Szolnok Megyei Néplap, 1955. szeptember (7. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-01 / 205. szám
1955 szeptember 1, SZOLNOKMEGYE1 NÉPLAP 5 Áz éllat és állati termékek begyűjtése Fegyverneken Megyénk továbbra is vezet a ga- bonabegyüjtés versenyében. A kunhegyes!, a törökszentmiklósi és a tiszafüredi járás országosan is a legjobbak között szerepsl. Az állat- és állati termékek begyűjtése terén azonban nem dicsekedhetünk ilyen eredményékkel. Minden járásban és községben vannak termelők, akik hízott sertéssel, tojással, baromfival, vagy tejjel adósai állam unknak; Ez a helyzet Fegyvernek! m is. A gabonabegyüjtésben járási viszonylatban élenjár a község, de állatból és állati termékekből igen sok a hátralékos termelő. Nézzük meg az eddigi eredményt. A harmadik negyedévi tervet véve alapul: hízott sertésből 94, vágómarhából 108, tojásból 82, tejből 80, baromfiból pedig 74 százalékra teljesítette a község a tervet. A számok azt tükrözik — a határidő még nem járt le, — hogy ez az eredmény nem is rossz. Érdemes azonban megvizsgálni, md van a számok mögött. A több mint kétezer beadásra kötelez/ tt termelő között sok olyan dolgozó paraszt van, mint Farkas Károly 5 holdas egyéni gazda, aki decemberre beütemezett sertését már beszállította. Májer Imre, B. Tóth Sándor és Kovács István szintén előre teljesített. Sorolhatnánk tovább a jól teljesítő dolgozó parasztokat. akik igyekezetükkel nagyban hozzájárultak a 94 százalékos teljesítéséhez. Az élenjárók mellett jócskán akadnak késlekedők is. Száztirra- egy termelő több mint 100 mázsa sertéssel tartozik. Többségüknek múlt évi hátraléka van. Szabó József 6 holdas tavalyról 131 kg sertéssel maradt adós. A begyűjtési hivatal többször figyelmeztette, majd kötelezettségét 10 százalékkal felemelte, s még sem állított be sertést. A begyűjtési megbízott pár nappal ezelőtt újból felkereste s közölte vele, hogy a rendelet érti rímében a háztartási szükségletre visszatartott gabonát fogják tartozásába elvinni, ha nem rendezi, Szabóné még akkor is úgy vélekedett, hogy nem állítanak be sertést. Tojás-, és baromfi-hátralékuk is azt mutatja, nem tekintik kötelességüknek a beadás teljesítését. A begyűjtési megbízottak többször tapasztalják, hogy egyes dolgozó parasztok úgy gondolkoznak, ráérnek a teljesítéssel. Nem igyekeznek jószágot nevelni. Gönczi Józsefné 6 holdas gazdálkodó, tavalyról 308 kg sertéssel hátralékos, s ehhez jön az idei kötelezettség. Baromfival, tojással szintén adós. Az udvara mégis teljesen kopár. Sem egy tyúkot, sem egy malacot nem lehet ott találni. Pedig nyilvánvaló, hogy földjének terméséből tudna jószágot nevelni, s a beadásba és saját részére sertést hizlalni. Több esetet sorolhatnánk, ahol a meg nem értésről, vagy nem akarásról van szó. A beadási kötelezettségüket becsületesen teljesítő dolgozó parasztok jogosan követelik a tanácstól, a begyűjtési hivataltól, hogy a notórius nemteljesítőkkel és a késlekedőkkel szemben alkalmazzák a törvényt. A begyűjtési szervek dolgozói most újból i'Ikeresik a hátralékosokat, s ahol jó szóval nem jutnak eredményhez, ott a tórvényadta lehetőségeket érvényesítik. Ellenőrzik azt is, hogy az a mintegy hatvan- hetven hátralékos termelő, aki cséplés előtt állította be a sertést, melyik hónapban tudja átadni. Elősegítik a kisebb mennyiséggel tartozó gazdáknál a 'társulást, vagy azt, hogy a hízót pénzért vásárolják meg. D. Nagy Gyula például 9 mázsa szabad gabonát adott ót, s az érte kapott pénzből vásárolta meg tavalyi tartozásának rendezésére a 133 kg-os hízót. Csatári Bálint és Gődér József szintén ilyen formában vette meg a beadáshoz szükséges hízónak valót. A pártszerveztt népnevelői, a tanácstagok és a Vörös Csillag TSZ vezetői a felvilágosító munkáiban segítenek. Kisgyűléseket tartanak és személyes beszélgetések során is felhívják a dolgozó parasztok figyelmét a beadási kötelezettség rendezésére. Csécsei Antal, ifj Hubai Kálmán, Gyetvai József tanácstagok már mindentől eleget tettek beadásuknak. Barta István és Balogh Pál pedig még szabad hízót is adott át. A népnevelők és akis- gyűlések előadói tehát elmondhatják a dolgozó parasztoknak, hogy nem indokolt az az ,?gy vagon hízó tartozás, amellyel Fegyvernek adósa államunknak, hiszen a jól gazdálkodó, előrelátó dolgozó parasztok még szabad eladásra Is tudnak Hizlalni. A baromfival, tojással' vagy más cikkel tartozó termelők előtt is nyitva áll a lehetőség, hogy jobb munkával több takarmányt termeljenek, s annyi jószágot tarthassanak, hogy jusson a beadásba, a piacra és a család szükségletére is. A begyűjtési hivatal pedig ne hunyjon szemet a lazaságok felett, hanem felvilágosító szóval, a" törvény betartásával és betartatásával biztosítsa a hátralékok rendezését, az állat- és állati termék begyűjtési terv tejesítését. I _ __ Sü l eines a<-e. DCöüáes CfÁzielmdi. . . ? Lassacskán döcög a hosszú tehervonat. A kerekek álmosító egyhangúsággal kattognak a sínen. Az idő is szinte ágybanyomná az embert. Vigasztalan szürke felhőkből hull az eső, a kövér cseppek szaporán kopognak a vagonok bádogtete- jén. Kovács József vonatkísérő mégsem álmos. Pedig volna oka rá. Csütörtökön indult el hazulról, most meg már szombatra virrad. Aludt is azóta, meg nem is. Legtöbbször csak valamelyik állomás készenléti tanyájában dűlt le egykét órára, míg az új szerelvényt elkészítették. Aztán gyerünk tovább. összehúzódva ül a fék kemény padján. Fázik egy kicsit, mert alaposan elázott ebben a csúnya időben. Éppen azt nézi, milyen mesz- sze vannak még a legközelebbi állomástól. ügy gondolja, ha megállnak, felszalad a mozdonyhoz, míg kezel a gép, megszárítkozik megmelegszik a kazánnál. Egy kicsit bosszantja is: miért nem kapta meg az esőköpenyt. A többieknek megvan már, de ő most jött még ide. Biztos úgy gondolják, várjon sorára. Pedig nem mai gyerek a vasútnál már 6 sem. 1925-ben tette az első szolgálatát. Ezt nem veszik figyelembe? — Igaz, eljöttem a Járműjavítóból — érvel magában —, de el kellett jönnöm. Jobb is így. Az biztos, hogy ott nem kellett ázni, fázni. Ha letelt a 8 óra, fogta magát az ember s hazament. Féléve még nem a fékfülkében, hanem a Járműjavító kocsiosztályán lehetett találkozni Kovács Józseffel. A híres Budai alvázszekrényes brigádnak volt a tagja. Minden versenyben az elsők között végeztek. Érdeme volt ebben a régi lakatosnak. Kovács Józsefnek is. A brigádvezető úgy vélte, Kovácstól tanulhatnak a fiatalok is. Hozzája osztotta be az ipari tanulókat. — Igaz, hogy az én pénzem is kisebb lesz, de azért elvállalom, bajlódok velük — vette át a kis csoportot. De úgy érezte, borsot törtek az orra alá. Azért vitte őket szépen. Mikor már látta, hogy eltanulták a szakmát, megmondta nekik: — Gyerekek, idehallgassatok. Míg ti tanultatok és kerestetek, én veszítettem, mert beláthatjátok ti is, csak nem haladtam úgy, mintha kész szakmunkásokkal dolgozom együtt. Ez nem baj. De most aztán bele ám mindent a munkába. Pótoljuk. ami elmaradt. A fiúk megfogadták a szavát, alaposan nekigyürkőztek. Két-két és fél kocsit is elkészítettek naponta. Jól ment minden. Kovács bízott is tanítványaiban, de azért, ha kiadtak egy vagont, próbaképpen levett egy-egy csavart, megnézte, van-e olaj, kenőpárna a kerékagy-, ban. Egyszer nem tette csak meg ezt, mikor a szénutalványát intézte s nem ment be aznap. Mintha csak kifogta volna : : Másnap reggel már Törökszentmiklósról hozták vissza a kocsit hőnfutással, beolvadt csapággyal. — Ugylátszik, a gyerekek mégsem tettek be kenőpárnát, elfelejtették valahogy — próbálta mentegetni a dolgot, mikor számonkér- ték tőle. Balázs elvtárs, a kocsi- osztály vezetője azonban nem vette ilyen könnyen a dolgot. — Maga a felelős a munkáért. Meg kell fizetni az okozott kár egy részét; A legközelebbi fizetéskor 100 foririítal kevesebb lett Kovács borítékjában. Meg is bánta aztán, hogy magukrahagyta a fiatalokat, de a késő bánat nem segíthetett. — Egy kis jóindulattal elintézhették volna — mondogatta sértődötten társainak. — Nem is érdemes itt dolgozni. Ha e’megyek, máshol Is megkeresek ennyit; így került a forgalmi szolgálathoz s ami azt illeti, nem is csalódott, a pénze itt is csak megvan. Az utazó személyzet is fontos, felelősségteljes munkát végez s a vasút megfizeti a fáradságot mindenhol. Az alapfizetéshez jön még a készenléti díj, kilométerpénz, s aki szeret utazni, 1100—1200 forintot könnyen megkeres. — Én meg bírom Is, meg szeretem is az utazást — meséli hétfőn, ahogy kipihente magát a négynapos út után s találkoztunk a szolnoki állomáson.— Tudja, kell a pénz s nem mondom, sokat vagyok úton. Az egyik fiamnak — egy másodikosztályosnak eltört a lába — sok baja van az embernek. De megfizetik itt a kemény munkát. Többet is keresek néha, mint a Já-műjavítóban. — Mennyi szolgálata volt a múlt hónapban? — 400 óra — vágja rá azonnal, némi büszkeséggel is. Valóban derék dolog is ennyi utat vállalni De őt nem viselte meg, teheti. Kovács József 40 évesnek sem néz ki, pedig már 50 lesz. Élénktekintetű, fürgemozgású ember, olyan fajta, aki nem tud meglenni tétlenül. A legszívesebben még most is a géprő’, a motorról mesél. És mégsem dolgozik a szakmájában. Otthagyta s meggyőződése, hegy jobban járt. Még azzal se nagyon törődik, hogy csaknem kétszer annyi időt tölt el s alig valamivel több pénzt kap, mint szakmunkás korában; Vajon jobban járt-e így? Qfaj fairnek a szolnoki mozikban A titokzatos Afrika Két cseh mérnök, Jiri Hanz elka és Miroslav Zikmund Afrikában próbálta ki az új széria-gyártásban készült „Tátra’“ személykocsi teherbírását. A két mérnök 63 000 kilométer utat tett meg Afrikában. — Erről nemcsak nagyjelentőségű könyvet írtak, hanem az útjuk során dokumantum-íilmet is készítettek. Ezt a filmet mutatja ma be a szolnoki Tisza-filmszính áz. Jelzőtűz Ez a német-svéd közös filmalkotás egy kis sziget halász lakóinak életét, küzdelmeit mutatja be. A mindvégig izgalmas, lebilincselő történet azt a harcot ábrázolja, amelyet a sziget lakói folytatnak a mindennapi életért. A filmet a Vörös Csillag filmszínház ma mutatja be. BELFÖLDI HÍREK A Szőlőoltvány és Facsemeteforgalmi Vállalat már az idén hatalmas mennyiségű gyökereztetett oltványt bocsát a termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó parasztok rendelkezésére. A dolgozó parasztság igényeinek megfelelően a jövő évben még fokozza a gyöke- reztetet szőlőoltványok előállítását. Ennek érdekében az idén az egész ország területén gyűjti a különböző fajtájú szőlővenyigéket. A vállalat a szokvány csemegőszőlő vész- szóért tizenhárom fillért, a különleges, nálunk ritka fajta csemegevesszőért tizenöt fillért ad. A borszőlő-vesszőért tizenkét fillért kapnak a gazdák. Az ország szőlővidékei a helyi begyűjtők a vessző be- érésekor kezdik a felvásárlást, * Gombnyomásra szabályozható, — úgynevezett gyorsűaráló gyártását kezdte meg a Háztartási és FémNagyobb nyilvánosságot a munkaverseny élenjáróinak Ahogy belépünk a Tisza Bútorgyár kapuján, hatalmas fekete tábla ötlik szemünkbe. Próbáljuk megállapítani, milyen rendeltetése van, mivel semmiféle jel, felírás nem ad támpontot ennek megállapítására. Megkérdezzük a kapus szaktársat, aki készséggel szolgáltatja a felvilágosítást: — A tábla — úgymond — versenytábla. A munkaverseny eredményeit hirdeti. Ezt különösnek találjuk, mivel lehetetlen, hogy a többszörös élüzem Tisza Bútorgyárban nem lenne munkaverseny. A tábla ugyanis nem hirdet semmit. Eszerint itt többféle eset foroghat fenn. Először: vegyianyaggal írják fel as eredményeket és csak előhívás útján olvashatók, másodszor: a vezetőség rosszul értelmezi a tisztasági versenyt és ezért a táblát állandóan „tisztán” tartja. Esetleg lehetségesnek tartunk még harmadik körülményt is, éspedig azt, hogy az üzemben nem kellően foglalkoznak a verseny-nyilvánossággal. No, de ne találgassuk sokáig. Bármi is az oka a versenyeredmények eltitkolásának, mindenképpen helytelen. A Tisza Bútorgyár háromszor egymásután lett élüzem. Minden bizonnyal az eredmények elérésében nagy szerepe van a jó versenyszellemnek, a dolgozók által tett felajánlások teljesítésének. Éppen ezért helytelen, hogy az eredményeket mégis hétpecsétes titoknak tartják* s nem fordítanak kellő figyelmet az élenjárók népszerűsítésére, arra, hogy ne- csak a kérdéses táblán, de más táblákon is hirdessék, népszerűsítsék a hétköznapok hőseit: a tervüket kiválóan teljesítő és túlteljesítő dolgozókat. Dicséret illeti az üzem vezetőit, azért a módért, amellyel például a munkásjavaslatokat kezelik. Minden termelési értekezleten feljegyzik a javaslatokat és azokat értékelve, alkalmazzák is. Ennek folytán sok értékes módosítást, jó módszert vezettek be. Hiányzik azonban ennél a munkánál is a kellő népszerűsítés. Nem tudatosítják kellően e javaslatok fontosságát és a javaslatok bevezetése folytán elért eredményeket sem, Az.üzem pártszervezetének, üzemi bizottságának és gazdasági vezetőinek az eredmények továbbfoko- zása és megtartása érdekében többet kell foglalkozni a versenymozgalom eredményeinek szóbeli és Írásos népszerűsítésével. Ebbe a munkába vonják be a szákszervezeti kultur- aktívákat, vonják be az „építők képzőművész” szakkörének üzemükben dolgozó tagjait. A szakkör által augusztus 20—27 között a Petőfi KuUurott- honban rendezett képkiállításon látott képek Cel- léri, Papp, Caál Tisza Bútorgyár-i dolgozóktól jó bizonyítékok arra, hogy igen eredményesen tudnának foglalkozni a versennyel kapcsolatos rajzok, falitáblák, faliújság, dicsőség- táblák készítésével. s-jpe~je= tömegcikkgyártó KSZ. Ez külnósen a falusi háztartásokban hasznos eszköz, mert lehet vele cukrot, morzsát, továbbá kávét, mákot és más szemes terményt is Őrölni. • Az egyre nagyobb eredmények«* felmutató könyvki adásunk új sikereihez mind eredményesebben hozzájárul a Katonai Kiadó. Az új kiadó feladata, hogy szépirodalmi, ismeretterjesztő és egyéb kiadványaival segítse katonáink műveltségének, politikai képzettségének növelését. Feladata továbbá, hogy olyan műveket adjon az olvasóközönség kezébe, amelyek néphadseregünk életének művészi ábrázolását nyújtják, növelik népünkben a proletámacicna! Izmussal párosult áldozatos hazafiságot. Célja: mindezt olyan színvonalon végezni, hegy az egész magyar irodalmat gazdagítsa. A Katonai Könyvkiadó eddigi kiadványai — Devecseri Gábor: Három hét egy esztendő című verses útinaplója a Szovjetunióból, a Felszabadult hazánk című díszes album, Rideg Sándor: Históriás idők című elbeszéléskötete, Kárpáthy Gyula nagysikerű Zrínyi drámája mind e feladatok megoldását szolgálják. A Katonai Kiadó most az elmondottak szellemében jelentette meg Zalka Miklós: Nehéz űt című re-r gényét, amely két fiatal tiszt életén keresztül a néphadsereg életét ábrázolja. (MTI), Kisipari exoorira termeltető iroda alakult A Minisztertanács határozata alapján a kisipari termékek kivitelének elősegítésére kisipari exportra termelő iroda alakult. Az iroda a KIOSZ szervezeteinek közreműködésével elősegíti, hogy minél több kézműipari terméket szállítsanak külföldre. Azck a kisiparosok, akik kiváló minőségű munkájukkal növelik az exportot, vagy pedig eddig külföldről ‘behozott termékeket állítanak elő, anyagot és szükség esetén hitelt kapnak, ezenkívül adókedvezményben is részesülnek. (MTI1,
