Szolnok Megyei Néplap, 1955. szeptember (7. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-06 / 209. szám

1955 szeptember ß. S ZOLNOKMEGYEI NÉPLAP Vendégek a karcagi Béke Termelőszövetkezetben Egy régi karcagi szövetkezeti tag a tsz látogatásokat — igen találóan — vizsgának nevezi. De nemcsak a tsz-tagok a vizsgázók, hanem a látogatók is. A vendégek a határ­járás, a szövetkezeti gazdaság meg­tekintése közben egy igen fontos tantárgyból, magából a közös gaz­daságból vizsgáznak. így volt ez vasárnap a karcagi Béke TSZ-ben is, ahol ez alkalommal négy köz­ség: Abádszanók, Tiszabura, Tisza- szentimre és Tiszagyenda legkivá­lóbb gazdálkodói találkoztak. Tsz- tagok és olyan egyénileg dolgozó parasztok, akik már közel állanak ahhoz, hogy felhagyjanak a régi gazdálkodási formával, Érdemes volt átalakulni. A Béke TSZ tagjai szívesen fo­gadták vendégeiket s a határjárás megkezdése előtt Bányai Gábor elvtárs, a szövetkezet elnöke el­mondta, hogy annak idején — 1950 februárjában — I. típusú tszcs alap­szabálya szerint kezdték működé­süket. Ám gyorsan felismerték, hogy a fejlettöbb forma még elő­nyösebb és ezért már 1950 őszén átalakultak.­A vendéglátók elmondták, hogy 1950-b?n 81 lovuk, 142 tehenük, 76 sertésük, 116 birkájuk volt. Ma 136 lovuk, 258 tehenük, 1210 serté­sük, 947 birkájuk van. A közös va­gyon értéke pedig többmillió forint. A búzatermésről szólva büszkén új­ságolták a karcagi tsz tagok, hogy az idén rekord-termést értek el. A berek! üzemegységben volt olyan terület, ahol több mint 20 mázsa tiszta búzát termeltek az idén hol­danként. Ezt a gyönyörű Bánkuti 1201-es búzát az Országos Mező- gazdasági Kiállításon is bemutat­A répába belekapáltuk a cukrot Rövid ismerkedés után a vendé­gek vendéglátóikkal! együtt meg­nézték a közös gazdaság állatait és növényeit. A látogatókat külö­nösen a gépesítés és az agrotech­nikai módszerek alkalmazása érde­kelte. Megtekintették a termelőszö­vetkezet cukorrépa-tábláját, amely holdanként 200 mázsás átlagter­mést ígér. A szövetkezeti gazdák elmond­ták vendégeiknek, hogy ezt az eredményt nem véletlenül érték el. A cukorrépa-magágyat gondosan előkészítik. Mindig a vetést meg­előző esztendő nyár utóján végzik el a trágyázást. Általában 200 má­zsa érett istállótrágyát szórnak el egy hold földön, később a növény szükségleteinek megfelelően ada­golják a műtrágyát. Az már egé­szen természetes, hogy a szántást, a magágy-készítést teljes egészében gépekkel végzik. — De ez még nem minden. Azt tartja egy régi közmondás, hogy a répába bele kell kapálni a cukrot. Hát mi belekapáltuk. A gépek ren­geteg kézi erőt szabadítottak fel ez év tavaszán és ez a felszabadult munkaerő jórészt a cukorrépa gyomtalanítását végezte. Az aratás megkezdéséig nem volt egyetlen olyan nap sem, hogy a cukorré­pánkban ne járt volna a kapa — mondották a szövetkezeti tagok a környező községek küldötteinek. Szóba került ezután a cukor­répa betakarításának gépesítése is. Itt említették meg a vendéglátók a legfontosabbat, azt, hogy a nagy­üzemi gazdálkodás adottságainak észszerű felhasználása végső soron a tagok jövedelmét gyarapítja majd. A hivatalos átvételi áron felül csak prémiumból 360 ezer fo­Ismerkedés az Országos MezSgazdasá«?] Kiállításán rintra számítanak a 80 holdas cu­korrépa területből. B. Kovács Sándor 10 holdas tfl- szaszentimrei középpanaszit meg­jegyezte: — Ez a cukorrépa-tábla is a nagyüzemi gazdálkodás fölényét mutatja, de azt is, hogy az egyéni, gazdaságok lehetőségei korlátozot­tak. A tsz-tagok olyan földtáblát jelöltek ki, amely a cukorrépa ter­mesztésére legjobban alkalmas. Mi viszont ezt nem tehetjük meg, mert a néhány holdas gazdaságban erre nincs mód. „Aláírom a belépési nyilatkozatot“ Molnár Bálint 7 holdas tfeza­szentimrei dolgozó paraszt egy ideig szótlanul nézgelődött, majd déltáj­ban odament az egyik falujalbeli szövetkezeti gazdához és a követ­kezőket mondta: — őszre már én is veletek dol­gozom. Mihelyt hazaérünk, nyom­ban aláírom a belépési nyilatkoza­tot, A vendégek még sok újat, sok ér­dekeset láttak. Elismerően beszél­tek a szakszerű trágyakezelésről s alig tudtak betelni a szövetkezet gyönyörű sertésállomájnyával. Az egyik tiszaburai egyéni gazda: Fá­bián Sándor, mondta is a tsz el­nökének: •— Megveszek maguktól egy man­galica kocát, bármibe is kerüljön, I mert ilyen szép jószágot, mint ami­lyen itt van, még keveset láttam. A többórás határjárás után a Béke TSZ tagjai ebéddel vendégel­ték meg a küldötteket. Ebéd után barátságosan elbrszélgettek egy­mással. A vendégek közül sokan elmondták, hogy hazatérésük után nem várakoznak tovább, belépnek a tsz-be. Kiszönet az árvízvédelmi munkában kitűnt dolgozóknak Alig múlt el a július közepén fel­lépett tiszai árhullám, augusztus 9 és 23 között újra nehéz napokat él­tek át tiszamenti községeink. A nagy esőzések folytán, a nyári idő­szakhoz képest rég nem tapasztalt áradás fes nyegette 49,000 kh-t kitevő ár­területeinket, amelyeken több mint 12,000 kh gazdag kapás­növény termése, összesen mint­egy 90 millió forint érték ke­rült közvetlen veszélybe. Ezt a veszélyt kellett elhárítani. Szokatlan, rendkívüli volt á fel­adat, de rendkívüli volt az erőfeszí­tés is. Az volt a nézet, ha emelkedik a víz, emelkedjék a gát is. A víz a júliusi, Szolnoknál 603 cm-t kitevő szintet csakhamar elhagyta. Léleg- zet-visszafojtva figyelte mindenki a tiszafüredi, tiszaroffi és szolnoki vízmércéket. Az emelkedés Szol­noknál 645 cm-foen állapodott meg. A rögtönzött és megerősített nyá­rigátak a vízszinthez képest csak pár centi különbséggel, de a leg­több helyen bírták a versenyt. A gát emelkedett. Közben meg kellett küzdeni a mindennapos esőzéssel. Ez mosta el a Gerje-Perje csatorna partjait, aminek következtében a tószegi és a tiszavárkonyi rét víz alá kerül A tanács hívására éjjel-nappal százak dolgoztak a gáton, töb­bek között olyan példamutató emberek, mint Szabó Balázs, Vágó József, G. Kovács József tószegi lakosok. S Tószeg népe nem adta meg ma­gát a víz áttörése után sem. A se­gítségükre siető szolnokiakkal kar­öltve. több napra feltartóztatták a víz előretörését, aminek ezen a pon­ton több száz hold kukorica meg­mentése lett az eredménye. Kisebb vízbetörésektől és kiön­tésektől eltekintve, a többi helyen a védekezés sikerrel járt végig a Tisza hosszú Szolnok megyei part­vonalán, Tiszafüredtől Tiszaugig. Felvéfel egészségügyi tanfolyamokra Érettségizettek felvételt nyerhet­nek a szeptemberben Budapesten és Szegeden induló ápolónő, védőnő, gyermekápolónő, csecsemő- és gyer- mek-gondozónőképző tanfolyamok­ra. Az iskolák általában két éves időtartamúak, bentlakásosak. ;— A képzettség elnyerése után az elhe­lyezkedés biztosítva lesz. Jelentkezni lehet szeptember 20-ig a Megyei Tanács egészségügyi osz­tályánál. A kérelemhez mellékelni kell az érettségi bizonyítványt, vagy másolatát, a sajátkezűleg írt önélet­rajzot, a születési anyakönyvi ki­vonatot és a vagyoni bizonyítványt. A felvételnél a tanács vagy egyéb iömegszervek ajánlata előnyös, összesen 150 km gátat kellet' készíteni, illetve megerősíteni. 50,000 köbméter földet mozgat­tak meg. A Szandat-réten — a honvédség segítségével — 7 km új nyári gátat készítettek na­pok alatt. Abádszalók, Beseny- szög és Tiszasüly határában 10 km-nél is hosszabb gátakon kellett helytállni. Volt olyan nap, hogy 6000 ember dolgozott. Mint életünk minden területén, ez­úttal is megmutatkozott a dolgozók öntudata, példamutató magatartása. Abádszalókon Pataki Antal és Dé­nes Balázs 300 métert meghaladó gátszákaiszit védelmezett, Tiszarof- fon a védekezés minden pontján ott lehetett látni Mohácsi Ferenc és Szőke Ignácz dolgozó parasztokat, Borbély László kovácsmestert. Ti- szabőn Horváth János, a községi vb. tagja, ifj. Dobos Zoltán és a Nagyréti-gáton Péntek Sámuel tűn­tek ki szinte megállás nélküli mun­kájukkal, Tiszasüly ön odaadóan vették ki részüket « töbib mint 1700 kh megvédésében a Holt-Tisza gátján —‘ Ambrus József, Polgár Gergely és Jeges István. Beseny- szögön Gazdag János és a Kovács­réten, Bede László a Nagyszögi- réten, Gál Jenő és Kucsa János Kőtelken a Csatlói részen Márkus János, Csőke József tsz tag és Cseh István dolgozó pa­raszt járt elől a munkában. Szandaszöllősön pedig a Nagy­foknál Iluskó Ferenc tsz elnök, Katona Mihály és Bajzák Já­nos, aki az áradás egész ideje alatt önként vállalta a gátak éjjeli őrzését. A Megyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága köszönetét mond a tisza- menti és a segítségükre siető többi község, mint Ujszász, Tiszaföldvér, Zagyvarékas, Jászapáti, Jászladény, Jászkisér Fegyvernek dolgozó né­pének. A Szolnok megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Turkeve és Mezőtúr termelőszövetkezetei közül jónéhányat ért az a megtiszteltetés, hogy részivehet az Országos Mezőgazdasági Kiállítá­son. A mezőtúri Bercsényi és a turkevei Farkas Mihály TSZ szép te- nyészlovakat mutat be. — A képen: Szilágyi Sándor, a Bercsényi TSZ fogatosa a kiállításon ismerkedik Balogh Sándorral, a Farkas Mihály TSZ tagjával. Azt nézik éppen, hogy melyik szövetkezet jó­szága a szebb. Különvonat indul szeptember 11-én as Országos Mezőgazdasági Kiállításra A munkás-paraszt szövetség ál­landó erősödését, mezőgazdaságunk nagyarányú fejlődését bizonyító és szemléltető ezévi Országos Mező- gazdasági Kiállításra és vásárra az IBUSZ különvcnatot indít, hogy Szolnok megye üzemeinek, állami gazdaságainak, tsz-ednek dolgozói minél nagyobb számban — hely­biztosítással és gyorsvonat! menet­idővel — felutazhassanak a Mezé» gazdasági Kiállításra. A különvonat Karcagról indul szeptember 11-én, vasárnap kb. 4 h-kor, közben Kisújszálláson kb fél 5 h-kor, Fegyvermeken kb. 5 h-kor, Törökszentmiklóson kb. fél 6 h-kor és Szolnokon kb. 6 h-kor megáll, majd kb. 8 h-kor már Budapestre érkezik. Viss2ainduliás Budapestről a Nyu­gati-pályaudvarról kb. 21.30 h-kor lesz. Részvételi díj Karcagról 45 fo­rint, Kisújszállásról 40.30 forint, Fegyvemekről 37.50 forint, Török- szentmiklósról 35.20 forint, Szol­nokról 27 forint. A Mezőgazdasági Kiállításra szóló belépőjegyet az illetékes áru­sító helyekről kedvezményes áron lehet beszerezni. Jelentkezés az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek részéről az illetékes tanács mezőgazdasági osz­tályainál történik, míg az üzemek és egyéni utasok a városi, illetve járási kulturotthonckban a hiva­talos idő alatt jelentkezhetnek, legkésőbb szeptember 7-én, szerdán délután 4 óráig, továbbá Szolno­kon, az IBUSZ irodáiban. Kossuth Lajos-utca 20. szám alatt, legké­sőbb 8-án — csütörtökön — délig. Mivel megszabott létszám-keret van, ezéirt ajánlatos a mielőbbi je­lentkezés; "----------­An két a közbiztonságiéi, a közlekedés rendjéről és a társadalmi tulajdon védelméről A Belügyminisztérium Szolnoki Városi és Járási Osztálya szeptem­ber 6-án, kedden este fél 6 órakor ankétot rendez a városi tanács há­zának nagytermében; Az ankét célja és feladata, hogy Szolnok város viszonylatában meg­tárgyalja a közbiztonság, a közleke­dés rendje és a társadalmi tulaj­don védelme kérdéseit és megvitas­sa a megjelent dolgozók javaslatait; A Belügyminisztérium Szolnoki Városi és Járási Osztálya kéri a város dolgozóit, hogy minél na­gyobb számban vegyenek részt az ankétom A szajoli Előre TSZ-ben felkészültek ' as új gazdasági évre Hosszú időn keresztül az volt a hír a szajoli Előre TSZ-ről, hogy ez a szolnoki járás legrosszabb terme* lőszövetkezete. A zárszámadásikor sopánkodtak a tagok, hogy a mun­kaegység értéke csupán 17 forint 10 fillér. Saját kárán tanul az ember. A szajoli Előre TSZ tagjai is levonták a tanulságot. Az elmúlt ősszel a gépállomás agronómust küldött a közös gazdaságba. Hamarosan ta­pasztalható volt, mit jelent a szak* ember irányítása. A 155 hold búza­vetésen és más növényeken is min­den szükséges munkát elvégeztek. A búza hengerezése, fogasolása, vegyszeres gyomirtása mázsatéte­lekben térült vissza. Az 1954. évi 445 kilogrammos holdamként! ter­méssel szemben az idén 8 mázsa 30 kiló búzát takarítottak be egy-egy holdról. A kukoricánál még szem­betűnőbb a különbség. 1954-ben hiába voltak harmadosaik, a gyom ette meg a növényt s így nagyon csekély lett a termésátlag. Az idén a családtagok bevonásával] művelték meg a kapásnövényeket. Elvégezték a gazoló-kapálást is, 30- 35 mázsát biztosan megad holdan­ként, A pár nappal ezelőtt megtartott közgyűlés szintén azt igazolta, ko­moly változás történt az Előre TSZ- ben. Martos! Béla mezőgazdász, aki a leváltott elnököt is helyette­síti, ismertette, hogy milyen ko­moly feladat vár újból n tsz ta­gokra, A tagok számos javaslatot tetteik, Kozma Károly és Tóth Mátyás pe­dig vitába szállt, hogyan helyesebb a bűzavetésnél a műtrágyát alkal­mazni. Ez a vitatkozás is arrói ta­núskodott, hegy a tagok maguké­nak érzik a szövetkezetét s gondol­koznak azon, miképpen tudnának még többet termelni. Szó esett ar­ról is, hogy a kukorica tárolására nines megfelelő helyiségük. Többen elmondották r— tapasztalatból tud­ják —i hogy a kukoricát prizmába rakva, szabadban is lehet tárolni, csak gondos munkával készítsék el a tá­roláshoz a helyet. A szalmával, ku- koricaszárral fedett prizmákat pe­dig állandóan figyelni kell. Napos időben ki kell takarná a terményt, hogy az mined előbb megszáradjon. Tóth Mátyás növénytermelési bri­gád vezető elismeréssel beszélt a gépállomás segítségéről, amelyet a nyári munkákban nyújtott a tsz- nek.. Tavasszal még olyanformán nyilatkoztak a szövetkezet tagjai, hogy nem veszik igénybe a gépeket, hanem mindent saját erejükből vé­geznek el. A községi pártbizottság titkára és a tanácselnök türelmes szó­val megmagyarázta nekik, hogy mit jelent a gépek segítsége, Nem bánták meg, hogy hajlottak a jó szóra. A gépek segítsége tette lehetővé, hogy idejében learat­tak, elcsépeltek s már elkészítették az őszi árpa és őszi takarmányke­verék magágyát is. Szeptember 10- i'g el is vetik ezeket a növényeket. A következő évek terméshozamá­nak növelése érdekében most ősz­szel a közös gazdaság földterületé­nek 25 százalékát terítik meg trá­gyával. A gépállomás vontatóval hordja a trágyát a tsz földjére, Két traktor pedig szánt, Az Előre TSZ tagjai új módon gondolkoznak. Ebben az esztendő­ben sokat tanultak, fejlődtek. Most közösen beszélik meg tennivalóikat mindenki elmondja véleményét, ja­vaslatait. így születnek meg azok a határozatok, amelyek a szövetke­zet továbbfejlesztését biztosítják. A tsz tagok jól jártak, hogy meg­szívlelték a párt és a tanács veze­tőinek javaslatait, mert ilyen jövedelmük még nem volt, mint az idei. Kisrál Lajosnak *07 munkaegységére közel 21 mázsa bú­za jutott előlegként. Tóth András 10 mázsa búzát vitt haza. Szalinka Ilona ez év tavaszán lépett be a termelőszövetkezetbe s 13 mázsa búzát és 3 mázsa árpát kapott elő­legbe. Valamennyi tsz tag nagy- mennyiségű terményt vitt haza, hi­szen munkaegységenként 6 kiló 18 dkg búzát és 1 kiló 38 dkg árpát osztottak. Sidó Józsefné az előlégfoe kapott terményből 6 mázsa búzát és 2 és fél mázsa árpát szabadon adott el az államnak. Szőke Béláné az államnak eladott gabonáért ka­pott pénzből lányának vásárolt ke­lengyét. A közös gazdaság idei .ter­melési tervében a munkaegység ér­tékeként 35 forint 45 fillért irányoz­tak elő,. Az eddigi eredmények és a várható terméshozam azt mutat­ja, hogy ezt túlszárnyalják. Országjáró gimnazisták Nagyszerűen érezték magukat a tiszaföldvá- H általános gimnázium növendékei nyári ki­rándulásuk alatt. A Dunántúl legszebb vi­dékét, a Balaton veszp­rémi partját járták be. Eljutottak a tihanyi félszigetre is. Az álta­lános iskolában lévő tu­rista-szálláson laktak s innen indultak a kör­nyék megismerésére. Barangoltak a Csoko- nai-ligetben, megnéz­ték a védett terület ér­tékes, ritka növényeit, kedvükre szórakoztak a visszhanggal és órákon át gyönyörködtek a hegy tetejéről a Ma­gyar Tenger csodálatos szépségében. Az alföldi rónákhoz szokott sze­müknek ez volt a leg­nagyobb élmény, ezzel nem tudtak betelni. Ezért is határozták el, hogy jövőre még töb­bet utaznak, körbe jár­ják az egész Balatont. Nyugodtan tervezget­hetnek, hiszen az el­múlt esztendőben is tízezer forint értékű takarékbélyeget vásá­roltak, hogy a kirán­duláshoz szükséges pénzük meglegyen, Kívánjuk, hogy szór- galmas takarékoskodói- suk gyümölcseként *-* valóraváltsák tervei­ket. BALOGH JOLÁN Pedagógusok és Tanulók Takarékpénztára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom