Szolnok Megyei Néplap, 1955. szeptember (7. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-18 / 220. szám

1955 szeptember 13. SZOLNOKMEGYE1 NÉPLAP 3 AZ ÉVES VÁLLALÁSOK TELJESÍTÉSÉÉRT SOKAN NEM TUDJÁK ... ;. hogy a szolnoki Tisza mozinál 25 000 forintos beruházással vetítő és műszer, valamint filmtároló ládát készítettek; ; •.. hogy a szolnoki városi csatornázás 1 600 000 forintba került; ,.. hogy a szolnoki városi tanács az elmúlt évben gazdaságos lakásnyerésre 506 000 forintot fordított; ;.. hogy a Jászberény és Pórtelek közötti bekötőút 1 065 000 fo­rint költséggel épült; ...hogy Jászberényben 1950-ben 200 000 forintot költöttek jdrda^ építésre, s ez az összeg évről-évre többszörösére emelkedik;' ... hogy Karcagon 1950-ben a téglagyár fejlesztésére és szo­ciális létesítményekre 1 455 000, 1951-ben 79 000, 1953-ban 149 000, 1954-ben 647 000 forintot ruháztak be; ::. hogy Kisújszálláson 1951-ben bekötőút építésre 1 543 000, az állami gazdaság fejlesztésére 5 744 000, gyapotraktár létesítésre 700 000, a mélyfúrású kút létesítésére 168 000 forintot költöttek; .. hogy Turkevén 1952-ben 482 000 forintos beruházással ké­szült el az új szülőotthon; ....hogy a Mezőtúron épített Mezőgazdasági Növénytermesz­tési Technikum több mint 10 millió forintba került; :.. hogy a Szandaszöllősön épült 40 kislakásra 600 000 forintot adott kölcsön államunk a dolgozóknak; :.. hogy a szászbereki dolgozóknak épített kulturházra közel 200 ezer forintot fordítottak; ... hogy Tószegen 2 856 000 forintos beruházással gépállomás épült; : ;;hogy az Ötéves Terv időszakában országosan majdnem há­romszorosára emelkedett a színházlátogatók száma; í .. hogy hazánkban háromszorannyi középiskolás és négyszer­annyi egyetemi hallgató tanul, mint 1938-ban. A megyei párl-végreliajlóbizoííság megtárgyalta Szolnok kommunális helyzetét November 7-re készülnek a Papírgyár brigádjai A Papírgyárban jó eredmények­kel zárult az augusztus 20-i ver- seny6zakasz. Azóta sem várnak tét­lenül a brigádok. Sokan közülük el­határozták, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évforduló­jáig túlszárnyalják tervüket s ez­zel elősegítik azt, hogy a Papírgyár egész éves vállalása szerint decem­ber 20-án büszkén jelenthesse: be­fejezte tervét. Ez fontos feltétele annak is, hogy megtarthassák az élüzem címet, amit hosszú idő után második féléves munkájukkal sze­reztek vissza. Az üzemben sokáig szokás volt, hogy a „rostra, selejtre, vízre” tesznek vállalást a verseny egy-egv szakaszában. Ez megfelelő is volt annakidején, hiszen e három fon­tos veszteségi tényező csökkentése elősegítette a gazdaságos terme­lést. Tény az is, hogy ez év elejéig a termelés növelésére, a minőség javítására nem is szívesen tettek vállalást a brigádok, mert nem tud­ták, mennyit kell állni a gépekkel gőzhiány miatt, hányszor kapcsol­ják ki egy műszakban az áramszol­gáltatást, ami az állásidőn kívül rengeteg selejtet is okozott. A műszaki feltételek azonban fo­kozatosan megjavultak. Gőz- és áramhiány miatt ma már nemigen kell leállni a papírgépekkel, csak a lényegesen rövidebb javítás oko> néha-néha állásidőt. A rostveszte­séggel, selejttel nincs probléma Ezért a verseny újabb szakaszában a termelés növelésére Irányították a dolgozók figyelmét: A műveze­tőkkel közösen megbeszélve reális vállalásokat tettek a brigádok. Az I-es papírgépnél Balázs Jó­zsef II. elvtárs szakszervezeti bi­zalmi lett a verseny gazdája. Az itt dolgozó brigádok vállalták novem­ber 7-e tiszteletére, hogy harmadik negyedévi és októberi tervüket I nappal előbb fejezik be. Péntekig 12,3 tonna papír előnyre tettek szert: A Il-es papírgép brigádjai ugyan­ezzel a céllal indultak versenybe. Tervüket 6,7 tonnával szárnyalták túl. A III-as gépen géphibák miatt több mint 14 tonnával lemaradtak. Ha pótolják adósságukat, a gyár je­lentős előnyt szerez terveivel szem­ben. Komoly problémát okozott a Pa­pírgyárban a legfontosabb energia, a gőz előállítása és az előállítás költsége. A kazánházi brigádok ezért azt tűzték célul, hogy szep­temberben és októberben az alap­szénfelhasználást 15 százalék alá, a fűtőolajfelhasználást pedig 7,5 szá­zalék alá csökkentik. így elérik tonnánként a kitűzött 50,35 forin­tos előállítási költséget. Kétségtelen a három kazánházi brigád teljesíti is ígéretét. 131 000 forint gazdasági eredménnyel biztató vállalás szüle­tett a cellulózegyárban is, amit a fehérített szalmacellulóznál alkal­mazott vegyszerfelhasználás csök­kentésével akarnak elérni. Ha a papírgyári brigádok to­vábbra is lendületesen teljesítik vállalásukat, a gyár újra méltó lesz az élüzem címre. A téglagyárak nem használták ki a jó időt, lemaradtak A Téglagyári Egyesülés hét üze­me közül négy nem teljesítette ter­vét szeptember első tíz napjában. Ez annál is nagyobb baj, mert az időjárás meglehetősen kedvezett a gyártásra, s rendkívül jó alkalom lett volna bizonyos előretartásra szert tenni, hogy az esetleges esős őszi időjárás ne okozzon váratlan meglepetést. Sok helyen arra hivatkoznak, hogy nincs elegendő terület a nyerstégla elhelyezésére. Ezeken a telepeken elmulasztották a szikkadt téglák kazalozását s így természe­tesen megakadtak a munkával. A szolnoki telepen hátráltatta a termelést, hogy két műszakról egy műszakra álltak át s így nem tud­ták elérni a napi 50 ezer darabos teljesítményt. A behordás és a ki­hordás sem állt arányban. A lemaradók közé tartozik a szol­noki telepen kívül a karcagi, mart­fűi és kunszentinártoni gyár. A csaknem hason'ó körülmények kö­zött dolgozó mezőtúri üzem 22,7, a tiszaföldvári üzem 10,5 százalékkal túlszárnyalta nyersgyártási tervét. Ebből is látszik, hogy a nehézsége­ket le lehet küzdeni. A Szabad Nép szeptember 13-án „Vándorló agronomusok“ címen nagyjelentőségű cikket közölt. Ez az írás nagyon helyesen tisztázta, hogy a mezőgazdaság megkívánja az alapos helyi ismeretet, mert csakis ezek után lehet eredménye­ket felmutatni. A termelőszövet­kezetekhez kihelyezett mezőgazdá­szok részére tehát meg kell terem­teni a helyismeret megszerzésé­nek lehetőségét. Másik igen fontos teendő — s ez különösen a nem­rég működő termelőszövetkezetekre vonatkozik. — hogy az egyéni gazdaságokból összekerült, külön­böző módon kezelt és gyakran el­hanyagolt földeket, a közös gazda­ság mezőgazdásza egységessé for­rassza, kialakítsa a megfelelő ter­melési profilt és biztosítsa az ará­nyos talajerőt, megismerje a föl­det és termöképesre feljavítsa. — Ehhez a munkához — mondani sem kall — nem egy-két hét, vagy né­hány hónap, hanem több év szük­séges. Némi túlzással kijelenthetjük, hegy az agronómus mindaddig félember, míg nem ismeri azt a területet, ahol dolgozik. A Szabad Nép szóbanlévő cikke is éppen az előbbiekből kiindulva, nagyon helyteleníti tehát a mező­gazdászok ide-oda való helyezteté­sét. Ez a káros jelenség a mi me­gyénkben is fellelhető, holott a Minisztertanács határozata világo­san kimondja, hogy a mezőgaz­dászt három éven belül csak fe­gyelmi úton lehet elbocsátani. Ez a határozat azokat a szakembere­ket is megnyugtatta, akik az ipar­ból kerültek a mezőgazdaságba. Csak ott a bökkenő, hogy me­gyénkben számos helyen vagy nem ismerik a Minisztertanács határo­zatát, vagy nem értik meg, milyen káros a szakemberek állandó moz­gatása. Szolnok megye termelőszövet­kezeteiben 255 mezőgazdász do’gozik ezenkívül több mint 100 főagronómus «és egyéb olyan agronómus, akit a ter­melőszövetkezetek munkaegy­ségben fizetnek. Óriási erő ez, de csak abban az esetben, ha a párt és az állam által biztosított kedvezmények mel­lett az illetékesektől a megbecsü­lést is megkapják. Sok mezőgazdász van. de nem elég. A tiszafüredi, a jászberényi, a szolnoki és még néhány gép­állomás mezőgazdász állománya nincs betöltve. Ennek az állapot­nak a megszüntetése is csak na­gyobb megbecsüléssel érhető el. A Szolnoki Gépállomás körze­tében jelenleg 12 olyan termelő- szövetkezet van, ahová agronómus kellene. A kőtelki Ezüst Kalász TSZ-ben ezév elején az akkori mezőgazdász nem végzett jó mun­kát. A szövetkezeti gazdák kéré­sére az illetőt elhelyezték, és Kal­már József elvtársat helyezték oda. Kalmár elvtárs nagy ambícióval látott munkához, a tagok segítet­ték és támogatták. Nem sokáig dolgozhatott azonban, mert alighogy megmelegedett, a já­rási párt-végrehajtóbizottság és a járási tanács mezőgazdasági osztálya áthelyezte Vezsenyre. A Szolnoki Gépállomás veze­tői már csak a befejezett tény­ről szereztek tudomást. Csőke Mihály 1954 március 15-én került a besenyszögti Erdei Ter- m előszőve t kéz 3 tba. A gépállomá­sén szerződést írt alá, miszerint 3 évig nem hagyja el a területet. Eme kötelezettségvállalás ellené­ben megkapta az ipartól jövők ré­szére járó 3 havi fizetését. Másfél évig dolgozott, s most mégis el kel­lett hagynia a termelőszövetkeze­tet azzal az indokolással, hogy két dudás nem fér el egy csárdában. Ugyancsak Besenyszügön, a Győzelem Ter­melőszövetkezetben egy év alatt Az államkölcsönsorsclások nagy népszerűségnek örvendenek ha­zánkban. A kötvénytulajdonosok milliói mindenkor érdeklődéssel figyelik a sorsolások előkészüle­teit. Különösen azokban a városok­ban, amelyekben sorsolnak, tekin­tenek nagy izgalommal a húzások elé. Az eddig lezajlott harminc sorso­lás közül tizenkettőt rendeztek Bu­dapesten, tizennyolcat pedig kü­lönböző vidéki városainkban. A IV. Békekölcsön most sorra­faárom mezőgazdász fordult meg, mert egynek sem bizto­sítottak lakást. Ez egyébként általános jelenség és főleg ez a döntő cka a mezőgazdászok vándorlásának. Komoly hiba, hogy a felsőbb szervek nem gondoskodnak az ag- ronómusokat megillető, tebbtermés utón járó prémiumok kifizetéséről. Jurcsó eivtárs, kunos crbai mező­gazdász még a mai napig sem kapta meg a prémiumát a múlt- évi kukorica termelési terv túltel­jesítéséért. Érdemes tehát itt, a mi megyénkben is körülnézni az ille- tékessfcnek, mert egyes mezőgazdá­szok felelőtlen ide-oda rángatása feltétlenül a termelés rovására megy és akadályozza a termelő- szövetkezetek fejlődését. Nem kell itt valami különöset tenni, csak biztosítani a párt és kormány ha­tározatainak megtartását. Megszív­lelni, hegy a mezőgazdászokat senki másnak nincs joga áthe­lyeznie, csak a gépállomás igaz­gatójának. kerülő harmadik, egri húzás mára 19. vidéken rendezett sorsolás. A következő hónapokban még három vidéki város lakói lehetnek tanúi a húzások lebonyolításának. Októ­ber 20—23. között Veszprémben rendezik meg a II. Békekölcsön hetedik sorsolását, november 26—29. között Miskolcon tartják az I. Bé­kekölcsön kilencedik sorsolását, s végül december 30-án Székesfehér­várott húzzák a III. Békekölcsön ötödik sorsolásának nyereményeit. (MTI.) A Magyar Dolgozók Pártja me­gyei pórt-végrehaj főbizottsága meg­tárgyalta Szolnok város kommu­nális helyzetét. A párt-végrehajtó­bizottság ezzel kapcsolatban ko­moly útmutatást nyújtott a városi Dáirt-végrehajtóbizotteágnak és a városi tanácsnak az elkövetkezen­dő időkben megoldandó feladatok­hoz. Lakás-kérdés Szolnok város lakásépítkezése már a felszabadulás előtt nem volt megfelelő és kielégítő. Ebből a szempontból különösen elhanya­goltak voltak a munkáslakta ke­rületek. A háborús kárck követ­keztében ez a helyzet még jobban súlyosbodott. Habár a felszabadu­lás óta a háborús-károk túlnyomó többségét helyreállítottuk és sok új lakást építettünk, a város fejlő­déséhez képest a növekvő lakosság lakásigényét kielégíteni teljes egé­szében nem tudjuk. Ebben az évben a városi tanács 875 lakást utalt ki, ebből 121 olyan, amelyet a tanács a dolgozók segít­ségével derített fel, választott le, vagy vett igénybe, mint vc’4 iroda­helyiségeket. Ebből a 121 lakásból eddig 67-et utalt ki a városi tanács. Itt különösen üdvözölni kell az olyan kezdeményezést, amelyet több dolgozó követett: a leválasz­tott lakások kialakításához az új bérlők munkával és anyagi eszkö­zökkel járultak hozzá. Emelkedett a városban a kiadott lakásépítke­zési engedélyek száma, amely eb­ben az évben idáig 124. A jövőben számítani lehet Szol­nokon nagyobbarányú lakásépítke­zésekre, de emellett a megyei párt- végrehajtóbizottság javasolja a vá­rosi tanácsnak, hegy vizsgálja meg e^>T dolgozók lakásépítő szövetke­zete megalakításának lehetőségét. Emellett a városi tanács továbbra iis arra törekedjék, hogy leválasz­tással, vagy volt irodahelyiségek átalakításával minél több lakást biztosítson a dolgozó családok szá­mára. A lakáskiutalásoknál első­sorban az üzemi munkások, a fizi­kai dolgozók jogos igényeit kell ki­elégíteni. Bölcsődék, napközi otthonok A városi tanács kezelésében levő bölcsődékben 183, az óvodás nap­közi otthonokban 681, az iskolai napközi otthonokban pedig 382 gyermek pénzesül gondozásban, el­látásban. A bölcsődék és napközi otthonok hálózata tehát igen nagy­mértékben megnövekedett, ennek ellenére még nem tudjuk teljesen kielégíteni a jelentkező igényeket. A jövőben létesítendő napközi ott­honok és bölcsődék építésénél első­sorban a külterületi lakosság igé­nyeit kell figyelembe venni. Igen helyes és követésre méltó a Vegyiművek kezdeményezése. Itt az üzem igazgatósága tanulószobát biztosított az iskolás gyermekek számára és a felügyeletükkel meg­bízott szakembert a szülők közösen fizetik. Út-, járda- és csatornahálózat Ebből a szempontból különösen a város külterületei vannak hát­rányos helyzetben. A múlt rend­szer bűneként a munkáslakta te­rületeken ki nem épített, vagy erő­sen elhanyagolt utakat, járdákat örököltünk. Ezen a téren is igen sokat tet­tünk a felszabadulás óta. Ebben az évben a városi tanács a fejlesz­tési alapból, az adóprémiumból és a békekölcsön visszamaradt össze­géből 12 000 négyzetméter járdát és 11 800 négyzetméter utat épített. Épül a város főcsatorna-hálózata is. Az eredmények ellenére a kül­területek utcáinak és járdáinak állapota egyáltalán nem kielégítő és ezt csak hosszú évek beruházá­saival lehet rendbehozni. Emellett azonban a városi tanács nem tett meg mindent a helyzet javítása érdekében. Egyes üzemek egyálta­lában nem törődnek az előttük el­húzódó út és járda állapotával. Ezen üzemek előtt a járda elha­nyagolt állapotban van, az árkok becmlanak, szélem burjánzók a gaz. Ezeket az üzemeket, vállala­tokat kötelezni kell, hogy az ed­diginél többet törődjenek az előttük levő járdák és árkok karbantartá­sával. A megyei párt-végrehajtóbizott­ság javasolja a városi tanácsnak, MNDSZ-nek s a többi tömegszer­vezetnek, hogy a lakosság bevoná­sával indítson tisztasági mozgal­mat. Ennek keretében fel lehet használni azt . a sok elfekvő sala­kot, amely egyes üzemeknél talál­ható. A lakosság egészen biztos szívesen vesz részt olyan önkéntes társadalmi munkában, amelynek célja ennek a salaknak felhaszná­lása új járdák létesítésére, a régiek javítására. Emellett egészen bizto­san számítani lehet a dolgozók tár­sadalmi munkájára az utcák, terek csinosításánál, fásításánál, parkosí­tásoknál. Ellátás, kulturális kérdések A megyei párt-végrehajtőbizo11 - ság megállapította, hogy az utóbbi évek során nagymért ékben bővült a város üzlethálózata. A jövőben az új üzletek, cukrászdák, vendég­lők létesítésénél elsősorban a külső kerületek igényeit kell figyelembe venni. A külső kerületek ellátása sokat javult, de egyes cikkekben még nem kielégítő. Különösen sok pa­nasz hangzik el a kenyér- és a zöldség-ellátás terén. A kereskede­lem feladata, hogy ezen sürgö-en változtasson. A Szigligeti Színház és a. mozi látogatottsága kielégítő, azonban hibák tapasztalhatók a kulturott- homek munkájában. A kulturotüho- nok többsége csak táncos összejö­vetelekre ferdít gondot.. A jövőben a szakszervezeteiknek és a városi tanácsnak arra kell törekednie, hogy a szórakozás mellett e kul- turetthonokban is minél több ta­nító és nevelő jellegű előadás le­gyen. Kéfszázéves a Jászberényi kórház 1755. szeptemberében létesült a jászberényi kórház, tehát pontosan kétszáz éve. Jászberény városa ezt a nevezetes évfordulót szeptember 25-én ünnepli. De ez az évforduló nemcsak Jászberény, hanem az egész ország számára jelentős, hi­szen ez a létesítmény egyik legré­gibb vidéki kórháza az országnak. A szeptember 25-i ünnepségen részt vesz és ünnepi beszédet mond dr. Román József egészségügyi mi­niszter. A városban ezen a napon egésznapos ünnepségek lesznek: Délelőtt 10 órakor ünnepi hangver­senyt rendeznek, amelyen a jász­berényi kultúrotthon zenekara, ka­mara-együttese, énekkara mellett kiváló szólisták is szerepelnek. Papírgyűjtő hét szeptember 19—25 között Népgazdaságunk fej­lődésével párhuzamo­san megnőtt dolgozóink kulturális igénye is. Ezt a jogos igényt kívánja kielégíteni papíripa­runk. Évről-évre több papírt gyárt, hogy be­lőle könyv, újság, fü­zet legyen. A papír legfontosabb alapanyagát a celluló­zét, külföldről hozzuk be. A kiadás nagymér­tékben csökkenthető lenne, ha a papírgyá­rak részére elegendő mennyiségű hulladék- papírt biztosítanánk. Megyénk nem dicse­kedhet ezen a téren jó ■eredményekkel. A lakosság által fel­használt papír össze­gyűjtése nem éri el a kívánt mértéket. Szol­nokon pl. mintegy 50— 70 000 kg-ra tehető az a papírmennyiség, mely újságként, folyóirat­ként s egyéb téren ke­rül forgalomba. Ennek a hatalmas mennyiség­nek 5 százaléka sem kerül vissza a gyárak­ba feldolgozás végett. A megyei tanács irá­nyításával működő hul­ladékgyűjtő bizottság a papírgyűjtés terén mu­tatkozó lemaradás megszüntetésére az egész megye területén papírgyűjtő hét rende­zését határozta el. Megyénk városai kö­zül a versenyben Kar­cag áll az élen 105 szá­zalékos tervteljesítés­sel. A többi városok na­gyon lemaradtak. Szol­nok 42,4, Kunhegyes 27,5, Kisújszállás pedig csak 20 százalékra tel­jesítette előirányzatát. Üzemeink közül a Ti­sza Cipőgyár jár az élen, 780 kg papírt ad­tak át a dolgozók a MÉH-nek. A DISZ Megyei Bi­zottsága és a Megyei Tanács oktatási osztá­lya felhívással fordul a fiatalokhoz. Kérik, hogy a vasgyűjtés te­rén kifejtett lelkes munkájukhoz hason­lóan vegyék ki részü­ket a papírgyűjtésből is. As egri sorsolás a tizenkilencedik vidéki átlamkölesönhúzás * Hozzászólás a „Vándorló agronomusok“ című cikkhez

Next

/
Oldalképek
Tartalom