Szolnok Megyei Néplap, 1955. szeptember (7. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-06 / 209. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VII. évfolyam 209. szám • Ara 50 fillér 1955. szeptember 6., kedd MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: A szolnoki DISZ-szervezetek hajtsák végre pártmegbízatá­sukat (2. o.) Hortobágyi László versei (2. o.) Tudósítások a vasárnap sportjáról (4. o' ^ ......- - • i rr-----t -in-....................... Va sárnap az olajbányászokat ünnepelte Szolnok Napbarnított arcú emberek gyü­lekeztek vasárnap délelőtt a Tisza Szálló kerthelyiségébem. Sokuk mellén ott csillogott a munkában élenjáró dolgozókat megillető kor- mányki tüntetés a gomblyukban büszkélkedő bányászjelvény mel­lett. Sokan talán meglepődtek az ezüst-váUrojtos sötétkék egyenruha láttán. Pedig már hosszú ideje hoz­zátartozik alföldi városunk képé­hez, az égbaszökő fúrótornyok kar­csú acélteste. Az ötödik Bányász­nap alkalmával első ízben gyűltek össze az alföldi olajbányászok, hogy szeptember első vasárnapján népünk szerető gondoskodásától övezve ünnepeljenek. Egymásután érkeztek meg a szép piros autóbu­szokkal a távolabbi munkahelyek dolgozói is. Az ünnepi gyűlésen elsőnek Vata László elvtárs, minisztériumi ki­küldött meleg szavakkal köszön­tötte az alföldi bányászokat, akik az elmúlt időszakban jó eredmé­nyeket értek el az olajkutatás munkájában. Utána Pintér Antal elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének és a Bányász Szak- szervezet elnökségének nevében üdvözölte városunk és megyénk új iparának dolgozóit. Ezután Szatmári Ferenc elvtárs tett ígéretet arra, hogy a vállalat dolgozói éves felajánlásukat becsü­lettel teljesítik és az eddigi ered­ményeiknek birtokában bíznak ab­ban, hogy a következő negyedév elején megkapják az élüzem cí­mét. Az ünnepi beszédek végén Vata László elvtárs, Német Ferenc üzemvezető bányamérnöknek és Argai Zoltán geológus-teohniikus- nak átadta az Elnöki Tanács által adományozott „Munka Érdem­érem“, Rebicza Kálmán főfúró- meternek pedig a „Szocialista Munkáért Érdemérem’1 kitüntetést. Tar József fúrómestert és Kovács József szeparátorkezelőt „Kiváló bányász“ jelvénnyel tüntették ki. A kormánykitüntetések után Szatmári elv társ felolvasta a száz- huszonhét sztahanovista oklevelet nyert fizikai és műszaki, valamint a kiváló adminisztratív dolgozók névsorát. Ezen a napon összesen 179 dolgozó 36 000 forint jutalmat kapott. Az ünnepség az Intemaoionáié és a Bányász-induló hangjaival ért véget. Délután a Vidám-kerti pályán megtartott sportmérkőzések és a Szigligeti Színház művészei­nek színvonalas műsora tette em­lékezetessé a napot; Felavatták Karcagon az 1919-ben hősi halált halt vörös katonák síremlékét Az 1919-ben hősi halált halt vö­rös katonák síremlékét a napokban avatták fel a Karcag-pusztai ha­tárrészen. Az ünnepségen a párt, a tanács, a honvédség, a népfront- bizottság és a tömegszervezetek vettek részt. Az ünnepi beszédet Tóth Kálmán, a népfront-bizottság elnöke mondotta. Zöld Mező néven új termelőcsoport alakult Jászkiséren Vasárnap Zöld Mező néven új te rmelöc söpört alakult Jász­kiséren. A tagok Kűri József ta­nácstagot, a begyűjtési állandó bizottság elnökét választották meg vezetőjüknek. A tszcs alapítói között olyan szor­galmas, földszerető emberek van­nak, mint Korsós Ferenc, Béres D. László, Nagy János, Cékmann Jenő, Szakái Sándor, Jász Fe­renc, Nagy I. Jánosné, Béres D. Lász’óné dolgozó parasztok. Az alakuló közgyűlésen a szö­vetkezeti gazdák felhívással for­dultak a jászkiséri egyénileg dol­gozó parasztokhoz, hogy hagyja­nak fel a régi, elavult gazdálko­dással és lépjenek az új útra Tiszaderzs a fejlődés útján Községünkben egyre többen választják a fejlődés útját, a nagy­üzemi gazdálkodás for­máját. Jelenleg földte­rületünknek 65,4 száza­lékán folyik szövetke­zeti gazdálkodás; A községben lévő csalá­doknak több mint féle dolgozik a szocialista szektorokban; özv. Fótos Lajosné 5 hold földdel. Fótos La­jos 4, Török Gyula 6 hold földterülettel ren­delkező dolgozóparasz­tok a napokban maguk jöttek fel a tanácshá­zára és kérték, járjunk közbe, hogy felvegyék őket az Uj Barázda Termelőszövetkezetbe. A tsz-fejlesztés mel­lett az őszi munkák menetével sem aka­runk elmaradni; Az újonnan megalakult Uj Barázda TSZ tagjai ez- idáig 18 hold őszi ár­pát, 7 hold őszi takar­mánykeveréket vetet­tek el; A jelenlegi munkákban dicséretet érdemlő szorgalommal vesznek részt az Uj Ba­rázda brigádvezetője Kovács István, Dobi Imre és Koós Dániel tsz-tagok; Id. Gerőcs László és ifj. Gerőcs László új szövetkezet megalakí­tását tervezik, s jelen­leg szervezési munká­val foglalkoznak; CSORBA KAROLY VB-elrfök Tiszaderzs Mikor nyerheti meg megyénk az országos begyűjtési versenyt? Szolnok megye már teljesítette gabona begyűjtési tervét. A szabad eladásra előirányzott mennyiséget pedig túlszárnyalta. Mindez azon­ban nem elég ahhoz, hogy az Al­kotmány tiszteletére kibontakozott begyűjtési versenyben megszerez­hesse az országos első helyet. Az értékelésnél ugyanis az állat és állati termékek begyűjtése terén elért eredményeket is figyelembe veszik. Az a megye lesz az első, amelyik szeptember 10-ig a gabo­nabegyűjtés 100 százalékos rende­zése után 95 százalékra teljesíti ál­lat és állati termék begyűjtési ter­vét . Sok tennivaló van még a gabona­begyűjtésben legjobb eredményt elért járásokban is. A kunhegyesi és a törökszentmiklósi járások még 20 százalékra sem teljesítették állat és állati termékből előirányzatukat. Ez azt mutatja, hogy megfeledkez­tek a sertés, a tej, a tojás, a baromfi begyűjtéséről. Több helyen tapasz­talható, hogy a begyűjtési állandó bizottságok nem sokat tettek a kö­telezettségek rendezésére, Rákóczi­falván például Ungvári János, a begyűjtési állandó bizottság elnöke április óta tartozik a sertéssel. A begyűjtési megbízottak nem tartják nyilván a hátralékosokat. Elhanya­golják annak ellenőrzését, hogy a termelők beállították-e hízóba a beadásra szánt sertéseket. Nem népszerűsítik az olyan dolgozó pa­rasztokat, mint Fiileki József, vagy Cinege Ferenc, akik már minden­ből teljesítették kötelezettségüket. Nem csoda tehát, ha az augusztus havi előirányzatnak Rákóczifalván mindössze 10 százalékát teljesítet­ték. Arra van szükség, hogy sürgő­sen számolják fel hiányosságaikat a rákóczifálvai begyűjtési hivatal dol­gozói, kérjék.a párt és a tanács se­gítségét ahhoz, hogy népnevelő munkával győzzék meg a paraszto­kat a sertés-, tej-, tojás-, baromfi­beadási kötelezettség teljesítésének fontosságáról. Ez nemcsak Rákóczi- felvára vonatkozik; hanem me­gyénk valamennyi községére, járá­sára, hisz még a legjobb eredményt elért jászberényi járásban is csak 41,1 százalékos a sertésbeadás telje­sítése, Á fejlettebb technika utat tör a mezőgépgyárban A törökszentmiklósi gépgyárban nagy lehetőségek vannak a tech- ■nifca fejlesztésére. Többnyire nagy sorozatban készítik itt. a kuilitiváto- rofcat, tárcsásbcxronákat, lógerelb’yé- ket, morzsalókat s a mezőgazdaság többi nélkülözhetetlen berendezé­seit. Ez lehetővé teszi a fejlettebb gyártási mód kialakítását: a sza­lagszerű termelést. Míg az úgy­nevezett egyedi gépgyárakban, mint a Jászberényi Aprítógépgyárban, alig van mód az alkatrészek tö­meggyártására, a műveletek tipizá­lására, addig a sorozatgyártó üzem a munkaszervezés legelőnyösebb módszereit alkalmazhatja. A, törökszentmiklósi gépgyárban például kifizetődő olyan szerszá­mok — készülékek előállítása, ame­lyekkel tömegesen lehet készíteni meghatározott alkatrészeket s csak­nem selejtmentesen, egyszerű me­chanikus munkával. A szerszámok előállítási költsége ugyanis nem két-három, hanem többszáz gépet terhel. Ugyanakkor óriási a munkaidő-nyereség Meg lehet szervezni a folyamatos gyártást is. miáltal lényegesen le­rövidül az átfutási idő, egyenletessé, biztossá válik a gyártmány-kibo­csátás. Számtalan előnyt sorolhat­nánk még fel, melyek nemcsak le­hetővé teszik, hanem meg is kö­vetelik az ilyen típusú üzemieknél a technika fejlesztését, a tökéletes munkaszervezést. Nézzük meg, hogyan néz ki ez a gyakorlatban? A törökszentmiklósi gépgyárban a közelmúltban tértek rá a szekrényes kukorica- morzsolók gyártására. Mégpedig — tekintve, hogy nagymennyiségű gé­pet kell kiadniuk — a legmoder­nebb módszerrel, szalagszerűen szervezték meg a gyártást. A sze­relést ütemekre bontották tol. Minden ütem dolgozói meghatáro­zott munkafolyamatot végeznek a gépen s mire ez a szalag végére ér, teljesen elkészül. Igaz, a „futó­szalag“ szerepét betöltő szállítóesz­köz, melyen a morzsollak elhalad­nak az ütem'á'llamásük előtt, na­gyon kezdetleges meg, a szalag- szerű termelés előnyei mégis érvé­nyesülnek. A régdbbi viszonyokra ménrte- zett terv 30 darab naponta — mondja Dóczi elvtárs, az üzem fő­mérnöke. — Ezzel szemben 40—45 darab is elkészül. K arak as elvtárs, a gyártmány művezetője a tervezett duplájára becsüli a szalag teljesítő képessé­gét. — Ennyit azonban nem értünk még el — mondja. — Alkatrészek, anyag kellene folyamatosabban. így sok az álló .időnk. Igaz, a tervet így is túlszárnyaltuk, de a forgá­csoló jobban adhatná a hozzávalót. A technika fejlődése tehát nem lehet egyoldalú. A gyártmémyszala- gckhoz fel kell zárkózni a többi műhelyeknek, az előkészítő műveleteknek. Jelentősen megnövelte ennek s szalagnak a teljesítőképességét pél­dául Csortos Károly nagyszerű találmánya A morzsoló oldalát a merevítőkkel együtt egyszerre préseli ki, és vágja bele a szükséges lyukúkat tizedmilliméter pontossággal. Nagy munka volna ezt műveletenként el­végezni s a lyukakat külön be'e- fúrni. így a gép három műveletet végez el egyszerre. Jobban mondva nem is a gép ez, csupán a vasbakra helyezett szerszám s magába a szerszámba szivattyúzzák az olajat, mely aztán a hidraulikus prés elvei szerint működik. A mezőgazdasági gépgyártásban ez az eljárás isme­retlen volt eddig. A probléma most az, hogy ez a berendezés túl termelékeny a gyár­tás üteméhez képest s naponta csak néhány órai munka van számára. Kétségtelen, hogy a . többi munka­folyamatot is összhangba lehet hozni vele. A gyártás utolsó murknfolva- rnata, a festés is pl. a szűk ke­resztmetszetek közé tartozott. Há­rem sorral befesteni a gépétet igen hosszadalmas munka, különösen nedves időben, mikor várni kell a száradásra. Ha a festők folyamato­san akartak doögozni, sok gépet kellett benn tartani. A gyorsabb szárítás jó módja kí­nálkozott az infravörös sugarakkal. Ez az eljárás azonban — amellett, hogy nagy beruházást igényelt volna — hátránnyal is járt. A lám­pák alatt ugyanis egyszerre csak egy gép álilhat. Ez szaggatottá, las­súvá teszi a munkát. A gyáifoan most új eljárást dol­goztak ki, az úgynevezett forró festékszórást. Az egész berendezés egy dobkályha s egy ívfény elő­állító készülék, ezzel már folyama­tosan lehet dolgozni. A száradás ez­zel a módszerrel napok helyett két óra alatt bekövetkezik. Ezekből is látszik, hogy a fejlő­dés a termelés fontos posztjain igen jelentős. Amiig azonban a többi folyamatok nem igazodnak ezekhez, csak rész-eredményekre lehet számítani, mert a haladó technikához képest egyes helyeken szűk keresztmetszetek keletkeztek. Ezek kiküszöbölése a munkások­ra, a vállalat újítóira, sztahanovis­táira vár. Meg kell mondani azt is, — hogy bár feladat bőven van — alig érkeztek javaslatok az elmúlt hét végéig. Pedig a dolgozók nagy- része ismeri a vállalat vezetősége által kiadott műszaki fejlesztési tervet. Olyan fontos problémák várnak megoldásra még, mint a belső szállítás gépesítése, a grafi- konos munkairányítás megszerve­zése, az öntés gépesítése, hídro- piaszitikus befogókészülákek alkal­mazása stb. Tágsibb teret kell adni a munkamódszer­átadásnak is. A forgácsoló kiváló esztergá­lyosának, Szikszay Lajosnak mód­szereit például kevesen veszik át. Pedig, ha csak néhányan alkalmaz­zák is, egy csapásra meg letetne szüntetni itt-a „szűk kereszfcmet- szetet.’* Ahhoz, hogy a dolgozók bátrab­ban javasoljanak, kezdeményezze­nek, meg kell gyorsítani az újítá­sokkal kapcsolatos eljárásokat is. Juhász Mihály újítási javaslata pél­dául a daraboló, köszörűkkel kap­csolatban május 30. óta vár beve­zetésre. Ma sem más még, mint egy ügydaraib a 2732-es iktatási szám alatt. Pedig az újítást elfo­gadták s augusztus 30-ra kellett volna bevezetni; Az üzem pártszervezete most kézbevétele ezt az ügyet s minden elheverő újításról jelentést kért. A legjobb dolgozók bevonásával szé­les korban megszervezi a munká­sok között a feladat-tervek ismer­tetését és a javaslatok kidolgozását.. Ez kétségtelen eredményre vezet majd s megkönnyíti a technika fej­lesztésének további útjait. Palatínus I. Egy nap az Országos Mezőgazdasági Kiállításon Gyönyörű és igen gazdag az Országos Mezőgazdasági Kiállítás. Azt tükrözi, hogy a gépek segítsé­gével dolgozó szántóvető ember ke- zenyomán évről-évre dúsabb ter­mést ad a föld. A kiállítás — ame­lyet joggal nevezhetünk a legjob­bak versenyének — hatalmas mé­retével, szépségével lenyűgözi a lá­togatókat. Bármerre lép az ember, olyan kép fogadja, amelytől alig tud elszakadni; Megkapó a növénytermesztési pavilonban a miniatűr búzatábla, amelyben kombájn látható, érzé­keltetve: hogyan nyújt a munkás- osztály egyre több segítséget a ke­nyérgabona betakarításához. Ter­mészetesen életnagyságban is meg lehet tekinteni a kiváló arató-csép­lőgépeket, a krumpliszedő kom­bájnt és a magyar gyártmányú M—25-ös univerzál-traktort. Nem lenne könnyű felsorolni mindazt, ami a kiállításon látható. A bő ter­mést adó búza, kukorica, rizs és más termény mellett sok nézője akad az 55 dekás őszibarackoknak ÍS; Az istállóknál szintén órákig el­nézelődhet a látogató. A gyönyörű lovak, a jól tejelő tehenek, a 4 és fél—5 mázsás hízók, a szép növen­dékállatok, a juhok és az apró jó­szág mind állatállományunk fejlő­dését tükrözik; Vincze Sándor, a Középtiszai Ön­töző Vállalat motorszerelője gépesí­tési szakember. De ő is elismeréssel beszél a szép állatokról. A gépek szintén minden elismerést megér­demelnek. Neki, mint mondotta, a Német Demokratikus Köztársaság gyártmányai nyerték meg legin­kább a tetszését. A múlt évben is résztvett a kiállításon, de a mos­tani még nagyszerűbb és tanulsá­gosabb. Éppen ezért üzeni munka­társainak: minél többen nézzék meg a kiállítást. Megyénk termelőszövetkezetei nem vallanak szégyent jószágaik­kal. Retter György,' a turkevei Tán­csics TSZ kétszeres munkaérdem- rendes juhásza a következőképpen vélekedett erről: „Az idei kiállítás' nemcsak külsőségeiben szebb a múlt évinél, hanem a felhozott ál­latok is jobbminőségűek, nagyobb- hozamúak. Nehéz feladata volt a bírálóbizottságnak, hogy igazságo­san válassza ki a legjobbak közül is a legkiválóbbakat, s azokat díjaz­za.” A turheret Táncsics TSZ-ben tavaly óta is jelentősen fejlődött a juhállomány. Retter György 149 anyajuhtól 167 bárányt nevelt fel. A gyapjúátlag 6 kg 55 deka volt. A kiállításra 5 szép anyajuhot vittek fel a termelőszövetkezetből. A bírá­lóbizottság a szép jószágok láttán és az egész évi eredmények figye­lembevételével a tenyésztés nagy­díját a turkevei Táncsics TSZ juhá­szaiénak ítélte.­Berényi Lajos, a tiszaigari Petőfi TSZ sertésgondozója a Hattyú ne­vű mangalica kocára és 7 kismala­cára vigyáz a kiállítás ideje alatt. A szép állatnak 3 év alatt 23 ma­laca volt. A kiállításon is a legjob­bak között szerepel. Berényi elv­társ jól érzi magát, látnivaló van bőven s a többi sertésgondozóval folytatott beszélgetés során sok hasznos tapasztalatot is szerez, amelyik hozzásegítik eredményei továbbfokozásához. Sokat gondol haza; Különösen ma, hiszen szeptember 6-án ünnep­ük házasságuk hatodik évforduló­ját. Gondolatban feleségével, kis­gyermekeivel van. Hazatérve majd elmeséli nekik a kiállításon látot­takat. Pékár József, a turkevei Harcos TSZ tagja és Erdei Sándor, a Vörös Csillag TSZ sertésgondozó­ja is üdvözli családját. Várják őket és szövetkezetük tagjait is a kiállí­tásra, hogy megmutassák mindazt, ami a munkások és parasztok áldo­zatos munkája nyomán jött létre; Nagyszerű látvány volt a legszebb állatok felvonultatása. A termelő- szövetkezetek, állami gazdaságok és egyéni gazdák különböző fajtájú teheneik sorát, a díjnyertes jószá­gok nyitották meg. A legjobbak kö­zött haladt Konkoly Béla jászbol- dogházi egyéni gazda Kökény ne­vű tehenével, amelynek tejterme­lése 300 nap alatt 5360 kg, 4,2 szá­zalékos tejzsír mellett; Nem könnyű dolog röviden ír­ni a kiállításról, hiszen az öntözéses gazdálkodás, a szőlészet, méhészet, prémes állatok tenyésztése, mind megtalálható a több mint 60 holdon fekvő kiállítás területén. A büfék, a borkóstolópavilonok, az étter­mek pedig azt a célt szolgálják, hogy a nézgelődésben elfáradt em­berek jó étel és ital mellett pihen­jék ki fáradalmaikat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom