Szolnok Megyei Néplap, 1955. szeptember (7. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-04 / 208. szám
Szolnokmegyei MEGYEI PARTBIZOTTSAG’ES A MEGYEI TANÁCS LAP'ŰA VIL évfolyam 208. szám Ara 50 fillér 1955. szeptember 4., vasárnap Köszöntjük Martfű termelőszövetkezeti község dolgosó parasztjait. ÖCSÖDI TANULSÁGOK \f egy Vvkbem a Központi Vezetőség márciusi határozata éta x újabb jelentős győzelmeket értünk ed a termelőszövetkezetó mozgalomban. Ebben az évben idáig hétezerháromszázötvennégy egyénileg dolgozó paraszt határozta el, hogy szakít a régi, a megszokott termelési formával és az új élet útjára lép. Ugyanezen idő alatt 24 mezőgazdasági termelőszövetkezet és 19 termelőszövetkezeti csoport alakult, továbbá p:dig 37 előkészítő bizottság végez szervező munkát. Ebiben az évben öt új termelőszövetkezeti községünk lett: Kengyel, Pusztamonostor, tor, Szászberek, Besenyszög és Martfű, nagyobb mozgolódás tapasztalható Jászkiséren, Jászjákóhalimán, Tiszaörsön és Öcsödön. Mindez az eredmény nem az égből pottyant alá. Kemény munka és kemény harc szülötte. Hősei: a megye régebben alakult termelőszövetkezeteinek tagjai, akik ebben az esztendőben döntően bebizonyították a nagyüzemi, szocialista mezőgazdaság fölényét a kisparceldás egyéni gazdálkodással szemben. Az idén termelőszövetkezeteink kalászosokból — megyei átlagot véve alapul — másfél mázsával termeltek többet, mint az egyénileg dolgozó parasztok és előreláthatólag a kapás terméseredményeik is jóval meghaladják az egyéniekét A termelőszövetkezetek tagjai nemcsak a termelés frontján harcoltak eredményesen. A jó terméseredmények, a termelőszövetkezet tagjainak fokozódó jóléte termést'tesen az első és a legfontosabb agitációs érv a nagyüzemi, szocialista mezőgazdaság mellett, de ebben az esetben nyugodtan elmondhatjuk: a jó bornak is kell cégér, mert az a több mint hétszer egyénileg dolgozó paraszt, aki termelőszövetkezeti taggá vált, a személyes agitáció eredményeként határozta el magát. A felvilágosító munka dandárját szintén a termelőszövetkezet tagjai végezték. A termelőszövetkezeti mozgalom terén elért újabb eredményeinket a kiéleződő osztályharc jegyében értük el. A marxiz- mus-leninizmus azt tanítja, hogy a szocializmus erőinek minden győzelme dühödt ellenállást vált ki az osztályediensóg soráéban. Erre világít rá az a cikksorozat js, amelyet a Szolnokmegyei Néplap közölt Öcsödről. Öcsödön az elmúlt két hőnap során csaknem kétszázötven dolgozó paraszt lépett a közös útra s ma már a község föld terű lété nik többsége a termelőszövetkezetek kezén van. — A még kívülálló egyénileg dolgozó parasztok nagyofcbrésze a tanyavilágban lakik. Az elmúlt héten a népnevelők azt tapasztalták, hogy agitációjuk kevésbé eredményes, némileg csökkent a belépők száma. Számos helyen a népnevelők azt a választ kapták, hogy szép is, jó is a termelőszövetkezet, de a belépéssel még várakoznak; M ivei agitáltak az egyéni parasztokat látogató .termelőszövetkezeti tagok? Elmondták eredményeiket s azt, hogyan gyarapodtak, magyarázatot adtak a felmerült kételyekre. A termelőszövetkezeti agitációnak ez is a legfontosabb része: bebizonyítani a dolgozó parasztok előtt, hogy a nagyüzemi szocialista gazdálkodás előnyösebb, mint a kisparcellás. A kulákok a községben utolsó hadállásuknak tekintik a tanya világot és mindent elkövetnek annak megakadályozáséra, hogy Öcsöd termelőszövetkezeti községgé Váljék. Ehhez az aknamunkájukhoz kedvező körülményt nyújt az a szomszédi, rokoni és családi összefonódás, amely a tenyavilágban van. Másodszor abból élősködnak, hogy a helyi pártszervezet, a tanács és a tönte gszervezetek a múltban nem sok gondot fordítottak a tanya- világban végzendő felvilágosító munkára. Most tehát azért is könnyebbedéit meg a kulákok próbálkozása és nehezedett msg a mi népnevelőink munkája, mert előzőleg nem magyaráztuk meg az itt lakó dolgozó parasztoknak, rendszeresen pártunk politikáját, a termelőszövetkezeti mozgalom egyéni és országos jelentőségét, a külpolitikai kérdéseket. A kulákok tehát értek el némi átmeneti eredményt: sikerült lelassitaniok a fejlődést. Legfőbb módszerük: a hazugság, a rágalmazás, a rémhírterjesztés. Igaz ügy ellen csakis ilyen piszkos fegyverekkel lehet harcolni. A legfőbb tánulság azonban az, hogy azon a területen szélesítették ki legjobban népi demokrácia-ellenes agitációjukat, ahol a mi felvilágosító munkánk a leggyengébb: a külpolitikai kérdésük megmagyarázásánál, M i történt tehát Öcsödön? Az, hogy mi kiküldtük a népnevelőinket, győzzék meg a dolgozó parasztokat a termelőszövetkezeti mozgalom előnyéről. Ehhez a harchoz azonban a termelőszövetkezetek erediményei mellett nem adtunk elég hatékony fegyvert a népnevelők kezébe. A határba agitációra kimenő népnevelőket a pártbizottság, a tanács egyáltalában nem készítette fel, nem hívta fel a figyelműit arra, hogy az agitáció eredményességének elengedhetetlen kelléke a kulákok leleplezése, hazugságaik szétzúzása. Teljesen hiányzott a népnevelők számára annak megmagyarázása, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése a legélesebb osztályban: jegyében folyik. Nekünk a legnagyobb gondosággal, szeretettel kell felkészíteni népnevelőinket munkájukra. Fel kell vértezni őket tudással, az osztályharc törvényeinek ismeretével. Ezt elmulasztották Öcsödön, de nemcsak Öcsödön, hanem a kunszentmártoni járási pártbizottságnál is. Nem véletlen, hogy a két héttel ezelőtt: meghirdetett külpolitikai pártnapokat ebben a járásban nem szervezték meg rendesen, emiatt nagyrészük elmaradt. Fedig milyen nagyszerűen vissza tudták volna vnmi népnevelőink azokat a hazugságokat és .kommentárokat1’, amelyeket a kulákok terjesztenek a dolgozó parasztok között a genfi értekezlettel kapcsolatban. A z öcsödi tapasztalatok legfőbb tanúsága tehát az, hogy ne- künk az eddigieknél sokkal rendszeresebben, behatóbban kell foglalkozni a tanyavilágban élő dolgozó parasztok felvilágosításával, nevelésével, hiszen arra kell gondolnunk, hogy a megye dolgozó parasztjainak nagyrésze tanyavilágban lakik. A második tanulság az, hogy tudomásul kell vennünk: a fejlődés olyan szakaszában vagyunk, amikor agyre jobban éleződik az osztályharc. Ennek érdekében pedig az eddiginél sokkal jobban, sokkal szélesebbkörűen kell felvértezni népnevelőinket a kulákok leleplezése érdekében, hogy nagyszerű, önfeláldozó munkájú Icát minél nagyobb siker koronázza. Megnyílt az Országos Mezőgazdasági Kiállítás Szombaton délben ünnepélyesen megnyitották az 1955. évi Országos Mezőgazdasági Kiállítást. A megnyitó ünnepségen megjelentek a párt- és a kormány vezetői — Apró Antal, Ács hajós, Dobi István, Hegedűs András, Hidas István, Kovács István, Mekis József, Rákosi Mátyás, Szalai Béla, Bata István, Piros László, Matolcsi János, Vég Béla. Ott volt a megnyitáson a Minisztertanács számos tagja, a politikai, gazdasági és kulturális élet sok vezetöszemélyisége. Résztvett az ünnepségen a legjobb termelőszövetkezetek, áll. gazdaságok, gépállomások sok élenjáró dolgozója is. A megnyitó ünnepségen jelen voltak a budapesti külképviseletek vezetői és tagjai, valamint az Országos Mezőgazdasági Kiállítás alkalmáéból a Szovjetunióból, a Kínai Népköztársaságból, a Csehszlovák Köztársaságból, a Lengyel Népköz- társaságból, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságból, az Albán Népköztársaságból hazánkba érkezett küldöttségek. A Himnusz hangjai lUán Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter mondott megnyitó beszédet. Erdei Ferenc megnyitó beszéde után ezer galamb vitte hírül az ország minden tájára, hogy megnyílt az Országos Mezőgazdasági Kiállítás. Ezután a megnyitó ünnepség részvevői megtekintették a kiállítást. Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter beszéde az Országos Mezőgazdasági Kiállítás megnyitóján Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter bevezetőben a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében köszöntötte a megjelent- teket, majd a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1955 június 8-án hozott, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a mezőgazdasági termelés fellendítésének további feladatairól szóló határozatról beszélt. Ez a határozat — mondotta — félreérthetetlenül tisztázta mező- gazdaságunk fejlesztésének programját és — leszámolva az e téren uralkodó káros jobboldali nézetekkel, helyreigazítva az 1953 decemberi határozat egyoldalúságát — kettős feladatot tűzött mező- gazdaságunk elé: a mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a mezőgazdasági termelés fellendítésének együttes megvalósítását. E határozatok útmutatásait, megvalósult eredményeit és a kitűzött célok elérésének további lehetőségeit és feladatait mutatja meg ország-világ előtt ez a kiállítás. A legfőbb, amit e kiállítás mutat, hogy országunk — a munkás- paraszt szövetség szilárd erejére támaszkodva — a mezőgazdaság gépesítése útján ugrásszerű fejlődést tett az elmúlt évekhez képest. Ez együttesen tanúsítja a mező- gazdaság fejlesztése érdekében 1953-ban kitűzött termélósfejlesztési program megvalósítását s az ez- évi határozatokban megszabott iparfejlesztési politikánk sikerét. Ez a kiállítás megmutatja, hogy már elértük azt a fokot, hogy a Szovjetunió, Csehszlovákia és a Német Demokratikus Köztársaság gépiparának a segítségével, főleg azonban a magyar mezőgazdasági gépgyártásra támaszkodva a mező- gazdaság minden döntő munka- folyamatát képesek vagyunk gépesíteni. Kiemelkedő eseménye a magyar mezőgazdasági gépgyártásnak, hogy ezen a kiállításon már bemutathatjuk mezőgazdaságunknak azt a két erőgépét, amely alapja és fő eszköze ntezőgazdsságunk gépesítésének: a DT—413 jelű, kisebb sorozatban már gyártott lánctalpas traktort és a mintapéldányokban gyártott s most kipróbálás alatt lévő M—25 jelű Univerzál traktort. Mezőgazdáságunk másik legfőbb eredménye, hogy kiállításunk az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és a gépállomások munkájának olyan eredményeiről adhat számot, amelyek kétségbevonhatat- lanul és kézzelfoghatóan bizonyítják a szocialista nagyüzemi gazdálkodás fölényét az egyéni parcella- gazdálkodással szemben. Az egyre több és jobb gép alkalmazáséinak, s a gépi munka magasabb színvonalának az eredménye az, hogy ebben az évben mind az állami gazdaságok, mind a tenmelószö^ ékezetek lényegesen nagyobb gabonatermést takarítottak be, mint az egyéni gazdálkodók. Az előzetes cséplési eredmények szerint az állami gazdaságok idei termésátlaga őszi búzából eléri a 13 mázsát, a termelőszövetkezetekben pedig meghaladja a tíz mázsát, az egyéni gazdálkodók mintegy 9 mázsás holdankénti termésével szemben. Hasonló képet mutatnak a rozs terméseredményei. Az állami gazdaságok holdankénti átlagtermése rozsból megközelíti a tíz métermázsát, a temtelőszövet- kezeteké több mint nyolc mázsa, az egyéni gazdálkodóké pedig nem éri el a hét mázsát. Hasonló ez a különbség az őszi árpa termésében, amely az állami gazdaságokban meghaladja a tizennégy mázsát, a termelőszövetkezetekben a tizenhárom mázsát, az egyéni gazdálkodóknál pedig mintegy 12 mázsa holdanként. A kiállítás azonban azt is tanúsítja, hogy az egyéni gazdálkodók termése is lényegesen emelkedett a mezőgazdaság fejlesztésére döntően kiható határozatok óta. Azok a termelési eredmények, amelyeket a kiállítás bemutat, egyértelműen és kétságbevcnhatatlanul a magyar mezőgazdaság általános fellendüléséről, sokoldalú fejlődéséről beszélnek. S ezeket az eredményeket olyan körülmények között értük el, amikor az időjárás sok mostohaságávai és megpróbáltatásával kellett megküzdenünk. — Rámutatott a miniszter arra, hogy legfőbb forrása a nagyobb termésnek az, hogy országunk területének több mint agyharmadán már megszilárdult szocialista nagyüzemek gazdálkodnak, amelyek mindjobban ki tudják aknázni a szocialista nagyüzemi gazdálkodás tehetőségeit. A legjobb búzatermelő állami gazdaságok holdanként 20—22 métermázsa, hektárra átszámítva pedig 35—38 métermázsa átlagtermést értek el, megközelítően ugyanennyit a legjobb termelőszövetkezetek, míg az egyéni gazdálkodók legjobbjai, bár ennél kevesebbet, de szintén figyelemreméltó meny- nyiségű termést takarítottak be. Országunk gabona termelésének lehttőségeit jelzi, hogy kisebb — a terméseredményükkel kiemelkedő — parcellákon egy holdra számítva 27—28, egy hektárra számítva pedig 47—48 métenmázsa termést értek el a legjobb állami és termelőszövetkezeti gazdaságok. Ugyanilyen eredményeket mutat az élenjáró gazdaságok őszi árpa és rozs termése is. Őszi árpából a legjobb állami gazdaságok és termelőszövetkezetek holdamként 30—31 métermázsa, 1» klánra átszámítva pedig 52—54 métenmázsa termést takarították be gazdaságuk átlagában, míg egyes parcellákon a legjobb eredményt holdra átszámítva 40 métermázsa, hektárra átszámítva kereken 70 métenmázsa; A kedvezőtlen tavasz ellenére, viszonylag kedvezőbb volt’ az időjárás a kukorioatermelésre, ennék megfelelően országunk kukoricatermése kitűnőnek ígérkezik. A kukorica betakarítása még misg sem kezdődött, tehát a termés eredményéről még csak becsiéseink vannak, ezért kiállításunkon is csak szeptember 15-én tudjuk bemutatni az idei kukoricatermés legjobb eredményeit. Máris beszámolhatunk azonban arról, hogy a Minisztertanács tavaszi határozatában meghirdetett kukorica^termelési versenyben mintegy 20 állami gazdaság, 800 termelőszövetkezet és 20 ezer egyéni termelő vesz részt, s ezekben a napokban folyik termésük becsléte, annak eldöntése végett, hogy kik érik el a legjobb eredményt s kinek a termése kerül a kiállításra. Az eddigi becslések alapján minden reményünk meg van arra, hogy a legjobb gazdaságok kukorica vetésterületük átlagában 50—55 mázsa csövestermést, kiemelkedő tábláikon pedig 65—70 métenmázsa csövestermést érnek el, aimá hektárra számítva körülbelül ugyanennyi mázsa májusi morzsolt termést jelent. Minden jel arra mutat, hogy ebben az esztendőben a kukorica termésében is felülmúlják szocialista nagyüzemeink az egyéni gazdálkodók termését, ami nagyrészt a jobb ku- kukorica-fajtáknák, különösen a hibrid-fajták alkalmazásának, a négyzetes vetésnek és a gépi művelésnek az eredménye. Jelentős fejlődésről tanúskodik kiállításunk szarvasmorha tenyésztési része annak ellenére, hogy szarvasmarhatenyésztésünk szintén azok közé a termelési ágak közé tartozik, amelyekben nem értünk el kielégítő eredményeket az 1953. (Folytatás a 2-ik oldalon.) Szombaton délután új termelőszövetkezet alakult a tiszafüred—kocsi határrészen A tiszafüred-kóosi határrészen az egyénileg dolgozó parasztok nagy többsége az elmúlt napokban hagyott fel a régi elavult gazdálkodással. Látták a Petőfi Termelőszövetkezet eredményeit. Azt, hogy olyan gabonatermést takarítottak be a szövetkezeti gazdák, amilyenre még soha nem volt példa. A tsz tagoknak kukoricából s egyéb terményekből is bő termésük lesz. Az eddigi számítások szerint egy-egy szorgalmasan dolgozó szövetkezeti gazda idei jövedelme meghaladja a 35—40 ezer forintot. Lesz azonban olyan család is, amely 60—70 ezer forint értékű jövedelemre tesz szert. A kocsi egyénileg dolgozó parasztok tehát világosan látják, hogy nincs értelme a várakozásnak. Az új útra való áttérésüket megkönnyítette az a körülmény, hogy a Petőfi TSZ tagjai és a Tiszafii- red-kócsi Állami Gazdaság kommunistái segítségükre voltak. Jónás Imre elvtárs, az állami gazdaság párttitkára okos szóval győzte meg az egyéni gazdákat az új út nagyszerűségéről. S hogy a Petőfi TSZ tagjai, valamint az állami gazdaság kommunistái nem sajnálták a fáradságot, annak meg is van az eredménye. Az elmúlt napokban 27 egyénileg dolgozó paraszt írta alá a belépési nyilatkozatot, közöttük olyan tekintélyes gazdálkodók, — mint Nagy László járási tanácstag, Szekeres Tar más, Szekeres János, Kovács István, ifj. Csőke József és Cinege László középparasztok. Az új belépők szerdán délután tartották az alakuló közgyűlést a kóes- újfalui tanácsházán. Háromszázhúsz holdon kezdik meg a közös munkát. Az alakuló közgyűlés után a Petőfi Termelőszövetkezet tagjai vacsorán látták vendégül az új szövetkezet gazdáit. Vacsora után pedig a régi és az új tsz-ta- gok hosszú baráti beszélgetést folytattak. A Petőfi TSZ tapasztalt szövetkezeti gazdái okos tanácsokkal látták el az új útra tárókét arra nézve, hogyan kezdjék az első közös esztendőt. i
