Szolnok Megyei Néplap, 1955. augusztus (7. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-26 / 200. szám
Szofm fonegyd NÉPLAP A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VII. évfolyam 200. szám « Ara SÖ fillér ______1955. augusztus 26- péntek MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: A pértcktatás sikeréért (2. o.) Bukaresti élmények, (2. o.j A mi életűn^ meglepetése. (3. o.) Munkásszállás apróbb hibákkal. (3. o.) Országos értekezlet tárgyal Szolnokon a termelőszövetkezetek építkezéseiről Szolnokon, az Építők Petőfi Kulturotthonában augusztus 25-én háromnapos országos értekezletre jöttek össze a megyei tanácsok és a megyei jogú városi tanácsok beruházási osztályvezetői, illetve csoportvezetői, a járási tsz építési előadók és tervező szakemberek. Ezen a tanácskozáson a mezőgazdasági termelőszövetkezetek építkezéseivel kapcsolatos problémákat tárgyalják megj A Földművelésügyi Minisztérium részéről Csonka Tibor, az ellátási igazgatóság vezetője és Jankó Gyula, az F. M. építési és beruházási igazgatóságának a vezetője is megjelent. A termelőszövetkezetek eddigi építkezéseiről Soltai Sándor, az F. M. építési és beruházási igazgatósága építkezési osztályának vezetője tartott vitaindító beszámolót; Ismertette az eddigi eredményeket és a további feladatokat; Vedrődi Gusztáv, a Szolnok megyei tsz-építkezésekről számolt be, Az értekezlet első napján az értekezlet részvevői közül még sokan felszólaltak. Augusztus 26-án az értekezleten részvevők egyik csoportja megtekinti a Pusztabánrévi Állami Gazdaság épületeit, a Mezőtúri Törő Pál és a Rákóczi TSZ tehénistállóit, magtárait. A részvevők ezenkívül ellátogatnak Turkevére, a Harcos TSZ primőr-telepére és megnézik a Vörös Csillag TSZ üzemi és gazdasági épületeit. Onnét Karcagra mennek, ahol a Kísérleti Gazdaság szabad-szállásait és a Szabad Ifjúság TSZ modem istállóit tekintik meg, Az értekezlet harmadik napján, szombaton, megbeszélik a szövetkezeti városokban látottakat, majd sor kerül a felszabadulási versenyben legjobb eredményt elért építkezési szakemberek, tervezők és termelőszövetkezeti építőbrigádok megjutalmazására. Holló Ignác elvtárs lesz szövetkezetünk elnöke Pártunk ás kormányunk nagy gondot fordít termelőszövetkezeteinkre. Elsősorban is ott segít, ahol arra a legnagyobb szükség van. Nálunk például igen gyors segítségre volt szükségünk és meg is kaptuk. — Tagjaink közül nem tudtunk elnököt választani, a járási pártbizottsághoz fordultunk és onnan kértük Holló Ignác elvtársat szövetkezetünk élére. A pártbizottság hozzájárul ehhez. Tudta, nem véletlen, hogy névszerint Holló elvtársat kértük, ö azelőtt is szövetkezeti elnök volt. Innen került a jászapáti és onnan a jászberényi járási pártbizottsághoz. Mi, szövetkezeti dolgozók örömmel várjuk Holló elvtársat, mert tudjuk, hogy nagy segítséget jelent számunkra. Támogatni fogjuk munkájában. VARGA KAROLY Jászladány, Táncsics TSZ. Tízéves az első szovfef-magyar árucsereforgalmi egyezmény Hazánk területének felszabadítása után néhány hónappal, 1945. augusztus 27-én jött létre az első .szovjet—magyar árucsereforgalrm megállapodás. Ebben az időben az ország , teljesen él volt vágva a külkereskedelmi kapcsolatoktól. A Szovjetunióval kötött megállapodás a felszabadított Magyarországba vetett bizalom megnyilvánulása volt, ennek köszönhetjük azt is, hogy a szomszédos és a távolabb fekvő országok sorra felvették a külkereskedelmi kapcsolatokat Magyarországgal; Az 1945. augusztus 27-én megkötött első szovjet—magyar árucsereforgalmi egyezmény képezte a kiindulópontot a Szovjetunió és Magyarország közötti kereskedelmi kapcsolatok további fejlesztéséhez, amelynek révén a Szovjetunió hatalmas segítséget nyújtott a stabilizáció megteremtéséhez, a hároméves és az ötéves tervünk megvalósításához. Az elmúlt tíz év alatt külkereskedelmünk új korszaka' bontakozott ki. A szocialista külkereskedelem, a demokratikus országokkal való baráti együttműködés, a kereskedelmi kapcsolatok további szélesítése egyaránt szolgálja a szocializmus építését hazánkban és további győzelmekhez vezet a békéért vívott harcban, (MTI). Mit vásárolhatnak a látogatók az Országos Mezőgazdasági kiállításon? Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás rendezősége nagy gondot fordít arra, hogy a kiállítás ne csak látnivalókban legyen gazdag, hanem megfelelő vásárlási lehetőséget is biztosítson a látogatóknak, főleg a vidékieknek; A SZÖVOSZ már össze is állította, hogy a földművesszövetkezeti pavilonokban milyen árucikkeket hoznak forgalomba, Nagy érdeklődésre tarthatnak majd számot a mezőgazdasági kisgépek és szeráruk. Árusítanak kalapácsos darálót, fejőgépet, szecskavágót, répavágót, különböző morzsolókat, burgonya-osztályozót, gabonatisztító-gépéket, fűkaszát, lógereblyét, ekefejeket, MIA és H. 65-ös robbanómotorokat 12—13—14 soros vetőgépet, permetezőgépeket és permetezőgép-alkatrészeket, szőlészeti gépeket, boronákat, lókapákat. A fielsorolt gépeket működés közben is bemutatják. Biztosítja a SZÖVOSZ ezenkívül azt is. hogy a látogatók műtrágyához és növényvédőszierekhez, méhészeti eszközökhöz, a mezőgazdaságban használatos len- és kenderáruféléhez, valamint vas- és műszaki cikkekhez is hozzájussanak. Ezért árusítanak a kiállítás területén háztartási gépeket, mosógépeket, villanyvasalókat, porszívókat, varrógépeket, valamint kerékpárokat, rádiókat és csillárokat is. A ruházati cikkek terén is nagy lesz a választék; A SZÖVOSZ- pavilonokban nagymennyiségű konfekció-áru, gyapjú, pamut és méterárú, cipő, valamint kötöttholmik várják az érdeklődőket, A Magyar Divatcsarnok ts felállítja pavilonját a kiállítás területén. A Divatcsarnok vezetősége rríSris közölte a rendezőséggel, hogy különleges minőségű árút bocsát a látogatók rendelkezésére. Férfiak részére 97 forintért, nők részére pedig ITS forintért lengyel kardbársonyt, 26,10 forintért lengyel ze£ir-anyagot árusítanak. A kínai import abrosz-szalvéta garnitúrának 180—400 forint, kínai hernyóselyem ing- és blúzanyagnak 76 forint, a kínai hernyóseflyem fehémeműanyaignak pedig 140 forint lesz métere. Ezit a különleges minőségű fehérnemű-anyagot 120 cm. szélességben, a legkülönbözőbb pasztelszínekben árusítják. Az export tiszta-gyapjú fekete, sötétkék és színes velúr női kaibátanyagnak 380 forint lesz miétere. Nagymennyiségű tenisz- és ruhatflanel anyagot biztosítanak ezenkívül az érdeklődők részére. A kiállításon eladásra kerülő árucikkek jegyzéke jelenleg még nem teljes. Mind a SZÖVOSZ, mind pedig a Magyar Divatcsarnok vezetősége szeptember elejéig tovább bővíti ezeknek az árucikkeknek a listáját. A TECHNIKA FEJLESZTÉSÉÉRT F Uj gyártási eljárások a Tisza Cipőgyárban A Tisza Cipőgyárról bátran elmondhatjuk, hogy nemcsak az ország legnagyobb, hanem legmodernebb ilyen üzeme is. A gyártás munkafolyamatát apró részműveletekre bontva gépek végzik, futószalagok továbbítják a készülőiéiben lévő cipőket egyik munkástól a másikig. A gumigyárban a legfontosabb munkafolyamatokat, mint a vulkanizálást, préselést, automaták, félautomaták végzik. Sokan azt gondolnák, ilyen nagyszerű termelőberendezésekkel működő gyárban a technika fejlesztéséért sokat nem lehet már tenni, hiszen a futószalagszerű tömeggyártás a legmodernebb módszer, A vállalat vezetői és dolgozói, azonban helyesen, azon a véleményen vannak, hogy éppen itt a legnagyobb a lehetőség a fejlesztésre, az új eljárások. bevezetésére, mert sok gép van s mégtöbb feladat. Persze, nem egy szűkebb csoporttól vagy néhány műszaki vezetőtől várnak megoldást. Erre mégannyi találékonysággal, jóakarattal se volnának képesek, A gyár majd minden dolgozójánál meg lehet találni egy szürke, puhatáblás könyvecskét: „A Tisza cipőgyár úiitási feladat ierveu felírással. Több mint 50 pontban vannak felsorolva ebben a legfontosabb megoldásra váró problémák. Csak néhány hete kerültek még forgalomba a füzetek, máris újabb pontokkal kell kiegészíteni őket. A műszaki aktíva gyakran összejön s ilyenkor újabb és újabb feladatokat tárnak a munkások kollektívája elé. Az ötletnapokon aztán jelentős részére választ kapnak; A legjobb münkásújítók, a karbantartóműhely dolgozói, a gumigyár műszaki dolgozói már neki is gyürkőztek a munkának s nem kétséges, hogy rövidesen több jelentős újszerű megoldás kerül ki kezük alól, s ez méltó válasz lesz a Központi Vezetőség technika fejlesztéséről szóló levelére. Érdemes ezek közül megnézni a legjelentősebbeket. Az üzem terveiben szerepel többek között a könnyű tánccipők (balettoipők) gyártása. Nagymeminyiségben exportálják ezeket. Itt alkalmazzák majd először a cipőiparban az „előregyártott elemeket”; — Mondhatjuk, hogy ez az eljárás forradalmi újat jelent a cipőiparban — szögezi le Bodóczy Sándor elvtárs, a gyár főmérnöke, — A 37-es műhelyünkben olyan technológiai eljárás kidolgozása folyik, amely körülbelül 45 százalékkal növeli a műhely termelékenységét. A lényeg itt az, hogy az egész gumitalpat egyből préselik s így az aljamunkák — körülbelül 12 munkafolyamat — elmaradnak. Ezt az eljárást egy gyermekszandálnál alkalmazzuk először. Mindezt saját erejéből valósítja meg az üzem. Jogosan büszkék most a Tisza Cipőgyárban az újonnan felállított cipőipari gépalkatrészeket gyártó műhelyre. Hogy ez megvan és jól működik, könnyebben terveznek, könnyebben vezetik be az újításokat, hiszen nem kell más vállalatok munkájától függővé tenni a kivitelezést. Az új eljárások bevezetéséhez szükséges automatagépeket a gyár vasasai készítik itt. — Egy automata frézelq, és egy automata talpnyomó elkészítését vállaltuk — mondja Deák Miklós, a karbantartó vezetője. — Az alkatrészek már elkészültek. Az összeszerelésre is rövidesen sor kerül; Ilyen gépet még nem csináltunk, de bízunk benne, hogy. sikerült. B. Hegyes és György munkatársunk nagy igyekezettel dolgoznak. A feladattervek megvalósult pontjai közé tartozik az orrmerevítő előállítása is. Ez egy nehezen beszerezhető drága anyag. A kiszabásánál azonban mégis, mintegy 25 százalékos hulladék keletkezett, amit az előírások szerint el kellett égetni, mert robbanásveszélyes alapanyagot tartalmaz. Most a hulladékot kalanderekben megőrlik, majd acetonban oldják s végül kenőgépeken ritkaszövésű textílanyagra viszik rá. így a hulladékból újra teljesértékű orrmerevítő lesz. Évi megtakarítás 600 000 forint, Hosszan sorolhatnánk még, milyen előrehaladást tett az üzem a technika fejlesztésében. Ezeket nagyrészt saját erőből valósítják meg. A tervek közé tartozik azonban népgazdasági beruházások segítségével a korszerűsítés is. Ilyen lesz pl. a zárt gumikeverők alkalmazása. Eddig hatalmas hengerek szabadon törték fel a nyersgumit s szabadon adagolták be a különféle vegyszereket, töltőanyagokat. Egy 80 kilogrammos ilyen keverő kiszolgálásához két ember kellett s a dolgozók is belélegezték a leheletfinom kormot és más vegyszereket. Az új 120 kilogrammos keverőben zárt térben történik mindez, automatikus adagolással, TERMELŐSZÖVETKEZETI HÍRADÓ Ezévben 6S84 fővel növekedett a termelőszövetkezetek taglétszáma Az ©taráit héten állandóan újabb nagyszerű eredmények születtek megyénkben, a termelőszövetkezetek fejlesztése terén. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekbe 247 tag lépett be 1603 hold földdel. Az I. típusú csoportok 29 taggal, 280 hold földdel gazdagodtak. Ebbben az évben ezideig már 6,984 dolgozó paraszt választotta a közös gazdálkodás útját, , Új tss-tagok Tiszaderzsen a termelőszövetkezetek és egyéni gazdák is száz százalékig teljesítették kenyér- és takarmánygabona beadásukat és eleget tettek szabadfelvásárlási tervüknek. Az államiránti kötelezettségek rendezésében az Uj Barázda és a Szabadság TSZ-ek mutatnák példát. A közös gazdaságokban nemcsak a csépléssel és a beadás teljesítésével igyekeztek, hanem időben elvégezték a tarlóhántást és a másodvetést is. A termelőszövetkezetek munkája láttán egyre több egyénileg dolgozó paraszt határozta el, hogy a nagyüzemi gazdálkodás útját választja. Szinte naponként lépnek be a termelőszövetkezetekbe. ■— Augusztus 24-én özv. Molnár Zsigmondné 4 holdas dolgozó parasztasszony és Mészáros Pál kérte felvételét az Uj Barázda Termelőszövetkezetbe. Csorba Károly tanácselnök Tiszaderzs A tarkövei Farkas Mihály TSZ-ben méhészetet létesítenek Hasznos és jövedelmező termelőszövetkezeteinkben a méhészkedés. Számos példa igazolja, hogy ahol szakszerűen, gondosan foglalkoznak a méhészettel, ott egész komoly jövedelmet tudnak biztosítani a tagok részére, így van ez a karcagi Béke, a jászberényi Március 15 és még számos más tsz-nél; E példák láttán a turkevei Farkas Mihály TSZ tagjai is elhatározták, hogy' méhészetet létesítenek. Az elmúlt héten vásároltak 34 család méhet; Ez lesz az alapja a termelőszövetkezet méhészetének. 57 millió forint kölcsönnel segíti az állam a megye termelőszövetkezeteit A dolgozó nép állama évről-évre jelentős anyagi támogatásban részesíti Szolnok megyében is a .szövetkezeti gazdálkodás útjára tért dolgozó parasztokat; Ebben az esztendőben — az egyéb kedvezmények mellett — 57 millió forint kölcsönt kaptak és kapnak az államtól a megye termelőszövetkezetei, köztük is elsősorban az idén alakult új termelőszövetkezetek. Csupán építkezésre — főként új gazdasági épületek létesítésére — több mint 40 millió forintot fordítanak ez évben a termelőszövetkezetek; A jelentősen megnövekedett állatállomány elhelyezésére az állam segítsége révén — idén. újabb 3500 férőhellyel növekedik a szarvasmarha- és lóistállók férőhelyeinek száma, s emellett 1400 sertésnek kutrica, valamint 1300 süldőt és juhot befogadó szállás épül a tsz-ekben, Áug; közepére ezeknek az építkezéseknek mintegy 80 százaléka elkészült már. Állami hitelből épült fel a kertészetekben az a 3360 négyzetméternyi primőrtelep is, ahonnan a tavasszal és a nyár elején már korai zöldséget.és főzelékfélét szállítottak a tsz-ek a piacra, A szövetkezeti tagok munkájának megkönynyítésére az állam több mint négy és félmillió forint hitelt nyújt a tsz-eknek kisgépek — elsősorban szecskavágók, tejszeparátorok, fejőgépek, stb, — beszerzésére, így például az idén 22 nagyteljesítményű tejszeparátort szerelnek fel a termelőszövetkezetekben, két tsz tehenészetében pedig áttérnek a lényegesen könnyebb és eredményesebb gépi fejősre, Többmillió forintos állami segítséggel 485 holdon gyümölcsöst. 360 holdon pedig szőlőt telepítenek a termelőszövetkezetekben; Ilyen nagyarányú gyümölcs- és szőlőtelepítés még nem volt a megyében. Ugyancsak állami kölcsönből az idén újabb 600 holdon végeznek talajjavítást a Szolnok megyei termelőszövetkezetek szikes földjein; A sárgaföld del és mésszel kezelt földeken már ebben az évben átlag kétszerannyi búza termett, mint az előző esztendőkben, A mezőtúri „Törő Pál” TSZ földjein például, ahol azelőtt 4—5 mázsa gabona termett holdanként, júliusban átlag 12 mázsa búzatermést takarítottak be a kombájnok a mésszel és sárgafölddel kezelt szikesekről. A megye termelőszövetkezetei az idei talajjavítás révén mintegy 25—30 000 mázsa búzával termelhetnek többet már a következő esztendőben is.
