Szolnok Megyei Néplap, 1955. szeptember (7. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-07 / 210. szám
1058 szeptember T. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 Megyénk legiobblai az Országos Mezőgazdasági Kiállításon Méreteiben és külsőségeiben megkapó látvány a kiállítás. A fő bejárattal szemben felépített főpavilon kiemelkedik a többi épületek közül. A belső elrendezés hűen tükrözi tízéves fejlődésünket mind politikai téren, mind a mezőgazdasági termelésben. A termelőszövetkezeti csarnokban az ország legjobb száz állami gazdasága és termelőszövetkezete között ott találjuk a karcagi Táncsics és Béke, a mezőtúri Szabad Nép és Béke, a turkeved Harcos, Vörös Csillag, Táncsics, az abód- szaióki Lenin Termel őszövetkeas- tek eredményeit hirdető táblákat. A Bánhalmi Állami Gazdaság dolgozói abból a búzáiból küldtek el a kiállításra, melyből egy 43 holdas táblán 25,5 mázsás átlagtermést értek ei. A Felső jászsági Állami Gazdaság 14,1,- a nagykörűi Petőfi TSZ 19 mázsás múltévi búzatermését mutatja be a látogatóknak. A nagyüzemi gazdálkodás fölényét igazolja a Héki Állami Gazdaság 52 mázsás kukorica, 101 mázsás burgonya, 8.95 mázsás borsó, s a t szavárkonyi Uj Élet TSZ 16,50 mázsás zab termése. A grafikonok is azt igazolják, hogy a múlt évi kedvezőtlen időjárás ellenére, a termelőszövetkezetek országosan mintegy 40 százalékkal értek el magasabb termelési eredményt az egyéni gazdaságoknál A konyhakerti- és gyümölcs-termesztésben is szép eredményeket láthatunk.- *— A kunszentmártoni Zalka Máté TSZ paprikája és paradicsoma. a mezőtúri Szabad Nép és Rákóczi TSZ-ek vöröshagymája, paradicsoma és egyéb zöldségféleségei, a jászfényszarui zöldségtermelő szakcsoport vegyes zöldség- küldeménye már az első napokban kivívta a látogatók elismerését. — Jászfényszarun Juhász Sándor szakcsoport tag 2000 négyszögöl területen 300 mázsás paradicsomter- mést ért el. A fegyvernek! Vörös Csillag Termelőszövetkezet szép almaterméséből küldött mintát. 72 holdas gyümölcsösükben termőfákként 94 kg-os almatermést értek el az idejében végzett ápolási munkák eredményeként. A terményféleségek mellett komoly helyet foglal el a mezőgazdasági termelés alapja, az állattenyésztés. Ezen belül számszerűleg és minőségileg a szarvasmarhatenyésztés fejlődése látható leginkább. Több mint hatszáz tehénben, bikában és üszőben gyönyörködhetnek a látogatók. Megyénkből a kisújszállási Fetőü TSZ két darab, a karcagi Április 4. TSZ két darab, a mezőtúri Béke TSZ 5 darab, a Surjámi Állami Gazdaság 2 darab, a Kunmadarasi Állami Gazdaság 3 darab tehenet küldött fel. A tsz-eké mellett ott áll László József egyéni dolgozó paraszt tehene Jászjákóhalmáról, 5. Padár István egyéni dolgozó paraszt tehene Kenderesről, s Kovács József egyénileg dolgozó paraszt tehene Jászboidogiházáról. A mezőtúri Béke TSZ tehenei közül kettő elismerő oklevelet kapott. A „Kifli’1 300 napos 5082 literes, a „Rozmaring“ pedig 4631 literes eredményéért. A Béke TSZ az országos tejtermelés! versenyben a harmadik helyet érte él. Itt vezették be elsőként a múlt év októberében a napi négyszeri fejést. A megyében az első helyezést nyerték. Ezek az eredmények Szabó András és felesége szívós és fáradságot nem ismerő munkáját dicsérik. Mindketten sokat harcoltak — még a termelőszövetkezeten belül is — azért, hogy bevezethessék az újat. Most már látszik az eredmény. Szabó élvtáms élmonlja a kiállítást látogató egyénileg dolgozó parasztoknak, hogy miért érdemes termelőszövetkezeti tagnak lenni. Ezévben 650, felesége pedig 666 munkaegységet szerzett. Erre előlegként 39,48 mázsa búzát, 13 mázsa árpát és 6580 forintot kaptak. A zárszámadáskor — az előzetes számítások szerint —* 65—70 forint lesz egy munkaegység értéke, s így könnyen kiszámítható, hogy a Szabó család egy évi jövedelme eléri a 100.000 forintot. Nem is cserélnének egy egyénileg dolgozó paraszttal sem. Szabó né elvtársnőnek van a háztartás körül is tennivalója, öt kiskorú gyermek gondozása, nevelése is az ő gondija; Keresetüket beosztják. Ezévben 3 kerékpárt, szobabútort, ágyneműganniturát, s ruhaféléket vásároltak. A félszabadulás előtti napszámosnak és feleségének megváltozott az élete, gondolkodás-módija. Most nem a kenyérbeszerzési gondok veszik el az idejüket. Azon gondolkodnak, hogy miként érhetnek el még szebb eredményeket, hogyan gazdagíthatják újabb és újabb jő módszerekkel a közös vagyont. Ismerjük meg a terme'őszövetkezeiek alapszabályát Mi lesz az öregekkel ? Az egyénileg dolgozó parasztok nagy többsége már rég meggyőződött a szövetkezeti gazdálkodás fölényéről. „Jó a termelőszövetkezet, á tagok boldogulnak, a szorgalmas szövetkezeti gazdának több jövedelme van. mint akármelyik jómódú középparasztnak. Mennék is, de nem tudom, mi lesz velem, ha megönegszek.1’ Sokszor hallani ma papság ilyen és ehhez hasonló kijelentést, amely arra mutat, hogy az egyénileg dolgozó parasztok közül sokan nem ismerik a minta- alapszabályt, amely többek között a munkaképtelen, idős tagok helyzetével is foglalkozik. Nézzük, mit mond a szövetkezeti alapszabály: „A munkaképtelenné vált öreg termelőszövetkezeti tagokat, ha legalább két évig rendszeresen dolgoztak a termelőszövetkezetben — évente terménybeni és pénzbeli juttatásban kell részesíteni. Ezenfelül a termelőszövetkezet fizeti az ilyen tagok társadalombiztosítási díját és vásárolja meg a szükséges gyógyszereket. A közgyűlés — ha a szociális, kulturális alap erre lehetőséget nyújt — egyéb kedvezményeket is juttathat a tagok részére.“ Ezt mondja a mezőgazda- sági termelőszövetkezet minta-alapszabály árnak 39. e) pontja. Az alapszabály természetesen nemcsak holt betű, hanem élő valóság. íme, a jászkiséri Táncsics TSZ példája. Ebiben az esztendőben már több idős, munkaképtelen tagot nyugdíjaztak. Juhász Gyula bácsi 82 éves ember, 3 esztendővel ezelőtt 6 és fél hold földdel lépett a tsz-be. Tavaly és harmadéve még jó erőben volt és a szó igazi értelmében éppen olyan munkát végzett, mint a fiatalok. Annyira, hogy az elmúlt esztendőben 320 munkaegységet szerzett. A Táncsics TSZ tagjai azonban Juhász Gyula bácsit az idén már nyugdíjazták. Egy nagy család szerető gondoskodása veszi körül az öreget, aki eljáro- gat még mindig ugyan a tsz-be, tesz-yesz a bognárműhelyben, de csak úgy szórakozásból, mert ahogy mondja, nem tud otthon maradni. Juhász Gyula bácsinak már nem kell dolgoznia. A közgyűlés 320 munkaegységet szavazott meg számára. Éppen olyan juttatásban részesül, mint a többi tag. Nemrég 10 mázsa tiszta búzát vitt haza. A gondtalan öregkort a szövetkezet többszáz dolgozója biztosítja számára. Persze nem ő az egyedüli, aki hasonló juttatásokban részesül. G. Balog Mihályiét, Juhász Ferencet, Szilágyi Sándort, Varga Jánost, Balázs Ger- zsont szántén nyugdíjazták a Táncsics TSZ tagjai. A föld mélyének kincse Á Cukorgyár közelében és az Abony felé vezető műút mentén hatalmas tornyokat látunk magasodni. Szolnokon és a környéken már mindenki tudja, hogy ezek a tornyok olajfúrások helyeit jelzik. Ide látogattak el tanulmányútra a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezetéinek tagjai és vendégei. A látogatók népes csoportja 57 egyik hatalmas, 45 méter magas fúrótorony mellett állt meg először. Buda Ernő, a Kőolajfúró és Feltáró Vállalat főmérnöke tartott ismertető előadást a zúgó, zakatoló gépek mellett. Közben az ott dolgozó munkások bemutatták a fúrás különböző mozzanatait. Itt 1800 méter mélyen jár már a fúró acélhegye és a felhozott kőzetminták azt mutatják, hogy érdemes volt megkezdeni a mumíkát. Két nagyteljesítményű nyersolajmotor átvitt energiája forgatja a korongba zárt fúrót, mely egy hatalmas csigán függ. A résztvevők csodálattal szemlélték a nagy gépek munkáját, a torony mellett sorba állított fúróhegyeket, melyek tépik, marják a föld belsejében a kőzeteket. Ügy érzi magát itt az ember, mint egy nagy gyárban. Mindenre a nagy méretek és a hatalmas energia felhasználása jellemző. Az emberek jóformán csak irányítják a gépeket. Megtekintették a látogatók a Cukorgyár melletti olajkútat is. Több atmoszféra nyomás löki itt fel a sós vízzel kevert olajat, mely egy hosszú vezetéken jut el a tartályokba. Közben három szakaszon vonják ki belőle a sós vizet. A tartályok mellett álló olajkocsiba folyik aztán a kész szolnoki olaj. Ki gondolt volna néhány évvel ezelőtt arra, hogy ilyen kincset találunk városunk környékén?. Senki. Ma pedig népi államunk kutató munkára fordított beruházásai útján egyre-másra új nyersanyag- lelőhelyeket fedezünk fel. örülünk, hogy Szolnok is e helyek közé tartozik. A tanulmányút érdekes volt; Sokat tanultunk, megismerkedtünk az ottani dolgozókkal és a szolnoki olajjal. V. B. Élüzem a Karcagi Villanymalom Több gondot fordítsanak a szolnoki VII. kerület ellátására! Szolnok VII. kerületében van a város ipara, itt lakik a szolnoki munkásosztály jelentős része. A kerület a felszabadulás óta igen sokat kapott. Több utcáját rendbehozták (a Temető-utca a felszabadulás előtt járhatatlan volt), rendszeres autóbusz-járat köti össze a város belterületével, napközi otthon, park létesült és itt van Szolnok egyik legszebb csemege-üzlete: a IV. számú népbolt. Azok az asszonyok, akikről a továbbiak során szó lesz, mindezt el is ismerik. Van azonban egy pár kérdés, amely azt bizonyítja, hogy kereskedelmi szerveink nem súlyának megfelelően kezelik ennek a kerületnek az ellátását. Vegyük ezeket sorra, úgy, ahogy a VII. kerületi munkásasszonyok elmond- ták, A zöldség-ellátás Délután fél kettőkor jártunk kinn a IV. számú népboltban. A ZÖLD- SZÖV akkor szállította a zöldséget és a gyümölcsöt. Bíró Ferencné, Pálfi János-u. 6. szám alatt lakó asszony a következőket mondotta: — A zöldség rendszeresen későn érkezik a kerületbe, Mindig gondot okoz az ebédfőzés. Nagy Jánosné, aki a Fűrész-u. 22. szám alatt lakik, a többi asszonyok helyeslése közepette a következőket kérte: — Az a kívánságunk', hogy a zöldséget délelőtt, legkésőbb 9—10 óráig szállítsák ki a kerületbe, hogy időben tudjunk vásárolni és főzni. így azoknak az asszonyoknak a számára is friss zöldség és gyümölcs jut, akik délután jönnek haza a munkából és este főznek. De a zöldségnél és a gyümölcsnél nem ez az egyetlen panasz. Sűrű Lajos, a bolt vezetője több láda főznivadó tököt mutatott, amelynek nagyrésze már rothadt. A ZÖLD- SZÖV nem fordít elég gondot az áru kezelésére, igen sok ütődött, sérült árut küld, amely hamar romlásnak indulj Egyébként a Temető-utcai ZÖLD- SZÖV üzlet és a 4. számú bolt is bűzlik attól a burgonyától, amit a ZÖLDSZÖV szállított. Ez a burgonya étkezésre nem nagyon alkalmas. Az asszonyok egyöntetűen követelik: a ZÖLDSZÖV szállítson rendes, étkezési burgonyát a kerületnek i A VII. kerületi asszonyok tehát elvárják a ZÖLDSZÖV-tól, hogy időben szép és jóminőségű zölség- gel lássa el őket, A kenyér és a péksütemény Sűrű Lajos négy napja vezeti az üzletet és elmondja: hétfőn kaptak először friss kenyeret. Egyébként a Sütőipari Vállalat, mintha szándékosan kiválogatná a VII. kerület részére küldendő kenyereket: annak nagyrésze égett, lapos; Az asszonyok igen sokat panaszkodnak a kenyér minősége miatt. Almádi Jánosné, aki a Cserép-u. 15. szám alatt lakik, a következőket mondja: —* Elvárjuk a Sütőipari Vállalat dolgozóitól, hogy az új búzából sokkal jobb, szebb kenyeret süssenek. A kenyér igen sokszor sűrű, nem egyszer ragacsos, vagy savanyú. Természetesen megköveteljük azt is, hogy a VII. kerület'dolgozói számára naponta küldjenek megfelelő mennyiségű friss kenyeret. De nemcsak a kenyérre van panasz, hanem a péksütemény szállítására is. A reggeli nyitásra a Sütőipart Vállalat ugyan küld péksüteményt, de az kevés. Az üzlet nem tudja ebből a mennyiségből kielégíteni a vevőket. A második péksütemény szállítmány már késő délelőtt érkezik meg, de annak nagyrésze az üzletben marad. Miért nem kap halat a VII. kerület? Bíró Sándomé kifogásolja: a város belterületén lehet halat kapni, a VII. kerületben pedig nem, A Kiskereskedelmi Vállalat tehát gondolkodjék arról, hogy a VII. kerületi idolgozók számára is jusson hal. Miért nincs rövidáru? Tóth Ferencné, Temető-u. 30; szám alatt lakó munkásasszony •— szintén a többiek helyeslése közben — azt kifogásolta, hogy ha egy gombolyag cérnára, vagy gombra, vagy egy pár zoknira van szükség, akkor be kell jönniük a városba. Az asszonyok elmondották: egy gyermek guminadrág ára 5 forint, de számukra 8 forintba kerül, mert ha hirtelen szükségük van rá, autóbusszal be kell jönni érte a városba. A VII. kerületi munkásasszonyok negyedik kívánsága tehát: a Szolnoki Kiskereskedelmi Vállalat gondoskodjék arról, hogy a kerületben lehessen rövidárut is vásárolni. Egyébként a felvetett kérdésekre a címzettek válaszát várjuk. Köslehedési kiállítás Sxolnokon Ä szolnoki 50. számú Autóközle- Kedésj Vállalat a balesetek számának csökkentése érdekében képkiállítást rendez az Úttörő-házban. A kiállítás címe: „Vezess baleset nélkül!" A kiállítás ma délelőtt 10 órakor nyűik és szeptember 12-ón este 7 óráig lesz nyitva. Naponta reggel 8-tól este 6-ig lehet megtekinteni. Belépődíj nincsen. Helyes lenne, ha éri az oktató kiállítást a gépkocsivezetők és nagyközönség is minél nagyobb számban látogatná, A Karcagi Villanymalom dolgozói először nyerték el az élüzem kitüntetést. A Szolnok megyei Malomipari Egyesüléshez tartozó 24 malom közül éppen az övék lett a legjobb. A második negyedévben az élüzem kitüntetés minden feltételét teljesítették. Teljes termelési tervük elérte a 114,4 százalékot. Az egy munkásra eső termelési érték 112,1 százalékra szökött fel. Villamosenergia megtakarításuk 3,8 százalékos. Ezenkívül a tervben előirányzott 3 százalék helyett 16,9 százalékkal csökkentették az önköltséget. A Karcagi Villanymalomban őrölt búza lisztje olyan jóminőségű, hogy az az ország minden részébe eljut. Négy év óta egyetlen egy esetben sem érkezett a legcsekélyebb kifogás sem őrleményükre. A szép eredményekért ■ egyaránt dicséret illeti a vállalat vezetőit, dolgozóit, akik minden igyekezetükkel a többtermelés elősegítésén vannak. Az egész negyedévben műszaki zavar miatt mindössze 13 óra esett ki a termelésből, ezt is az áramszolgáltatás hiánya okozta. Igen eleven a malomban a tapasztalatcsere és az újító mozgalom. Legutóbb is több fontos javaslatot tettek a sziták és a szállítóberendezések átalakítására. Ezek egyrészét meg is valósították, s ezzel is megnövelték a teljesítményüket. Vas János elvtárs, a vállalat igazgatója 4 év óta vezeti az üzemet. Azelőtt ugyanebben a malomban dolgozott 30 esztendőn át. Szívéhez nőtt az üzem és annak valamennyi dolgozója. Erejéhez mérten mindent megtesz, hogy a malom dolgozói második otthonuknak érezzék azt. Baleset nem fordult elő. Rendszere-* sen megtartják havonta az üzembiztonsági szemléket. A balesetvédelmi oktatás szintén a dolgozók érdekeit szolgálja. Az élüzemavató ünnepségen a vállalat hu- szonnégy dolgozóját jutalmazták meg. Közöttük olyan kiváló munkásokat, mint 'Gyökeres Sándor, Péntek József, Varga, Lajos, Lederer Ferenc, Kónya Sándor. Olajos Erzsébet, K. Szabó Mária, Monori Imre, Hamar János, Balaskó György. Tizenöt mázsa búzaprémiumot kapott az flbrahám-család A cséplés befejeztével számot vetettünk arról, milyen eredményeket értünk el a kalászosok termelésében. Az eredmény kedvező képet adott, őszi búzából 12.23 mázsás átlagtermésünk van. Kiss Lajos és F. Nagy István brigádja ezt az átlagtermést is túlszárnyalta. Tavaszi búzából 10 mázsa 15 kiló lett a holdankénti átlagunk, őszi árpából 15.55, tavaszi árpából pedig 10 mázsa 25 kiló. Az őszi árpa termelésében F. Nagy István brigádja lett az első, 36 hold terű-; létén 19 mázsa 53 kilós átlagot ért el. Üzemegységünk dolgozói ebben az évben már gyakorlatban Is megismerték, mit jelent a többtermelés. Emelkedett nálunk az egy munkaegységre jutó, valamint a prémiumként osztott gabona mennyisége is. Bíró Károly munkaegység előlegként 22 mázsa 95 kiló búzát vitt haza, de emellett még 10 mázsa 72 kilót prémiumként is kapott Ábraíhám Lajos fiával és lányával dolgozik üzemegységünk növénytermelési brigádjában. A család együttesen munkaegység előlegként 33 q 30 kg, prémiumként 15 q 65 kg búzát, összesenen tehát 48 q 95 kg búzát vitt haza. Árpából 12 q 29 kiló jutott nekik. Kóródi Benedek április végén lépett szövetkezetünk tagjai sarába, ö munkaegység előlegként és prémiumként 10.94 mázsa búzát kapott. Bátran mondhatjuk, hogy tagságunk jövedelme elérte a középparaszti színvonalat, s tervünk az, hogy a következő években ezt túl is szárnyaljuk. Simon Kálmán Turfceve, Vörös Csillag TSZ. vi II. sz. üzemegység. Az őszi csúcsforgalomra két lassúíelet szüntettek meg a szolnoki pályafenntartás dolgozói Az Idei őszi csúcsforgalom során a szolnoki vasúti csomópont dolgozói — a múlt év hasonló időszakához képest — 15 százalékkal több árut továbbítanak. Csupán a szolnoki vasútállomásról mintegy 5000 tonnával több áru — elsősorban gabona és cukorrépa — kerül elszállításra ebben a hónapban, mint az augusztusi forgalom során. A vasútállomás dolgozói, akik korábban húsznapos oktatáson vettek részt már az őszi forgalom első öt napján is derekasan helyt álltak. Szeptember 4-én például, amikor a pályaudvar 113 százalékra teljesítette forgalmi tervét két túlsúlyos vonatot indítottak a szolnoki vasutasok. A megnövekedőt forgalom zavartalan lebonyolítását segítik elő a szolnoki pályafenntartás dolgozói is. Szeptember 1-re az őszi csúcs- forgalom megindulására két vonal- szakaszon szüntették meg a sebességkorlátozást. Maglód és Mende állomások között 10 kilométeres, Cegléd és Szolnok között pedig 25 kilométeres szakaszon hozták helyre a pályát. Jelenleg a budapest— újszászi vonalon folyik nagy erővel a munka. A pályafenntartás dolgozói ugyanis elhatározták, hogy október közepéig újabb 10 kilométeres szakaszon szüntetik meg a lassú-jelet, A fűtőház, amely 75 mozdonnyal vesz részt az idén az őszi csúcs- forgalomban, szintén teljesen felkészült a megnövekedett feladatok elvégzésére. Amíg tavaly például nehézségek voltak a mozdonyok szénellátása körül, ez évben huzamosabb ideig elegendő készlettel rendelkezik a fűtőház. IDŐJÁRÁS JELENTÉS Várható időjárás szerdán estig: Felhősebb idő, több helyen, elsősorban nyugaton és északon záporeső, zivatar. Mérsékelt, a zivatarok idején élénkebb szél. A nappali felmelegedés nyugaton gyengül, keleten alig változik. — Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel: 14—17, legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán nyugaton 23—26, keleten 26—29 fok között. (MTI.) I