Szolnok Megyei Néplap, 1955. szeptember (7. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-17 / 219. szám

■ A MEGYEI PÁRT BFZ OTTS AG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VII. évfolyam 21?. szám Ára 50 fillér 1956. szeptember 17., szombat MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Faliújság szemle. (2. o.) Összeesküvés a dolgozó parasztok ellem. (3. o.) A SzoJookmegyei Néplap rádióműsora. (4. o.) Néplap levelezők az Országos Mezőgazdasági Kiállításon A Néplap levelezői a Nagykunsági Állami Gazdaság juhgondozójával, Gyenge Ist­vánnal beszélgetnek a kiállításon. Gyenge István kilenc gondozó közül az első he­lyet érte cl a gazdaságban. A kiállításra felvitt állatai a Ií. dijat nyerték el. A ké­pen balról jobra: Tamás László a tiszaföldvári Lenin TSZ agronómusa, Bagl József, a törökszentmiklósi Mezőgépgyár öntő segédmunkása, Lengyel Rozália, a jászladá- nyl Táncsics TSZ adminisztrátora. Csömör János, a szolnoki Járműjavító dolgozója Gyenge István juhász, Kiss Lukács cserkeszöllői egyéni paraszt Irházi Mária á mezőtúri Haladás TSZ tagja és Cseh Zoltán, a szolnoki Járműjavító dolgozója. jf öbb levelezőtársammal együtt az a kitüntetés ért, hogy a x Szolnokmegyei Néplap vendégeként megnézhettem a mező- gazdasági kiállítást. Mezőtúron, az Alföld legaszályosabb és legszélsőségesebb vide- kén élek. Termelőszövetkezeti tag vagyok. Engem az öntözéses gazdól- lcodást elősegítő gépek sorozata érdekelt legjobban. Sokat foglalkozunk a termelőszövetkezetben az öntözés kiterjesztésével. Erre megvan min­den lehetőség. A tiszalöki erőmű — melynek kicsinyített mását ott lát­tuk a kiállításon — Mezőtúrnak is biztosítani fogja majd az elegendő vizet. Egyre fejlődő állatállományun k számára termelőszövetkezetünk az öntözéses termeléssel olyan nagy mennyiségű takarmányt tud biztosí­tani, hogy néhány év alatt még bővebben oszthatunk tagjainknak jut­tatásokat a munkaegységekre. iyf unkásosztályunk olyan gépeket biztosit, mint a csatornanyitó 1 eke, mely az öntözőcsatornák építését könnyíti meg. Nekünk természetes víztárolóink vannak, a Körös és a Berettyó. Ezek vizének falhasználásával lehetővé válik a kiállításon bemutatott szálas- és siló- takarmányok nagytömegű termesztése. Az öntözött parcellákon több mint két méter magasra nőtt a silókukorica, a szárazon termelt 1—2 araszos, sodródott levelű kukoricával szembeni A jó tápértékű takarmányból lesz jóminőségű trágya, melyet, ■f*- ha idejében alászántunk a műtrágya felhasználásával, bizto­sítani fogja a bő kenyér- és takaránygabona termést. Az Országos Mezőgazdasági Kiállításon látottak meggyőzik a még kívülálló dolgozó parasztokat is arról, hogy a gépeket, az öntözést csak a nagyüzemi gazdálkodásban lehet gyümölcsözően alkalmazni. Irházi M á r i a levelező Mezőtúr, Haladás TSZ Mennyi pénzt kaptak vissza ebben az évben a megyében az állami kölcsönök jegyzői? Szeptember 18-án, vasárnap Fgerben ismét megforgatják a sze­rencsekerekeket. Ezúttal a Negye­dik Békekölcsön ötödik sorsolását tartják. A Negyedik Békekölcsön kötvények tulajdonosai tehát izga­tottan és reménykedve várják a sorsolás napját. Ezzel kapcsolatban nem árt meg­nézni, hegy ebben az évben meny­nyi pénzt kaptak vissza azok a dől-1 gőzök, akik államkölcsönöket jen gyeztek, 1955. e!ő felében a Terv- kölcsön visszafizetésével és a kü­lönböző sorsolásokon nyert összeg­gel együtt az Országos Takarék­pénztár megyei fiókja 51.118 köt­vényre összesen 15,335.500 forintot fizetett ki. DISZ propagandisták NAGY TERÉZ pedagógus* a kar­cagi Micsurin-állomás vezetője is vállalta a Pctőfi-iskola irányítását. GYARMATI GYULA pedagógus, a kunmadarasi fiatalokkal ismerteti meg haladó hagyományainkat, a marxista-leninista tanokat. A Jászberényi Gépállomás dolgozói egy kombájnt szárvágásra alakítottak át A Jászberényi Gépállomás mű­szaki dolgozói az őszi kapásnövé­nyek betakarításának meggyorsítása érdekében különböző ötletes újítá­sokat alkalmaztak a meglévő mun­kagépeken. Egy kombájnt kuko­ricaszár vágásra és silózásra tettek alkalmassá! Az átalakított gép a próbán sikeresen szerepelt és min­den remény megvan arra, hogy a kukoricaszár levágásánál sokat se­gíthetnek vele a szövetkezeti gaz­dáknak. — Több kombájnt rizsara­tásra állítanak be. Egy aratógép pedig a napraforgó betakarítását végzi, Az ország egyik legnagyobb könnyűipari központja épöl Martfűn Tizenegy emeletesáigy buliról, ti­zenegy jobbról. A középen húzódó keskeny közön egy árva asztal két székkel. A fal mentén kopottas szekrények köriilakasztgatva szá­radó fehérneművel. Ehhez járult még a tömegszállások elmaradha­tatlan dohányfüstös levegője, amit az ilyen ötvenszemélyes szobából egy heti intenzív szellőztetéssel se lehetett kiűzni. A Tisza Cipőgyár egykori tőkés gazdája rendezte be munkásainak ezeket a szállásokat, egy eredeti­leg raktárnak szánt épületbe. Aka­ratlanul ez jár eszembe, mikor megmutatják az egyik most átadott munkásszállót. Találomra nyitunk be a sok egyforma ajtó közül az egyiken. Pillanatra eivakít a hatal­mas ablakon betűző napfény. A léptek zaját vastag szőnyegek fog­ják fel. A fal mellett hárotn ágy, szemben vele kettő, mindegyik hó­fehér lepedővel, brokáthuzatú pap­lannal letakarva. Lakkozott asz­talira, szekrények, éjjeliszekrények egészítik ki a bútorzatot. Három 120 személyes munkásszállói építettek ebben az évben. Az elsőt egy hó­nappal ezelőtt vették birtokukba a munkások, az utolsót csütörtökön adták át a gyár tanulógárdájának. Ezzel sikerül végleg megszüntetni az emeletes ágyakat, a tömegszerű elhelyezés utolsó maradványait is. Csak ebiben az évben közel 6 mil­liót fordított erre államunk. Ez még csak töredéke annak, amit a cipőgyár! munkások életé­nek megkönnyítésére tett álla­munk. A hatalmas gyártelepen mindenfelé építkeznek. Egyes épí- tőváliaiatok hosszú időre letele­pedtek itt. Állandó építésvezető­sége van a sztalinvárosi és a könnyűipari építő vállalatnak. Az elmúlt évben két 27 családos lakó­ház építését fejezték be, dolgoz­tak a H-es és III-as számú gyári csarnok építkezésén, raktárakat, utakat építettek. Ma a kétemeletes gyári főépület mellett még magasodnak a követ­kező kétemeletes főépület falai, mely nyersanyagraktár céljait szol­gálja majd. Az új vízmű, a nap­közi és bölcsőde építése is befeje­zéshez közeledik. A gumigyár kétemeletes épület­része tető alatt van má.r s a föld­szinti részét be is rendezték. A vegyszerek birodalma lett. Csak ebbon az évben 20 millió forintot fordítottak ■beruházásokra s hogy mik épültek ebből, — hosszan, nagyon hosszan sorolhatnánk; Nem keli különösebben bizonyí­tani azt sem, hogy a gyárral együtt fejlődött, gyarapodott az üzem dolgozógárdája is. Nemcsak szám­belileg, hanem anyagilag is. Né­hány számot hozunk itt fel erre, melyet a tervosztály állított össze. 1952-ben a dolgozók havi átlag- keresete 729 forint volt. 1954-ben is még 997. 1955 első félévében már elérte az 1020 forintot s azóta is folyamatosan emelkedik. Az ez év július-augusztusi összesített ered­mények alapján elérte a 1038 fo­rintot. Ebben benne van új munkások fizetése is, akik néhány hete vagy néhány hónapja dolgoz­nak az üzemben s ter-méze tesen gyakorlatlanságuk miatt gyengéb­ben keresnek még, mint a régiek; Meg kell mondani azt is, hogy mindaz nem az égből pottyant. El­sősorban a termelékenység eme­lése, az önköltség csökkenése ala­pozta meg. A Tisza Cipőgyár dol­gozói ki is vették részüket ebből. Az első negyedévben 5,1, a máso­dik negyedévben 6,7 százalékkal kevesebb önköltséggel dolgoztak, mint az előirányzott színt. És még- egy szám, mely a dolgozókról való gondoskodást, a jó munka megbe­csülését bizonyítja: 1952-betn 48,324, 1955. első félévében 279.919 forintot fizettek ki jutalmazás címén. Mindez még csak a kezdet, az in­dulás. Martfű fejlődésének törté­netében vastagbetűvel írhatják fel a következő évétket. Az ország leg­jelentősebb cipő- és gumigyára, egyik legnagyobb könnyűipari köz­pontja épül ki itt a Tisza partján; Érdemes megnézni csak a követ­kező, 1956-os év beruházási terveit. A gyárépületekkel együtt húzzák fel a lakásokat, szállókat, kultu­rális- és szociális létesítményeket. Szerepel benne a harmadik két­emeletes fő-gyárépület. Ennek he­lyén egyelőre még derékmagas dudva virít a gyár udvarán. De ha hozzáfognak, hamarosan meg­látszik az egy év alatt ráfordított öt és félmillió forint. Több, mini) négymillió forinttal. megkezdik a központi üzletház építését, mely 42 lakást is magábanfoglal. Ugyancsak négymillióval kezdik az étterem és az irodaház létesítését. Soká tartana felsorolni, mi less a következő években. Különféle raktárépületek, lakások, sport­pálya, automata gépek, berendez é- sek szerepelnek a beruházási ter­vekben. A következő öt évben elő­zetes számítások szerint 150 millió forint költséggel. Mindez hatalmas anyagi áldozat, mely népünk gaz­dasági erejét, alkotóképességét bi­zonyítja. Palatínus István Az őszi munkák nagy felelősséget rónak minden vezetőre, szakemberre Á turkevei termelőszövetkezetek a nyári betakarítás idején is nagy segítséget kaptak pártunktól, kor­mányunktól. A gépállomáson annyi gép állt rendelkezésünkre, amennyi kellett. így a kalászosok 91 százalé­kát gépi erővel takarítottuk be. 20 kombájn, 33 motoros és 11 lóvonta- tású aratógép vágta a közös gazda­ság gabonáját; A gondos munka, a gépek alkal­mazása, a terméshozam növelését eredményezi; A Vörös Csillag TSZ-ben Bíró Mihály brigádja 23 és fél má­zsás átlagtermést takarított be holdanként. A brigádtagoknak 97 mázsa árpát prémiumként osztottak ki. A Harcos TSZ Si­mon brigádja a 11 mázsa 60 kilogrammos holdanként! bor- sótermés után 60 mázsa pré­miumot kapott. Sorolhatnám tovább az olyan nö­vénytermesztő brigádokat, melyek túlteljesítették termelési tervüket s például búzából 16—17 mázsás át­lagtermést értek el. Mindez világo­san bizonyítja a szövetkezeti gaz­dálkodás fölényét, a közös gazdasá­gok fejlődését, erősödését; Idei eredményeink kétségtelenül szépek, de ez nem tehet bennünket elbizakodottá. A most következő gazdasági évben tovább kell növel­nünk a terméshozamot. Ezért már ihost, a talajelőkészítésnél szükség van arra, hogy alkalmazzuk a fej­lett agrótechnikai módszereket s minőségi munkát végezzünk. Ezekben a napokban igen fontos feladat vár megoldásra. Az őszi kapásnövények törése, szedése, a vetés sikeres és gyors végrehajtása még na­gyobb erőfeszítést kíván, mint a nyári gabonabetakarítás. A termelőszövetkezeti gépállomási szakembereknek tehát alapo­san fel kell készülniök erre a munkára. Termelőszövetkezeteink brigádve­zetői pedig a népnevelők segítségé­vel kövessenek el mindent, hogy a munkaidőt a lehető legjobban ki­használják. Az őszi betakarítás ér­dekében mozgósítani kell az összes* gépi és fogaterőket, valamint a ké­zi erőt is, mert csak így tudjuk biz­tosítani a 4693 hold kukorica, a 2000 hold rizs, 525 hold cukorrépa, 466 hold napraforgó, 128 hold ta­karmányrépa és 800 hold magfogás­ra meghagyott lucerna betakarítá­sát. Mindenki előtt ismeretes, hogy a cukorrépa és a rizs munkaigé­nyes növény, a betakarítása külö­nösen sok munkaerőt köt le. Éppen ezért fontos a gépek nagymértékű bevonása mellett a jó munkaszer­vezés. Ha összetorlódnak a betaka­rítási munkák, ez késedelmet és anyagi kért is okoz termelőszövet­kezetein knékj A soronlevő munkákkal egyldő- ben kell elvégezni a trágyázást is. Városunk határában még 3000 hol­don szerves, három és félezer hol­don pedig műtrágyázást keli vég­rehajtani. Különösen azokon a te­rületeken sürgős ez a munka, ahol nem a legmegfelelőbb elővetemény után vetnek kaláiszost, Területünk 65 százalékán ka­pás- és pillangós-növények után következik kalászos, 35 százalékán azonban, ahol nem megfelelő az elővetemény, leg­alább is fél istállótrágyázást Mezőhéken alig egy hónappal ez­előtt alakult Augusztus 20. néven egy új termelőszövetkezet. Huszon­kilenc dolgozó paraszt 209 holdon alapozta meg a közös gazdaságot. Az érdeklődést bizonyítja, hogy je­lenleg már ötvenkét tagja és 350 hold területe van az új termelőszö­vetkezetnek. Alig múlik el nap, hogy egy-két új belépővel ne erő­södne a közös gazdaság. Id. Bakos János 10 holdas egyénileg dolgozó paraszt szeptember 15-én fiával kell biztosítani. Emellett ter­mészetesen a műtrágyázásnak is jelentősége van a termés­hozam növelése céljából. Legdöntőbb feladatunk jövőévi ke­nyérgabonánk elvetésének biztosí­tása. io 968 holdon kell elvégez­nünk a vetést. A betakarítás, a magágykészítés és vetés mellett a mélyszántásról is szorgalmaz­nunk kell, Ezek nem csekély feladatok; sj Nagy felelősség hárul minden egyes vezetőire és a mező- gazdasági szakemberekre. Szakem­bereink legyenek kinn a határban kora reggeltől késő estig és hely­színen adjanak gyakorlati segítsé­get a termelőszövetkezeti tagok munkájához. A pártszervezetek és a tsz vezetői gondoskodjanak arról, hogy a felszabadulási munkaver­seny harmadik szakaszában novem­ber 7; tiszteletére a brigádok és munkacsapatok között széleskörű verseny bontakozzék ki. Városunk dolgozói egyemberként fogjanak össze az őszi betakarítás és a jövő­évi kenyérgabona elvetése érdeké­ben. Karancsl Ferenc mezőgazdasági osztályvezető, Turkeve, együtt lépett a tsz-be. Márton Jó­zsef 10 holdas, id. B. Kovács János 9 holdas és id. Boda Károly 6 hol­das egyénileg dolgozó gazdák is a szövetkezeti utat választották. Ug- rai Zoltán tanító is kérte felvételét az Augusztus 20. TSZ-be. A terme­lőszövetkezet tagjai tovább folytat­ják a szervező munkát, elbeszélget­nek ismerőseikkel, gazdatársaikkal, hogy még az ősz folyamán minél több új belépővel erősödjön a szö­vetkezet, Napról-napra növekedik az új tsz taglétszáma

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom