és követésre méltó a Vegyiművek kezdeményezése. Itt az üzem igazgatósága tanulószobát biztosított az iskolás gyermekek számára és a felügyeletükkel megbízott szakembert a szülők közösen fizetik. Út-, járda- és csatornahálózat Ebből a szempontból különösen a város külterületei vannak hátrányos helyzetben. A múlt rendszer bűneként a munkáslakta területeken ki nem épített, vagy erősen elhanyagolt utakat, járdákat örököltünk. Ezen a téren is igen sokat tettünk a felszabadulás óta. Ebben az évben a városi tanács a fejlesztési alapból, az adóprémiumból és a békekölcsön visszamaradt összegéből 12 000 négyzetméter járdát és 11 800 négyzetméter utat épített. Épül a város főcsatorna-hálózata is. Az eredmények ellenére a külterületek utcáinak és járdáinak állapota egyáltalán nem kielégítő és ezt csak hosszú évek beruházásaival lehet rendbehozni. Emellett azonban a városi tanács nem tett meg mindent a helyzet javítása érdekében. Egyes üzemek egyáltalában nem törődnek az előttük elhúzódó út és járda állapotával. Ezen üzemek előtt a járda elhanyagolt állapotban van, az árkok becmlanak, szélem burjánzók a gaz. Ezeket az üzemeket, vállalatokat kötelezni kell, hogy az eddiginél többet törődjenek az előttük levő járdák és árkok karbantartásával. A megyei párt-végrehajtóbizottság javasolja a városi tanácsnak, MNDSZ-nek s a többi tömegszervezetnek, hogy a lakosság bevonásával indítson tisztasági mozgalmat. Ennek keretében fel lehet használni azt . a sok elfekvő salakot, amely egyes üzemeknél található. A lakosság egészen biztos szívesen vesz részt olyan önkéntes társadalmi munkában, amelynek célja ennek a salaknak felhasználása új járdák létesítésére, a régiek javítására. Emellett egészen biztosan számítani lehet a dolgozók társadalmi munkájára az utcák, terek csinosításánál, fásításánál, parkosításoknál. Ellátás, kulturális kérdések A megyei párt-végrehajtőbizo11 - ság megállapította, hogy az utóbbi évek során nagymért ékben bővült a város üzlethálózata. A jövőben az új üzletek, cukrászdák, vendéglők létesítésénél elsősorban a külső kerületek igényeit kell figyelembe venni. A külső kerületek ellátása sokat javult, de egyes cikkekben még nem kielégítő. Különösen sok panasz hangzik el a kenyér- és a zöldség-ellátás terén. A kereskedelem feladata, hogy ezen sürgö-en változtasson. A Szigligeti Színház és a. mozi látogatottsága kielégítő, azonban hibák tapasztalhatók a kulturott- homek munkájában. A kulturotüho- nok többsége csak táncos összejövetelekre ferdít gondot.. A jövőben a szakszervezeteiknek és a városi tanácsnak arra kell törekednie, hogy a szórakozás mellett e kul- turetthonokban is minél több tanító és nevelő jellegű előadás legyen. Kéfszázéves a Jászberényi kórház 1755. szeptemberében létesült a jászberényi kórház, tehát pontosan kétszáz éve. Jászberény városa ezt a nevezetes évfordulót szeptember 25-én ünnepli. De ez az évforduló nemcsak Jászberény, hanem az egész ország számára jelentős, hiszen ez a létesítmény egyik legrégibb vidéki kórháza az országnak. A szeptember 25-i ünnepségen részt vesz és ünnepi beszédet mond dr. Román József egészségügyi miniszter. A városban ezen a napon egésznapos ünnepségek lesznek: Délelőtt 10 órakor ünnepi hangversenyt rendeznek, amelyen a jászberényi kultúrotthon zenekara, kamara-együttese, énekkara mellett kiváló szólisták is szerepelnek. Papírgyűjtő hét szeptember 19—25 között Népgazdaságunk fejlődésével párhuzamosan megnőtt dolgozóink kulturális igénye is. Ezt a jogos igényt kívánja kielégíteni papíriparunk. Évről-évre több papírt gyárt, hogy belőle könyv, újság, füzet legyen. A papír legfontosabb alapanyagát a cellulózét, külföldről hozzuk be. A kiadás nagymértékben csökkenthető lenne, ha a papírgyárak részére elegendő mennyiségű hulladék- papírt biztosítanánk. Megyénk nem dicsekedhet ezen a téren jó ■eredményekkel. A lakosság által felhasznált papír összegyűjtése nem éri el a kívánt mértéket. Szolnokon pl. mintegy 50— 70 000 kg-ra tehető az a papírmennyiség, mely újságként, folyóiratként s egyéb téren kerül forgalomba. Ennek a hatalmas mennyiségnek 5 százaléka sem kerül vissza a gyárakba feldolgozás végett. A megyei tanács irányításával működő hulladékgyűjtő bizottság a papírgyűjtés terén mutatkozó lemaradás megszüntetésére az egész megye területén papírgyűjtő hét rendezését határozta el. Megyénk városai közül a versenyben Karcag áll az élen 105 százalékos tervteljesítéssel. A többi városok nagyon lemaradtak. Szolnok 42,4, Kunhegyes 27,5, Kisújszállás pedig csak 20 százalékra teljesítette előirányzatát. Üzemeink közül a Tisza Cipőgyár jár az élen, 780 kg papírt adtak át a dolgozók a MÉH-nek. A DISZ Megyei Bizottsága és a Megyei Tanács oktatási osztálya felhívással fordul a fiatalokhoz. Kérik, hogy a vasgyűjtés terén kifejtett lelkes munkájukhoz hasonlóan vegyék ki részüket a papírgyűjtésből is. As egri sorsolás a tizenkilencedik vidéki átlamkölesönhúzás * Hozzászólás a „Vándorló agronomusok“ című cikkhez
